Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. január 9. A magyar nép összefogása A nép kormányának segítsége új életet teremtett as arris =>ú it ott a Ssigettsösben A. nyári dunai árvíz idején a'jáépítési munkákban 62 mérnök, vad hullámok nagy pusztítást 770 kőműves, 300 ács és 120 egyéb okoztak a Szigetközben. Sok köz- szakmunkás vett részt, ségben egész utcasorok dőltek ösz-j Az árvízsújtotta területek la- sze, elpusztult a gazdagon termő | kosságának az ipari üzemek mun- szigetközi földeken a termés zö- j kásainak, a néphadsereg harcosai me. Népköztársaságunk kormánya' nak, a szovjet katonáknak, vaia- — az állami költségvetésből igen mint a helyszínre érkezett szak jelentős összeget — több mint l00 munkások összefogásának és lei- millió forintot bocsátott rendelke- kés munkájának eredményeként zésre az árvízkárok helyreáll ításá- alig öt hónap alatt újjáépítettek1 ruár végére teljesen fejezze be a ra és a': károsultak megsegítésére. 1 f>l 3, helyreállítottak 1942 családi párizsi egyezmények ratifikálását. A magyar nép -— ahogy értesült lakóházat. Megfeszített munkával az elemi csapásról, —- azonnal a sikerült elérni, hogy a tél beállta kárvallottak, bajbajutottak segít- előtt valamennyi árvízkárosult ségére sietett. Társadalmi gyűjtés család számára megfelelő lakás keretében majdnem 65 millió fo- álljon rendelkezésre, rint pénzösszeg és ezenkívül je- Az árvízkárosult termelőszövet- lentos mennyiségű egyeb adó- és egyénileg dolgozó pá­rna ny:ter meny, allat, élelmiszer, ragztok ^sak Je]entQs támo­haztartesi- cikk es ruhanemű ^ ka^ak A g|pällomäsok. a gyű össze. ^ ^ j termelőszövetkezeteknek 14.200 Az árvíz idején • elsősorban az holdon, az egyénileg dolgozó pa- volt a törekvés, hogy a legna-1 rasztoknak 22.500 holdon végezték gyobb kárt szenvedett^ szigetközi ej ingyenesen az őszi szántási és egyéb talajmunkákat. Az árvíz- károsultak az ingyen szántáson kívül 15.200 mázsa vetőmagot és 1,5 millió forint segélyt kaptak az elpusztult gyümölcsfák pótlására. Kormányzatunk gondoskodott a megrongálódott gátak, utak, hi- j dak helyreállításáról és az újon- Inán épült községrészeknek a vil­lakosságot ellássák élelemmel, ru­hával, ideiglenes hajlékkal, gon­doskodjanak a megmentett jószá­gókról. Az árvízveszély megszűn­tével folyamatosan gondoskodtak a rendezett visszatelepítésről, a lakosság ellátásáról, az állatállo­mány tál Odenauer sietteti a párizsi egyezmények rattfi»á<ásái Berlin (TASZSZ). Adenauer bonni kancellárnak minden erőfeszítése ar­ra irányul, hogy a szövetségi gyű­léssel mielőbb ratifikáltassa a pári­zsi katonai egyezményeket és meg­kezdje Nyugat-Németország nyüt fel­fegyverzését. Ennek érdekében — mint a nyugatnémet sajtó jelenti — Adenauer január 6-án tanácskozott a kormányt támogató pártok parla­menti csoportjának elnökeivel. Aden­auer ezen az értekezleten azt köve­telte, hogy a szövetségi gyűlés feb­Csangkajsebista kémek kivégzése Peking (TASZSZ). A Csöcsi- angzsipao című lap jelentése sze­rint Csöcsiang tartomány Hainin körzetében január 3-án több mint 2000 ember jelenlétében nyílt tár­gyaláson foglalkoztak Ho Jin-hua és Szju Kuang-po csangkajsekista kémek ügyével. A vádirat szerint térképeket készítettek bombázási célpontok feltüntetésével és ada­tokat gyűjtöttek a kínai népi fel­szabadító hadsereg csapatairól. A bíróság mindkét vádlottat halálra ítélte. Mondd ei mindenifinek, hoay... ... Nyugat-Némctországban a fa- | hogy 4,1 milliárd márka részesedé- siszta katonai szövetségek májastól j síik van a nemzeti jövedelemből, szeptemberig * 123 gyűlést tartottak, i Nyereség és gazdagság a pénzmágná­tás és részesült'védőoltásban. A különle- :Mnüegy félmillió kobmé­ges egészségügyi'1 Osztagok 9500! ter fold beepitesevel helyrealli­9500 kutat és 6800 lakóházat fertő tlení­tották és megerősítették a meg- gát?k^’ ,e,lk.é^ilt 170 sültek gyermekeit, s több mint küometer az ai-viz idejen meg- 500 árvízkárosult gyermeket üdül-1 rongatodott ut,^ s befejezték a hi­tettek hosszúbb ideig. A lakosság ,dak helyreállítását is. . gazdasági helyzetének megjaVítá-! Az árvízkárok helyreállítására sara számos intézkedést tett kor- alakult kormánybizottság a társa- mányzatunk, Mintegy 15 millió dalmi pénzadományokat az aláb- forintra tehető az az összeg, ame­lyet az árvízkárosult lakosság adó­biak szerint utalványozta Épülethelyreállítási segélyekre jából töröltek. A begyűjtési köte-, 43,066.195.13, a kitelepített lakos­lfezettségiek törlésével,: illetve mér­séklésével pádig 600 vágón búza és egyéb termény, 67 vagon állat és állati termék, 19 ezer hektoliter tej és 16 ezér hektoliter bor be­adását engedte el államunk. A helyreállítási munkálatokban a legnagyobb feladat az összedőlt és megrongálódott lakóházak újjá­építése, illetve helyreállítása volt. Az újjáépítéshez és helyreállítás­hoz 36 millió tégla, 7600 tonna ce­ment. 4600 tonna égetett mész, 4500 köbméter faanyag és számos egyéb építési anyag helyszínre szállításáról gondoskodtak. Az új Ssociáldemokrata — kere»sténydemo**rata koalíció ressi at Nyugat- Bér lin tesetését Berlin (MTI). A Német Szociál­demokrata Párt nyugatberlini szer­vezete, amelynek vezetői a párt úgy­nevezett amerikai frakciójához tar­toznak, megegyezett Adenauer Ke­resztény Demokrata Uniójával a tartományi kormány, jogkörével fel­Ez azt jelenti, hogy öt hónap alatt a bonni köztársaság valamelyik vá­rosában minden nap gyűlést tartott egy katonaszövetség. ... Hitler az 1933-tól 1939-ig ter­jedő hat esztendő alatt 90 milliárd márkát költött háborús készülődé­sekre. Adenauer az elkövetkező há­scflt számára, nyomor és nélkülözés a dolgozók számára — ez a bonni állam képe. ... White amerikai újságíró a Colliers című folyóirat számára köz­véleménykutatást végzett Nyugat- | Németországban. Az eredmény: Nyu- i gat-Németország minden réteg* rom esztendő alatt több mint 100 mii- szembeszáll a felfegyverzéssel és a liárd márkát szándékozik készülődésekre fordítani. háborús ... a párizsi szerződések megvaló­sításával alkalom nyílik arra, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegy­verrel is felszereljék. ... Nyugaf-Németországban 24 millió munkás és alkalmazott havi keresete alacsonyabb a 200 márká­nál, ugyanakkor, amikór a létmini­mum bonni hivatalos adatok szerint havi 300 márka Másfelől, Nyugat- Németorszáigban több mint 80.000 ember évi jövedelme haladja meg az 50.000 márkát, ez azt jelenti, fiatalok között különösen erős a mi- 1 itarizmus-eí lenesség'. Új tízemelőgép A Szovjetunióban sikerese» próbálták ki egy újszerkezetű víz­emelőgép kísérleti példányát. Az egyszerű szerkezetű gép egyidejű­leg 76 öntőzőbarázdába ad vizet. 8 lóerős benzinmotor hajtja és vál­toztatni tudja a helyét. Jóval ki­sebb a fogyasztása, mint a vízszi­vattyúnak. A l’Humanité Mendes-France tervezett választójogi „reformjáról“ Párizs (MTI). A IHumanité »Szé­gyenletes, hamisítás« címmel vezér­cikkben. foglalkozik Mendes-Frahce tervezett választójogi »reformjával«. —• Olyan országban — írja a lap —, ahol különböző társadalmi osztá­lyok és. különböző pártok állnak egy­mással szemben, az egyedüli igaz­ságos választási rendszer csak olyan lehet, amely hű tükörként vetíti vissza a szavazatokat, vagyis az ará­nyos választási rendszer. A listakap­csolás máris eltorzította ezt a tük­röt És most még darabokra is akar­ják törni ezt a tükröt és minden ság élelmezésére és a visszatelepí­tés költségeire 5,400.115 .forintot, a lakosság részére készpénzse­gélyt 6.896.751,77 forintot, termé­szetbeni takarmánysegélyekre 4.372.974,13 forintot, gyümölcs­fák pótlására 1,500.000 forintot, a begyűjtött termények szállítási költségeire , 151,000 forintot utal­ványozott, továbbá utólagos elszá­molásra 3,535.078,56 forint jutott. ruházott nyugatberlimi városi szená­tus összetételében. A szociáldemok-! egyes darab még torzítottabb képét rata pártot a főpolgásmesier és hat adna. szenátor,, a Keresztény Demokrata — Mennyire megmutatja ez, hogy Uniót a? alpolgármester és öt sze-.’ milyen hamisak a burzsoáziának a nátor képviseli .majd a szenátusban.! demokráciáról szóló fellengzős gzó- Nyugat-Berün szociáldemokrata.'. lámái! mutat rá a lap. dolgozói élesen bírálják jobboldali m A l’Humanité a továbbiakban azt fejtegeti,, miért akarnak visszatérni a kerületi választási rendszerhez? . — Ez a rendszer -— írja — kis vá­lasztókerületekre darabolná szét Franciaországot. Mindegyikben egyetlen képviselőt választanának. Az esetek többségében nem egy párt, egy vélemény-áramlat jelöltje lenne ez, hanem érdekkoalíciók em­bere, sőt maga a szavazatvásárló milliomos, , — A kerületi választási rendszer­tel csak egy kisebbség választaná a képviselőket.' A lap befejezésül rámutat arra, hogy a munkásmozgalom és vala­mennyi becsületes republikánus kö­vetek az igazságos, méltányos, ará­nyos választási módszert. 1 9IIIIIIUIIIIIIIIIIIII Adenauer pártjával, noha a. szociál­demokrata párt a legutóbbi válasz­tásokon a. képviselői mandátumok abszolút többségét szerezte meg. Az új nyugatberlini képviselőtes­tület január 11-én tartja alakuló ülé­Pártpolitikai munka a kaposvári járásban A magyar nép összefogása, segí- sét- A szociáldemokrata párt dr. Otto tőkészsége, a nép kormányának Suhr egyetemi tanárt, a párt »ame- segítsége tehát új életet teremtett rikai frakciójának« egyik fokolom- azon a tájon, ahol nyáron a Duna posát jelölte a főpolgármesteri tiszt­vad hullámai pusztítottak. ségre. .OOOOOOOQOOÖGGOQOOOOÖOOGOOOGOOOOGOOOOGOOGOeXDOOOOOOOOOOOOO )0000<0000000000000 NEMZETKÖZI SZEMLE V. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG FELADATA A PART ERŐSÍTÉSÉBEN Ha a? új óv első hetének kül- ’ ENSZ főtitkára azzal a céllal politikai eseményeiről hírt adó ment Pekingbe, hogy megpróbálja táviratok közt tallózunk, felkeltik figyelmünkét tezbk a jelentések, amelyek 'A AZ ENSZ-FÖTITKAR PEKINGI UTJÁRÖL tudósítanak. Maga a tény méltán ébreszt érdeklődést: annak a vi­lágszervezetnek első tisztségviselő­je, mely „nem ismeri el” Kínát, a „nem létező1* népi Kína fővárosá­ba utazik és egy szerinte „nem lé­tező“ . kormány ajtaján kopog­tat. .. .'egykátnerikai lap a napok­ban karikatúrát közölt—a rajzon Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára Kajadonfőn álldogál egy bambuszfüggöny előtt (a nyugati sajtó előszeretettel használja a valóban nem létező ,,vasfüggöny’1 változataként Kínával összefüg­gésben az ugyancsak nem létező „bambuszfüggöny“ kifejezést, és dadogva kér bebocsátást: „az ENSZ-től jöttem... Nehru küldött.. Nos, ebből a gúnyrajzból csak annyi igaz, hogy az ENSZ főtit­kára valóban kérte, hogy Csou En-laj fogadja őt Pekingben. De „kiszabadítani“ azokat az ameri­kai kémeket, akiket a kínai ha­tóságok nemrégiben lelepleztek és elítéltek. India nem szavazta meg meg az ENSZ amerikai szavazó­gépezetének ezzel kapcsolatos el­ítélő határozatát. Sőt, Nehru ki­jelentette. hogy „az ENSZ részéről elég külö­nös volt egy megbélyegző ha­tározat részrehajló elfogadása anélkül, hogy bármiféle lépés történt volna a vitatott té­nyek kivizsgálására.*1 A kínai kormány leszögezte, hogy az amerikai kémek ügyek Kína kizárólagos belügye és így nem tartozik az ENSZ-re. Minda­mellett, mint Csou En-laj Hammarskjöldhöz intézett táv­iratában hangsúlyozta: „a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében“ a kínai miniszterelnök kész volt fogadni az ENSZ főtit­kárát Pekingben. A főtitkárt ba­rátságosan fogadták a kínai fővárosban. Csou En-laj és Hammarskjöld tárgyalásai azóta e hogy Nehru küldte volna? ] megkezdődtek. Anélkül, hogy Hammarskjöld, útban Kínába, 24 megbeszélések tárgyi eredményei- órát töltött Delhiben, de 19 órát j ről beszámolhatnánk, máris le le­kellett várakoznia, míg Néhruval végre találkozhatott. A szándéko­san fagyos indiai magatartásnak az az oká, hogy India nem helyesli Hammarskjöld útjának indokolá­sát. Ismeretes ugyanis, hogy az hét szögezni legalább is két tényt: 1. a szóbanforgó látogatás is bizo­nyítja: a népi Kína kormánya mindén alkalmat megragad arra. hogy lépéseket tegyen a feszültség csökkentése, a nemzetközi kapcso­latok felvétele érdekében, 2. az ENSZ kényszerül ténvlegesen el­ismerni a Kínai Népköztársaságot, mint a világ egyik nagyhatalmát. Ezeket a tényeket — kénytelen­kelletlen — elismerik a józanabb nyugati burzsoá lapok is. „Az ENSZ főtitkárának kínai látogatása kimondottan a pe­kingi kormány sikerének te­kinthető11 — írja a Basler National Zeitung című svájci ’ap. A Daily Mirror című angol lap szerint „az ENSZ, miután elküldte főtitkárát Pe­kingbe, többé nem ellenezheti ok­szerűen a kínai népi kormány hi­vatalos elismerését.*1 S végül ol­vassuk csak, hogyan fanyalog a tények beismerésének némi ön­gúnnyal vegyes kesernyés hang­ján a Scotsman: „Ha az igazi tényleges kormány képviselné Kí­nát az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, közvetlen tárgyaláso­kat lehetne indítani és nem mula­tott volna a világ azon a furcsa látványon, hogy az ENSZ legfőbb tisztviselője kalappal a kezében járul olyan rendszer képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elisme­résre.“ Nem túlzás tehát Hammarskjöld pekingi útja létrejöttének puszta lényéből levonni azt a következ­tetést, hogy ez a látogatás újabb lépcsőfok a Kínai Népköztársaság élőbb-utóbb törvényszerűen bekö­vetkező ENSZ-tagsága felé. Mint az előbbi cikkben elmondot­takból kitűnt, 1 a kaposvári já­rási pártbizottság nem tett meg mindent a párt Központi Vezetősége 1953. december 19-i határozata vég­rehajtásáért, szem elől tévesztette — a gazdasági feladatok előtérbe he­lyezésével —! a határozatnak azt a részét, amely árról szól, hogy most különösen meg kel! erősíteni a fal­vak, gépállomások, termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok pártszer­vezeteit. A mezőgazdaság felemelé­se: egész további fejlődésünk döntő áncszeme. Nem lehet tehát közöm­bös számunkra az, hogy a kaposvári járás pártáiapszervezetei többségé­ben hónapókon át elhanyagolták a oártépnést. Az elmúlt időkben a falu kommunistái számos • helyen nagy harcot vívtak a termelőszövet­kezetek megerősítéséért s győzelme­ket is értek el. De ahhoz a feladat­hoz, amelyet a Központi Vezetőség 'úniusi és októberi határozata a me­zőgazdaság elé állít, falusi pártszer­vezeteink többségükben még gyen­gék. A pártbizottságok, így a ka­posvári járási pártbizottság feladata is az lett volna, hogy a falusi párt­munkában évek óta tapasztalható el­maradást, sőt visszaesést felszámol­ták, s a falusi pártszervezeteket ké­nessé tegyék a mezőgazdaságfejlesz­tési határozatból adódó feladatok el­végzésére. Különösen érvényes ez a községi pártszervezetekre, amelyek .közvetlenül az egyéni dolgozó pa­rasztok között végzik munkájukat, ki .kell emelni ezeket — sőt már meg kellett volna kezdeni azt a munkát -— hogy kiemeljék őket a közömbös, nemtörődöm, sorvadó állapotukból gondoskodni kellett volna arról a kaposvári járásban is. hogy a párt­ái apszervezetek tagjai közt minél több, közvetlen termelő munkát vég­ző kis- és köz-''«araszt legyen. Ezt a feladatot a járási pártbizottság_ és a- községi pártszervezetek csak ügy oldhatták volna meg sikeresen, ha megszilárdították, szorosabbra fűz­ték volna a -kapcsolatot a dolgozó narasztok ,és a pórt, a középparasz- tekí-és a termelőszövetkezeti tagok között. Szilárdabb kapcsolatot a középparasztokkal Beszélünk arról, hogy megszilár­dítjuk a (kapcsolatot a pánt és a kö­zépparasztok között. Sajnos,. a ka­posvári jánásban is. csali -beszélnék érről, nem cselekszenek. A JB te­hetetlenül szemlélte, hogy több köz­ségi alapszervezetben egész vihart váltott ki az, hogy középparasztok ikértelk felvételüket a párt soraiba. Mezőcsokonyán .Pelőcz Sándor volt középparaszt, az Uj Élet tsz'tagja, becsületes, példamutató munkájával elérte, hogy felvették tagjelöltnek. Amikor azután tagfelvételét kérte, olyan hangulat terjedt el a pártszer­vezetben, hogy volt középparasztók- nak nincs helye a pártban. Zsellér elvtárs, a pártszervezet egyik tagja a rendkívüli taggyűlésen ezt ki is fejezte. De ne gondoljuk, hegy ez egyedülálló jelenség, hogy ez csak Mezőcsokcsnya községben fordult elő. Ugyanígy történt Nagyberkiben is, ahol a Becsület, tsz-ben még a párt­titkár is ellenezte a volt középpa­rasztok felvételét. A JB hónapokon át tudomást sem szerzett arról, hogy a tsz-ben gúnyolják a középparasz­tokat — s csak akkor segített, ami­kor már cdáig fajult a dolog, -hogy nyíltan is szembefordultak a kö­zépparasztok pártba való felvételé­vel. Simonfán, s a járás több köz­ségében hasonló, a hangulat. Hencsén a volt párttitkár — akit nemrég vál­tottak le — többször kijelentette, hogy középparasztokat nem enged felvenni a pártba. Miért nem lépett fel időben a kaposvári járási párt- bizottság az ilyen hangulattal szem­ben? A JB munkatársai, az instruk­torok miért nem segítettek tanító szóval, bírálattal a pártszervezetek­nek,-miért nem magyarázták szünte­lenül, hogy a falusi pártszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy be­csületes középparasztckkal is meg­erősítsük pártunkat, hogy. a kölcsö­nös bizalom jegyében szorosabbra fűzzük a párt kapcsolatát a tömegek­kel, s így a középparasztokkal is? Ha ezt a feladatot nem hanyagolták volna el — nyilván más képet mu-

Next

/
Thumbnails
Contents