Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
Mákvirágok gyűjtemény« Tag- és tagjelöltfelvételi monks a tabi járásban Télen is szép az élet a tsz-ben í.elle dicsérete A sportolók tetanusz elleni védőoltása A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xtt évfolyam, 25. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1955. január 30. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954- ben a következő adatok jellemzik: IPAR A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101,4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették : Kohó- és Gépipari Minisztérium 100,3, Szénbányászati Minisztérium 97,5, Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 99,6, Könnyűipari Minisztérium 101,9, Élelmiszeripari Minisztérium 103,8, Építésügyi Minisztérium ipar- vállalatai 93,2, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 105,7, Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 97,9 százalék. A helyiipari vállalatok 104,9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113,2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3,1 százalékkal termelt többet, mint 1953- ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0,3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27,4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3,1 százalékkal kevesebb, a köny- nyűiparé 9,5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12,2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése' az előző évhez képest mintegy megkétszereződött. Az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954- ben 4,7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A . legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékában: szén 103,4 kőolaj 143,9 martinacél 95,9 hengereltacél 97 gőzmozdony 114,5 teherfelvonó 115,9 borona 620,2 tárcsás talajművelőgép 250 traktoreke 171 nitrogén-műtrágya 119.5 foszfor-műtrágya 103 cement 89,3 égetett tégla 83,8 kerékpár 127,7 motorkerékpár 102.4 varrógép 116,1 pamutszövet 108,4 gyapjúszövet 134 kötöttáru 132,8 cipő 124,6 férfiöltöny 142,4 sör 118 szalámi 107 étolaj, ételzsír 112,1 vaj 116 szappan 120,3 édesipari készítmények 139,8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99 000 Tonna kőolajat, 9700 boronát, ll00 fogatos vetőgépet, 172 900 négyzetméter húzottüveget, 7 millió négyzet- méter pamutszövetet, 1.5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48 OOO női kabátot, 120 000 pár gyermekcipőt, 600 torma szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a Szénbányászati Minisztérium 650 000 tonna szénnel, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 165 000 tonna martinacéllal, az Építésügyi Minisztérium 206 0t)0 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a Könnyűipari Minisztérium 1,2 millió pár pamut- harisfciyával, 622 000 munkaruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a- fésüsgyapjúszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termek minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954-ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfiharisnyáé és fehérneműanyagoké, újfajta kon- zerveké stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a Szolnoki Szalma- cellulozegyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a Debreceni Téjüzerhet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Turkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet ■ korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955- 1 e húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékosságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1.953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954-ben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamosenergia, a martinacélöntés, a nitrogén- műtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A Csepel tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfit- celluloze, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csökkent. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette. Ezen belül az Építésügyi Minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99,3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek 14-szeresét), 116 000 tonna meszet (az előző évinek több mint kétszeresét), 87 000 tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. évben közel 30 000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszerannyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakás- építkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. MEZŐGAZDASÁG A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési .szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, növényvédőszerekkel, mezőgazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak' a növényápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953- ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa hol- dankénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisébb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyed- millió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén -— a vöröshagyma és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 kát. holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62,5 mázsa kh-ként) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszerannyi, az egyéni gazdaságokban ötszörannyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszerannyi gyümölcsöst telepítettek. mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozott gondoskodás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi meny- nyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953- ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kát. holdra jutó mütrágyameny- nyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954 őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 1954 őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány egy ev alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953-ban. Nagyobb volt az állatsűrüség is. Gyarapodott 1954-ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem. 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-gyel szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 28,5 százalékkal termeltek többet az elmúlt évben; 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672 ezer hízott sertéssel és 34 000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. Öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 km-es szakasza. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorekét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kultivá- torból — nem teljesítették. Á gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszerannyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110.2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 000 kát. holdon végeztek — a rhúlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgál- tatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyűjtési tervet — a napraforgó kivételével nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy a terményekből az 1954- ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a bcrbegyűjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben (Folytatás a 2. oldalon.)
