Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

Vasárnap, 1955. január 30. SOMOGYI IS ÉP LAP 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Tag- én tag jelölt felvételi a tahi járásban munka A pártnak állandóan szüksége van új. friss erőkre, enélkül, jó tag- és tagjelöltfelvételi munka nélkül, el­képzelhetetlen a párt erősítése. A párt erősítése szorosan összefügg az­zal a küzdelemmel, amit nap irránt nap a pánt és a kormány határoza­tainak megvalósításáért folytatunk. Ha felmérjük azt, hogy a tahi járás­ban hogyan sikerült számszerűleg is erősíteni pártunkat, azt tapasztatjuk, hogy a járási pártbizottság mind­erről megfeledkezett, mindmáig elha­nyagolta a párterősítést, nem foglal­kozott kellő gonddal a pártépítés e fontos feladatával. A Megyei Párt- bizottság nem egyszer bírálta is ezért a járási pártbizottság vezetőit, azon­ban a bírálat nem sok eredménnyel járt; az elmúlt három hónapban, de még ezév -januárjában is igen nagy voOit a [lemaradás a tahi járás tag- és tagjelölttfelvé teli munkájában. Több miint egy éven át nem kisérték figyelemmel a járás alapszervezetei­nek tag- és tagjelöltfelvételi munká­ját, elnézték, hogy sok olyan alapszer­vezete van a járásnak, ahctt már éveik óta nem volt tag- és tagjelölt­felvétel. Miért nem vesznek fel több tag- és tagjelöltet a járásban ? i, Vaión miért/nem kielégítő a tabi járásiban a párt sorainak felfrissítése, a Megyei Pártbizottság figyelmezteté­se ellenére miért nem javított e mun­kán mindeddig a Tahi Járási Pártbi­zottság? Talán a tabi -járás községei­nek, termelőszövetkezeteinek dolgo­zói között nincsenek ; alkalmasak a párttagságra, s mines - köztük aki megfelelne a követelményeknek? Helytelen lenne ezt állítani. A taibi járásban is eredményés lehetne a tag- és tagjettöHfelvétel i munka; al­kalmasabbak lennének az emberek, a párttagságra, ha nem bíznák fejlődé­süket a véletlenre, hanem rendszere­sen foglalkoznának velük, nevelnék őket. Ezt a taibi járásban hosszú időn át szem ettől tévesztették. Érdemes felsorakoztatni a tényeket ennek igazolásául: A járás községeiben, tenmettőszövet- kezeteiben összesen 77 pártalapszer- vezet dolgozik. Ha csak egy tagot vagy tagjelöltet vettek volna fel a pártszervezetekben havonta — ez az-t jélentétte volna, hogy a párt csak a tabi! járásban, havi 77 új taggal vagy tagjelölttel erősödött volna. De ne mondjunk -ilyen nagy szá­mot, bár erre ás minden lehetőség meg volna. Havonta harminc, -har­mincöt felvétel reális, teljesíthető feladat a tahi járásban. Ezzel szemben ha csak az utolsó három hónapot nézzük — igen szomorú a tag- és tagjelöltfelvétetti munkáról kapott kép: októberben 17 felvétel történt a járás attapszervezetettben. Ez nem nagy szám, de a novemberi­nél sokkal jobb. Akkor ugyanis mindössze 8 új tagot, illetve tagjelöl­tei vettek fel. Decemberben -még ; gyengébben folyt a munka, már-már úgy látszott, hogy a decemberi tag­gyűléseken egyetlen felvétel sem történik, amikor a hónap végén be­érkezett a JB-re három felvételi ké­relem. A három felvételi kérelem kö­zül kettő a Bedegkéri Uj Élét Ter­melőszövetkezettől1, egy Somogy- meggyesről jött. Káros nézet a faUisi pártszervezetekben A párt számszerű erősítése tehát a tabi járásiban nem a legjobb ütem­ben halad. Hiba ez, de még nagyobb hiba, -hogy a . dolgozó parasztok tag- és tagjelöltfelvétele csőikként. A fa­lusi alapszervezetek a- tabi -járásban igen kevés tagjelöltet vesznek fel, annak ellenére, hogy taglétszámuk alacsony. A gépállomási és termelő­szövetkezeti alapszervezetefcné! hébe- hóba történik ugyan egy-egy felvé­tel, ám a községi alapszerveze- tekraél húzódoznak a dolgozó parasz­tok felvételétől, Az egyénileg dolgo­zó parasztok felvételénél a ta-bi já­rásban tehát még mindig tapasztal­ható a szektaszelíLem. Ez nyilvánult meg Somcgydöröcskén is, ahol már arra sem emlékeznek. -hogy mikor volt utoljára tag- és tagjelöltfelvétek Kubicza Mária párttitkár elvtársnő az egyik taggyűlésen azt fejtegette, -hogy a pártnak nincs -szüksége új erőkre, s különösen az egyénileg gazdálkodók felvételére, hiszen- a párt erejét ném a számszerűig, ha­nem a minőség dönti el. Kétségtelen, eü követelmény, hogy kit és miért veszünk fei a párt soraiba, de. nem szabad megfeledkeznünk arrótt, hc-gy az' élcsapatnak állandóan szükségé van friss erőkre. Az a hadsereg, ametty nem kap új tagokat, nem erősödik, hanem gyengül. Így van ez a párttal iis. Nyilván aflaposan meg kell nézni, hogy ki az, akit felve­szünk sorainkba, hosszas nevelő­munka kell, hogy megelőzze a felvé­tett — ám minden feltételié meg van annak a tabi járásban, így So-mogy- döröcslkén is, hogy a pártot mind számszerűleg, mind pedig minőségi­leg erősítsük. Éppen abból adódik a járási párt- bizottság párterősítő munkájának legnagyobb hibája, hogy az egyes kampánymunkák miatt elhanyagol­ták a tag- és tagjelöltfelvétett, holott ezidő alatt kitűnő alkalmuk lett vol­na arra, hogy tagjelölteket, pártta­gokat neveljenek. A választási agi­táció ideje alatt sokszáz pártonfcívü’i dolgozó paraszt végzett jó munkát. A különböző mezőgazdasági verse­nyek alatt >a tabi járás sem -szűköl­ködött élenjáró dolgozó parasztok­ban. Ezek között számtalan, olyan .becsületes, a párt politikáját -magáé­nak valló, munkánkat segítő dolgozó paraszt, tsz-tag van, aki már akkor méltó lett volna a párttagságra. Elmélyültebb nevelő munkát a dolgozó parasztok körében Az, hogy az elmúlt években kevés dolgozó parasztot vettek fel a járás­ban -az. alapszervezeteli — mutatja egytben azt is, hogy -a járásban hosz- szú időn át nem vottt kielégítő a po­litikai felvilágosító munka. A járási bizottság munkamódszerére inkább az volt jellemző, hogy túlzott mértek­ben alkalmazták az adminisztratív eszközöket. Mindez gátolta, hogy a dolgozó parasztok közeledjenek a párthoz. Soroflha-tnámk a (községeket, ahol már hónapok óta, sőt évek óta nem történt egyetlen felvétel sem. Töröik- koppány községben. Somogydörögs- kén, Nagyberényheni, Nágocson a pártszervezetek titkárai és tagjai szinte elzárták a község -becsületes gazdái elől -a pártba vezető utat, s míg -a minőséget emlegették, a so- mogydöiöcskei párttitkárhoz hasonló­an, nemcsak' a párttagok nevelésé­ről, de a pártonkívüliiek között vég­zendő politikai nevelőmunkáróil is megfeledkeztek. Somogyacs-án éveken át egyetlen tagot, s tagjelöltet sem vettek fel. Az akkori párttitkár éppen -azért ■akadályozta a párterősítést, mert at­tól félt, hogy -az újonnan felvettek között' található fesz olyan is, aki sókkal alkalmasabb a pártszervezet vezetésére, mint ő. Ezzel éveken át akadályozta a községben a tag- és tag-, jelöltfelvételi munkát. Most, amikor végre új vezető került az alapszerve- I zet élére, a titkár állításának, annak, hogy a községben nincs felvételire al­kalmas dolgozó paraszt — az ettlen- kezője -bizonyosodott be. Most már egyre többen kérik felvételüket a falu lakói közül, s úgy dolgoznak, hogy a párttagságra érdemessé vák janak. így történt ez Törökkoppány köz­ség párta-lapszervezetében is-, ahol nemrég váltották le a pártti-tkárt. Az új titkár többet foglalkozik -a pártonkívüliekkel, s most már több olyan dolgozó paraszt van- a község­ben, -akiket rövidesen felvesznek a párt soraiba. A falusi pártszervezetek tag- és tagjelöltfeür/ételi munkáját a járási pártbizottság nem ellenőrizte meg­felelően, sőt el is hanyagolta, inem adott segítséget, az alapszervezetefk- nek e munkához. így történhetett meg aztán, hogy sok. -községben, ahol a pártszervezet titkára ellenezte az új tagak felvételét — ándckcttatlenul- magas követelményeket állítottak a dolgozó parasztok edé. így történt ez Nagyberényben is. A pártonkívüld dolgozók, látva a túlzott követelmé­nyeket, idegenkedtek a felvételtől A járási pártbizottság instruktorai nem figyeltek fel ezekre a -jelensé­gekre, igaz, nem is törődtek sokat az elmúlt évben a párté^ítési felada­tokkal. Idejük legnagyobb részét kint a községekben az apróbb pana­szok megvizsgálására, elintézésére használták fel, vagy a községek, ter­melőszövetkezetek gazdasági ügyei­vel foglalkoztak. A párterősítés kér­dése sokáig nem, került napirendire a tabi járásban. Az instruktorok az eligazítások alkalmával nem ka,ptak utasítást arra, hogy többet törődje­nek a falusi pártszervezetek erősítésé­vel, a tag- és ta-gjeflöltfelvétellell. A JB titkárai, elsősorban Kocsis Pi­roska elvtársnő, a járási- pártbizott­ság másod-titkára az elmúlt éviben ritkán látogatta a községi alapszer­vezeteket, de a beküldött jelenté­sekből is látnia kellett volna, hegy a járás a párt erősítésben elmaradt. Erősítsék meg a tsz pártszervezeteket De a termelőszövefckezétek párt­szervezeteinek megerősítése terén sem értek el jóbb eredményeket. Nem beszélhetünk eredményes párt­építő munkáról addig, amíg a járás 84 tsz-al-apszervezetóből alig egyné­hány alapszervezetben történt felvé­tel. A gamás-i Haladás Termelőszö­vetkezet pártszervezete az eímúttt év­ben egyetlen egy párttagot vett fel, a vityapuszitaii, a somi, a mákiósi ter­melőszövetkezetben 1954-ben ugyan­csak egy felvétel vdtt. Pedig ezeknek a pártszervezeteknek magysésze ala­csony létszámú, szükséges lenne, hogy új tagokkal, tagjelöltekkel erő­södjenek. De nem használttá fel a járási párt- bizottság azt a lehetőséget sem, hogy azokban -a .termelőszövetkezetekben, amelyekben még nincs pártszerve­zet, közvetlenül párttagnak vegyék fel a legjobb tsz-tagekat, s ezzel, te­hetővé tegyék a tsz-pártszerveZet megalakítását. Kiteric temrielőszövet- kezetben még nincs pártszervezet, de ahol van, azoknak is, minit említet­tük, legnagyobb része kislétsizámú. Szívleljék meg a bírálatot s változtasson munkamód­szerén a tabi JB Mi hát a feladat, hogy a Tabi Já­rási Pártbizottság tag- és tagjelölt­felvételi munkájában javulás álljon be. Mindenekelőtt azt a tervet, amit a párterősítésről a napokban kidol­goztak — hajtsák is végre, növeljék a falusi, termelőszövetkezeti párt- szervezetekben az új tagok, tagje­löltek számát, erősítsék meg párt- szervezeteiket. Ezt a feladatot csak j akkor tudják eredményesen megol­dani, ha sokkal elmélyültebben fog­lalkoznak nemcsak az instruktorok, 'hanem á JB titkárai, munkatársai is a falusi alapszervezetek vezetőségei­vel, segítik azok munkáját. Javítsák meg’ a tag- és tagjelöltfelvételi mun­ka ellenőrzését és ugyanakkor gon­doskodjanak arról is, hogy három héten belül megtörténjék a döntés mindenegyes tag- és tagjelöltfelvé- teli kérelem ügyében. De a JB feladata az is, hogy arra nevelje az alapszervezetek vezetősé­geit, hogy sokkal többet foglalkozza­nak a pártonkívüli dolgozókkal. Ért­sék meg végre, hogy a tag- és tag­jelöltfelvételi munka a pártépítés nélkülözhetetlen része, s ha jól fog­lalkoznak az élenjáró dolgozó pa­rasztokkal, termelőszövetkezeti ta­gokkal, megismertetik velük pártunk politikáját — a legrátermettebbek­ből tagjelölt, a tagjelöltekből párt­tag, s a párttag a vezetőség meg­bízható aktívája lesz, ha nemcsak addig törődnek vele, amíg alkalmas­sá válik a tagságra, hanem azt kö­vetően is. Hiszünk abban, hogy a Tabi Já­rási Pártbizottság megszívleli a Me­gyei Pártbizottság bírálatát és ha­marosan eredményesebb lesz a já­rás alapszervezeteiben a tág- és tagjelöltfelvételi munka, erősebbek lesznek a falusi pártszervezetek és így jobban betölthetik hivatásukat. , — NAGY TAMÁS — A IV. negyedévi sajtói érj sasi énben a Marcali Járási Pártbizottság került aa élre Az MDP Somogy megyei Bizott- sága és a Somogyi Néplaip kiadó- hivatala értékelte a járások 1954. IV. negyedévben végzett sajtóter­jesztési munkáját. A legjobb ered­ményt elérő marcali járás elnyer­te a Megyei Pártbizottság vándor­zászlaját. A járások sorrendje a követ­kező : 1. marcali, 2. nagyatádi, 3. fonyódi, 4. barcsi, 5. tabi, 6. kaposvári, 7. csurgói, 8. siófoki, * 9. Kaposvár város. II kaposvári édesanyák és dolgozó nők békenagygyííiése Pénteken este anyák gyűlésére jöttek össze a város asszonyai a színházban, hogy közösen emeljék fel édesanyai tiltakozó szavukat Nyugat-Németország felfegyverzé­se, az atomfegyver használata el­len. A város fiataljai vi­rággal köszöntötték az anyák gyű­lését. Majd Nánásiné elvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese szólt az asszonyokhoz. Többek kö­zött ezt mondotta: — Van-e édesebb zene, mint az „édesanya““ szót hallani? A gyermeki kacaj, a boldog családi otthon, a békés építő munka adja meg az élet ér­telmét ... Ebbe a mi boldog, békés életünk­be hasít bele a minden anya szí­vét megremegtető háború veszé­lye, mely az emberiséget, a civi­lizációt fenyegeti. Míg az egyik oldalon nagyszerű hírek érkeznek a békeszerető országok erősödésé­ről, a Szovjetuniónak a német kérdésben és az atomenergia bé­kés felhasználására tett újabb kezdeményezéseiről, a Béke-Világ- tanács bécsi munkájáról, addig a nyugati országokban gyorsított ütemben forognak a parlamenti gépezetek, hogy megadják a jóvá­hagyást az atomfegyverekkel fel­szerelt nyugatnémet hadsereg fel­állítására. Nánásiné elvtársnő szavai nyo­mán valamennyi édesanyában és dolgozó nőben feltámadt a háború keserű emléke. Nánásiné elvtárs­nő szavaiból megismerték az asz- szonyok_ külföldi nőtársaik — franciák, nyugatnémetek, koreai­ak, vietnamiak —< elszánt harcát a békéért, a szabadságért. Az elő­adó elvtársnő valamennyi kapós- j vári dolgozó asszony és nő nevé-[ ben mondotta: | — Mi, Kaposvár asszonyai, leányai a Nyugat sötét erőinek fü­lébe harsogjuk, hogy nem akarunk háborút, tilta­kozunk a barbár nácizmus feltámasztása ellen, követel­jük az atombomba és egyéb, gyermekeink jövőjét veszé­lyeztető gyilkos fegyverek eltiltását, s csatlakozunk a bé­két követelő nagy tábor erői­hez ... Induljon meg tehát városunkban i§ egy hatalmas népszavazás, melyben mindenki síkra száll az élet mellett. S ha az élet — a béke nevében felsorakozó — sokszáz­milliós tábora egyetlen hatalmas nemet kiált, nincs az az erő, amely szembe tudna helyezkedni a béke­szerető népek akaratával. Az 1955-ös esztendőben az a feladat áll előttünk, amit Kölcsey Ferenc, a Himnusz nagy költője több mint egy évszázaddal ezelőtt így fogal­mazott meg: „Nemzeti fény a cél, Hogy elérd, forrj egybe magyar nép!“ Békevágyukat mondták el az asszonyok hozzászólásaikban is, Koletár Józsefné a Kiskereskedel­mi Vállalat asszonyai nevében tiltakozott a háború ellen. Parragi Lajosné a Textilművekből tol­mácsolta az ott dolgozó asszonyok és lányok békeakaratát. Jó volt hallgatni Szemenye Györgyné. 4 gyermekes családanya szavait, aki gyermekei boldog, békés jö­vőjét védve emelte fel tiltakozó szavát egy újabb háború ellen. A kaposvári édesanyák valamennyi­en békét akarnak. És az édesanyai szívek — ahogy özv. Tóth Lajosné j mondotta — képesek arra, hogy ! megvédjék gyermekeiket egy I újabb háborútól. Somogyi Pál A BESÚGÓ Mozaik a munkásmozgalomból J 928-ban sztrájkhullámok szán­tották át Jugoszláviát. Újvi­déken, ahol abban az időben mint emigráns éltem, a vasmunkások sztrájkja már öt hete tartott. Legá­lisan a szociáldemokrata Jakobovi- csék vezették, valóban azonban itt is, mint mindenütt, a mozgalom lel­ke, titkos irányítója, a földalatti kommunista párt volt. Jakobovicsék alkudoztak a munka­adókkal, ötvenszázalékos kiegyezés­ről beszéltek és mindent elkövettek, hogy elkedvetlenítsék a nélkülöző munkásokat a további harctól. Eb­ben az időben jött le hozzánk Pavlo- vics elvtárs, az illegális kommunis­ta párt vajdasági titkára. Markáns, olajbarna arcú, alacsony ember volt. Mi »Pájó«-nak neveztük, ez volt az illegális neve. Forró júliusi vasárnap volt. öten, A másik utcában Polgár András lakására lopakodtunk be, óva­tosan, egyenként. Ahogy Pájó be­lépett, pár perc múlva bekopogott Zsiráf is. Nyájas mosollyal a gazdát kereste, asztalosmunka miatt... A megbeszélés rendkívül fontos volt, 700 ember nagyobb darab ke­nyeréről volt szó. Mit csináljunk? Lementünk a Dunapartra, Egy bo­zótokkal benőtt helyen, hol a víz kis félszigetet kanyaritott magának, ösz- 'szegyültünk. Halasiné jó kilátót ku­tatott lei és onnét figyelt. Pájó siet­ve ismertetni kezdte a teendőket. — Zsiráf! — hangzott a hátunk mögött Halasiné letompított hangja. Felugrottunk. Nem messze a bokrok közül kimagaslott a hosszúnyakú. Dühös szitkokat pattogtattunk fo­gunk között. Mit tegyünk? Minde­nütt nyomunkban a spicli. Pimaszul, a városi pártbizottság tagjai, Halasi nyájas mosollyal kalapot emelt fe­elvtárs suszterműhelyében találkoz­tunk, hogy a sztrájkkal kapcsolatos feladatokat megbeszéljük. Halasiné, a sápadt proletár asszony, aki a ház körül figyelt, ijedt ábrázattal nyi­tott be: — Oszoljatok! — suttogta — jön a »Zsiráf«. Halasi elvtárs felugrott az asztal­tól, felkötötte suszterkötényét és le­ült a munkaasztal mellé. Gyorsan lehúzta Pájó lábáról az egyik cipőt, harapófogóval letépte a sarkát. Dob- rovics úrnak szólította és leültette á karosszékbe, ahova a kuncsafto­kat szokta ültetni. Valamelyőnk zse­béből egy tucat kártya került elő és mi négyen kártyázásba kezdtünk. Mikor a Zsiráf megjelent az ablak­nál, már semmi gyanúsat nem lá­tott. Zsiráfnak neveztük Judicsot, a rendőrségi besúgót. Egyébként pin­cér volt és örömlány felhajtó, fíosz- szúnyakú, nyúlánk ember volt Ju­dies, kopaszodó, vörös fejjel, félre­álló, nagy, sápadt fülekkel. Minde­nütt kommunistának suttogta magát, mi azonban jól ismertük. Az ablakon át most vigyorogva, kétszer-háromszor beköszönt és el­tűnt. El kellett hagynunk a helyisé­get. lénk és leelvtársozott bennünket. A megbeszélést nem halaszthattuk el. Délután 2 órára gyűlésre hívtuk össze a sztrájkotokat. Jakobovicsék elárulják az ügyet... Pájó markáns arca mosolyra de­rült. — Fiúk — mondta felcsillanó ' szemmel — gyerünk f ürödni. Be o> vízbe. Megértettük Pájó gondolatát, ki­futottunk a partra, levetkőztünk. Halasiné ott maradt a ruháknál. Be­ugráltunk a vízbe. — Ha ide is utánunk jön — je­gyezte meg Pájó — meghúzzuk a lábát, lebuktatjuk a spiclit... Jó vasárnapjuk lesz legalább a halak­nak. JAe a Duna közepébe Zsiráfnak nem volt bátorsága utánunk úszni. Amíg mi lefelé úszkálva riyífc. godtan, sőt jókedvvel megtárgyaltuk a teendőket, Zsiráf állt a partok fél­rebillent fejjel, leesett állat,, ,Míífé nagy vidám lubickolással kijöttünk a vízből, eltűnt. Yálóséíkűletf a rendőrségre ment ép jelentette, Hogy öt gyanús pontot látott úszni á "Bu­' ‘ '-I1 •• Turn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents