Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-08 / 6. szám
Szombat, Í955, január 8. SOMOGY! NÉPLAP S VÍGAN CSATTOG A KALAPÁCS AZ ÖREGLAKI KOVÁCSMÜHELYBEN Öreglak község dolgozó parasztjai a téli hónapokat is alaposan kihasználják. Már most készülnek a tavaszi nagy munkára, s miniden kis hibát, rendezetlen dolgot helyrehoznak, hogy fennakadás ne legyen a munka nagy dandárja idején. A begyujtőhelyen,' a mezőn, a kovácsműhelyben egyaránt nagy a forgalom. Ottucsák István 3 holdas gazda már évek óta versenytársa Kauer Györgynek, de azért most is segítenek egymásnak. Trágyát hordanak kö- ■zös erővel földjeikre. A begyűjtőhelyre asszonyok viszik a tojást, a baromfit. Ez a dolog őhozzájuk áll közelebb, s mindennap több gazda könyvébe kerül bele az 1955. évre teljesített beadás számadata. 1 A falu kovácsműhelyében vígan zeng a kalapács, csattog a tüzes vason, szikrát szór az ütéstől, mint karácsonykor a csillag- szóró. Magyar János, a község gazdái között nagy népszerűségnek örvendő kovács élesíti az ekevasat. Ekecsoroszlyát, talyigát és egyéb gazdasági felszerelést javít, hogy az öreglakiak ebben az évben is, úgy, mint az elmúlt esztendők során, a megyében elsők legyenek a gazdasági munkák elvégzésében. A kovácsműhelyben eddig 30 ekét, 10 vetőgépet, több boronát és egyéb gazdasági felszerelést javítottak ki. Az öreglaki tanács még a kovácsműhely kibővítéséről és korszerűsítéséről sem feledkezett meg. Az Öreglakon áthaladó gépkocsik többször betérnek, ha valami géphiba történik, a kovácsműhely melletti géplaktosműhelybe. Itt Herr Sándor géplakatos dolgozik serényen, aki nemcsak a motorok szakembere, hanem megjavítja a háziasszonyok tűzhelyeit, kályháit, üstkarikákat csinál? s még a varrógépet is megjavítja, ha úgy adódik a helyzet. Öreglakon télen is mozgalmas az élet, nappal éppúgy, mint az ■esti órákban, amikor a kuítúrház hangos a szórakozó fiataloktól. A gazdakörben az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam hallgatói •gyarapítják elméleti tudásukat. Nem tétlenkednek a dolgozó parasztok, kihasználnak minden percet, alaposan felkészülnek a tavaszra, hogy még sikeresebben állják meg majd heljóikét a megye többi községei előtt. Cikkünk nyomán ... j Védjük meg a nép vagyonát A begyűjtés hírei Jól kezdték az új évet Somegyszentpál dolgozó parasztjai A marcali járás egyik legjobb községe, Scmogyszentpál dolgozó parasztjai is büszkén és jó kedvvel búcsúztak az óévtől. Mindenből adósság nélkül zárták az elmúlt esztendőt. Az új év első hétköznapján So- megys zen ipái ’begyűjtőhelyén újra élénk lett az élet. A gazdák egymásután viszik a baromfit, a tojást, hogy megkezdjék idei beadási kötelezettségük teljesítését. Somogyszentpálon 3 nap alatt 7 mázsa baromfit, 4 mázsa tojást és 6 mázsa hízottsertést adtak be már eure az évre a gazdák. Pandúr Márton 11 holdas dolgozó paraszt neve elsőnek került fel a falu dicsőségtáblájára, amelyen ez áll: »Az új esztendő első beadóját szeretettel köszönti a tanács«. A faluban eddig több mint 200 dolgozó paraszt kezdte meg az évi beadási kötelezettségének rendezését. A somogyszentpáliak, a helyi népfront-bizottság kezdeményezésére megfogadták, hegy a nyugatnémet felfegyverzés elleni filtakozásiiknak oly módon adnak kifejezést, hagy az állam iránti kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek. Egyben párosversenyre hívták Kéthely dolgozó parasztjait a felszabadulás méltó megünneplésére. A versenykihívás többek között a begyűjtési és adófizetési terv teljesítése, valamint a tavaszi munkák időben és jó minőségben való elvégzéséről szól. Csurgó községben a két termelőszövetkezet mutat példát a beadási kötelezettség teljesítésében. Az Uj Élet 20 kiló baromfit, a Zrínyi pedig 100 kiló baromfit adott le már erre az évre. Topunk 1954. december 25-i szá-J Az elmúlt esztendő tapasztalaméban „Meddig tart még a ház- tai azt bizonyítják, hogy ipari helyünk telekkönyvezése körüli vagy mezőgazdasági jellegű üze- huza-vona“ címmel cikket közöl- meink, vállalataink nem a jó gaztünk Hanvecz Dezső siófoki lakos da gondosságával védték a gépi tollából, amelyben kérdezte: kit berendezéseket, felszerelési tárterhel a felelősség azért, hogy gyakat, az anyagot. Nagymérvű immár egy év óta folyik az el- j volt az anyag pocsékolása, a pa- múlt év tavaszán juttatott házhe-' zarlás, de nem volt ritka jelenség lyek telekkönyvezési ügye. A'az állami vagyon eltulajdonítása, cikkre két helyről is kaptunk vá-!a különféle lopások, sikkasztások, laszt. Az egyiket Jászai Dezső elvtárs, a Megyei Bíróság másodelnöke, a másikat Ormándi István elvtárs, a siófoki községi tanács VB-titkára írta. Mindkét levél írója közli, hogy intézkedtek az ügyben és megmelyek mind-mind megkárosították népgazdaságunkat. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban a mező- gazdasági üzemek vezetőit, a párt- szervezetek titkárait értekezletre hívta össze: Az értekezlet keretéállapítják, hogy a házhely telek-[ben Csiszár János elvtárs megyei könyvezése körül folyó huza-vo- j ügyész előadást tartott „Védjük náért a Megyei Földmérési Irodája dolgozó nép vagyonát'“ címmel, a felelős. A házhelyek kiutalása-i Csiszár elvtárs feltárta a me- kor a műszaki munkarészedet j gyénkben uralkodó hiányosságokat, azokat a hibákat, amelyek egyrészt a vezetők lazaságából, másrészt a dolgozók lelkiismeretlen munkájából fakadnak. Mindkárt okoz a felfehelytelen helyrajzi számokkal látták el, így az aktát a térképekkel együtt a Megyei Földmérési Irodához helyesbítés, illetőleg kiigazítás végett a siófoki telekkönyvi j két tényező óriási hatóság még az elmúlt év nevem- j népgazdaságnak és csati bérében elküldte. Ezek az iratok azonban még a mai napig sem érkeztek vissza. dett kártevés többmillió forintot tesz ki megyénkben az elmúlt esztendőben. Az előadást a részvevők hozzászólásai egészítették ki. Ezek a hozzászólások még in- A vád tehát, amely a siófoki, kább bizonyítják, hogy soha nem tanácsra, valamint a községi te- j volt olyan nagy szükség a társa- lekkönyvi hatóságra elhangzott, túlzott volt. Ez a szerkesztőség, de a levél írójának is hibája. Reméljük, hogy a Megyei Földmérédalmi tulajdon fokozottabb védelmére megyénkben, mint napjainkban. Folmeg János elvtárs, a tengődi si Iroda dolgozói is megszívlelik!állami gazdaság párttitkára elmondotta, hogy gazdaságuk még jobb eredményt ért volna el, ha kedést, hogy a már közel egy év; a gazdaság vezetősége szívügyé- óta húzódó telekkönyvezési ügy j nek tekinti a társadalmi tulajdon a bírálatot és a legrövidebb időn belül megteszik a szükséges intézkedvezően (Szerk.) fejeződhessen be. védelmét. A bíróságokat is hibáztatta, hogy a felfedett bűncselekményeket haladéktalanul nem torolja meg. Császár Bálint elvtárs, a kutasi állami gazdaság vezetője szintén lassúnak találta az igazságszolgáltatás intézkedését. 1954-ben 11 feljelentést tett a gazdaság különböző lopásokért, amikor abraktakarmányt, fát vagy halat loptak a gazdaságtól, de még a mai napig sem történt intézkedés ezekben az ügyekben. Helyesnek tartaná, ha évenként legalább egyszer, az állami gazdaságokban vagy gépál- jlomásokon tartanának nyílt tárgyalást az ilyen bűntettek ügyéHelyes irányban halad a gyékényesi fiatalok fejlődéseÜiS^^.LgÄf ínák, hogy mi a sorsa annak, aki — A KAPOSVÁRI Rippl-Rónai Múzeum néprajzi termében új részt nyitottak január elején. Üvegezett vitrinekben a legújabb megyei ásatások leleteit mutatják be a látogatóknak. Jelenleg a vá- rongi ásatások Árpád-kori leleteit, a béndekpusztai VI. századból eredő germán temető, a kaposvári cseri erdői, valamint az ólaki- diilői neolit korból származó leleteket állították ki. SOK SZŐ hangzik él manapsag az ifjúság ^leveleséről, a DISZ szervezeti élet megjavításáról. Vezetőszerveink, pedagógusaink és maga az ifjúság is részt vesz ebben a vitában, újságcikkeken, leveleken keresztül igyekeznék elősegíteni a vita sikerét, Sok vélemény hangzott már el arról, hogy vajon ki a felelős az if- iúság neveléséért. Szó esett a pártról. a tanácsokról, a DISZ-ről és a szülőkről, a pedagógusokról, a falu és Város minden lakójáról, s ezekből a véleményekből levonhatjuk a végső következtetést: felelős az egész társadalom. Az ifjúság nevelésének ügyében indított mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, egyre többféléi vetődik fel a kérdés: hogyan és mivel tehetjük gazdagabbá, tartalmassá és közkedveltebbé ifjúságunk életét, hogyan neveljük fiataljainkat, rogy valóban a párt aranytartalékává váljanak. A DISZ-szervezetek vécéiéit gondolkodóba ejtik, a külön - télé vélemények, s ők már megol- lást keresnek. Hogy nem -lehetetlen »yökerébe.n megváltoztatni, élénkebié tenni a szervezeti életet, ezt bi- :onyítja a gyékényesi DlSZ-szerve- sét küldöttválasztó taggyűlésé, mely lövetendő példái mutat valamennyi fjúsági szervezet számára. A taggyűlés színhelye elragadó láí- ■ányt nyújtott. Szépen díszített te- ■em várta a meghívottakat s a fia- al-ok vidám hangulatban, jókedvűen ogadták a vendégeket. Igen, vetndé- ,ékről van szó, -mert a DISZ veze- ősége meghívta az egész falu népét, ladd lássa mindenki, hogy milyen ■c.moly dolgokkal foglalkozik a fía- alság, s érezzék, hogy az ifjúság igye szorosan összefügg a falu éle- ével. A színpad mögötti öltözőben tákfia tatokból verbuvált zenekar rróbált. a kályha mellett pedig édes- oáik. édesanyák beszélgettek a fiaitokkal, a: DISZ vezetőivel, Eljött a árttitkár, a népfront-bizottság elölte és a tanácselnök elvtárs is. Az érdeklődésükből, megjelenésükből rra -lehet következtetni, hogy meg- -tették a párt határozatát, érzik a úeiősséget az ifjúság to életéért, s jdják. hogy a fiataloknak szükségük van az 1 ő tanácsaikra, segítségükre. A TAGGYŰLÉS Alexej Szurkov: »Fel a fejjel..." c. versével kezdődött. Már ezzel is meglepetést okozott a vezetőség s igyekezett elkerülni a megszokott, sablonos formát. A szülők büszkén hallgatták Tímár elvtárs, a szervezet titkárának szavait, amikor • bevezetőként az ő segítségüket kérte. Sok helyen és így Gyékényesen is előfordult, hogy a szülő lebeszélte gyermekét a szerve zett ifjúsági életről, mert pletykák alapján ítélkezett s féltette gyermekét. Kísérjék figyelemmel a DISZ- tagek szülei a fiatalság munkáját, bizonyosodjanak meg arról. hogy olyan helyen töltik szabadidejüket, ahol szórakozhatnak, tanulhatnak. Most ott ültek velük együtt a gyűlésen s mosolyogva hallgatták az előadást. Néhány hónappal ezelőtt még nem dicsekedhetett eredményekkel a ,gyékényesi DISZ-szervezet. A rossz vezetés, nemtörődömség és hanyagság miatt olyan események történtek az ifjúság ikörében. mely rossz fényt vetett a DlSZ-szervezetre is. Fegyelmezetlenek, rendetlenek és szófoga- datlanok voltak; tiszteletlenül viselkedtek a felnőttekkel szemben, akik jó szándékkal, segítőkészséggel közeledtek feléjük. Szervezeti életről csak igen nagy jóindulattal lehetett beszélni és ha a pártszervezet bírálta őket, -megsértődtek. Mégis Követendő a gyékényesi DISZ-szervezet példája, mert ilyen rossz hírnév után magukra találtak, s megkeresték a módot arra. hogy megváltozzanak. Tímár elvtárs személyében lelkes és tettrekész fiatal került a DISZ élére, aki lendületet, űj színt hozott a szervezet munkájába. A tanács választások előkészületei jó alkalmat biztosítottak arra. hogy megmutassák Gyékényes fiataljai, lehet rájuk számí- aiji. értékes tagjai társadalmunknak. A szilveszteri kultúrműsorra való lelkes és fegyelmezett készülődés méltó folytatása volt a megkezdett munkának. Gyékényes ifjúsága ma már érzi azt az erőt, -mely a DISZ- szervezetből árad, élvezni akarja azokat a lehetőségeket, melyeke zösségi élet biztosít. minden fiatalnak volt mondanivalója, s a kezek egymásután emelkedtek a magasba. Egyik fiatal a sportélet megjavításáról beszélt, mások erősít gettók, hogy csak úgy lehet jó kultúrmunkát végezni; ha állandó csoportot hoznak létre. Aztán szó esett az ötszáz kötetes -könyvtárról, s az ismeretterjesztő előadásokról, melyeket feltétlenül látogatottabbá kell tenni, F.gy határőr elvtárs a DISZ- cktatásról beszélt, s a jó eredmények mellett megállapította, hogy még sokkal több fiatalt lehetne bevonni a Petőfi-iskola hallgatói közé. De nem feledkeztek meg a mezőgazda- sági -munkákról sem. Minden fiatal le’kesen beszélt a DISZ-szervezet- rő!, terveikről, s a szülők, idősebb résztvevők büszkén hallgatták. Talán nem is gondolták, hogy ennyi élet, ennyi akarat halmozódott fel gyermekeikben. S amikor a -küldöttek megválasztására került sor, még ünnepélyesebbé vált a hangulat. Javaslatok hangzottak el, de a fiatalok nem fogadták el gondolkodás nélkül azokat. Komoly vita alakult ki közöttük, hisz nem mindegy, hogy ki képviseli őket a járási értekezleten. Végül Hevesi elvtársat, a járási PB első titkárát, Tímár elvtársat és Kovács elvtársat, a vezetőség tagját választották meg, majd megbeszélték és egyhangúlag elfogadták a vezetőség kongresszusi -munkatervének javaslatát. HELYES IRÁNYBAN halad a gyékényesi fiatalok fejlődése. A taggyűlésen megnyilvánult lendület és lelkesedés arra enged következtetni, hogy Gyékényes fiataljai nagyobb feladatok megoldására is képesek. Legyenek fegyelmezettek, becsületesek a DISZ-fiatalok, szerezzenek te1 knntélyt a falu népe előtt, tanuljanak, képezzék magukat és,elszánt akarattal haladjanak tovább ‘a megkezdett úton. Jávori Béla, a kö— I I hozzányúl a nép vagyonához. A HANGULAT, az ünnepélyes lég-l Vittmann elvtárs, a kakor mindenkit magával ragadott. Posvan gépállomás igazgatója ra- Nem kellett ösztökélni őket, csaknem mutatott, hogy náluk is akad hiba bőven. Az egyik könyvelő 2700 forintot, egy másik személy 800 forintot sikkasztott. Nagy a gépállomás területe, nehéz, az ellenőrzés. Székely Pál ellen, szintén lopás miatt, feljelentést tett a gépállomás még szeptemberben, de azóta sem történt semmi az ügyben. Varga Sándor elvtárs, a böhö- nyei Sertéstenyésztő és Hizlaló vezetője fokozott ellenőrzést tart szükségének a társadalmi vagyon eltulajdonításának megakadályozására. Példákat sorolt fel, hogy náluk takarmányt, süldőt, malacot tulajdonítottak el. Elmondta, igen örvendetes az, hogy a dolgozók maguk jelentik inár fel a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Kangyalka elvtárs, a lengyeltóti gépállomás vezetője arról a laza munkafegyelemről beszélt, amely- lyel a gépállomás átvétele után találkozott. Nem volt rendszeres nyilvántartás, alkatrészek tűntek el, s nem tudták kimutatni hogy ki vette át az értékes alkatrészeket, Nem vigyáztak a nép vagyonára a gépállomáson —. mondotta. Drexler Árpád elvtárs, a lengyeltóti állami gazdaság párttitkára arról beszélt, hogy a vezetők sok esetben megalkusznak és szemet hunynak a hibák felett. Eltűrik, hogy a dolgozók lopjanak a gazdaságokban. Nagy Árpád elvtárs, a Gépállomások Megyei igazgatóságának vezetője köszönetét tolmácsolta a Megyei Párt VB-nek, hogy összehívta ezt az értekezletet. Mindnyájan, akik itt voltunk, a jövőben még jobban látjuk, hogyan kell bánni a társadalmi tulajdonnal és hogyan tudjuk megóvni azt. Felsorolta az egyes legszembetűnőbb hibákat. Balatonkilitiben egy új Lanz-Bulldog traktorra olyan embert ültettek, aki nem értett a géphez. A gép feldőlt és azóta is használhatatlan, mert nem kapnak hozzá alkatrészt. Még szerencse, hogy emberéletben nem esett kár. A tabi gépállomáson egy nap alatt egy-egy gépnél 129 forint értéket pazaroltak el, mert az üzemvezető nem biztosított megfelelő eszközöket, tároló edényeket a gépekhez. A bárdibükki állami gazdaságban este fényesebb a kivilágítás, mint Budapesten. Félméterenként 60- as, 100-as égők égnek. Cseh elvtárs a kaposvári erdő- gazdaság nehézségeiről beszélt. és arról, hogy a hivatalos szervek, a járási tanácsok erdészeti előadói meggondolás nélkül adják ki a vágási engedélyeket. Van lehetőség, hogy dolgozó parasztságunk legálisan jusson a fához, mégis igen nagymérvű a falopás. Csiszár János elvtárs köszönetét fejezte ki az értekezletnek, hogy nem elvi kérdések kerültek szőnyegre, hanem konkrét esetek. Az elmondottak nagyban megsegítik az igazságszolgáltató hatóságok munkáját. ígéretet tett, hogy az indokolatlanul elhúzódó ügyeknél, ha erről értesítést kap, haladéktalanul intézkedik. Majd egyenként válaszolta meg az elhangzott felszólalásokat. ■ Az értekezletet Szikszai László elvtárs, a Megyei Párt-végrehaj- tóbizottság adminisztratív osztályának vezetője zárta be. — Elkövettünk mindent, hogy a magán- tulajdon védelme szent és sérthetetlen legyen — mondotta —, de nem tapasztaljuk ezt a társadalmi tulajdon tekintetében. Szükségszerű, hogy ne liberálisan kezeljük már ezt az ügyet. És itt nemcsak az igazságügyi szervekre hárul féíadat, hanem minden kommunistának és vezetőnek feladata a cselekvés. Minden, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett, az anyag pocsékolása gátja dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének. Ha harcot indítunk a pazarlás ellen, ha megszüntetjük e bűncselekményeket, gyorsabban növekszik élet- színvonalunk. Mi, a Megyei Párt VB részéről igyekszünk olyan légkört kialakítani az ipar és a mezőgazdaság szektoraiban egyaránt, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben szenvedélyes harc induljon. Az értekezlet igen eredményes volt. A szakmai előadás és a hozzászólások bátran feltárták az egyes helyeken mutatkozó hibákat. Szikszai László elvtárs zárószavaival felhívta a gazdasági és politikai vezetők figyelmét, hogy pártunk milyen fontos kérdésnek tekinti a társadalmi tulajdon védelméért folytatott harcot és egyúttal megszabta az utat is a vezetőknek és pártfunkcionáriusoknak egyaránt, amelyen haladniuk kell. Felszabadulási munkaversenv J a barcsi Fűrészüzemben A Barcsi Fűrészüzem dolgozói az elmúlt esztendőben háromszor nyerték el az élüzem címet és a IV. negyedévben is teljesítették az élüzem feltéteteket. Ök 1 is . esatlaikoznak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez és a felszabadulási verseny alatt ugyancsak büszke tulajdohosai akarnak lenni ,az: élüzem jelvénynek. Ennek érdekében art a felajánlást tették, hogy negyedévi tervüket 101 százalékra teljesítik, az üzem minőségi együtthatója pedig 99 százalék lesz, az önköltséget pedig — az 1.954-es évhez viszonyítva 1,5 százalékkal csökkentik. Vállalták még, hogy a telepen tárolt régi rönköket február 28-ig felvágják. Az időjárás okozta minőségi romlást úgy akarják megakadályozni, hogy a folyamatosan termelt frízt és fűrészárut a kihordás után azonnal máglyázzák és gondosán' betakarják.
