Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

Szombat, 1955. január 29.

SOMOGYI NÉPLAP

A kaposvári járás dolgozó parasztjai elfogadták a marcali járás versenyfelhívását

A kaposvári járás minden köz- j ségéből parasztküldöttség érkezett! tegnap a járási tanácshoz, s ott megvitatták a marcali járás dolgozó parasztságának versenyfelhívását. A küldöttek beszámoltak arról, hogy községeikben milyen lelkesen fogadták a gazdák Lengyeltóti község dolgozó parasztjai, valamint a termelőszövetkezet versenyfelhívását és hányán tettek egyéni vállalást a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére.

A hozzászólások nyomán kiderült, hogy a kaposvári járásban mintegy 56 község, 31 termelőszövetkezet, 1800 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és 400 tsz- tag tett versenyvállalást eddig a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére. A küldöttek.

egyhangúlag elfogadták a marcali járás dolgozó parasztságának versenyfelhívását,

s a kaposvári járás versenypontjai közé beiktatták azt is, hogy a Kaposvölgyében 300 kát. holdon konyhakertészetet létesítenek és ebből mintegy 200 holdon öntözéses kertészetet folytatnak. A küldöttek 3t kaposvári járás dolgozó parasztsága nevében vállalták, hogy ebben az évben 10 százalékkal növelik a szarvasmarhaállomány számát. Hegedűs József ka- pospulai küldött hozzászólásában elmondta, hogy az ő községe Ka- posmérővel lépett párosversenyre, s a verseny győzelme érdekében ő már egész évi hízottsertés-, sovány- és kövérbaromfi-beadását teljesítette.

Hegedűs Gyula somogyszili küldött arról beszélt, hogy igen sokat tanulnak községe dolgozó parasztjai az ezüstkalászos tanfolyamon. — „Csak úgy tudjuk földjeinket még inkább termőbbé tenni, gazdaságunkat fejleszteni,

ha tanulunk: megismerjük a termelés élenjáró módszereinek helyes alkalmazását — mondta — és ha többet termelünk, könnyebben tudjuk teljesíteni beadási és adófizetési kötelezettségünket is, de több jut szabadpiacra is.“

A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy

a kaposvári járás dolgozó parasztjai méltó versenytársai akarnak lenni a marcali járás dolgozó parasztjainak.

I

Egy 30 tagú küldöttséget választottak, amely február 2-án a Megyei Tanácson képviseli majd a j kaposvári járás dolgozó parasztjait. Az értekezleten megbeszélik Somogy megye dolgozó parasztjainak versenyfelhívását Baranya megye dolgozó parasztjaihoz.

Lengyeltóti községben 300 egyéni gazda befejezte

a vetőmagtisztítást

sukat már teljesítették. Gyurka János 10 holdas gazda megfogadta, hogy félévi tojás- és baromfibeadásának február 1-ig eleget t tesz, s január 28-ig már meg is valósította. A faluban eddig közel 600 kg baromfi, 51 hektoliter tej, 16 hízottsertés, 6 vágómarha került átadásra. A község első negyedévi baromíibeadási tervét már 93 százalékra teljesítette.

Szovák Ferenc C holdas dolgozó paraszt félévi baromfi- és tojásbeadásán kívül a hlzottsertés- kötelezettségét is rendezte, ö veit az első, aki vetőgépét kijavította, s rendbehozta összes gazdasági felszerelését. Gazdatársai követték jó példáját-és a faluban már az összes 67 vetőgép üzemképes állapotban várja a- tavaszt. 300 gazda a vetőmagtisztítással is végzett, s legtöbben a portájuk csinosításán dolgoznak: trágyakihordás, udvarrendezés és egyéb munkákat végeznek.

Mezőgazdasági szakkönyvvásárok februárban

Lengyeltóti község dolgozó parasztjai csatlakoztak elsőnek az RM Művek kezdeményezéséhez, s hívták párosversenyre Öreglakot, ugyanakkor csatlakozásra hívták fel a megye összes községét. Ennek eredményeként a megyében január 28-án már 150 község. 7000 egyéni gazda és közel 120 termelőszövetkezet vesz részt a felszabadulási versenyben.

A lengyeltótiak mint kezdeményezők, nem akarnak szégyent vallani. Derekasan harcolnak -adott szavuk valóraváltásáért, és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ebből a nemes versengésből győztesen kerüljenek ki. Az egész falu szinte forrongásban van. A begyűjtőhelyen, a kovácsműhelyben, a .gazdák portáján zajlik az élet. A téli napokat alaposan kihasználják, hogy jól felkészülten érje őket a tavasz.

Egyre gyarapodik azoknak a

Az elmúlt év őszén megtartott mezőgazdasági könyvvásárok sikere megmutatta, hogy a falusi dolgozók körében igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a szakkönyvek iránt. Ezért az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Mezőgazdasági Könyvkiadó újabb szakkönyvvásárokat ren-- dez február 5-től kezdődően az ország egész területén. Az állami gazműveken kívül számos olyan könyv szerepel a vásárokon, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára is hasznos útmutatásokat és tanácsokat adnak mindennapi munkájukhoz. A vásárok alkalmából a mezőgazdasági szakkönyvek eljutnak a legtávolabbi falvakba és tanyaközpontokba is, hogy segítséget nyújtgazdáknak a száma is, akik a fel- ^ szabadulás ünnepére tett vállalá- daságok és tsz-ek dolgozóit érdeklő' sanak dolgozó parasztságunknak.

i

nwmmm

ÚJ ÚTON A SZENTGÁLOSKÉRI GAZDÁK

Gelencsér János, a szentgáloskéri állattenyésztési szakcsoport elnöke olyan lelkes hévvel beszélt a nemiég alakult állattenyésztési szakcsoport terveiről, hogy Csallós József tanácselnök és én alig jutottunk szóhoz.

— Lesz itt még jobb hírneve is az állattenyésztésnek ... fogadom ... — mondta — pedig azelőtt is el voltak ismerve a szentgáloskéri gazdák, amiért szép állatokat neveltek ... Most a szarvasmarhaállományt kell feljavítanunk, mert az a múlt években visszacsappant.

— Hogy értsem ezt? — szóltam 'közbe.

— Hát úgy, hogy tavalyelőtt, az óv elején csak 31 darab szarvas jószága volt a községnek .. . Mert, hogy a tossz takarmánytermés — mondjuk meg őszintén —, sokszor > 'helytelen beadás is okozta. No aztán 1953-ban, már hogy jó takarmánytermés lett és pecsze az új kor- mánvprogram is nagyobb kedvet ■adott a gazdáknak ... Utána tavasz- szal már 90 szarvasmarhát számláltak össze a községben. Később, hogy szó esett a törzskönyvezés lehetőségeiről. minden gazda arra törekedett, hogy továbbtenyésztésre alkalmas, törzskönyvezett állatai Hegyenek. így most már csak törzskönyvezett szarvasmarha több mint 99 van a szakcsoportban. De az a tervünk, hogy április 4-ig legalább 1 Óira növeljük a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szarvasmarhák számát.

— É« a teheneik milyen tejelők?

— Átlagosan a tehenenkénti tejtermelés évente 3—3500 liter. De van olyan 8 tehén a faluban, amelyik 20 fiteren felül ad naponta. Ilyen te-' hene van Boda József , Vaj decs

György, Kazi Péter és Magyar József gazdatársamnak is. Az én egyik tehenem például naponta 24 liter tejet adott és a másik sem sokkal kevesebbet a múlt évben. Még hozzá a tejük zsírtartalma is mindig 4 százalékos volt. Én már a múlt évben teljesítettem erre az évre is a tejbeadást, pedig tavaly is beadtam 7300 liter tejet szabadon.

— Hát ez meg hogy lehet? — néztem rá kérdően, mire ő mosolyogva így folytatta:

— Úgy, hogy 3 szerződéses bikát ■nevelek továbbtenyésztésre. Ezekből kettőt már az idén el is adok. És hát egv-egy szerződéses bika után 060 liter tejbeadás alól mentesítve vagyok. Ráadásul a leszállított tej után 30 mázsa korpát kapok kilónként 44 filléres áron. Egyszóval, nagyon érdemes tehenet tartani és tenyészállatot nevelni, ha valaki nem restell vele foglalkozni. Én fogadni mernék, hogy az idén még több tejet fejek a teheneimtől, mint tavaly.

— Hányszor fej naponta?

— Én amellett, hogy háromszor fejek, háromszor etetek és itatok is — közölte. A tanácselnök, látva kételyemet, megerősítette Gelencsér állítását: — így van bizony, magam győződtem meg róla. A nyáron, aratás idején egyszer éppen megyek Gelencsérékhez, hát akkor lohol haza a mezőről Gelencsér elvtárs úgy dél tájban a teheneket kifejni... — mondtam is neki: ezt nem minden gazda teszi meg.

— Megteszi ezt majd most már a többi gazda is — vette vissza a szót Gelencsér —, mert belátják, hogy nekem van igazam, amikor arról magyarázok nekik, hogy a tehén fejes közben termeli a tejet. Ilyen nagy tejelő teheneket meg nem is lehetne csak kétszer fejni, mert akkor elapadnának ... Azt is megértik már a gazdák, hogy télen is biztosítani kell a teheneknek a nedvdús takarmányt. Én télen is silótakarmányt etetek, s a többi gazda is akar az idén silót építeni... El akarjuk érni, hogy a falunkban 20 literesnél alacsonyabb fejési átlagú tehén ne legyen.

— Nyáron legeltetik-e az állatokat?

— Bizony idáig nem volt legeltetés nálunk. Csak estefelé, kötélen szoktuk megjártatni a jószágokat, s ez bizony igen kevés, főleg ahhoz, hogy jó, izmos tenyészállatokat nevelhessünk. Most a tanáccsal megbeszéltük. hogy egy 25 holdas legelőt, ami tiszta és jó zsíros füvű, felosztunk szakaszokra, s ezen a növendék állatokat legeltetjük tavasztól őszig. így jobb törzsegyedeket tudunk nevelni, mert állandóan kint lesznek a friss levegőn, a napsütésen, ts erősebb szervezetűek és csontúak lesznek. így fel lesznek mentve a gazdák is attól, hogy ők jártassák az állatokat.

— Hány növendék szarvasmarha van a községben, amit továbbtenyésztésre nevelnek?

— Most 67 szerződött bika van, amelyek közül körülbelül az idén 50 már eladásra kerül. Tavaly csak 25 —30 bikát vittek el a községből továbbtenyésztésre. De az őszre már még több lesz a szerződéses bika az idei szy* milatból, úgyhogy a jövő évben még többet tudunk eladni az állarfmak.

— -Tehát már az idén mind minőségileg, mind mennyiségileg fejleszteni akarjuk a szarvasmarhatenyésztést. Ezért rátérünk a szakszerű bor- iúnevelésre is teljes egészében. Mind ahogyan Biró professzor mondotta Mosonmagyaróvárott, a tapasztalatcsere alkalmával: a szakszerű borjúnevelésnek a tehenek tejhozamának növekedését és á növendékek erőteljesebb fejlődését egyaránt eredményeznie kell. Kértük most. hogy a községben lefölözhessük az ott összegyűjtött tejet, mert így kaphatnánk a csarnokban soványtejet, amellyel felhígíthatnánk a jó tejet a borjak részére. így több tejet adhatnánk begyűjtőhöz, s a borjak is szépen fejlődhetnének, mert később már a kevert tejbe egy kis korpát vagy darát is tehetnénk nekik s úgy itatnánk azt velük.

— A télen még lesz néhány előadás is a szakszerű állattenyésztésről, hogy minden gazda gyarapíthös- sa szaktudását. Az állattenyésztés élenjáró módszereinek eredményeiről pedig gyakorlati kísérletezésekkel is meggyőzzük a »maradiakat«.

Gelencsér gazda szavaiból kicsengett az a lelkes törekvés és bizakodás, amely ott él a szentgáloskéri állattenyésztési szakcsoport minden tagjában.

Sz. F.

EGY TANULSÁGOS KIÁLLÍTÁS

Kedves látványosság vonja magára mostanában a járókelők figyelmét a kaposvári múzeum parkjában. A százados fák törzseire gondos kezek érdekes, „szabadtéri*' kiállítást készítettek. Madáretetők, madáreleség, madároduk, ezek a tárgyai ennek a kiállításnak, boldog látogatói a meg az ember hasznos, apró kis segítőtársai — a madarak. Látni itt mindenfajtát:- színpompás, ugri-bugri széncinkét, ügyes légykapót, széphangú pacsirtát, szerény, szürkedolmányos seregélyt, bánatos búbosbankát, csuszkát, harkályt, ba- golyt. Szinte valamennyi nálunk telelő madárféle képviselve van, mindegyiknek van külön odúja, etetője, elesége. A „kiállított tárgyak“ alatt oktató-cédulák fehérlenek, amelyek rövid tájékoztatást adnak az egyes fajták kedvenc ételeiről, lakásáról, szokásairól, hasznosságáról, ellenségeiről. A fák törzsére szögesdrótokat csavartak, hogy a macskák támadásaitól megvédjék a madárlakásokat. Némely helyen egy-egy odú keresztmetszete látható — szintén oktató céllal.

Finom felhívás ez a kiállítás a' jóérzésű emberekhez. Arra figyelmeztet, hogy tél víz idején ne feledkezzünk meg serény, szárnyas kis barátainkról, akik tavasszal és nyáron olyan hűséges odaadással irtják a rovarokat és annyi szép piros almát, meg hamvas szilvát mentenek meg nekünk. Egyben szelíd dorgálás azok számára, akik haszontalan, gyerekes szórakozásból légpuskával pusztítják hasznos madarainkat. ■

Sok szépet lehet tanulni ebből a kiállításból. Érdemes megnézni! Papp Ferenc

Február 3-án délután 4 órakor nyílik meg a Pedagógus Szakszervezet nevelési tanácsadója

Beszámoltunk már lapunkban arról, hogy a Pedagógus Szak- szervezet a Siketnémák Tanintézete épületében (Kaposvár, , Beloiannisz utca 8. szám) nevelési tanácsadót nyit.

Az új intézmény, melynek feladata, hogy közvetlen segítséget nyújtson a szülőknek, nevelőknek és az iskolába járó ifjúságnak, február 3-án délután 4 órakor kezdi meg működését.

Segítségnyújtásra készen várja azokat a szülőket gyermekeikkel, akik bármilyen nevelési, vagy tanulási problémával küzdenek. A tanácsadó célkitűaéséről, programjáról a Somogyi Néplap január 22—i számában már beszámoltunk. Most csak az a kérésünk — tekintettel a télre —, hogy azok, akik a február 3-án megnyíló intézményt már e napon fel akarják keresni — ezt a szándékukat a Pedagógus Szakszervezet 566-os telefonján jelentsék be, hogy meg- : felelő számú meleg helyiségről gondoskodni tudjunk.

A nevelési tanácsadó igénybevétele díjtalan. Ismételten hívjuk lés várjuk a szülőket gyermekeikkel, hogy problémájukban segítségükre lehessünk.

Duráczky József, gyógypedagógiai tanár, járási elnök.

A csurgói Csokonai ünnepi hónap programja

Az ünnepség megnyitása január 28-án volt. Ezen a napon és a rákövetkezőn a tanulók minden osztályban dolgozatot írnak Csokonairól. A legjobb dolgozatokat az iskolai dokumentációban helyezik el év végén. A kitüntetett dolgozatokat a DlSZ-szervezet jutalomban részesíti.

Délután 6 órakor ünnepélyes iskolagyűlés volt a gimnáziumban, melyen ismertették a tanulókkal és a község dolgozóival a Csokonai- hónap műsorát. Kincses igazgató a »Tanár Csokonairól« tartott előadást.

Február 1-én szavalóest lesz, melyen a gimnázium tanulói Csokonai verseket adnak elő.

A tanulóifjúság vállalta, hogy február 2—6-ig a Csokonai emlékeket és emlékhelyeket rendbehozza.

Február 7-én Csokonai prózai műveiből kiejtési verseny lesz a gimnáziumban.

Február 8—12-ig az osztályok ünnepélyes faliújságot készítenek, elrendezik az emlékalbümokat.

Február 14. Jelenetek Csokonai színdarabjaiból (Pufók, v. Cultura és Özvegy Karnyóné).

Február 19. Koszorú elhelyezése Csokonai bronzdomborművénél. Bertók László, az iskola volt növendéke itt mondja el Csokonaihoz írt versét. Azután fáklyás menet vonul a Csokonai-padhoz, ahol rövid ünnepség lesz.

Február 20-án záróünnepély. Délelőtt az óinternátus falában emléktábla elhelyezése, ugyanott Csokonai feltételezett szobájában Csokonai-kiállítás. Utána a Cso- konai-múzeum megnyitása. Itt helyezik el Csokonai arcképét.

A somogyszentpáli Béke TSZ három új melléküzemágat létesített

A somogyszentpáli Béke Termelőszövetkezet öt esztendővel ezelőtt alakult. Több mint 400 holdas gazdaságukban 46 lelkes tag évről évre gazdagabb és mindjobban elsajátítják a nagyüzemi gazdálkodás mesterségét.

A kormányprogram elhangzása óta, amely új üzemágak létesítésére is felhívta a figyelmet, a Béke TSZ tagjai sem tétlenkedtek. Keresték, kutatták a rejtett erőforrásokat, amelyekből újabb jövedelmet tudnak elővarázsolni.

Gazdaságuk pár kilométerre van a Balatontól, ahol rengeteg nád áll rendelkezésre. Sokat beszélgetett a tsz elnöke a tagságf- gal arról, hogyan lehetne a tsz szolgálatába állítani úgy, hogy abból szép haszonhoz jussanak. A sok vitatkozás meg is hozta: az eredményt.* Egyöntetűen a nádfeldolgozó üzem létesítése mellett foglaltak állást. Nem is kellett sokat várni, mert hozzáláttak két nádprés elkészítéséhez, s az elmúlt napokban megkezdték a nád- pallók gyártását. Naponta közel 100 folyómétert állítanak elő kitűnő minőségben, amit baromfiólak, istállók és a mennyezetek építésénél lehet igen gazdaságosan felhasználni, sőt újabban nagyon megszerették a méhészek a kaptár előállításánál is. A tsz most elhatározta, hogy a megye összes termelőszövetkezete részére gyárt nádpallót 2x1 méteres nagyságokban, folyóméterenként 14,50 forintos árban, 10 százalékkal olcsóbban, mint másoknak. Eddig már közel 1000 folyómétert elkészítettek és kiderült, hogy a már megjelenő igénylések is azt mutatják, hogy ebben az évben ez az üzemág több mint 40 ezer forint jövedelmet hoz a tsz-nek.

Építettek egy gyümölcsaszalő kemencét is, ahol saját termésű és felvásárolt gyümölcsöt megaszalnak és úgy értékesitik, ami jelentősen többet hoz a házhoz. Mintegy 50 ezer forintra számítanak közepes termés esetén is. Szinte kimeríthetetlen a Béke TSZ tagjainak ötletessége az új üzemágak létesítésében. A napokban vásároltak szikvíz előállításához szükséges felszereléseket, s rövidesen megkezdik a szikvíz gyártását, s nemcsak a helyi, hanem a környékbeli falvakat is ellátják, ami óvatos számítások szerint is 40 ezer forint hasznot jelent.

A somogyszentpáli Béke TSZ három mellék-üzemága közel 150 ezer forinttal növeli idei bevételüket és az egy munkaegységre jutó részesedést is.