Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-20 / 16. szám
Csütörtök, 1955. január 20. ra SOMOGYI NÉPLAP t GAZDAKÖR Több mini száz hold savanyú talajt meszeztek a kadarkúti gazdakör tagjai Kadarkút községben több mint 100 dolgozó paraszt tagja a gazdakörnek. A megalakuláskor sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mivel nem állt rendelkezésükre megfelelő helyiség. Nemes György 12 holdas dolgozó paraszt javaslatára a tanács a helyi vasutasotthon vezetőségével vette fel a kapcsolatot, hogy a gazdák számára hetenként egyszer bocsássa rendelkezésre az otthont, amíg megfelelő helyiséget nem találnak. A vasutasok örömmel és szívesen tettek eleget a gazdák kívánságának. A kadarkutiak azóta csaknem minden nap felkeresik gazdakörüket és ott igen sok hasznos estét töltenek el. A gazdakör megalakulása után Barcsák János körzeti agronómus kezdeményezésére megalakították az állattenyésztési, szőlő-, gyümölcs- és növénytermesztési szakkört. Mozgalmas élet zajlik most minden este a kadarkuti gazdakörben. Nemes . György 12 holdas középparaszt szinte második otthonának tekinti. A vasutasok is szívesen járnak a szakköri előadásokra, hiszen nem egynek van pár "hold földje és sok hasznos dolgot tanulhatnak ők is. A növénytermesztési szakkör megalakulása után nyomban munkához is látott. A' község határának nagyrésze homokos, savanyú talaj, ennek megjavítására közös -erővel összefogtak. Mésziszapot rendeltek, s alig hogy megérkezett, egymást segítve hordták ki földjeikre és január 18—ig több mint 100 holdon tárcsával jól bedolgozták. Munkájukat a hirtelen beállott nagy hóesés akadályozza csupán, de ezt az időt is hasznos munkával töltik el: trágyát hordanak a mezőre. A gazdakör munkájában nagy segítséget nyújt Bóna Imre ta! nác.stitkár is, aki készséggel elintézi az írásbeli munkákat, jegyzőkönyvvezetést, megrendeléseket, jelentéseket stb. Az állattenyésztési és a gyümölcstermelési szakkör is elhatározta, hogy a maga ■ területén munkához lát. A gazda- J kör tagjai az attalaiak példájára a téli napokban háztáji szemléket iis tartanak. Lengyeltóti község dolgozó parasztjai gyümölcsös létesítését határozták el Lengyeltóti község dolgozó parasztjai második otthonuknak tekintik gazdakörüket. Itt beszélnek meg minden problémát. Sok szó esik a szakelőadások után pl. gyümölcsösök telepítéséről, de ehhez nem nagy kedvük van a gazdáknak, mert az elmúlt évek tapasztalatai is azt igazolják, hogy az állami faiskolák bizony nem a megrendelt gyümölcsfacsemetét szállították le. Koller Imre 3 holdas gazda is egy alkalommal kajszibarackot rendelt .ás egészen más fajtát küldtek számára. Végül arra az okos gondolatra jutottak, hogy létesítenek egy 10 holdas üzemi gyümölcsös-faiskolát, ahol a legmegfelelőbb fajtákat nevelhetik és abból nemcsak a helyi igényeket, hanem a környékbeli gazdák szükségletét is ki tudják majd elégíteni. Megbeszélték a védelem megszervezését is. Ma- karész László 12 holdas középparaszt, aki egyben a gyümölcsösök nagy szerelmese, megemlítette, hogy a permetezést :egyék kötelezővé, mert annak nincs semmi értelme, hogy egy gazda elvégzi a védekezési munkát, a szomszédja pedig nem, s így a fertőzött részről továbbra is veszélyeztetve vannak a gondozott gyümölcsfák. Ugyanakkor előfordult olyan is, hogy hozzá nem értő emberek végzik a permetezést. A termelési bizottság segítségével egy brigádot alakítanak, amelynek az a feladata, hogy a permetezést ellenőrizze. Kérték a gazdák azt is, hogy több szakelőadást tartsanak a gyümölcstermesztésről, amelyre a segítséget a helyi és a járási tanácstól meg is kapták. A lengyeltóti gazdák elhatározását tett is követi. A helyi tanács az állami tartalékterületből 10 holdat rendelkezésükre bocsát, ahol közös gyümölcsfaiskolát létesítenek hozzáértő szakember irányítása mellett. Megnőtt a bizalom az új tanács iránt A Hazafias Népfront megszüle- úgy van az ember, könnyebb néki, tése, a tanácsok újjáválasztása friss, eleven vérkeringést vitt városaink, falvaink életébe. Különösképpen falun, a mezőgazdaságban történt nagy megélénkülés. A fa- j ülésen jóegypárszor fel is lusi parasztemberek százai, ezrei, tarn. Egyik alkalommal, a ha jó meglátásait, értékes javaslatait a nyilvánosság előtt tolmácsolhatja, meg hát az ilyesmi érdeke is. Gazdagyűlésen, tanácsszólal- múlt tízezrei léptek a tettek mezejére, j évben, helytelenítettem Jónás Já- köztük sokan olyanok is, akik az-; nos gazdatársam tehenének lefog- előtt bizony nem nagyon hallatták '■ lalását, mivel az adóját és beadá- "hangjukat, nem sokat sürgölődtek: sát rendezte. Az eljárást igazság- a közélet porondján. Az új taná- j talannak tartottam. Erre azt a vá- «csokba számos olyan becsületes1 laszt kaptam, hogy „úgy látszik, parasztember került be, akiket maga is egy húron pendül az elazelőtt visszahúzódásuk, szótlanságuk miatt „maradiaknak“ tartottak. Ilyen és ehhez hasonló dolgokról beszélgettünk a minap egyik kis félreeső somogyi község: Zse- lickisfalud vezetőivel. j lenséggel, jó lesz, ha nem lázit, vigyázzon a szavaira!“ Ettől kezdve én is azt a nézetet vallottam, ne szólj szám, nem fáj fejem! ... A továbbiakban aztán megtudtuk, hogy nemcsak Szabó János, de többen is így jártak. Csak azo- i kát a hozzászólásokat fogadták el, ! akik pár szóban helyeselték Kiss Zselickisfalud a múlt években a' István volt tanácselnök és Zóka Zselicség .egyik legrosszabb közr-j Sándor volt begyűjtési megbízott sége volt. Baj volt az állami 'köte- j munkáját. Azt pedig helyeselni, lezettségek teljesítésével, a mező-j dicsérni nem lehetett, mert nem A ROSSZHIRÜ KÖZSÉG gazdasági munkákkal, baj volt itt mindennel. Tanácsülést, gazdagyűlést vagy más egyéb összejövetelt szinte képtelenség volt szervezni, alig páran jelentek meg. Most pedig megy minden szépen. A dolgozó parasztok becsülettel teljesitik állam iránti kötelezettségeiket, sőt még az évek óta!vény előír és ezt teljesíteni felgyülemlett adójukat is törleszt-,tudja, szabotálással vádolták, getik. A gyűlések“ pedig olyan né- mázsa búzát kivetni igazságtalanérdemelték meg. így maradtak aztán néptelenek és csendesek . a gyűlések. Kontra József 6 holdas dolgozó paraszt, amikor bement a tanácsházára és elpanaszolta, hogy tévedésből sokkal nagyobb beadást róttak ki rá, mint amennyit a törném 24 ság. így aztán Kontra József is jobbnak látta messzire elkerülni a tanácsházat. Végül aztán odáig fajult a helypesek, hogy sokszor még be sem férnek a terembe. —- Mostanában minden érdekli az embereket — mondja Pellérdi| elvtárs. a párttitkár. — Mindenbej zet, hogy akinek panasza vagy sé- beleszólnak, azelőtt pedig alig le- j reime volt, inkább szitkozódott és hetett megszólaltatni őket. Meg- nyögte a terheket, minthogy felváltoztak az emberek. j kereste volna a tanácsot. Igaz, Vajon mi okozta ezt a változást? akadtak olyanok is, akiknek so- A „maradi'“, sokszor ellenségles: ronkívül elintézték az ügyét, még •elemeknek bélyegzett embereknél akkor is. ha az jogtalan volt, de az elmúlt két-három hónap túlsá- ehhez külön protekció és pár li- gosan kevés volt ahhoz, hogy néze- tér kadarka kellett. Ilyen különös- teiket megváltoztassák és új emuképpen a nagygazdáknál, a kulákoknál fordult elő. A pártszervezet felfigyelt a súlyos hibákra, többször figyelmeztette is a tanács elnökét. De a bírálat nem használt. Az elbizako- A változás okát keresve indul- J dott, öntelt tanácsvezetők a párttunk el a faluba. Jónéhány dolgo- szervezettel is szembehelyezked"berek formálódjanak belőlük. KISKIRALYOSKODÁS, igazságtalanságok zó paraszttal elbeszélgettünk. Őszinték voltak, gátlás nélküí elmondták véleményüket, meglátásaikat a múlttal és a jelennel kapcsolatban. Szabó János gazdálkodó érdekes dolgokról beszélt. —‘ Szerettem eljárni a gyűlésekre, megbeszélésekre — mondta. ( — Érdekelt minden, ami a község életében történt. Meg valahogy! csületes, jól dolgozó parasztokat tek. A taggyűléseket személyeskedésekké változtatták, ők pedig tovább vezéreskedtek. AZ UJ TANÁCS MUNKÁJA NYOMÁN A változás akkor kezdődött, amikor a Hazafias Népfront-bizottság javaslatára a falu lakói beválasztottak a tanácsokba ügyeik intézőivé. Király Tibor elvtárs lett a községi tanács elnöke. Az új tanácsban olyan becsületes emberek vannak, mint Szabó Ferenc, Zsobrák József és a többiek. Most aztán nem hiába mennek az emberek a tanácsházára ügyeikkel, problémáikkal. Olyan emberek vannak ott, akik intézkednek is. Pelőcz Sándor, Karakó András, akiket jogos bírálataikért megfélemlítettek, háttérbeszorítottak, most újra elfoglalták helyüket a közéletben, becsülettel, odaadással harcolnak a párt és a kormány határozataiért. A gyűlések, megbeszélések ismét népesek. A parasztok kezdeményeznek, javasolnak. A leg- | utóbbi gazdagyűlésen a gazdálkodók a már évek óta elhanyagolt i hídmérleg rendbehozását javasol I ták a tanácsnak. A tanács meg■ hallgatta a jogos panaszt, máris i megkezdték a mérleg javítását. A Igazdák kérésére az állami ménte- 1 lep február 15-ére egy mént küld ,a községnek. S ez megmenti a í gazdákat attól, hogy 15 kilomé- I térré kelljen vinni lovaikat fedez- | tetni. i Az, hogy a dolgozó parasztok es~ í téről estére, minden különösebb hívás, szervezgetés nélkül, csöpor■ tosan látogatnak el a tanácsba be- 1 szélgetni, azt bizonyítja, hogy nap- ' ról napra javul a tanács és a tömeglek kapcsolata, növekszik az j egymás iránti bizalom és megbecsülés. j Amint a falut róttuk, egyre in- ! kább kiderült a változás oka. Azt ■ tapasztaltuk, hogy ebben a köz- i ségben nem a dolgozó parasztok ! voltak a „maradiak“', hanem inkább a vezetőkkel volt baj. Az elmúlt két-három hónap eredmé, nyei a vezetési módszerek meg- . változásából, a vezetők munkastílusának helyességéből adódtak. Nagyon jól mondta Király elvtárs, amikor tanácselnök lett: „A zselickisfaludi dolgozó parasztok becsületesek, szorgalmasak, tudnak lelkesedni és harcolni, de változni, formálódni, fejlődni elsősorban nekünk, vezetőknek keü.“ Igaza volt. Először a vezetőknek kell hivatásuk magaslatán állni, feladataikat becsülettel, jól ellátni. S ebből szinte törvényszerűen, következik az irányításuk alatt élő emberek gondolkodás-mód j ának változása, formálódása, pártunk politikája iránti lelkesedése. W. L. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ Hozzászólás „4 gépállomási párt munka tapasztalatai66 c. cik khez A Somogyi Néplap 1955. január 6-i száma cikket közölt a kaposvári járás gépállomási párt- és tömegszervezeteinek munkájáról. A cikk helyesen állapítja meg, hogy a pártpolitikai munka megjavításában sok tennivaló van a gépállomásokon. A mi gépállomásunk, a kaposvári gépállomás pártszervezete sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a párt és a kormány 1953. december 19—i határozatát maradéktalanul végrehajtsuk. Elhanyagoltuk a legfontosabbat: az emberek nevelését. Ebből adódott az, hogy egyes dolgozóink szív nélkül javították gépeiket és a mennyiségi munkák mellett nem fordítottak gondot a minőségre. A pártszervezet hosszú ideig tétlenül nézte a hibákat, s nem egy esetben az is előfordult, hogy szemet hunyt felettük, nem vonta felelősségre a hibák elkövetőit. A politikai nevelőmunkát igyekeztünk szakfeladatokkai helyettesíteni, magunk akartuk megoldani pl. a gépek diszponálását, vagy az üzemanyag kiszállítását. Arról azonban megfeledkeztünk, hogy ezek a szakvezetők feladatai. Amikor a Központi Vezetőség az elmúlt év októberében rámutatott a kormányprogram végrehajtásában elkövetett hibákra, akkor láttuk csak világosan, hogy hiányosan dolgoztunk. A Központi Vezetőség határozata alapján változtattunk a munkánkon: rendszeresen megtartottuk a pártvezetőségi üléseket, a taggyűléseket és a népnevelő-értekezleteket. Létrehoztuk gépállomásunkon a pártcsoportokat, c érvényre juttattuk a kollektív vezetés elvét. Fő feladatunknak a dolgozók politikai nevelését tekintjük: gépállomásunk dolgozói tanulmányozzák a Párti"V+énetét, a III. pártkongresszus anyagát, a fiatalok pedig a DISZ Petőfi-iskolán tanulnak. Gépállomásunkon az utóobi időben javult az egyéni agitációs munka. Ennek eredménye, hogy október óta minden taggyűlésen veszünk fel tagot, vagy tagjelöltet. Az elmúlt három hónapban egy taggal és öt tagjelölttel erősítettük pártszervezetünket. A politikai munka megjavulása a termelésben is megmutatkozott. Versenyben kezdtük meg a téli gépjavítást. Csatlakoztunk a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához, s vállaltuk, hogy a téli gépjavítást február 5-re befejezzük. Dolgozóink olyan lelkesen fogtak hozzá a gépek javításához, hogy felajánlásunknak jóval a határidő előtt eleget ■■■■■■•(•■ ■■■■■«■ aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa •«■■■■■■•■! teszünk: a napokban befejezzük a gépjavítást. A gépjavítás befejezése után újabb célkitűzésekért indulunk harcba. Már pártvezetőségi ülésen megvitattuk. hogy versenytársunknak, a fonóiaknak kijavítunk két erőgépet, ezenkívül segítünk a karádiaknak is. Ezt az elvtársi segítségadást kommunistáink kezdeményezték, elsősorban Szenes Imre szerelő és Kiss László vezető mechanikus. Traktorosainkat a gépjavítás után is foglalkoztatjuk a gépállomáson: rendet teremtünk a műhelyekben, gépszínekben és az udvaron. A kampány megkezdése előtti időt arra használjuk fely hogy politikai munkával felkészítjük dolgozóinkat a' tavasszal kezdődő szántóföldi munkákra. Beszélünk velük a munkafegyelemről, az üzemanyag-takarékosságról, a gépek karbantartásának fontosságáról. Felkeltjük, illetve fokozzuk bennük a tsz-ek termés- eredményeiért való felelősségérzetet. A gépállomási tanácsülésen a termelőszövetkezeti és gépállomási vezetők, traktorosok és agronómu- sok megvitatják, hogyan végezhetnek eredményes munkát. A Somogyi Néplap cikke figyelmeztetett bennünket, hogy a termelőszövetkezeteket necsak gazdasági „ügyfélként’“ tekintsük, hanem politikai segítséget is adjunk nekik. Ezért elhatároztuk, hogy a pártvezetőség tagjai, több népnevelőnk és kommunista agronó- musaink pártmunkát is végeznek a tsz-ekben. Stark Ferenc elvtárs vállalta, hogy a böszénfai Lenin tsz-ben a pártoktatást segíti, Bencsik József elvtárs pedig a jutái Úttörő tsz pártszervezetét patronálja. Tamás Gyula elvtárs, a pártvezetőség tagja, a kaposfüredi December 21 tsz kommunistáinak ad segítséget a politikai munka megjavításához. Ahhoz, hogy célkitűzéseinket megvalósíthassuk, szükséges, hogy Kodó Kálmán elvtárs, a járási pártbizottság gépállomásokért felelős titkára továbbra is adjon gyakorlati segítséget munkánkhoz. Szívesen vennénk, ha más gépállomások pártszervezeteinél szerzett tapasztalatait is átadná nekünk, amelyből sokat tanulhatnánk. így még szebb eredményeket érhetnénk el a dolgozók nevelésében, mozgósításában. Bízunk abban, hogy politikai felvilágosító munkánk eredményeként traktorosaink megteszik a magukét a szántóföldeken. Vincze Sándor, a kaposvári gépállomás párttitkára, laaBaBaBBaBaBaBBaaaaaBaaBaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaaiaa«* 0)H körül eqtf éi%ődúhan ... pgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házikó ... kezdte a kis gömböcről szóló mesét a kis Muzslai Erzsiké. A lengyeltóti óvoda kis csöppségei figyelmesen, tátott szájjcd hallgatták, i Bank Margit, a fiatal óvónő ott ült a csöppségek előtt, figyelte minden mozdulatukat, s amikor azok kifogytak a m.eséből, ő mesélt nekik és Tolsztoj meséiből olvasott fel. Pjemeter Károlyné, a másik óvónő közben tányérokat, kanalakat hozott be. Az óvodások szeme felcsillant. Zajongani kezdtek, de a fiatal óvónő szigorú tekintetére hamar elcsendesedtek és csak akkor hallatszott ismét a hangjuk, amikor engedélyt kaptak a terítésre. A. sok apróság rendezkedni kezdett. Alacsony asztalok, kis székek kerültek egymás mellé. A levest az óvónő, a kanosakat pedig egyik kisfiú osztotta, de csak annak adott, aki szépen megköszönte. Aztán hozzáláttak a jó illatú húsleves kanalazásához. Akinek nagyon ízlett, mégegyszer kapott. A finom vadasból is lehetett repe- tázni; tartották is sokan a tányérjukat az ételosztó óvónéni elé. S aki már jóllakott, szépen hátratette kezét és várta türelmesen, míg a többi is végez. Aztán felhangzott ajkukon kedves dallamossággal: ’ — Köszönjük szépen az ebédet! Ebéd után kis ágyakat hoztak és szépen egymás mellé rakták. Az óvónénik puha fekhelyet készítettek nekik, hogy ebédutáni pihenőjüket kényelmesen, nyugodt alvással tölthessék el. Becsukódtak az ablakok és a csöppségek végignyújtóztak, kiki a maga ágyán. Világosság csak az ablakzáró keskeny résein szűrődött a szobába. A két óvónő mosolyogva állt az ágyak végénél. Figyelték a szunnyadó csöppségeket és arra gondoltak, hogy: aludjatok, álmodjatok szépet: Míg szüléitek dolgoznak és építik nektek a még boldogabb hazát, mi vigyázunk rátok ... BŰNT.
