Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

TILÁG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK ! Külpolitikai jegyietek A pártélet hírei Köszöntjük az ötéves Somogymegyei Népi Együttest! Az életet mentő vér Kauer György bízik a pártban Megyénk sportja fi MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 300. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954. december 19* rswnocr. mmmrkmí SOMOGY MEZŐGAZDASÁGA A FELVIRÁGZÁS ÚTJÁN A ma egy éve hozott párthatározat eredményét mérlegre téve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy év alatt jelentős előrehaladást értünk el megyénk me­zőgazdasága fellendítésében. A határozat nyomán meg­nőtt parasztságunk termelési kedve, s ma már nincs olyan község, ahol az egy esztendővel ezelőtt még mű­veletlenül heverő földterületek ne találtak volna gaz­dára. S most már nemcsak hogy szívesen műveli a földet a parasztember, hanem minden igyekezetével arra törekszik, hogy a földből minél gazdagabb ter­mést kényszerítsen ki. Mióta olcsóbbá vált a traktor- szántás, már nemcsak a tsz-ek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is jóval nagyobb igényt tartanak a gépállomások gépeire. Egyre inkább felismerik a ter­melők a műtrágya termésfokozó hatását, s mert lehe­tőség nyílt rá, mind többen műtrágyázzák vetéseiket. Kauer György öreglaki 6.5 holdas gazda ezen az őszön már nemcsak pétisót, hanem szuperfoszfátot is adott az őszi vetéseknek, s a tavasszal fejírágyázza azokat. Ősziárpából 18, búzából pedig 12 mázsás holdanként; átlagtermést akar elérni jövőre az idei 16, illetve 10,5 mázsás átlagterméssel szemben. Hogy mit tettünk a terméshozam fokozása érde­kében, lemérhető azon is, hogy ez évben mintegy 288 vagon mésziszapot használtunk fel talajjavításra,, s mintegy 27 vagonnal több műtrágyát — ezen belül 22 vagonnal több nitrogén műtrágyát — használtunk fel megyénkben a vetéshez, mint 1953-ban. Mindez pártunk és kormányunk intézkedései nyo­mán vált lehetővé, hisz tudvalévő, hogy azelőtti csak a szerződéses növényekhez kaptak műtrágyát az egyéni termelők, most pedig igénylésüket teljes mértékben kielégítettük. Nem kisebb az eredmény megyénk mi­nőségi vetőmagellátásában sem. Ez évben például a 12,2 vagon apró takarmánymagvakon kívül mintegy 314 vagon egyéb jóminőségű vetőmag került szétosz­tásra a megye tsz-ei és egyéni termelői között, szem­ben ;a 225 vagonnal, amit a múlt évben kapott me­gyénk. Azonkívül, hogy a savanyú talajokon mintegy 2 vagon édes csillagfürtöt vetettünk, 6,5 vagon egyéb pillangós takarmánymag került a földbe, amely a me­gye állattenyésztése fellendítéséhez nagy mennyiség­gel növeli íakarmánybázisunkát. Az utóbbi években igen elhanyagolt volt me­gyénkben a fontos termelési ág: a szőlő- és gyümölcs- termelés, amelynek megjavítása érdekében még na­gyobb erőfeszítéseket kellett .tennünk, mint egyéb te­rületen. Ezt szem előtt tartották megyénk párt- és ta­nácsszervei, s így máris javulás állt be mind a Szőlő-, mind a gyümölcstermelésben. Ez megmutatkozik egy­részt abban, hogy az idén például szőlővel 91 holddal, gyümölcsössel pedig mintegy 106 holddal nagyobb te­rületet ültettünk be, mint a múlt évben. Másrészt az járult hozzá a szőlő- és gyümölcstermelés megjavítá­sához, hogy bőségesebben állt rendelkezésére a terme­lőknek védekezőszer (rézgálic stb.), mint azelőtt. A növényi kártevők elleni védekezésben fontos szerepet tölt be és sok segítséget nyújtott már ez év­ben is a megye termelőinek a nagybajomi Növényvédő Állomás, amelyet a párt és a kormány intézkedése nyomán kapott megyénk az idén. Említésre méltó az is, hogy ez évben már 33 hol­don volt öntözéses gazdálkodás és újabb 77 holdon létesül öntözőtelep, míg a múlt években alig számotte­vő területen volt öntözéses rendszer, s ^ami volt, az is kisebb kertészetekben létezett. Sok még a tennivaló különösen az állattenyésztés és ezen helül a szarvasmarhatenycsztés megjavítása területén. Egyedül a sertéstenyésztésben állt be soha nem tapasztalt fejlődés az elmúlt évekhez' viszonyítva. A megye egyéni termelőinek sertésállománya több mint 11.500 sertéssel gyarapodott a múlt év óta, A szarvasmarha törzstenyésztése is javult, hisz az idén már 633 szerződéses tenyészbikát adott el a megye, főleg Kaposvölgye az országnak továbbtenyésztésre. Azonban a tejtermelésben még sem a Kaposvölgyé- ben, sem a megye egyéb területén nem hozta meg a kívánt eredményt ia szarvasmarhatenyésztés. Az ala­csony tejhozam fő oka, hogy sem a tsz-ek, sem az egyéni gazdák még nem tették magukévá — csak kis mértékben — a szakszerű szarvasmarhatartás, a tej­termelés növelésének alapvető és élenjáró módszereit. Annak eilenére, hogy most már nem küszködünk olyan takarmányhiáiuiyal, mint ezelőtt egy-két évvel, s mód­juk volna a tsz-eknek és egyéni termelőknek egyaránt, hogy okszerűbben állítsák össze a takarmányszabvá­nyokat, kevés helyen teszik ezt. Hogy ezen a terüle­ten is mielőbb számottevőbb eredményt érhessünk el, a megye állattenyésztő szakembereire nagy feladat vár. Ma. amikor a mezőgazdaság fejlesztését elősegítő decemberi párthatározat első évfordulóját ünnepeljük, fogadja meg megyénk dolgozó parasztsága, hogy az elkövetkezendő időben még méltóbban dolgozik a nagy célkitűzésért: megyénk mezőgazdaságának felvirágoz­tatásáért. Köszönet és elismerés mindazoknak, akik helytálltak a népünk kenyeréért, megyénk becsületéért vívott harcban Megyénk negyedik lett az országos begyűjtési versenyben. Még nem volt példa arra, hogy az első öt megye között foglaltunk volna helyet az ősziek begyűjtésébmi,. A kongresszusi versenyben másodikak voltunk, az augusztus 20-i versenyben is szép eredmé­nyeket mutattunk fel, és most az őszi begyűjtési versenyben is az elsők közt emlegetik Somogy megyét. Járásaink, párt- és tanács­szerveink, begyűjtési dolgozóink és dolgozó parasztjaink becsüle­tesen kivették részüket a begyűjtés nagy csatájából. Teljesítésük­kel, jó munkájukkal valamennyien hozzájárultak dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosításához, ahhoz, hogy több hús, zsír, tej és egyéb élelmiszer került a dolgozók asztalára. Köszönet dol­gozó parasztjainknak, begyűjtési dolgozóinknak, tanácsszerveink­nek! Elismerés és köszönet megyénk kommunistáinak, akik példa- mutatásukkal, népnevelőmunkájukkal serkentették a pártonkívüli dolgozó parasztokat. Köszönet községi, járási tanácsaink vezetői­nek és dolgozóinak, a végrehajtőbizottság tagjainak, akik segítet­ték a begyűjtést, harcoltak megyénk becsületéért. Nem kell szé­gyenkeznünk az ország dolgozói előtt, hozzájárultunk a kormány- program sikeres megvalósításához, a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Az őszi begyűjtési versenyben a járások sorrendje a következő: 1. Fonyódi, 2. tabi, 3. siófoki, 4. barcsi, 5. csurgói, 6. nagyatádi, 7. marcali, 8. kaposvári járás. A répáspusztai Első ötéves Terv termelőszövetkezet az or1- szágos tsz begyűjtési versenyben a harmadik helyre küzdötte fel magát. Dicséret és elismerés a termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak. A begyűjtési versenyben legjobb járás, tsz és község pénzju­talomban részesül. A megye legjobb járása, a fonyódi járás 2500 forint pénzjutalomban, a legjobb község, öreglak 1500 forint juta­lomban, a legjobb tsz, a ráksi Uj Élet 2000 forint pénzjutalomban részesül. A beadási kötelezettség teljesítésében élenjáró dolgozó parasztok között 17.500 forint értékű tárgyjutalmat osztanak szét. Jutalom­ban részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik mindenkor uelclá- san teljesítették állam iránti kötelezettségüket. A csurgói járás példát mutat az adófizetésben és a varos Az adóbevételi terv teljesítésé-] ben továbbra is a csurgói járás halad az élen. A járás pénzügyi' dolgozói becsületes, jó munkát végeznek az adóterv teljesítése érdekében. Az utolsó helyen még mindig a kaposvári járás kullog, amely példát vehetne a csurgóiak­ról, akik odaadóan, lelkesen küz­denek azért, hogy ne maradjanak adósai államunknak. Az adóbevételi terv teljesítésé­ben a járások sorrendje: 1. Csurgói, 2. marcali, 3. tabi. 4. fonyódi, 5. barcsi, 6. siófoki, 7. nagyatádi, 8. kaposvári járás. December 12-ig 108 százaiéira teljesítette az évi tervet a Rendeltszabóság Sok munkája van a kaposvári Rendeltszabóságnak. Készítik az ünnepekre a szebbnél szebb női kabátokat, csinosabbnál csinosabb férfiöltönyöket, és most már ter­ven felül, mert december 12-ig 108 százalékra teljesítették évi tervüket. Ezt az eredményt az év végéig még növelik, s arról adhat­nak majd számot, hogy kb. 15— 20 százalékkal túlteljesítették évi előirányzatukat. Ügyeskezü, kifo­gástalan munkát végző dolgozói vannak a Rendeltszabóságnak. Olyanok, mint Gémesi Antal, Sza- tyin Rudolt, Kelemen József, Hó­dosi Ferenc, akik munkájukkal elérték a sztahanovista szintet, tervüket állandóan 140—150 szá­zalékra teljesítik. Dicséret és el­ismerés illeti Kalmár Lajos elv­társat kiváló munkájáért. Fárad­ságot nem ismerve dolgozik, hogy a megrendelőket kifogástalan munkával elégíthessék ki. A dolgozók 23-án fenyőfaünnep keretében ajándékkal szeretnék meglepni a gyermekeket, ugyan­csak ezen az ünnepségen adják majd át a nyolc sztahanovista oklevelet. ÉPÍTŐIPARI MUNKÁSAINK TÖRLESZTIK TARTOZÁSUKAT A 73/4. Építőipari Vállalat nagy nehézségekkel küzdött az 1954-es év elején. A tervteljesítés grafikonja ekkor messze maradt a 100 százaléktól. Az év elején történt lemaradást csak részben sikerült az év végéig pótolni. A még 1954. évre szóló tartozást a következő néhány héten, s hónap­ban akarják a vállalat dolgozói rendezni. Munkájuknak egyrészét azonban határidőre, sőt határidő előtt elkészítették. A mernyei gépállomás legényszállását és mű­helyét, valamint a lakásépítkezést például határidőre átadták ren­deltetésének. Ezen az építkezésen dolgozott Takács József kőműves brigádja, átlagos teljesítménye 301 százalék volt. Ugyancsak határ­időre készült el a nagyatádi gép­állomás két lakása is. A nagyba­j ráti állami gazdaságban, a tap- sonyi gépállomáson, a lábodi álla­mi gazdaságban szintén határidőre I befejezték a lakásépítést. Jó ütem- ,ben halad a balatonboglári sző.ő- vessző-előhajtató építkezése is. Az építkezés dolgozói novemberi ter­vüket 106 százalékra teljesítették. Komoly erőfeszítéssel dolgoztak a tanítóképző építői, műszaki dol­gozói, novemberben 110 százalékot értek el. 100 százalék felett tel­jesítették múlt havi tervüket a kaposvári gépállomás, a Hűtőház, a Sétatér utcai iskola építkezése dolgozói is. Friss Lajos sokat emlegetett ki­tűnő kőműves brigádja most is mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett. A brigád tervét a múlt hónapban 214 százalékra teljesí­tette. Ebben az évben pártunk és kormányunk intézke­dései nyomán földművesszövetkezeteink egyre jobban kielégítették megyénkben is a város és a falu dolgo­zóinak megnövekedett vásárlási igényeit. Ezt részben a földművesszövetkezeti bolthálózat bővítésével, rész­ben pedig az áruk biztosításával valósították meg. Az áruellátás bővülését és a dolgozók vásárlóerejének nö­vekedését lemérhetjük azon is, hogy míg például az első negyedévben megyénk földművesszövetkezeteinek kiskereskedelmi forgalma alig 109 millió forint volt, a harmadik negyedévben a forgalom már megközelítette a 140 millió forintot. Kiskereskedelmi hálózatunk is bővült, mintegy 64 új egységgel szaporodott. Jelentős fejlődésen ment keresztül a szövetkezetek közétkez- íető, illetve vendéglátó ipara is. Ez évben például 42 új italboltot, 3 új cukrászdát létesítettünk megyénk­ben. E munkában jelentős szerepe volt a népfront-bi­zottságoknak, melyeknek kezdeményezésére többhelyütt — mint például Látrány községben — fiókboltot, Bu- zsákon szintén fiókboítot, Haliadon pedig italboltot nyitottak &, földművesszövetkezetek. Igen örvendetes az is, hogy ebben az évben a szö­vetkezeti gazdálkodás eredményessége — mind a nye­reséges szövetkezetek számát, mind a nyereség abszo­lút összegének növekedését tekintve — felfelé ível. Az év elején a 63 földművesszövetkezet közül mintegy 57 működött nyereséggel. Nyereségűit többmillió fo­rintot tett ki. A harmadik negyedév végén már 62 földművesszövetkezetünk zárt nyereséggel. Ennek fon­tos feltétele volt a földművesszövetkezetek gazdasági profiljában bekövetkezett előnyös változás, a megszi­lárduló és egyre fejlődő vezetés, a. tervek fúlteljesíté- se és a takarékos gazdálkodás. A szervezettebb munka, a szövetkezetek fejlődése magával hozta a felvásárlás növekedését is, ami az el­látási problémák megoldását igen előnyösen segítette elő ebben az évben. Mind a falu, mind a város dolgozói egyre nagyobb jelentőségét látják a földmű­vesszövetkezeteknek. Bizonyítéka ennek az, hogy egy év alatt a földművesszövetkezetek taglétszáma 6 ezer­rel szaporodott. Különösen a falu dolgozói támaszkodnak a föld­művesszövetkezetekre, hisz a földművesszövetkezetek feladata, hogy jólszervezett munkával, időben bizto­sítsák ja dolgozó parasztság részére a termeléshez, » terméshozam fokozásához elengedhetetlenül szükséges műtrágyát. A műtrágya beszerzésén kívül feladata a földművesszövetkezeti dolgozóknak a műtrágyahaszná­lat jelentőségének tudatosítása is. Ezt megkívánja a kormányprogram megvalósítása, a mezőgazdasági ter­melés hozamának gyorsütemű növelése. Ezen a terü­leten azonban még sok kívánnivaló van a földműves­szövetkezetek dolgozóitól. Többhelyütt, mint például Kaposszerdahelyen is, jelentős mennyiségű műtrágya hever a földművesszövetkezet raktárában ahelyett, hogy nevelő szóval arra serkentették volna a gazdá­kat, hogy őszi vetéseikhez vásároljanak műtrágyát, mert akkor bőségesebb termésre számíthatnak jövőre. Vannak még hiányosságok a földművesszövetke­zetek egyéb területén is. Nem kielégítő a szakosítás sem 0, ruházati, sem a vas-műszaki vonalon. Egyes nagyobb községekben, mint például Lengyeltóti, Cso- konyavisonía, Babócsa községben, még mindig nincs ruházati szaküzlet, amire pedig igen nagy szüksége volna a falu dolgozóinak. A dolgozó parasztok, külö­nösen a nagy munkák idején, szívesebben vásárolnák meg a helyi föidművesszövetkezet boltjában akár » vasárut, akár a textil- és bőrárut, mint hogy elmen­jenek más községekbe vagy a járási székhelyre bevá­sárolni mindezeket. Fontos volna Kaposvárott is egy mezőgazdasági szaküzlet létesítése, hogy még nagyobb választékban állna rendelkezésre különböző mezőgaz­dasági kisgép és egyéb felszerelés. Van még probléma a földművesszövetkezetek rak­tározásában Js, ugyanis sok helyen azért van zökkenő az áruellátásban, mert nincs alkalmas helyiség kellő mennyiségű áru tárolására. A raktár-kérdés megoldá­sa érdekében a jövőben sokkal észszerűbben kell fel­használni a beruházási keretet, illetve gondosabban kell elkészíteni a beruházási terveket. Megyénk földművesszövetkezeteinek tervszerűbb munkával, a lehetőségek jobb kihasználásával fokozot­tabban elő kell segíteniük a falu és a város közötti áruforgalom kiszélesítését, azt, hogy minél több szaba­don felvásárolt mezőgazdasági termény és termék ke­rüljön a városba, s ugyanakkor hiánytalanul kielégít­sék a falut a szükséges áruval, iparcikkekkel. Az eddigiek tapasztalatából tanulva, megyénk földművesszövetkezetei úgy javítsák meg munkájukat, ahogy azt pártunk politikája, a kormányprogram meg­valósítása, dolgozó népünk jólétének növelése megkö­veteli tőlük.

Next

/
Thumbnails
Contents