Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-18 / 299. szám
Szón thai, 1954. december 18. SOMOGYI NEPIIAP 3 A kaposszerdaheíyi termelési bizottság elégtelenre vizsgázott Az 1953. december 19-i párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása érdekében — amely a mezőgazdaság fejlesztéséről szól — az ország minden községében, így Kaposszerdahelyen is megalakult a termelési bizottság. Működésének azonban az eltelt egy év alatt semmi nyoma nem található. Pedig tennivaló ugyancsak sok lett volna. Nézzünk néhány példát: A község határában lévő dűlő- utak sok helyen járhatatlanok. Ezek megjavítása a termelési bizottság kezdeményezésére társadalmi munkával könnyen megvalósítható lett volna. A község alatt átfolyó Berkipatak medre annyira feltöltődött, hogy esőzés idején nem bírja az összegyü 1 emle 11 vizet levezetni. Évente többször is kiárad, esetenként többszáz métermázsa rétiszénát tesz tönkre. Az őszi vetések idején a gépállomástól vetőgépeket lehetett volna kölcsönözni. A termelési bizottság nem használta ki ezt a lehetőséget sem, egyes gazdák kénytelenek voltak kézzel vetni, ami köztudomású, kisebb terméseredménnyel jár. A szövetkezeti bolt raktárában hónapok óta érintetlenül áll a műtrágya, mert abból az ősz folyamán egyetlen kilót sem vett dákat a műtrágyázás előnyeiről. És még sok egyéb hibát fel lehetne sorolni. A sok hiányosság láttán önkénytelenül is felvetődik a kérdés: ki a felelős mindezért? Talán azok az állítólagos termelési bizottsági tagok, akik nem is tudják, hogy tagjai a bizottságnak? Nem! Ellenben elsősorban a községi tanács felelős és főként a tanács volt elnöke, Rédei elvtárs, aki szemethúnyt a hiányosságok felett és semmit sem tett a bizottság eredményes működése érdekében. De felelős a helyi párt- szervezet is, melynek vezetői látták ugyan a hibákat, ismerték a párt és kormány határozatát, de nem rázták fel a termelési bizottságot, hogy sürgősen lásson munkához. S végezetül felelősek a felsőbb irányító szervek is, melyek a decemberi párthatározat óta eltelt egy év alatt nem adták meg a bizottságnak a kellő tájékoztatást, nem végeztek alapos ellenőrzést, természetesen nem is-vették észre a kaposszerdahelyi termelési bizottság semmittevését. Ez nem mehet így tovább. A község dolgozó parasztsága már meg is tette az első lépést a tanácsválasztások alkalmával, amikor a volt elnök helyébe egy fiasenki. A gazdáknak ez a tartózko- tál, agilis embert: Karancz Jánost választották meg. Karancz elvtárs december 15- munkával nem győzte meg a gaz- én vette át az elnöki munkakört. dása annak tulajdonítható, hogy a termelési bizottság felvilágosító Látva a fennálló hiányosságokat, ígéretet tett, hogy a legnagyobb odaadással fogja végezni felelősségteljes munkáját. Egyik főfeladatául tűzte ki a termelési bizottság újjászervezését, annak aktív működtetését. . A munka eredményességéhez azonban elengedhetetlenül szükséges a helyi pártszervezet irányítása is. A felsőbb szerveknek pedig gondosabb ellenőrzést kell végezniük, több gondossággal kell a községi termelési bizottság munkáját támogatniok. Az újjászervezendő termelési bizottság az 1954-es év hiányosságaiból okulva vegye számításba, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket már az elmúlt év folyamán végre kellett volna hajtani. Készítsen az 1955-ös évre munkatervet, amelybe vegyen fel minden végrehajtandó feladatot, a növénytermesztés, az állattenyésztés fellendítését. Szervezzenek a téli estéken előadásokat, ahol képzett szakemberek oktassák a dolgozókat. Végezzen a bizottság állandó és széleskörű felvilágosító munkát a jól bevált termelési módszerek népszerűsítésére. Érezze át a bizottság minden tagja felelősségének súlyát. Minden akadályt leküzdve töltse be hivatását, hogy Kaposszerdahely község dolgozó parasztsága eredményesen vehesse ki részét kormányunk mezőgazdaságfejlesztésii programja megvalósításának nagy, nemzetépítő munkájából. A SOMOGYI NÉPLAP POSTÁJÁBÓL Nagyobb megbecsülést igényelünk a járási és megyei népművelési osztálytól „Ne adjanak fegyvert a népek milliói gyilkosainak kezébe!” Somogy megye fiataljai és ifjúsági vezetői táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak, melyben tiltakoznak a nyugatnémet hadsereg felfegyverzése ellen. A távirat szövege: „Országos (Béketanács, Budapest. Mi, Somogy megyei fiatalok és ifjúsági vezetők felháborodva értesültünk arról, hogy az amerikai imperialisták világuralmi és üzleti céljaik érdekében ismét fel akarják támasztani azt a nácihadsereget, amely alig tíz éve végigtaposta Európát, vérbe, tűzbe borította Európa népeit, s a magyar nép, a somogyi ifjúság tízezreinek is pusztulását idézte elő. A Szovjetunió felszabadító hadserege szétzúzta a fasiszta hordát s mi megismerkedhettünk a szabadság boldog érzésével. Megtanultunk élni a szabadsággal. Jövőnk biztosítéka, hogy szeretett pártunk vezet bennünket, és mi továbbra is teljes szívvel, minden ■erőnkkel harcolni akarunk e boldog jövőért. Erélyesen tiltakozunk a nyugatnémet hadsereg felfegyverzése ellen, amely boldog életünket veszélyezteti. Követeljük, hogy Nyu- gat-Németország felfegyverzése helyett Németország egyesítéséről •tárgyaljanak és ne adjanak fegyvert azoknak a kezébe, akik 10 évvel ezelőtt a népek millióinak okoztak mérhetetlen szenvedést. SOMOGY MEGYE IFJÚSÁGA.’“ Mit várnak a karádiak a községi népfront-bizottságtól ? Községeinkben a népfront-bl zottságok már megalakulásuk idején, de különösen a tanácsválasztás után eredményes munkát végeztek. Elkészítették akcióprogramjukat, amelyben a község legfontosabb problémáinak megoldására tettek ígéretet. Az akcióprog- ramok megvalósítása a legtöbb helyen a lakosság támogatásával már megindult. Nem így történt ez Karádcn. Annak idején a népfront-bizottság itt. is megalakult, s a község lakossága bizalommal és érdeklődéssel figyelte tevékenységüket. A karádi népfront-bizottság azonban még mindig nem készített akcióprogramot. Mint a községi tanács elnöke elmondja — aki ugyancsak tagja a népfront-bizottságnak — azon tanakodnak, hogy inilyen feladátok megvalósítását tűzzék célul, s e kérdésben nem tudnak megegyezésre jutni, vagyis nem találnak olyan feladatot a községben, amelyet a népfront-bizottság a lakossággal karöltve, vagy legalább is állami segítséget kérve — megoldhatna. Pedig van feladat Karádon is olyan, amit a népfront-bizottság megoldhatna s meg is kell hogy oldjon. A többi között ilyen feladat a vízellátás megjavítása. A község lakói panaszkodnak, hogy a közkút vize iszapos, de a többi községi kút vize is egészségtelen, s éppen a rossz Víz az oka, hogy sok a strumás beteg Karádon. Időszerű lenne már egy artézi kút fúrása. De van sok ilyen probléma, csak körül kellene néznie a népfront-bizottság tagjainak a községben. A községen átvezető út felett egy helyen egy húszméteres híd megjavítása lenne szükséges, mert azon át a közlekedés már életveszélyes, s ha lezárnák a hidat, akkor megállna a forgalom. A híd javítása is sürgős. De találna még feladatot a népfront-bizottság, olyant is, amit saját erejükből megoldhatnának: így például a gyalogjárók megjavítását. Ezt már több községünkben megoldotta a népfront-bizottság és a lakosság. Jobb munkával üdvözöljük az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 19. évfordulóját A 7. Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésének. 10. évfordulóiét mi, So- mcgytarnóca dolgozói is örömmel és lelkesedéssel ünnepeljük, hiszen tudjuk, hogy milyen nagy történelmi jelentőségű tény volt ez az ország- gyűlés nemzetünk életében. 1944. december 21-én éreztük először, hogy a mi nemzetünk a háborús romokból mégis feltámad s vég- i\ a nép veszi kezébe a hatalmat. A község lakossága hosszú évtizedeken át sokat szenvedett, sokszáz család dolgozott Széchenyi grófnak. A felszabadulás, maid az országgyűlés megnyitotta előttünk az utat. 1945 tavaszán 146 család kapott földet községünkben. 1949-ben már családi házat építettek a volt cselédek. Űgyanebbe.n az évben sok dolgozó az állami gazdaságban helyezkedett pl, s amikor 1052-ben megalakult a tsz. sokan választották a közös gazdálkodás útját. A község hatalmasat fejlődött. Megépült a Tarnócát Barccsal ösz- szekötő vasút, telefont kaptunk. Újonnan megépült földművesszövetkezetünk és kultúrházunlk van. Iskola és 24 új ház épült azóta, s most tovább fejlesztjük községünket k'slakások és óvoda építésével. Erősítjük és fejlesztjük a nagyüzemi gazdálkodást. Egy esztendő, a mezőgazdasági határozat megjelenése óta fejlődött a özség mezőgazdasági termelése, megnőtt a termelési kedvünk. Mindezt a felszabadulástól, az első országgyűléstől számítjuk, azóta fejlődtünk ilyen hatalmasat, amióta először beszéltek Debreoenben á mi lövőnkről, a nép hatalmáról. Községünk most tovább követve pártunkat, szoros egységben a Ha- ?cues Népfront zászlaja alatt, tovább fejlődik. Az Ideiglenes Nem zetgyűlés összeülésének 10. évfordulóján hálával és szeretettel gondolunk a Szovjet Hadseregre, pártunkra és kormányunk vezetőire. Tudjuk, mi* köszönhetünk a felszabadulásnak, s azt. is, hogj' mit jelentett'az első országgyűlés. Éppen ezért fogadjuk, hogy a jövőben még jobb munkát végzünk, hazánkért, otthonunkért. Községünkben a pártA karádi kultúrcsopoirt a megyei tanács népművelési osztályának kérésére a szólód: kultúrotthon avatására készült az ősszel. A műsort Anderka József elvtárs, az osztály kultúrotl hon-előadója segítségével állítottuk össze, s ezt ellenőrzése során jónak is találta. Ellenőrzésben nem is volt hiány. Fajtaj László elvtárs, a járási népművelési előadó is megnézte, s csak annyi vitánk, volt, hogy az üveges táncot bekötött fejjel fmenyecské- sen), vagy fedetlen fejjel (lányosán) táncolják-e? Ebben is megegyeztünk. Igaz, közben megjegyezte, hogy ő még ilyen »bandát« nem látott, mint a mi csoportunk. Végül is abban maradtunk, hogy másnap együtt megyünk, velünk jön ő is Szóládra. Már fe’öltözve, nagy izgalommal vártuk az indulást, amikor megérkezett a megyei népművelési osztály értesítése, hegy a csoport maradjon itthon, mert műsorunk gyenge, nem kielégítő. Most már végképp nem tudtuk, mi Rz igazság. Vájjon Anderka elvtárs egy héttel ezelőtt nem látta a műsor hibáid? Fajtat elvtárs sem? Egy szót sem szólnánlk, ha először fordult volna elő ilyen félrevezetés. Ugylátszik, a régi közmondás ránk is passzol, hagy ránk jár a rúd. Mér szerepeltünk a Ludais Matyóban is, hogy hiába vártuk a buszt, ebben az évben ez a lemaradás maii a harmadik volt. Szék után1 nem hatott meglepetésnek, hogy a kultúrcsoport öt legrégibb tagja behozta a felszerelést, hogy többé nem hajlandók szerepelni. Azt kérjük a járási és megyei nönműveléstől, máskor sokkal körültekintőbben járjanak el és ami a legfontosabb, tekintsék azt, hogy kuliúrcscportuník tagjai napi munkájuk után, a kultúra és a dolgozó nép szeretedétől vezérelve dolgoznak a csoportban. S ez bizony nagyobb megbecsü’ őst igényel! KivIotprák István kultúrotthon ig., Gál István, Kramek Pál, Pőgcr János, Karád. IRODALMI DÉLUTÁN A TÁNCSICS-GIM N ÄZJ üM B \ N Szerdán délután a Táncsics Mihány Fiúgimnázium kultúrtermében mintegy 200 tanuló gyűlt össze, főleg harmad- és negyedévesek, hogy részt vegyenek a hirdetett, irodalmi délutánon. melj’en »Az ismeretlen Juhász Gyu!á«-val . ismerkedtünk meg. Juhász Gyula ismertetését Boros Dezső tanár kezdeményezte és az ő útmutatása nyomán a Tl/c. osztály Csokonai-szavalókórusa valósította meg. A szavalókórusnak ez volt. az első szereplése, s ahhoz képest,, igen jól oldották meg feladatukat. Ismertették a költő fejlődésének útját, s mindjárt előadták fejlődésének egy- egy állomásán írt versét is. A különböző témakörök közt' összekötőszöveget Özei bért Róbert mondta el. összesen húsz versét mutatták be Legszebben Bojtcr László Prológus, HolJ.anda Pál Fejfámra, Múzsái Tamás Milyen volt című verset szavalták. Azután Boros Dezső mondott bte- szédet, amelyből megismertük Juhász Gyulát. Az igazit, a lant halk- szavú pengetőjét, kinek álmai Párizsig nyúltak. Az előadás elérte célját, s távozva úgy éreztük, hogy közelebb kerüit hozzánk Juhász Gyula, alakját tisztán látjuk. A kezdeményezés dicséretre méltó, s az gz elhatározás, hogy ezentúl havonta egy irodalmi előadást tartanak, örömmel üdvözli intézetünk nagyrésze, s ez az érdeklődés íz első előadás sikere nyomán még tovább bővül. Az irodaimi délutánok anyaga a magyar és világirodalom nagy alkotásait, egyéniségeit szándékozik ismertetni. A másik jelentős esemény intézetünk életében az eseménynaptár, amely nagyjaink évfordulói alkalmából tart életükből, műveikből ismertetést. Ezt reggelenként a hangosbeszélőn keresztül a tanulók végzik. Eddig Home- rost, Vör-ösmartyt ismertették és a jövőben sűrűbben fognak szerepeí- r.i. ’ ■ Célunk az, hogy megismertessük, megszerettessük az ifjúsággal a szépet, a jót, amit a nagyok alkottak, s amelyre mai kultúránk csodálatos épülete felépült; a nagy művek tükrében megmutassuk azt az utat, melyet 'a régmúltból napjainkig megtettünk Igv elősegíthetjük azt, hogy a múltat és jelent egyaránt ismerő ifjúság nevelődjék, amely okulva a múlton, harcolni tud a szebb jövőért. Papp Árpád, a magyar szakkör tagja. Somogyi és baranyai hör úton a szuloki német együttes Vidám nótától hangos társasgépkocsi gördül a Lengyeltóti felé vezető országúton. Röppen a dal, az alkonyi szél játékosan hordja végig a nedvesen csillogó szántóföldek felett, az ablakokon mosolygó arcok szemlélik a tájat. A szuloki német együttes metökéletesen adta elő. Átérezte minden sorát, kitűnően érzékeltette a csapongó érzelmi hullámzást, hűen visszaadta a legkisebb lelki rezdülést is. Művészi tudása kellemes előadóhanggal párosult. Összefoglalva, a szuloki együttes értékes előadással ajándékozta gyei körútra indul, jelenleg ép-j meg a lengyeltótiakat. Mind az pen Lengyeltótiba tartanak. Hosz- j énekkar, mind a zenekar és a tagok és a pártönkívülí dolgozók ed A karádi népfront-bizottságtól1 dig is jó munkát végeztek: teljesí- azt várja a község lakossága, hogy tették adó- és tarménybeadási köte- ne csak papíron létezzék, hanem lezettségüket, hátralékos nincs. Most munkájával fogja össze az egész községet, segítsen a feladatok megoldásában, segítse a tanácsot munkájában. Van tehát megoldásra váró feladat, van mit felvennie a népfront-bizottságnak akció- programjába. ezzel, s a jobb munkára tett fogadat lmunkkal üdvözöljük az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 10. évfordulóját. Somogyíarnóca község párt- szervezete, pártönkívülí dolgozói és a Hazafias N épf ront-bizoltság. szú az út, hamarabb telik az idő ha énekelnek. Magyar és német nóták követik egymást, sőt sor kerül egynéhány délszláv dalra is, melyet lakócsai vendégszereplésük alkalmával tanultak. Az előadás kifogástalanul sikerült, a szulokiak megőrizték me- gyeszerte ismert hírnevüket. A lengyeltóti kultúrház hatalmas előadóterme csupán félig tellett meg, de a jelenlévők jól szórakoztak. Változatos műsorszámok követték egymást. Pattogó magyar népdalok, szárnyaló német nóták hangzottak el, majd a fúvószenekar aratott elismerő tapsot. Rendkívül megnyerte a közönség tetszését a tánccsoport szereplése. Gyakorlottan, otthonosan mozogp tak a színen a lelkes fiatalok. Német és magyar népi táncok, majd román táncok követték egymást. Mindegyik tánc más és más ruha! Színpompásan, tarkán fodrosodé szoknyák, legényesen dobbanó csizmák. A tánccsoport méltán aratott sikert. Különösen művészi élményt nyújtott Haraesi Imre tánca. Otthonosan, magabiztosan, természetesen mozgott a színen. Viharos taps jutalmazta Bérezi Ida szereplését. Bérezi Ida Vörösmarty ,,A vén cigány“ című versét szavalta el. A magyar költétánccsoport alapos felkészültségről tett tanúságot. Ez elsősorban természetesen a szuloki fiatalok lelkes munkáján alapul, de nagymértékben hozzájárul Bérezi István igazgatótanító, az együttes művészeti vezetőjének. lelküsme- retes, értékes oktatómunkája is. Az együttes Buzsákon és Bala- tonberényben mutatja még be tudását, ezután megkezdi Baranya megyei körútját. Villányban, Lánycsókon és még több németajkú baranyai községben szerepelnek, bemutatják a somogyi népi kultúra értékeit, bebizonyítják, hogy hazánk nemzetiségei fejlett kultúráiét részesei. * szét egyik legremekebb alkotását j van. — AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT felkészült a karácsonyi! könyvvásárra. Nagy az érdeklődés a gyermek- és ifjúsági könyvek iránt. Sok szülő vásárolja gyermekeinek Fazekas Anna: „Mackó, mókus, malacka“ című képeskönyvét. Nagy sikere van a kisebb képes- meséskönyvnek is. — ORDACSEHI KÖZSÉGBEN 15 ezer forintos költséggel építették újjá a kultúrotthont. A község fiataljai lelkes kultúrmunká- val hálálják meg szép otthonukat. A nívós kultúrműsoroknak minden esetben nagyszámú látogatója
