Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hl Áf4Pns'i'ffr Somogyi Néplap Az 1955. év tervezési feladatai a Tcxtilművekben A párt, a tömegszervezetek — és a Hazafias Népfront Asszonyoknak A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 11. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1955. január 14. Egyre szélesedik a felszabadulási versenymozgalom A Hűlőház építői késedelem nélkül akarják befejezni munkájukat 1952. decemberében kezdték] meg a kaposvári Hűtőház építé­sét, melynek elkészülési határide­je 1955. szeptember vége. Az épít­kezés dolgozói — kőművesek, ácsok, szerelők — nagy lendület­tel dolgoznak ezekben a hónapok­ban, mert késedelem nélkül sze­retnék átadni a Hűtőházat ren­deltetésének. A külső falak és a tető régen elkészült, sőt a válasz­falak építésével is 75 százalékra* állnak már. Lemaradás csak a csővezetékek szerelésénél mutat- j kozott, tekintve, hogy az Április 4 Gépgyár dolgozói nem kapták meg időben a szükséges anyagot ezek elkészítéséhez. A Hűtőház építkezésének dol­gozói — csatlakozva a felszabadu­lási versenyhez — ígéretet tettek, hogy április 4-re a földszint ki­vételével teljes egészében elkészí­tik az épület négy emeletét. Mun­kájukat jelenleg semmi sem gá­tolja, s az időjárás is rendkívüli kedvező. Az építkezés brigádvezetői —■ akik mind kommunisták — példát mutatnak a munkában. Már ed­dig is sok dicsőséget szereztek vál-í lalatuknak, hiszen az elmúlt év­ben a Somogy, Tolna és Baranya megye között folyó versenyben két itt dolgozó brigád nyerte meg az első díjat, egy pedig második lett a nemes vetélkedésben. A legeredményesebb munkát a Vajda Ferenc által vezetett ács­brigád, Friss Lajos által irányí­tott kőműves-brigád és Simon Fe­renc vezetésével dolgozó segéd­munkás-brigád végezte. 'Iteljesit- ményük értékét növeli a kitűnő minőség. Decemberi átlaguk 170— 182—203 százalék volt, s ezt a színvonalat most, a felszabadulási verseny során is tartják. Az ácsok jelenleg zsaluzási munkát végeznek, a kőművesek belső vakolást és válaszfalazást, a segédmunkások pedig betonoz­nak. A műszaki előfeltételek biz­tosítása — mely az építésvezető­ség lelkiismeretességét bizonyítja — jelentősen hozzájárul a zök­kenőmentes munkához. Nagy kedvvel és őszinte lelke­sedéssel dolgoznak a Hűtőház épí­tői felszabadulási versenyfelaján­lásuk valóraváltásáért, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az év első dekádjában 105,3 százalékos teljesítményt értek el. KTSZ-ek a versenyben Megyénk kisipari termelőszö­vetkezetei egymásután csatlakoz­nak a Rákosi Mátyás Művek ver­senyfelhívásához és tesznek érté­kes felajánlásokat a lakosság jobb áruellátása; érdekében. A BARCSI VEGYESIPARI KTSZ DOLGOZÓI felajánlották, hogy termelvényeik 97 százalékát közvetlenül a vá­sárlóknak adják. A KTSZ dolgo­zóinak értékes felajánlása közé tartozik az is, hogy az elfekvő ci­pészanyagokból április 4-ig 109 pár gyermekcipőt készítenek. Munkájuk minőségén is javítani kívánnak a versenyszakasz alatt: 98 százalékban minőségi árut akarnak készíteni. Célul tűzték ki az önköltségcsökkentést is, glo­bálisan 2 százalékot akarnak elér­ni. A gépek üres járatását teljesen meg akarják szüntetni. Vállalá­sukhoz tartozik az is, hogy ápri­lis 4-ig a KTSZ helyiségét kívül és belül kitatarozzák, kicsinosít­ják. A MARCALI VEGYESIPARI KTSZ DOLGOZÓI szintén üzemi értekezleten beszél­ték meg a versenyhez való csatla­kozásukat. Elhatározták, hogy el­ső negyedéves tervüket március 25-ig befejezik. Terven felül 200 pár cipőt fognak gyártani. Érté­kes vállalásokat tettek a kisipari termelőszövetkezet tagjai egyé­nenként is. A KAPOSVÁRI VASIPARI ÉS MŰSZAKI KTSZ bádogos részlegének dolgozói is elhatározták, hogy csatlakoznak a felszabadulási versenyhez. A rész­leg dolgozói vállalták, hogy gyárt­mányaikkal elsősorban a lakosság igényeit elégítik ki. Id. Dorogi István és Hoffman Béla vállalták, hogy az összes beérkező háztartá­si edények javítását még aznap elkészítik. Szabó Nándor, Szekér Lajos, Nagy Sándor és Istrván Ist­ván úgy határoztak, hogy kizáró­lag háztartási cikket gyártanak a megyei kereskedelem számára. Azt is felajánlották, hogy az 1954 II. félévében gyártott háztartási eszközök mennyiségét az idén 30 százalékkal növelni fogják. Olyan háztartási eszközöket készítenek, amit vár és keres a falu és a vá­ros dolgozó népe. Pl. mosófazekat, kályhacsövet, kútvedret, fejőkét, mosóteknőt, fürdőkádat stb. A részleg dolgozói még az első negyedévben 300 darab 50 kg-os mézes kárpát akarnak készíteni, hogy biztosítsák a jövőévi méz­termés szállítási lehetőségeit. Az üzemi értekezleten elhang­zottak a felajánlások, s ezután a tettre kerül a sor. A bádogos rész­leg dolgozói itt sem vallanak szé­gyent. Már a verseny első dekád­jában kiváló eredményt értek el. Átlagos teljesítményük 160 száza­lék volt. A Gyapiútermelő Vállalat pusztakovácsi dolgozói a juhok eredményes átteleltetéséért küzdenek A Keszthelyi Gyapjútermelő Vállalat pusztakovácsi telepének dolgozói is csatlakoztak hazánk felszabadulásának 10. évfordulójá­ra indított szocialista munkaver­senyhez. A gazdaság dolgozói elhatároz­ták, hogy a juhállomány áttelel- tetését fokozott gonddal végzik és a meglévő juhállományra beter­vezett kényszervágási és elhullási tervet 63 darabbal csökkentik. Ez azt jelenti, hogy •—« juhonként 5 küó gyapjút számítva — 315 kiló gyapjúval többet adnak népgazda­ságunknak, amelynek pénzbeli ér­téke 10.7l0 forint. Az így elért hústöbblet is 12.600 forint értékű, amely együttvéve 23.310 forintos megtakarítást jelent. A dolgozók azt is vállalták, hogy juhonként április 4-ig 3 ki­lós súlygyarapodást érnek el, ta­vaszi vetéstervüket pedig március 25-re teljesítik és mezőgazdasági gépeiket február 18-ra kijavítják. EGY TÉLI NAP NAGYBERKIBEN Régen könyvekből, folyóiratokból és más egyéb írásokból sokat ol­vashattunk a magyar faluról, kisebb-nagyobb falusi történetekről, a fa­lusi parasztok életmódjáról. Ezeknek az írásoknak egyrésze azonban nem tükrözte hőén a falu életét, az igazságot. Ezek az »írók« nem nagyon ismerték a falusi embereket. írásaik inkább mesékhez, íróasztal mellett keservesen szült fantasztikus elképzelésekhez hasonlítottak, mint a való élethez. Emlékszem rá: egy régi könyv a téli falut hófedte kis házaival az ódában alvó medvéhez hasonlította, amely á tál ússza a telet és a ta­vasz sugallatára bújik csak elő sütkérezni a tavaszi napfényben. Ez a hamis történet jutott eszembe a minap, amikor Nagyberkiben jártam. AZ UTCÁK ÉS AZ UDVAROK... 1955. január 12-ét mutatott a naptár. A falu utcáin szinte egy­mást érték a járókelő emberek. Mindenki sietett, akárcsak nyá­ron, a nagy munkák idején. Az úttesten haladó, egymást kerülgető szekerek száma sem sokkal lehe­tett kevesebb, mint a nyári csúcs- forgalomban. A faluból kifelé trá­gyával, befelé pedig tűzifával meg- rakottan igyekeztek a fogatosok. De nemcsak az utcák, az udvarok is élénkek voltak. Egyesek fát ap­rítottak, készítették a nyári tüze­lőt, mások pedig gazdasági felsze­reléseiket javítgatták nagy szak­értelemmel. Tóth Mihály bácsi ut­cai kerítését újította. — Hiába, ilyenkor van ennek az ideje •— mondta —, nem pedig kapálás vagy az aratás idején. No, de nézzünk csak be egy-két percre a középületekbe és a pa­rasztházakba, hogy milyen élet is folyik bennük. A TANÁCSNÁL... Kezdenénk talán a községi ta­nácsházánál. Nagy itt a sürgés­forgás, a gazdák szinte egymásnak adják a kilincset. Az idei gazda­lajstrom összeállításán fáradoznak a tanács dolgozói. Minden egyes gazdálkodót meghívnak, hogy megbeszéljék velük, hogyan áll a gazdaságuk, nem történt-e vala­mi változás tavaly óta. Ezekre a megbeszélésekre igen nagy szük­ség van. Van olyan gazdálkodó, akinek szaporodott a földje és van olyan, akinek csökkent. És akadt olyan is bőven, akiknél a művelési ágban történt változás. Rétből szántóföld, vagy szántóföldbe er­dőt telepítettek. Ezt pedig be kell jelenteni. Péter gazda például 400 négyszögöl szőlőjének eladását je­lentette s kérte a tanácsot, hogy a területet töröljék beadási könyvé­ből és írják a vevő gazdalajstro­mára. * * * Kontra József elvtárs, a községi tanács új elnökének szobájában pedig a mezőőrök hatáskörének el­osztásáról és a mezei dűlőutak ta­vaszi megjavításának tervéről folyt a megbeszélés. * * * A mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjai sem tétlenkednek. Járják a házakat és összeírják azo­kat a gazdálkodókat, akik tavaszi búzavetőmagot igényelnek. Jó egy- pár dolgozó paraszt van a köz­ségben, akik tavaszi búzavetéssel akarják növelni kenyérgabona ve­tésterületüket. Az összeíró bizott­ság munkáját szép eredmények dicsérik. Például a tavalyi 40 hold- I dal szemben az idén máris 00 í hold földre megfejelő cserevető- : magot igényeltek a gazdák. Fehér István tavaly fél holdat, az idén egy holdat-vet be tavaszi búzával. ÉPÍTKEZNEK A TSZ-EK Menjünk tovább. A falu északi részén építkeznek. Az Igazság ter- i melőszövetkezet szorgalmas tagjai 1 az ősszel vettek egy házat és an- nak átépítésén fáradoznak. Ta­vasszal ide költöztetik központju­kat. Nem messze innét a Becsület tsz portája terül eL Itt is építkez­nek: az istállót bővítik. Ezzel le­hetővé válik régi álmuk. A szét­szórtan gondozott szarvasmarha­állományukat központosítani tud­ják, ami majd nagymértékben ] megkönnyíti az állatok gondozá­sát, takarmányozását és egyben három munkaerőt szabadítanak I fel mezei munkára. A FIATALSÁG... — A falu fiataljainak nagy ré­sze kint van az erdőn — mondja Keszthelyi István elvtárs, a DISZ- szervezet titkára. Vágják a fát, biztosítják az évi tüzelőt. Estére pedig népes lesz velük a DISZ-he- lyiség. Próbál a kultúrgárda, ké­szülnek a tavaszi kultúrversenyre. Elsők akarnak lenni. Az elmúlt hét egyik napján taggyűlést tar­tottak a DISZ-tagok. Már a tava­szi teendőket beszélték meg. 30 hold legelő tisztítását vállalták és felszabadulásunk ünnepére 10 pa­rasztfiatal beszervezését a DISZ- szervezetbe. Ugyanakkor munka­tervet dolgoztak ki április 4 meg­ünneplésére. TERVEZNEK A GAZDÁK IS... Rónai György 10 holdas dolgo­zó paraszt a tavaszi vetéstervét készíti. Tervében r. tavalyitól el­térően sok új dolog szerepel. Vet fél hold tavaszibúzát és konyha­kertészetet létesít. Tavaly jó jö- j vedelmet hozott számára a szer­ződéses növénytermelés. Az idén számítása szerint sokkal többre szerződik: paprikára, uborkára, tökre, paradicsomra és cukorré­pára. Jól meggondolja, jól meghányja- veti, hogy az idei évet hogyan le­hetne a tavalyinál eredményeseb­bé, gazdagabbá tenni. Ennek most van az ideje. * * * Szűcs Gyula 15 holdas gazdál­kodó éppen jószágai körül szor­goskodott, amikor meglátogattuk. . — A jó gazda szeme hizlalja a jószágot — mondta mosolyogva. Amikor téli teendői után érdek­lődtünk, annyit elsorolt, hogy megvalósítani szinte két ember is kevés lenne. Az elmúlt napokban trágyát hordott földjeire. Eddig három holdat trágyázott meg ta­vaszi alá. Most mezőgazdasági kis­gépeit javítja, korszerűsíti. — A talaj munkáló szerszámaim rendbe tevése után takarmány­feldolgozó gépeim korszerűsítésé­nek látok neki — mondja. — Ké­zihajtású szecska vágó-gépemet és répadarálómat villany hajtásúra szerelem át. Szűcs gazda elmondta, hogy er­re azért van nagy szüksége, mert állatállományát növelni akarja. Jelenleg gazdaságában két vem­hes ló, egy csikó, két törzsköny­vezett szarvasmarha, egy éves üsző, egy kisborjú és egy szerző­déses tenyészbika van. Az idén még egy fejőstehénnel akarja bő­víteni szarvasmarhaállományát és csikóneveléssel szeretne foglalkoz­ni. Mindezek lehetőségeit most a télen akarja biztosítani, hogy ta­vasszal zavartalanul nekiláthas­son tervei megvalósításának. Kovács György tenyészbikáját járatta az udvarban. Fejlődéséhez feltétlenül szükséges a friss leve­gő és a mozgás. A tavasszal első osztályú állapotban akarja átadni a Tenyészállatforgalmi Vállalat­nak. ESTE A FALUBAN Közben beesteledik. A lakóhá­zak ablakaiból villanyfény és a rádió hangja szűrődik ki. Bent, a jó melegben, az asszonyok perge­tik a rokkát, fonják a gyapjút. Gyors egymásutánban telnek az orsók a szép fehér gyapjúszálak­kal. S közben vidáman folyik a beszélgetés. A férfiak egyrésze gazdakörbe jár. Olvasgatnak, elő­adásokat hallgatnak, művelődnek, tanulnak. * * * Ilyen egy somogyi falu téli nap­ja: tele örömmel, gonddal, vidám­sággal, örömteli munkával, szor- i gólommal. WIRTH LAJOS. A kercseligeti Búzakalász termelőszövetkezet szép eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. A tsz becsületesen dolgozó tagjai megtalálták számítá­sukat a közösben. Elmondták, hogy ilyen jövedelmük egyéni gazda korukban nem volt. A kívülálló gazdák is elismeréssel beszélnek a tsz eredményeiről. Az el­múlt évben 6 dolgozó paraszt lépett be, 4 család pe­dig most kérte felvételét. Úgy gondolták, jobban bol­dogulnak a termelőszövetkezetben, mint egyénileg. A termelőszövetkezet ezévi tervei is azt mutatják, hogy azok megvalósításával az idén még nagyobb jö­vedelme lesz a nagy csalódnak, mint tavaly. 10 má­zsás búza- és rozstermésre számítanak, ősziárpából 12 mázsát akarnak betakarítani holdanként. Búzából 12 holdat keresztsorosan vetettek, 4-et pedig ikersorosan. Az idei gabonatermés majd megmutatja, hogy melyik vetési módszer válik be jobban és az ősszel majd aszerint vetik a gabonát. A kukoricát négyzetesen ve­tik, ennek az előnyéről mór a múlt évben meggyőződ­tek, amikor 12 mázsával több termést adott a négyze­tesen vetett, mint a simasoros. Az állatáHomány fejlesztésében nem tűztek magas célokat maguk elé. Mindössze annyit, hogy angolfajta sertéstörzsüket kicserélik fekete fajtára, fiz fázéko­nyabb faj. Már meg is beszélték a répáspusztaiakkal, hogy adnak anyakocákat továbbtenyésztésre. Baromfiállományukat 150 libával szaporítják eb­ben az évben. Jelenlegi szarvasmarhaállományukat pedig jól tejelő tehenekkel cserélik ki. . A termelőszövetkezet tagjai az állami fegyelem betartásában is példát mutatnak. Már egész évi ba­romfibeadásukat teljesítették. Példamutatásukat a kí­vülálló gazdák is követték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents