Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

Szombat, 1955. január 29. SOMOGYI NÉPLAP A kaposvári járás dolgozó parasztjai elfogadták a marcali járás versenyfelhívását A kaposvári járás minden köz- j ségéből parasztküldöttség érkezett! tegnap a járási tanácshoz, s ott megvitatták a marcali járás dol­gozó parasztságának versenyfelhí­vását. A küldöttek beszámoltak arról, hogy községeikben milyen lelkesen fogadták a gazdák Len­gyeltóti község dolgozó parasztjai, valamint a termelőszövetkezet versenyfelhívását és hányán tet­tek egyéni vállalást a felszabadu­lás 10. évfordulójának tiszteletére. A hozzászólások nyomán kide­rült, hogy a kaposvári járásban mintegy 56 község, 31 termelőszö­vetkezet, 1800 egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt és 400 tsz- tag tett versenyvállalást eddig a felszabadulás 10. évfordulója tisz­teletére. A küldöttek. egyhangúlag elfogadták a marcali járás dolgozó paraszt­ságának versenyfelhívását, s a kaposvári járás versenypont­jai közé beiktatták azt is, hogy a Kaposvölgyében 300 kát. holdon konyhakertészetet létesítenek és ebből mintegy 200 holdon öntözé­ses kertészetet folytatnak. A kül­döttek 3t kaposvári járás dolgozó parasztsága nevében vállalták, hogy ebben az évben 10 százalék­kal növelik a szarvasmarhaállo­mány számát. Hegedűs József ka- pospulai küldött hozzászólásában elmondta, hogy az ő községe Ka- posmérővel lépett párosversenyre, s a verseny győzelme érdekében ő már egész évi hízottsertés-, so­vány- és kövérbaromfi-beadását teljesítette. Hegedűs Gyula somogyszili kül­dött arról beszélt, hogy igen so­kat tanulnak községe dolgozó pa­rasztjai az ezüstkalászos tanfolya­mon. — „Csak úgy tudjuk föld­jeinket még inkább termőbbé tenni, gazdaságunkat fejleszteni, ha tanulunk: megismerjük a ter­melés élenjáró módszereinek he­lyes alkalmazását — mondta — és ha többet termelünk, könnyeb­ben tudjuk teljesíteni beadási és adófizetési kötelezettségünket is, de több jut szabadpiacra is.“ A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy a kaposvári járás dolgozó pa­rasztjai méltó versenytársai akarnak lenni a marcali járás dolgozó parasztjainak. I Egy 30 tagú küldöttséget válasz­tottak, amely február 2-án a Me­gyei Tanácson képviseli majd a j kaposvári járás dolgozó parasztja­it. Az értekezleten megbeszélik Somogy megye dolgozó parasztjai­nak versenyfelhívását Baranya megye dolgozó parasztjaihoz. Lengyeltóti községben 300 egyéni gazda befejezte a vetőmagtisztítást sukat már teljesítették. Gyurka János 10 holdas gazda megfogad­ta, hogy félévi tojás- és baromfi­beadásának február 1-ig eleget t tesz, s január 28-ig már meg is valósította. A faluban eddig közel 600 kg baromfi, 51 hektoliter tej, 16 hízottsertés, 6 vágómarha ke­rült átadásra. A község első ne­gyedévi baromíibeadási tervét már 93 százalékra teljesítette. Szovák Ferenc C holdas dolgozó paraszt félévi baromfi- és tojás­beadásán kívül a hlzottsertés- kötelezettségét is rendezte, ö veit az első, aki vetőgépét kijavította, s rendbehozta összes gazdasági felszerelését. Gazdatársai követ­ték jó példáját-és a faluban már az összes 67 vetőgép üzemképes állapotban várja a- tavaszt. 300 gazda a vetőmagtisztítással is végzett, s legtöbben a portájuk csinosításán dolgoznak: trágyaki­hordás, udvarrendezés és egyéb munkákat végeznek. Mezőgazdasági szakkönyvvásárok februárban Lengyeltóti község dolgozó pa­rasztjai csatlakoztak elsőnek az RM Művek kezdeményezéséhez, s hívták párosversenyre Öregla­kot, ugyanakkor csatlakozásra hívták fel a megye összes közsé­gét. Ennek eredményeként a me­gyében január 28-án már 150 köz­ség. 7000 egyéni gazda és közel 120 termelőszövetkezet vesz részt a felszabadulási versenyben. A lengyeltótiak mint kezdemé­nyezők, nem akarnak szégyent vallani. Derekasan harcolnak -adott szavuk valóraváltásáért, és minden igyekezetükkel azon van­nak, hogy ebből a nemes versen­gésből győztesen kerüljenek ki. Az egész falu szinte forrongásban van. A begyűjtőhelyen, a kovács­műhelyben, a .gazdák portáján zaj­lik az élet. A téli napokat alapo­san kihasználják, hogy jól felké­szülten érje őket a tavasz. Egyre gyarapodik azoknak a Az elmúlt év őszén megtartott me­zőgazdasági könyvvásárok sikere megmutatta, hogy a falusi dolgozók körében igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg a szakkönyvek iránt. Ezért az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat és a Mezőgazdasági Könyvki­adó újabb szakkönyvvásárokat ren-- dez február 5-től kezdődően az or­szág egész területén. Az állami gaz­műveken kívül számos olyan könyv szerepel a vásárokon, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számá­ra is hasznos útmutatásokat és ta­nácsokat adnak mindennapi munká­jukhoz. A vásárok alkalmából a me­zőgazdasági szakkönyvek eljutnak a legtávolabbi falvakba és tanyaköz­pontokba is, hogy segítséget nyújt­gazdáknak a száma is, akik a fel- ^ szabadulás ünnepére tett vállalá- daságok és tsz-ek dolgozóit érdeklő' sanak dolgozó parasztságunknak. i nwmmm ÚJ ÚTON A SZENTGÁLOSKÉRI GAZDÁK Gelencsér János, a szentgáloskéri állattenyésztési szakcsoport elnöke olyan lelkes hévvel beszélt a nem­iég alakult állattenyésztési szakcso­port terveiről, hogy Csallós József tanácselnök és én alig jutottunk szó­hoz. — Lesz itt még jobb hírneve is az állattenyésztésnek ... fogadom ... — mondta — pedig azelőtt is el voltak ismerve a szentgáloskéri gazdák, amiért szép állatokat neveltek ... Most a szarvasmarhaállományt kell feljavítanunk, mert az a múlt évek­ben visszacsappant. — Hogy értsem ezt? — szóltam 'közbe. — Hát úgy, hogy tavalyelőtt, az óv elején csak 31 darab szarvas jó­szága volt a községnek .. . Mert, hogy a tossz takarmánytermés — mondjuk meg őszintén —, sokszor > 'helytelen beadás is okozta. No az­tán 1953-ban, már hogy jó takar­mánytermés lett és pecsze az új kor- mánvprogram is nagyobb kedvet ■adott a gazdáknak ... Utána tavasz- szal már 90 szarvasmarhát számlál­tak össze a községben. Később, hogy szó esett a törzskönyvezés lehetősé­geiről. minden gazda arra töreke­dett, hogy továbbtenyésztésre alkal­mas, törzskönyvezett állatai Hegye­nek. így most már csak törzsköny­vezett szarvasmarha több mint 99 van a szakcsoportban. De az a ter­vünk, hogy április 4-ig legalább 1 Ói­ra növeljük a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szarvasmarhák számát. — É« a teheneik milyen tejelők? — Átlagosan a tehenenkénti tej­termelés évente 3—3500 liter. De van olyan 8 tehén a faluban, amelyik 20 fiteren felül ad naponta. Ilyen te-' hene van Boda József , Vaj decs György, Kazi Péter és Magyar Jó­zsef gazdatársamnak is. Az én egyik tehenem például naponta 24 liter tejet adott és a másik sem sokkal kevesebbet a múlt évben. Még hozzá a tejük zsírtartalma is mindig 4 százalékos volt. Én már a múlt év­ben teljesítettem erre az évre is a tejbeadást, pedig tavaly is beadtam 7300 liter tejet szabadon. — Hát ez meg hogy lehet? — néz­tem rá kérdően, mire ő mosolyogva így folytatta: — Úgy, hogy 3 szerződéses bikát ■nevelek továbbtenyésztésre. Ezekből kettőt már az idén el is adok. És hát egv-egy szerződéses bika után 060 liter tejbeadás alól mentesítve vagyok. Ráadásul a leszállított tej után 30 mázsa korpát kapok kilón­ként 44 filléres áron. Egyszóval, na­gyon érdemes tehenet tartani és te­nyészállatot nevelni, ha valaki nem restell vele foglalkozni. Én fogadni mernék, hogy az idén még több te­jet fejek a teheneimtől, mint tavaly. — Hányszor fej naponta? — Én amellett, hogy háromszor fejek, háromszor etetek és itatok is — közölte. A tanácselnök, látva ké­telyemet, megerősítette Gelencsér ál­lítását: — így van bizony, magam győződtem meg róla. A nyáron, ara­tás idején egyszer éppen megyek Gelencsérékhez, hát akkor lohol ha­za a mezőről Gelencsér elvtárs úgy dél tájban a teheneket kifejni... — mondtam is neki: ezt nem minden gazda teszi meg. — Megteszi ezt majd most már a többi gazda is — vette vissza a szót Gelencsér —, mert belátják, hogy nekem van igazam, amikor arról magyarázok nekik, hogy a tehén fe­jes közben termeli a tejet. Ilyen nagy tejelő teheneket meg nem is lehetne csak kétszer fejni, mert akkor el­apadnának ... Azt is megértik már a gazdák, hogy télen is biztosítani kell a teheneknek a nedvdús takar­mányt. Én télen is silótakarmányt etetek, s a többi gazda is akar az idén silót építeni... El akarjuk ér­ni, hogy a falunkban 20 literesnél alacsonyabb fejési átlagú tehén ne legyen. — Nyáron legeltetik-e az állato­kat? — Bizony idáig nem volt legelte­tés nálunk. Csak estefelé, kötélen szoktuk megjártatni a jószágokat, s ez bizony igen kevés, főleg ahhoz, hogy jó, izmos tenyészállatokat ne­velhessünk. Most a tanáccsal meg­beszéltük. hogy egy 25 holdas lege­lőt, ami tiszta és jó zsíros füvű, fel­osztunk szakaszokra, s ezen a nö­vendék állatokat legeltetjük tavasz­tól őszig. így jobb törzsegyedeket tu­dunk nevelni, mert állandóan kint lesznek a friss levegőn, a napsütésen, ts erősebb szervezetűek és csontúak lesznek. így fel lesznek mentve a gazdák is attól, hogy ők jártassák az állatokat. — Hány növendék szarvasmarha van a községben, amit továbbte­nyésztésre nevelnek? — Most 67 szerződött bika van, amelyek közül körülbelül az idén 50 már eladásra kerül. Tavaly csak 25 —30 bikát vittek el a községből to­vábbtenyésztésre. De az őszre már még több lesz a szerződéses bika az idei szy* milatból, úgyhogy a jövő évben még többet tudunk eladni az állarfmak. — -Tehát már az idén mind minő­ségileg, mind mennyiségileg fejlesz­teni akarjuk a szarvasmarhatenyész­tést. Ezért rátérünk a szakszerű bor- iúnevelésre is teljes egészében. Mind ahogyan Biró professzor mon­dotta Mosonmagyaróvárott, a tapasz­talatcsere alkalmával: a szakszerű borjúnevelésnek a tehenek tejhoza­mának növekedését és á növendékek erőteljesebb fejlődését egyaránt eredményeznie kell. Kértük most. hogy a községben lefölözhessük az ott összegyűjtött tejet, mert így kap­hatnánk a csarnokban soványtejet, amellyel felhígíthatnánk a jó tejet a borjak részére. így több tejet ad­hatnánk begyűjtőhöz, s a borjak is szépen fejlődhetnének, mert később már a kevert tejbe egy kis korpát vagy darát is tehetnénk nekik s úgy itatnánk azt velük. — A télen még lesz néhány elő­adás is a szakszerű állattenyésztés­ről, hogy minden gazda gyarapíthös- sa szaktudását. Az állattenyésztés élenjáró módszereinek eredményeiről pedig gyakorlati kísérletezésekkel is meggyőzzük a »maradiakat«. Gelencsér gazda szavaiból kicsen­gett az a lelkes törekvés és bizako­dás, amely ott él a szentgáloskéri állattenyésztési szakcsoport minden tagjában. Sz. F. EGY TANULSÁGOS KIÁLLÍTÁS Kedves látványosság vonja magára mostanában a járókelők fi­gyelmét a kaposvári múzeum parkjában. A százados fák törzseire gondos kezek érdekes, „szabadtéri*' kiállítást készítettek. Madár­etetők, madáreleség, madároduk, ezek a tárgyai ennek a kiállítás­nak, boldog látogatói a meg az ember hasznos, apró kis segítőtársai — a madarak. Látni itt mindenfajtát:- színpompás, ugri-bugri széncinkét, ügyes légykapót, széphangú pacsirtát, szerény, szürke­dolmányos seregélyt, bánatos búbosbankát, csuszkát, harkályt, ba- golyt. Szinte valamennyi nálunk telelő madárféle képviselve van, mindegyiknek van külön odúja, etetője, elesége. A „kiállított tár­gyak“ alatt oktató-cédulák fehérlenek, amelyek rövid tájékoztatást adnak az egyes fajták kedvenc ételeiről, lakásáról, szokásairól, hasz­nosságáról, ellenségeiről. A fák törzsére szögesdrótokat csavartak, hogy a macskák támadásaitól megvédjék a madárlakásokat. Némely helyen egy-egy odú keresztmetszete látható — szintén oktató céllal. Finom felhívás ez a kiállítás a' jóérzésű emberekhez. Arra fi­gyelmeztet, hogy tél víz idején ne feledkezzünk meg serény, szár­nyas kis barátainkról, akik tavasszal és nyáron olyan hűséges oda­adással irtják a rovarokat és annyi szép piros almát, meg hamvas szilvát mentenek meg nekünk. Egyben szelíd dorgálás azok számá­ra, akik haszontalan, gyerekes szórakozásból légpuskával pusztít­ják hasznos madarainkat. ■ Sok szépet lehet tanulni ebből a kiállításból. Érdemes meg­nézni! Papp Ferenc Február 3-án délután 4 órakor nyílik meg a Pedagógus Szakszervezet nevelési tanácsadója Beszámoltunk már lapunkban arról, hogy a Pedagógus Szak- szervezet a Siketnémák Taninté­zete épületében (Kaposvár, , Be­loiannisz utca 8. szám) nevelési ta­nácsadót nyit. Az új intézmény, melynek fel­adata, hogy közvetlen segítséget nyújtson a szülőknek, nevelőknek és az iskolába járó ifjúságnak, február 3-án délután 4 órakor kezdi meg működését. Segítségnyújtásra készen várja azokat a szülőket gyermekeikkel, akik bármilyen nevelési, vagy ta­nulási problémával küzdenek. A tanácsadó célkitűaéséről, prog­ramjáról a Somogyi Néplap janu­ár 22—i számában már beszámol­tunk. Most csak az a kérésünk — tekintettel a télre —, hogy azok, akik a február 3-án megnyíló in­tézményt már e napon fel akarják keresni — ezt a szándékukat a Pedagógus Szakszervezet 566-os telefonján jelentsék be, hogy meg- : felelő számú meleg helyiségről gondoskodni tudjunk. A nevelési tanácsadó igénybe­vétele díjtalan. Ismételten hívjuk lés várjuk a szülőket gyermekeik­kel, hogy problémájukban segít­ségükre lehessünk. Duráczky József, gyógypedagógiai tanár, járási elnök. A csurgói Csokonai ünnepi hónap programja Az ünnepség megnyitása január 28-án volt. Ezen a napon és a rá­következőn a tanulók minden osz­tályban dolgozatot írnak Csoko­nairól. A legjobb dolgozatokat az iskolai dokumentációban helyezik el év végén. A kitüntetett dolgo­zatokat a DlSZ-szervezet jutalom­ban részesíti. Délután 6 órakor ünnepélyes iskolagyűlés volt a gimnáziumban, melyen ismertették a tanulókkal és a község dolgozóival a Csokonai- hónap műsorát. Kincses igazgató a »Tanár Csokonairól« tartott elő­adást. Február 1-én szavalóest lesz, melyen a gimnázium tanulói Cso­konai verseket adnak elő. A tanulóifjúság vállalta, hogy február 2—6-ig a Csokonai emlé­keket és emlékhelyeket rendbe­hozza. Február 7-én Csokonai prózai műveiből kiejtési verseny lesz a gimnáziumban. Február 8—12-ig az osztályok ünnepélyes faliújságot készítenek, elrendezik az emlékalbümokat. Február 14. Jelenetek Csokonai színdarabjaiból (Pufók, v. Cultura és Özvegy Karnyóné). Február 19. Koszorú elhelyezése Csokonai bronzdomborművénél. Bertók László, az iskola volt nö­vendéke itt mondja el Csokonai­hoz írt versét. Azután fáklyás me­net vonul a Csokonai-padhoz, ahol rövid ünnepség lesz. Február 20-án záróünnepély. Délelőtt az óinternátus falában emléktábla elhelyezése, ugyanott Csokonai feltételezett szobájában Csokonai-kiállítás. Utána a Cso- konai-múzeum megnyitása. Itt helyezik el Csokonai arcképét. A somogyszentpáli Béke TSZ három új melléküzemágat létesített A somogyszentpáli Béke Terme­lőszövetkezet öt esztendővel ez­előtt alakult. Több mint 400 hol­das gazdaságukban 46 lelkes tag évről évre gazdagabb és mindjob­ban elsajátítják a nagyüzemi gaz­dálkodás mesterségét. A kormányprogram elhangzása óta, amely új üzemágak létesíté­sére is felhívta a figyelmet, a Bé­ke TSZ tagjai sem tétlenkedtek. Keresték, kutatták a rejtett erő­forrásokat, amelyekből újabb jö­vedelmet tudnak elővarázsolni. Gazdaságuk pár kilométerre van a Balatontól, ahol rengeteg nád áll rendelkezésre. Sokat be­szélgetett a tsz elnöke a tagságf- gal arról, hogyan lehetne a tsz szolgálatába állítani úgy, hogy ab­ból szép haszonhoz jussanak. A sok vitatkozás meg is hozta: az eredményt.* Egyöntetűen a nád­feldolgozó üzem létesítése mellett foglaltak állást. Nem is kellett so­kat várni, mert hozzáláttak két nádprés elkészítéséhez, s az el­múlt napokban megkezdték a nád- pallók gyártását. Naponta közel 100 folyómétert állítanak elő ki­tűnő minőségben, amit baromfi­ólak, istállók és a mennyezetek építésénél lehet igen gazdaságosan felhasználni, sőt újabban nagyon megszerették a méhészek a kap­tár előállításánál is. A tsz most elhatározta, hogy a megye összes termelőszövetkezete részére gyárt nádpallót 2x1 méteres nagyságok­ban, folyóméterenként 14,50 forin­tos árban, 10 százalékkal olcsób­ban, mint másoknak. Eddig már közel 1000 folyómétert elkészítet­tek és kiderült, hogy a már meg­jelenő igénylések is azt mutatják, hogy ebben az évben ez az üzem­ág több mint 40 ezer forint jöve­delmet hoz a tsz-nek. Építettek egy gyümölcsaszalő kemencét is, ahol saját termésű és felvásárolt gyümölcsöt meg­aszalnak és úgy értékesitik, ami jelentősen többet hoz a házhoz. Mintegy 50 ezer forintra számíta­nak közepes termés esetén is. Szinte kimeríthetetlen a Béke TSZ tagjainak ötletessége az új üzemágak létesítésében. A napok­ban vásároltak szikvíz előállításá­hoz szükséges felszereléseket, s rövidesen megkezdik a szikvíz gyártását, s nemcsak a helyi, ha­nem a környékbeli falvakat is ellátják, ami óvatos számítások szerint is 40 ezer forint hasznot jelent. A somogyszentpáli Béke TSZ három mellék-üzemága közel 150 ezer forinttal növeli idei bevéte­lüket és az egy munkaegységre jutó részesedést is.

Next

/
Thumbnails
Contents