Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
SOMOGYI NÉPLAP immmmoBBssaemm ^sarasa# — Vasárnap, 1955. január &6. Félrevezető jelentés helyett becsületes, kommunista munkával szervezzék a versenyt Balatonszárszón A balatonszárszói tanácstitkár, Ká- i'olyi János ‘jelentése alapján rövid tudósítást közöltünk lapunk január 25-i számában arról, hogy Balatonszárszón mintegy 32 dolgozó paraszt tett 'versenyvállalást felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. A tudósítás után azonban, amikor a Megyei Pártbizottságtól két el-térs felkereste a Baülatanszáirszái Tanácsot, Károlyi János csak 8 dolgozó paraszt versenyvállalásáról tudott sZámot adni. Ugyanakkor Bogdán József tanácselnök és Pákozdi Géza párttitkár csupán két olyan gazdát tudtak említeni a községükben, akik versenyvállaiást tettek. Ezek szerint megállapítást nyert, hogy Károlyi János tanácstitkár valótlan adatokat közölt a versenyszervezésről, félrevezette a Megyei Pártbizottság lap- ' ját és megyénk dolgozóit. Úgy látszik Károlyi János a hamis adatszolgáltatással leplezni akarta azt a tehetetlenséget, amely a Balatonszárszói Tanácsnál, de a pártszervezetnél is megmutatkozik a felszabadulási verseny szervezésében. Igaz ugyan, hogy kibővített vb-ülésen*tár- gyalták a lengyeltótiak versenyfelhívását, azonban a dolgozó parasztok széles tömegének megkérdezése nélkül Bogdán József tanácselnök. Károlyi János tanácstitkár és Pákozdi Géza párttitkár önkényesen kihúzott egyes versenypontokat a lengyeltótiak versenyfelhívásából, ezzel lazítani akarták a versenyvállaiást. Ezen a vb-ülésen határozatot hoztak arra, hogy hat kisgyűlést tartanak a községben január 27-ig, de 25-ig még egyetlen kisgyűlést sem tartottak meg, így hát teljesen alaptalan volt Károlyi János tanácstitkár jelentése, hiszen a gazdákkal még meg sem tárgyalták a versenyfeltételeket. De nem is tehettek versenyválla- lást 25-ig a gazdák, hiszen csak ezen az estén tárgyalta a községi párt- széfvé'zet is taggyűlésén a felszabadulási verseny szervezésének kérdését. A -taggyűlés ugyan nem sok eredményt hozott a felszabadulási verseny szervezésében, de nem is hozhatott, hiszen 54 párttag közül mindössze 19-en jöttek össze a párttag- gyűlésre, amelyen nem vett részt sem a községi tanácstitkár, sem a községi tanácselnök. Károlyi János tanácstitkár elvtársra jellemző, hogy már hosszú hónapok óta egyetlen taggyűlésen sem jelenik meg, mondván: »Hisz a taggyűlésen mindig csak személyi viták vannak, nem érdemes azon résztvenni«. Ez aztán i egyáltalán nem illő magatartás egy j községi vezető kommunista részéről. Minden párttagnak legelemibb párt- ) kötelességé, hogy rendszeresen részt * vegyen a párttaggyűléseken, helyes j ’ rzzászólásaival és javaslataival se- j gftsé a párt célkitűzései megvalósításának szervezését, irányítását, yég- '■ehajtását. Károlyi elvtársnak is az lett /volna a kötelessége, hogy a taggyűléseken hozzájáruljon a személyi viták elkerüléséhez, s helyette az időszerű pártfeladatokat tárgyalják meg. A balatonszárszói kommunisták; a pártszervezet és a tanács vezetői vegyenek példát a kötcseiekről, ahol mind a tsz-tagokkál, ihind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal tsz-közgyűlésen, illetve gazdagyűlésen vitatták meg a község vezetői a lengyeltótiak versenyfelhívását, amelyhez lelkesen csatlakoztak a tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Évi terve 80 százalékát teljesíti április 4-re a Kipasvári EnJigaztíaság A Kaposvári Állami Erdőgazdaság dolgozói felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére párosversenyre hívták a Nagyatádi Erdőgazdaság dolgozóit és a jó tüzelőellátás érdekében sok értékes vállalási tettek. Felajánlották, hogy félévi fakitermelési kötelezettségüket, április 4-ig kitermelik, sőt a munkával úgy igyekeznek, hogy április 4-ig évi tervüknek mintegy 80 százalékát teljesíteni tudják. Sorolhatnánk tovább az értékes vállalásokat, mely alapján versenyre hívták' a nagyaíádia- kat. A két erdőgazdaság nemes versengésének bizonyosan az lesz az eredménye, hogy több fát tudnak adni a dolgozóknak, s jobban el tudják látni fával iparunkat. CSERÉNFÁN különösképpen nagy méreteket öltött a dolgozó parasztok egyéni vállalása. A község gazdálkodóinak 80 százaléka az általános vállalás mellett egyénileg is tett munkafelajánlást. Például Nagy János 15 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy évi sertés- és vágómarhabeadását, valamint félévi adóját február 20-ig rendezi. 2 vagon bimbóskelt szállított már a Balatonújhelyi Állami Gazdaság Jól jövedelmező kertészettel rendelkezik a Balatonújhelyi Állami Gazdaság. Egész éven át zöldáruval látja el a piacokat és exportra is nagyobb mennyiségben szállít. Nemrégen kezdték meg az 5 holdnyi területen termesztett bimbóskel szedését, s máris ebben a hónapban két vagonnal szállítottak külföldre. A gazdaság az export árukért jelentős bevételhez jut, s éppen ezért elhatározták, hogy ebben az évben még több exportminőségű árut termelnek, s 10 vagon kertészeti zöldáru szállítására kötnek szerződést a zöldexporttal. A gazdaság melegházában a napokban kidugta gyenge hajtását a paprikapalánta, saláta és retek. A melegházban előhajtatott palánták három-négy hét múlva tápcserepekben, mintegy ezer ablak alá melegágyba kerülnek és innen termését, mint korai zöldárut szállítják majd piacra. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság ebben az évben a primőrárukból közel 120 ezer forint bevételre számít. Az agronómus tanácsa Haladéktalanul kezdje meg a szerződéskötést a Mernyei Gépállomás pírt zol.. múlt runk MIKÖZBEN Tátrai János igaz-j gató elvtárssal a javító-műhelyeket j jártuk, egyre inkább megerősödött bennem az a hit, hogy a Mernyei Gépállomás dolgozói győzelemre1 viszik a versenyt, amelyet felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek. A javítóműhelyben minden brigád túlteljesítette már a januári gépjavítási tervét. A szépen felsorakozott, kijavított és beolajozött gépek a gondos munkát igazolják. Tátrai elvtárs némi büszkeséggel megi is jegyezte: — Mi vigyázunk arra, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására. Egy levelet húzott elő zsebéből, amelyen a Földművelésügyi Minisztérium ellenőre véleményét közölte a gépállomás jó minőségű gép javítási munkájáról. — Tessék — mutatta oda a pa- ez az írás is minket igaSzóval tanultunk mi az el- évek hibáiból... Nem aka- úgy járni, hogy majd a tavaszi munkák megkezdése után megint újra kelljen kezdeni a gépjavítást. Mindent elkövetünk, hogy ne legyen akadály a tavaszi munkákban. Na — gondoltam —, nemcsak a gépjavítás tartozik az alapos felkészüléshez. Mert hiába a jó gép, ha szervezetlen a munka, s emiatt sok az üres járat. — így hát megkérdeztem; hogyan biztosítják a gépek kapacitásának teljés kihasználását? — ATTÓL NEM TARTOK, hogy nem lesz terület és a traktorosoknak tétlenkedniük kell. A múlt őszön is annyi volt a szántani valónk, hogy el sem tudtuk mindet végezni. Igaz, ennek nemcsak az volt az oka, hogy kevés volt a gépierő, hanem az is, hogy sok gazda akkor jött, hogy szántsuk fel a földjét, amikor már messze járt a traktor az ő földjétől. Persze, hogy meg ne sértődjön a gazda, a traktoros visszament a másik dűlőből és felszántotta a földjét. És az ilyen üresjárattal sok idő kárbaveszett. — Mit tesznek most az ilyen hibák elkerülése érdekében? — Most, megbeszéltük a körzeti agronómusokkal, hogy ők személyesen keressék fel az egyéni termelőket, s már most kössenek velük szerződést a munkákra.-Eszerint osszuk el majd a gépeket, ami szervezettebbé, folyamatosabbá teszi a munkákat. —1 És milyen eredménnyel halad a szerződéskötés az egyéni gazdákkal? — Hát, ami azt illeti, eredményről még nem tudunk számot adni —1 s itt- kissé zavarba jött Tátrai elvtárs,' — mert csak most mentek ki az agronómusok szerződést kötni. Eddig a tsz-ek tervezésénél segítettek. Mert igen fontos az, hogy fel legyen mérve a tsz-eknél ránk váró gépi munka ... Meg aztán nyomtatványunk sincs szerződéskötéshez. Most is a tavalyi nyomtatványokból vittek magukkal az agronómusok. Szóval most már szorgalmazzuk a szerződéskötést . .. Meg lesz az, mire szántani lehet. Tátrai elvtárs szavai nem nyugtattak meg, mert a gépállomásnál összesen mintegy 3770 hold talaj- munkára kell szerződést kötni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, amelynek végrehajtása nem megy úgy máról-holnapra, hisz minden községben egyénenként fel akarják keresni a termelőket. És nemcsak talaj munkára szerződnek az egyéni termelőkkel, hanem trágyahordásra is, amit már most is tudnának csinálni. — Még egy gazda sem jelentkezett itt a faluban, hogy a vontatóval akarja a trágyát kihordatni — mondta Tátrai elvtárs. És hány mernyei gazdát kerestek fel a gépállomás agronómusai eddig a szerződéskötés végett? .— Még egyet sem ... EZ A RÖVID VÄLASZ azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy a Mernyei Gépállomás vezetői és dolgozói nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy zavartalanul és szervezetten végezhessék a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Nem bizony! Erre vall az is, hogy január 26-ig egyetlen egyéni gazdával sem kötöttek szerződést. Pedig jól tudják, hogy a leggyakoribb az, hogy a gazdák csak akkor mennek a gépállomáshoz, amikor már szántani kell. S hogy számítanak a gépállomás segítségére, arról meggyőződtünk, amint ellátogattunk néhány gazdához. Orbán János 2 hold földet akar szántatni és egy holdra a trágyát kihordatni a vontatóval. — Nem bánnánk — mondta Orbánná —. ha már most is kivinnék a trágyát. — Miért nem szóltak már. a gépállomásnak? — kérdeztük. —• Azért nem szóltunk, mert gondoltuk, még korán van — válaszolta Orbánná. •—- Meg aztán még a szomszédok sem mentek szerződést kötni, s gondoltuk, még ml is várunk. EZUTÁN Gá'losi Ferencné 4 holdas gazdát kerestük fel, aki ugyancsak szántatni és trágyát- hordatni akar a gépállomással. De még ő sem szólt efelől a gépállomásnak, pedig az ősszel is fogattal kellett elműveltetni a földjét, mert akkor is későn kérte a gépállomás segítségét. Ezeket az igényléseket Tátrai elvtárs mindjárt fel is jegyezte a noteszébe, s majd ha megjönnek a szerződési (nyomtatványok, megkötik a szerződést is. És Tátrai elvtárs akaratlanul is rájött arra, hogy a nyomtatványhiány nem akadályozhatja őket abbán, hogy meg tudják: melyik gazda mennyi és milyen nemű munkát akar elvégeztetni tavasszal a gépállomással. Mert ahogy ő itt a két gazdánál egy noteszbe előjegyezte az igénylést, ezt a mezőgazdászok is megtehetik minden községben s akkor legalább tudják, hogy mennyi munka vár a gépállomásra. — EZT KELLETT VOLNA már előbb is tennünk — ismerte be Tátrai élvtárs, majd hozzátette, s j így is teszünk, míg nem kapunk I szerződésnyomtatványt. Sz. F. ' Kenyergabonaveléseink téli ápolása Az időben elvetett gabonaveté- további pusztítást, hogy a megma. seink jól fejlődtek és megerősödtek a tél beálltáig. Ez. igen fontos, mert ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, a vegetációs tevékenység nagymértékben csökken s a tavaszi felmelegedésig alig van élettevékenység. Az átteleltetés ideje alatt gabonáink fejlődésükben nem mutatnak számottevő eredményt, inkább leromlás következhet be, ha az időjárás kedvezőtlenül alakul. Természetesen az időben elvetett és még az ősz folyamán megerősödött, jól bokrosodott gabonákban a kedvezőtlen időjárás nem okozhat olyan mértékben kárt, mint a gyengén fejlett, kései vetésekben. Az 1954-es év ősze kedvezett a talajelőkészítő munkák elvégzésének s így természetesen a vetésnek és a gabonák fejlődésének is. Mégis igen sok olyan gabonatáblát láthatunk, amelyik gyenge, sőt a mezei egerek nagymérvű elszaporodása és kártétele miatt teljesen kipusztult gabonatáblák is vannak. Különösen jelentékeny kárt okoztak az egerek a korai, jólfej radt tőcsonkok a tavaszi felmelegedéssel fejlődésnek indulhassanak. Hogy a levélzetétől megfosztott növény a vegetáció megindultával minél rohamosabban fejlődhessen, ajánlatos téli felültrágyázást alkalmazni. A téli felültrágyázáshozr tökéletesen elkorhadt, komposzt- szerű, ,;földdé érett1* szerves trágyát alkalmazzunk, holdanként 50—60 mázsát. Igen fontos, hogy a trágya egyenletesen legyen elszórva a gabonavetésre, mert. az: egyenetlen kiszórás búja foltokat eredményez a vetés fejlődésében. Ez a téli felültrágyázás igen jól alkalmazható a hótakaróra, lehetőleg szánkóval hordva, mert a' gyengén fagyott földben a kerekek mélyen elsüllyedve, kárt: okozhatnak. Ugyancsak segítséget nyújthatunk gabonáink fejlődéséhez, ha kora tavasszal pétisóval fejtrágyázunk, hogy az életműködés megindulásakor bőségesen álljon tápanyag rendelkezésre. A pétisóval vaíó koratavaszi fejtrágyózáshoz holdanként 30—40 kilót: használjunk. Vetéseink, téli ápolásra szoléit gabonáinkban. Az égérkár rulnak abban az esetben is, ha azért olyan súlyos és veszélyes, mert a vegetáció szünetében nem tudunk segítséget , nyújtani a leva stag hóréteg! borítja s. a hó tetején jégréteg képződik, njert ilyenkor levegő, hiánya. miatt : kárt vélzetétől megfosztott gabonatö-1 szenved vetésünk. Ilyen esetben; veknek. Egyetlen segítség csak az í különösen jelentős a kár a bujalehet, hogy megakadályozzuk a! fejlődésű gabonáknál. Általaink téli takarmányozása A téli hőmérsékletet állataink sem szeretik, sőt sok esetben meg- sinylik azt. Legszembetűnőbb ez a meleg, vagy enyhe istállóból itatásra kihajtott szarvasmarháknál, melyeknél 15—20 százalékos tejcsökkenés szokott bekövetkezni. Tapasztalhatjuk, hogy az egyébként sok vizet fogyasztó- teheneink, ha hidegvízzel itatjuk őket, keveset isznak. Ugyanígy vannak állataink a hideg, jeges, hóval befújt fagyos takarmánnyal is. Ilyen takarmányok etetésének hátrányai hamarosan megmutatkoznak szarvasmarháinknál a tejhozam rohamos csökkenésében, sertéseinknél az etetésközbeni ide- oda futkosásban, étvágytalanságban, emésztési zavarokban, vemhes kocáinknál elég gyakran elvetélésben. Ezek ismeretében önmagától adódik annak szükségessége, hogy hideg téli időben langyosított takarmáhyt kell etetni és ugyanilyen vizet itatni. Természetesen gon-, dósán ügyeljünk arra, hogy ne essünk egyik végletből a másikba, s túl meleg legyen a takarmány, vagy az itatásra használt víz, mert az is káros következményekkel jár. A keveréktakarmány akkor a legalkalmasabb az etetésre, ha hőmérséklete 20 22 , celzius, fokú. A takarmányok melegen való etetése könnyen megoldható, mert a szálastakarmány , etetése előtt istállóban tartható s az átveszi, annak hőmérsékletét. A keveréket pedig készítsük 20-—25 fokos langyos vízzel, sőt füllesztéssel is be-, melegíthetjük. . Az itató-vizet pedig — különösen ha ez nem elég mély kútból. való, s a felhúzástól itatásig túlságosan lehűlne — langyosítsuk egy kevés melegvízzel. Sz. J, FÜZETEKET ADNAK Ki AZ 1905-1907-ES ESZTENDŐK aRATÓSZTRÁJKJAIRÓL SOMOGYBÁN A TTIT megyei szervezete, a Hazafias Népfront megyei bízott- j ságával és a népművelési osztály- lyal karöltve hazánk felszabadu- ! lásának 10. évfordulója alkalmá-, ból és Csokonairól, valamint haladó hagyományainkról való megemlékezés céljából somogyi füzeteket ad ki. Az idei első kiadás — melynek szerzője dr. Kanyar József, a megyei levéltár vezetője — »Az 1905.—1907-es aratósztrájkok Somogybán.« címmel február közepén jelenik meg. A szerző ebben a munkában az 1905—1907-es idők forradalmi megmozdulásairól, a vármegye ellenállásáról és a kivándorlásokról ad képet. Április 4-re adják ki Szabó Gyula, a kaposvári óvónőképző» igazgatójának feldolgozásában »Somogy megye rövid története^ című munkáját, közel 150 oldalon képekkel illusztrálva. , Á következő füzet »Somogyi séták, haladó hagyományaink, emlékeink megyénkben« címmel a nyár elején lát napvilágot.' Dr. Borsa Béla, dr. Bellyei László és Kincses Ferenc pedagógusok közös munkájukban mutatják he többek között azt a házat, amelyben Csokonai Kaposvárott a »Dorottya« című művét, alkotta, továbbá Rippl-Rónai, Vaszary János festőművészek munkásságát és- még több más somogyi történelmi hagyományt elevenítenek fel. Befejezéshez közeledik a dahánysimitás a Hagybaráti Állami Gazdaságban A Nagybaráti Állami Gazdaság dohánysimító dolgozói is részt vesznek a felszabadulási versenyben. Azt a vállalást tették, hogy február közepéig befejezik az ösz- szeS dohány simítását. Fogadalmuk teljesítésében január derekáig az enyhe időjárás is segített, de az ezután bekövetkezett fagyos napok vészélyeztet- ték adott szavuk valóraváltását. A dolgozók azonban nem csüggedtek el, mert mihelyt egy kissé enyhült az idő és a simításhoz szükséges párás levegő meg volt, még fokozottabb lendülettel dolgoztak. Ennek eredményeként közel 500 mázsa dohányt már le is szállítottak a nagyatádi dohányváltóhoz, az összes első és másodosztályút. Nem egy olyan dolgozó van a simítok között, mint Deák Istvánná, aki simítási tervét minden nap 160 százalék felett teljesíti. A dolgozók lelkes, munkája nyomán a Nagybaráti Állami Gazdaságban mintegy 50 mázsa HL osztályú dohánylevél vár, már csak simításra és ha az idő elég enyhe lesz, jdval a vállalt határidő, előtt bálákba kerülé s az utolsó szálig leszállítják a nagyatádi dohánybeváltóhoz.
