Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! D. V. Szkoöelcin akadémikus válaszai Starobeen amerikai újságíró kérdéseire Megyénk népe tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen Védjük baromfiállományunkat a baromfipestis ellen! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 22. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1955. január 27. Á DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS FELADATAI Dolgozóink ezévi oktatásának fél­idejéhez közeledünk. Az oktatás megjavítása végett szükséges, hogy számbavegyük eredményeinket, de az is, hogy feltárjuk a fogyatékossá­gokat, amelyek kijavításával ered­ményesebbé tehetjük munkánkat. Eredményeink közül elsőként kell megemlítenünk az alapismereti ok­tatásunkat. Sikerült nevelőinkkel tudatosítanunk, hogy az analfabétiz­mus felszámolása döntő feladat. Osz- topánban pl. Márton István pedagó­gus ügyszeretete eredményezte, hogy most is 10 analfabéta tanul és így községében megszűnik az írástudat­lanság Nagyon üdvös lenne, ha min­den állami és vállalati vezetőszerv ellenőrizné dolgozóit és segítené ne­velőinket az írástudatlanság meg­szüntetéséért végzett munkájukban. Igen széles körben folyik a dol­gozók általános iskolai oktatása. Ez érthető, hiszen dolgozóinknak meg kell szerezniük az általános művelt­ség alapelemeit, mégpedig úgy, hogy az biztos alapja legyen a közép­vagy felsőfokú képzésnek. Éppen ez a távolabbi cél vezeti egyes közsé­gek tanácsát és pártszervezetét, ami­kor évről évre megszervezik a dol­gozók általános iskoláit, mint pl. Lengyeltótiban és másutt. Lengyel­tótiban többen nagy áldozatot hoz­nak, hogy tanulhassanak, hiszen 4— 5 km-es távolságról járnak be a dolgozók esőben, hóban, fagyban, s ennek ellenére mindig pontosan megjelennek és szorgalmasan tanul­nak. Hasonló példákat tapasztalha­tunk Somogy szil és Pusztakovácsi községekben is. Bizonyos, hogy a dolgozók általá­nos iskolája a felnőttek legfontosabb tanulási forrná ia. Ezért erre külö­nös gondot kell fordítani. Helyes lenne, ha a szakminisztériumok sür­gősen szabályoznák, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen is­kolai végzettség szükséges, s biztosí­tanák, hogy a dolgozók ezt megsze­rezzék. Nagy felelősség hárul a dol­gozók továbbképzésében a munka­adókra, a vezetőkre. Buzdíthatják, serkenthetik beosztottjaikat a tanu­lásra pl. azzal is, ha egy dolgozó ki­válóan tanul, ezt figyelembe veszik a juta1 mazásnál, az előléptetésnél, beosztásnál. A tanulás elhanyagolá­sát pedig ne nézzék el sző nélkül. De biztosítaniuk kell a tanulás za­vartalanságát azzal is, hogy a tanu­lásba bevont felnőtteket olyan mun­kára osztják be, hogy azok a tanu­lási napokon pontosan megjelenhes­senek az iskolában. Jó lenne, ha ezt figyelembevennék a csurgói járás és a Textilművek vezetői is, akik dol­gozóik részére évek óta egyetlen tanfolyamot sem szerveztek. A tanulmányi színvonal növelését célozza a levelező oktatással kapcso­latos néhány egészen új felsőbb ren­delkezés: kötelező beszámoló, tanul­mányi lap, vizsga rendelet, dolgoza­tok írása stb. Erre ugyan több ta­nuló lemorzsolódott (akik csak bizo­nyítványért. vagy állásuk megtartá­sáért tanultak), a megmaradók azon­ban örömmel vették az új intézkedé­seket, s belátták ezek előnyét. Az elért eredményekkel mégsem elégedhetünk meg: javulást akkor érhetünk el, ha a dolgozók tanulása mindenki ügyévé válik. A hatásos felső irányítás ellenére is több he­lyen hanyagság mutatkozik. így pl. Barcson 32 tanulóból 12-en jelentek meg a beszámolón, Nagyatádon pe­dig 22-ből 11-en elégtelen eredményt értek el. Mi az oka e hibáknak? A hallgatók elfoglaltságukra hivatkoz­va nem jelennek meg a konultáció- kon, otthon nem tanulnak, ezenkívül az ellenőrzés, segítés hiánya, nem­törődömség és rossz munkaszervezés tapasztalható. Véleményünk szerint meg kellene hosszabbítani a szorgalmi időt a tan­anyag és az óraszám csökkentése nélkül, s a tanulásba csak önkénte­sen lehessen bekapcsolódni, s a kon­ferenciákon való megjelenést kötele­zővé kellene tenni. Az előkészítő tanfolyamok munká­ja is hagy kívánnivalót maga után. Tabon pl. már 3 éve eredménytele­nül végződnek az előkészítők. Itt a felsőbb szerveknek hatékonyabb se- ■j gítséget ke’! adniuk. A felnőttek középiskolai oktatása már több eredménnyel jár. Számos példa bizonyítja, hogy dolgozóink túlhaladják a rendeskorúakat, mint pl. a kaposvári Közgazdasági Technikumban. A II. és fe’sőbb osz­tályokban tanulók már nagyszerűen dolgoznak. Csurgón pl. a 30 első osz­tályosból csak 12 maradt, de velük öröm foglalkozni, mert mindnyájan , vasszorgalommal tanulnak. Biztat- ! ják, segítik egymást, s a gyengébbe­ket bátorítják. Hiba főként» az első osztályoknál van. A kezdők közül többen azt hi­szik, hogy elmélyültebb tanulás nél­kül is szerezhetnek jó bizonyítványt | Ezt a hiedelmet úgy lehetne eibszlat- i ni, ha megmagyaráznánk nekik ta­nulásuk fontosságát és f’gyelmü&et. akaraterejüket a nehézségek lebírá- sára irányítanánk. Ahol így dolgoz­nak, ott nem marad el a várt ered­mény. A tahi gimnáziumi hallgatók pl pontosan megjelennek, jól felké­szülnek, s a vezetők ellenőrök, se­gítik munká’ukat. Szólnunk kell néhány általános problémáról is. Tény, hogy pedagó­gusaink nagy szeretettel foglalkoz­nak a dolgozók oktatásával. De nem mindig helyesen. Meg kell tanulni­uk a felnőttekkel való foglalkozás módszerét. Különös gonddal kell az anyag lényeges részeit megmagya- rázniok, s főleg az alapfogalmak el­sajátítására kell törekedniük. A fe­lettes oktatási szervek pedig több­ször ellenőrizzék, segítsék a felnőt­teket oktató pedagógusokat. Szervez­zenek minden tanévben legalább két tapasztalatcsere-értekezletet a legki­tűnőbb nevelők részvételével. Igaz­gatói értekezleteken kapjon helyet a felnőttoktatás sok-sok problémája is. Teremtsünk szorosabb és megér­tőbb kapcsolatot az oktatási ésmunka- helyvezető szervek között. Igen sok dolgozó értette és érezte már meg, hogy csak művelt embe­rekkel lehet a szocializmust építeni. Igen sokan akarnak tanulni, tudásu­kat gyarapítani. Ezért minden felele- lős vezető lássa világosan: a párt és a kormány óriási áldozatokat hoz a felnőttek oktatásáért. Ez céltudatos munka: azt célozza, hogy dolgozóink nagyobb tudással, alaposabb felké­szültséggel, könnyebben és eredmé­nyesebben harcoljanak hazánk erő­sítéséért, a szocializmus építéséért. Nagy Károly. Fclszabadnlási versennyel megyénk becsületéért Igyekezzenek a forgácsolók és lakatosok A Vas- és Fémipari Kombinátban a felszabadulási verseny első értéke­lése nagyrészt jó eredményeket ho­zott. A verseny első- szakaszában üzemrészenként kiváló teljesítmé­nyek születtek. Az öntöde dekádter- j vét 133 százalékra teljesítette. Példás az eredménye itt Horváth Józsefnek, Vargok Jánosnak és Hole Józsefnek: mindhármuk teljesítménye jóval meghaladta a 250 százalékot. A for­gácsoló- és a lakatosműhely elmaradt dekádtervének teljesítésével. Mind­két műhely dolgozóinak igyekezniük kell, hogy a lemaradást a hónap vé­géig pótolhassák. Ez nem okozhat különösebb nehézséget egyik üzem­részben sem, hisz kiváló dolgozóik vannak. Pl. a forgácsolóban Vég * István, akinek átlagosan 243 száza­lékos a teljesítménye, vagy a laika­tosműhelyben Bauer János, aki deg-1 Ezeket a dolgozókat kell segíteniük utóbb 240 százalékot teljesített. \ a jó szakmunkásaiknak, mert az áp­Mindhárom üzemrészben vannak; rilis 4 tiszteletére indított munka­olyan dolgozók, akik Lemaradtak, nem teljesítették dekádtenvüket. verseny csak így hozza meg a ikávámt és várt eredményt. HATÁRIDŐ ELŐTT 11 NAP f*AL TELJESÍTETTÉK HAVI TERVÜKET A Balatonmagybareki Tőzegki tar-1 melő .Vállalat dolgozói a kedvezőt­len időjárás ellenére is teljesíteni akarják felszabadulásunk ünnepének tiszteletére tett versenyfelajánlásai- kat. Bencze János másodmagáva.1 vállalta, hogy naponta 14,80 forint értékű tőzeget termel ká terven felül. Vállalását szépen teljesítette, érték­ben 30,03 forint értékű tőzeget adott tervein feiül és 220 százalékos átlag­teljesítményt ért el. Ugyancsak szép az eredménye a felsziabad-ulásd ver­seny első két dekádjában Márkus Ernő 4 tagú brigádjának. A rögtömk- termelő brigád minden tagja -komo­lyan fogta meg a munika végét: ter­vüket 201 százalékra teljesítették. Ugyancsak dicséret illeti a válla­lat műszaki dolgozóit: munkájukat értékelve 286 százalékot mutat a versenytábla. A vállalat dolgozói együttes mun­kájának eredménye, hogy január ha­vi tervüket 20-áig teljesítették. 170 SZÁZALÉKOS ÁTLAGTELJESli MÉMY A Kaposvári Vasipari és Műszaki KTSZ dol­gozói szívügyüknek tekintik a felszabadulási mun­kaversenyt. Január 20-ig esedékes vállalásaikat túlteljesítették. A bádogos-részleg dolgozói ez alatt az idő alatt elkészítettek 120 darab mézeskannát, 400 darab fejőkannát — ónozott vaslemezből —, 100 darab mosófazekat és 32 darab 8—10 literes tejeskannát. A részleg átlagos teljesítménye ez idő alatt 170 százalék volt. Ebben nagy része van Isti- ván István és Győréi Imre jó munkájának, akiknek átlagos teljesítményük meghaladta a 190 %-ot. A villanyszerelő-részleg dolgozói azt ígérték, hogy a javításokat azonnal elkészítik. Szavukat be­tartották. Sőt a TÜZÉP telep villanyszerelési munkálatait két nappal a határidő előtt fejezték be. A felszabadulási munkaverseny első szakaszá­ban a lakatos-részleg dolgozói soronkívül elkészí­tettek 200 darab francia-könyököt és a lakosság számára 5 darab tűzhelyet. Jó munkát végzett a tűzhelyek elkészítésénél ifj. Kőszegi György; át­lagteljesítménye 185 százalék volt. A fémbútor­részleg 120 darab új mintájú, kiváló minőségű gyermekkocsit készített a versenyszakasz alatt. Eb­ben a munkában a Teveli- és a Fein-brigád tűnt ki. A verseny sikeréért, a békéért A lelkes felszabadulási munkaverseny eredmé­nye az, hogy a Textilművek 25-én az áramhiány ellenére is 101,5 százalékra teljesítette napi ter­vét. A műszakok közötti versenyben a gyűrűsfo­nóból első lett az »A« műszak 102,3 százalékos tel­jesítményével. A fonónők közül a gyűrűsben Ambrus Erzsébet vívta ki ezen a napon a »legjobb dolgozó« címet 112 százalékos teljesítményével. A felszabadulási verseny alkalmából a lánc­csévélő három legjobb dolgozója: Csepei Erzsébet, Kende Piroska és Bidó József né párosversenyre hívta egymást. Élénken figyelik napi eredményei­ket, vajon ki lesz az első. A hét első napján Bidó Józsefné volt a győztes: 127,4 százalékos teljesít­ményével maga mögött hagyta versenytársait. Nem kell félteni azonban a két fiatal lányt sem; lema­radásukat, ami nem is olyan sok, pótolni fogják. A Béke-Világtanács felhívása lelkes visszhang­ra talált a Kaposvári Textilművek dolgozóinak kö­rében is. 26-án reggel ünnepélyesen, zeneszóval kezdték meg az üzem békebizottsága által kezde­ményezett békeműszakot és megkezdték az aláírás- gyűjtéseket, hogy jó termelőmunkájuk mellett így is kifejezzék békeakaratukat. ÍTÉLET A CIGÁNYSORON Rendezték negyedévi beromf beadásukat a böhönveiek A böhönyei gazdák vállalták, hogy határidő előtt elvégzik a tavaszi me­zőgazdasági munkákat, s begyűjtési és adóbevételi tervüket szintén ha­táridő előtt teljesítik. A verseny eredményei máris meg­mutatkoznak, különösen a begyűjtés­ben, A község már teljesítette első negyedévi baromfibeadását, s a többi cikkféleségből is szép ered­ményeket értek el. A dolgozó pa­rasztok elhatározták, hogy eredmé­nyeiket tovább fokozzák és a fel- szabadulási versenyben mindvégig becsülettel megállják a helyüket. Kevés olyan ember van Somogy megyében, aki ne hallott volna még a babócsai oláhcigány együttesről. Hisz az együttes alig több, mint egy­éves megalakulása óta már szere­pelt Barcson, Csurgón, Nagyatádon és a Kaposvári Városi Színházban is. Először a »Lakodalmasat mutat­ták be, utána a »Románc«~ot, majd az »Esti hangulat a cigánysoron« cí­mű cigánymesét dolgozták fel. Most pedig egy új cigánymesét tanulnak, ' amit az együttes a kultúrversenyen akar először bemutatni. Lengyel Imre tanító az együttes vezetője. 1 ... A téli este álmatag csendje te­! rül szét a szunnyadó falu felett. Be­szélgetés csak némelyik házból hal­latszik, ahova éppen beszélgetni mentek a szomszédok, vagy a sógor nézett be borkóstolóra és a bor meg­oldotta egy kicsit a nyelvét. Ki gon­dol a faluvégi cigánysorra? — Sen­ki. Pedig mozgolódás támad ott es­ténkért és elindul a »vajdaság« va­lamennyi tagia a falu felé. ahol a kultúrotthon ablakai fénylenek. Aki járni tud. az mind jön. A legifiahb- tól a leaöregebhig. Próbára mennek. A próba megkezdéséhez nem kell senkire se várni. Együtt vannak mindannyian, mind a huszonnégyen. * * * ... Fiatal cigánymenyecske siet az úton, vállán dézsát visz tele vízzel a kútról. Férje elhagyta vagy meg­halt. nőm tudni, csak annyit, hogy egyedül éldegél kunyhóidban. A szomszéd kunyhó férfijának, meotet- szik a fiatal menyecske és elibe­í megy. Beszélget vele. Először csak ' a szemek beszélnek sóvárogva, vá­gyakozva, aztán földre kerül a dé­zsa és megindul a szóáradat. A be­szélgetésből játék lesz. a játékból ényelgés és elhamarkodottan, meg­gondolatlanul elcsattan az első csók, amit aztán eltitkolni nem lehet, mert éppen akkor lép ki a kunyhóból a cigányember felesége. Az asszony­ból kitör a féltékenység. Hozzáiuk i szalad, kiabál, összecsődíti az egész cigánysort. Aztán a bíróért megy. Jön a bíró és ítéletet mond. Pénzbüntetést. De mivel a »vádlott­nak« pénze nincs, a legszigorúbb ítéletet kapja, amit cigányra ki le­het szabni. Elveszik a szarukapáját, a fejszéiét, és a tarisznyáját, ami ez 6 társadalmukban a legmegalázóbb. A cigányvajdaságban az a szokás, hogy a büntetéspénzen a társaság mulat egy nagyot. A bíró kölcsön­adja a büntetéspénzt, amit akkor kell majd visszafizetni, ha pénzhez jut és csak akkor kapja vissza a zálogba adott szerszámait is. Nagy mulatság kezdődik ... Leszáll az est, elcsendesedik a ci­gánytanya, a csillagos ég alatt szuny- nyadó fekete csöndben semmi sem mozdul. A kunvhók ajtaja letakar­va, a tüzek kihúvyóban, a kuny­hók előtt ott vannak a félbevma- radt, félig kivált teknők, a szerszá­mok. A hamvadó tüzek parazsa is kiak'ófélben van már, betakarja a szürke hamu ... Alszik a r.igánysor minden, lakóia a nagy mulatság után. Hirtelen fellebben az egyik kuny­hó bejáratának takarója és kilép rajta a feleségcsaló férj. Arcán I megtörtség, a töprengés utáni fáradt I vonások láthatók. Körülnéz, vajon j látja-e valaki? Amikor meggyőző- ; dik róla, hogy senki sem figyeli, lép­teit új szerelme sátra felé irányítja. j Elmondja neki a tervét, hogy el ! akarja innét vinni, hogy feleségül jakarja venni. I Hajlandó vele más vidékre köl­tözni?... Az asszony eleinte nemet j mond. de aztán csak beleegyezik a szökésbe. Munkához lá*nak. Az éj csöndjé­ben vigyázva lebontják a kunyhó­kat, ami azt jelenti, hogy meghaljak e cigánytársadalom számára. Aztán útrakelnek. Még maguk se tudják, hogy merre és 'minek mennek, csak egymás mellett akarnak \naradni. Valahol a csillagos ég alatt majd tanyát vernek, új kunyhót építenek, ahol szerelmük zavartalanul virágoz­hat . Reggel a legény öreganyja veszi észre unokám »halálát«. A szétbon­tott kunyhó roncsai fölött könnyekre fakad, siratja »halott« unokáját, akit a cigány sori ítélet más tálra üldö­zött, mert szerelemre gyulladt. * * * ... Újra csöndes a kultúrotthon, a oicányvajda-áo már kivonult belőle, hazafelé siet. Csak az eavik öreg ci- öó.oy: Nagy Józsof marod, hátra, s megkérdi az eoufi.ttes vezetődétől:. — Igazsgató úr, megyink valaho­vá? j — Megy&v1'. jfisUg. a kvltúrver- < spnvre —r feleli Tjoncniel Imre, s j Nany József —ár fut is, hogy újsá- j golhassa a többieknek ... — BUNI —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents