Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

Péntek, 1954. december 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP —mm— ■—]»»«ni Eredményesen dolgoztak ebben az évben a szenyéri Új Elet tsz tagjai Vita az ifjúság neveléséről A SZŐLŐI SZERETETRŐL December 8-án volt a szenyéri Uj Elet tsz-ben a zárszámadás. Már a koraesti órákban összejöttek a tsz tagjai és a meghívott egyénileg dolgozó parasztok, hogy meghallgassák a zárszámadás kihirdetését. Egy év szorgalmas munkájáról számolt be Bódis József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. — Ered­ményes volt egyévi munkánk, gyarapodtunk és becsü­letes megélhetést tudunk biztosítani tagjainknak — mondta. Posza János családjával 680 munkaegységet teljesített ez évben, ezért 16.864 forint készpénzt, 25 mázsa gabonát, mintegy 100 kiló cukrot, 30 mázsa bur­gonyát és még egyéb (répa, széna, lóhere) terményeket is kapott. Bába József sertésgondozó családjával 1102 munkaegységet teljesített. Becsületes, jó munkájáért megkapta a megérdemelt részesedést a Bába-család is. 27.329 forint készpénzt, 40 mázsa gabonát, aztán cukrot, 50 mázsa burgonyát és más terményt, ezenkívül prémiumként 5 darab süldőt kaptak Bá- báék. Szabó bácsi, a tsz egyik legöregebb tagja 272 munkaegységet ért el: 6745 forint készpénzt, 12 mázsa gabonát, 15 mázsa burgonyát és egyéb terményfélesé­get vitt haza a közösből. Amikor szállította haza a ter­ményt, azt mondta meghatottam — Gyermekeim, le­szakad a padlásom a sok .terménytől. Amíg a papok­nál szolgáltam, soha nem volt ennyi mindenem, mint most. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy mennyire gyarapodott a szenyéri tsz. A jó eredmények mellett voltak hiányosságok is a szövetkezetben: pl. a nö­vénytermelésben lemaradás mutatkozott. Igaz, hogy az időjárás is mostoha volt, de ha a tagság egy része még lelkesebben dolgozott volna a növényápolásban, akkor még sokkal jobb eredményeket is elérhettek volna ka­pásokból. A jövőben ne csak a háztáji földek megmű­velésére fordítsanak nagy gondot a tagok, hanem min­denkinek elsőrendű kötelessége legyen, hogy a közös munkában is helytálljon. Beszámolt Bódis elvtárs arról is, hogyan növeke­dett a tsz vagyona egy év alatt. A cukorrépáért 35.000 forint prémiumot kaptak. Nagyon szépen jövedelme­zett az állattenyésztés is, aminek eredményeként a tsz jelenlegi vagyona 1,33.1.536 forint, míg tavaly ilyenkor az összvagyonuk értéke alig haladta meg a 750 ezer forintot. Az elnök beszámolójához többen is hozzászóltak. Kiss József, Báli Vendel arra kérték a tagságot, járul­janak hozzá a jövő évi még jobb eredmények elérésé­hez azzal, hogy vegyék ki becsületesen részüket a kö­zös munkából, főleg a növényápolásból. A beszámoló, de a hozzászólások is hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezet hosszú, göröngyös utat tett meg, amíg eddig eljutott. A tsz eredményei, különösen ebbta az évben, meghaladták az egyéniekét, s a tsz vonzotta a kívülálló dolgozó parasztokat. A szövetke­zet négy új taggal erősödött és ismét négy család kér­te felvételét a közösbe. A továbbiakban dolgozzanak még szorgalmasab­ban a tsz tagjai, tartsák be pontosan az alapszabály­zatot, akkor a jövő zárszámadáskor még sokkal jobb eredményekről tudnak majd beszámolni. Henger László igazgató-tanító. Csaknem ötszörösére növekedett az osztalék egy év alatt a büssüi Zalka Máté tsz-ben 1951-ben alakult meg Büssü községben 15 család­dal a Zalka Máté termelőszövetkezet. 200 holdas gaz­daságukban a kitartóan dolgozó, tagok évről évre jobb eredményeket értek el, s egyre jobban elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás tudományát. Az elmúlt napokban tartották meg negyedik zár­számadásukat és a tagok, nagy megelégedésükre, a múlt évinél lényegesen több osztalékhoz jutottak. Az Idén ,10 holdról burgonyából országosan is rekordter­mést takarítottak le a kitűnő Lorch-fajtából: holdan­ként több mint 240 mázsát. Gabonájuk ugyan nem a legjobban fizetett, s így búzából két kilónál valamivel kevesebbet oszthattak munkaegységenként, évi kenye­rük azonban így is biztosítva van. Burgonyából viszont 10 kiló, készpénzből 22,82 forint jutott minden munka­egységre. Ezenkívül még több más termény került a tagok éléskamrájába. Az idén egy munkaegység értéke több mint 47 forint lett, míg tavaly csak 10 forintot ért egy-egy munkaegység. A tsz tagjai közül Szepics József harmadmagával dolgozott a közösben, több mint 700 munkaegysége után csak készpénzből 16 ezer forintot kaptak. Megvan a kenyerük, sőt eladásra is jut gabona. Háztáji gaz­daságuk szintén jól jövedelmezett. Szepicsék a zár­számadás után boldogan mentek vásárolni. Fiúknak egy iPobjeda-karórát vettek és több mint 5 ezer forint értékű .ruhát vittek haza a városból. De nemcsak a tagok jövedelme nőtt meg ebben az esztendőben, hanem a közös vagyon is szépen gyara­podott. Tavaly 469 ezer forint értékű volt a közös^va- gyonuk, az idén már csaknem 800 ezer forint. Úgy szá­mítanak, hogy jövőre már ők is milliomosok lesznek. A fel nem osztható szövetkezeti vagyonuk értéke 100 ezer forinttal növekedett: a tavalyi 76 ezerről 176 ezerre. Majdnem 5 ezer választási malacot neveltünk fel terven felül A Böhönvej Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói mind több és több sertés nevelésével és hizlalá­sával segítik az ország jobb zsír- és húsellátását. Vállalatunk már november 30-án teljesítette szaporulati tervét, ugyan­akkor terven felül 4.923 db válasz­tási malacot adtunk népgazdasá­gunknak. A sertéstenyésztésben leg­jobb üzemegységünk a merkei: éves tervét 143 százalékra teljesítette, vá­lasztási súlyelőirányzatának pedig 169,6 százalékban tett eleget. Ebben A nagyatádi általános gimnázi-. tun tanulói szabadidejükben segít- ségjet nyújtanak a mezőgazdaság­nak. Legutóbb a Dózsa tsz-t láto­gatta meg a gimnázium tanuló- ifjúsága, s mint képünk is mutat­ja, a lelkes fiatalok segítettek a silózásban. Körülvették a silógé­pet, a silógödröt és versenyeztek egymással a munkában. Segítet­tek a tsz-nek a takarmányerjesz­tésben, a burgonyaválogatásban is, s a munka során, a gyakorlat­ban sok, az elméletben már ta­nult kérdés tisztázódott előttük. Sokoldalú ifjúságot nevel a gim­názium pedagóguskara — ezt bi­zonyítja az érdeklődés, amit a fia­az üzemegységben dolgozik Váradi Magdolna, aki 13 kg tervezett vá­lasztási súly helyett 15 kg-mal vá­lasztott. Németh József szintén szép eredményt ért el. Jó eredményekről szólhatunk a magasdi üzemegység­ben is, ahol pl. Csendes Anna 16,5 kg-os átlagsúllyal választotta le a malacokat. Jól dolgozik Bútor Jó­zsef elvtárs is, aki eredményes mun­kájáért elnyerte a szakszervezeti bi­zottság versenyzászlaját. Ihász János SzB-elnök. talok mutatnak a különböző mun­kák iránt. Különösen a gimnázi­um első osztályának tanulói ér­tek el szép eredményt a munká­ban. A második osztály tanulói egy nappal később álltak munká­ba, de így sem sokban maradtak el az első osztálytól. Dicséretreméltó a gimnázium fiataljainak munkája, akik amel­lett, hogy szabadidejüket szentel­ték a mezőgazdaság segítésére, az állattenyésztés fejlesztését elősegí­tő munkák végzésére — másnap az iskolában a dolgozatíráskor is megmutatták, hogy megállják a helyüket nemcsak a munkában, de a tanulásban is. Április 4 tiszteletére fi tspsonyi gépállomásiak csat­lakoznak a táblák felhívásához Nemrégiben közöltük lapunk­ban a tabi gépállomás dolgozói­nak április 4-e, hazánk felsza­badulása 10. évfordulójának tisz­teletére tett versenyvállalását. A tabiak versenykihívásához első­nek a tapsonyi gépállomás dolgo­zói csatlakoztak. A tapsonyíak a versenykihívás feltételeit az aláb­bi módosításokkal elfogadták. A gépállomás adminisztratív dolgozói elhatározták, hogy mun­kakörük pontos és lelkiismeretes ellátásán kívül a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek könyvelőinek is segítséget adnak. Vállalták továbbá azt is, hogy azokkal a tsz-elnökökkel és bri­gádvezetőkkel, akik nincsenek tel­jesen tisztában a munkaegység-ki­számítással — a tél folyamán megismertetik a munkaegység pontos kiszámítását. A gépállomás agronómusaí azt vállalták, hogy a termelőszövetke­zetek állattenyésztésének fejleszté­séhez adnak segítséget, mivel a gépállomás körzetéhez tartozó tsz- eknek fő jövedelmi forrása az ál­lattenyésztés. Főleg az egyedi ta­karmányozás bevezetésének jelen­tőségét ismertetik. Ügyanígy se­gítséget adnak a sertés- és barom­fitenyésztés fellendítéséhez és jö­vedelmezőségének fokozásához is. A tapsonyi gépállomás dolgozói vállalásuk teljesítésével akarják megünnepelni hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulóját’ Ezek a versenyvállalások hű ki­fejezői annak, hogy a gépállomás adminisztratív dolgozói és agronó- musai szívügyüknek érzik a ter­melőszövetkezetek erősítését, jö­vedelmük fokozásának elősegíté­sét. A versenyválialás azonban mégsem teljes: vájjon a tapsonyi traktorosok nem akarják fogada­lomtétellel és vállalásaik teljesíté­sével ünnepelni hazánk felsza­badulásának tizedik évfordulóját? És a gépállomás kommunistái nem adhatnák szavukat arra, hogy segítik a termelőszövetkeze­ti elvtársakat pártszervezetük megszilárdításában, a tsz-tagok közötti nevelő, pártpolitikai mun­ka megjavításában? A nagyatádi gimnázium diákjai segítettek a Dózsa tsz-nek a silózásban Több hozzászólás hangzott már el a Somogyi Néplapban folyó, az ifjúság nevelésével foglalkozó vitához. Nagyon helyesnek és múlhatatlanul szükségesnek tar­tom ezt a vitát, mert sürgős a probléma megoldása és szükséges a közös nevezőre jutás. Az a re­ményem, hogy még igen sokan hozzászólnak a vitához, különö­sen a szülők részéről. írásommal én is hozzá szeretnék járulni a nevelés előbbre viteléhez, néhány kérdést érintve. Az ifjúság nagy részénél már elég régóta közömbösség Állapítható MEG A KÖTELESSÉGEKKEL SZEMBEN. Mi lehet ennek az oka? Vélemé­nyem szerint egyrészt a környe­zet, a játszótársak hatása, más­részt a túlzott játékszenvedély, valamint a szülők következetes ellenőrzésének hiánya. De nemcsak ezek a legfőbb té­nyezők. Megváltozott életünk megváltoztatta a szülők életszem­léletét is, de — sajnos — nem mindenbe rj helyesen. Például azok a szülők, akik fiatal koruk­ban az előző rendszerben sokat nélkülöztek és szenvedtek, most tízszeresen akarják megadni mindazt gyermekeiknek, amit ők az élettől nem kaptak meg. És itt nagyon nehéz okos mértéket tar­tani. Állandóan fenyeget az a ve­szély, hogy „agyonszeretjük“' gyermekeinket, mértéktelen túl- kedvezésekkel eloszlatjuk az élet­tel szemben való felelősségérzetü­ket. A nehézségek túlbuzgó elhá­rításával pedig nem eddzük meg gyermekeinket kellően a reájuk váró feladatokra. Azt mondom tehát, hogy ne kedvezzünk oktatlanul a gyerme­keknek. Például ne segítsük úgy feladataik elvégzését, hogy ők csak nézzék a mi fáradozásain­kat, hanem Állítsuk őket KEMÉNYEBB PRÓBÁK ELÉ, legyünk velük szemben igényesek, várjuk el tőlük azt, hogy- meg­birkózzanak a maguk feladatai­val, megdolgozzanak magukért. Minden szülő emlékezzen saját gyermekkorának nehéz próbáira és ne felejtsék el, hogy éppen eze­ken keresztül váltak értékes épí­tő erőkké. Gyermekünk okos sze- retése azt jelenti, bogy . megis­mertetjük őket a család boldogu­lásáért — s ezen keresztül a né­pünk boldogulásáért viselt fele­lősséggel — és mind komolyabb próbákkal, feladatokat ráneveljük a kötelességteljesítésre. Még egyet: az ifjúság nevelésé­nek egyik legalapvetőbb feltétele AZ ISKOLA ÉS A SZÜLÖK KÖZTI IGEN SZOROS KAPCSOLAT kiépítése. Ezen a téren sem az is­kolák, sem a szülők még koránt­sem tettek meg mindent. Feltét­lenül szükséges, hogy a pedagó­gusok gyakran meglátogassák a gyermek otthonát, hogy megis­merjék azokat a családi körülmé­nyeket, amelyek között a gyer­mek dolgozik, ezen keresztül köz­vetlenül megismerje tanítványa egyéni problémáit és megfelelő tanácsokat tudjon adni mind a ta­nulónak munkája végzéséhez,mind pedig a szülőknek a gyermek ne­velését illetően. A szülőknek pe­dig gyakran fel kell keresniük az iskolát, különösen a szülői érte­kezleteket, hogy tájékozódjanak gyermekük előmenetéről, maga­tartásáról. A szülők ne tartózkod­janak a pedagógustól, bátran kérjék tanácsát a legkényesőbb kérdésekben is. Lássák a pedagó­gusban a szakembert. . Egyszóval a kölcsönös bizalom és a szoros kapcsolat az, amely a legnagyobb problémákat is ké­pes megoldani. Ignáth Mihály AZ AGYAG MŰVÉSZEINEK BARÁTI TALÁLKOZÓJA N agy izgalom ülte meg a kaposvári Honvéd utca egyik há­zában megbúvó Ágyagiparosok Háziipari Szövetkezetét, ahogy a hír szétfutott: vendégek jönnek. S méghozzá nem is akár­milyen vendégek! Budapestről, Mezőtúrról, Hódmezővásáhelyről, Karcagról, Nádudvarról, Szekszárdról, Mohácsról, Magyarszombat- fáról. Az izgalom azonban nemcsak annak szólt, hogy az ország tá­voli városaiból érkeznek a vendégek, hanem annak, hogy az agyag­ipar leghíresebb mes'térei és művészei látogatják meg a szövetkezetét. Mért nagy dolog ám az, hogy a magyar hazának külföldön is sok elismerést szerző fazekasok, agyagipari népművészek jönnek Kaposvárra, hiszed tőlük sókat, nagyon sokat lehet tanulni egy rö­vid látogatás sóráh is. S mikor az autóbusz lefékezett a bejáratnál, legszívesebben mindenki rohánt volna elébük, s cipelte volna a saját munkahelyé­hez, hogy tanítsá, magyarázzon, hogyan lehetne még jobban, még szebben dolgozni. Áz Agyágiparosok Háziipari Szövetkezetének tag­jai uralkodtak vágyukon s helyette még mélyebben hajoltak mun­kájuk fölé, csak a szívük dobógott jobban. A ztán a vendégek sorra megtekintettek mindent, semmi sem kerülte el figyelmüket. Tanítottak és közben maguk is so­kat tanultak. A harmincöt vendég közül legtöbben — bár tagjai a népművészeti és háziipari szövetkezetnek — otthon, a maguk kis műhelyében dolgoznak. Segítségük nincs, az agyagőrléstől kezdve az égetésig mindent maguk, kézierővel végeznek. Most ezek a nép­művészek az Országos Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zetek Országos Szövetsége költségén tanulmányútra indultak, s a : pécsi Zsoinay-gyár után a kaposvári szövetkezetét s megtekintet­ték. E két üzem megtekintése igen hasznos volt a művészek szá­mára is, hiszen sokan ezúttal láthatták először a gépi munka elő­nyét. Pécsett nagyüzemben, Kaposvárott pedig a kisebb létszámmal dolgozó, de már modern gépekkel felszerelt szövetkezetben. Ennek előnyeiről beszélt Jakucs Imre népművész, az épülő me­zőtúri szövetkezet elnöké. Náluk a szövetkezeti alapból 710 ezer forintos költséggel épül a tájház, amely öt népművészeti és házi- ! ipari ágat egyesít magában. Tavaszra befejeződik az építkezés, 1 amely a kaposvári szövetkezet mintájára készül. — Igen hasznos | volt számomra a kaposvári látogatás — mondja Jakucs Imre. — Sok tapasztalatot szereztem, amit a mi modern üzemünkben fel­használok jjpajd. —- Büszkén beszélt róla, hogy szövetkeze­tük dolgozói külföldre: Dániába és Montevideóba szállítanak nép- művészeti tárgyakat. Zöld József elvtárs, a népművészeti és háziipari szövetkezetek elnöke is elkísérte a művészeket országjáró útjukra. Ő abban látja a tapasztalatcsere jelleggel bíró látogatás jelentőségét, hogy nem­csak készítményeiken keresztül ismerik egymást, hanem otthonuk­ban, munka közben is megismerkednek, elsajátítják egymás jó ta­pasztalatait, s ezzel is hozzájárulnak a szocialista népművészet ki­alakulásához. M indenkinek van véleménye a látottakról, mindegyikük szí­vesen beszél arról a sokoldalú erkölcsi, művészi, anyagi támogatásról, melyet államunk a szövetkezet .központján keresztül ad a népművészeknek. A múltban legtöbbjük csak akkor mozdult ki falujából, ha’ a vásárra vitte készítményét, s ma autóbusszal, díj­mentesen viszik őket az ország egyik részéből a másikba, hogy ta­pasztaljanak, s még magasabbra emelkedjen művészetük.

Next

/
Thumbnails
Contents