Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-16 / 39. szám

3 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. február 16. A Biztonsági Tanács hétfői ülése Népköztársaság belügyeibe való dig a Biztonsági Tanácsnak magát New York (TASZSZ). A Bizton­sági Tanács február 14-én ülést tartott. A tanács előzetes napi­rendjén szerepelt a Kínai Népköz- társaság elleni Tajvan és más kí­nai szigetek körzetében elkövetett amerikai agresszív cselekmények kérdése. A kérdést a Szovjetunió küldöttsége terjesztette elő. Sze­repel az előzetes napirenden Uj-ZéT land küldöttségének „A Kínia szá­razföldi része közelében fekvő egyes szigetek körzetében folyó hadműveletekről“ elnevezésű ja­vaslata is. E javaslatnak tulaj­donképpen az a célja, hogy álcázza az Egyesült Államoknak a Kínai durva beavatkozását. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője az ideiglenes napii’end jóváhagyása során ellene szavazott annak, hogy az újzélandi küldött­ség javaslatát napirendre tűzzék. Szoboljev szavazatának megindo­kolása során rámutatott, hogy az újzélandi javaslat nem érinti azoknak az okoknak , lényegét, amelyek a távolkeleti helyzet ki­éleződését okozzák és háborús ve­szélyt keltenek. Ez a javaslat csu­pán a kínai partvidék közelében fekvő kisebb szigetcsoport körze­tében való tűzszünetről beszél, pe­a fontos kérdést — a Távol-Kele­ten feszültséget okozó mozzana­tok megszüntetésének kérdését — kell megtárgyalnia. Ezután szavazásra került sor. Uj-Zéland javaslatának napi­rendre tűzését kilenc szavazattal egy ellenében (Szovjetunió), egy tartózkodással (a Kuomintang- képviselő) elfogadták. A Szovjet­unió javaslatának napirendre tű­zése mellett tizen szavaztak, egy küldött (a Kuomintang képvise­lője) tartózkodott. I német dolgozók február 25-én o párizsi szerződések ellőni harci napot tartanak Berlin (MTI). A Szakszervezeti Világszövetség felszólította Európa dolgozóit, hogy március 10-én tartsanak harci napot a párizsi szerződések végrehajtása, Nyugat- Németország újrafelfegyverzése el­len. A Szabad Német Szakszerve­zetek Szövetségének a Szakszer­I vezeti Világszövetséggel létrejött megállapodása alapján a német dolgozók már február 24-én meg­tartják a harci napot, mivel a bonni parlament akkor kezdi má­sodik olvasásban tárgyalni a pári­zsi militarista szerződéseket. A Szovjetunióban járt amerikai újságírók nyilatkozatai (MTI) Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy W. R- Hearst, Kingdbury-Smith és H. F. Conniff amerikai újságírók, akik a közelmúltban a Szovjet­unióban beszélgetést folytattak a szovjet állam vezető személyisé­geivel, Moszkvából hazatérőben vasárnap átutaztak Berlinen. Az amerikai újságírók a berlini repülőtéren tett nyilatkozatuk­ban annak a véleményüknek ad­tak kifejezést, hogy a „szovjet kormány legutóbb történt átalakí­tása nem jelenti a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélésére törekvő szovjet kül­politika megváltozását.“ Londonba érkezésükkor az ame­rikai újságírók ugyancsak nyilat­koztak moszkvai beszélgetéseikről. W. R. Hearst így foglalta össze moszkvai tapasztalatait: „A szov­jet vezetők nyilván meg akarják szilárdítani eddig elért eredmé­nyeiket és a békés egymás mellett élés hívei.“ „Bulganyin marsall állandóan hangsúlyozta, mennyire fontos­nak tartja a békés kapcsolatok fenntartását az Egyesült Államok­kal és más nyugati hatalmakkal“ — fűzte hozzá Hearst. Kingsbury-Smith hasonló érte­lemben nyilatkozott és hangsú­lyozta, hogy „az oroszok semmifé­le szándékot sem mutatnak arra, hogy résztvegyenek egy konflik­tusban.“ Megjelent a Nagy Szovjet Enciklopédia 29. kötete Megjelent a Szovjetunióban és megerflcezett a Horizont-üzletekbe a Nagy Szovjet. EnoMopédiia 29. köte­te, amely 'az »N« betűvel! kezdődő cámszavaíkait taaitaílimazza a «-Nyakoíta- jev« szóig. RÖVID KÜLFÖLDI II ÍREK PÁRIZS (MTI) A franciaországi békemoz­galom kezdeményezésére hétfőn egész Franciaországban megkezdő­dött a német felfegyverzés elleni ak­cióhét. Az akcióhét célja rábírni a Köztársasági Tanácsot, hogy vesse el, illetve módosítsa a párizsi szer­ződések becikkelyezését kimondó, a nemzetgyűlés által elfogadott tör­vény j avaslatot. (MTI) A Revue Generale de Bel- guque legújabb száma (közli Van Zeeland volt belga miniszterelnök cikkét. A volt miniszterelnök cikké­ben kijelenti: meggyőződése, hogy a Kelettel folytatandó tárgyalások lehetségesek és szükségesek. DZSAKARTA (TASZSZ) Sajtójelentések hírt ad­nak arról, hogy a Jáva-szigeten fek­vő Szurakartában különleges csapat­test alakult Nyugat-Irián felszaba­dítására. A csapattest 25 000 főből áll. Szukamo elnök a csapattest képviselőivel folytatott beszélgetés alkalmával annak a reményének adott kifejezést, hogy »a felszabadí- tási csapattest. tagjai a nemzet hő­sei lesznek«. (TASZSZ) Az Antara hírügynök­ség közölte Muisznak, az indonéz parlament külügyi bizottsága elnö­kének nyilatkozatát, amelyben he­lyeselte a tajvani helyzettel foglal­kozó értekezlet összehívásáról szóló szovjet javaslatot. »Kitűnő elgondo­lás« — mondotta Muisz. A jelenté­sek szerint az indonéz «kormány feb­ruár 17-én fogja megtárgyalni a taj­vani helyzetet. A SZABÓ ÉS AZ ATOM Irta : R. Zamkova einrich Jordan, a szerény bre- merhaveni szabómester bá­natosan baktatott hazafelé. Szerette a sört, de a sör mindig rosszabb és mindig drágább lett. Szerette a nyugalmat, de elvitte az ördög a nyugalmat, ha a városban amerikai katonák hemzsegnek. Gondolataiból arra riadt fel, hogy valaki minden udvariaskodás nél­kül, erélyesen karon ragadja, — Egy szót se, öreg. szállj be ebbe a kocsiba! — förmedt rá egy reked­tes basszushang, tört németséggel. Heinrich Jordan rémülten nézett fel. Két tagbaszakadt fickót pillan­tott meg, amerikai egyenruhában. »Biztosan túl szűkre szabtam a vöröshajú Wills őrnagy nadrágját« — gondolta a szerencsétlen Hein­rich. De nem volt mit tennie. Félelemtől reszketve állt meg Briddle Őrnagy, az amerikai katonai felderítő szolgálat helyi kirendeltsé­gének főnöke előtt. — Foglaljon helyet, Jordan úr! — szólította fel udvariasan az ameri­kai. — Beszéljen valamit legutóbbi munkáiról. »Tényleg Wills nadrágjáról van szó« — villant Jordan fejébe. — Tetszik tudni, kevés volt az anyag, úgyhogy... — szabadkozott. — Ne szorítkozzék általános frá­zisokra, térjen a tárgyra, Jordan úr! Szegény Heinrich Jordan még so­káig nem tudta megértem, mit is akar tőle az amerikai őrnagy. Jám­bor egyszerűségében nem is sejtette, hogy van neki egy névrokona, Par- qual Jordan professzor, aki hírneves tudós és az atomenergia szakembe­re. Nem tudhatta azt sem, hogy Briddle parancsot kapott: fogassa el a professzort és küldje az óceánon- túlra. A halálrarémült Heinrich Jordan hasztalan bizonygatta, hogy soha életében nem volt semmi köze az atommag hasadásához. A kellemet­len beszélgetés még elég soká elhú­zódott. Briddle diihbejött. A német azonban nem adta meg magát. Kö­römszakadtáig kitartott amellett, hogy a frakkot nagyon jól meg tud­ja különböztetni a szmokingtól, de olyan borzalmas szavakat, mint »proton« és »izotop« még álmában sem hallott. Végül is a szabómestert megkö­tözték, betömték a száját, kábító­szert lélegeztettek be vele, repülő­gépre rakták és elküldték Washing­tonba. Ott aztán megismétlődött az előbbi beszélgetés. Jordan minden kihall­gatáson hevesen tiltakozott és ki­tartóan állította, hogy becsületes sza­bómester létére legfeljebb a tökéle­tes k.áröltő-szabás és a felülmúlha- tatlanul tartós gombfelvarrás pro­fesszorává nevezhetnék ki. Az ame­rikaiak összenevettek: úgy látszik, ravasz ez a német fizikus. Eleinte udvariasan bántak Jor­dánnál, de ez nem tartott sokáig. Rövidesen átküldték a Fort Geor- ge-i koncentrációs táborba. Parvis kapitány, a táborparancsnok a fog­lyok oktatásának és művelésének • lelkes híve volt. Utasítására a rádió egész nap Wagnert, játszott a »Ha látnád a nagynénimet... « kezdetű sláger ritmusában. A kapitány véle­ménye szerint a nép így jobban megérti és élvezi Wagnert. eltek-múltak a hetek. Az el­keseredett szabómestert vé­gül is a táborparancsnok szobájába szólították. A szobában nyüzsögtek az emberek: a felderítőszolgálat szí- ne-virága, atomenergia-szakértők, idegonosok stb. Heinrich Jordánt leültették egy varrógép mellé. A szabómester tü­zetesen megvizsgálta a gépet, cérnát fűzött a. tűbe, helyére tette az orsót és kérdően nézett az amerikaiakra. — Kedves Jordan professzor, nem kegyeskednék bevarrni ennek a zub­bonynak az ujját? A »professzor« keze boszorkányos ügyességgel ragadta meg a ruhada­rabot, a varrógép vidáman zakatolt .és egy perc múlva a zubbony ujja olyan ragyogóan illeszkedett a he­lyére, mintha csak odaöntötték vol­na. A szakértők elgondolkodva néztek össze, azután fejcsóválva, lassan szétoszlottak. — Most már elhiszik, hogy szabó vagyok? — reménykedett Heinrich. A táborparancsnok szigorúan né­zett rá és fagyosan válaszolt: — Ezt ügyesen csinálta! Jordan »professzor« ügye még sok gondot okozott az Egyesült Államok hadügyi hivatalainak. Sürgősen át kellett hozatni az Egyesült Államok­ba két másik németet, a szabómester régi barátait. Washingtonban csupán a szembesítés után hitték el végül, hogy az amerikai kémszolgálat va­dászai Nyugat-Németországban nem egészen arra a zsákmányra csaptak le, amely a Pentagonnak kellett vol­na. Heinrichtől bocsánatot kértek, kezébe nyomták az elvett iratait tartalmazó borítékot és felrakták egy hajóra. Odahaza Jordánná hosszan zoko­gott elveszettnek hitt férje vállán. A kis Fritz, Kari és a legidősebbik, Kurt — tágranyitott szemmel bá­multak apjukra. Heinrich Jordan I több mint egy évig volt távol. A csa­lád ezalatt már minden ingóságát eladta, hogy éhen ne haljon. A szabómester hosszas töprengés és keserves gondolkodás után elha­tározta, hogy kártérítést kér az ame­rikaiaktól. Elment az Egyesült Ál­lamok konzulátusára. Ott azonban rövid úton értésére adták, hogy kí­vül tágasabb és jobb lesz, ha nem zavarja őket nagy elfoglaltságukban ostoba igényeivel. TTeinrich Jordan bremcrhaveni szabó tragikomikus történetéi az Avanti c. olasz lap írta. Egyszerű történet ez, de világosan illusztrálja azt a »szabadságot és demokráciái«. amelyet az amerikai imperialisták nemcsak hogy otthon gyakorolnak, hanem az egész világra is ki akar­nak terjeszteni. Pedagógusaink ideológiai képzése a KV. határozatai nyomán ... Az ideológiai oktatás anya­gát szorosabban kell összekap­csolni népünk és pártunk har­caival és munkájával. A KV útmutatásai alapján, az előző hiányosságokból okulva, át­szerveztük az ideológiai tovább­képzést. A múlt év eredményei mellett hibák is voltak, melyek elsősorban az iskolai gyakorlati munkáktól való nagymérvű elsza­kadásban, a nevelők túlzottméretű mozgatásában mutatkoztak . meg. Hiányosság volt még a konferen­ciák módszeres levezetésében, mert az előadók legtöbbször isko­lás vezetésmódjukkal nem tudták a nevelők érdeklődését felkelteni az anyag iránt. Az év elején önkéntes jelentke­zések alapján állítottuk össze az egyes konferenciákra beosztott ne­velőket. Célul tűztük ki: a kon­ferenciákon felvetett elméleti ré­szeket a gyakorlattal összekapcsol­ni, s a felmerült problémákat tisz­tázni. A cél érdekében további fel­adatunk, hogy sok gyakorlati pél­dával elősegítsük a konferenciákon az iskolában folyó erkölcsi, politechnikai és hazafias neve­lés megvalósítását, elmélyíté­sét és a dialektika előtérbe jutását. A folyó iskolai évben már két- ízben tartottunk konferenciákat, mind a négy (politikai iskola, párttörténet, pol. gazd. tan. és fi­lozófia) oktatási formában, 30—30 konferencia keretén belül 442 ne­velő részére. A konferencián a Hl. pártkongresszus anyagát, politi­kai gazdaságiam és filozófiai kér­déseket vitattak meg. • A konferenciákon a pedagógu­sok kevés kivétellel megjelentek. Az előző konferenciához mérten 3 százalékkal csökkent a mulasz­tók száma. Meg kell említeni, hogy a barcsi tantestületből néhá- nyan, akik a politikai gazda­ságtanra jelentkeztek, még egyszer sem vettek részt a foglalkozásokon. Köztük Benkovics elvtárs is, a barcsi járás szakszervezeti elnöke. Tehát éppen a példaadás hiányzik. Az önkéntes jelentkezés alapján bevont nevelők érzik és tudják, hogy ezeken a konferenciákon az új szakasz politikája következté­ben felmerült sok-sok problémá­juk nyer tisztázást és segítséget kapnak nevelői munkájukhoz. Ezért is jönnek szívesen a konfe­renciákra. A megjelenéssel kap­csolatban elmondhatjuk, hogy a propagandisták segítségével ína­gyon sok hiányzásmentes konfe­renciánk volt, mint pl. a marcali, fonyódi, Kaposvár Cseri úti, a ka­posvári Táncsics Gimnáziumban megtartott párttörténeti és a ka­posvári II. Rákóczi Ferenc iskolá­ban lévő konferencia. Még. mindig .nem kielégítő a nevelők felkészülése az egyes anyagrészekből. Tapasztalható volt ez a csurgói és a MÁV-ban tar­tott politikai iskoláknál, ahol csak Ceglédi és Toriéi elvtársak mutat­lak felkészülést. Passzivitás jellemezte a kapos­vári II. Rákóczi Ferenc úti is­kolában és az Igáiban meg­tartott konferenciákat is, habár a konferenciavezetők igye­keztek kérdéseikkel felélénkíteni a hallgatókat. Az alacsony színvonalú konfe­renciákkal szemben találunk sok magas színvonalú, értékes kon­ferenciát is, mint pl. a nagyatádi II. sz. (Kissné által vezetett) és a barcsi I. sz. konferenciát. Javult a siófoki és attalai konferenciák hallgatóinak a felkészülése Is. E sorokkal szeretném felhívni a hallgatókat, hogy a következő ab kaknakra alaposabban készülje­nek fel. Vértezzék fel magukat a marxista-leninista elmélettel, hogy a párt és a kormány által az ok­tatási vonalon tervezett célkitűzé­seket maradéktalanul tudjuk meg­valósítani. Az ideológiai képzésre foko­zott felelősség hárul különö­sen most, amikor az ellenség igyekszik félremagyarázni az új szakasz helyes politikáját. Az iskolák igazgatói fordítsa­nak fokozott figyelmet i\ politi­kai oktatásra bevont nevelők ké­szülésére. Minden óralátogatásuk alkalmával kérjék számon toliik az anyagot. A járási tanulmányi fel­ügyelők látogatásaik során segít­sék a nevelőket helyes útmuta­tással a konferenciákra való fel-, készülésre, mert így tudjuk csak a felkészületlenséget felszámolni.« Pedagógusainkat érdeklik a po­litikai kérdések, amit bizonyít az is, hogy a téli szünidőben a poli­tikai oktatáson részt nem vevő ne­velők részére megtartott ankétok­ra, amelyek a járásokban voltak, 556-an jelentek meg, Ezeken az ankétokon a III. pártkongresszus anyagát ismertettük, fősúllyal a pedagógusokra vonatkoztatva. A részvevők szívesen jöttek az elő­adásokra. A vezetők mutassanak példát, állandóan képezzék magukat poli­tikailag és szakmailag, hogy kellő­képpen tudják segíteni a hozzájuk beosztottakat. Jordarues József Megyei Tanács oktatási oszt. ideológiai előadó. Gazdag tapasztalattal zárult a balatonkiliti MNDSZ-asszonyok szakköre A balatonkiliti MNDSZ-szervezet helyisége péntek este 6 órakor zsú­folásig megtelt a község asszonyai­vá!, leányaival. A szabó-varró szak­kör zárója- volt. Eljöttek erre a ked­ves ünnepségre a szakkör hallgatóin kívül azok is, akik nem tagjai az MNDSZ-nek, de érdeklődést tanúsí­tottak. Horváth Jánosné, az MNDSZ tit­kára, Horváth Lajosné tsz-tag, Nagy Sándorné és Nagy Jánosné egyéni­leg dolgozó parasztasszonyok voltak azok, akik a legodaadóbban, fárad­ságot nem ismerve készítették elő a szakkör záróját. Jóval 6 óra előtt ott voltak, hogy fogadják az ünnepségre érkezőket. Az ünnepség Hárshegyi Pál, a szakkör vezetőjének beszámolójával kezdődött, aki további jó munkát, tanulást kívánt hallgatóinak. Mol­nár Péter, a Siófoki Járási Tanács elnökhelyettese a bélve megvédéséről, a nemzetközi helyzet alakulásáról tartott rövid ismertetést. A szakkör hallgatói ezután köszö­netét mondtak tanítójuknak fárado­zásáért, gondos, lelkiismeretes mun­kájáért és kedves ajándékkal igye­keztek viszonozni munkáját. Köszö­netét mondtak a tanács, a pártszer­vezet vezetőségének, hogy lehetővé tették e szakkör létrehozását, bizto­sítottak a kör részére előadót. Rövid kultúrműsor után rázendí­tett a zenekar, majd. előkerült a sok finom enni- és innivaló. Utána öre­gek, fiatalok táncraperdültek s a ké­ső esti órákig jól szórakoztak. Balatonkiliti szabó-varró szakköre jó munkát végzett. Ezt mutatja aj be­adott 85 vizsgarajz hibátlansága, a pontosan vezetett jegyzetek, minta- rajzok. Egyöntetű vélemény volt, hogy a foglalkozások neme,sáli gya­korlati útmutatást adtak, de gazdag tanáccsal, tájékoztatással is bővítet­ték a hallgatók ismereteit. A szakköri foglalkozásokon kívül hasznos előadásokat is tartottak. Az egyik előadás — kívánságuk szerint — a gyermekbetegségekről szólt, a másik — melyet a helybeli iskola igazgatója tartott — Balatonkiliti történetéről, fejlődéséről adott tájé­koztatást a szakkör hallgatóinak. Jó lenne, ha a megye többi közsé­gében is az MNDSZ-szervezetek ve­zetői és tagjai szerveznének hasonló szakköröket,. Az érdeklődők keres­sék fel kérelmükkel a helj-i MNDSZ 'vezetőjét, mondják el kívánságukat. Ha ez így történik — hiszen bőséges támogatást biztosítanak a vezetők — sok-sok édesanya tudja hasznosítani majd otthonában a szakkörben ta­nultakat.

Next

/
Thumbnails
Contents