Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! <;> tíy í­r n XII. évfolyam, 9. szám. ARA 50 FILLER Szerda, 1955. január 12. Nagyobb gondot az agHációs és propagandamunkára Több bizalmat, megbecsülést a fiataloknak Busás Tibor ígérete Újabb csatlakozások a felszabadulási versenyhez Két százalékkal túlteljesítik első negyedévi termelési értéktervüket A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói röpgyü- lésen és tervfelbontási értekezleten foglalkoztak a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásával és elhatá­rozták, hogy ők is részt vesznek a felszabadulási ver­senyben. Erre a negyedévre az alábbiakat vállalják: 1. Termelés: Vállaljuk az első negyedévi termelési értéktervünknek 102 százalékos teljesítését, ennek alapján az előírt 27 mélyfuratú kút helyett 29 mély- furatú kutat fogunk átadni. A terv teljesítésének elő­segítésére a műszaki szervezési intézkedések tervét úgy állítottuk össze, hegy a munkaverseny feltételeit biztosítsuk. A munkálatokat munkafázisokra bontot­tuk szét, hogy ezáltal mindenki ismerje az egyes hó­napokra eső tervét. 2. önköltségcsökkentés: Első negyedévi önköltsé­günket 2 százalékkal csökkentjük. Ezt azzal kívánjuk elérni, hogy a vezető tfúrómestereket állandóan tájé­koztatjuk munkájuk gazdaságosságának alakulásáról és menetközben vizsgáljuk meg az esetleges vesztesé­ges munkákat, hogy a szükséges .intézkedéseket azon­. nal megtehessük. A vállalat gépkocsivezetői a rájuk bízott gépkocsikat szocialista megőrzésre vették át. El­határozták, hogy csökkentik a gépkocsik állásidejét, az alkatrész- és üzemanyagfelhasználást. 3. Minőség: Vállaljuk, hogy az említett 29 mély­furatú kutat — melyből 13-at a kaposvári, 16-ot pedig a pápai üzemvezetőség készít el — tökéletes minőségi munkával, hiánytalanul, kifogástalan állapotban ad­juk át. 4. Anyagtakarékosság: ígérjük, hogy az anyagter­vet betartjuk, illetve a megengedett készletnél 40 000 forint értékkel kevesebb anyagot tárolunk Mindent elkövetünk az inkurrens anyagkészlet legminimáli­sabbra való csökkentésére és egyúttal a forgóeszköz­csökkentési terv 110 százalékos teljesítésére teszünk vállalást. 5. A dolgozókról való fokozott gondoskodás alap­ján a vállalat, valamint az üzemvezetőség műszaki dol­gozói váraljáik, hogy a munkahelyeknek maradéktala­nul biztosítják a téli munkához való feltételeket (tüzelő stb). Felmérjük a dolgozók szórakozási és kulturális lehetőségeit és a véleményük meghallgatása után eb­ben a negyedévben a kaposvári üzemvezetőségnél 5, a pápai üzemvezetőségnél szintén 5 legjobb fúróberen­dezést a dolgozóik által kért kulturális vagy szórakozási lehetőségeikkel ellátjuk. Azonkívül a vállalati kollektív szerződésben foglalt és erre vonatkozó részt március 31-ig 100 százalékra teljesítjük. 6. A verseny továbbvitelére megalakítjuk vállala­tunknál az operatív bizottságot. * Átérezve hazánk felszabadulása 10. évfordulójának nagy jelentőségét, ígéretet teszünk vállalásaink 100 százalékos teljesítésére, hogy ezáltal az új szakasz po­litikájának sikeres megvalósításához mi is hozzájárul­junk. Az üzem dolgozói nevében: Rejtényi Ferenc igazgató, a bányászat kiváló dolgozóia. Vörös Mihály párttitkár, Spanics József ÜB-elnök, sztahanovista esztergályos^ Jeney Gyula sztahanovista főmérnök, Varvizi Jenő főkönyvelő, Rubus Ferenc termelési oszt vez, a bányászat kiváló dolgozója, Egervári Katalin főgeológus, Váradi István főfúrómes­ter, Obermaycr Gyula motorszerelő, Kirach Antal lakatos. 21 nappal megeszik a naptárt Mi, a szőcsényi erdészet dolgozói, csatlakozunk az RM Művek versenyfelhívásához és április 4 tisztele­tére a következő vállalásokat tesszük: Az első félévi (október 1—március 31) termelési tervünket március 10-re maradéktalanul teljesíti ük 3 százalékkal, vagyis 600 köbméterrel több Iparifát ter­melünk ki és ezzel 30.000 forint értéktöbbletet érünk el. Láncszerű szállítással köbméterenként 1,50 forin­tot, összesen 26 000 forintot takarítunk meg. Az első félévben a 12 230 köbméter tűzifából áp­rilis 4-ig 8000 köbmétert szállítunk le, illetve értéke­sítünk. Vállaljuk, hogy jó szakmunkával és szakellen­őrzéssel a rangolt tűzifa átlagsúlyát űrméteremként 1 mázsával növeljük. ügy szervezzük meg a szállítást, illetve a közelí­tést, hogy üzemi fogataink napi átlagos teljesítménye 4 kö^móW feVtt lesz. Vállaljuk, hogy a III negyedévi erdősítési tervün­ket ápriMs 4-re a talajelőkészítéssel együtt teljesítjük. A csemete megeredési százalék az előírtnál 5 száza­lékkal magasabb lesz Vállalásainkat nemcsak meny- nyiségileg, hanem minőségileg is teljesítjük hazánk felszabadulásának 10 évfordulójára. Az erdészet dolgozói nevében: Odor Imre erdészet v., Kartali László erdészet v h., Simon György főerdész. Horváth József erdész, Páti Ferenc erdész, Sidó Antal esem. kert. v., Fábos József, Székeli József, Zsoldos István. R'ó'wári Kálmán, Papp József erdé­szeti dolgozók. II yaionúiliefyi állami gazdaság szilárdan tadja az első helyet a lejlermelési versenyben A Déldunántúli Igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok között kibontakozott tejtermelési ver­senyben a' legutóbbi értékelés sze­rint is a balatonújhelyi állami gazdaság tartja az első helyet, amely 11,5 literes istállóátlagot ért el. A hetedik helyen van a marcali állami gazdaság, amely 8 literre növelte az istállóátlagot a tehenészetben. Amint azonban az értékelésből kitűnik, megyénk ál­lami gazdaságai közül jónéhány — a nagybaráti, csillagpusztai, ba- latonnagybereki, somogytamócai, kutasi, vityapusztai — igen ala­csony eredményt értek el a tejter­melésben. Különösen a vityapusz­tai állami gazdaságban fejnek ke­vés tejet: 5,7 literes az istállóátlag, ezért a vityaiak a legutolsók a versenyben. Arra kell törekednie a vityapusztai állami gazdaságnak, de a többi gyenge tejtermelést el­ért állami gazdaságnak is, hogy mielőbb felzárkózzanak a balaton- újhelyiek mögé a versenyben. Ezért a szakszerű gondozást és etetést, valamint az élenjáró zoo- technikát helyesen kell alkalmaz­ni az állami gazdaságok tehenésze­teiben, hogy növelni tudják any- nyira a tejtermelés eredményeit, amellyel követésreméltó példát mutathatnak megyénk termelő- szövetkezeteinek. A tenyésztési munkában már több Somogy megyei állami gaz­daság mutat példát. Ezért számos állami gazdasági állattenyésztő szakembert és állatgondozót jutal­maztak meg. így a többi között a marcali állami gazdaságban Bállá József farmvezető 1CKK), az alsó- bogáti állami gazdaságban Hulina Gyula farmvezető 1000, a felsőbo- gáti állami gazdaságban Varga Károly törzstenyésztő szintén 1000 forintos jutalomban része­sült. Állami gazdaságaink többi dolgozói is legyenek azon, hogy jó munkájukkal minél több elis­merést és jutalmat kapjanak ez lévben. Dicséret illeti a Matusek-brigádot A marcali gépállomás szép eredménnyel zárda az 1954-es évet. A decemberre betervezett gépjavítást 117 százalékra teljesítette. Tovább élénkült a gépállomás dolgozóinak versenylendülete az új esztendőben, s úgy határoztak, hogy a januári gépjavítási tervüket legalább 130 százalékra teljesítik. Amikor megtudták a gépállomá­son, hogy megyénk a 17. helyre került az országos gépjavítási ver­senyben, megfogadták, hogy még tovább növelik a gépjavítás ered­ményeit. Ezért a múlt vasárnap Matusek Lajos kovács-brigádja egész nap dolgozott, s így terven felül kijavított egy ekét. Most a napokban pedig a gépállomás cséplőbrigádjának tagjai beszélgetnek arról, hogy a jövő vasárnap dolgoznak. Ezzel akarják elősegíteni a gépállomás gépjavítási eredményeit, s egyben azt is, hogy megyénk az élenjáró megyék közé kerüljön az országos gépjavítási verseny­ben. Csak üdvözölni lehet a marcali gépállomás dolgozóinak nemes kezdeményezését, s példájuk követésre méltó megyénk többi gép­állomásain is. A barcsi járási Hazafias Népfront-bizottság a népi kultúra ápolásáért Megyénk járásai közül a barcsi járásiban bontako­zott ki a legfejlettebb kultúráiét az elmúlt évek során. Ezt bizonyítja az is, hogy a megye népi együttesei kö­zül a legtöbb ebben a járásban működik. A Hazafias Népfront-bizottság célul tűzte ki, hogy a kultúréletet tovább fejleszti, különösen a népi kul­túra ápolását szorgalmazza. A Hazafias Népfront-bi­zottság közbenjárására elkészült a barcsi járási kul- túrház. A közel egymillió forintos beruházással létesí­tett kultúrház jelentős mértékben hozzájárul a járás, de különösen Barcs község kultúréletének fejlesztésé­hez. Hatalmas nagyterme, gazdagon felszerelt klub­helyiségei számos dolgozó számára megteremtik a mű­velődés és szórakozás lehetőségét. Ugyancsak a Hazafias Népfront-bizottság kezde­ményezésére és a járási tanács népművelési osztályá­nak szorgalmazására kibővítették a Lakócsai népi együttest, az ország legeredményesebben működő dél­szláv népi együttesét. Szép hírnévnek örvendő ének- és színjátszócsoport mellett megalakították a tánccsopor­tot is, mely máris megkezdte a helyben élő délszláv népi táncok összegyűjtését és feldolgozását. Hasonlóan bővült a szulcki német népi együttes és a babócsai oláhcigány népi együttes is. A népfront- bizottság értékes támogatással járult hozzá a somogyi nemzeti-kultúra fejlesztéséhez. A legszebb eredménynek azonban tsjfkn a barcsi 70 tagú gyermek tánocsopcrt megalakulása bizonyul. Az általános iskolás tanulókból összeállított csoport somogyi, de elsősorban drávaparti népi táncokat ta­nul. A bemutatkozásra január végén, az új kultúrház felavatásakor kerül sor. A Hazafias Népfront-bizottság kezdeményezésére a járási kultúrház vezetősége elhatározta azt is, hogy még a tavasz beállta előtt népművészeti kiállítást ren­deznék Barcson a járásban lévő nagyszámú népmű­vész munkáiból. A város KTSZ-ei a lakosság jobb áruellátásáért A Fehérnemű- és Felsőruhakészítő KTSZ dolgozói mú'tévi tervüket 124 százalékra teljesítették (Terven felül készített ingekkel, női és gyermekruhákkal segí­tették a lakosság ruházati cikkekkel való áruellátását. Ebben nagy (része van |a KTSZ minden dolgozójának, de különösen Rézsű. József Szabásznak, Jurcsik Gusz­táváé, Őri Mária, Vati Mária varrónőknek, akik ter­flz élelmezési ipari szakmunkások képzéséért Az élelmezési ipar egyes ágaza­taiban, de legfőképpen a sütőipar­ban, igen kevés a szakmunkás. Ez akadályozza a termelést és a készítmények minőségének javítá­sát is. Az élelmezési szakmunká­sok, technikusok neveléséről a múlt év óta az élelmiszeripari mi­nisztérium gondoskodik. Vidéken Nagykőrösön és Sátoraljaújhelyen csaknem ötszázan tanulnak. Közü­lük az idén már sokan elfoglalják helyüket az iparban. Az élelmiszeripari minisztérium oktatási osztálya a dolgozók idő­sebb korosztályának szakmai fej­lődését is lehetővé teszi. Ebben az évben a sütő-, az édes-, a szesz-, a hús-, a növényolaj-, a tej-, a cu­kor- és a söriparban több mint negyven szakmunkásképző és to­vábbképző tanfolyamot szervez. A tanfolyamokat a gyárakban tart­ják .és a mérnökök vezetik majd. vüket átlagosan 200 (százalék fölött teljesítik. A ruházati ipar meúett nagy feladat vár a cipő­iparra. A város, (de a falvak lakói is szívesen keresik fel a Bőripari KTSZ mértékutáni részlegét. A KTSZ dolgozói csak úgy tudják kielégíteni a dolgozók igé­nyest, ha a városi tanács segíti őket: megfelelő mű- heiy-helyiségeí biztosít részükre. A lakosság áruellátását fokozottabban kell segí­teni a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Kar­bantartó íKTSZ-nek is. Ebben az évben törekedniük kell arra, hogy (a közületek ellátása mellett a dolgozó parasztságnak is minél több és jobb mezőgazdasági szerszámot adjanak. OOOOOOOOOGOOOOOOG0OOGOOOOOGOO0OOOOOOOOOO©OO0O0Oe)OO0C XD©OOOG0Ojj>OOOGOOG3ÖOeOOeXiXDOOO©©G'0O3( Q u t k a, édes kis lányom, Ideállok most az ágyad mellé egy-két percre. Szeretnék valamit el­mondaná Neked, őszin­tén .szólva ... hát... hogyáscsak ... szóval bo­csánatot akarok kérni Tőled Mondhatom, hogy kínosan kényelmetlen feladat. Tudom, Te tisz­táiban vagy ezzel, hiszen a szülői felsőbbség szin­te naponta állít oda nagyanyád, meg a szom­széd Sándor bácsi elé és megköveteli, hogy fé­nyes nappal a szemükbe mondd: mennyire sajná­lod, hogy letapostad a rózsát, vagy hogy labdád betörte a kamra ab’akát. Bocsánatot kell kérned mindezekért és megígér­ned, hogy soha többé nem leszel rossz. Mind­ezt fényes nappal, szem- től-szembe a nálad más­félszer nagyobb nagyma­mával, vagy a háromszor akkora Sándor bácsival. Bátran és hangosan. És én most ideállok az ágyad mellé, csendesen, hogy fel ne ébresszelek. Még a lámpát sem gyúj­tom meg, mert így köny- nyebb és mégis milyen nehezemre esik elmon­dani a pár rövid szót: — Jutka, édes kislá­nyom, ne haragudj rám. Soha többé nem leszek rossz. Tudom, hogy megbo­csátasz, talán már nem is emlékszel a kínos eset­re. Hiszen olyan irdat­lan rég történt,, három­négy óra is elmúlt az­óta. Én ültem az asztal mellett, valamit írtam. Tréfás fordulatokon tör­tem a fejem, ravasz csattanókat akartam pa­pírra vetni. Sók szót nem érdemé! az egész. Mikor beléptél, már vi­lágos volt előttem, ho,gy az a pár sor ugyanúgy nem éri el a világiro­dalmi rangot, mint a többi ezer, amit eddig megírtam. És akkor ’öttől tv> Ki­csi tálcán feketésn^-harat hoztál, vészesen irrbciy- sott. az egész. Te fé’ol- dalt kidugtad a nyelve­det és a világért se néz­tél volna a pohárra, mert anyád megtanított arra, hogy ha nem néz oda az ember, akkor so­hasem ömlik ki. Három lépésre voltál az asztaltól... kettőre ... mosolyogtál diadalma­san, mint szép és öröm­teli dolgok hirdetőjéhez illik, aki valami hihetet­lenül nehéz feladatot ol­dott meg derékül, em­beri módon. Ugye, ugye, csupa napsugár volt ak­kor az élet? Én. örültem e sikerült csattanónak, örültem a kávénak, örül­tem Neked és Te örültél annak, hogy én örülök. És akkor ... hátratoltam a székemet, hogy helyet csinálják .néked és a kaján szék a tárgyak hagyományos rosszindu­latával összegyűrte a szőnyeget. Te megbotlot­tál benne és az egész ká­vét végigöntötted az asz­talon Nedves rongy lett a papiros, kékesfekete tócsa a tréfás mozdulat, a’ ravasz csattanó. Én meg rádkiabáltam go­rombán: — Mars innen, ügyet­lenség. Jutka, édes kislányom, sóira nem felejtem el. mint vált mosolygó, pi­ros arcod ijedtté, sírós- sá. Szemedben lázadt szomorúság ült egy igaz­ságtalan világ, egy osto­ba szőnyeg és egy érzé­ketlen apa iránt, amely és aki egy szempillantás alatt képes sarat csi­nálni az aranyból és könnyet a mosolyból.. Érdemes-e jónak és ked­vesnek lenni ebben az ellenséges világban, mely ádáz szőnyeget gördít a jószándék elé, érdemes- e örömet szerezni, ha az érzéketlenség gorom­baságokkal és keserű csapásokkal bünteti a tiszta akaratot? Ez ült szájad szélén, ez csillo­gott a két kövér könny­ese nőben És, amikor meghallottam szipogáso- dat, láttam, mint olda- logsz ki megvert kutya­ként a szobából, belém- hasítótf a gondolat: utá­nad kell mennem és bo­csánatot kell kémem Tőled. Meg kell magya­ráznom Neked, hogy mit számít az a buta kroki a Te egyetlen mo­solyodhoz, mit Brazília egész kávétermése a Te tó szívedhez Nyakaimba kellett volna, hogy ve­gyelek és háromszor körbe kellett volna nyar­galnom Veled a kert­ben, hogy lásd: nem rossz ez a világ és nem vész kárba a jószándék. Ezt kellett volna ten­nem ,.. dehát... de- hát... nem tettem... vártam vele. Vártam ve­le mostariig... írre le­száll az este, eloltják a villanyt és elalszol. És csak ip-ost... most áll­tam ide az ágvadhoz, hogy megsimogassam a hajadat, hogy elmond­jam ezt a pár ügyetlen szót, megkérjelek, meg­fogadjam: — Jutka, édes kislá­nyom, ne haragudj rám. Soha többé nem leszek rossz. Peterdi Pál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents