Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

<ö <c VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! >­A? sóé A baíatoruiagybereki áUamf gazdaság dolgozói csatlakoztak az RM Művek versenyfelhívásához Mezőgazdásági üzemeink egészségügyének egy éves fejlődése A balatonnagybereki »vctkőztetés« — avagy hogyan születik a rémhír A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 14. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1955. január 18. Termelőszövetkezeteink életéből Felszabadulási versennyel megyénk becsületéért Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben sokat fejlődtek, gazdagodtak. A közös vagyon mindenütt jelentős mértékben gyara­podott. A tsz-tagok egyéni jövedelme is jóval felülmúlta az előző évekét. Mindez ösztönző hatással van tsz-tagságunk további mun­kájára, szorgalmára és a még egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­ság termelőszövetkezeteink felé való vonzódására is. Termelőszövet­kezeti tagjaink most a múlt év tapasztalatait felhasználva teljes erővel láttak hozzá az idei év feladatai megvalósításához. A PUSZTAKOVÁCSI A SOMOGYVARI DIMITROV TSZ SZABADSÁG TSZ tagjai az 1955-ös év termelési tagjai már három éve foglalkoz- tervét már rég elkészítették. Tér- nak juhtenyésztéssel. Az indulás­vük azt mutatja, hogy az idén a kor 10—15 darabból álló állomá- tavalyinál sokkal eredményeseb- nyukat fokozatosan már 400 bir­ben, jövedelmezőbben akarnak gazdálkodni. Különösképpen az állatállományukat akarják felfej­leszteni. A jövedelmük fő forrá­sát a sertéstenyésztésből akar­ják biztosítani. Az első félévben ar kötelező sertésbeadáson kívül még 30 darab hízót adnak le az ál­lamnak szabadon. Erre már meg is kötötték a hízlalási szerződéseket a vágóállatforgalmi vállalattal. Az idén melléküzemet is létesítenek: daráló beszerelését tervezik. Ezt nemcsak saját céljaikra fordítják, hanem a község egyénileg dolgozó parasztjainak is darálnak vele. * * * A FÜLECSPUSZTAI KOSSUTH TSZ tagjai tavaly különösen az állatte­nyésztés fejlesztésére fordítottak nagy gondot. Emellett kissé elha­nyagolták a növénytermelést, a földek megművelését. A legutóbbi tsz-közgyűlésen úgy határoztak, hogy az idén a növénytermesztés­re is ugyanolyan nagy gondot for­dítanak, mint az állattenyésztésre. Matán István elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke nagyon helye­sen látja a feladatokat, a tsz to­vábbfejlesztésének kulcsát. — Ä növénytermesztés fejlesz­tése nélkül veszélyeztetve lenne állattenyésztésünk további egész­séges fejlődése is — mondta Matán elvtárs egy beszélgetés alkalmá­val. És ez így is van. A tsz tagjai mindezt tudják. Éppen ezért el­határozták, hogy földjeik termő- erejét fokozzák. Ezért már a kö­vetkező napokban összes istálló­trágyájukat kihordták a földekre. A tavasziak alá a tavalyi négy holddal szemben az idén 15 hold földet trágyáznak meg. A szüksé­ges műtrágyarendeléseket is meg­tették már, nehogy esetleg tavasz- szal fennakadás legyen az őszi ka­lászosok fejtrágyázásával. » * * A SOMOGYSZOBI UTTÖRÖ TSZ tagjai mostanában a kovács- és bognárműhelyekben szorgoskod­nak a legtöbbet. Javítják mező- gazdasági kisgépeiket és a kézi- szerszámaikat. Egy-két nap múlvd minden javítási munkát el akar­nak végezni, hogy utána nekilát­hassanak a tavaszi vetőmagvak tisztításának és a burgonya elő- csíráztatásához szükséges ládák elkészítéséhez. Tavasszal kibővítik kertészetüket is. A palánták és a kertimagvak beszerzését máris megkezdték. * * * A LÁBODI NÉPAKARAT TSZ-BEN az elmúlt napokban egy korszerű sertésfiaztató és hizlaló építését fejezték be. Az építkezés a tsz-ta­gok saját erejéből történt. A fo- gatosok most trágyát hordanak. Az asszonyok pedig a termelő- szövetkezet székházát javítják, szépítik. kából álló nyájra növelték. Nagy gonddal és hozzáértéssel kezeli a juhállományt Hosszú elv­társ, a tsz juhásza, aki ebben a munkában már igen nagy gyakor­latra tett szert. Azonban még van egy kis hiba a gyapjúhozammal. A múlt évben a 10 hónapos nyírási átlag birkánként csak 2,8 kg volt. Hosszú elvtárs azonban megfogad­ta, hogy ebben az évben egyenle­tesebb takarmányozással, a szop­tató juhanyák bőségesebb etetésé­vel a gyapjúhozamot állatonként 4 kg 20 dekára emeli. A termelőszövetkezet további célja: ebben az évben 500 darabra felszaporítani a nyájat. A jövő év­ben megkezdik a rendszeres fejest és a juhsajt készítését. Az elmúlt évben 44.700 forint volt a juhállo­mányból származó jövedelmük, az idén 150.000 forintra akarják ezt emelni. Már most megkezdik a ho- dályok nagyobbítását, valamint az ellető kutricák készítését. Hosszú elvtárs munkáját, igye­kezetét az egész termelőszövetke­zet tagsága megelégedve nézi. Jó munkájának jutalmáért kéthetes ingyenes üdülésre küldik Lillafü­redre. * * * A MOSDÖSI ALKOTMÁNY TSZ jövedelmének nagy részét sertés- állományuk adja. A termelőszö­vetkezetnek ugyanis gyönyörű sertésállománya van. 14 darab 80 kilós törzskönyvezett kan most is eladásra vár. A jövő hónapban vi­szik el más termelőszövetkezetek­be továbbtenyésztésre. A 21 da­rab anyasertés közül 12 most el­lett le. 30 darab választási mala­cot eladásra nevelnek, 7 törzs­könyvezett anyasertés szaporula­tát pedig továbbtenyésztésre ad­ják el termelőszövetkezeteknek. Mindez nagymértékben növeli majd a tagok pénzbeli részesedé­sét. A múlt évben 6 darab 180 kilós hízót adtak el. Az állatok gondozásával Kálóz- di János elvtársat bízta meg a tsz vezetősége. Kálózdi János régi pásztorember, érti a gondozás minden csinját-binját. Lelkiisme­retesen gondozza, neveli az álla­tokat. Szebbnél-szebb kanok, anyadisznók és hízók kerülnek ki a keze alól. Kálózdi János 8 anya­sertés alól most is 75 malacot vá­lasztott le. Prémiumként 4 válasz­tási malacot vitt haza. Kálózdi bá­csi az elmúlt évben 230 sertés gon­dozását látta el egyedül. Májusban 20 kilós malacokat választott le, ezzel országos viszonylatban a legjobb alomsúlyt érte el. Ekkor is kapott 3 malacot jó munkája jutalmául. Az elmúlt gazdasági évben 800 munkaegysége volt, ka­pott is szépen részesedést. Egy somogyi és baranyai mititagazda párosversenye április 4-e tissíelelére A Somogy megyei Böhönye köz­ség mintagazdája: Szíjártó Lajos 10 holdas középparaszt az elmúlt he­tekben elhatározta, hogy a szomszé­dos Baranya megyei Kistamási köz­ség mintagazdáját, Hegedűs József 15 holdas középparasztot kihívja pá­rosversenyre, = ehhez felkéri az or­szág többi tmintagazdáinak csatla­kozását is, hogy a mezőgazdaság élenjáró dolgozói az üzemek sztaha­novistáival együtt méltóan ünnepel­hessék hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Szándékáról értesítette Baranya megyei gazdatársát, aki a hír vétele után elutazott Somogy megyébe, Marcaliba, s január J5-én a járási tanács nagytermében Szíjártó Lajos ismertette versenykihívását. Az ün­nepi hangulatú gyűlésen a járásból más 15 mintagazda is megjelent, hogy csatlakozzanak a kezdeménye­zéshez. A versenykihívás egész esz­tendőre szól, s többek között így hangzik: »Hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójának tiszteletére szocialista párosversenyre hívom ki a Baranya megyei Kistamási község mintagaz­dáját, Hegedűs Józsefet, s a járás összes mintagazdáit. Egyben kérem, hogy az ország összes mintagazdái csatlakozzanak ehhez a kezdeménye­zéshez, hogy mi, a mezőgazdaság élenjáró dolgozói is az üzemek szta­hanovistáihoz méltóan ünnepelhes­sük április 4-ét. A tél folyamán összegyülemlctt istállótrágyát a trágyázásra kerülő földekre szarvasba kihordom, azt tovább kezelem és mihelyt a talaj engedi, a trágyát szétterítem és azt azonnal Jeszántom- lAz őszi mély­szántást a talaj állapotától függően lesimítózom és ezt két napon belül befejezem. A több termés érdekében az őszi kalászosokon nitrogén fej- trágyázást alkalmazok, s a vetést szükségszerűen hengerezem, vagy fegasokun. Koratavaszi vetéseimet legkésőbb március 3-ig. a későbbie­ket pedig április 25-ig befejezem«. A versenykihívás többi pontjai a növényápolás, aratás, őszi betakarí­tás és a-z őszi talajelőkészítés jó el­végzéséről szól. Megfogadta, hogy a magasabb terméseredmények eléré­se érdekében kalászosokból a köz­ségi átlagtermésekből 40, a kapások­ból 20 százalékkal több terményt ta­karít le egy-egy holdról. »A begyűjtésben az egész évi to­jás- és soványbaromfi beadásomat ápri’is 4-ig. híznttsertés- és vágó­marhabeadási kötelezettségemet au­gusztus 29-ig teljesítem. Kenyér- és takarmánygabonabeadásomat a csép­lőgéptől azonnal, a burgonyát július 1-ig. kukoricát, napraforgót a sze­déstől számított 5 nap alatt, de leg­később szeptember 30-ig a begyűj­tőhelyre szállítom. Az adófizetésben első negyedévi adómat március 25-ig, az egész évit pedig augusztus 20-ig befizetem. Felkérem a Baranya megyei és a Somogy megyei párt- és tanács vég- rehajtóbizottságát hogy ezen ver­senyt április 4-én, május 1-én, au­gusztus 20-án és november 7-én ér­tékelje ki. Felhívom egyben a járás, megye és az ország összes mintagazdáját, csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy minél több hús, zsír, tej jusson a dolgozók asztalára, s így vá1 aszói­mul? az üzemek sztahanovistáinak helytállására, felszabadulásunk év­fordulójának mé'tó megünneplésé­re. Szíjártó Lajos mintagazda«. A versenykihívást Hegedűs József mlntagazda elfogadta és a jelenlévő 15 mintaigazda örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez és megfogadták, hogv méltó versenytársai lesznek Szijártó Lajosnak és Hegedűs Jó­zsefnek. A felszabadulási wpsenyben elmaradni — szégyen HARC AZ ÉLÜZEM CÍMÉRT A KAPOSVÁRI CUKORGYÁRBAN Véget ért a kampány a Kapos­vári Cukorgyárban. A derekas munkát végző gépeknek jól esik a dolgozók gondos keze, mely sérült részeiket kijavítja. Már december­ben hozzáláttak a karbantartási munkák előkészítéséhez. Most már ezek a munkálatok folynak. A Cukorgyár dolgozói azzal is csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához, hogy elfogadták a Szerencsi Cukorgyár versenykihívását, mely az JÉ1- üzem‘‘ cím elnyerését tűzte ki cé­lul. A dolgozók egyenként is szép felajánlást tettek. Pl. Deák István lakatos 50 munkaóra-megtakari- tást vállalt. Bajzik Lajos jelvé- nyes sztahanovista brigádja azt a felajánlást tette, hogy januári tér­»•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•«■■■■a •■■■■■■■■■aai vüket már 25-ére befejezik. A Bajzik-brigád eddigi munkájával bebizonyította, hogy amit vállal­tak, azt maradéktalanul teljesítik is. VERSENY A TEXTILMÜVEKBEN Az április 4-e tiszteletére indí­tott versenyben elmaradni szé­gyen! — ez tartják a gyárak, üze­mek és vállalatok is. A dolgozók a munkapadok, a gépek mellett azon igyekeznek, hogy tervüket napról napra teljesítsék, hogy gyá­ruk, üzemük szégyent ne valljon. A Textilművek dolgozói is erre tö­rekednek. Tervüket napról napra teljesíteni akarják. Az elmúlt hét két utolsó napján napi előirányza­tukat túlteljesítették. A 14-i érté­kelésnél 104 százalékot mutatott a versenytábla. Szombaton pedig 103 százalék volt az üzem átlagos tel­■■ainaiiMiiiMiiiiiiiiiMHHm»inuuiiMiH jesítménye. A felszabadulási versenysza­kaszban különös jelentősége van annak, hogy egy-egy nap ki nyeri el az üzemrész, vagy az üzem „leg­jobb dolgozója'“ címet. Az elmúlt hét végén „a gyűrűsfonó legjobb dolgozója“ címet Horváth Magda nyerte el az „A‘‘ műszakból. Napi teljesítménye lll,l százalék volt. A ,,B“ és „C‘‘ műszakban Pintér Katalin és Elek Éva voltak e meg­tisztelő cím tulajdonosai. Az elő­fonóban Sós Piroska, Horváth Ist­ván, Fülöp Ernőné vívták ki ki­váló teljesítményükkel a „legjobb dolgozó“ címet. A nyújtón Preisz Magda 124 százalékos teljesítmé­nye a kiemelkedő. Nem lehet meg­feledkezni a szalagegyesítő szor­galmas dolgozóiról sem. Itt Weisz Józsefnét illeti a dicséret 120 szá­zalékos teljesítményéért. \z állattenyésztés kifizetődi!*, érdemes vele foglalkozni Kaposvölgye ország­szerte híres gazdag, zsí­ros földiéiről, virágzó ál­lattenyésztéséről. Ebben a termékeny földben fekszik Mosdó« község A faluban híres állatte­nyésztő gazdák laknák, akik szebbnél-szebb törzskönyvezett fajálla- tokat nevelnek. A község egyik tekin­télyes állattartó gazdája Bernáth György 12 hol­das dolgozó paraszt. A gazda portája szépen be- éoült, gondozott kis gaz­daság. Az istálló, a paj­ta, a széna- és szalma­kazlak, az udvar, mind­mind azt mutatják, hogy szoreatmas, dolgos em­berek lakják a házat. A tiszta, meleg istál­lóban szebbnél-szebb ál­latok álldogálnak a já­szol mellett. 3 gyönyörű lova van Bernáth Gyöngynek, ezek közül ’easzebb az 5 éves. erős, biiszketartású, fekete »Holló«. Ez törzskönyve­zett anyakanca. Gyönyö­rű, továbbtenyésztésre alkalmas csikókat nevel, melyeket Bernáth gazda szép pénzért ad el a vá­sáron. A másik két lóról is eiismerő'eg lehet szól­ni: teherbíró, dolgos lo­vak ezek is. Látogatásunkkor a gaz­dát nem találtuk otthon, helyette felesége kalau­zol bennünket portáju­kon. Az istállóba tekintünk be először. A lovak he­lyét elválasztó deszkafal mögött 2 magyar vörös- tarka tehén álldogál sze­líden a jászol mellett. Mind a kettő törzsköny­vezett. Az egyik 15 liter tejet ad, a másik, a »Rózsa« 18-at. »Rózsa« amellett, hogy jó tejélő, már két évben is gyö­nyörű tenyészbikát ne­velt. Most is vén egy 12 hetes kis bikaborja. Tisztaszőrű kis állat, fü­lében fülszámmal. Szer­ződésesen nevelik, törzs­tenyésztésre. Mellette egy ugyanannyi idős vö­röstarka kis üszőborjú fekszik. A gazdának két nagyobb üszője is áll az istállóban: az egyik «élő- hasi«, a másik valamivel kisebb. Három darabbal sza­porodott Bernáth gazda szarvasmarhaállománya egy év alatt. Az a terve, hogy az ezévi szaporula­tot is felneveli, nem ad el egyet sem belőlük. 6 szarvasmarha, 3 lé szép állomány, nem kis gond eltartásuk, átteleltetésük. Bernáth gazdának még­sem fáj a feje emiatt — gondoskodott időben téli takarmányról. — Az állat, az kölcsön­ad — mondja Bernáthné. — Gondoskodtunk előre takarmányról A 12 hold földünkön mindig úgy termelünk, hogy a ke­nyérgabona, kukorica, krumpli mellett legyen az ágatoknak takarmány is bőven. Megtudjuk Bernáthné- tól, hogy a múlt évben a gabona, kukorica mel­lett ősziárpát is termel­tek és a két hold búza­földbe tariórépát vetet­tek a nyáron 20 kocsi termést hozott egyik- egyik hold. Ezt etették eddig megvágva és szecskával keverve. Ez úgy február eleiéig el­tart, akkor megkezdik a takarmányrépa etetését. Ahogy számolják, az is eltart 3 hónapig. — Tudják, az én uram igen ért az állatokhoz, be is tudja nekik osztani az eleséget — mondja a há­ziasszony. — Mi nem úgy csinálunk, hogy a tél elején fe’etetiük a sok takarmányt, hogy később aztán koplaljanak a jó­szágok. Aztán arról beszél, hogy a kukoricaszárat feletetik az állatokkal. A kukorica szárát kukori­caszedés után mindjárt levásiák és időben haza- jvyY-u^k. nehogy az eső kilúgozza. Mindezt nagy szakér­telemmel mondta el Bernáth néni Búcsúzóul még hozzátette: — Mi azt tartjuk, az állattenyésztés' igen kifi- 7«f*riő érdemes vele fog­lalkozni ... Igen. ez így igaz. Es ha Kaposvölgye gazdái mindnyájan úsy gondol­kodnak, mint Bernáthék, akkor áúattenvésztői hírnevük, virágzó állat- állományuk ismét híres lesz az országban. H.-né.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents