Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-27 / 22. szám
SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. január 27. A tanácstagok és az állandó-bizottságok munkábaáiiításával szilárdítsák meg az állami fegyelmet Csököly községben Ilyenkor télen — amikor szünetel a mezei munka', s amikor a parasztemberek leginkább otthonaik körül sürgölődnek — legalkalmasabb idő van a beszélgetésekre, tervezgetésekre. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak ilyenkor kell megragadniuk minden alkalmat arra, hogy megbeszéljék a gazdálkodókkal a legsürgősebb feladatokat, az egész évi teendőket, terveket. A téli időszak tehát nem a tétlenkedés időszaka, főleg nem az a tanácsoknál és a párt- szervezeteknél. Egyes párt- és tanácsszerveink azonban nem gondolnak erre. így van ez Csököly községben is. „Év elején vagyunk, ráérünk még" — vallják a község vezetői — „lesz még időnk behozni a most mutatkozó lemaradásokat''. Ebből a megnyugvásból adódik aztán az, hogy a község le van maradva a begyűjtéssel és az adófizetéssel. Hizottsertésből és vágómarhából .még a múlt évre esedékes beadásukat sem teljesítették. Baromfival és tojással is adósak. Ez év első három hetében mindössze 116 kg tojást és 387 kg baromfit vittek .a gazdák a begyűjtőhelyre. A községben vannak olyan gazdák, akiknek a múlt évről is tetemes hátralékuk van. Sőt olyanok nevére is rábukkanunk a begyűjtési nyilvántartásban, akik a múlt évben semmit sem adtak be. Pél-» dául Nemes Sándor 14 holdas gazdálkodó a múlt évről még vissza van tojás- és baromfibeadá- sával. Adóját sem rendezte, pedig rmod ja és lehetősége semmivel .-sem rosszabb a többi gazdáénál: két szép lova van, amivel földjeit rendszeresen művelhetné és .a szükséges munkaerő is meg'/an a családban. Czebei János 16 holdas gazdálkodó szintén a kö- telességmulasztók közé tartozik, ö is adósa államunknak termény- ■nyel, állati termékkel és adóval egyaránt. Lehetne még hosszan sorolni a késlekedő gazdák neveit. A lemaradás fő oka az, hogy a községi tanács vezetői keveset foglalkoznak a dolgozó parasztokkal. Horváth József elvtárs, a tanács elnöke szerint „a tanács apparátusának nem futja az erejéből és a sok adminisztráció mellett nincs ideje“ arra, hogy minden dolgozóval Külön-külon beszélgessenek, minden dolgozót megkeressenek otthonában. Négy ember valóban kevés ahhoz, hogy ,a községi tanácsra háruló feladatokat megoldja, hogy meglátogassa a dolgozó parasztokat. Hiszen Csököly több mint 2000 laKosú község, közel 500 gazdálkodója van. De mi most kérdezzük: mi-j ért csalv négyen vannak, hol vannak a tanácstagok, mit csinálnak a lelkes hangulatban megalakult állandó- bizottságok? Ad-e feladatot valaki az élenjáró dolgozó parasztoknak, az aktíváknak? Sajnos, erre a kérdésre nemmel kell válaszolni. Pedig mennyi erőt, mennyi áldozatkészséget rejt magában a tanácstagok összessége, az aktívahálózat egysége. Csak munkába kellene állítani őket, mozgatni, irányítani | szüntelenül és mindjárt elegen lennének ahhoz, hogy a feladatokat megoldják. A begyűjtési és a pénzügyi állandó-bizottság a megalakulásuk óta még nem ülésezett. A tanács vezetői még egyszer sem beszélték meg az állandó-bizottsági tagokkal, hogy mik ■ a legfontosabb teendők. Úgy tűnik, hogy a végrehajtóbizottság nem bízik a tanácstagokban, nem értik meg az állandó-bizottságok jelentőségét. „Úgy sem megyünk velük semmire“ — mondják egyesek. — „A legtöbbjük népszerűtlen feladatnak tartja a begyűjtés és az adófizetés szorgalmazását”. — Ez a nézet helytelen. A tanácstagok és a kötelességtudó gazdák nem vallják ezt a hamis felfogást. Emlékezzenek csak vissza a múlt évekre! A begyűjtés eredménye a tanácstagok, az élenjáró parasztok aktivizálásából, állandó mozgósításából fakadt. És most is csak ezzel lehet eredményeket elérni. Vajon népszerűtlen feladat-e az, hogy ha Kiss- pál János kiváló gazda, a pénzügyi állandó-bizottság tagja elmegy egy-két hátralékos gazdához és elmondja nekik, hogy a falu őmiattuk szégyenkezik. Vagy ha Topa János 12 holdas gazdálkodó tanácstag, aki már ez évre eleget tett hízottsertésbeadá- si kötelezettségének, felkeresi Nemes Sándort és beszélget vele, megmagyarázza néki, hogy miért van szükség a beadás teljesítésére, mozgósítja arra, hogy pontosan teljesítse beadási és adófizetési kötelezettségét. A tanácstagok és a példamutató dolgozó parasztok szívesen meg is csinálnák ezt. csak meg kellene őket ezzel bízni. Szívesen részt vállalna a munkából Nagy János élenjáró gazda is. aki nem szívesen nézi — és mi tagadás — bántja önérzetét, hogy egyes hanyag gazdák megsértik a törvényt, amit ő tisztel. A tanácsok újjáválasztásakor sok friss erő került a községi tanácsokba. Csökölyben is egytől egyig törvénytisztelő parasztemberek vannak a tanácsban. A tanács vezetői ismerjék fel a bennük rejlő erőt, s bízzák meg őket feladatokkal. Neveljék a tanácstagokat, hogy körzetükben jól el tudják látni teendőiket. Ültessék el bennük azt a tudatot, hogy nagyrészt az ő munkájuktól függ, hogy a körzetükben dolgozó parasztok hogyan dolgoznak, hogyan tartják be az állami fegyelmet. Bízni az emberekben, bevonni őket a munkába, állandóan foglalkoztatni őket — ezt tekintsék feladatuknak a csökölyi tanács vezetői is. Használják ki a hosszú téli estéket, tanítsák meg dolgozni a tanácstagokat, ha ezt teszik, akkor egész biztosan megjavul a munka és Csököly ismételten régi jó hírnevéhez híven az első községek közé kerül. Á MEDOSZ Megyei Bizottsága értékes jutalomban részesíti a felszabadulási verseny szervezésében legjobb eredményt elért üzemi bizottságokat j Megyénkben az ipari műnké-' sokhoz hasonlóan mezőgazdasági dolgozóink is nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek felszabadulási versenykez- deményezéséhez. A MEDOSZ So-j mogymegyei Bizottsága elhatározta, hogy értékes jutalomban részesíti azt a három üzemi bizottságot, amely a legkiválóbb eredményt éri el a verseny szervezésében/ a versűnymozgalom nép- j szerűsítésében. A munkaverseny j ! értékelésénél a MEDOSZ Megyei ' Bizottsága a termelőmunka mellett figyelembe veszi azt is, hogy az üzemi bizottságok a tagszervezésben, a tagsági díjak rendezésében milyen eredményeket értek el és eszerint ítéli oda a jutalmakat. A kiosztásra kerülő jutalmak a következők: L helyezést elért üzemi bizottság jutalma 1000 forint és egy 150 kötetes könyvtár. II. helyezést elért üzemi bizoítAz andocsi Sztálin Termelőszövetkezet még a pincét is a termelés szolgálatéba állította Az andocsi Sztálin Termelő- szövetkezet tagsága többször foglalkozott azzal a gondolattal, hogyan tudnák gazdaságukat még jövedelmezőbbé tenni újabb üzemágak létesítésével. Kérték ehhez a szakemberek segítségét, ami eredményre is vezetett. Az andocsi Sztálin Termelőszövetkezet most a pincéjét is a termelés szolgálatába állította, hogy minél jobb jövedelemhez jussanak a tagok. Pincéjük jobb kihasználására 600 négyzetméternyi területen friss istállótrágya felhasználásúval csiperkegombát termesztenek. Évente háromszor újítják fel a termőhelyet, s egy-egy alkalommal több mint 20 mázsa gombát tudnak a 600 négyzetméterről letakarítani, amelyet a jelenlegi piaci árak mellett kilónként 18 forintért tudnak értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy egész éven át a pince több mint 100 ezer forinttal növeli a Sztálin Termelőszövetkezet jövedelmét. A csiperkegomba termesztését az elmúlt év utolsó hónapjában kezdték meg, s rövidesen már piacra kerül az első szállítmány, s egész éven át friss csiperkegombával tudja ellátni majd a kapós-- vári piacot az andocsi Sztálin TSZ. Védjük baromfiállományunkéi' a beromfipesfis elleni Mindenki emlékszik még arra, hogy a felszabadulás előtt évről évre kipusztult a baromfiállomány baromfipestis miatt. A járvány •csak akkor szűnt meg, amikor 1949-ben feltalálták a baromfipestis elleni oltóanyagot és azóta megyénkben egészen a múlt évig a betegség nem jelentkezett. A múlt évben ismét felütötte a fejét és elterjedt ez a betegség amiatt, hogy sokan nem oltatták he baromfiaikat. Ebben része van annak, hogy már kezdtük elfelejteni azt a nagymérvű pusztítást, amit a baromfipestis okozott. Az oltás elmulasztását a különböző rémhírek is okozták: egyesek azt híresztelték, hogy az oltástól a baromfiak nem tojnak, elpusztulnak, s a beoltott baromfit nem lehet megenni stb. Azok közül, akik a rémhíreknek felültek, igen sokan megkárosodtak. így például elvonta az oltás alól baromfiait Győri Jánosné csurgói lakos, akinek 36 db szép baromfija volt és baromfipestisben valamennyi elhullott, vagy Ruppert György mosdósi lakos, aki 72 db baromfija közül csak 26-ot oltatott be s nem is maradt neki több, csak a beoltott 26 db. Hasonlóan járt Gál Antal mosdósi lakos is. így járt Hetes község Petőfi utcájának 20 gazdálkodója, akik következetesen évről évre a baromfiállományuk legnagyobb részét az oltás alól elvonták és most 10 nappal ezelőtt fellépett a betegség, amely megtizedelte állományukat. Igen sok faluban lehet találni hasonló példákat, s egyre többen látják be, hogy a rémhírterjesztők félrevezetik őket. Kormányzatunk hatalmas összeget áldoz évről évre a baromfiállomány beoltására, állatorvosaink házról házra járva fáradságos munkával igyekeznek a baromfiakat a pusztító betegségtől megóvni, s mindezt nyilván nem tennék, ha az oltóanyag nem volna feltétlen megbízható és hatásos. A most kiadott miniszteri rendelet utasítására újabb akció indult meg az eddig még be nem oltott baromfiállomány megmentésére. Március 31-ig be kell ol- tatni minden egyes baromfit, amelyik az oltásból kimaradt. E miniszteri rendelet intézkedik az iránt is, hogy oltatlan baromfit piacra szállitani tilos, s minden piacon az eladásra szánt baromfiakat az oltás szempontjából ellenőrizni fogják. A piacra szállított oltatlan baromfiakat azonnal a helyszínen beoltják és a tulajdonos ellen kihágási eljárás indul. Az oltás semmiben sem befolyásolja a hús fogyaszthatósá- gát, az oltott baromfit bármikor le lehet vágni, akár közvetlenül oltás után is. Az oltott baromfi húsa emberre, állatra veszélytelen. Ezt a rendszabályt azért hozta kormányzatunk, mert a betegséget főleg a piacokon eladott, oltatlan baromfiakkal terjesztették. Ennek következtében pusztult ki Kaposvár város baromfiállományának jórésze is. Népgazdaságunk és minden egyéni baromfitartó elsőrendű érdeke, hogy a betegséget tavaszig felszámoljuk, különben az újonnan keltetett csibék a betegség áldozataivá lesznek, annál is inkább, mert kiscsirkéket oltással megvédeni nem lehet. Az oltásokat az állatorvosok teljesen díjtalanul végzik, akinek tehát oltatlan baromfija van, sürgősen jelentse be az illetékes állatorvosnál. Dr. Lelkes' Ödön, megyei vezető főállatorvos. ságé 750 forint és 100 kötetes könyvtár. III. helyezést elért üzemi bizottságé pedig 500 forint és 50 kötetes könyvtár. Ezenkívül a jó eredményt elért 10 üzemi bizottság oklevelet kap. A MEDOSZ Megyei Bizottsága tíznaponként értékeli a versenyt, hogy a mezőgazdasági üzemek tájékozódva legyenek egymás eredményeiről, helyezéseikről. Üzemi bizottságaink kövessenek el mindent, hogy kiváló termelési eredményekkel ünnepelhessék fel- szabadulásunk 10. évfordulóját és a verseny győztesei között legyenek. A versenyválialásaikért folyó harcban egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy itt nemcsak egyszerűen a munkáról, a napi teljesítményekről van szó, hanem az adott szóról, a becsületről. Ezt magyarázzák meg a dolgozóknak, s lelkesítsék őket nap mint nap vállalásaik teljesítésére. Vasárnap tartották a siófoki járási kultúrverseny bemutatóját A Megyei Tanács vb népművelési osztálya által hirdetett 'kultúrverseny 'bemutatóját január 23-án Bala- tonkifliti ben rendezte meg a járási népművelési osztály. A benevezett kultúrcsoportok mind lelkesen és jól készültek fel a bemutatóra. A szín- jétszócsoportok közül külön dicséretet érdemelnek az első helyezést elért ádándiak. Urfoán Ernő Uborkafa című háromfeivomásos színművét mutatta 'be az együttes. A szereplők otthonosan mozogtak a színpadon és szerepeiket átélve játszották. Második helyezést ért él a ságivári DI£Z- szervezet kultűrcsopoxt-ja a Buborékok című egyfelvonásos darab bemutatásával. A tánccsoportok között első helyezést ért el a balatonszabadi 'kultúrotthon táncegyüttese, igen jól kidolgozott népi táncjátékkal. Második helyezett a Siófoki Kiskereskedelmi Vállalat tánccsoportja, amely tehetséges tagjaival az alakuló népi együttes alapjait képezi. A kultúrverseny után a szereplők tapasztalatcserét folytattak. KIFIZETŐDIK A CUKORRÉPATERMELÉS Megyénkben sok olyan termelőszövetkezet és cukorrépatermelő gazda van, akik meggyőződtek a cukorrépatermelés előnyéről. Például Bábonymegyeren Benkő István dolgozó paraszt az elmúlt évben 400 négyszögölről 50,60 mázsa cukorrépát szállított le, ami 202,40 holdankénti átlagtermésnek felel meg. Ezért a terményért alapárként 303,60 forintot, ezenkívül 650 forint prémiumot, 101,20 kiló cukrot kapott, ami 10 forint 60 filléres áron számolva 1073 forintot jelent, így összesen 2026 forint 60 fillért kapott a 400 négyszögölön termelt cukorrépáért. Ezenkívül még szelet és szörplé vásárlására is jogosult. Számtalan gazda van a megyéd ben, akinek ilyen vagy még magasabb jövedelmet hozott a cukorrépatermelés. A cukorrépatermelés nemcsak, hogy jól jövedelmez, hanem az állattenyésztést is elősegíti. Az olcsón vásárolható szelet, melasz megkönnyíti az állatok takarmányozását, több állat tartását teszi lehetővé. Azok a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok, akik még nem tették eddig, mielőbb szerződjenek cukorrépatermelésre. így biztosíthatnak maguknak jó jövedelmet, s cukorrépatermeléssel elősegíthetik népünk cukorellátását. Varasdy Albert cukorgyári felügyelő. A Nagyatádi Gépállomás talajlaboratóríuma a mezőgazdaság szolgálatában Alig féléve alakult meg a Nagyatádi Gépállomás talajlaboratóriuma, máris szép munkát végzett Lévavári Béla vezetésével. A dolgozó parasztok bizalommal fordulnak hozzájuk tanácsokért. Tavaly ősszel 30 vetőmagmintát vizsgáltak meg és sok olyan esetben siettek a dolgozó parasztok segítségére, amikor nem megfelelő vetőmaggal akarták őket ellátni. A Lábodi Földművesszövetkezet például a helyi Népakarat Termelőszövetkezetnek elsőfokú sza- porítású vetőmagot akart átadni. A talajlaboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy a mag csíraképessége mindössze 12 százalékos. A lábodi Béke TSZ-nek eladó lóheremagja volt. amit a földművesszövetkezet 48 százalékos tisztaságúként akart átvenni. A talajlaboratórium megállapította, hogy a mag tisztasága 70 százalékos. A szövetkezet ezáltal 6000 forinttal több pénzhez jutott. A vetőmag vizsgálata mellett talajvizsgálatokat is végeznek. Eddig ' 300 holdról vettek talajmintát és igen sok hasznos tanácsot adtak a gazdáknak a művelésre, növénytermesztésre és a műtrágyázásra vonatkozóan. Cseh György 10 holdas henézi gazda is kért talajvizsgálatot. Meg is kapta a részletes szaktanácsot, hogy az egyes parcellákat fogja össze és másik irányba munkálja meg, mert így nagyobb eredményeket érhet el. Ugyanakkor részletesen kidolgozták számára a trágyázási, meszezési és egyéb agrotechnikai eljárásokat is. A szarkástói Vörös Csillag Termelőszövetkezet egész gazdaságára kiterjedő talajmintát vettek fel, s most folyik a laboratóriumi vizsgálat, hogy ennek alapján elkészíthessék a szövetkezet gazdaságának talajtérképét és a jövőben sokkal eredményesebben gazdálkodhassanak. A talaj laboratórium a vetőmagWM*v ' _ és talajvizsgálatok mellett gondot fordít a gazdák szakismeretének bővítésére is. A nagyatádi kultúr- házban és a falvakban számos szakelőadást tartanak a mezőgazdasági kultúra fellendítése érdekében.
