Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

Szerda, 1954. december 22. SOMOGYI NÉPLAP 3 ÜNNEPI ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) ..A múltak dicsősége nagy nem­zeti kincs. Nagy emlékezetek ala­pítanak a népeknek nagy jöven­dőt, mert nemes forrásai a haza­fias nagy tetteknek1 ‘ — írta em­lékirataiban Kossuth Lajos. Ilyen felbecsülhetetlen kincs a 48- -49- es honvédség dicsősége, aminek be kell ragyognia fejlődő, izmo­sodó néphadseregünket. Múltunk gazdag ilyen lelkesítő hagyomá­nyokban. De néphadseregünk korszerű ki­építésében döntő szerepe a munkásság és parasztság szö­vetségén, a nemzet szilárd egységén nyugvó néphatalom­nak van, amely sarkából kiforgatta hazánk­ban a régi’ világot és diadalra vit­te a népi demokráciát. Néphadseregünk erejének foko­zása, harcképességének növelése, nemzeti létünk, szabadságunk, függetlenségünk és szuverén álla­mi létünk kérdése. A gyengék sorsa a rabság. Szabad és független csak az az ország lehet, amely bizton­sága érdekében növeli védel­mi erejét, fejleszti népgazda­ságát, fokozza ipari és mezőgazdasági termelését és emeli a nép anyagi és kulturális színvonalát. Néphadseregünk erejének ez a legbiztosabb záloga. De megsok­szorozza erejét és hazánk bizton­ságát az, hogy Magyarország a háborús imperialista front és a demokratikus békefront erői kö­zötti világküzdelemben tántorít- hatatlanul a szocializmus és az emberi haladás élenjáró országa, a Szovjetunió oldalán áll, hogy olyan szövetségese van, mint a Szovjet Hadsereg, melynek hősies­sége és szolidaritása a szabadság­szerető népekkel a győzelem ki­apadhatatlan forrása, amely az emberiség-legigazibb ügyéért har­col, amely minden poklon keresz­tül, végül is győzni fog az egész világon. A Horthy-rendszer árulásából, a második világháborúból le kell vonni a tanulságot, amely a té­nyek tükrében tárja elénk, hogy néphadseregünk akkor volt hazánk véneimének szilárd támasza, akkor hajtotta vég­re legdicsőbb fegyvertényeit, győzelmi babérok akkor ko- szorúzták harci zászlait, ami­kor hazánk ősi ellensége, a német militarizmus ellen szállt harcba. De amikor a volt uralkodó osztály nemzeti ügyünk elárulásával né pünket és hadseregét idegen célo­kért német zsoldba állította, szé­gyenteljes vereségek, mérhetetlen vérveszteségek érték, hazánkat katasztrófába sodorták. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Tíz esztendeje, hogy újra meg­teremtődött a magyar államiság, s tíz esztendeje, hogy hazánk szabad! Emlékezzünk vissza az akkori időkre. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az or­szág“ — mondotta akkor a Ma­gyar Kommunista Párt, mely ugyanakkor bizakodva és bátran át olyan mélyreható, az élet minden területére kiterjedő átalakulást, soha nem végzett olyan hatalmas, eredményes, építő és újatalkató munkát, mint ■» felszabadulás óta eltelt egyetlen évtized aiaít. (Taps.) Rövid néhány év hősi, lelkes, len­dületes, áldozatos munkája nyo- ! mán jórészt begyógyultak a hábo­. . , T i rú legsúlyosabb gazdasági sebei, hirdette. „Lesz magyar ujj a szüle- j újjáépítéssel párhuzamosan te®; . ,, , I megváltozott hazánk egész gazda­Nagy szó volt ez akkor, meresz jövendölés, az elalélt, ezer sebből vérző nemzet láttán sokan csüg- gedéssel, kételkedve hallgatták. De az elmúlt tíz esztendő azokat iga­zolta, akik a legszömyűbb nehéz­ségek közepette önfeláldozóan, a j népelnyomók és kizsákmányolok I országából a szocializmust építő népi demokrácia szabad oiszágává lett! Az elmúlt tíz esztendő egy­ben az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális felemelkedé­sének, a nyomorból, a nincstelen- ségből, a munkanélküliségből és szellemi elnyomásból való kiemel­kedésének évtizede is volt! A magyar nemzet e tíz eszten­dő alatt egységesebb és össze- forrottabb lett, mint valaha: fel­számolta a nemzetietlen, hazafiat­jobb jövőbe vetett hittel fogtak i dos barc után elnyerte jogos tu- norhasintott hazánk talnraállitasa , - ,. -, _____________ por basújtott hazánk talpraállítása lajdonát> a nagybirtokos földjét és bányákat, bankokat szinte megoldhatatlannak látszó feladatához. S ma, tíz év távlatá­ból büszkén állapíthatjuk meg, hogy hazánk ezeréves történelme folyamán népünk még nem élt sági rendje. A kommunista párt vezetésével a munkásosztály, sző-1 lan földbirtokosok és tőkések osz- vetségben a dolgozó parasztsággal, | tályát, létrejött a munkásegység, szívós, nehéz harcokban megverte j megszilárdult a munkás-paraszt és felszámolta a földbirtokosok szövetség, az értelmiség zöme fel­osztályát, az ipari burzsoáziát. A zárkózott a mind egységesebbé dolgozó parasztság annyi évszáza- váló nemzethez. Ezeréves történel­' rne folyamán először lett a ma­gyar nép az ország igazi gazdája, s egységesen el van szánva arra, hogy megvédje kivívott szabadsá­gát, függetlenségét, s fokozott erő­vel építse tovább az új, a boldog, a szocialista Magyarországot! (Hosszantartó taps.) , a gyárakat, kisajátította a dolgozó nép. A ha­talom a- munkásosztály vezette dolgozó nép kezébe került. Ha- ; zánk egy rövid évtized alatt a i nagybirtokosok és nagytőkések, a jövőbe vetett hitünk ma erősebb, mint valaha is volt Mélyen tisztelt ünneplő közön­ség! A debreceni Ideiglenes Nemzet- gyűléstől az országgyűlés mai ünnepi üléséig hatalmas utat tet­tünk meg. De a szocializmus épí­tésének nagyszerű munkájában hazát épített a korhadt és rombadőlt régi úri Magyar- ország helyén, s jövőbe vetett hitünk ma erősebb, mint va­laha is volt. 1944. december 21-én, a debre­nincs megállás. Tovább kell halad- cenj ideiglenes Nemzetgyűlés, fél­nünk a kijelölt úton. amelyre szabadult népünk történelmi cse- múlt év júniusában léptünk, a lekedete volt, nagy idő nagy ese­párthatározat és a kormányprog­ram szellemében, amely köré a magyar népmilliók osztatlan lel­kesedéssel tömörülnek és teljes ménye, amely örökké élni fog né­pünk emlékezetében. A régi har­cok emlékein keresztül tudjuk igazán értékelni, milyen nagy kin­bizalommal dolgoznak célkitűzései csünk a szabadság, amelynek tíol- megvalósulásán, amelynek alapjain gozó népünk birtokába jutott és Népünk örökre szívébe zárta felszabadítóit, a szovjet hősöket Ha sorra vesszük azokat a té- re sietett. Talpraállásu-nk és fel- jnagy pártja: a Magyar Dolgozók­a párt, a kormány és a nép szi­lárd egysége kialakult. Dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek tevékeny közre­működése a helyi tanácsok munkájában és a Hazafias Népfront mind szélesebben ki­bontakozó mozgalmában biz­tosítják a párt és a kormány számára népünk egységes tá­mogatását. Erre az erőre támaszkodva, erő­feszítéseinket most pártunk októ­beri határozatának végrehajtására, népgazdaságunk fellendítésére, gazdasági terveink megvalósításá­ra, a termelés növelésére és ol­csóbbá tételére kell összpontosíta­ni. A feladat: megoldani és dolgo­zó népünk, munkásosztályunk, egyéni és termelőszövetkezeti pa­élvezi annak áldásait, immár tiz esztendeje. -Egy pillanatra se fe­ledjük, hogy ez a szabadság ma tíz esztendeje, az Ideiglenes Nem­zetgyűléssel vált falszabadult né­pünk közkincsévé. A múltban uralkodó osztályai árulása le térí­tette a nemzeti érdekek egyedüli helyes útjáról, ma felszabadult népünk, a párt vezetésével szilárdan és rendíthetetlenül áll a népek felszabadítója, a szocializmus hazája, a hatalmas Szovjet­unió mellett és együtt halad a baráti népi demokráciákkal. nemzeti felemelkedésünk, boldo­gulásunk egyetlen járható útján, a szabadság, a béke, a szocializ­mus útján. Az új évtized küszöbén, az ei­rasztsagunk, haladó ertelmise- .,u , .... . , , , . . , , , , , ! műit tíz esztendő tapasztalataival gunk, a tudomány es technika• , . .... képviselői közreműködésével me»- gdzdaSabban- azzal a meggyozo- Kepvise kofemuicofes?veI..”1.eg:idéssel indultunk el szabad életünk valósítani azt a gazdasagpolitikai .*.• i ­_ ., , ö i ^ , második evtizedenek utján, noey munkaprogramot, amely gazda- biztosan J ’ sági életünk mai nehézségeit gyorsan leküzdve, nagy lépések­kel viszi majd előre népünk anya­gi és kulturális felemelkedésének ügyét. Ez a kormány légközelebbi tennivalója. Ez az a láncszem, amelyet meg­ragadva, a szocializmus építésének újabb sikereivel gyarapítjuk azo­kat a ragyogó eredményekét, amelyeket Debrecenből, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés történelmi üléséről elindulva, az elmúlt tíz esztendő folyamán hazánk javára, népünk boldogságára megvalósí­tottunk, amelyek nyomán hazánk ma erősebb, függetlensége szilár­dabb, népe egységesebb, mint bár­mikor volt. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk fel­emelő megnyilvánulása. Igazolása annak, hogy a maga erejébe és szorgalmába vetett hittel dolgozó népünk új országot, szabad, független teljesedésbe mennek népünk vágyai, amelyek a béke, a sza­badság és a jólét világában, a szocialista társadalomban öl­tenek testet. Tisztelt Országgyűlés! E nagy történelmi esemény tíz­éves évfordulóján javaslom, hogy a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése az 1944. december 21-i Ideiglenes Nemzetgyűlés ragyogó emlékét törvénybe iktatva örökít­se meg a jövendő nemzedékek számára. Nagy Imre beszédét hosszan­tartó tapssal fogadták, majd a megjelentek lelkes ünneplése köz­ben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének első titkára emelkedett szólásra. nyezőket, melyek dolgozó népűnk egy évtizedes építő s nemzetfor­máló munkájában döntő szerepet játszottak, s jövendőnk kialakítá­sában, további felemelkedésünk­ben is döntő súllyal esnek latba, úgy elsőnek arra kell rámutat­nunk, hogy minden eredményünknek és sikerünknek, melyet az el­múlt évek folyamán elértünk, kiindulópontja és alapja a Szovjetunió világtörténelmi je­lentőségű győzelme a német fasizmus felett. A győzelem nemcsak a német im­perializmus igája alól szabadította fel hazánkat, de megsemmisítette a Hitlerrel szövetséges magyar elnyomó osztályok hadseregét és államgépezetének legfontosabb ré­szét, ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy a dolgozók fokozato­san birtokukba vegyék az állam- hatalmat. A Szovjetunió hadserege verte le kezünkről a kettős bilincset: a német elnyomókét és a magyar ki­zsákmányolókét. Vérük hullatásával szabadítot­tak fel bennünket a hősök, akik­nek porai szerte az országban ha­zánk földjében pihennek. A ma­gyar nép örökre szívébe zárta felszabadítóit, a szovjet hősöket. Amikor nemzetünk tíz évvel ez­előtt kezdődő újjászületéséről em­lékezünk, emelkedésünk döntő tényezője volt (Pártja! (Nagy taps.) az, hogy felszabadulásunk első nap­jától kezdve mindmáig szakadatla­nul élveztük a Szovjetunió önzetlen baráti segítségét. A Szovjetunió vé­dőpajzsa volt felettünk az újjáépí­tés legnehezebb éveiben, ő védett meg bennünket attól, hogy idegen Az elmúlt tíz esztendő forradalmi átalakulásának fő hajtóereje az or­szág felszabadulásának első percétől kezdve a munkásosztály — benne elsősorban a budapesti (munkásság volt. A mi nagyszerű munkásosztá­lyunk a felszabadulás első órájától imperialisták véres polgárháborút kezdve megmutatta, hogy méltó tör­_ ' A-------------(1- U-----C „ „ r-.. ____1 i {__* ______Li______________' _ A r. els ő szavunk a hála és köszö­net legyen azoknak, akik éle­tüket és vérüket áldozták sza­badságunkért és a jobb ma­gyar jövőért. (Hosszantartó taps.) Az a felmér­hetetlen jelentőségű, sorsdöntő történelmi fordulat, amely hazánk és nemzetünk életében tíz eszten­dővel ezelőtt kezdődött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ból indult ki, annak idején jött létre. Ez a forradalom, amelyben 1917-ben a lángeszű Lenin és a Lenin alkotta kommunista párt vezetőivel az orosz- munkásosztály, szövetségben a parasztság sok­milliós tömegeivel, áttörte az im­perializmus frontját, megdöntöt­te a burzsoázia uralmát és létre­hozta először a világtörténelem­ben a munkásosztály szilárd ál­lamhatalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely a Szovjetunió szülte következményeivel a ma­gyar dolgozó nép és a magyar nemzet legsajátabb ügyévé vált, hazánk sorsát gyökerében meg­változtató, a magyar történelmet újjáformáló erővé. Ezért iktatta be a hálás magyar nép nemzeti ünnepei sorába november 7-ét, ezért lobog olthatatlanul örökre minden magyar hazafi szívében a magyar—szovjet barátság tüze. (Nagy taps.) A Szovjetunió, miután hősi had­serege győzelmesen szétzúzta a né­met fasizmust, azonnal segítségünk­víVhassanak hazánkban. Tanáccsal, gazdasági Segítséggel támogatott bennünket, valahányszor nehéz hely­zetbe kerültünk és ez az önzetlen segítség és annak tudata, hogy ’bár­mikor számíthatunk a nagy Szovjet­unió baráti támogatására, jövendő fejlődésünknek is legbiztosabb zálo­ga. Annak, hogy a tíz év előtt vissza­nyert szabadságunkat minden vo­natkozásban hazánk újjászületésére és felemelkedésére használhattuk fel, volt egv elengedhetetlen, alapve­tő előfeltétele. Olyan politikai szer­vezetre, olyan politikai pártra volt szükség, mely nemzetünk szörnyű elesettsége közepette is világosan látta, hova, milyen feladatok meg­oldására kell mozgósítani a mun­kásosztályt, összpontosítani erőit, ho­gyan kell a célok megvalósítására szövetségesül megnyerni a parasztsó« got, a dolgozó nép legjobbjait. Olyan párt kellett., amely helyesen tudta a magyar viszonyokra alkalmazni Marx, Engels, Lenin, Sztálin győzhe­tetlen elméletét és így a legnehezebb helyzetben is biztosan rávezette nemzetét a helyes útra. Az a politikai erő, az a szilárd szervezet, amely a súlyos idők­ben bátran és áldozatosan ma­gára vállalta és megvalósította a legnehezebb feladatokat, a Magyar Kommunista Párt volt! (Taps.) A Magyar Kommunista Párt, majd a munkásegyseg megvalósulása I után a Magyar Dolgozók Pártja a I legbonyolultabb helyzetekben is biz­tos kézzel vezette a dolgozó népet, mindenütt lelkesítő példát mutatott és szervezte a munkásosztály, a pa­rasztság, a dolgozó tömegok harcát, a porbasújtott nemzet felemelkedé­séért. az új, valóban szabad és füg­getlen Magyarországért, a jobb, em­beribb életért, a szocialista jövőért! Ez a párt hosszú, nehéz harcok fűzében kovácsolódott. össze, s már a felszabadulás előtti évtizedekben a Horthy-rendszer véres elnyomása idején, bátran és következetesen küzdött a magyar nép felszabadítá­sáért. E párt állt az 1919-es dicső forradalom élén. Gyökerei messze visszanyúlnak á magyar munkás­mozgalom immár százesztendős ha­gyományain túl, az 1848—49-es sza­badságharcig. E párt örököse és folytatója mindannak, amiért Dózsa György küzdött, ami a magyar tör téneiemben forradalmi, haladó, elő­remutató. Csak ilyen párt irányít­hatta és vezethette ezt a történelmi átalakulást, amely az új Magyaror­szágot létrehozta. A magyar dolgozó nép legjobb­jai bizalommal és egységesen so­rakoztak fel a mi pártunk mögé, mert a legutóbbi évtizedek sersdön- ő, történelmünket átformáló har­caiban meggyőződtek róla, hogy pár­tunk a jó utat mutatja, hogy egyet­len cél vezérli: a dolgozó nép érde­ke! Sikereink és jövő győzelmeink döntő tényezője változatlanul a ma­gyar munkásosztály, ■ a magyar nép tónelmi, nemzetvezető szerepére. Az áldozatvállalásban, s példamutatás­ban, a nemzet sebeinek gyógyításá­ban, mindenütt az ipari munkásság járt az élen, A felszabadulás után a magyar munkásosztály elsőnek ugrott talpra, s szervezte, irányítot­ta, harci szövetségbe kovácsolta a dolgozó parasztságot, a hazafias ér­telmiséget, a forradalom és a de­mokrácia erőit. A munkásosztály vé­gezte önzetlenül a"legnehezebb mun­kát az újjáépítés legsúlyosabb hó­napjaiban, fegyelmezetten, a jövőbe vetett bizalommal tűrte a pénzrom­lás szörnyű csapásait, s hallatlan lelkesedéssel és lendülettel fogott a szocialista Magyarország építéséhez. Ennek a munkásosztálynak keze nyomán jöttek létre a népi demok- ácia hatalmas alkotásai: Sztálinvá- ros, Inota, Komló, Kazincbarcika és a többi létésítmények, melyekre jog­gal büszke a magyar munkásság, pa­rasztság, értelmiség, egész ‘ dolgozó népünk. (Nagy taps.) Ez a számában és öntudatában egyre növekvő mun­kásosztály volt hegernónja, vezető- ereje az elmúlt évtized minden vív­mányának s fokozottabban az 'esz az elkövetkezendő időkben. Köszö­net és hála a mi nagyszerű magyar munkásosztályunknak! (Hosszantartó taps.) A magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tudta győzni a pa­rasztság sekszázezres (töpiegéit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések év­százados jármából csakis az ipari munkássággal szövetségben szaba­dulhat meg. Ez( a bölcs lenini taní­tást megértette a Két alapvető, nem­zetfenntartó dolgozó osztály, a mun­kásság és a parasztság is. A paraszt­ság legjobbjai már 1919-ban a pro- letárság harcaiban yállvetve küz­döttek az ipari munkásság oldalán saját földesuraik és . az idegen el­nyomók ellen. Horthy börtöneiben, az üldözött kommunisták és ipari munkások mellett, mindenütt ott voltak a falu dolgozóinak legjobbjai, . a »hárommillió koldus« képviselői, akik egy percre sem szüntették meg küzdelmüket a jobbágyi sors, a föl­desúri elnyomás ellen._ S amikor a Szovjétunió győzelmei­nek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság, az ipari munkásság támogatásával lelkesen, ellenállhatatlan erővel vette birto­kaiba a földesúri földeket. A földosztás, hazánk forradalmi átalakulásának e nagyszerű tette, eggyé kovácsolta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Még szorosabbá lett ez a szövetség, amikor a régi rend hívei ellentáma­dásba indulva vissza akarták venni a kiosztott földeket. Az' ipari mun­kásság, pártunk vezetése alatt egy- emberként állott újra telpra, meg­védelmezte szövetségesének, a dol­gozó parasztságnak jussát és »földet vissza nem adunk« jelszó alatt vég­leg biztosította a forradalom e nagy vívmányát. A magyar dolgozó pa­rasztság soha el nem felejti ezt a (Folytatás a 4. oldalon!) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents