Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
SaesraU, IÄ55, jasatár 5. SOMOGYI NÉPLAP 8 A somogyfarnócai állami gazdaság terveiből A SOMOGYTARNÓCAI állami gazdaság megyénk egyik legnagyobb és legjobb adottságú gazholddal megnahoz, hogy nagyobb darab kenyér A halastavat 30 jusson minden dolgozó asztalára, gyobbítják. Fontos termelvénye a gazdaság-] A gazdaság területéből 179 holdaságai közé tartozik. Földterü- i nak a burgonya. A talaj is meg- dat újtelepítésű gyümölcsfák bo- letük meghaladja a 6000 holdat,felelő, szereti a burgonya a ho- rítanak. Az idén terem először a földjeik fekvése, minősége, gép- mokot. Minőségi burgonyavető- fiatal fákon Jonathán alma, meg parkja lehetővé teszi, hogy jól jövedelmező állami gazdaság legyen. A gazdaság az 1954-es évet GAZDAKÖR A marcali gazdakör tagjai szép tervekkel indulnak az új évben A múlt év november végén ala- ’ tegyék. Szakkönyvek beszerzését, magot termelnek ezévben a tarnó- édes sárgabarack. Féltve óvták, kult meg Marcali község gazda- olvasóterem és előadóterem létesí- cai határban. 300 hold őszi rózsát védték a gyümölcsfákat a gazda- köre. A dolgozó parasztok kíván- tését is célul tűzték ki, hogy min- és akkerégen fajta burgonyát tér- ság dolgozói, az idén aztán már ságára az új tanács a régi, raktár- den gazda a maga kedvének mégis jó. eredményekkel zárta, de még, melnek, hogy minél több minősé- í visszahálálják a sok gondozást. Ez a néhány terv csak egy része nagyobb terveik vannak az új esz- gi vetőmagot adhassanak a dolgo- tendőre. A gazdaság vezetői, legjobb dolgozói összeültek, tervet készítettek, mit termeljenek, amivel legjobban hozzájárulhatnak a városi dolgozók élelmiszerellátásához, á mezőgazdasági határozat megvalósításához. Pillantsunk bele egy kicsit a gazdaság terveibe, nézzük meg, hogy g mostani tervek nyomán hogyan válik jobbá, szebbé a gazdaság dolgozóinak az élete is, milyen termelvényekkel segítik az életszínvonal emelését. Vegyük először a növénytermelésit. Kenyérgabonavetésük gyönyörűen zöldéi, bokrosodik; 900 holdon termelnek rozsot, 300 holdon búzát. Rozsból 10 mázsás, búzából. 12 mázsás átlagtermést •akarnak elérni. Ezért jó minőségű vetőmagot vetettek, a földet is jól előkészítették. Biztos, hogy hozzájárulnak több búzával ahzó parasztoknak, tsz-eknek. IPARI NÖVÉNYEK termelésénak használt, volt gazdaköri he- felelően tudjon művelődni. A gaz- Iviségüket visszaadta. A gazdák dakör kezdeményezésére alakítót- azoknak a célkitűzéseknek, ame-.^ drültek a tanács segítségének ták meg az ezüstkalászos gazda- lyek megvalósítását maga elé tűz-i^,02^3 hívesen látogatják a gaz- képző tanfolyamot is, melynek re is sondot főrdít a gazdaság I te a gazdaság. A tervből azonban dffá mért ahogy mondjak: - jelenleg 25 hallgatója van. Lő- re is gonüot törült a gazdasag. - vaiósáe ha a dől-ilt:t tud]uk megbeszélni azokat a nncz István, a gépállomás agronó1 érvük szerint 50 hold kendert,! csíiKi aKKCH lesz vaiosag, na a uoi^ ; -- ... gazdatársunkat érintik. — | 30 hold rostlent és 20 hold ólai g°zdk szíwel-lélekkel ' küzdenek! Problémákat, amelyek valameny-. musa örömmel vezeti a tanfolya- fitwtnekataviulSérie! |érte. Hogy jól érezzék magukat a | nyi gazdatarsunkat érintik. - mot, mert eddig meg egyetlen elo- UuVf bé , . ^ - ezt a | Amikor összejönnek, barati be- adásról sem hiányoztak a gazdák. Tervbe vették azt is, hogy képpen, s ha jó termést hoz, jövő- ! gazdaság dolgozói, szerelek ezt a re nagyobb ' területen termehk gyönyörű mezőgazdasági nagyüzemet, gondoskodik a gazdaság vezetősége igényeik kielégítéséről: 18 családi házat alakítanak át ezévben a régi cselédházakból és napközi ezeket a növényeket. A nehéz fizikai munkát ezévben sokkal nagyobb mértékben felváltja a gép. Minden gabonát géppel aratnak lé: 4 kombájn és 7 arató-kévekötő [ISO férőhelyes ^ állandó vágja majd a búzát, rozsot. | otthon, óvoda épül. Somogytarnóca a régebbi idők-j SAJÁT FEJLESZTÉSŰ elektroben is híres volt a juhtenyésztés-[mos árammal villamosítják az ről. Még nóta is volt a tarnócai egész gazdaságot, s a kultúra is bojtárról, meg a jó legelőről. A j otthonra talál az egykori kis pusz- gazdaság felhasználja a jó legelőt | tán. A mozi mellé könyvtár épül, most is juhtenyésztésre: lOQO darab göndörszőrű birka legel ezévben a tarnócai jófűvű legelőn. Halastava is van a gazdaságnak. hogy a szorgalmas munka után szórakozni, művelődni is tudjanak a tarnócai állami gazdaság dolgozói. Hogyan elégíthetné ki a esokonyavisontai gépállomás . a ts%-ek gépigényét? Ahogy készül- a, termelőszövetkezetek ezévi termelési terve — az ag- rpriőmusok - közreműködésével — ezekből a gépállomások is meg tudják határozni: a rendelkésiikre álló gépeket hogyan kell elosztaniuk, hogy a tsz-ek termelésének növelését biztosíthassák a gépek segítségével, Csokonyavisantán is összeültek a gépállomás vezetői: az igazgató, a vezető agronómus, az üzemgazdász. s .latolgatták, hogyan ősz- szák el a gépeket, hogyan elégítsék ki a; tsz-ek gépigényét. Az erőgépekkel nem lesz hiba — állapították meg — a 33 szántótraktorral győri k s munkát, hjizen ahogy Garai Vendel vezető mechanikus mondta — időben és jól kijavítják őket (csalt a golyóscsapágyakat kapják meg mielőbb), ügy mutatkozik, hogy annak a 3 új erőgépnek nem tudnak munkát biztosítani, amelyeket a tavaszi kampány megkezdése előtt kapnak. Fűkaszájuk nincs, sem fcgatos, sem gépi vontatásai, pedig égető szükségük van rá: a múlt évben hiába hívták őket segíteni a helybeli Haladáshoz, gé'phiány miatt nem segíthettek. Pedig csaknem mindegyik tsz, de különösen a Haladás szívesen igénybe venné a gépi kaszálást, hiszen majdnem 160 hold kaszálni- valójuk lesz az idén, kaszásuk pedig alig álcád. Szüksége lenne a gépállomásnak rúgóskapára is. A mezőgazdasági határozatban olvashatjuk, hogy a betakarítási munkák gépesítését is jelentősen 'kell fokozni. Burgonyabetakarító gépük pedig még nincs — emiatt húzódott el a gabona vetésideje az ősszel. A legnehezebb és legfontosabb mezőgazdasági munka az aratás. Az idén 829 holdat akarnak a tsz-ek kévekötővel levágatni — ezt győzné is a 6 aratógép, de ebből kettőt, más gépállomásra irányított a megyei igazgatóság. Nos, hát amint a fentiekből kitűnik, nem ok nélkül fő a visontai gépállomásvezetők feje. Nincs azonban helye a kishitűségnek: a bajokon, ha idejében észrevesszük azokat, lehet segíteni. Most, de a jövőben is az a -fpladat vár a gépállomás felső szerveire: biztosítsák, hogy a gépgyárak elsősorban olyan gépeket gyártsanak, amilyenekre leginkább szükség van a mezőgazdaságban. A gépállomások megyei igazgatósága pedig gondosan mérlegélje, melyik gépállomástól milyen segítséget várnak a körzetéhez tartozó tsz-ek és egyéni gazdák, és eszerint csoportosítsa át a gépeket az egyik gépállomásról a másikra. szélütések alakulnak ki és egymásnak átadják tapasztalataikat, a problémák megoldására javaslatokat tesznek, szakkönyveket olvasnak. előadásokat hallgatnak. Legutóbbi összejövetelükön az istálló trágyázásról beszélgettek. Hetenként egyszer általános gazdasági témájú szakkör is működik, amelynek előadója Széphalmi Dénes,, a marcali gépállomás agronö- musa. Mindig az időszerű feladatokról esik szó, így a gazdák az rövidesen megalakítják a gyümölcs-, szőlőtermelő és szarvasmarhatenyésztő szakkörüket is, ahol a gazdák részletes oktatásban részesülhetnek az eredményesebb gazdálkodás érdekében. A gazdakör leglelkesebb látogatói közé tartozik Németh György 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt, aki járási tanácstag is. Ahogy ő mondja, igazán csak ott érzi jól értékes tanácsokat nyomban meg magát, mert gazdatársaival olyan is valósíthatják. Tóth Mihály, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is gyakran ellátogat a gazdakörbe és nagy segítséget nyújt a gazdáknak. Jelenleg még hiányos a berendezés, de máris szép terveik vannak, hogy minél otthonosabbá ügyekről is elbeszélgethet, amely mint tanácstagot is közelről érint és ha intézkedés szükséges, azt azonnal módjában áll megtenni. A marcali gazdakör máris a dolgozó parasztok második otthonává lett. Áz állaiegószségügy tanulmányozása a böhönyei gazdakör tervében A böhönyei gazdák pár évvel j vekből az értékesebbeket újra ezelőtt is gazdakörben töltötték el összegyűjtik a gazdakör könyvtá- a hosszú téli estéket. Egyidőben j rába. Tervük, hogy minden csü- aztán föloszlott a gazdakör, a gaz- törtökön mezőgazdasági szakkört ©OOOOOG©GOOOOOOOGXOOOOOOOOOO0OOeO0O0OOOOOGO0OOeOGG0OOGSOOOeGeGOOGOQÖOOOO©© Teri néni gondtalan öregsége Taranyban jártam, az elmúlt napokban. Beszélgetés közben megtudtam,.hogy a Kossuth termelőszövetkezetben van egy 64 éves ■öreg néni, aki teljesen egyedül él, nincs senkije, már négy esztendeje. egyedül dolgozik a közösben. Elhatároztam, meglátogatom a nénit, megkérdezem, milyen az élete, hogyan éldegél a tsz »nagymamája«. M eleg, barátságos, kedves kis konyha fogadott, amint beléptem Csányi Istvánhé udvari.kis lakásába. A kis öregasszony ismeretlenül is igen szívesen fogadott. Öröm sugárzott jóságos két . szeméből. amikor elmondtam, hogy kicsit beszélgetni jöttem, megtudni, hogy. mint megy az élete sora. Teri néni nagy munkában volt, takarította, szépítette kis lakását. A falakat szépen körülmeszelte, fehérre mosott, kivarrott falvédőt szegeit a falra. Rövid időre, félbehagyta a munkát, odaült a kellemes meleget árasztó tűzhely melr lé. Elnéztem jóságos arcát, az idő és gond ekéjével végigszántott homlokát, munkában meghajlott derekát, kemény, ráncos kis kezeit. Kérésemre beszélni kezdett. Olyan az élete, mint egy nyitott könyv, csak olvasni kell tudni belőle. Keserves, gonddal teli élete volt. Egy szegény cselédemben lánya volt, aki nem örökölt szüleitől egy talpalatnyi földet sem. Nincstelen, kétkezi munkásemberhez,, ment férjhez és egész életében a sarló és a kapa volt a segítőtársa. A gond és a baj évről évre meglátogatta a családot. Egyszéf betegség, másszor a háború borzalmai zilálták szét. a meleg' családi tűzhelyet, Korán Özvegységre jutott, a háborúban szerzett tüdőbaj vitte el az urát. Egyedül nevelte fel fiát. 9 évig a főjegyzőéknél szolgált, éjjel- nappal dolgozott a mindennapi kenyérért. Később a nagy gazdákhoz járt kapálni, aratni. Becsületes, dolgos munkásembert nevelt a fiából. Amikor a fia már keresni tudott, elvitték tőle, elragadta a háború, ott is veszett, »hősi halált halt a hazáért« -— tudatták az anyjával. Magára maradt az édesanya, mint. a.szedett fa, amelyet az élet vihara megtépáz, megfoszt gyümölcsétől. Teltek-múltak az évek egyedüllétben, ereje, munkabírása gyengülni kezdett az évek múlásával. 1950 tavaszán meghallotta, hogy a faluban tszcs alakult. Először nem tudta mi az, de megmagyarázták neki, hogy a gazdák közül többen összeálltak csoportba, közösen gazdálkodnak. A földeket egyben művelik, az állatok is egy helyen vannak, úgy élnek, mint egy nagy család, békességben, egyetértésben. A jövedelmet aszerint osztják el, ki mennyit dolgozott, annyit kap. Sokat töprengett esténkint , Teri , néni a tszcs-ről. Gondolkodott. .. Ereje is lassan elhagyja, a 60 év nyomot hagy az ember életében. Úgy gondolta, nem sokáig bírja a napszámot. Arra is kell ; gondolnia, hogy Öregségére valaki’ segítse, gondozza. Egyik este magára terítette kis kendőjét és fürgén ellépegetett a tszcs irodájába. Kérte, vegyék fel őt is közéjük. Igaz, földet nem tud hozni, de dolgos két keze sokat tud még segíteni á munkában. Szívesen elvégzi, amit rábíznak. »Szánjanak meg — kérte Teri néni — nincsen senkim, hadd legyek én is a nagy család tagja, ne éljek így egyedül, számkivetetten«. önnyes szemmel, de igen boldogan ment haza ezen az. estén kis lakásába. Úgy érezte, nincs már egyedül, a nagy család befogadta maga közé, gondját, baját megoszthatja velük, törődnek az ő életévei is. Ettől fogva szorgalmasan járogatott Teri néni a közösbe dolgozni. A kapálásban még a fiatalokat is lehagyta. Napjai gondtalanul teltek, nappal dolgozott, a téli estéken pedig eljá- rogátptt a faluban folyó mezőgazdasági vándortanfolyamra, melynek befejeztével oklevelet is kapott, megdicsérték, mivel ő volt a legszorgalmasabb hallgató. A termelőszövetkezet vezetői, tagjai szeretettel vették körül, mint egy nagymamát. Ö lett a tsz nagymamája, mindenki »Teri nagymamának« hívja. Négy esztendeje dolgozik a tsz- bén, 64 éves öreg keze még keményen fogja a kapa nyelét. A tsz vezetői azonban megígérték Teri néninek, hogy ez évben könnyebb munkára teszik. E ddig tart az elbeszélés, itt elhallgat Teri néni, jelezve, hogy ennyi az élete története. Rengeteg szenvedés, nélkülözés, Bálját jutott osztályrészéül életében. Vigasztalan, szomorú öregség várt volna rá, ha fel nem pirkad az új élet hajnala, ami neki is gondtalan öregséget hozott. Ereje egyre fogy, nem sokáig bírja már el a kapát. De nem kell félnie, hogy öregségére nem lesz gondviselője. A mi államunk gondot visel az öregekre és a nagy család, amelyik tagjának fogadta, gondoskodik arról, hogy öreg napijaiban gondtalan legyen az élete. — Hajdunö — dakör vezetősége a volt könyvtárát tagjai között szétosztotta. A múlt év őszén újra felvetődött a gondolat az emberekben Böhö- nyén: jó volna ismét gazdakört alakítani. S alig egy-két nap múlva már 57 dolgozó paraszt tanácskozott arról, hogy megalakítják a gazdakört. Mire elérkezett karácsony estéje, a megalakulásra kitűzött időpont, már 90 gazda társult a többiekhez, s ünnepélyesen megalakították az új gazdakört. A gazdakör tagjai elhatározták, hogy a régebben szétosztott könytartanak, amelyen mezőgazdasági szakemberek előadását vitatják meg, majd időnként a körzeti állatorvos tart előadást az állat- egészségügyről. A megnyitó ünnepségen Asperian István elvtárs, a községi általános iskola igazgatója tartott ünnepi beszédet, amelyben felhívta a gazdák figyelmét a gazdakör megalakulásának jelentőségére, s arra, hogy ez a gazdakör sokkal többet ad a gazdáknak a művelődéshez, a korszerűbb növénytermeléshez és állattenyésztéshez, mint a régi gazdakör. a gépjavítás hírei A nogyatádiak állják adott szavukat Az új év első munkanapján gépállomásaink, állami gazdaságaink dolgozói is újult erővel, lelkesen kezdték meg a munkát. Gépállomásaink nagyrésze az előirányzott gépjavítási terv teljesítésével zárták le az 1954. évet, nem kellett szégyenkezniük, hogy adóssággal kezdik az 1955-ös évet. Ebben az esztendőben nagy feladatok várnak gépállomásainkra. A mezőgazdasági határozat megvalósításának második évét kezdtük meg. A határozat végrehajtása gépállomásaink dolgozóitól is lelkiismeretes, becsületes munkát kíván. Jó minőségi munkát várnak tsz-eink, dolgozó parasztjaink traktoristáinktól. Hogy jó munkát tudjanak végezni egész éven keresztül, azt most kell biztosítaniuk, azzal, hogy időben, jól kijavítják gépeiket. A gépjavítás határideje február 25, igyekezzenek hát gépállomásaink dolgozói, hogy határidőre kijavítva; készen várják a gépek a tavaszi .munkák megkezdését. , A nagyatádi gépállomás dolgozói még az ősszel, a gépjavítási munkák beindulásakor versenyre hívták a megye minden g(♦illő- mását. A dolgozók vállalták, hogy gépjavítási tervüket 10 nappal a határidő előtt, tehát február 15- re befejezik. Azóta becsületesen, lelkiismeretesen küzdöttek a nagyatádiak adott szavuk’ valóra váltásáért. Gépjavítási tervüket január 4-ig globálisan 63,2 százalékra teljesítették. Legjobb munkát a gépjavításban eddig a vetőgépjavító brigád, Kövesi György brigádja végzett, amely máris 100 százalékra teljesítette tervét. A tárésajaví tó-brigád, Végh Imre brigádja is dícséretréméltó munkát végzett, 82,3 százalékos a gépjavítási eredmény. Nagy munka vár még az erőgépjavításnál a gépállomás dolgozóira. Erőgépjavítási tervüket 45 százalékra teljesítették: ezen belül főjavításukat 75 százalékra, folyójavításukat pedig 33 százalékra. Az erőgépjavításnál és egyben a gépjavításnál legjobb munkát Dudás József szerelő, Tóth Lajos esztergályos és Gál István hegesztő végezték. Tóth Lajos esztergályos sok alkatrészt saját műhelyükben, az esztergapadon készített el, amivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomáson alkatrészhiány pern fordult elő. Az adott szó valóra váltása kötelezi a dolgozókat, hogy vállalásuknak becsülettel eleget tegyenek. Használják ki hát a még hátralévő 1 hónapot és végezzék úgy munkájukat, hogy február 15-én büszkén jelenthessék, hogy vállalásuknak eleget tettek, befejezték a gépjavítást.
