Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-06 / 31. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február <>. Kiváló állattenyésztőink kiváló állatai Jó munkájával, dolgozó parasztjainak példamutatásával Ismét híres les?: An does! Az an do esi dolgozó parasztok ami- ! kor hírét vették a felszabadulási ver- | senynek, azon nyomban elhatározták, ! hogy ők is csatlakoznak ehhez a ne- j mes mozgalomhoz. így is történt. A | múlt hét elején megtart ott gazdagyűDOMBAI JÖZSEF szarvasmarhagondozó lésükön gyors egymás utánban születtek a vállalások. 12 dolgozó paraszt tett egyéni felajánlást. Együttesen pedig a kisbárápáti dolgozo parasztokat hívták ki versenytársnak. A gazdagyűlésen elhangzott ígéreteket már másnap tettek követtek. Azóta is olyan a falu, mint egy hangyaboly: mindenki tesz-vesz, mindenki dolgozik, sürgölődik. Igyekeznek a gazdák, hogy legyőzzék versenytársaikat, a kisbárapátiákat. Az istállótrágya kihordásával már nagyrészt végeztek. büszkén mutatta be a bírálóbizottságnak a nagyberki Győző TSZ Jámbor nevü | S^^őutakat. A°í^öbb^g^^ tehenét, amely átlagosan 25 liter tejet ad naponta, j kodénál már a vetőmagvak is elké- A szép állat első díjat nyert a nagyberki áUatte- k&' április 4-re teljes egészében rendezi. A múlt pénteken büszkén jelentette, hogy évi tej-, tojás-, baromfibeadásának 90 százalékát teljesítette, adófizetését pedig egész évre rendezte. Czabula Károly 7 holdas, Huszár Ferenc 18 holdas dolgozó parasztok szintén teljesítették vállalásaik nagy részét. A fel*aahadulási verseny első győzelmei Samogycsiesón nyésztői ankéton. géphajtású magtisztítók kora ' tői napestig zúgnak az udvarokban és a szövetkezet portáján — tisztítják a tavaszi kalászosok magvait. Az idén jónéhány gazda vet tavaszi búzát is. Siketánc Ferenc dolgozó [ paraszt 800 négyszögöl tavaszi búzával növeli őszi vetésterületét. Fias Mihály gazdálkodó 1000 négyszögöl, Bodó Ferenc dolgozó paraszt pedig 1 kát. hold tavaszi búzát vet az idén. Rajtuk kívül eddig 30-an jelentették be igényüket tavaszi búzavetőmagra. A begyűjtésre és az adófizetés meggyorsítására tett vállalásaikat is szépen teljesítik. Úgy látszik az idén ezen a területen is sokkal jobb eredményt mulatnak majd fel, mint tavaly. Horváth Imre 7 holdas dolgozó paraszt máris teljesítette első ne;■ gyedévi tojás- és baromfibeadási köRAJCZI LAJOS 13 holdas nagyberki dolgozó paraszt telezettségét, pedig vállalása szerint csak március 1-én kellett volna teljesítenie. Dávid József gazdálkodó áprilisra ütemezett hízottsertését Szultán ne\ ű a mu;t héten leadta, vállalásához hí14 hónapos bikája első díjat nyert a nagyberki állat- ; ven. Czár Ferenc 5 holdas gazdáiké tenyésztési ankéton. A gazda büszkén mondja el, hogy a kis bika anyja évente 4200 liter tejet ad. dó a gazdagyűlésen azt vállalta, hogy egész évi adóját, tej-, tojás- és so- vanybaromfibeadási kötelezettségét Ezért a lelkes, szorgalmas munkáért dicséretet érdemelnek a községi tanácstagok, akik a körzetükben lakó dolgozókat rendszeresen látogatják, beszélgetnek velük, buzdítják őket. A tanácstagok túlnyomó többsége jó felvilágosító munkáján kívül példa- mutatásával is lelkesíti a gazdálkodókat feladataik teljesítésére. A példamutatásnak nagyobb az ereje minden szónál. A tanácsválasztások során egytől- egyig olyan becsületes dolgozó parasztok kerültek a helyi tanácsba, akik időről időre becsülettel teljesítik állam iránti kötelezettségeiket. Vörös József tanácstag elmondotta, hogy nem is volna nyugodt, ha körzetében csak egyetlen olyan dolgozó paraszt is volna, aki ne teljesítené kötelességét. De Vörös Józsefen kívül a többi tanácstagnak is ez a nézetük. Az utóbbi időben szinte megszokottá vált, hogy tanácsgyűléseken, gazdagyűléseken és egyéb nagyobb összejöveteleken a tanácstagok elmondják egymásnak, hogy körzetükben hogyan folyik a munka, a dolgozó parasztok hogyan teljesítik feladataikat. így aztán a jó eredményt elért tanácstagok beszámolója ösztönzi azokat, akiknek a körzete gyengébben áll. Dolgozzanak továbbra, is úgy az an- docsiak, hogy a tabi járásban mindig a legjobb községek között emlegethessük őket. Igyekezzenek, hogy április 4-ét, felszabadulásunk 10. évfordulóját vállalásaik teljesítésével ünnep élhessék. Somogycsicsó községben kevés olyan dolgozó paraszt van, aki ne tett volna vállalást április 4, fel- szabadulásunk 10. évfordulójának ünnepére. A so- mogycsiesói gazdáknak a napokban beérkezett jelentése már nem a felajánlásokról, hanem a teljesítésről, győzelmekről szól. Annak a vállalásuknak, hogy első negyedéin adó-tervüket március 15-ig teljesítik., eddig már több mint 60 százalékra eleget tettek. Horváth János dolgozó paraszt már egész évi hízott- sertésbeadását rendezte, eleget tett félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének és befizette negyedévi adóját is. Bohár Jánosné szintén szép eredményeket ért el. Hízottsertés- és vágómarhabeadását egész évre, tojás-, baromfibeadását háromnegyedévre teljesítette. A lelkes versenyben nem maradt le a község termelőszövetkezete, a Békebástya sem. Már teljesítette első félévi tojás- és baromfibeadását. A hízott- sertésbeadással pedig 2 hónappal előre vannak. A somogycsicsóiak jelenleg az első helyet tartják a csurgói járás községei között folyó felszabadulási versenyben és ha ilyen nagy lendülettel folytatják az iramot, továbbra is megtarthatják az első helyet. A ráksiak minden beadást határidő előtt teljesítenek Ráksi községben 170 dolgozó paraszt vállalta ad felszabadulási verseny keretében, hogy állam iránti kötelezettségét minden beadási cikkből határidő előtt teljesíti. A termelők nagyrésze már teljesítette is vállalásának többségét. 140 dolgozó paraszt rendezte első negyedévi baromfibeadási kötelezettségét. Kovács Mihály dolgozó paraszt a hízottsertésbeadásról már letette a gondot, pedig a beütemezés szerint még ráért volna. Az Üj Elet Termelőszövetkezet még szebb eredményekről adott jelentést. A tsz tagjai már egész évre rendezték soványbaromfibead.ásukat, t.ejbeadási kötelezettségüket is példásan teljesítik. Januárban 9760 liter tejet adtak be szabadon. Példájuk köve- tésreméltó. EGÉSZ ÉVRE SZÓLÓ VÁLLALÁSOKAT TETT A CSURGÓI ZRÍNYI TSZ TAGSÁGA A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet tagjai is lelkesen csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Vállalásuk mindén pontja közös gazdaságuk megerősítését, a tagság jólétének növelését célozza. Vállalásukat egész évre dolgozták ki. Külön foglalkoznak a mezőgazdasági munkálatokkal, az állattenyésztéssel és állam iránti kötelezettségeik teljesítésével. Sok segítséget várnak a Csurgói Gépállomástól. A tavaszi talajmunkákra vonatkozóan már szerződést is kötöttek. Tavaszi vetőmagvaikat máris kitisztították. A télen összegyűlt istállótrágyát március 15-ig kihordják, de ha a talaj megengedi, még előbb is. Az őszi mélyszántások simítózását, fogasolását két napon belül elvégzik. — Égész életemben' nem vigadtam annyit, mint amióta szövetkezeti tag vagyok. Mert. ha a mi munkacsapatunk, a tíz fehérnép együtt dolgc zik a kijelölt parcellán, ott nem csak a marnka megy, hanem a tréfálkozás, a viccelődés is. Talán éppen ez teszi könnyebbé a nehéz mezei munkákat. — Ezt a néhány mondatot Haris Andrásnétól, a szuloki Kossuth TSZ egyik tagjától hallottuk. Ahogy tovább beszélgettünk a többi szövetkezeti asszonnyal, rájöttünk, mi a jókedv nyitja. Wírth Ferencné, az egyik munkacsapat vezetője így mondta: — Bizony, amikor nyolcán jöttünk haza ä zárszámadás után Kaposvárról csomagokkal felszerelve, csaknem mindén kiskapuban megállítottak bénníinket, s tudakolták, mi mindent vásároltunk. — Azt is tőle tudtuk meg, hogy a másik munkacsapat pedig Pécsre utazott bevásárolni. A helyi földművesszövetkezeti bolt kiszolgálói annak megmondhatói, hogy a legtöbb pénzt a Kos- suth-beliek hagyják a boltban. Száz szónak is egy a vége — mondjuk meg röviden: A szuloki Kossuth TSZ-ben 22 forint készpénzt osztottak az ősszel egységenként, s a terményosztalékot is átszámítva pénzre, 68 forintot ért itt minden munkaegység. S ha még azt is megmondjuk, hogy a tsz-ben minden tag összefogva, egyetértésben és szorgalmasan dolgozott éven át, akkor máris fény derül a jókedv legfőbb okára: minden tag, minden szövetkezeti család soha nem látott jólétben él. Guth Jánosné, aki férjével együtt dolgozik a közösben, mindezt így önti szavakban: »Kaptunk mindenből jóformán. Jutott az osztalékból .mindenre, függönyre, bútorra, rádióra... Hirtelenében el sepr tudom sorolni, mi mindent vásároltunk, pedig a tízezer forinthoz még hozzá sem nyúltunkItt abbahagyja ./a .felsorolást — ahogy. Hogy végérvényesen győzzön oz új a régi fölött... Az érem másik oldala Elhamarkodott lépés lenne azonban csak az elmondottakból következtetést levonni. Amit eddig említettünk, az az érem egyik oldala. Nézzük hát meg a másik oldalát is. Szeitz Istvánnal, a tsz elnökével beszélgetünk. Amit a tsz eddigi történetéről elmond, így lehetne ösz- szegezni: 1952 őszén alakította meg i szuloki középparasztok egyrésze a Kossuth TSZ-t. Csaknem mindany- nyian így gondolkodtak: A közös gazdálkodás jövedelme bizonytalan, hagyjunk hát a háztájiban családonként 3 holdat. így is cselekedtek még a múlt gazdasági évben is. Ez alól aztán nem volt kivétel: alapszabály ide, közös gazdaság jövője oda, minden család — elnököstül, párttitkárostul és vezetőségestől együtt a megengedettnél jóval nagyobb háztájin gazdálkodott. De mondhatjuk úgy is, hogy a 3 holdjukon egyénileg, a beadott földjükön közösen gazdálkodtak. Ebből az elvből« született az a sajátos gyakorlat, hogy hetenként 4 napot a közösben dolgoztak, a többi napon pedig az úgynevezett háztájiban. Hozzá kell tennünk »természetesen«, hogy a községi tanács hivatalosan ak 1 holdas, vagy ennél kisebb háztájit tartott nyilván. (Hosszasan lehetne boncolgatni a kérdést, hogy a tsz tagjai mennyivel károsították meg a saját közös gazdaságukat s az államot.) De menjünk csak tovább. Való igaz, hogy nehéz körülmények között gazdálkodtak. A hét falu határában lévő 450 hold földjük szer- teszórtan, mintegy 220 kisparcellából tevődik össze. így a gép: munka alkalmazása nagy akadályokba ütközik. De nem is akarnak ők géppel dolgoztatni — mondván; »az öreg- apám is fogattal szántott, én is ezt teszem,« Ezért tartanak 13 pár lo b’dhjiia . ..az erpbgr feje nem Jta- Jvat,.. méghozzá nem is akárhogyan: lendánum. Említsünk még néhány 'az- állatok közül n lovaknak van a beszédes példát : Huber Simon házat- épített. Fekete Sáhdorék két darab két és fél mázsás hízót vágtak, bár egy is elég lett volna a négytagú családnak,” de úgysem tudnának '-mit ' kezdeni a hízó . árá- ■Val, hiszen van elég pénzük amúgy‘iS. ' az állatok közül a lovaknak van legnagyobb becse. szorgalmasak a tagok, s magasabb terméshozamot értek el, mint az egyéniek. De az volt a céljuk, hogy minél többet szétosszanak, a közös gazdaság fellendítésére ügyet sem vetettek. Nagyobb beruházás, a közös vagyon gyarapítása nem szerepelnek ezévi tervükben sem. Igaz, hogy építkezniük nem kell, de előrelátóan fejleszthetnék a közöst. Földjük talaja homokos, így pillangósokat és egyéb takarmányt nehéz — de nem lehetetlen — termel ni, pl. talaj meszezéssel, amire eddig nem gondoltak. Ez a talaj sok és jóminőségű istállótrágyát igényel — de ehhez sok állatra van szükség. Az állattenyésztés azonban több figyelmet érdemelne. Lóállományukról már esett szó. Szarvasmarháik száma szintén 26, sertésállományuk létszáma pedig csak 40. Ez az állatsűrűség nyilván nem kielégítő. De különösen nem kielégítő a szarvas marhatényésztés színvonala. Teheneik csupán 4—5 liter tejet adnak átlagosan. Nem csoda, hiszen ahogy az elnök mondta — a fejőstehenek egész évben nem látnak szénát, hanem tarlórépás keveréket etetnek velük. Silót ugyan készítettek, de még a kétéves silótakarmányhoz sem nyúltak hozzá. A tehenektől sajnálják az abrakot, Nagyobb figyelmet érdemelne az állattenyésztés i S ha már a lótartásrpl beszélünk, szóljunk pár szót a gazdálkodásról, á jőyédelérhelöSzf&si&l: Kétségkívül a kukoricadarát. Igaz, hogy a kukoricától általában húsgyarapodás van, de a tejtermelésre is serkentőleg hat ennek etetése, természetesen megfelelő nedvdús takarmánnyal. Kukorica viszont alig jutna a teheneknek, meg több sertést sem tudnának a meglévő abrakkészletbúl tartani, hiszen a 15 vagon kukorica- termésből 13 vagonnal szétosztottak a tagoknak, munkaegységenként 10 kilót. No, itt álljunk, még egy szóra! Hogyan lett volna helyesebb a gazdálkodás? Nyilván úgy, hogy több kukoricát hagynak a takarmányalapban. Kukoricáért korpát szerezhettek Volna, amitől aztán tejelnének a tehenek. De a tengeri egy részé- néfc értékesítéséből, s a tenyésztésre nem, alkalmas tehenek árából megfelelő tehériállórianyt állíthattak Volna be. Több, jófejős tehén beállítása után kifizetődő lenne például egy tejfeldolgozó melléküzemág létesítése, a sajt és a vaj mellékterméke pedig kitűnő eledel a malacneveléshez. Ha a kukorica egy része a közösben marad, úgy a sertéshíz- lalásból szinte folyna a pénz a közös konyhára. Vegyük még hozzá, hogy több állat — több trágya, több trágya — nagyobb talajerő, nagyobb talajerő — magasabb terméshozam, magasabb terméshozam — még nagyobb osztalék! javukra kell írni. A .szociális alap pedig, szintén arravaló. hogy a rászorulóknak ebből terményt és pénzt juttasson a szövetkezet. Ne ceak a mát nézzék — lássák meg a holnapot is Napszámosok dolgoznak az elnök és a betegek helyett Látogatásunk napján a tsz minden férfitagja az erdőn dolgozott. Csak az elnök maradt otthon, más- irányú elfoglaltsága miatt. — Nézzenek — magyarázott Szeitz István elnök — azért az én részem is elkészül. Napszámost fogadtam. (!) — Még arról is felvilágosít bennünket, hogy ez máskor is így van. Nyáron, aratás idején, amikor a szövetkezet ügyes-bajos dolgait kellett intéznie, akkor is napszámossal végeztette el a reá háruló mezei munkát. Héli Jánosné, aki sokat betegeskedett, szintén napszámost küldött maga helyett a közösbe dolgozni. — Ezt a problémát is érdemes meggondolni.. A 450 holdas tsz vezetésére indokolt az elnököt függetleníteni. Szeitz Istvánra tehát nem kellene területet kiosztani, hiszen az elnöki teendők is teljesen lekötik, s ezért javára írják az őt megillető munkaegységet. össze- egyezhetetlen, sőt teljesen ellentétes a szocialista mezőgazdaság építésével és szellemével az a gyakorlat, hogy idegen munkaerőt foglalkoztasson a tsz. vagy annak bármelyik tagja. Mert pl. az elnök 30 forintot fizet napszámosának, aki átlagosan munkaegységnyit, azaz 68 forint értékű munkát végez naponta. Igaz, hogy ez nagyonis előnyös az elnöknek, de ezt úgy hívják magyarul, hóqy kizsákmányolás. De hasonlóképpen helytelen az is, hogy á betegeknek napszámosokkal kell meg- rnűyeltetniük területüket. Az alapszabály gondoskodik a betegekről, amikor kimondja, hogy betegségük alatt bizonyosszámú munkaegységet Végére értünk a vizsgálódásnak, most már levonhatjuk tehát a következtetést. A szuloki Kossuth TSZ tagjait dicséret és elismerés illeti szorgalmukért, példás munkafegyelmükért. A tagok azonban egyik lábukkal még a megengedettnél jóval nagyobb háztáji, illetve egyéni gazdaságban állnak, a másik lábukkal pedig a szocialista mezőgazdaság útját járják. Élvezik az állam által a isz-nek nyújtott fokozott adó- és begyűjtési kedvezményeket, de lényegében csak az egyéni gazdaságok színvonalánál tartanak. Nem törődnek azzal, hogy sokoldalúbbá, ezzel jövedelmezőbbé tegyék szövetkezetüket. Megfeledkeztek arról is, hogy jólétük biztos alapja a közös vagyon állandó növelése. Helyesen tennék, ha nemcsak a mát néznék, hanem meglátnák a holnapot, a jövőt is. Sokkal előbbre jutnának, ha felhagynának az egyhelyben való topogással, ha minden évben nem ott kezdenék, ahol az előző esztendőben abbahagyták. A sokoldalúbb és belterjes gazdálkodás megvalósításával, az egyes üzemágak arányos fejlesztésével jelentősebben növelhetnék közös vagyonukat, s egyéni jövedelmüket is. Mindezek megmagyarázása elsősorban a tsz-pártszer- vezetre hárul. Az alapszervezet azonban gyenge: a tsz 60 tagja közül csak négyen tagjai a pártnak. A járási pártbizottságon, s a szövetkezet kommunistáin áll, hogy megerősítsék, számszerűleg, is fejlesszék á Kossuth TSZ. pártszervezetét. Csakis a megerősített pártszervezet lesz képes arra, hogy átformálja a tsz tagjait, akiknek jellemvonását között még sok a régi, de lelkűkben már ott uan az újnak a csírája, Mint jó kertész a kis fákat. úgy gondozzák, ápolják a kommunisták ezeket a zsenge hajtásokat, hogy azok mélyre eresszék gyökerüket a szövetkezeti tagok tuda- fabah — hogy véfrériűjnyesén győzzön az új a régi fölött. Kutas József.
