Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

Szombat, 1955. február 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 A kollektív tervezésnek máris szép eredményei mutatkoznak a karádi Alkotmány TSZ-ben ÜZEMEINK JELENTIK !■■»*>■■■ .................lg C UKORGYÁR: Botos Imre elvtára, a karádi Alkotmány Termelőszövetkezet párttitkára levelet írt szerkesztő­ségünkhöz. Levelében beszámolt arról, hogy most, a téli időszak­ban milyen élet folyik közös gaz­daságaikban, hogyan készülődnek a tavaszra, a nagy munkákra. Kü­lönösen sokat foglalkozik a terme­lőszövetkezet idei tervével. Azt írja, hogy a terv jó elkészítése fontos feltétele egész évi munká­juknak. A továbbiakban beszámol arról, hogy tervüket hogyan készí­tették és nüt tartalmaz. Erről a következőket írja: Az 1954. évi zárszámadás után termelőszövetkezetünk tagsága hozzálátott a tervkészítéshez. Ez a munka az egész közösség ügye volt. Nemcsak a vezetők készítet­ték a tervet, a munkába be­vontuk a tagságot is. Több szem többet lát — tartja a régi közmondás, s ez itt nálunk nagyonis, így van. Mindenki el­mondta véleményét, elgondolását az idei esztendővel kapcsolatosan. Mikor aztán tervünk elkészült — írja Botos elvtárs —, minden ta­gunk örömmel, lelkesedéssel lá­tott neki a munkának. Tóth Já­nos tehenész meg is jegyezte, hogy így lehet igazán dolgozni, amikor az ember látja, hogy mi­lyen tervei, céljaj vannak. Az el­múlt évek során az volt a baj, hogy a termelési terveket a veze­tőség egyedül készítette el és nem közölte a tagsággal. így az­tán érthető volt, hogy a tagok nem lelkesedtek, nem harcoltak annak megvalósításáért. A kollektív tervezésnek máris szép eredményei mutatkoz­nak. Szita Sándor sertéstenyésztő vál­lalta, hogy a fehér hússertés anya­kocákat ebben az évben kétszer fialtatja és minden fialásból da­rabonként 12 darab malacot nevel fel. Tóth János tehenész az évi fe- jési istállóátlagot 2200 literre eme­li. A növénytermesztési brigád ve­zetője, Dékmár János azt a fel­ajánlást tette, hogy apró istálló­trágyával 20 kát. hold búzaföldet trágyáz felül a tél folyamán, hogy a tervezett 9 és fél mázsa búzater­mést okvetlenül biztosítsa. ' Az évvégi zárszámadást a kö­vetkezőképpen terveztük: egy munkaegységre 5,60 kg búzát, 1,70 kg árpát, 0,75 kg kukoricát, 2.85 kg burgonyát, 3,52 kg szénát, 12 dkg cukrot, 3 kg takarmányrépát és 19 forint készpénzt szeretnénk osztani. Tervünk megvalósításáért szív- vel-lélekkel harcolunk, mert tud­juk, hogy annak minden pontja termelőszövetkezetünk felvirágoz­tatását és tagságunk jólétét bizto­sítja — fejezi be levelét Botos Im­re elvtárs. Azt üzenjük Botos elvtársék- nak, hogy igen helyesen cselekedtek, amikor tanultak a múlt év hibáiból és a tervkészítésbe bevonták a tagságot, s a jövő évi munka alapját kollek­tiven rakták le. Most már csak az van hátra, hogy lelkesedéssel, szorgalmas munkával harcoljanak terveik megvalósításáért. Évköz­ben is beszéljék meg rendszeresen a tagokkal a feladatokat, vonják be őket a a vezetésbe. Hallgassák meg a tagok véleményét, vegyék figyelembe javaslataikat, mert mindez hatalmas erőt rejt magá­ban és erőssé ko’vácsolja kis gaz­daságukat. ígérjük, hogy hamaro­san írunk majd arról, milyen eredményeket értek el, hogyan végzik mindennapi munkájukat. J3 kaposvári járás tíolgajó parasztjai alaposan fetkészUitak a tavaszi mezőgazdasági munkákra Amint beköszöntött a szép ta- vaszias idő, a kaposvári járás ter­melőszövetkezeti és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjai ki­mentek a mezőre, s hozzáfogtak a szántáshoz- vetéshez, fej trágyázás­hoz. A répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ tagjai máris büszkén jelentették, hogy 50 holdon elvé­gezték az őszi vetés fejtrágyázá­sát. Megkezdték a tavasziárpa ve­tését. Bohátka Gyula elvtárs, a somogygeszti Uj Barázda TSZ el­nöke arról számolt be tegnap, hogy 60 hold őszi vetés fej trágyá­zását végezték el. Ugyancsak vet­nek és fej trágyáznak már a kis­berki Győző TSZ-ben. A tsz-ek példáját követve az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok között is többen vetettek már tavasziárpát a napokban. Szentbalázson Vágner József 12 holdas 400 négyszögöl, Papp Jó­zsef 10 holdas pedig 1000 négy­szögöl tavasziárpát vetett ei. Ezek a példák is mutatják, hogy a kaposvári járás termelő­szövetkezeti és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjai alaposan felkészültek a tavaszi mezőgazda- sági munkákra, s a korai vetéssel, valamint a fej trágyázással :s a nagyobb terméseredmény elérésé­re törekszenek. Példájuk követés­re méltó megyénk többi járásában is. Ott, ahol a talál nedvességi állapota mégengedi, fogjanak hoz­zá a tsz-ek és az egyéni gazdák is a fejtrágyózashoz és a tavaszi­ak vetéséhez, mert ezzel a na­gyobb jövedelem biztosítását ala­pozzák meg. 280 vagonnal több gabonát jelent a kaposvári járásban a talajjavítás A kaposvári járásban# az idén több mint 6 ezer holdon tervezték a talajjavítás elvégzését. 1500 hold savanyú talaj meszezését már meg is kezdték a községek gazdái. •Kiskorpádon egy-egy holdra átla­gosan 60 mázsa mésziszapot szór­nak szét és 100 holdon végzik el a meszezést. Jákóba 4f) vagon •mésziszap meg is érkezett és közös erővel hordják a gazdák földjeikre a talajjavítószert. Az enyhe ide is kedvez, könnyen be lehet dolgoz­ni a talajba a mésziszapot. Még 80 vagonnal várnak, s mihelyt megérkezik, azt is a kijelölt terü­letekre hordják. * A meszezésen kívül nagy sze­repet szántak a zöldtrágyával való talajjavításnak is. Ily módon több mint 5 ezer holdon akaiják a ta­laj termőerejének fokozását előse­gíteni. A kaposvári járásban a több mint 6 ezer hold talajjavítás közepes termés esetén is azt jelen­ti, hogy 280 vagonnal több gabo­nát tudnak adni az országnak. TUDOMÁNYOS ESTEK KAPOSVÁROTT A Városi Tanács népművelési osz­tálya, a Rippl-Rónai Múzeum, az Állami Zeneiskola, valamint a Tár­sadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezésé­ben 10 előadásból álló sorozat indul meg a Zeneiskola Bartók-termében. A sorozatban hanglemezbemutatók­kal kísért zenei előadások, vetített­képes művészettörténeti, biológiai, történelmi, fizikai, régészeti, orvosi és irodalmi előadások fognak el­hangzani a legkiválóbb kaposvári és budapesti szakemberek részéről. A tudományos estek meghallgatása díjtalan. Az ünnepélyes megnyitás és az első előadás szombaton, február 5-én este 7 órakor lesz a Zeneiskola Bartók-termében (Kossuth u. 21.), amikor Nyakas József, a Zeneiskola igazgatója tart előadást hanglemez­bemutatóval: A szimfónia nagymes­terei: I. Mozart. Újabb továbbképző tanfolyam a mezőgazdasági szakemberek részére Az Agrártudományi Egyetem to­vábbképző intézetében (Szemlőhegy utca 27.) február 22-én állattenyésztő jellegű, négyhetes szakmai és agrár- politikai továbbképző tanfolyam in­dul. A tanfolyamon részt vehetnek felsőfokú képzettséggel (egyetem, gazdasági akadémia) rendelkező, ki­sebb számban pedig felsőfokú ké­pesítéssel még nem rendelkező, de vezető állásban lévő szakemberek. A továbbképző intézet igazgatójá­hoz intézett felvételi kérelmet feb­ruár 15-ig kell beküldeni. A kére­lemben fel kell tüntetni a legmaga­sabb szakmai képesítést és a jelen­leg betöltött munkakört. A Bajzik-brigád 6 nappal a határidő előtt teljesítette januári tervét A felszabadulási munkaverseny a Cukorgyárban is meghozta a várt eredményt. Januárban szinte dekádról dekádra emelkedtek a teljesítmények. Bajzik Lajos szta­rilis 4 tiszteletére azt a felajánlást tették, hogy január havi tervüket 5 nappal a határidő előtt befejezik, így is történt. 25-én már jelentet­ték, hogy eleget tettek vállalt kö­telezettségüknek. A sztahanovista brigád január utolsó dekádjában 116,6 százalékra teljesítette tervét. A Bajzik-brigádhoz hasonlóan jó eredményt ért el Nagy József szta­hanovista öntő-brigádja is. Az erőtelepi gépház dolgozói fel­ajánlották, hogy januárban ter­ven felül egy 72 munkaórát igény­lő karbantartást végeznek el. Vál­lalásukat teljesítették. Havi átlag­teljesítményük 106,6 százalék volt. A brigád — mivel április 4 tisz­teletére tett felajánlását már ja­KAPOSVÁRI RENDELTSZABÓSAG: nuárban teljesítette — most újabb vállalást tett. A rakodó-brigádok szorgalmas munkájáról sem lehet megfeled­kezni. Vati István és Vati Mihály is rendszeresen túltelje­sítették az elmúlt hónapban fel- szabadulásunk ünfiepére tett vál­lalásaikat. A vállalt 110 százalé­kos átlagteljesítmény helyett 140- et, 150-et teljesítettek. Az építkezések dolgozói azt vál­lalták, hogy tervszerű munka mel­lett a versenyszakasz alatt elérik, hogy teljesítményük állandóan a 102 százalék fölött lesz. ígéretüket beváltották: január havi átlagtel­jesítményük 106,7 százalék volt. Nemcsak a brigádok, hanem az egyénenként dolgozók is szív­ügyüknek tekintik a felszabadulá­si munkaversenyt. Király Lajos hegesztő 137,6, Kiss Pál esztergá­lyos 119,7 százalékot teljesített ja­nuár harmadik dekádjában. hanovista brigádjának tagjai ap­brigádjai Kelemen József 215 százalék A Kaposvári Rende’tszabóság mindhárom részlegében jó ered­ményeket hozott a felszabadulási munkaverseny. A teljesítmények különösen a harmadik dekádban szökkentek magasra. A rendelt- részlegnél pl. Kelemen József át­lagos (teljesítménye 215 százalék volt január utolsó dekádjában. De nemcsak Kelemen Józsefnek volt 200 százalékon felüli teljesít­ménye, hanem több dolgozótársá­nak is, mint pl. Kalocsa Imrének, Kalocsa Lászlónak. A kézműipari részleg ügyeskezű asszonyainak sem kell szégyenkezniük. Január­ban pl. Deutsch Imrénének 134, Ladiszlai Miklósnénak pedig 149 százalék volt a teljesítménye. A kosárfonó-részlegnél Erős Ferenc érte el ebben az időszakban a leg­jobb eredményt. 200 dolgozó gyűlt össze békegyű­lésre a Barcsi Fűrészüzem kultúrter­mében, s feszült figyelemmel hall­gatta Perbiró Ádám békebizottsági elnök beszédét. Perbiró Ádám szavai nyomán megismerték a nemzetközi helyzetet, az amerikai imperialisták atomháborús törekvéseit. Meggyő­ződhettek a béketábor erősségéről, egységéről és sikereiről. A hallgató­ság nagy tetszéssel fogadta a beszá­moló utolsó szavait: »Minden becsületes ember számá­ra egyetlen tisztesség és dicsőség van ma: a béketábor elszánt munkás, harcos tagjává lenni. Valameny- nyiünk feladata, hogy munkakedv­vel, munkafegyelemmel megálljuk helyünket a termelés frontján, hogy győzelemre vihessük a béke csatá­ját«. A hozzászólók erélyesen tiltakoz­tak az új Wehrmacht felállítása és az atomháborús előkészületek ellen. Kosztice Ferenc felszólalásában hangsúlyozta: »Hogyha a világ dol­gozói összefognak, akkor meg tudjuk akadályozni a háború kirobbantá­Neumüller József a fiatalok nevében kijelentette: »Nem vagyunk hajlandók tűrni, hogy az imperialis­ták a mi nyugodt, fejlődő életünket háborúval fenyegessék«. Bellái Jó­zsef a fizikai dolgozók nevében ezt mondta: »Ezután még jobb munká­val, a minőség megjavításával fo­gunk dolgozni, hogy ezzel szabad, független hazánkat még erősebbé te­gyük«. ‘ Minden jelenlévő dolgozó egyetér­tett Stájer József békebizottsági tit­kárral, aki zárszavában ezt mond­ta: »Nem felejtjük el az első és a második világháború borzalmait, az óriási anyagi károkat és azt a mér­hetetlen testi, lelki szenvedést, me­lyet a bűnös háború okozott. Ezért minden erőnkkel harcolnunk kell k háború ellen«. A háromszoros »élüzem« dolgozói, akik most várják a negyedik kitürr-' tetést, megfogadták, hogy április 4 tiszteletére ismét teljesítik az »él­üzem« cím feltételeit. Ezzel felelnek a háborús gy új toga toknak. .. Csukván János. ' Hogy győzelemre vihessük a béke csatáját... sát«. Készül az új magyar kismotor: a Dongó Rácegresen sem sötétek már az esték, RACEGRES község a kaposvár— szántódi út mellett terül el. Régen nem mint községet, hanem csak •mint pusztát emlegették. Községgé ■a felszabadulás után lett, amikor a >dolgozók között kiosztották az ura­dalmi földeket, házhelyet kaptak és építkezni kezdtek. Gyönyörű, egye­nes utcasort építettek. De ha besötétedett, az úton hala­dók nagyon keveset vettek észre az új községből, mert házait elnyelte a sötétség. Gyér világosság csak itt, ott derengett ki a házak ablakán. A szobákban lámpával világítottak. S ha most végignézünk az újszü­lött község egyenes utcáján, ragyogó villanyégők hosszú sora kígyózik, megvilágítva a házak közé szorult utcát. Az ablakokból is messzire lát­szik a fény, nyurga árnyékot raj­zolva az ablak előtti fáknak, a kút­nak és a kerítésoszlopoknak. Nemrég még csendes volt ilyenkor az utca, senkinek nem volt kedve a koromsötétben kimenni. Most sietős léptek zaja hallatszik innét is, onnét is. Az emberek kis csoportokban mennek az iskola felé, ahol Haran­gozó Zoltán tart előadást. Szívesen hallgatják a tanító előadását a köz­ség dolgozói, mert. tudják, hogy amit ő mond, az csak hasznukra válhat. Az iskolában már javában folyik a beszélgetés, politizálás. Ott van már Visnyei Mihály, a jókedvű Ta­kács Pista bácsi, Fejes István. Még asszonyok is jöttek. Kustos Margit és Miklai Istvánná a fal mellett be­szélgetnek a mindennapi munkáról. AZ EGYIK CSOPORTTÓL har­sány nevetés hallatszik. Valaki azt meséli, hogy amikor először került szóba a községben a villany beve­zetése, az öregek tiltakoztak ellene. Azt mondták, hogy nekik nem kell, mert megvakulni attól, olyan fényes. Ha apánknak jó volt a lámpa, ak­kor nekünk is jó lesz — mondták. Most pedig már azon veszekszenek, hogy kihez szereljék be a következő órát. A beszélgetés elcsendesedik, min­denki helyet foglal, mert kezdődik az. est műsora. Elsötétedik a terem és a fehér lapon kép jelenik meg. A filmből Somogy megye termelőszö­vetkezeteinek életét ismerik "meg a rácegresi dolgozók. Amikor a ré­páspusztai Első Ötéves Terv Ter­melőszövetkezet állatgondozójának munkáját mutatja a film, itt is, ott is megszólal valaki. — Nézd a, hi­szen ez a... — Aztán a másik ol­dalról. — Ni, még a kutyája is ott van! Míg a tanító előadást tart a falu dolgozóinak, családja otthon élvezi a villanyfény tiszta világosságát. Fe­lesége puha fotelbe süppedve hor­gol, közben az elmúlt éveken, évti­zedeken gondolkodik, amikor lámpa­fény mellett kellett dolgoznia. Gim- v.ázista kislánya már kész a más­napi feladattal, s ■ a kályha mellé húzódva köt. Figyeli a fonal apró szemeit, közben talá.n egy kócos- hajú fiú mosolyog rá a csillogó kö­tőtűk mögül. Az általános iskola nyolcadik osztályát végző Laci pedig az asztal mellett másnapra készül. A rádióból zene hallatszik, kint az utcán is hallani, s a hangok egybe­ölelkeznek a közeli házak ablakán Hszűrődő rádióhangokkal. Rácegre­sen már 25 rádió van. A VILDANY rádiót, a rádió pe­dig még több kultúrát hozott a köz­ségnek. BUNI GÉZA. A magyar motorgyártás jelentős állomása a Dongó kismotor megszü­letése, melyet a kerékpározók nagy érdeklődéssel .várnák.' Az egyhenge- res, kétütemű, léghűtéses, lapos du­gattyús motor a legkorszerűbb konst­rukciós elvek alapján készült. A mo­tor 35x40 mm furatú és hengerének 38,5 köbcentiméterével több mint fél lóerő, pontosan 0,6 HP teljesítmény­re képes. Ez a teljesítmény mintegy 35—40 kilométer órasebesség elérését teszi lehetővé. A Dongó a gazdaságos helykihasz­nálás és az olcsó előáll í ■ á.s szempont­jai alapján készül. Üzemanyagfo­gyasztása 1,6—1,8 liter keverék 100 kilométerenként. Ez annyit jelent, hogy egy kaposvári kerékpáros, aki a Dongó motort felszereli rendes közhasználati gépére, Balatonboglá- rig vagy Fonyódig oda és vissza utazhat kb. 5 forint értékű üzem­anyaggal. Az. oda-vissza utat 3—3;5 óra alatt teszi meg. A kismotor igen egyszerű módon, minden kerékpárra felszerelhető. Sú­lya 7 kg, így nem jelent különösebb megterhelést a kerékpárváznak. Az erőátadás úgy történik, hogy a mo­tor áttételen keresztül egy bordázott hengert forgat, amely menetközben a hátsó kereket hajtja meg. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a meghajtás módja és a motor felfüg­gesztése a kerékpárgumira nézve különösebb káros hatást nem jelent. Á motorblokk előre-hátra billenő- mozgást végezhet a ki- és bekapcso­lás érdekében. A motornak a vázra való felerő­sítése egészen egyszerű. A rúgós megoldás biztosítja, hogy a motor rossz útviszonyok mellett is meg­bízhatóan működjék. Gyújtási rend­szere is megbízható és könnyen be­szerezhető elemekből épül fel. A 3 liter körüli benzintartály a kerék­pár hátsó sárvédőjén, az ülés mö­gött kap helyet. A kormányra . a karburátor benzinadagolója és a de- kompresszor karja kerül. A kismotort az egyszerűség jel-, lemzi, úgyhogy javítását még a mo­torkerékpárok kezelésében tájéko­zatlan ember is el tudja sajátítani. A Dongót a Székesfehérvári Vadász­tölténygyár dolgozói gyártják. A ki- . sírleti példányok használatban van­nak és jól megállták helyüket. Me­gyénkben a kereskedelmi szervek előreláthatólag a második ■; tervne­gyedben hozzák forgalomba. Ára 800 —1000 forint között lesz. A kerékpárosok nagy érdeklődés­sel várják a Dongót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents