Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-15 / 38. szám

Kedd, 1055. február 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL NEM ! Nagyszerű eredményeket ígér a nágocsi Szabadság TSZ terve A outgoes; Szabadság TSZ a közel­múltban tartotta közgyűlését, ahol megbeszélték és jóváhagyták ezévi termelési tervüket. A terv igen gondosan, alapos mun­kával készült. Fő célkitűzéseik a ter­méseredmények emelése, állatállo­mányuk növelése. Az idén bátran alkalmazzák á fejlett agrotechnikai módszereket. 35 hóid ősziárpájukat, 40 hold őszibúzájukat jól előkészí­tett talajba keresztsorosan vetették az ősszel. 10 hold búzát próbakép­pen tárcsával előkészített földbe ve­tettek. Ennék a búzának burgonya volt az eiőveteménye. Ez a 10 hol- das búzávetés legszebb az egész ha­gyon szép kertészete, gyümölcsöse és szőlészete van a tsz-nek. Ezekét az elmúlt években nagyon elhanya­golták. A gyönyörű gyümölcsfák á pajzstetű áldozatai lettek, alig hoz­tak gyümölcsöt. Az agronömus ke­zébe vette a gyümölcsös és kertészet irányítását és Fonyódi János kertész vezetésével nagyszerű eredménye­ket érhetnek el a kertészetben és a gyümölcsösben, ha becsületesen dolgoznak. A gyümölcsös 100 000 fo­rintos jövedelmet ígér, ha gondosan és szakszerűen kezelik a fákat. Áilatállományuk kicserélésére is nagy gondot fordítanak a tsz tagjai. Nemcsak a tehenészetben és a ser­tárban, 16 mázsás átlagtermést vár- téstenyésztésnél, hanem a juhoknál nak erről a területről. Kukoricave­tésük 60 százalékát négyzetesen ve­tik, a napraforgónál és a lucernánál alkalmazzák a pótbeporzást. Mint­egy 8 vagon műtrágyát használnak fel ez évben. Csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépamozgalomhoz. Na­is minőségi állatok tartására térnek át. A termelőszövetkezet terve nagy­szerű eredményeket ígér, ami való­sággá válik, ha szorgalmasan, a kö­zös munkában összeforrva dolgoznák a tsz tagjai. AMIT A DOLGOZÓ PARASZTOKNAK TUDNIUK KELL A felszabadulási begyűjtési verseny feltételeinek és jutalmazási módjának szabályozása A begyűjtési mMszfer szabályozta 'írások vsréenyífoen eflsÖ 35 000, a kis a felszatoaduEésá begyűjtési verseny . lélekszámú váircsdk versenyének lettétellieáit és á verseny győzteseinek győztese 25 000 forint jutalomban jutaltrnazésáit. Eszerint a felszabadna- . részesül. A községek versenyében a verseny az éves verseny április nagyközségek közötti első 40 000. a 30-ág terjedő szakasza. Érmek célja j közepes községek versenyének győz- az 1955. évi .beadási kötelezettségek- tese 30 000, a kisközségek versenyé­ltek ápröüiis 30-ág műnél1 nagyobb szá- mefc győztese pedig 25 000 forint ju zálékú iteCjesíéése és a hátralékok ki- egyenlítése. A felszabadulási verseny hízoitt- sertés, vágómarha, tej, tojás és ba­remíi begyűjtésére terjed (tol fesatóri jutalmat kap minden megye A begyujtesr^versenyben tegjotíb hárcril JegJobb tová.hbá •eredm^yt eúero.megye kapja a Ma- gyénként a két legjobb tenmelöszö- msztaatairmes vandorzaszfaját, ets- ’ merő cküevefflétt és 50 000 fon'rtt pénz­jutalmát. A legjobb jáiráscikait ás megjütettimazziálk. A nagyobb jánásek közül a versenyében öiső 10 000, kö­zepes nagyságú járások közül 9000, a kisebb járások közül 7000 forint jutalmait kap A magyvércsok versenyének győz­talmat kap. Számottevő jutalmait nyerhetnek el a termelőszövetkezetek versen,yé- mek győztesei. Ezenkívül községfej­vatikezeít ás. A begyűjftésii versenyben legjobb eredményt eféiit budapesti' itermelőszövetker.et 3000 forint juta­lomban. részesül. A begyűjtési rmmr.sz.teir megjutal­mazza a kimágaa'jó eredményt elért városok, községek közigazgatási dol­gozóit is. A jutalmak átadásának te se 45 000, á közepes nagyságú vá- időpontja május 15. Tavaszibúza vetőmagot kophatnak a dolgozó parasztok Azoknak a termelőknek, akik ta- vaszibúzát kívánnak vetni, de vető­magjuk nincs, a Földművelésügyi Minisztérium központi készletéből biztosít vetőmagot, amely csávázós után azonnal vethető. A tavaszibúza vetőmagért őszibú­zát, annak hiányában más kenyér­vagy takarmánygabonát — rozsot, árpát, zabot, kukoricát (májusi mor- "zsolt) — továbbá napraforgót kell adni. Öszibúzából a cseretermény mennyisége azonos a vetőmag meny- nyiségével. Más terményeknél a be­adási átszámítási kulcsot kell alkal­mazni. A termelőszövetkezetek vetőmag­igényüket a járási mezőgazdasági osztálynál, az egyéni termelők a' községi tanácsnál jelentsék be. A termelőszövetkezetek a vetőmagot nagyobb mennyiségű vetőmag — legalább 50 mázsa — igénylésénél közvetlenül címükre szállítva, az egyéni termelők pedig a helyi ter­ménybegyűjtőnél kapják meg. A csereterményt az átvétellel egyidő- ben, vagy azt megelőzően tartoznak átadni. Azok a termelőszövetkezetek és egyéni termelők, akik sem őszibúza, sem másfajta csereterménnyel nem rendelkeznek, a tavaszibúza vető­magot kölcsön is megkaphatják. Kölcsönt az a termelő kaphat, aki beadási kötelezettségét teljesítette, csereterményének hiányát a községi tanács igazolja és tavaszibúza veté­sére vállalkozik. A kölcsönkapott tavaszibúza vető­magot az új termésből aratás, illetve cséplés után azonnal, de legkésőbb augusztus 3-ig 10 százalékos súly­többlettel tavaszibúzából kell vissza­adni. A BÖHÖNYEI SZABADSÁG TSZ tagjai is részt vesznek a felszabadu­lási versenyben. A vetőmagtisztítás­sal, a ve tő gépek javításával már végeztek. Most a legelők tisztításán dolgoznak, a hét közepére ezzel is készen lesznek. A termelőszövetke­zet tagjai az idén növelni akarják szarvasmarhaállományukat. Éppen ezért sok takarmánynövényt ter­melnek, hogy jól tejeljenek a tehe­nek és -gazdag jövedelmet biztosít­hassanak a tsz tagjainak. A KASTÉLYOSDOMBÓI FELSZABADULÁS TSZ tagjai példát mutatnak a községben beadási kötelezettségük pontos tel­jesítésével. A termelőszövetkezet 3 mázsa 8 kiló baromfit adott, be eb­ben a hónapban, amivel háromne­gyedévi beadásukat teljesítették. Hí­zottsertésből 20 mázsát adtak be, ez­zel félévi híz’ottsertésbeadás gondját tették le. Ilyen példamutatóan tel­jesítették tojásból, tejből is a kö­telezőt. A Búzakalász TSZ tagjai példát vehetnek a Felszabadulástól, mert ők bizony nemigen igyekeznek beadá­suk teljesítésével. 3 gyékényesi gazdák felkészülve várjak a tavaszt Mindenki előtt ismeretes a Mi­nisztertanácsnak az a határozata, mely szerint a szántóterület 40 szá­zalékát minden gazdának kenyérga­bonával kell elvetni. Az őszi veté­sekben mutatkozó hiányt tehát ta- vaszibifaa vetésével kell pótolni. A tavaszibúza vetéstervének elké­szítése megyészerte most folyik. A csurgói járásban a községi taná­csoknál dolgozó mezőgazdasági elő­adók sorban' felkeresik azokat a gaz­dákat, akik még nem vetettek ele­gendő kenyérgabonát. Gyékényesen Kiss János eivtárs végzi az agitációs munkát és áz összeírást, és amint mondja, ellenvetéssel még sehol sem találkozott. Az eddig felkeresett gaz­dák szívesen igényeltek tavaszibúza vetőmagot. A szombati tanácsülésen megtárgyalták a tavaszi munkák elő­készítését. A gépállomás szelektora is javában működik már a község­ben. is a szükséges műtrágyát is megrendelték. Érdemes megemlíteni, hogy a föld­művesszövetkezettől az ősz folyamán 250 mázsa szuperfoszfátot és 100 má­zsa pétisót igényeltek. Ez rnostanig 400 mázsára nőtt és egyre fokozó­dik az igény. Alig várják, hogy £ megrendelt mennyiségű műtrágya mielőbb megérkezzék és azt kérik, hogy a földművesszövetkezetek vi­déki központjai ne vonakodjanak majd a fiókokhoz szállítani a műtrá­gyát, mint tavaly, azzal az indokkal, hogy ráfizetnek a szállításra. 51 ÖLTÖNY TERVEN FELÜL A felszabadulási verseny imeg- I hozta eredményét megyénk kisipari termelőszövetkezeteinél is. A ver­seny első hónapja alatt a ktsz-ek- ben többszáz férfi, női és gyermek­ruha, többszáz pár cipő készült el terven felül. Csak a Barcsi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet férfiszabói 51 db öltönyt készítettek januárban ter­ven felül, a női konfekció részlegnél pedig 220 férfiinggel készült több a tervezettnél. A féríiszabók közül külön meg kell dicsérni Laklia Fe­renc elvtársat, aki egyedül 21 db öltönyt készített el. A brigádok is jól dolgoztak a múlt hónapban, a Rózsás- és a Zsibrek-brigád szorgal­mának eredménye a 32 terven felül készített öltöny. Felavatták az új járási kultúrházat Barcson Szombaton este bensőséges ün­nepség zajlott le Barcson. A község, ■de az egész járás dolgozóinak régi vágya teljesült, felavatták az új já­rási kultúrházat. Több rhint ezer résztvevő gyűlt egybe az avatási ün­nepségre. A Megyei Tanács, a Ha­zafias Népfront képviselőin kívül számos járásbeli község is elküldte küldötteit, hogy osztozzanak a bar­csi dolgozók örömében. A több mint egymillió forintos beruházással épült kultúrház jogo­san váltott ki elragadtatást a vendé­gek körében. Nyolcszáz férőhelyes, beépített színpaddal fölszerelt nagy­terme, féltucat ízlésesen fölszerelt egyéb helyisége, öltözőszobák, a fo­tószakkör részére sötétkamra, tágas társalgó várja a szórakozni, műve­lődni vágyó dolgozókat. Az. avatóünnepség nyolc órakör kezdődött. Bérezi István, a járási ta­nács népművelési csoportvezetőjé­nek megnyitó szavai után Mátyás Jó­zsef járási tanácselnök tartotta meg ünnepi beszédét. Borbély István egyénileg dolgozó \paraszt a barcsi gazdák nevében szólt s elmondta, hogy a felszabadu­lás előtt milyen sekélyes kultúráiét volt a községben és kifejezte örö­mét, hogy az elmúlt tíz év szép kul­turális eredményeire az új kültúr- ház felavatása tette rá a koronát. Koch Józsefné tsz-tag, a szuloki né­met együttes legidősebb tagja együt­tesének üdvözletét tolmácsolta. A kálmáncsai népi együttes dísztáv­iratban üdvözölte Barcs község dol­gozóit az ünnepség alkalmából. Ezután kultúrműsor következett. A legkedvesebb műsorszámnak az óvodások balettánca bizonyult. Az alig néhányéves csöppségek kurta balettruháikban komolyan, kecsesen és rendkívül bájosan lejtették fer­geteges tapsot kiváltó táncaikat. Ugyancsak megérdemelt sikert ara­tott a többi táncszám is. Az úttörő­fiúk, majd az úttörölányok, végül pedig a felnőtt lányok és a felnőtt vegyes-tánccsoport szórakoztatta a közönséget. Feltétlenül dicséretet érdemel Sze- rsez József, a kultúrház művészeti előadója, aki összeállította és beta­nította a táncokat. Megérdemelt tapsot aratott Balogh János népi ze­nekarának szereplése. Balogh János »Rákóczi megtérése« című szólóéne­ke, a bravúros cimbalomszóló, végül pedig a »Ilázsáftos lakó« című jele­net. Sajnos, a többi rövid jelenet gyengének bizonyult, a szereplőkön látszott a kevés próba. A kultúrműsor után vidám tánc kezdődött. Reggelig tartó szórakozás zárta be a szép napot. Barcs dolgo­zói boldogan ünnepelték új kültúr- házukat, mélyben a község kibonta­kozó kultúréletének alapjait látták. Trrramm... Trammm ... Trrratata-trrratata-tamm ... Trrrammm.,, »Halt!« ■.. Néhány rettenetes, örökkévalóságnak tűnő pillanat és újra felcsattan a német vezényszó: »Tűz!« , A külváros kopár határán túl, kinn, az elhagyott, félig rombadőlt téglagyár omladozó falánál Herr Hauptmann Hampel parancsszavára megöltek öt kommunistát. Össze szorított szájjal, nyitott szemekkel zuhantak a köves, jéghi­deg földre ... A kivégzőosztag elvonult, ismét csend. Halálos, dermedt némaság , Csak a fekete égen viliództak távoli fények. Csak messzi hangok moraj - lottak fel néha. Dübörgőit a föld... ! öt kommunista... Köztük Wágner Béla gyárimunkás, két gyermek ifjú apja, a párt halálig hű harcosa. A régi, Csillag utcai munkásotthon düledező deszkafalai között, tőle hallottam szavalni először Vörösmarty Szózat-át,. s i »Hazádnak rendületlenül...« Kivégezték. Nácigolyók ölték meg 1945. november 20-án Budapesten. * * * S valaki... a kaposvári plébániákért falára ragasztott Wehrmacht-el- Zenes plakátra óriás, fehér betűkkel azt írta nemrég: — »DE«. Mint a patkány ... Éjszaka, csillagtalan, vaksötét éjben osont az alvó utcákon át, amíg odaért. Lopva lesett körül — mint gonosztevő, mikor ölni készül —, nem látja-e valaki, valami éber, figyelő szem. Nem. Az utca nesztelen volt> nyugodtan aludtak a békés otthonok. Zsebbe süllyesztett, krétwesonkot rejtő kezét ekkor előrántotta, s kapkodó, villámgyors mozdulattal írta a »Nem« fölé: — »DE«. Csak ennyit... Körülnézett újra ... aztán tovább surrant, úgy, ahogy jött... Mint a patkány... ■* » * Másnap reggel, a megdöbbentő erejű plakát lapján ott virított a két hatottfehér betű. Félreérthetetlenül, gyűlölettől izzóan. bosszúvágytól sugallva így ad­ta tudtára valaki a város lakóinak, hogy ő mdga nem osztja a haza né­pének elszánt tiltakozását. így adta tudtára mindenkinek, hogy neki kell, igenis kell a német újrafelfegyverzés, számára egy új háború elő­készítése sem megvetendő ötlet, hisz ha valóra válnának titkon dédel­getett álmai, segítségükkel újra az lehetne, aki volt: tizek és százak, nincstelen nyomorultak parancsolója élet és halál ura. Igen. Minden békét és boldogságot kívánó emberrel közölni akarta — csakazértis —, hogy ő: — újra Wehrmachtot kíván, mert az ő fülének legszebb muzsika a német csizmák ropogó, nyikorgó, földrengető dobbanása... trramrrii trrramm, trratata-tamm. Hogy neki még nem volt elég az országpusztí­tásból, a fasizmus polipkarjainak halálos szorításából. Neki németül pat- togó vezényszavak, zöld uniformis és álmai netovábbja, a paskereszt kell, melyet kiváló szolgálataiért kap majd. Mit bánja ő, ha a vaskereszt ára ezernyi horpadt sírhalom lenne, hol vérei: — apák, fiúk, védtelen asszonyok alusszák örök álmukat, álmukat,■ melyből nincs többé feltámadás! Mit neki hörgésbe fúló halálsikoly, mely fájdalomtól tébolyult anya ajkáról csap fel, mikor két ölelő kar­jából, szívéről szakítják le egyetlen gyermekét, hogy krematóriumok ir- tózatos gázkamráiba vessék áldozatul! Neki... a halálsikoly a legszebb muzsika és újra csak trrrammm, trram.m, trramm ... német csizmák dobogása! Legszívesebben vérgőzös aggyal, üvöltő ordítással állna az élre. ölni, gyilkolni saját honfitársait, hogy bosszút álljon, amiért 10 évvel ezelőtt kiverték kezéből embernyúzó, nemzetet áruló hatalmát! Pfuj!... Patkány! Ki a gonoszság, az embertelenség, a hazaárulás mocskos csatornáiból bújt elő! Hazaáruló! ■Ki eszeveszett dühében képes lenne koncul odadobni és újra keresztrefeszítani nemzetét! »DE«? Ez kellene?! Bitang! * * * »Hazádnak ... rendületlenül...« — Hány életét áldozó, az em­beriség szebb jövőjéért harcolni, de halni is kész hős utolsó gondolata volt ez... Hány nagyszerű, gyönyörű életet tört ketté, hány békés otthont, hány családot söpört el a nácizmus pusztító vihara!... melynek nyomában csak üszkös rom^ jaj, panasz és könny, halál maradt... Újra. ezt? ... Újra felszítani a szunnyadó lángot, mely, ha nem vigyázunk, végig perzselheti a világot?! — > Nem! Es ezerszer és milliószor NEM! Hiába kuszáinak fehér vonásokat népünk szavát kiáltó plakátjaink­ra. Az a három betű átizzik, átvilágít élettelen vonalak szövevényén... megmásíthatatlanül, keményen, mint az izzó acél! Nemcsak egy ország, nemcsak egy nép kiáltja ezt a nemet! Ez a plakát lehetne bármely ide­gen földön — mindenhol ugyanezt fejezné ki: tiltakozást, kérlelhetetlen, megalkuvás nélküli tiltakozást a nácizmus feltámasztása ellen. S megér­tenék Albániában, Csehszlovákiában, Kínában épp úgy, mint Párizs Vö­rös-övezetében a sztrájkoló munkások, vagy New Yorkban a kikötőben kolduló hadirókkantak, vagy Afrika-Ma.rokkóban, Tuniszban tüntető, s ma még csak igaz szóval és kövekkel harcoló fekete bennszülöttei. Egy akarat ez: á szabadságért, á békéért küzdő népek akarata! — Azt a krétával írott szót pedig elmossa az idő, s a szándékot, mely szülte: csírájában fojtja el a népek ereje ... • * * * S míg azon az éjszakán valaki fehér krétával beszennyezte e nagy­szerű békeív tiszta lapját, addig ott tápok Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén szóra emelkedett Molotov elvtárs. Ott mon­dott, akkor elhangzott szavait meghallottuk mi is, s meghallhatták az óceánon túli, óceánon inneni fegyvercsörtetők... — »Nem a »világcivi­lizáció« fog elpusztulni, bármennyit szenvedjen is az új agressziótól, ha­nem az a már velejéig rothadt, idejétmúlt társadalmi rendszer pusztul majd el vérrel átitatott imperialista alapjával együtt, amelyet agresszi­vitása, s a dolgozók és az elnyomott népek kizsákjnányolása miatt az emberek elítélnek és megvetéssel sújtanak«. így igaz! ... Mi nem akarunk háborút! Hisszük és valljuk, hogy bárménnyire különböznek is nézeteink, elveink, életformáink... szilárd békében él­hetünk egymás mellett minden más néppel. De aki ellenünk támad!... — az emlékezzen Sztálingrádra és Ber­linre!... ! Azóta tíz év telt el, s a népek nagykorúak lettek. Nemcsak itt, a mi hazánkban, hanem szerte a világon millió és millió ember tudja már, mi a szabadság! S azok a népek, kik vérükbe szívták, kiknek él­tető erejük lett, nem adják, soha többé nem adják sem fenyegetésre, sem erőszakra. Nagykorúak lettünk, rémektől nem félünk, ha kell, elűzzük, megsem­misítjük őket: hívják bármi néven, imperializmusnak vagy fasizmusnak — egyre megy. ■ * * Wágner elvtárs!... Rád gondoltam, mikor megláttam ezt a plakátot. Lásd, tíz év után valaki új Wehrmachtot -kíván, s bemocskolja a béké­ért harcoló plakátjainkat, szent akarásunkat. Pihenj békében, Wágner elvtárs ... Éberek vagyunk ... Nem feledjük hangodat, tekinteted, mely azon a munkásotthoni estén lelkűnkig ért, s azóta is ott él bensőnkben kitörölhetetlenül örök figyelmeztetésként.. . Rendületlenül... Igen, maradunk rendületlenül hívek. A föl­dön — mely befogadta meggyötört testedet — nem fog többet nácicsiz­ma végig masírozni! Ezt fogadjuk! Becsületünkre fogadjuk!... — Sz. R.-né —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents