Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

Csütörtök, 1955. január 20. ra SOMOGYI NÉPLAP t GAZDAKÖR Több mini száz hold savanyú talajt meszeztek a kadarkúti gazdakör tagjai Kadarkút községben több mint 100 dolgozó paraszt tagja a gazda­körnek. A megalakuláskor sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mivel nem állt rendelkezésükre megfelelő helyiség. Nemes György 12 holdas dolgozó paraszt javasla­tára a tanács a helyi vasutas­otthon vezetőségével vette fel a kapcsolatot, hogy a gazdák szá­mára hetenként egyszer bocsássa rendelkezésre az otthont, amíg megfelelő helyiséget nem talál­nak. A vasutasok örömmel és szí­vesen tettek eleget a gazdák kí­vánságának. A kadarkutiak azóta csaknem minden nap felkeresik gazdakörüket és ott igen sok hasz­nos estét töltenek el. A gazdakör megalakulása után Barcsák János körzeti agronómus kezdeményezésére megalakították az állattenyésztési, szőlő-, gyü­mölcs- és növénytermesztési szak­kört. Mozgalmas élet zajlik most minden este a kadarkuti gazdakör­ben. Nemes . György 12 holdas kö­zépparaszt szinte második ottho­nának tekinti. A vasutasok is szí­vesen járnak a szakköri előadá­sokra, hiszen nem egynek van pár "hold földje és sok hasznos dolgot tanulhatnak ők is. A növénytermesztési szakkör megalakulása után nyomban mun­kához is látott. A' község határá­nak nagyrésze homokos, savanyú talaj, ennek megjavítására közös -erővel összefogtak. Mésziszapot rendeltek, s alig hogy megérke­zett, egymást segítve hordták ki földjeikre és január 18—ig több mint 100 holdon tárcsával jól be­dolgozták. Munkájukat a hirtelen beállott nagy hóesés akadályozza csupán, de ezt az időt is hasznos munkával töltik el: trágyát hor­danak a mezőre. A gazdakör munkájában nagy segítséget nyújt Bóna Imre ta­! nác.stitkár is, aki készséggel elin­tézi az írásbeli munkákat, jegyző­könyvvezetést, megrendeléseket, jelentéseket stb. Az állattenyészté­si és a gyümölcstermelési szak­kör is elhatározta, hogy a maga ■ területén munkához lát. A gazda- J kör tagjai az attalaiak példájára a téli napokban háztáji szemléket iis tartanak. Lengyeltóti község dolgozó parasztjai gyümölcsös létesítését határozták el Lengyeltóti község dolgozó pa­rasztjai második otthonuknak te­kintik gazdakörüket. Itt beszél­nek meg minden problémát. Sok szó esik a szakelőadások után pl. gyümölcsösök telepítéséről, de eh­hez nem nagy kedvük van a gaz­dáknak, mert az elmúlt évek ta­pasztalatai is azt igazolják, hogy az állami faiskolák bizony nem a megrendelt gyümölcsfacsemetét szállították le. Koller Imre 3 hol­das gazda is egy alkalommal kaj­szibarackot rendelt .ás egészen más fajtát küldtek számára. Végül arra az okos gondolatra jutottak, hogy létesítenek egy 10 holdas üzemi gyümölcsös-faisko­lát, ahol a legmegfelelőbb fajtákat nevelhetik és abból nemcsak a he­lyi igényeket, hanem a környék­beli gazdák szükségletét is ki tud­ják majd elégíteni. Megbeszélték a védelem megszervezését is. Ma- karész László 12 holdas középpa­raszt, aki egyben a gyümölcsö­sök nagy szerelmese, megemlítet­te, hogy a permetezést :egyék kö­telezővé, mert annak nincs semmi értelme, hogy egy gazda elvégzi a védekezési munkát, a szomszéd­ja pedig nem, s így a fertőzött részről továbbra is veszélyeztetve vannak a gondozott gyümölcsfák. Ugyanakkor előfordult olyan is, hogy hozzá nem értő emberek vég­zik a permetezést. A termelési bi­zottság segítségével egy brigádot alakítanak, amelynek az a felada­ta, hogy a permetezést ellenőrizze. Kérték a gazdák azt is, hogy több szakelőadást tartsanak a gyümölcstermesztésről, amelyre a segítséget a helyi és a járási ta­nácstól meg is kapták. A lengyeltóti gazdák elhatáro­zását tett is követi. A helyi tanács az állami tartalékterületből 10 holdat rendelkezésükre bocsát, ahol közös gyümölcsfaiskolát léte­sítenek hozzáértő szakember irá­nyítása mellett. Megnőtt a bizalom az új tanács iránt A Hazafias Népfront megszüle- úgy van az ember, könnyebb néki, tése, a tanácsok újjáválasztása friss, eleven vérkeringést vitt vá­rosaink, falvaink életébe. Különös­képpen falun, a mezőgazdaságban történt nagy megélénkülés. A fa- j ülésen jóegypárszor fel is lusi parasztemberek százai, ezrei, tarn. Egyik alkalommal, a ha jó meglátásait, értékes javasla­tait a nyilvánosság előtt tolmá­csolhatja, meg hát az ilyesmi ér­deke is. Gazdagyűlésen, tanács­szólal- múlt tízezrei léptek a tettek mezejére, j évben, helytelenítettem Jónás Já- köztük sokan olyanok is, akik az-; nos gazdatársam tehenének lefog- előtt bizony nem nagyon hallatták '■ lalását, mivel az adóját és beadá- "hangjukat, nem sokat sürgölődtek: sát rendezte. Az eljárást igazság- a közélet porondján. Az új taná- j talannak tartottam. Erre azt a vá- «csokba számos olyan becsületes1 laszt kaptam, hogy „úgy látszik, parasztember került be, akiket maga is egy húron pendül az el­azelőtt visszahúzódásuk, szótlan­ságuk miatt „maradiaknak“ tar­tottak. Ilyen és ehhez hasonló dolgok­ról beszélgettünk a minap egyik kis félreeső somogyi község: Zse- lickisfalud vezetőivel. j lenséggel, jó lesz, ha nem lázit, vigyázzon a szavaira!“ Ettől kezd­ve én is azt a nézetet vallottam, ne szólj szám, nem fáj fejem! ... A továbbiakban aztán megtud­tuk, hogy nemcsak Szabó János, de többen is így jártak. Csak azo- i kát a hozzászólásokat fogadták el, ! akik pár szóban helyeselték Kiss Zselickisfalud a múlt években a' István volt tanácselnök és Zóka Zselicség .egyik legrosszabb közr-j Sándor volt begyűjtési megbízott sége volt. Baj volt az állami 'köte- j munkáját. Azt pedig helyeselni, lezettségek teljesítésével, a mező-j dicsérni nem lehetett, mert nem A ROSSZHIRÜ KÖZSÉG gazdasági munkákkal, baj volt itt mindennel. Tanácsülést, gazda­gyűlést vagy más egyéb összejöve­telt szinte képtelenség volt szer­vezni, alig páran jelentek meg. Most pedig megy minden szé­pen. A dolgozó parasztok becsü­lettel teljesitik állam iránti köte­lezettségeiket, sőt még az évek óta!vény előír és ezt teljesíteni felgyülemlett adójukat is törleszt-,tudja, szabotálással vádolták, getik. A gyűlések“ pedig olyan né- mázsa búzát kivetni igazságtalan­érdemelték meg. így maradtak az­tán néptelenek és csendesek . a gyűlések. Kontra József 6 holdas dolgozó paraszt, amikor bement a tanács­házára és elpanaszolta, hogy téve­désből sokkal nagyobb beadást róttak ki rá, mint amennyit a tör­ném 24 ság. így aztán Kontra József is jobbnak látta messzire elkerülni a tanácsházat. Végül aztán odáig fajult a hely­pesek, hogy sokszor még be sem férnek a terembe. —- Mostanában minden érdekli az embereket — mondja Pellérdi| elvtárs. a párttitkár. — Mindenbej zet, hogy akinek panasza vagy sé- beleszólnak, azelőtt pedig alig le- j reime volt, inkább szitkozódott és hetett megszólaltatni őket. Meg- nyögte a terheket, minthogy fel­változtak az emberek. j kereste volna a tanácsot. Igaz, Vajon mi okozta ezt a változást? akadtak olyanok is, akiknek so- A „maradi'“, sokszor ellenségles: ronkívül elintézték az ügyét, még •elemeknek bélyegzett embereknél akkor is. ha az jogtalan volt, de az elmúlt két-három hónap túlsá- ehhez külön protekció és pár li- gosan kevés volt ahhoz, hogy néze- tér kadarka kellett. Ilyen különös- teiket megváltoztassák és új emuképpen a nagygazdáknál, a kulá­koknál fordult elő. A pártszervezet felfigyelt a sú­lyos hibákra, többször figyelmez­tette is a tanács elnökét. De a bí­rálat nem használt. Az elbizako- A változás okát keresve indul- J dott, öntelt tanácsvezetők a párt­tunk el a faluba. Jónéhány dolgo- szervezettel is szembehelyezked­"berek formálódjanak belőlük. KISKIRALYOSKODÁS, igazságtalanságok zó paraszttal elbeszélgettünk. Őszinték voltak, gátlás nélküí el­mondták véleményüket, meglátá­saikat a múlttal és a jelennel kap­csolatban. Szabó János gazdálko­dó érdekes dolgokról beszélt. —‘ Szerettem eljárni a gyűlé­sekre, megbeszélésekre — mondta. ( — Érdekelt minden, ami a község életében történt. Meg valahogy! csületes, jól dolgozó parasztokat tek. A taggyűléseket személyeske­désekké változtatták, ők pedig to­vább vezéreskedtek. AZ UJ TANÁCS MUNKÁJA NYOMÁN A változás akkor kezdődött, amikor a Hazafias Népfront-bi­zottság javaslatára a falu lakói be­választottak a tanácsokba ügyeik intézőivé. Király Tibor elvtárs lett a községi tanács elnöke. Az új tanácsban olyan becsületes embe­rek vannak, mint Szabó Ferenc, Zsobrák József és a többiek. Most aztán nem hiába mennek az embe­rek a tanácsházára ügyeikkel, problémáikkal. Olyan emberek vannak ott, akik intézkednek is. Pelőcz Sándor, Karakó András, akiket jogos bírálataikért megfé­lemlítettek, háttérbeszorítottak, most újra elfoglalták helyüket a közéletben, becsülettel, odaadás­sal harcolnak a párt és a kormány határozataiért. A gyűlések, megbeszélések is­mét népesek. A parasztok kezde­ményeznek, javasolnak. A leg- | utóbbi gazdagyűlésen a gazdálko­dók a már évek óta elhanyagolt i hídmérleg rendbehozását javasol I ták a tanácsnak. A tanács meg­■ hallgatta a jogos panaszt, máris i megkezdték a mérleg javítását. A Igazdák kérésére az állami ménte- 1 lep február 15-ére egy mént küld ,a községnek. S ez megmenti a í gazdákat attól, hogy 15 kilomé- I térré kelljen vinni lovaikat fedez- | tetni. i Az, hogy a dolgozó parasztok es~ í téről estére, minden különösebb hívás, szervezgetés nélkül, csöpor­■ tosan látogatnak el a tanácsba be- 1 szélgetni, azt bizonyítja, hogy nap- ' ról napra javul a tanács és a tö­meglek kapcsolata, növekszik az j egymás iránti bizalom és megbe­csülés. j Amint a falut róttuk, egyre in- ! kább kiderült a változás oka. Azt ■ tapasztaltuk, hogy ebben a köz- i ségben nem a dolgozó parasztok ! voltak a „maradiak“', hanem in­kább a vezetőkkel volt baj. Az el­múlt két-három hónap eredmé­, nyei a vezetési módszerek meg- . változásából, a vezetők munka­stílusának helyességéből adódtak. Nagyon jól mondta Király elv­társ, amikor tanácselnök lett: „A zselickisfaludi dolgozó parasz­tok becsületesek, szorgalmasak, tudnak lelkesedni és harcolni, de változni, formálódni, fejlődni el­sősorban nekünk, vezetőknek keü.“ Igaza volt. Először a vezetőknek kell hivatásuk magaslatán állni, feladataikat becsülettel, jól ellátni. S ebből szinte törvényszerűen, kö­vetkezik az irányításuk alatt élő emberek gondolkodás-mód j ának változása, formálódása, pártunk politikája iránti lelkesedése. W. L. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ Hozzászólás „4 gépállomási párt munka tapasztalatai66 c. cik khez A Somogyi Néplap 1955. január 6-i száma cikket közölt a kaposvá­ri járás gépállomási párt- és tö­megszervezeteinek munkájáról. A cikk helyesen állapítja meg, hogy a pártpolitikai munka megjavítá­sában sok tennivaló van a gépállo­másokon. A mi gépállomásunk, a kaposvá­ri gépállomás pártszervezete sem tett meg mindent annak érdeké­ben, hogy a párt és a kormány 1953. december 19—i határozatát maradéktalanul végrehajtsuk. El­hanyagoltuk a legfontosabbat: az emberek nevelését. Ebből adódott az, hogy egyes dolgozóink szív nélkül javították gépeiket és a mennyiségi munkák mellett nem fordítottak gondot a minőségre. A pártszervezet hosszú ideig tét­lenül nézte a hibákat, s nem egy esetben az is előfordult, hogy sze­met hunyt felettük, nem vonta fe­lelősségre a hibák elkövetőit. A politikai nevelőmunkát igye­keztünk szakfeladatokkai helyet­tesíteni, magunk akartuk megol­dani pl. a gépek diszponálását, vagy az üzemanyag kiszállítását. Arról azonban megfeledkeztünk, hogy ezek a szakvezetők feladatai. Amikor a Központi Vezetőség az elmúlt év októberében rámu­tatott a kormányprogram végre­hajtásában elkövetett hibákra, ak­kor láttuk csak világosan, hogy hiányosan dolgoztunk. A Központi Vezetőség határozata alapján vál­toztattunk a munkánkon: rendsze­resen megtartottuk a pártvezető­ségi üléseket, a taggyűléseket és a népnevelő-értekezleteket. Létre­hoztuk gépállomásunkon a párt­csoportokat, c érvényre juttattuk a kollektív vezetés elvét. Fő feladatunknak a dolgozók politikai nevelését tekintjük: gépállomásunk dolgozói tanulmá­nyozzák a Párti"V+énetét, a III. pártkongresszus anyagát, a fiata­lok pedig a DISZ Petőfi-iskolán tanulnak. Gépállomásunkon az utóobi idő­ben javult az egyéni agitációs munka. Ennek eredménye, hogy október óta minden taggyűlésen veszünk fel tagot, vagy tagjelöltet. Az elmúlt három hónapban egy taggal és öt tagjelölttel erősítet­tük pártszervezetünket. A politikai munka megjavulása a termelésben is megmutatkozott. Versenyben kezdtük meg a téli gépjavítást. Csatlakoztunk a Rá­kosi Mátyás Művek versenyfelhí­vásához, s vállaltuk, hogy a téli gépjavítást február 5-re befejez­zük. Dolgozóink olyan lelkesen fogtak hozzá a gépek javításá­hoz, hogy felajánlásunknak jóval a határidő előtt eleget ■■■■■■•(•■ ■■■■■«■ aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa •«■■■■■■•■! teszünk: a napokban befejez­zük a gépjavítást. A gépjavítás befejezése után újabb célkitűzésekért indulunk harcba. Már pártvezetőségi ülésen megvitattuk. hogy versenytár­sunknak, a fonóiaknak kijavítunk két erőgépet, ezenkívül segítünk a karádiaknak is. Ezt az elvtársi se­gítségadást kommunistáink kez­deményezték, elsősorban Szenes Imre szerelő és Kiss László vezető mechanikus. Traktorosainkat a gépjavítás után is foglalkoztatjuk a gépállo­máson: rendet teremtünk a mű­helyekben, gépszínekben és az ud­varon. A kampány megkezdése előtti időt arra használjuk fely hogy politikai munkával felkészít­jük dolgozóinkat a' tavasszal kez­dődő szántóföldi munkákra. Be­szélünk velük a munkafegyelem­ről, az üzemanyag-takarékosság­ról, a gépek karbantartásának fontosságáról. Felkeltjük, illetve fokozzuk bennük a tsz-ek termés- eredményeiért való felelősségérze­tet. A gépállomási tanácsülésen a termelőszövetkezeti és gépállomási vezetők, traktorosok és agronómu- sok megvitatják, hogyan végezhet­nek eredményes munkát. A Somogyi Néplap cikke figyel­meztetett bennünket, hogy a ter­melőszövetkezeteket necsak gaz­dasági „ügyfélként’“ tekintsük, ha­nem politikai segítséget is adjunk nekik. Ezért elhatároztuk, hogy a pártve­zetőség tagjai, több népneve­lőnk és kommunista agronó- musaink pártmunkát is végez­nek a tsz-ekben. Stark Ferenc elvtárs vállalta, hogy a böszénfai Lenin tsz-ben a pártoktatást segíti, Bencsik Jó­zsef elvtárs pedig a jutái Úttörő tsz pártszervezetét patronálja. Tamás Gyula elvtárs, a pártveze­tőség tagja, a kaposfüredi Decem­ber 21 tsz kommunistáinak ad se­gítséget a politikai munka megja­vításához. Ahhoz, hogy célkitűzéseinket megvalósíthassuk, szükséges, hogy Kodó Kálmán elvtárs, a járási pártbizottság gépállomásokért fe­lelős titkára továbbra is adjon gyakorlati segítséget munkánkhoz. Szívesen vennénk, ha más gépállo­mások pártszervezeteinél szerzett tapasztalatait is átadná nekünk, amelyből sokat tanulhatnánk. így még szebb eredményeket érhet­nénk el a dolgozók nevelésében, mozgósításában. Bízunk abban, hogy politikai felvilágosító mun­kánk eredményeként traktorosa­ink megteszik a magukét a szántó­földeken. Vincze Sándor, a kaposvári gépállomás párttitkára, laaBaBaBBaBaBaBBaaaaaBaaBaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaaiaa«* 0)H körül eqtf éi%ődúhan ... pgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házikó ... kezdte a kis gömböcről szóló mesét a kis Muzslai Erzsiké. A lengyeltóti óvoda kis csöppségei figyelmesen, tátott szájjcd hall­gatták, i Bank Margit, a fiatal óvónő ott ült a csöppségek előtt, figyelte minden mozdulatukat, s amikor azok kifogytak a m.eséből, ő mesélt nekik és Tolsztoj meséiből olvasott fel. Pjemeter Károlyné, a másik óvónő közben tányérokat, kana­lakat hozott be. Az óvodások szeme felcsillant. Zajongani kezdtek, de a fiatal óvónő szigorú tekintetére hamar elcsendesed­tek és csak akkor hallatszott ismét a hangjuk, amikor engedélyt kaptak a terítésre. A. sok apróság rendezkedni kezdett. Alacsony asztalok, kis szé­kek kerültek egymás mellé. A levest az óvónő, a kanosakat pedig egyik kisfiú osztotta, de csak annak adott, aki szépen megköszönte. Aztán hozzáláttak a jó illatú húsleves kanalazásához. Akinek na­gyon ízlett, mégegyszer kapott. A finom vadasból is lehetett repe- tázni; tartották is sokan a tányérjukat az ételosztó óvónéni elé. S aki már jóllakott, szépen hátratette kezét és várta türelmesen, míg a többi is végez. Aztán felhangzott ajkukon kedves dallamos­sággal: ’ — Köszönjük szépen az ebédet! Ebéd után kis ágyakat hoztak és szépen egymás mellé rak­ták. Az óvónénik puha fekhelyet készítettek nekik, hogy ebédutá­ni pihenőjüket kényelmesen, nyugodt alvással tölthessék el. Becsukódtak az ablakok és a csöppségek végignyújtóztak, ki­ki a maga ágyán. Világosság csak az ablakzáró keskeny résein szű­rődött a szobába. A két óvónő mosolyogva állt az ágyak végénél. Figyelték a szunnyadó csöppségeket és arra gondoltak, hogy: aludjatok, álmod­jatok szépet: Míg szüléitek dolgoznak és építik nektek a még bol­dogabb hazát, mi vigyázunk rátok ... BŰNT.

Next

/
Thumbnails
Contents