Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Pétitek, 1955. január 7. ílngol-amerikai-francia nézeteltérések Párizs (TASZSZ). Amikor a francia nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények ratifikálási vitája folyt, Mendes-France többek kö­zött azzal az érvvel próbálta le­csendesíteni a képviselők többsé­gének jogos aggodalmát, hogy a nyugat-európai unión belül létre­hozzák az úgynevezett európai fegyverkezési poolt. Mendes- France azt hangoztatta, hogy ez a szervezet Nyugat-Németország felfegyverzésének „hathatós ellen­őrzési eszköze'“ lesz. Arra hivat­kozott, hogy Anglia és az Egye­sült Államok is támogatja ezt a gondolatot. Alig fejeződtek be azonban a parlamenti viták, amikor a pári­zsi sajtó máris riadót fúvatott amiatt, hogy sem Anglia, sem a Benelüx-országok nem óhajtanak csatlakozni az európai fegyverke­zési poolhoz. A lapok szerint az Egyesült Államok kormánya seih akarja túlságosan megkötni ma­gát valamennyire is határozott kötelezettségvállalásokkal a terve­zett „pool“ vonatkozásában, amelynek — Mendes-France kije­lentése szerint — a fegyverek gyártásával és elosztásával kelle­ne 'foglalkoznia. Egyes párizsi la­Möszkva (TASZSZ). 1954. decem­ber 12-től 1955. január 5-ig kereske­delmi tárgyalások folytak Moszkvá­ban a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kereskedelmi kormánykül­döttsége és a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztériuma között. A tárgyalások eredményeként ja­nuár 5-én kereskedelmi és fizetési egyezmény jött létre a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népkötársa- ság között. Egyidejűleg aláírtál?; a két .ország közötti 1955. évi árucsere­forgalomról szóló jegyzőkönyvet. Jugoszlávia marószódát, kalcinált szódát, karbidot, kalciumot, kendert, dohányt, bőrt, alkoholt, furnírlemezt és más árukat szállít a Szovjetunió­nak. , A Szovjetunió a jugoszláv gazda­ság számára szükséges nyersanyago­kat és ipari cikkeket — gyapotot, olajat, olajipari termékeket, rotációs- papírt, mangánércet és más árukat — exportál Jugoszláviába. pok nyugtalansággal jegyzik meg, hogy Anglia és az Egyesült Álla- rpok igyekszik Franciaországot belekényszeríteni ebbe a poolba, ugyanakkor megpróbálnak saját maguk számára teljes cselekvési szabadságot biztosítani. Párizsban jelenleg az a véle­mény uralkodik, hogy az érdekelt országoknak az európai fegyver­kezési pool létrehozásával foglal­kozó január 17-re tervezett érte­kezletét Anglia és a Benelux-álla- mok elutasító álláspontja miatt elhalasztják. Párizsban megjegyzik egyéb­ként, hogy így a nyugat-európai unióban részvevő hét ország he­lyett az európai fegyverkezési poolba csupán Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszor­szág kerülhet be. A Combat szerdai számában ez­zel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a pentagon már most leg­főképpen a jövőbeli nyugatnémet hadseregre építi számításait, amely „az atlanti tömb rendelke­zésére álló legfőbb szárazföldi erő lesz“'. Ezért nem óhajt az Egye­sült Államok semmiféle „ellen­őrzést“ Nyugat-Németország fel­fegyverzése fölött. A szóbanforgó egyezményt szov­jet, részről I. G. Kabanov külkeres­kedelmi miniszter, jugoszláv részről Miha’ko Tudarovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv kereskedelmi kormány- küldöttség vezetője írta alá. Országos mezőgazdasági eszközöket értékesítő vállalat alakult A dolgozó parasztság és a termelő- szövetkezetek jobb mezőgazdasági gép- és alkatrészellátására a SZÖ- VOSZ -felügyelete alatt Budapesten (Bécsi út 1.) mezőgazdasági eszközö­ket értékesítő szövetkezeti vállalat alakult. A vállalatnak minden me­gyében van kirendeltsége, hogy a helyi földművesszövetkezetek köz­vetlenül rendelhessenek mezőgazda­sági kisgépeket és szerszámokat. HMMlmHBBHnB na Am*s HnaaBa „Monsieur Mendes-France útja" Ilja Erenburg cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). A Pravda csü­törtöki számában megjelent. Hja Erenburgnak »Monsieur Mendes- France útja« című cikke. — Az ünnepek előtt — hangzik a cikkben — Monsieur Mendes-France megható szavakat intézett honfitár­saihoz; kisdedekről, ajándékokról, vi­lágító karácsonyfákról beszélt. Miért ne, hiszen minden francia tudja ér­tékelni, milyen újévi ajándékot ho­zott neki Monsieur Mendes-France. Nincs Franciaországban olyan em­ber, akinek magyarázni kellene, mi­lyen a tegnapi SS, akinek atom-bom­ba van a hátizsákjában. Lehet azon­ban. hogy vannak még Franciaor­szágban olyan naiv emberek, akik hisznek Monsieur Mendes-France- nak, amikor a Szovjetunióval foly­tatandó tárgyalásokról beszél. Hi­szen fogadkozik. hogy májusban, amikor majd újból kivirágzik az or­gona, megegyezik az oroszokkal, meg hogy a német kérdésről folytatandó tárgyalásokat megkönnyíti majd az újjáteremtett német hadosztályok ütemes menetelése. Éppen ezért .kénytelenek vagyunk figyelmeztetni egyes naív franciákat, hogy Monsieur Mendes-France megtéveszti őket. Monsieur Mendes-France azt han­goztatta, hogy az oroszok megegyez­nek, ha meglátják a nyugati had­osztályokat, azaz a Wehrmacht had- j osztályait. Mi, szovjet emberek tud­juk, hogy a -németek tudnak har­colni. Bizonyára nem feledték ezt el a franciák sem. Emlékszünk rá, ho­gyan törtek- reánk Hitler hordái, amelyek addig nem ismertek veresé­get. De a vége nem Compiegne és nem Vichy, hanem Berlin eleste lett. Mi nem kisebbítjük, de nem is tú­lozzuk a veszélyt. Monsieur Mendes- France nem rettent meg bennünket a német hadosztályokkal és emlé­keztethetjük, hogy a szovjet emberek nem szoktak szóba állni olyanokkal, akik észszerű javaslatok helyett esz­telenül fenyegetőznek. Mendes-Fran­ce úr igazán megérthetné, hogy a Szovjetunió nem azonos azzal a ta­lán két tucatnyi képviselővel, akit a két szavazás között megrémített. A Szovjetunió nagyhatalom, amelynek erős szövetségesei vannak és amely j sohasem engedte -meg senkinek, hogy méltóságát megsértsék. Hasztalan próbálkozás a Szovjetunióval a fe­nyegetések nyelvén beszélni. Szovjet-jugoszláv kereskedelmi egyezményf írkik alá A barcsi járási pártbizottság munkaterve még jobb munkát ígér új esztendőre az Az elmúlt évben a barcsi járási pártbizottságon dolgozó kommu­nisták jó munkát végeztek, s így hozzájárultak ahhoz, hogy a já­rásban a pártalapszervezetek megerősödtek, a párt és a tömegek közötti kapcsolat szilárdabb lett. Ma már a pártonkívüli dolgozók bátrabban fordulnak a pártbizott­sághoz panaszaikkal és kérelmeik­kel, mert tudják, hogy azokat or­vosolják. A bírálat és önbírálat fegyverét is jobban alkalmazzák. Munkájuk eredményeként a bar­csi járásban is megmőtt a kommu­nisták tekintélye. Az eredmények mellett azon­ban vannak még hibák is. Ezek­nek megszüntetését, az eredmé­nyek kiszélesítését tűzték felada­tul maguk elé az 1955-ös munka­iterv elkészítésekor, j A munkatervben továbbra is ; fontos feladatnak tűzték ki a j pártszervezetek erősítését, de ezt j nemcsak a tag- és tagjelöltfelvéte- >len keresztül akarják elérni, ha- í nem úgy, hogy a párttagokat job­ban bevonják a pártmunkába, mint eddig. Határozatot hoztak, hogy a járás területén lévő régi kommunistákat a JB tagjai fel­keresik, beszélgetnek velük, segít­séget nyújtanak személyes problé­máik megoldásában, s a lehetőség szerint bevonják őket a pártmun­kába is, segítségüket kérik, hogy egyes összejöveteleken mondják el tapasztalataikat, élményeiket. Azokban a termelőszövetkezetek­ben, ahol még pártszervezet nincs, ebben a negyedévben megalakít­ják a pártszervezetet, ennek meg­valósításáért a JB-tagok a felelő­sek. A munkaterv foglalkozik a nép­nevelőmunka megjavításával is. A járás területén három községben népnevelő-értekezletet szerveznek, amelyre a többi községiből is meg­hívják a pártalapszervezetek nép­nevelőfelelőseit, s az itt szerzett tapasztalatok alapján a gyengén dolgozó pártszervezetek javíthas- nak a népnevelőmunkán. Az intsruktori munka tervszerűbbé tétele érdekében rendszeresen ér­tékelik egy-egy instruktor mun­káját, s erre az értekezletre meg­hívják annak a területnek a párt­párt titkára it, ahol az instruktor dolgozik. A munkaterv a sajtó- i szervezéssel és a sajtó népszerűsí­tésével is foglalkozik. Ennek ér- jdekében az alapszervezetek között sajtószervezési versenyt indítanak és három községben sajtóankétofc i tartanak. A pártoktatás megiavi- jtását úgy igyekeznek megiválósí- í tani, hogy a járási bizottsági ta- Igok és munkatársak vállaltak ; egy-egy községet, hogy ahol ezide- ; ig propagandista hiányában nem j tudták a politikai iskolát beindí- jtani, segítenek a szervező munká- ! ban és a propagandista munkáját is elvégzik. A munkaterv elkészi- ! tésénél figyelembevették, hogy a j járásban nemzetiségű községek is j vannak. E községek párttitkárai- t val, népnevelőivel és kultúrfelelő- I seivel megbeszélést tartanak La- jkócsán, ahol e községek nemzeti- ’ségi kultúrájának továbbfejleszté- j sét vitatják meg. A termelőszövetkezetek segíté- jsére a jólműködő termelőszövet- | kezetekben az elnökök, brigádve- • zetők bevonásával tapasztalatcse- | rét tartanak, ahol a munkaszerve- izés és az állattenyésztés fejleszté­sét vitatják meg. Az MB határo- j zata alapján megvizsgálják a já- jrás területén lévő MEDOSZ-alap- s szervezetek munkáját, a hibák j feltárása után segítséget adnak ja kijavításhoz, a jó tapasztalato­kat pedig a többi alapszervezetek­nél is elterjesztik. Feladatul tűz­ték ki, hogy ebben az esztendő­ben a pedagógusok munkáját is jobban segítik, mint az elmúlt időben. A járás területén nyolc községben összehívják a pedagó­gusokat és megvitatják, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük és milyen segítséget várnak a pártbizottságtól. A fentiekhez hasonlóan még nagyon sok, az élet minden terü­letére kiterjedő problémákkal foglalkozik a munkaterv. Bizto­sak vagyunk abban, a JB-én dol­gozó elvtársak is tudják, hogy I minden terv annyit ér, amennyit i megvalósítanak belőle és úgy fog­nak dolgozni, hogy a negyedév végén bátran odaállhassanak a pártszervezetek elé és elmondhas­sák, hogy elvégeztek mindent, amit vállaltak. Pártpolitikai munka a kaposvári járásban HL Hogyan foglalkozik a gépállomásokkal a járási pártbizottság? íiapunk tegnapi számában cikket közöltünk a járás gépállomási párt­szervezeteinek munka járói. Megír­tuk, hogy a függetlenített pártíitká- rok vezetésével a pártélet mindegyik gépállomáson javult. A pártszerve­zetek élnek a pártellenőrzés jogá­val, vannak eredményeik a politikai nevelőmunkában, a pártépítésben és fokozottabban gondoskodnak a dol­gozókról. Mai cikkünkben árról adunk számot, hogyan foglalkozik a járási bizottság a gépállomásokkal, s mik a gépállomási pártmunka .meg­javításának feladatai. Ampáit év tavasza óta a járási- bi­zottság egyik titkára, Kodó Kálmán elvtárs,, ifelelős a gépállomásokért. Uj volt számára ez a munkaterület, sok ű'j,‘ eddig ismeretlen feladat meg­oldásához kéllett. hozzálátnia. Elő­ször mindegyik gépállomás termelési problémáit igyekezett megismerni, hogy meglássa, mire kell elsősorban mozgósítania a dolgozókat, Kodó elvtárs jól tudta: a termelés sorsa az emberek kezében van. Ezért kereste az utat az emberek szívéhez, s a párttitkáirokkal együtt kiment a szántóföldre a traktorosokhoz, meg­nézte, biztosították-e a jó munka elő­feltételeit. 4 pártnmnka — emberekkel végzett munka Ebből a megállapításból kündulva kell a pártszervezeteknek dolgozniuk, erre igyekezett megtanítani elsősor­ban a párttitkárokat. A legtöbb probléma az eéész év­ben a kaposvári gépállomáson mu­tatkozott, A gazdasági vezetők ked­vetlenül dolgoztak, s a traktorosok és agronómusok munkája szervezetlen volt. Kodó elvtárs ezért' itt hosszú 1 heteket töltött. Az ő javaslata alap­ián Kerekes Károly vezető a-gronó- must leváltották, s utóda, Szabó elv­társ sokkal lelkiismeretesebben dol­gozik. Ami jó és ami rossz Kodó elvtárs munkájában Kodó elvíárs úgy osztja be ide­jét, hogy egy-egy gépállomáson ha­vonta 3—4 napot tölt. A gépáilomnsi párttitkárokat minden héten beszá­moltatja munkájukról s megszabja következő feladataikat. Legutóbb pél­dául ilyen feladatokkal bízta meg őket: vitassák meg a pártvezetéséi gek. hogy a -múlt évben a műszaki kiesések milyen kárt okoztak a ter­melőszövetkezeteknek és a traktoro­soknak; ellenőrizzék a pérttitkárok az ágronómusokkal együtt a terme­lőszövetkezetek éves termelési ter­vét; a gépálJomási párttitkárdk segít­senek a tsz-pártszervezetek megerő­sítésében. Kétségtelen, e feladatok szépek, s ha végrehajtják, nagymértékben előbbre lendíthetik a gépállomások munkáját, erősíthetik a gépállomások •és termelőszövetkezetek közötti kap­csolatot. Súlyos hiba azonban, hogy a titkár elvtársaknak ezen a megbe­szélésén csak általánosságban be­szélt a teendőkről Kodó elvtárs. Egyetlen olyan példát sem említet­tek meg, hogy mennyivel kevesebb terményt tudott vatome’yik terme­lőszövetkezet betakarítani a hiá­nyos vagy késői gépi munka miatt. De azt sem határozták meg ponto­san, hogy melyik tsz-pártszervezet- nek, milyen segítséget kell adni. Az ilyen hiányos előkészítés és a fel­adatok általános meghatározása miatt á gépállomási párttitkárok nem nagyon tudnak megbirkózni ezekkel a problémákkal. Kodó elvtárs minden héten nem tud eljutni a járás gépállomásaira, s a helyszínen így r.em tud se­gíteni mindegyi-k pártszervezetnek. Ha jól akar dolgozni, szük­séges, hogy a jövőben a gépállomási párttitkárokkal alaposabban vitassa meg a sorcnlévő feladatokat, s külö­nösen azokat, amelyeket nem egyik hétről a másikra, hanem hosszabb időn keresztül, folyamatosan kell megoldaniuk. A járási pártbizottság utolsó ne­gyedévi üléseinek jegyzőkönyvei ar­ról tanúskodnak, hegy egy alkalommal tárgyalták csak a gépállomások munkáját: november 17-én a kaposvári gépállo­más felkészülését a téli gépjavítá­sokra. Az írásos beszámolót Vincze Sándor elvtárs, a gépállomás párt- titkára készítette el. A beszámoló részletesen elemzi a szervezési és gazdasági feladatokat, s a határozati javaslatban is kizárólag ezek a kérdé­sek szerepelnek. A gépjavítás idején végzendő pártpolitikai munkáról vi­szont annál kevesebb szó esett. A JB-ülésen az.tán helyes határozatot hoztak a pártszervezetek munkájá­nak megjavítására is. Ezeknek azon­ban csak ogv részét, valósították meg. November 20-ig például el kel­lett volna készíteni a gépállomási rárttitkérroknak a gépjavítás idejére szóló intézkedési “érvükét. Bár sze­mély szerint Kodó elvtársat tették e^ért . felelőssé, mégsem ellenőrizte ennek elkészítését, illetve az eddig megszabott feladatok végrehajtását. Azt is elhatározta a JB. hogy a ka­posvári gépállomáson december 31 előtt tartsanak gépállomási tanács­ülést. Ennek megszervezéséért Witt- mann elvtárs, a gépállomás igazga­tója volt a felelős. A tanácsülés el­maradt, pedig ennek fontos szerepe lett volna az 1955. évi munkák meg­szervezésében. Itt lett volna mód ar­ra. hogy a 'gépállomás és a termelő- szövetkezetek vezetői megvitassák •múltévi tapasztalataikat, s feltárják azokat ?. fogyatékosságokat, amelyek­nek megszüntetésével az idén ered­ményesebben dolgozhatnának. Igaz ugyan, hegy a gépállomási tanács­üléseket elsősorban a kampányok megkezdése előtt kell megtartani, de ez a tanácsülés most nagyon is idő­szerű lett volna. Nemrég fejeződött be az őszi kampány, s a termelőszö­vetkezeti vezetők, még egészen jói emlékeznek a gépállomás mulasztá­saira, s hogy ilyenek ne forduljanak elő, arra már most, a tél idején fel kell készülni. A gépállomások munkája nem ön­célú, hanem eszköz a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának fellendíté­sére, a tsz-ck erősítésére és megszi­lárdítására. A gépállomás dolgozói, elsősorban a traktorosok, az év leg­nagyobb részében a termelőszövet­kezetek . és az egyéni gazdák földjén dolgoznak. Most van a legfőbb ideje annak, hogy az ezévi szerződéskötéseket politikailag előkészítsék. Éppen ezért tekintse kötelességének Kodó elvtárs. hegy az eddiginél gyak­rabban látogasson el a termelőszö­vetkezetekbe s a községekbe, a dol­gozó parasztokhoz, s érdeklődjön tő­lük a gépállomás munkájáról. Eddig ugyanis erre nem fordított gondot. Ezek a látogatások megérik a fárad­ságot, sok értékes tapasztalatot gyűjthet Kodó elvtárs, melyek hasz­nosításával eredményesebbé, szerve­zettebbé, s az egyéni gazdák szá­mára is vonzóbbá tehetnék a gépi, munkát. Az új szakasz célkitűzéseinek meg­valósítását nagymértékben akadá- j lyozza, hogy a gazdasági intézkedé­seket nem előzi meg politikai felvi­lágosító munka, állapította meg a KV októberi ülése. Ez vonatkozik a gépállomásokra is. Ennek az az oka, hogy a járási pártbizottságnak nincs megfelelő kapcsolata a gépállomások szakirányító szerveivel. Előfordult például, hegy az igali gépállomás át- -Szervezéséről megküldte a földműve­lésügyi minisztérium a jóváhagyást a gépállomás vezetőinek, s Kodó elv­társ és a gépállomás pártszervezete csak később értesültek erről. Ezért, amíg a gépállomás pártvezetői nem magyarázták meg az intézkedés he­lyességét és lényegét, a dolgozók bi­zonytalanságban éltek. Ilyen hibák elkerülése érdekében szükséges len­ne, hogy a gépállomások megyei igazgatósága időben értesítse a járási pártbizottságokat minden egyes gaz­dasági intézkedésről. Biztosítsák határozataik végrehajtását A gépállomásoknak nagy szerepük van a mezőgazdasági termelés fellen­dítésében. Ha lassan, szervezetlenül dolgoznak a gépek, ez fékezi a me­zőgazdasági határozat végrehajtását. Ezért a járási pártbizottság egészé­nek nagyobb gonddal kell foglalkoz­nia a gépállomások problémáival. Szakítsanak hát időt a gépállomások ügyeivel való foglalkozásra Kodó elv- társon kívül a JB titkárai — Ko­vács Sándor, Sutyor József és Ho- lota Imre elvtársak is. Ne elégedje­nek meg azzal, hogy csak hetenként egyszer értesülnek a titkári megbe­szélésen a gépállomások munkájáról. Személyes tapasztalataik megvitatá­sával segítsék Kcdó elvtársat fontos munkájában. Az elkövetkező időben gyakrabban tárgyalják meg JB-ülé­sen a gépállomások helyzetét, s részletesen szabják meg a feladato­kat. Ügyeljenek arra, hogy saját ha­tározataikat — a JB-ülés határozatait —- mindenkor maradéktalanul meg­valósítsák. (Folytatjuk.) Kutas József.

Next

/
Thumbnails
Contents