Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-17 / 298. szám
Péntek, 1954. december 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP —mm— ■—]»»«ni Eredményesen dolgoztak ebben az évben a szenyéri Új Elet tsz tagjai Vita az ifjúság neveléséről A SZŐLŐI SZERETETRŐL December 8-án volt a szenyéri Uj Elet tsz-ben a zárszámadás. Már a koraesti órákban összejöttek a tsz tagjai és a meghívott egyénileg dolgozó parasztok, hogy meghallgassák a zárszámadás kihirdetését. Egy év szorgalmas munkájáról számolt be Bódis József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. — Eredményes volt egyévi munkánk, gyarapodtunk és becsületes megélhetést tudunk biztosítani tagjainknak — mondta. Posza János családjával 680 munkaegységet teljesített ez évben, ezért 16.864 forint készpénzt, 25 mázsa gabonát, mintegy 100 kiló cukrot, 30 mázsa burgonyát és még egyéb (répa, széna, lóhere) terményeket is kapott. Bába József sertésgondozó családjával 1102 munkaegységet teljesített. Becsületes, jó munkájáért megkapta a megérdemelt részesedést a Bába-család is. 27.329 forint készpénzt, 40 mázsa gabonát, aztán cukrot, 50 mázsa burgonyát és más terményt, ezenkívül prémiumként 5 darab süldőt kaptak Bá- báék. Szabó bácsi, a tsz egyik legöregebb tagja 272 munkaegységet ért el: 6745 forint készpénzt, 12 mázsa gabonát, 15 mázsa burgonyát és egyéb terményféleséget vitt haza a közösből. Amikor szállította haza a terményt, azt mondta meghatottam — Gyermekeim, leszakad a padlásom a sok .terménytől. Amíg a papoknál szolgáltam, soha nem volt ennyi mindenem, mint most. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy mennyire gyarapodott a szenyéri tsz. A jó eredmények mellett voltak hiányosságok is a szövetkezetben: pl. a növénytermelésben lemaradás mutatkozott. Igaz, hogy az időjárás is mostoha volt, de ha a tagság egy része még lelkesebben dolgozott volna a növényápolásban, akkor még sokkal jobb eredményeket is elérhettek volna kapásokból. A jövőben ne csak a háztáji földek megművelésére fordítsanak nagy gondot a tagok, hanem mindenkinek elsőrendű kötelessége legyen, hogy a közös munkában is helytálljon. Beszámolt Bódis elvtárs arról is, hogyan növekedett a tsz vagyona egy év alatt. A cukorrépáért 35.000 forint prémiumot kaptak. Nagyon szépen jövedelmezett az állattenyésztés is, aminek eredményeként a tsz jelenlegi vagyona 1,33.1.536 forint, míg tavaly ilyenkor az összvagyonuk értéke alig haladta meg a 750 ezer forintot. Az elnök beszámolójához többen is hozzászóltak. Kiss József, Báli Vendel arra kérték a tagságot, járuljanak hozzá a jövő évi még jobb eredmények eléréséhez azzal, hogy vegyék ki becsületesen részüket a közös munkából, főleg a növényápolásból. A beszámoló, de a hozzászólások is hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezet hosszú, göröngyös utat tett meg, amíg eddig eljutott. A tsz eredményei, különösen ebbta az évben, meghaladták az egyéniekét, s a tsz vonzotta a kívülálló dolgozó parasztokat. A szövetkezet négy új taggal erősödött és ismét négy család kérte felvételét a közösbe. A továbbiakban dolgozzanak még szorgalmasabban a tsz tagjai, tartsák be pontosan az alapszabályzatot, akkor a jövő zárszámadáskor még sokkal jobb eredményekről tudnak majd beszámolni. Henger László igazgató-tanító. Csaknem ötszörösére növekedett az osztalék egy év alatt a büssüi Zalka Máté tsz-ben 1951-ben alakult meg Büssü községben 15 családdal a Zalka Máté termelőszövetkezet. 200 holdas gazdaságukban a kitartóan dolgozó, tagok évről évre jobb eredményeket értek el, s egyre jobban elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás tudományát. Az elmúlt napokban tartották meg negyedik zárszámadásukat és a tagok, nagy megelégedésükre, a múlt évinél lényegesen több osztalékhoz jutottak. Az Idén ,10 holdról burgonyából országosan is rekordtermést takarítottak le a kitűnő Lorch-fajtából: holdanként több mint 240 mázsát. Gabonájuk ugyan nem a legjobban fizetett, s így búzából két kilónál valamivel kevesebbet oszthattak munkaegységenként, évi kenyerük azonban így is biztosítva van. Burgonyából viszont 10 kiló, készpénzből 22,82 forint jutott minden munkaegységre. Ezenkívül még több más termény került a tagok éléskamrájába. Az idén egy munkaegység értéke több mint 47 forint lett, míg tavaly csak 10 forintot ért egy-egy munkaegység. A tsz tagjai közül Szepics József harmadmagával dolgozott a közösben, több mint 700 munkaegysége után csak készpénzből 16 ezer forintot kaptak. Megvan a kenyerük, sőt eladásra is jut gabona. Háztáji gazdaságuk szintén jól jövedelmezett. Szepicsék a zárszámadás után boldogan mentek vásárolni. Fiúknak egy iPobjeda-karórát vettek és több mint 5 ezer forint értékű .ruhát vittek haza a városból. De nemcsak a tagok jövedelme nőtt meg ebben az esztendőben, hanem a közös vagyon is szépen gyarapodott. Tavaly 469 ezer forint értékű volt a közös^va- gyonuk, az idén már csaknem 800 ezer forint. Úgy számítanak, hogy jövőre már ők is milliomosok lesznek. A fel nem osztható szövetkezeti vagyonuk értéke 100 ezer forinttal növekedett: a tavalyi 76 ezerről 176 ezerre. Majdnem 5 ezer választási malacot neveltünk fel terven felül A Böhönvej Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói mind több és több sertés nevelésével és hizlalásával segítik az ország jobb zsír- és húsellátását. Vállalatunk már november 30-án teljesítette szaporulati tervét, ugyanakkor terven felül 4.923 db választási malacot adtunk népgazdaságunknak. A sertéstenyésztésben legjobb üzemegységünk a merkei: éves tervét 143 százalékra teljesítette, választási súlyelőirányzatának pedig 169,6 százalékban tett eleget. Ebben A nagyatádi általános gimnázi-. tun tanulói szabadidejükben segít- ségjet nyújtanak a mezőgazdaságnak. Legutóbb a Dózsa tsz-t látogatta meg a gimnázium tanuló- ifjúsága, s mint képünk is mutatja, a lelkes fiatalok segítettek a silózásban. Körülvették a silógépet, a silógödröt és versenyeztek egymással a munkában. Segítettek a tsz-nek a takarmányerjesztésben, a burgonyaválogatásban is, s a munka során, a gyakorlatban sok, az elméletben már tanult kérdés tisztázódott előttük. Sokoldalú ifjúságot nevel a gimnázium pedagóguskara — ezt bizonyítja az érdeklődés, amit a fiaaz üzemegységben dolgozik Váradi Magdolna, aki 13 kg tervezett választási súly helyett 15 kg-mal választott. Németh József szintén szép eredményt ért el. Jó eredményekről szólhatunk a magasdi üzemegységben is, ahol pl. Csendes Anna 16,5 kg-os átlagsúllyal választotta le a malacokat. Jól dolgozik Bútor József elvtárs is, aki eredményes munkájáért elnyerte a szakszervezeti bizottság versenyzászlaját. Ihász János SzB-elnök. talok mutatnak a különböző munkák iránt. Különösen a gimnázium első osztályának tanulói értek el szép eredményt a munkában. A második osztály tanulói egy nappal később álltak munkába, de így sem sokban maradtak el az első osztálytól. Dicséretreméltó a gimnázium fiataljainak munkája, akik amellett, hogy szabadidejüket szentelték a mezőgazdaság segítésére, az állattenyésztés fejlesztését elősegítő munkák végzésére — másnap az iskolában a dolgozatíráskor is megmutatták, hogy megállják a helyüket nemcsak a munkában, de a tanulásban is. Április 4 tiszteletére fi tspsonyi gépállomásiak csatlakoznak a táblák felhívásához Nemrégiben közöltük lapunkban a tabi gépállomás dolgozóinak április 4-e, hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére tett versenyvállalását. A tabiak versenykihívásához elsőnek a tapsonyi gépállomás dolgozói csatlakoztak. A tapsonyíak a versenykihívás feltételeit az alábbi módosításokkal elfogadták. A gépállomás adminisztratív dolgozói elhatározták, hogy munkakörük pontos és lelkiismeretes ellátásán kívül a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek könyvelőinek is segítséget adnak. Vállalták továbbá azt is, hogy azokkal a tsz-elnökökkel és brigádvezetőkkel, akik nincsenek teljesen tisztában a munkaegység-kiszámítással — a tél folyamán megismertetik a munkaegység pontos kiszámítását. A gépállomás agronómusaí azt vállalták, hogy a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztéséhez adnak segítséget, mivel a gépállomás körzetéhez tartozó tsz- eknek fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. Főleg az egyedi takarmányozás bevezetésének jelentőségét ismertetik. Ügyanígy segítséget adnak a sertés- és baromfitenyésztés fellendítéséhez és jövedelmezőségének fokozásához is. A tapsonyi gépállomás dolgozói vállalásuk teljesítésével akarják megünnepelni hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját’ Ezek a versenyvállalások hű kifejezői annak, hogy a gépállomás adminisztratív dolgozói és agronó- musai szívügyüknek érzik a termelőszövetkezetek erősítését, jövedelmük fokozásának elősegítését. A versenyválialás azonban mégsem teljes: vájjon a tapsonyi traktorosok nem akarják fogadalomtétellel és vállalásaik teljesítésével ünnepelni hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját? És a gépállomás kommunistái nem adhatnák szavukat arra, hogy segítik a termelőszövetkezeti elvtársakat pártszervezetük megszilárdításában, a tsz-tagok közötti nevelő, pártpolitikai munka megjavításában? A nagyatádi gimnázium diákjai segítettek a Dózsa tsz-nek a silózásban Több hozzászólás hangzott már el a Somogyi Néplapban folyó, az ifjúság nevelésével foglalkozó vitához. Nagyon helyesnek és múlhatatlanul szükségesnek tartom ezt a vitát, mert sürgős a probléma megoldása és szükséges a közös nevezőre jutás. Az a reményem, hogy még igen sokan hozzászólnak a vitához, különösen a szülők részéről. írásommal én is hozzá szeretnék járulni a nevelés előbbre viteléhez, néhány kérdést érintve. Az ifjúság nagy részénél már elég régóta közömbösség Állapítható MEG A KÖTELESSÉGEKKEL SZEMBEN. Mi lehet ennek az oka? Véleményem szerint egyrészt a környezet, a játszótársak hatása, másrészt a túlzott játékszenvedély, valamint a szülők következetes ellenőrzésének hiánya. De nemcsak ezek a legfőbb tényezők. Megváltozott életünk megváltoztatta a szülők életszemléletét is, de — sajnos — nem mindenbe rj helyesen. Például azok a szülők, akik fiatal korukban az előző rendszerben sokat nélkülöztek és szenvedtek, most tízszeresen akarják megadni mindazt gyermekeiknek, amit ők az élettől nem kaptak meg. És itt nagyon nehéz okos mértéket tartani. Állandóan fenyeget az a veszély, hogy „agyonszeretjük“' gyermekeinket, mértéktelen túl- kedvezésekkel eloszlatjuk az élettel szemben való felelősségérzetüket. A nehézségek túlbuzgó elhárításával pedig nem eddzük meg gyermekeinket kellően a reájuk váró feladatokra. Azt mondom tehát, hogy ne kedvezzünk oktatlanul a gyermekeknek. Például ne segítsük úgy feladataik elvégzését, hogy ők csak nézzék a mi fáradozásainkat, hanem Állítsuk őket KEMÉNYEBB PRÓBÁK ELÉ, legyünk velük szemben igényesek, várjuk el tőlük azt, hogy- megbirkózzanak a maguk feladataival, megdolgozzanak magukért. Minden szülő emlékezzen saját gyermekkorának nehéz próbáira és ne felejtsék el, hogy éppen ezeken keresztül váltak értékes építő erőkké. Gyermekünk okos sze- retése azt jelenti, bogy . megismertetjük őket a család boldogulásáért — s ezen keresztül a népünk boldogulásáért viselt felelősséggel — és mind komolyabb próbákkal, feladatokat ráneveljük a kötelességteljesítésre. Még egyet: az ifjúság nevelésének egyik legalapvetőbb feltétele AZ ISKOLA ÉS A SZÜLÖK KÖZTI IGEN SZOROS KAPCSOLAT kiépítése. Ezen a téren sem az iskolák, sem a szülők még korántsem tettek meg mindent. Feltétlenül szükséges, hogy a pedagógusok gyakran meglátogassák a gyermek otthonát, hogy megismerjék azokat a családi körülményeket, amelyek között a gyermek dolgozik, ezen keresztül közvetlenül megismerje tanítványa egyéni problémáit és megfelelő tanácsokat tudjon adni mind a tanulónak munkája végzéséhez,mind pedig a szülőknek a gyermek nevelését illetően. A szülőknek pedig gyakran fel kell keresniük az iskolát, különösen a szülői értekezleteket, hogy tájékozódjanak gyermekük előmenetéről, magatartásáról. A szülők ne tartózkodjanak a pedagógustól, bátran kérjék tanácsát a legkényesőbb kérdésekben is. Lássák a pedagógusban a szakembert. . Egyszóval a kölcsönös bizalom és a szoros kapcsolat az, amely a legnagyobb problémákat is képes megoldani. Ignáth Mihály AZ AGYAG MŰVÉSZEINEK BARÁTI TALÁLKOZÓJA N agy izgalom ülte meg a kaposvári Honvéd utca egyik házában megbúvó Ágyagiparosok Háziipari Szövetkezetét, ahogy a hír szétfutott: vendégek jönnek. S méghozzá nem is akármilyen vendégek! Budapestről, Mezőtúrról, Hódmezővásáhelyről, Karcagról, Nádudvarról, Szekszárdról, Mohácsról, Magyarszombat- fáról. Az izgalom azonban nemcsak annak szólt, hogy az ország távoli városaiból érkeznek a vendégek, hanem annak, hogy az agyagipar leghíresebb mes'térei és művészei látogatják meg a szövetkezetét. Mért nagy dolog ám az, hogy a magyar hazának külföldön is sok elismerést szerző fazekasok, agyagipari népművészek jönnek Kaposvárra, hiszed tőlük sókat, nagyon sokat lehet tanulni egy rövid látogatás sóráh is. S mikor az autóbusz lefékezett a bejáratnál, legszívesebben mindenki rohánt volna elébük, s cipelte volna a saját munkahelyéhez, hogy tanítsá, magyarázzon, hogyan lehetne még jobban, még szebben dolgozni. Áz Agyágiparosok Háziipari Szövetkezetének tagjai uralkodtak vágyukon s helyette még mélyebben hajoltak munkájuk fölé, csak a szívük dobógott jobban. A ztán a vendégek sorra megtekintettek mindent, semmi sem kerülte el figyelmüket. Tanítottak és közben maguk is sokat tanultak. A harmincöt vendég közül legtöbben — bár tagjai a népművészeti és háziipari szövetkezetnek — otthon, a maguk kis műhelyében dolgoznak. Segítségük nincs, az agyagőrléstől kezdve az égetésig mindent maguk, kézierővel végeznek. Most ezek a népművészek az Országos Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége költségén tanulmányútra indultak, s a : pécsi Zsoinay-gyár után a kaposvári szövetkezetét s megtekintették. E két üzem megtekintése igen hasznos volt a művészek számára is, hiszen sokan ezúttal láthatták először a gépi munka előnyét. Pécsett nagyüzemben, Kaposvárott pedig a kisebb létszámmal dolgozó, de már modern gépekkel felszerelt szövetkezetben. Ennek előnyeiről beszélt Jakucs Imre népművész, az épülő mezőtúri szövetkezet elnöké. Náluk a szövetkezeti alapból 710 ezer forintos költséggel épül a tájház, amely öt népművészeti és házi- ! ipari ágat egyesít magában. Tavaszra befejeződik az építkezés, 1 amely a kaposvári szövetkezet mintájára készül. — Igen hasznos | volt számomra a kaposvári látogatás — mondja Jakucs Imre. — Sok tapasztalatot szereztem, amit a mi modern üzemünkben felhasználok jjpajd. —- Büszkén beszélt róla, hogy szövetkezetük dolgozói külföldre: Dániába és Montevideóba szállítanak nép- művészeti tárgyakat. Zöld József elvtárs, a népművészeti és háziipari szövetkezetek elnöke is elkísérte a művészeket országjáró útjukra. Ő abban látja a tapasztalatcsere jelleggel bíró látogatás jelentőségét, hogy nemcsak készítményeiken keresztül ismerik egymást, hanem otthonukban, munka közben is megismerkednek, elsajátítják egymás jó tapasztalatait, s ezzel is hozzájárulnak a szocialista népművészet kialakulásához. M indenkinek van véleménye a látottakról, mindegyikük szívesen beszél arról a sokoldalú erkölcsi, művészi, anyagi támogatásról, melyet államunk a szövetkezet .központján keresztül ad a népművészeknek. A múltban legtöbbjük csak akkor mozdult ki falujából, ha’ a vásárra vitte készítményét, s ma autóbusszal, díjmentesen viszik őket az ország egyik részéből a másikba, hogy tapasztaljanak, s még magasabbra emelkedjen művészetük.
