Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február 21, A megyei kommunista aktíva tanácskozása (Folytatás az 1. olidairäl.) végzett munka értéke éteri a 20 ezer forintot. Terme 1 őszö vetkező telink többségében javult a vezetés, erősödött a szövetkezeti demokrácia. A megye tsz- eninelk 95 százalékéiban felosztották a területet egyénekre — a baranyai Béke TSZ és még néhány termelőszövetkezet kivételével — kevés, vagy egyáltalán nem volt feajpálatlan kukorica, répa vagy más növény. Nőtt az egy tagra eső munkaegységek száma is a múlt évben. Az egy munkaegységre eső részesedés pénzértéke 1954-ben 12 hónapra számítva meghaladta a 27 Ft-ot átlagosan, pénzben nagyobb volt, terményben megközelítette az 1953. évit. A 219 III. típusú termelőszövetkezetből év közben 215-ben osztottak munkaegység-előleget, több mint 120 termelőszövetkezetben a kiosztott munkaegység-előleg értéke 5 forinton felül vodit munkaegységenként. Termelőszövetkezeteinkben nőtt a sertésállomány, azonban csökkent a szarvasmarha- és baromfiállomány. A megye termelőszövetkezeteiben a közös vagyon 1954-ben átlagosan 24 százalékkal növekedett. A múlt évben nőtt a termelőszövetkezeti tagok tekintélye. A tagságnak van bőven gabonája, jobb az egyetértés, jobban megy a munka is. Az egyéni parasztoknak tetszik az időközönkénti pénzosztás. Erősödtek a termelőszövetkezeti pártszervezetek is, nőtt a befolyásaik a termelőszövetkezet tagságára. Rendszeresebbek a vezetőségi és taggyűlések. A gépállomások is jobban dolgoznak, sokat javult a múlt évben a munika minősége, azonban hiba, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiket sok helyen nem teljesítették. Gyenge a gépállomás pártszervezetének munkája a traktorosok és agronórnusük között. Gyenge a politikai munka részükről a termelőszövetkezetekben. A termelőszövetkezetek erősödésének láttán a megyében 1954. augusztusától év végéig több mint 400 család, közel 700 taggal lépett be a termelőszövetkezetekben. 1955. január l-től február 20-ng 140 család 256 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Az elmúlt ősszel Taszáron pedig egy új III. típusú termelőszövetkezet is alakult. Azonban a tenmellőszövetkezeteink j rrjegszilárdítása és továbbfejlesztése során 1954-ben elért eredmények tá- , volnál sem kiéilégítőefc. Lassú a nö- | vénytermelés és ■ az állattenyésztés hozamának növelése, így alacsony a lehetőséghez képest a jövedelmezőség. Termelőszövetkezeteink gazdáid kodásában a múlt évben tapasztalható egyik legnagyobb hiba volt, nogy a termelőszövetkezatekniek csaknem felémét a közös és a háztáji gazdaság közötti efenigedhetetlenül szükséges egyensúly felborult:. A termelőszövetkezetek íközös vagyonának fejlődése elmaradt a háztáji mögött, termdiősz" eikezeteánk jelentős részénél a háztáji gazdaságok a közös rovására gyarapodtak. Milyen hibák fékezték és fékezik jelenleg is a termelőszövetkezetek megszilárdítását, továbbfejlesztését? Párt- és állami szerveink a Központi Vezetőség 1953. júniusi, valamint a december 19-i, a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló határozata megvalósításáéit folytatott harc közben; jelentőségükhöz mérten nem foglalkoztak a 'termelőszövetkezetekkel. Mint az eüvtársak előtt ismeretes, a mezőgazdaság fejlesztési programjának végrehajtása során a dolgozó parasztok körében rég nem látott termelési és politikai aktivitás 'bontakozott ki. Ebben igen nagy része van a járási pártbizottságoknak, községi alapszervezeteiknek. ők magyarázták, hogy az ország érdeke, egyben minden dolgozó paraszt érdeke, hogy a parasztság jobban gazdálkodjék, hogy a kás- és különösen a középparaszti gazdaságok is képesek arra, hogy emeljék a termelés színvonalát. A járási pártbizottságok és a községi aíapszervezetek voltaik kezdeményezői, szervezői a termelési íbizottságek, a népfrentbizottságok, a gazdakörök lé'refhozásémak. Je'en- tékeny része van pártszervezetenk- mak abban, hogy növekedett az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedve és politikai aktivitása. Nagy hiba vö’na nem lééin! falusi pártszervezeteink politikai munkájának ezeket az eredményeit. De ugyanilyen nagy hiba voímia nem észrevenni azt, hogy a falusi, tehát a termelőszövetkezeti, gépállomás!, állami gazdasági és községi pártszervezetek munkájának . legsúlyosabb gyengesége, hogy az utóbbi időben szinte teljesen megfeledkeztek a termelőszövetkezetek fejlesztéséért folyó politikai nevelő és szervező munkáról. >A párt politikájának helytelen értelmezése, a III. pártkongresszus hatá- irozatának meg nem értése, a hibás I nézetek szülték ezt a gyakorlatot. A mezőgazdasági termelés tartós növelése csak a tsz-mozgalom fejlesztésével lehetséges Az é’wtársak egyrésze nem értette, éppen ezért a dolgozó parasztoknak sem magyarázta meg, hogy az egész mezőgazdasági termelés tartós fellendítése csakis a tenmef-őszöveíkezeteík útjánMehetséges, hegy a dolgozó pa-' rasztstág igazi' jóiét©, kuli órájának! jelentékeny és állandó növekedése csakis a nagyüzemi termelés útján érhető el. Éppen ezért nem csodái, hogy a megyei, járási párt-, tanács és törne,gszervezeti vezetők hibájából a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése kérdésében bizonytalanság lett úrrá, elég későn vettük észre, hogy a párt politikáját egyesek elferdítik. Nagy hiba, hogy a dolgozó paraszt- tag részére, azok kezdeményezésére és részvételükkel létrejött társadalmi szervezetekbe, pl. a Népfrontba, de különösen a gazdakörökbe a tertmelőszö vetkezet i vezetők nem mentek és az odaitömörüit egyénileg dolgozó parasztok a feumelőszövstke- zeti tagokat nem látták szívesen. Nem mennek ezekre a helyeikre rendszeresen a faliu kommunistái sem. Emiatt néhány helyen a gazdaköröket a falu egyénileg dolgozó pat- rasztjai "’érdekvédelmi« szervének tekintik. Pl Nemesvidon a gazdakör helyiségére ►’kisgazdakor« feliratú táblát helyeztek el A termelőszövetkezetek megszilárdításáért és továbfej'lesztéséént folyó rendszeres, céltudatos politikai munka hiánya miatt a községek egyré- szében a teirmerőszövetfcezetek és az egyénileg dolgozó parasztok viszonya nem alakult helyesen. Az egyénileg dolgozó parasztok egyrészénél — különösein azoknál, akik az osztálye’ten- ség befolyása alatt állnak, s jövőjüket nem tudják józanul! megítélni — a termelőszövetkezetekkel szemben bdzaTimaftílainság, gyanakvás van. Versenytársat látnak a termelőszövetkezetben, nem tartják természetesnek, hogy dolgozó paraszttársaik egynésze már egy lépéssel előbbre van az új ártom, a termelőszövetkezetek útján jár. Falusi pártszervezeteink egyrésze eltűrte az osztályellenség aknamunkáját A másik jelentős hiba, amit elkövettünk, hogy a falusi pártszervezetek egyrésze a termelőszövetíkezetek megszilárdításának néhány kérdésében és a termelőszövetkezeti mozgatom továbbfejlesztésiével kapcsolatosan védekező álláspontra helyezkedett és így a termelőszövetkezetnek, amikor arra szükség veit, nem nyújtottak megfelelő védelmet az osztály- ellenség támadásai, vagy a terrneCo- szövetkezetek jogtalan zaklatása te- kihtetóben. Az osztáilyelienség kihasználta a helyi párt- és tanácsszervek tétovázását, elszemtelenedtett és újból, 1954. tavaszéhoz hasonlóan., visszakövetelte a termelőszövetkezetek használatában lévő’ házakat vagy a termefő- szövetkezetefc más vagyontárgyait. Néhány helyein tapasztalható, hogy a községi tanácselnökük egyrésze is felülit a kulákdkniak. A kulékok ilyenirányú mesterkedéseit a járási és a Megyed Tanács VKG-osztályai iá - elősegítik. Tengődön pl. a fculók a termelőszövetkezet kezelésében lévő lakóházait és istállót követelte vissza. A termelőszövetkezetek jcgtalain aaklatásában élenjár a Megyei Terményforgalmi Vállalat PH', a homok- szentgyörgyi Kossuth TSZ-szel szemben1 is jogtalanul kövateüt először 9, később 17 és a harmadik esetben 29 ezer forintot , zsáMartozás címén. Amálkor pontosabban utánianézitek, kitűnt, hogy a termelőszövetkezet ezzel nem tartozik, mert a zsákokat határidőre visszaküldték. A járási tanácsok pénzügyi osztályainak többsége elnézi, hogy- a ter- melőszövetlkezettíkfeől kilépett dolgozó parasztok a termelőszövetkezetekkel szemben fennálló tartozásukat nem fizetik ki. Drávaszentesen pl. a Búzakallász Termelőszövetkezetből kilépett parasztok 330 ezer forinttal tartoznak a termelőszövetkezetnek. Mi a gyökere a hibáknak? Az egyes vezetők nem értik világosan a szövetkezeti mozgalom fejlesztése és. a mezőgazdasági termelés további fellendítése együtthaliadásának 'lehetőségét. iMinől van itt szó? — A kiapiitafláz- musibóil a szocializmusba való átmenet idején nálunk kettős feladatot kell egy .időben megoldaná. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával és a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével egyidejűleg emelni kell a mezőgazdasági termelés hozamát, A mezőgazdaság hozamának emelésére az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is van némi lehetőség —• ezt bizonyítja az eflmútt másfél—két esztendő. De >az egyéni parasztság kisüzemi termelésié emelésének korlátái vannak, nem tudják kielégíteni szocialista iparunk egyre növekvő. nyersanyagszükségletét, a lakosság élelmiszerekkel való 'bőséges ellátását. Ezen a talajon nem lehet az élet- színvonal emeléséről, a szocializmus építéséről beszélni. Erre csak a fejlett technikával rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek képesek, jelenleg meglévő termelőszövetkezetiünk többsége ezt mindenki ellőtt világosan igazolja. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban nem oldható meg mánál holnapra, miivel mezőgazdaságunkban' jelenleg még a kisparaszti gazdaság Van túlsúlyban. Szükség van ezek termelvényeire, szükség van arra, hogy lehetőségeik legteljesebb kihasználásával a legtöbbet termeljék. Meg kell mondaná azonban mindenkinek világosan, hogy tévednek, akik azt hiszáfc, hogy a terméshozam további emelése érdekében a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével esetleg meg keltene állni. Tények igazolják a mi megyénkben ás és az egyénileg dolgozó parasztok is mapról-mapra meggyőződnek arróL, hogy magasabb terméseredményeket tartósan csak a nagyüzemi mezőgazdálkodás útján érhetnek el, mert a szocialista nagyüzemi termelésnek nincsenek korlátái. A termelés szakadatlan emelésére csakis itt van lehetőség. Éppen ezért, ha a termelés, vele együtt az étet- színvoniaH tartós emelkedését biztosítani alkarjuk, előbbre kell menni a termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése útjára. Mióta a járási pártbizottságok és a falusi aíapszervezetek, elsősorban a termelőszövetkezeti pártszervezetek többet foglalkoznak az egyénileg dcCgozó parasztokkal, magyarázzák, értékelik a szövetkezéssel járó előnyöket, máris vannak jelei annak, hogy a Somogy megyei dolgozó parasztok jelentős része szívesen választja a szövetkezés útját. Igazolja ezt a közel 300 tag„ aki ebben az évben szövetkezeteinkbe. belépett. Igazolják az olyan tények is, hogy a. megyében február hónapban több előkészítő bizottság alakult: Puszta- szemesen, Balatanszabaöifoain, Betegen, Kadarkútan, Mosdóson, Cscma-Szabadi'ban, Mennyén, To- pemáron és más községekben. Több család gondolkodik azon, hogy a fejlődés, az előrehaladás; a nagyobb lehetőségek útját, a termelőszövetkezeti irtat válasszák és új termelőszövetkezeteket hoznak lé're. Ezekből világosan látszik, hogy helyes pártunk politikája. Ezért azoknak van igazuk, akik azon gondál- kozraak, azért dolgoznak, hogy a szövetkezeti mozgatom jelenileg is tovább fejlődjék. Élénkíteni kell tsz-einkben a pártpolitikai munkát A te nmelőszövetkezetek megszilárdításának és a termelőszövetkezeti mozgalom további erőteljesebb fejlesztésének akadálya az is, hogy a termelőszövetkezetek egyrészében nem javult kielégítően a pártnál;'fikái munka. A termelőszövetkezeti pártszervezetek egyrésze mind számbelileg, mind . politikai felkészültsége tekintetében gyenge. A . legutóbbi időben a termelőszövetkezetekben folyó pártpolitikai munka gyengesége miatt tapasztalható — még a jól működő termelő- szövetkezetekben is — befelé fordu- F.ás. A befhói Ságvárj Termelőszövetkezet párttitkára, Harasztiia elvtárs azon a véleményen van: "-hozzájuk nem léphetnek be holmi szegény- emberek,« Akiket ők felvesznek. legalább annyi vagyonnál rendelkezzenek, mint amennyi náluk most egy tagra jut. A lábodi Népakarat Termelőszövetkezetben azon a címen, hogy jelenleg elegen vannak, elzárkóznak a kívülállók felvételétől. Igen veszélyes jelenség, hogy a termelőszövetkezetek egy részében elzárkóznak a tavalyi kilépettek visszavételétől azon a címen., »ha akTiszfeät Nagyaktíva! Kedves Elvtársak! arra szólítja fel most a megye kom- A Megyei Párt-végrehajtóbizottság munisfáiit, állami, szövetkezeti funkcionáriusait, hogy vezetésük alatt álló területükön a párt-tagság, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg ddlgozó parasztok körében a meggyőzés erejével számoljanak fel a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban lévő minden bizonytalanságot, s álljanak teljes mellel a szövetkezeti mozgalom mellé. Nekünk a termelőszövetkezetek eredményeinek nópszerűsiítésével, a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeinek sokoldalú bemutatásával, a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése érdekében agitóciós és propaganda munkát kell folytatnunk az egyénileg dolgozó parasztok (között. Ez minden kommunistának, tanácsi, tömegszervezeti, termelőszövetkezeti vezetőnek vagy tagnak savügyévé kell hogy váljon. Éppen ezért őszinte örömmel, szívünk teljes metegével köszöntjük és üdvözöljük a kisasszondiak, a mennyeiek, a baiatenszabadiak és a többiek bátor kezdeményezését, amikor új tsz-eket alakítanak. Megmondjuk nekik, hogy a párt, a kormány, a termelőszövetkezeti parasztság hatalmas tábora mögöttük áll. Lépjenek minél többen emelt fővel, büszkén, egyenes derékkal már most a termelőszövetkezeti mozgalom útjára. A párt és a kormány az új ferme- ilőszövetkezetek létrehozását támogatja. Ott leszünk az alakítók meflr feitt, segítünk kidolgozni az új termelőszövetkezeti gazdaság tervét. Az kor úgy gondolták, most próbálkozzanak 2—3 évig, hogy melyik kóny- rayebb, egyénileg gazdálkodni, vagy termelőszövetkezeti tagnak lenni.« Ezek a nézetek ettientétesek pántunk politikájával, igen komoly mértékben hátráltatják jelenleg iß a termelőszövetkezeti mozgatom továbbfejlesztését. eddig már rendelkezésre álló kezdeményezések felhasználótavai megvan, a lehetősége az új termelőszövetkezeti gazdaságok (kialakításának, bővítésének, hogy lehetőleg már a megalakulás esztendejében több 'termés- eredményt tudjanak felmutatni, mint az egyéniek. A KV 1955. februári, a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozaténak végrehajtása a falusi pártszervezetek szervezeti és politikai megerősítésével biztosítja, hogy a falu összes kommunistái az elkövetkezendő napokban, hetekben és hónapokban már fokozottabban harcoljanak a termelőszövetkezeti mozgalom további megszilárdításáért is. A határozat szerint a falu kommunistáit nagy, egységes erővé kovácsoltak, hogy szilárdan a termelőszövetkezeti mozgalom harcosai legyenek. Amikor a termelőszövetkezeti mozgatom továbbfejlesztéséért türelmes, állandó és szívós felvilágosító munkát folytatunk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg pántunk taa.ítá- «pró1. haav a dotoezó parasztságot a szövetkezeti gazdálkodás útjára rávezetni csak az önkéntesség szigorú szem előtt tartásával, türelmes meggyőző tettekkel, a termelőszövetkezetek eredményeinek meggyőző tényeivél lehet. Éppen ezért termelőszövetkezeti pártszervezeteinknek — a gép- állomási pártszervezeteknek is — fontos feladatuk, hogy rendszeres politikai nevelő munkával segítsék a termelés növelését, a munkafegyelem megjavítását, az alapszabály betartását, bogy .a termelőszövetkezetek gazdaggá, vagyonosabbá, ezen keresztül vonzóbbá váljanak. Előre a Ili. pártkongresszus mutatta úton A III. pártkongresszus határozata timendja: »’nagy gondot kell! fordíta- mi arra, hogy az egyénileg dolgozó tis- és középparasztcfcat az ellenség ne tudja a termelőszövetkezeti parasztsággal szembeállítani. Mindent meg (kell tenni azért, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek tagjai között egészséges, jőbarétd tegyen a viszony.« A III. kongresszus határozatának szt a részét járási pártbizottságaink intessék meg minden termel őszövet- íezetd vezetővel, kommunistával. A párttitkárok, az elnökök, a kommunisták legyenek azok, akik küzdenek i szektáns nézetek ellen. Megyénk tsz-eiből ugyanis 1953 fezén még jelentős számban léptek tii szövetkezeti tagok. Ezek jórészé- őt! el lehet mondani, hogy körei állnak a termelőszövetkezstek- nez és nem azért léptek ki, mert ílteüábam. csalódtak a termelőszövetkezeti útban, hanem saját termelő- szövetkezetük viszonyaival nem voltak megelégedve. Hiányolták a demokratikus vezetést, ellentéteik támadtak, megsértették őket sfb. Ezek közül sokan rájöttek, hogy jobban tehet közösen, együttes erővel boldogulni. m int egyénileg, elszigetelve. Az elvtársak tudják, hogy akik egyszer megízlelték az új életet, vissza- vágyódraak oda. Igenis akarnak, szeretnének szövetkezeti parasztok fenni, tehát hívják, várják vissza őket. A mi termelőszövetkezeteink kommunistái, tagjai, a falu vezetői a többi között ezekhez szóljanak először. Járási pártbizottságaink ilópje- raek fel az olyan termelőszövetkezeti vezetőkkel!, kommunistákkal szemben, akik mereven elzárkóznak ezek visz- szavétólétől, akik továbbra is becsukják a még kívülállók előtt a tenme- lőszö vetkezetek kapuit. * A középparaszt szövetségesünk, meg kell nyernünk őket a közös gazdálkodásra is Külön kell szólni a középparasztok iránt helyenként tanúsított helytelen magatartásról. A szövetkezeteink egynérnélyikében megnyilvánuló középparasztelleraes hangulat akadályozza a szövetkezet egészséges fejlődését, melynek feltétele a tagság egysége, emellett — mivel a község egyénileg termelő középparasztjai éberen figyelik, hogy hogyan illeszkednek be a saját rétegüklbeli emberek a szövetkezet életébe — ez a magatartás rontja az egyénileg ter- meBőkhöz való viszonyt. Sok középparaszt már látja, hogy a szövetkezetben nagyobb lehetőségei vannak, marat a kis egyéni 'gazdaságban. Nem is azért tartózkodnak a (belépéstől, mert a szövetkezeti élet kezdeti nehézsiégeitől félnek, inkább attól’felnek, hegy nem kapnak, a szövetkezetben képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelő. he’yet. Mindéh kommunistának és .termelőszövetkezeti tagnak látnia kéül, hogy a mi megyénkben .is a még egyénileg dolgozó parasztok többségét középpsrasztok alkotják. Középparasztok nélkül, a Iközépparasztok ellenére nem tehet nagyüzemi mezőgazdálkodásról beszélni, a közép- parasztok nélkül nem feliét a szocializmust felépíteni. A kommunisták türelmes, meggyőző szóval mondják meg a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy a mi termelőszövetkezeteink vezetésében a középparasztok tudására, termelési tapasztalataira szükség van. Álljanak a középparasztok oldalára, ha azok a termelőszövetkezetekben tapasztalt rendetlenségek miatt esetleg. morognak, vagy jogos kifogásokat emelnek. Termelőszövetkezeteink hívják magük közé, fogadják szeretettel a középparasztokat. Meg kell védeni tsz-einket minden támadás ellen A íkommunáisták fontos feladata most, hogy fefi--omolják a párt- és állami szerveknél néhány helyen tapasztalható, a termelőszövetkezeti mozgalom elleni támadásokkal kapcsolatos üiberá’iis magatartást. Ne tűrjék a kommunisták, a termelő- szövetkezetek vezetői, tagjai, hogy az osztólyeiflenség a még meglévő gyengéjüket felnagyítsa, éket verjen a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok közé, hogy gátolja a kívülállók közeledését a termelőszövetkezetekhez. Párt--és tanácsszerveink folytassanak szakadatlan harcot t. a kuiákság elszigetelése, gazdaság i korlátozása érdekében.. Harcoljanak ja kuiákság (Folytatás a 3. oldalon.) Felvilágosító szóval, kommunista helytállással a tsz-ek fejlesztéséért
