Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLET AKJ AI EGYESÜLJETEK! tf. nrmrannBTIl^twwj^aat^ gac«aBa»MB5—ul<^ A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 24. szám. ÁRA se FILLER Szombat, 1955. január 29. Közel 100 ezer ember írta alá a békeéveket megyénkben Megyénk legeldugottabb falucs­kájában is manapság a békéről esik a legtöbb szó. Az MNDSZ, a DISZ és a békebizottságok aktí­váinak százai járják a házakat, kopognak be minden ház ajtaján és beszélgetnek öregekkel, fiata­lokkal egyaránt az újabb fenyege­tő háborús veszélyről, amely meg­hitt, békés otthonukat dúlná fel és újabb milliók életébe kerülne. Kisgyűlések százai zajlanak le minden nap, amelyen könnyes szemű édesanyák, árvák, akik hiá­ba várták a második világháború­ban odaveszett férjeiket, apjukat, tiltakoznak a német újraf elf agy­vérzés, az atom-, a hidrogén­fegyver gyártása ellen. Szinte órá­ról órára növekszik az aláírások száma a békeíveken. Kaposvárott a Füredi utcai körzet párthelyiségében január 26-án es­te közel 100-an jöttek össze, akik előtt Ferenczi Gábor ismertette a nemzetközi helyzetet és a Béke­világtanács felhívását. A hozzá­szólók közül Kovács Vendelné, Arany utca 4. szám alatti lakos könnyezve mondta el, hogy egy újabb világháború azt jelentené, hogy 45 éves férje és két katona fia veszhetne el. Az édesanyákon is sok múlik, hogyan emelik fel tiltakozó szavukat egy újabb vi­lágégés megakadályozására. A békeíveken percek alatt nőtt az aláírások száma, valamennyien tiltakoztak. Hetes községben György Lajos római katolikus plébános béke­harcos újult erővél látott hozzá az aláírások gyűjtéséhez. Egymás­után kopogott be híveihez és ed­dig Hetesen több mint 400-an alá­írták a békeívet. Hegedűs Antalné Kaposvár város üzemeit látogat­ja. Közel 40 üzemben több mint 500 aláírást gyűjtött. A megye többi falvaiból is egymásután ér­keznek a jelentések az eredmény­ről. öreglakon valamennyi felnőtt ember aláírásával fejezte ki til­takozását a német újrafelfegyver- zés ellen. A kadarkúti DISZ-fiatalok táv­iratot küldtek a megyei békeiro­dára, amelyben a falu összes fia­taljai egyöntetűen elhatározták, hogy minden erejükkel harcol­nak a békéért, mert csak így te­hetik még szebbé, boldogabbá jövőjüket. Kunffy Lajos országos hírű so­mogyi festőművész levelet írt a megyei békeirodához, amelyben közölte az idős, több mint 80 éves művész, hogy egészségi állapota nem engedi, hogy a január 27-i kibővített ülésen megjelenjen, de üzeni, hogy szívből gyűlöl min­den háborús törekvést, tiltakozik az új háború kirobbantása ellen és követeli, hogy tárgyalások út­ján biztosítsák a világ békéjét, nyugodt életét. A megyében eddig közel 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze az aktívák, Kaposvár város területén több mint 10 ezer ember fejezte ki tiltakozását az újabb pusztítás ellen. Mezőgazdasági ankétok a kaposvári járásban A kaposvári járási tanács ren­dezésében január 29-én Kadar- kúton növénytermelési ankétot tartanak a kadarkúti és a környe­ző községek dolgozó parasztjai részére. Az ankét délután 4 óra­kor kezdődik, melynek keretében udvarszemlék lesznek és utána pedig előadásokat tartanak a já­rási tanács agronómusai. Január 30-án a Somogymegyei Párt VB és a Szabad Föld együt­tes kezdeményezésére Nagyberki községben délelőtt 9 órai kezdettel állattenyésztési ankét lesz az egész megye területéről egybegyűlt ál­lattenyésztéssel foglalkozó dolgozó parasztok és tsz-ek részére. Az an­két a megye és a Kaposvölgye szarvasmarhatenyésztése fellendí­tésének problémáival foglalkozik. Az ankét állatbemutatókkal, bí- j Tálatokkal kezdődik, majd a me- ; gye szarvasmarhatenyészetének jelenlegi helyzetéről a tanács me­zőgazdasági igazgatóságának veze- tője, Sasi János, dr. Bíró Gyula, a mosonmagyaróvári kísérleti gaz­daság főállattenyésztője pedig a szarvasmarhatenyésztés néhány ; kérdéséről tart előadást. Utána dr. Kostyák József, az állami gazda­ságok központjának főállatorvosa ( Kaposvölgye szarvasmarhatenyész­tésének feladatairól beszél a rész­vevőknek. Udvar- és istállószemlével zár­ják az egésznapos bemutatót, majd a kul túrotthonban műsor és tánc következik. Az egyénileg dolgozó parasztok számos javaslattal keresik fel a Hazafias Népfront helyi bizottsá­gait, s kérik segítségüket. Igái községben a felszabadulás előtt sertéspiac volt, s a gazdák sok szép hízót, süldőt adtak ott el. A felszabadulás óta nem volt piaca a községnek, pedig az elmúlt esz­tendőben 1200-zal növekedett a falu sertésállománya. A gazda- gyűléseken egyre többször hang­zott el a gazdák jogos óhaja, míg Szép József 9 holdas gazda javas­latára a Hazafias Népfront helyi bizottságához fordultak kérelmük­kel, hogy Igái községnek adják vissza1 a sertéspiac-jogát. A népfront a gazdák kívánságá­val nyomban felkereste a tanácsot és elkészítették a kérelmet, ame­lyet január 25-én küldtek el a já­rási tanácshoz. A falu iskoláinak tüzelővel való ellátása is nagy nehézségekbe üt­közik. A község határában van egy 80 holdas erdő, amely a köz­ség kezelésében volt, kérték a gazdák a Hazafias Népfront-bi­zottságot, segítsen nekik abban, hogy ezt az erdőt a község kezelé­sébe adják vissza, s így könnyeb­ben el tudják látni az iskolát, a tanácsot, orvosi rendelőt tüzelő­vel. A népfront ezt a kérelmet is továbbította. A Csurgóhoz tartozó Alsók köz­ség híres volt állattenyésztéséről. A gazdák szerettek tanulni, s ép­pen ez hiányzott az utóbbi idő­ben, nem kaptak megfelelő szak­mai segítséget. A népfront-bizott­ság vezetőihez fdrdultak, akik nyomban felvették a kapcsolatot a Csurgói Mezőgazdasági Techni­kum igazgatójával, Tóth Ágos­tonnal, s azóta a legjobb állatte­nyésztő szakemberek minden szombaton tartanak előadásokat a község kul túrházában. Felszabadulási versennyel megyénk becsületéért Tíz éve szabadok vagyunk. Tíz éve annak, hogy a magyar nép újjáéledt, hogy városunkban, falvóinkban kibontakozott a szebb, a boldogabb élet. Ennek a nagy eseménynek megünneplésére ké­szül dolgozó népünk. »Megünnepeljük ezt a napot méltóképpen « — írják a rinyabesenyői tsz tagjai levelükben — »úgy, ahogy felszabadult emberek ünnepelni tudnak«. De nemcsak a rinyabese- nyőiek írnak így. Szerkesztőségünkbe már napok óta özönlenek a levelek, amelyek hasonló hang­nemben íródtak, amelyek mind arról számolnak be, hogy: hálatelt szívvel akarják megünnepelni áp­rilis 4, hazánk felszabadulásának lg éves évfordulóját. A levelek, az üzenetek nem szóvirágok: szív­ből fakadó lelkesedések, mögöttük tettrekészség, harcias, bátor helytállás van. Munkával, újabb győ­zelmekkel, kiváló termelési eredményekkel akar ünnepelni a falu és a város népe egyaránt. A RÉPA SPUSZTAI ELSŐ ÖTÉVES TERV TSZ tagjai közgyűlésen beszélték meg, hogyan, milyen módon ünnepel­hetnék meg a legméltóbban azt a napot, amikor az elnyomott cse­lédekből szabad, jómódú emberek lettek. A közgyűlésen értékes munkafelajánlásokat tettek. Töb­bek között vállalták, hogy barom­fi-, tojás- és tejbeadási kötelezett­ségeiket március 10-ig 100 százalé­kig teljesítik. A tejfeldolgozó be­rendezésüket március 15-ig elké­szítik. A tavasziárpát, zabot és cukorrépát március 20-ig elvetik. Melegágyaikat február 15-ig, az öntöző telepükön a csöveket feb­ruár 20-ig elkészítik — írják leve­lükben. A MOSDÓSI DOLGOZÓ PARASZTOK az elmúlt 10 év alatt igen sokat kaptak pártunktól, államunktól, ök is jó munkájukkal akarják mindezt meghálálni. Azt vállalták, hogy ebben az évben szarvasmar­haállományukat 20 százalékkal, sertésállományukat pedig 25 szá­zalékkal növelik. Az állattenyész­tés fejlesztése mellett gondoltak a növénytermelés fellendítésére is. Búzából 12 mázsát, rozsból 10 má­zsát, ősziárpából 12 mázsát, ku­koricából pedig 25 mázsát (sze­mesben) termelünk kát. holdan­ként — hangzik a vállalás. A ku­koricánál és rozsnál alkalmazzák a pótbeporzást. Az őszi kalászosok nagyrészét pedig fejtrágyázzák, ahol szükséges, ott pedig alkal­mazzák a felültrágyázást is. GÁLOSFÁN a község dolgozó parasztjai közös vállalásukon kívül 15-en egyéni­leg is tettek felajánlást, huszon- ketten pedig párosversenyre hív­ták egymást. Különösképpen ál­lam iránti kötelezettségeik telje­sítésére tettek fogadalmat, mivel ezen a területen a múlt években elég sok probléma volt a község­ben. t A GIGEI GAZDÁK a tavalyi 65 mázsa átlagterméssel szemben az idén holdanként 80 mázsás burgonyatermést, dohány­ból pedig 8 mázsa átlagtermést vállaltak. Ifj. Mike Ferenc egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt felajánlotta, hogy az első negyed­évben teljesíti egész évi húsbe­adását. Farkas Sándor egész évi tojás- és baromfibeadásának tel­jesítését vállalta március 31-ig. A versenylendület fokozásának érde­kében Rinyakovácsi községet ver­senyre hívták. A legutóbbi gazda­gyűlésen már meg is választották a versenyértékelő bizottságot. A KAPOSPULAI HIRES ÁLLATTENYÉSZTŐK vállalásának legfőbb pontja az ál­lattenyésztéssel, a tejhozam növe­lésével foglalkozik. Nagyon figye­lemre méltó vállalásuknak az a része, hogy a tavaszi legeltetések megkezdésével bevezetik a napi háromszori fejést, s ezzel a koráb­bi 9,5 kg-os istállóátlag helyett 11,5 kg-ot érnek el. Az idén 60 kát. holddal növel­jük lucernavetésünket, írják BÁRDUDVARNOKRÓL a dolgozó parasztok. Erre azért van szükségünk, mert a meglévő szarvasmarhaállományunkat 500 darabra akarjuk növelni. A bárd- udvarnokiak Szenna községgel léptek párosversenyre. Hogy ki lesz az első, nemsokára megtud­juk. II Faipari Vállalat öc’goiói túlteljesítik vállalásukat Felszabadulásunk ünnepének tiszteletére a Faipari Vállalat dol­gozói is lelkes felajánlásokat tet­tek. Vállalták, hogy az egy főre eső termelési értéket1 5 százalék­kal növelik. A második dekád ér­tékelésénél a statisztika azt mu­tatja, hogy vállalásukat e téren túlteljesítették. Az egy főre eső termelési értéket 5 százalék he­lyett 17-tel növelték. A brigádok közül a második dekádban a Do­ma asztalos-brigád ért el kiemel­kedő eredményt 165 százalékos teljesítményével. A Vatulik-bri- gád teljesítménye a hónap első két dekádjában 150 százalék volt. D Kaposvári Sütőipari Vállalat is csatlakozott a fefsiaitariulás munka versenyhez A vállalásokat összesítve a liszt fajlagos felhasználása terén 7 271,75 forintot, selejtcsökkentés- sel 8 691,66 forintot és a tüzelő­anyagtakarékossággal 3 899,72 fo­rintot takarítunk meg, tehát dol­gozóink versenyvállalásainak tel­jesítése összesen 19 862.73 forin­tot eredményez. A vállalat veze­tősége és üzemi bizottsága elha­tározta, hogy a verseny ideje alatt minden 10 napban értékelést vé­geznek s a hónap végén összesítve értékelik a versenyt. Versenybi­zottságot szervezünk, amelynek tagjai azt is figyelemmel követik, hogy hol s milyen hibák adódnak a versenyben, s ezeket mielőbb ki­javítják. A vérsenytáblán 10 na­ponként közöljük a verseny ered­ményeit, népszerűsítjük a legjob­bakat s ugyanakkor ösztönözzük az elmaradt üzemeket is. Fodor Jenő igazgató, Horváth Istvánná párttitkár, Kajtán Imre üb-elnök. A lengyel-magyar barál-ságra !... Kedves vendége volt a Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges KTSZ-nek csü­törtökön. Lepzincky Stefán, egy len­gyel sportszergyár főmérnöke volt a vendég. A lengyel főmérnök már három hete járja az országot. Is­merkedik a magyar sportszeriparral, azaz inkább az exportra gyártott sportszerek készítésével. A későbbi beszélgetés során elmondotta, hogy Lengyelországban még nem gyárta­nak exportra sportcikkeket, csak belső fogyasztásra. így jutott el a lengyel vendég a Kaposvári Szíjgyártó KTSZ-be, hogy itt is megtekintse, hogyan készül az export futball- és kosárlabda. A ven­dégek végig nézték a munka folya­matát, kezdve, amikor a hatalmas bőrdarabból keskeny szalagot készí­tenek egészen a labda összevarrá- sáig. A KTSZ dolgozói büszkén mu­tathatták készítményeiket, vala­mennyi kifogástalan munka. Annak is kell lennie, mert az exportra ké­szülő labdákat tüzetesen átvizsgál­ják. Szinte tréfaként hangzik, hogy még azt is megszámolják: 1 cm-en hány öltés van. De számolhatják Szekér István, Lovró Sándor szta­hanovisták és valamennyi dolgozó öltéseit, akik olyan munkát adnak ki kezük alól, ami ellen nem merül­het fel kifogás. Készítményeik el­jutnak a távoli Kína, a tengerentúli Argentína és Ausztrália sportpályái­ra. A lengyel elvtárs mindent tüzete­sen megfigyelt, észrevételeit felje­gyezte. Dagaszthatja a büszkeség a szövetkezet dolgozóinak mellét, ami­kor közli, hogy amióta az országot járja, itt találkozott a legszebb ké­szítményekkel. Megfigyeli a bemu­tatott újításokat. A beszélgetés köz­ben szép két labdát nyújtanak át neki. Kíváncsian várják, mit szól hozzá, hogy tetszik az ajándék. Mert a vendégnek készítette a két labdát a szövetkezet két fiatal sztahanovis­tája: Szekér és Lovró elvtárs. Ter­mészetesen megnyerte tetszését a lengyel vendégnek a szépkivitelü paszpolos labda. A szövetkezet irodájában vidám poharazás mellett jobban megoldód­nak a nyelvek. Igaz hiába. Nem le­het gyorsan beszélgetni, meg kell várni a tolmács elvtársnő fordítását. Pedig sok kérdésre szeretnének vá­laszt kapni kedves vendégüktől. Azért mindenki sorban választ kap kérdéseire. Biró elvtársat, a szövet­kezet elnökét az érdekelné, vajon mit szól a főmérnök az újításához. Lepzincky főmérnök elmondja, hogy a lyukasztót nagyon hasznosnak ta­lálja. A szövetkezet dolgozói azt is megtudják, hogy Lengyelországban is vannak szövetkezetek és nagyon ’ó a kapcsolatuk az üzemi dolgozók­kal. A vendéglátók a magyaros ven­dégszeretethez híven, munkájuk mel­lett jóféle badacsonyival teszik em­lékezetessé a lengyel elvtársnak so­mogyi, kaposvári látogatását. Kö­szöntésre csendülnek a poharak. A »lengyel—magyar barátságra«, a »sztahanovisták egészségére«. Lep­zincky főmérnök ígéretet tett arra, hogy elviszi a kaposvári szövetke­zeti dolgozók baráti üdvözletét az ő üzemébe, mely Eszak-Lengyelország- ban, Danzighoz mintegy 120 km-re van. És ígéretet tett arra is, hogy üzemének dolgozói levélben felke­resik majd a kaposvári szövetkeze­tei, így ápolják a barátságot, amit most kötöttek. Búcsúzni kell, a kedves vendég útra kel a két kerek bőrldbdával, hogy elvigye a testvéri Lengyelor­szágba a magyar kézműipar jó hí­rét és a magyar dolgozók baráti üd­vözletét. — P. I. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents