Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. január 19. A szovjet kormány nyilatkozatának további nyugati visszhangja BONN (MTI) A nyugatinémet kormány hivatalos hírszolgálata, az Informa- tlomdienst hétfőn ismertette a szö­vetségi kormány állásfoglalását a Szovjetunió kormányának január 15-i nyilatkozatáról. A bonni kor­mány a párizsi egyezményeket úgy igyekszik feltüntetni, mint »a béke eszközeit«. Az új Wehrmacht feltá­masztására törekvő Adenauer-klitok odáig megy, hogy a Szovjetunió ja­vaslatával kapcsolatban, mély sze­rint a békeszerződés megkötése után az újraegyesített Németország biz­tonságának biztosítására megszed vezheti nemzeti haderőit, azt állítja: »Az újraegyesített Németországnak nincs módjában saját erejéből az ilyen védelmet megteremteni«. Vé­gezetül az Informationsdienst min­den alap nélkül ismételten azt han­goztatja, hogy a Szovjetunió a pári­zsi egyezmények ratifikálása után is hajlandó tárgyalni a német kérdés­ről. PÁRIZS Az AFP illetékes francia körök véleményét közli a Szovjetunió kor­mányának nyilatkozatáról, amely szerint az új szovjet nyilatkozat »nem téríti el Mendes-France kor* mányát arra irányuló szándékától, ■hogy végrehajtsa a párizsi egyezmé­nyek ratifikálását«. Ugyanakkor a fentemiített körök a közvélemény félrevezetésére most is ahhoz a fo­gáshoz folyamodnak, hogy a kor­mány a ratifikálás után »folytatja erőfeszítéseit a Kelet és Nyugat kö­zötti enyhülésnek diplomáciai elő­készítés útján történő keresésére«. LONDON Az AFP szerint az angol főváros­ban a szovjet kormány-nyilatkozat különböző fogadtatásra 'talált. A hi­vatalos források azzal az ürüggyel zárkóznak el a kommentálás elől, hogy a kormány-nyilatkozat »nem diplomáciai közlemény«. Másfelől — ugyancsak az AFP szerint — »egyes londoni körökben a szovjet nyilatkozatot a legnagyobb horderejű diplomáciai offenzívánák tekintik a párizsi egyezmények ellen. Ez az újabb szovjet akció azzal a veszéllyel jár, hogy súlyos nehézsé­geket támaszt a nyugati szövetség kebelén belül és különösen érzékeny kihatásokkal járhat a német közvé­leményre«. A hétfő reggeli londoni lapok hír- magyarázói kommentárokat fűznek a Szovjetunió kormányának nyilat­kozatához. A The Times és a Daily Telegraph vezércikke elismeri, hogy a szovjet nyilatkozat életbevágóan fontos en­gedményt ajánl: az össznémet vá­lasztások nemzetközi ellenőrzését. A The Times vezércikke hangoztatja, hogy a választásokra vonatkozó el­lenőrzésbe való beleegyezéssel a szovjet kormány-nyilatkozat köze­lebb kerül a nyugati állásponthoz.. A Man dl ester Guardian vezércik­ke is beismeri, hogy »a Moszkva— Bonn közötti diplomáciai összekötte­tés felvételének ígérete nagyon csá­bító hatást gyakorolhat a legkülön­bözőbb pártállásé nyugati németek­re, akik sóvár pillantásokat vetnek a vasfüggöny felett incselkedő gaz­dag és csábító gyümölcsökre, mint amilyen például a kereskedelmi nye­reség és a diplomáciai tekintély«. A Daily Worker írja vezércikké­ben: — A Nyugat ismét azt mondja majd, hogy a Szovjetunió javaslata nem őszinte és célja a párizsi szer­ződések ratifikálásának, azaz a nyu­gatnémet militarizmus felélesztésé­nek elhalasztása. De mit árthatna bárkinek, kivéve az engesztelhetetlen nyugatnémet militaristákat és ame­rikai pártfogóikat, ha elhalasztanák a német mii i tar izmus feltámasztását, amíg a szovjet javaslatokat négyha­talmi értekezleten komolyan meg­vizsgálják? — Ha a szovjet javaslatot egy ér­tekezleten alaposan megvizsgálnák, akkor ez nem jelentene semmiféle kockázatot. Ellenben sokat lehetne nyerni, ha ezek a javaslatok kellő módosítások után a német kérdés maradandó megoldásához vezetné­nek. — A Szovjetunió javasolta konfe­rencia helyett a másik út csak az európai háborús veszedelem borzal­mas súlyosbodásához vezetne. Ezt a zord kilátást az angol népnek visz- sza kell utasítania! ii Pravda a bonni kormány sajtóosztályának a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozathoz fűzött kommentárjáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda megjegyzéseket fűz ahhoz a kom­mentárhoz, amelyet a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányának saj­tóosztálya ' adott . ki a német, kér­désben tett legutóbbi szovjet kor­mány-nyilatkozattal kapcsol atban. A Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányának sajtóosztálya által kiadott közle­ményt — írja a Pravda — nyilván a hivatalos bonni körök első vissz­hangjának kell tekinteni a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kor­mány-nyilatkozatra. E közlemény szerkesztői védel­mükbe veszik a párizsi egyezménye­ket, de ugyanakkor olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha Német­ország egységének helyreállítását kí­vánnák. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány-nyilatkozat az aláb­bi következtetésre jut: »Teljesen nyilvánvaló, hogy a békeszerető Né­met Demokratikus Köztársaság és a felfegyverzett, katonai csoportosu­lásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesítése lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifiká­lása összeegyeztethetetlen Né­metországnak egységes, békesze­rető államként való helyreállí­tásával«. Ennek ellenére — írja a továb­biakban a Pravda — a bonni kor­mány sajtóosztálya azt az állítást kockáztatja meg, hogy »a Szovjet­unió a párizsi egyezmények ratifi­kálása után hajlandó lesz tárgyalá­sokat kezdeni Németország egységé­nek helyreállításáról«. Úgy látszik, a párizsi egyezmények híveinek helyzete nem szilárd a Német Szövetségi Köztársaságban, ha szükségük van arra, hogy ilyen nagy igyekezettel titkolják az igaz­ságot Nyugat-Németország lakossága előtt. Ha a bonni kormány sajtóosztálya megpróbál kitérni a válaszadás elől erre a kérdésre, akkor kétséges, va­jon a bonni kormánykörök akarják- e, vagy ellenzik az általános német választásokat, amelyek nélkül lehe­tetlen Németország egyesítése. A sajtóosztály nem tájékoztatta Nyu­gat-Németország lakosságát arról, hogy a párizsi egyezmények össze- egyezethetetlenek az össznémet vá­lasztásokkal és hosszú évekre rög­zítik Németország kettészakítottsá­gát. A Pravda rámutat arra is, hogy a szóbanforgó közlemény szerkesztői kitértek a német békeszerződés kérdésének megvizsgálása elől is. pedig a német békeszerződés meg­kötésének előfeltételeit az össznémet szabad választások megtartása és Németország egységének helyreállí­tása teremtené meg. A szovjet kormány-nyilatkozat je­lentőségének csökkentésére töreked­ve, a közlemény szerkesztői jobb hí­ján azt eszelték ki, hogy ez a nyi­latkozat és a benne foglalt következ­tetések, nem pedig a nyugati hatal­mak jelenlegi politikai irányvonala vezet »Németország kettészakítottsá­gának elmélyítésére«. Ez az ügyefogyott mesterkedés azonban nem leplezheti azt a tényt, hegy a párizsi katonai egyezmények Németország kettészakítottságá­nak hosszú évekre szóló rögzíté­sére vezetnek és hogy a német nép többsége határozottan el­utasítja ezt az utat. A Német Szövetségi Köztársaság j kormányának sajtóosztálya részéről < kiadott közlemény ellentmondó — írja befejezésül a Pravda. — A köz­lemény szerkesztői elutasítják a tár­gyalásokat Németország egységének helyreállításáról, de ugyanakkor a tárgyalások híveinek mondják ma­gukat. Elutasítják a tárgyalásokat Németország újraegyesítéséről, most, amikor még lehetségesek az ilyen tárgyalások, ugyanakkor arról igye- j keznek meggyőzni a német közvéle- j ményt, hogy a bonni kormánykörök tárgyalni akarnak a párizsi egyez­mények ratifikálása után, vagyis az­után, amikor már ezek a tárgyalá­sok lehetetlenné válnak. Ennél fogva a sajtóosztály közleményéről meg kell állapítani, hogy hamis és célja Nyugat-Németország közvéleményé­nek félrevezetése. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ A pártépítés Feladatai tér meldsz:ö vet kereteinkben Hogyan javíthatjuk meg ter-'té. A sávolyi Szabadság tsz-ben is melőszövetkezeteinkben a párt­építést, mik a tsz-pártszervezetek erősítésének feladatai — ezekről a kérdésekről tanácskozott hétfőn a termelőszövetkezeti párttitkárok megyei értekezlete. Az értekezle­tet a Megyei Párt-végrehajtóbi­zottság és a Somogyi Néplap Szer­kesztősége szervezte, s azon részt iveit Bőhm József elvtárs, a Me- igyei Párt-végirehaj tóbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, Var­ga elvtárs, a csurgói JB mezőgaz­dasági osztályvezetője és Kocsis Piroska elvtársnő, a tabi JB párt­építési titkára. Öröm volt hallgatni, ahogy ter­melőszövetkezeti pártvezetőink egyszerű, keresetlen szavakkal beszámoltak szövetkezetük gyara­podásáról, jólétük növekedéséről. Ezekben az eredményekben benne van a termelőszövetkezeti elvtár­saink áldozatos, példamutató mun­kája. Az eddig megtett út tapasz­talatai igazolják: ott megy jól a tsz-tagok sora, ahol a pártszerve­zet vezetésével egyek az elhatáro­zásban, s egyek a munkák elvégzé­sében is. A termelőszövetkezeti párt­szervezetek előrehaladásának, fejlődésének alapja: a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek megerősítése. Milyen mulasztásaink vannak és mik a teendőink ennek érdeké­ben? A pártkongresszus határozata kötelességünkké tette:, azokban a tsz-ekben, ahol még nincs párt- szervezet. de a lehetőségek meg­vannak rá, létre kell hozni az ön­álló alapszervezetet. Fontos fel­adat hárul ennek megvalósításá­ban a járási pártbizottságainkra. Megyénk legtöbb járási bizottsá­ga sokat tett e kongresszusi hatá­rozat valóraváltásáért. Megenged­hetetlen azonban az a hanyagság, nemtörődömség, amely pl. a fonyó- di járási bizottság ilyenirányú munkájában tapasztalható. Az nemrégiben vették fel a tagjelöl­tek soraiba a fiatalok közül Árvái Máriát és Árvái Lászlót. Kocsis elvtársnő helyesen mondta: a DISZ-fiatalok tisztelik, be­csülik a pártszervezet vezető­it, követik példájukat, s szí­vesen veszik, ha segítenek ne­kik idősebb, tapasztaltabb elv­társak. Lengyeltóti Márton elvtársnak, a buzsáki tsz párttitkárának igaza van abban: törődni kell a fiatalok­kal, nevelni kell őket, mert ők lépnek majd apáik nyomdokaiba. Lengyeltóti elvtárs azonban tettei­vel megcáfolja, amit állít. Mivel sem a DISZ-titkár, sem a járási DISZ-bizottság munkatársai nem kérték a pártszervezet segítségét, ezért, ahogy mondta: bosszúból el­hanyagolták a fiatalok segítését. Feltehetjük a kérdést Lengyeltóti elvtársnak: kin álltak bosszút? Sa­ját magukon, saját gyermekeiken. Akadályozza a pártépítést az is, hogy egyes tsz-ekben a párttagok személyeskednek. A szenyérí Uj Élet tsz-ben pl. az állattenyésztés­ben dolgozó elvtársak nem értet­tek szót egymással. A pártvezető­ségnek sokat kellett ezzel a kér­déssel foglalkoznia, mire módot talált az egyetértés megteremtésé­re. Nem kell bizonygatni, hogy ahol a kommunisták összeférhe- tetlenkednek, ott a pártszervezet nem töltheti be hivatását. De az elvtársak ilyen magatartása rom­bolja a pártszervezet tekintélyét is, nem érzik a pártonkívüliek, hogy a pártszervezet segíti, vezeti, irányítja őket. Ha viszont azt látják a tsz- tagok, hogy a pártszervezet helyesen irányítja — a párt- munka módszerével — a szö­vetkezetei, úgy növekszik a párt tekintélye a pártonkívü­liek előtt, s közelebb kerül­nek a párthoz. A titkár elvtársak hozzászólásai­öreglaki Ifjú Gárdában 2 párttag hói, de különösen Bőhm elvtárs volt az elmúlt őszig,. Októberben; összefoglalójából határozottan ér- Szanyi Józsefné elvtársnő másik * ződött: a pártélet fellendítésének, községből jött ebbe a tsz-be. így már három kommunistája lett a tsz-nek. Már akkor jegyzőkönyv­a tsz-pártszervezetek erősítésének alapja és előfeltétele az, hogy elv­társaink a párt Szervezeti Sza­be vették a tsz-pártszervezet meg- bályzata szerint éljenek és dolgoz­alakulását s különválását a közsé­gi pártszervezettől. Azóta még egy párttag jött a tsz-be, de sem az ő átjelentése, sem a tsz-pártszerve­zet nyilvántartásának rendezése nem történt meg. Négy hónap óta van is, nincs is pártszervezet a tsz-ben. A fonyódi járási pártbi­zottságon dolgozó elvtársak miért húzzák-halasztják ennek elintézé­sét hónapokon keresztül? De az a módszerük sem helyes, ahogy a buzsáki Munkaharcos tsz pártszer­vezetét segítik: Rudics és Berdán elvársak ugyan meg-megjelennek a tsz-ben, de ott csak az irodá­ban dolgozó elvtársakkal beszél­nek. Lengyeltóti elvtársat, a párt- titkárt azonban nem kérdezik meg, miben kéri a JB segítségét? Arról sem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem, hogy zanak. Ne feledkezzenek meg egyik fontos pártkötelességükről: a tanulásról. Ebben sok tennivaló­juk van. Az öreglaki Ifjú Gárda tsz 49 tagja közül pl. csak ketten vesznek részt a pártoktatásban. A berzencei Uj Barázda tsz tagjai közül 17-en jelentkeztek oktatás­ra, de csak öten-hatan járnak el rendszeresen a szemináriumokra. Látniuk kell termelőszövetkezeti elvtársainknak, hogy csak akkor válhatnak a tsz politikai életének irányítóivá, ha állandóan képezik magukat, ha gyarapítják politikai tudásukat. Helyes a tabi járási bizottság­nak az a kezdeményezése, hogy a JB titkárai, osztály- vezetői és munkatársai veze­tik a tsz-ekben a politikai iskolát. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK (TASZSZ). Január 17-én az Egyesült Nemzetek székházában megkezdte munkáját az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzeíiközi 'értekezlet előkészíté­sére alakult tanácskozó bizottság. A tanácskozó bizottságot az ENSZ 9. közgyűlésének az atom­erő békés célokra való felhaszná­lására irányuló nemzetközi együtt­működéssel kapcsolatos határoza­ta értelmében alakították meg. A tanácskozó bizottság munká­jában a Szovjetunió. Anglia, azj Egyesült Államok, India, Kanada, Franciaország és Brazília képvi-j selői vesznek részt, a Szovjet-! uniót a bizottságban Sz. V. Szko- belcin akadémikus képviseli. NEW YORK (TASZSZ). A New York Herald Tribune megjegyzéseket fűz ah­hoz a TASZSZ-közleményhez, hogy a Szovjetunió hajlandó be­számolni az ENSZ-ben az első szovjet atomvillanytelep munkájá­ról. A lap a többi között ezeket írja: „E beszámoló értékét előre nem határozhatjuk meg, mégis sokat ígérő dolog, hogy az oroszok felajánlják ezt a tájékoztatást és elismerik az atomerő békés célok- j ra való felhasználásának nagy je­lentőségét. Az oroszok javaslatukkal oda­dobják a kesztyűt a Nyugatnak, felajánlva, hogy ismertetik az atommaghasításból nyert energia békés felhasználása terén elért eredményeiket. Lehetséges, hogy az ilyen nemescélú vetélkedés a világ kettészakadása legveszélye­sebb következményeinek csökken­tésére vezet.'1 a Megyei Párt VB közlegénye A Megyei Fegyelmi Bizottság fe­lülvizsgálta a kenyér szennyeződésé­vel és rossz minőségéveti kapcsola­tos, sorozatosan felmerülő panaszo­kat. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szennyeződés és nem megfelelő minőség miatt a Sütőipari Tröszt igazgatóját, Langer Károlyt súlyos felelősség terheld. A Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és a Somogyi Néplap megje­lent cikkein keresztül több esetben figyelmeztette Langer Károlyt, aki e figyelmeztetések ellenére sem tet­te meg a szükséges intézkedéseket. Ezért a Megyei Párt-végrehajtóbi- zottság a Megyei Fegyelmi Bizottság javaslatára 1955. január hó 7-i ülé­sén hozott határozatában »szigorú megrovás — végső figyelmeztetés« pártbüntetésben részesítette. a kislétszámú pártszervezete­ink taglétszámát növeljük, becsületes, pártunkhoz hű pár- tonkívüli szövetkezeti parasz­tok felvételével. Termelőszövetkezeti párttitkára- ■jiktól, pártvezetőségi tagjainktól gyakran hallhatjuk: „nincs nálunk, aki érdemes lenne a párttagságra, vagy tagjelöltségre“. Varga elv­társ elmondta, hogy pl. az íharos- berényi Úttörő tsz pártszervezete — mivel a vezetőség ezt az elvet vallotta — 10 hónap alatt nem vett fel tagot. A járási bizottság munkatársai több hónapon keresz­tül foglalkoztak a tsz-ek párton- kívüli tagjaival is, s így pl. az iha- rosberényi tsz pártszervezete két hónap alatt négy tagot, vett fel. Ahol a tsz-pártszervezet gondot fordított a DISZ-re, ott az ifjúsági szövetség nevalt tagjelölteket a pártnak. A már előbb említett iharosberényi tsz-ben az egyik elvtársat a DISZ nevelte tagjelölt­ÍA többi járási bizottság is adjon hasonló gyakorlati segítséget a pártoktatás megjavításához. A III. pártkongresszus anyagainak alapos megismerése nélkül elképzelhetet­len tsz-eink további erősödése, előrehaladása. Tanuljanak tehát szorgalmasan termelőszövetkezeti elvtársaink, neveljék a tsz-tagokat, formálják őket lélekben is szövetkezeti pa­rasztokká. Ezeket a feladatokat tűzte a tsz-pártszervezetek elé a párttitkárok tanácskozása. — A MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztályának dolgozói csatlakoztak az RM Művek versenyfelhívásá­hoz és egyben versenyre szólí­tották az ország valamennyi ke­reskedelmi főosztályát. A verseny keretében új árualapot kutatnak fel a szövetkezeti dolgozók köz­szükségleti cikkek előállításából. A kisegítő üzemek termelésüket az első negyedévben mintegy négy­millió forinttal növelik.

Next

/
Thumbnails
Contents