Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-24 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! »Személyes vélemény« vagy hivatalos álláspont Egy vasárnap a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kutató Intézet kísérleti gazdaságában Sikeres volt a siófoki középiskolás tornabajnokság A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOM GGYMEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 304. szám. Ara so FILLÉR Péntek, 1954. december 34. Korszerűsítették megyénk legszebb filmszínházát Három hónappal ezelőtt kezdték meg megyénk iegszebb filmszínháza, a 800 személyt befogadó kaposvári Vörös Csillag tatarozását. Több mint 200.000 forintos költséggel korszerűsítették az épületet. Jelentős átalakítást eszközöltek a gépházon: az oda vezető feljárót a tűzrendészeti szabályoknak megfelelően átépítették, a filmek feltekercselésére külön fülkét építettek. A vetítővászon melletti és a nézőtér mögötti falfelületet hangnyelővel látták el, hogy a filmek szövege és zenéje tisztább és érthetőbb legyen. Fehér János gépész, okleveles sztahanovista újításaként a vetítő- vászon előtti függönyt a gépházból egy gombnyomással lehet szabályozni. A színpadot kibővítették, a székeket átpolitúrozták, a falfelületek festési motívumait felújították és a termet új csillárokkal látták el. A filmszínházat december 23-án ünnepélyes keretek között nyitották meg. Ünnepi beszédet mondott Takács József, a Moziüzemi Vállalat igazgatója, aki egyúttal átnyújtotta Fehér János okleveles sztahanovistának’ a 25 évi jubileumi jutalmat. Ezután bemutatták a Kaméliás hölgy című francia filmet. Levelünk nyomában .. . A Néplap december 14-i számában megjelent "A MÁV figyelmébe! Miért van szükség Somogyszobon szerelvénycserére?« c. nyílt levélre válaszolunk. Bárcs—Somogyszob—Balatonszentgyörgy között két személy-szerelvény közlekedik. A szerelvények műszaki karbantartását, valamint tisztítását Barcson végzik. Természetes ez csak nappal lehetséges. Az egyik szerelvény a forduló szerint mindig csak éjjel van Barcson, a másik pedig nappal. A fentiek szerint — hogy a szerelvényék megfelelő karbantartását biztosíthassuk — Somogyszobon szerelvénycserére van szükség. Ezért egyik héten az egyik, másik héten a másik szerelvényt közlekedtetjük nappal. A szerelvények csak Somogyszobon találkoznak — másutt nincsen mód az átcserélésre. A jövőben azonban hétfő helyett kedden fogjuk a szerelvénycserét végrehajtani. Magyari István MÁV főtanácsos. tfiiiHHiiiiuiuHiniunuiBiumHiiiiaiiiiiiiiiiiimiiMBHiMaiiii illesse elismerés a Nagyatádi Fonalgyár dolgosóit A Nagyatádi Kézimunkafonalgyár dolgozói táviratban közölték a Megyei Pártbizottsággal és szerkesztőségünkkel, hogy évi tervüket az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása 10. évfordulójának tiszteletére december 2l-én délelőtt 9 órakor befejezték. A Megyei Pártbizottság elismerését fejezi ki az üzem vezetőinek, valamint dolgozóinak a jó munkáért és további sikereket, egyben kellemes ünnepeket kíván mindannyiuknak. Vidáman köszöntjük az új esztendőiMég karácsony előtt vagyunk, de már egyre több szó esik a Szilveszterről, az ó-év vidám búcsúztatásáról, az új év méltó köszöntéséről. CSEMEGE ÁRUHÁZ Az áruház vezetői mindent elkövetnek, hogy Szilveszterre árubőség fogadja a vásárlókat. Néhány számadat: 500 liter finom, palackozott bor, 200 üveg likőrkülönlegesség, pálinka, rum korlátlan mennyiségben, különleges, sajátkészítésű cukrászsütemények, rengeteg szemeskávé várja a szilveszterezőket. Ételneműek- ben sincs hiány. Bőségesen áll rendelkezésre a rövid idő alatt közkedveltté vált kocsonya, göngyölthal, rántotthal és fasirozott. VÁROSI SZÍNHÁZ Itt sem sötét, fűtetlen nézőtér várja Szilvesztert. Ezúttal a pécsi Nemzeti Színház művészeiből alakult brigád szórakoztatja vidám igigmiiiiiiiBBBiiaaBaaiBiaaiiiaBiBi i műsorával az ó-évtől búcsúzó dolgozókat. Két előadás lesz, s a Tarka-est keretében fellép Békés Rita, Mátray Mária, Dómján Marika, Sármási Miklós, Mille Imre, Korodini Ferenc és még több, Kaposváron ismert művész. A BÉKE SZÁLLÓ derekasan felkészült a várható nagy forgalomra. 80 hektoliter bor, 100 hektoliter égetett ital, rengeteg hideg étel — kocsonya, bécsi szendvics, fasirozott — s az étteremben budapesti művészek szórakoztató műsora várja a szilveszterezőket. ILLYÉS GYULA KULTÚROTTHON A rövid ideje működő építők kultúrotthona is felkészült a várható nagy forgalomra. Vidám, szilveszteri tarka műsorral búcsúztatják az ó-évet, tombola, szépségverseny is lesz az est műsorán. osolygós arcú, szemüveges asz- szony áll a mosóteknő mellett. A gőztől elárasztott konyhában petróleumlámpa halvány fénye világítja meg az asszony őszülő fürtjeit. Egy pillanatra felegyenesedik, megropogtatja derekát s örömmel hallgatja a szomszéd szobából átszűrődő gyermekzsivajt. Gyermekei vidáman haneuroznak, élvezik a téli vakáció örömeit. Amikor megunják a játékot, énekkönyvet vesznek elő, s egy Télapóhoz széló dalocskát énekelnek. Gyermekei közelsége megnyugtatja őt és arra gondol, hogy mégis csak érdemes volt nélkülözni, tanulni és dolgozni, hisz mmdezt gyermekei jövőjéért tette. Tóth Mihályné, az öreglaki általános iskola ■tanára megtörli víztől kn- ázott, fáradt kezeit s betessékel a belső szobába. A kályha ropogó tüzének fényénél három kisgyermek játszadozik. Kissé ijedten újságolják édesanyjuknak, hogy Anti összetörte a lámpaüveget. Az édesanya szigorúan v*7. kisfiára, de aztán hirtelen elmosolyodik. h'sz a' felnőtteknél is előfordul az ilyesmi. Csakhamar előkerül a tartalék-cilinder, s most már a kivilágított szobában kezdünk beszélgetni. r pn olyan kicsi em- bér vagyok — mondja szerényen Tóth Mihályné —, hogy nem is érdemes leírni . a nevemet. — De gyermekei nem hagyják annyiban. Körülfognak és egyszerre . kezdenek mesélni szeretett édesanyjukról, •kitüntetéseiről. Oly nagy a hangzavar, hogy a legidősebb gyermek, a 13 éves Pannika is meg- sokalilja. Csendre inti kistestvéreit, anyja nyakába csimpaszkodik és kérlelni kezdi: — No, anyuka, meséljél te inkább, úgy jobb lesz! — Tóth Mihályné csókot lehel kislánya homlokára. becsukja szemét és elgondolkozik. A gyermekek hallgatnak és ér- dek’őHvo figyelik édesanyjukat ... Lassan, vonatottan beszél Életének első része csupa kellemetlen emlékből tevődik össze. Szegény parasztcsalád evprmeke volt és hosszú, küzdelmes évek után szerezte meg az oklevelet. Könnyezve emlékezik vissza szüleire, akik annyi sok áldozatot hoztak őérte. — Még két ho'd földet is el kellett adniuk — mondja —» hogy fedezni tudták az iskolai költségeket. — S ez az á'dozat sokáig hiábavalónak bizonyult. Teaz. hogy váffvai teljesültek, tanítónő lett, de hosszú, hosszú évekig nem tudott elhelyezkedni, nem kapott kinevezést Sok mindent meg- nrébált ezekben az éveikben Sokéig mint háztartási alkalmazott, majd mint házitanító dolgozott s a megnemértés. nélkülözés elkeserítene. — Amikor férjhezmen- tem —• mondja felcsillanó szemmel — megváltozott a helyzet. Kissé megnyugodtam, s az otthoni munka, gyermek- nevelés lekötötte minden percemet. De nyugalmam nem tartott sokáig. Egyre jobban éreztem, hogy a háztartási munka sehogysem elégít ki. Vágyódtam az iskola, a gyerekek után s fájt a szívem, ha ősszel nem mehettem tanítani. Boldog voltam és megelégedett, de tanítás nélkül nem éreztem magam teljes embernek. 1? gy pillanatra el- J hallgat. Arcmozdulataiból, viselkedéséből érezzük, hogy most jutott el gondolataival ahhoz az állomáshoz, mely megváltoztatta eddigi életét. Az iskolák államosításával lehetőség nyílt életcéljának eléréséhez, s most szinte kitörő lelkesedéssel beszél erről: — Végre tanítónő lettem az öreglaki iskolában. Nem volt könnyű dolgom — mondja elgondolkozva. — Sokszor úgy összejöttek a bajok, s a gyermeknevelés, az iskola, a háztartási munka együttvéve nagyon nehéznek bizonyult. De a hivatásom iránti szeretet mindig segített legyőzni a nehézségeket. Uj erővel. még nagyobb lelkesedéssel láttam munkához. Tóth Mihályné több kedvet érzett a felső tagozat tanításához, ehhez viszont képeznie kellett magát. Beiratkozott a pécsi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatára, s a tanítás, a fárasztó házi munka mellett hosszú éjszakákon •keresztül olvasott, tanult, készült a vizsgákra. A vizsga eredményéről nem ő tájékoztat. Gyermekei nagy igyekezettel ugranak a szekrényhez, hogy elővegyék az oklevelet. A ’egki- seibbik, Misi győzedelmeskedik s diadallal nyújtja át a piros díszkötésű okmányt: — Ezt tessék megnézni — mondja, s nagy izgalmában lesepri a hamutartót az asztalról. Az oklevél tiszta kitűnő eredményt bizonyít. Tóth M'hálvné lelkiismeretes tanulás, becsületes munka eredményeként á’talános iskolai tanár lett. Cmretem az iskolai munkát —mond- ia. — Gyermekkorom óta eevet’en. le&hűbb barátom a könyv s ez sokunk ürömét szerez nekem . Malkarenkótól tanultam a legtöbbet., ő az eszménvkénem. s úgy érzem, a kitüntetéseket, összes eredményeimet neki köszönhetem. JVÍp^var-tÖrténekm szakos tanár Az iskola növendékei szívükbe zá rták szeretett tanítójukat és bizony sokszor Panaszkodnak. hogy rövid a történelemóra. De a ma.pvaróráktó' sem idegenkednek Tanárnőtök irodalmi szakkör vezetésével is foglalkozik. — Sokat gondolkoztam. kísérleteztem — folytatia a beszélgetést —, hogy hogyan lehetne fejleszteni a gyermekek beszéiőképességét, kifejezőkészségét. A szakköri foglalkozások segítettek ebben. Már eddig is nagyfokú bírálókészség | fejlődött ki tanulómk- I ban, s ha beszélgetés I közben egy nyelvtani ] vagy mondatszerkesztési hibát fedeznek fel, egyszerre 10—15 kéz emelkedik a magasba, hogy kijavítsák a tévedést. TTóth Mihályné lel- * kiismeretes, odaadó munkáját bizonyítja, hogy a Magyar Nép- köztársaság kiváló tanára címmel tüntették ki. Nem szívesen beszél eredményedről s így ismét kisfia, Anti szólal meg: — Nagyon örültünk, amikor anyuka megkapta a kitüntetést — mondja boldogan. — Éjfélig vártunk, s amikor megjött, úgy összecsó- koltuk, hogy alig tudott szóhoz jutni. A község kiváló pedagógusa állandóan tanul. A fárasztó napi munka után előveszi Makarenko egy-egy művét, hogy akár tízperces olvasással is bővítse ismereteit. Ahogy mondja: — Sokat kell tanulnom, hogy minél érdekesebbé tegyem az órát. Tóth elvtárs<nő magánélete eggyéforrott iskolai életével, s ez megköny- nyíti munkáját. Példás, kiegyensúlyozott családi életével utat mutat a falu dolgozóinak és az iskola növendékeinek is. £ zíwel-lélekkel, ha- ^ tártalan . szeretettel neveli kisdiákjait s a tiszta, sugárzó gyermekszemek megkétszerezik akaraterejét. Jávori Béla. EGYLÁBOD1GAZDA GONDOLATAI jL'' lesendesedett a kora tavasztól késő őszig zajos határ. A földek gondosan művelve, elkészítve várják a tavaszt. A hosszú ősz módot adott arra, hogy a szokottnál előbb és jobb eredményekkel fejezzük be a mezei munkát. Szinte nem tudok betelni a szép látvánnyal, ami a mezőn fogad: elnézem a zöld vetéseket és a gondosan felszántott földeket, s ez a szemlélődés felvidítja az ember szívét-lel- két. Jó termést várhatok jövőre — gondolom örömmel és bizakodóan. Mivelhogy véget ért a szántóföldi munka, ilyenkor a ház körül foglalatoskodom, fát vágok, vagy a hibás, megrongálódott mezőgazdasági szerszámokat javítom. Egy percet sem töltök el tétlenül. Igaz is, a gondos, jó gazda mindig, minden időben talál magának munkát. így megy ez napközben. De hosszúak a téli esték. Mit is csinálhatna egy magamfajta falusi gazda? Alszik és unatkozik — így volt ez csaknem mindig. Hiába jön át minden este a Jóska sógor beszélgetni, azért mégis valahogy üresek, unalmasak az esték. Kocsmába se én, se a sógor nem igen járunk el — nem kenyerünk a kocsmázás. Nagyatádra is csak vásár alkalmával megyek el. így sok újat esténként nem igen tudunk egymásnak mondani. Amit én tudok, azt már d sógor is tudja. Ebben a kis faluban nem igen történnek »nagy események«, amelyek sokáig foglalkoztatnák az embert. Azt meg, hogy mennyi az osztalék a Népakaratban, a Békében és az Alkotmányban munkaegységenként, annyiszor elmondtuk már egymásnak, hogy jobban tudjuk, mint a tsz-tagok — pedig azok is tudják ám! jOjozi, az igaz, van, de csak hetenként kétszer, azonban mindkét alkalommal ugyanazt a filmet játssza, így egy estére van némi szórakozás, időtöltés biztosítva. Az újságok közül a Szabad Földet olvasom. Az is csak egy estére elég, mert amíg az első sortól a legutolsó sorig elolvasom, le nem teszem. Az újságon kívül olvasnivaló a kalendárium is, de azt már — nem akarok a nagyot mondók képében tetszelegni — legalább ötször elolvastam. Kislányom is elfogott arra, hogy hallgassam meg, amit 5 a kalendáriumból felolvas. Hallgattam — mit tehettem mást. Az írás közben majd elfeledkezem arról, hogy mit is akarok sok gazdatársammal együtt. Olvastam az újságban, hogy kétezernél több falusi gazdakör alakult az ország különböző részein. De itt, Lobodon még nem gondolták ilyesmire, pedig jómagam is már szóvá tettem. A járási kiküldött ugyan említette a múltkoriban, hogy ő már rég szervezi ezt habodon. Erről a szervezésről azonban senki sem tud semmit. Úgy lászik, akkorra akarnák gazdakört felállítani, amikor elkezdődik a tavaszi munka, s nem lesz időnk, hogy megbeszéljük ott gazdatársaimmal dolgainkat. Arról is olvastam, hogy a gazdakörök nagyon hasznosak, mert ilyen összejövetelen gazdasági szakemberek tartanák előadást a fejlett agrotechnika helyes alkalmazásáról. Meg azután itt cserélik ki tapasztalataikat a gazdák — ebből is sokat lehetne tanulni. Úgy gondolom, itt módját ejthetnénk a bennünket érintő rendeletek ismertetésének, s így megelőzhetnénk a sok félreértést, amiből kárunk származik nekünk, gazdáknak. A gazdakörben legalább közelebb kerülhetnénk egymáshoz, egyéni gazdák és termelőszövetkezeti parasztok. Beszéltem Sándorral is, a tsz elnökével, mondta, hogy ő is tartana előadást arról, hogyan érték el eddigi eredményeiket. Azt hiszem, a másik tsz-ek elnökei és tagjai is hívei a gazdakörnek. Láthatják, nem magam akarom csak. D e egyelőre ebből elég lesz, majd legközelebb még bővebben írok tapasztalataimról. Remélem, akkor már gazdakörünk munkájáról is beszámolhatok. Gazdatársaim nevében: L. G. J