Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-15 / 296. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954. december 15. Vesszenek a háborús gyújtogatok! I1 a valaki meg tudja érteni, mi a háború, mit jelent a két világháború borzalma, akkor mi, hadirokkantak tud­juk ezt a legjobban, akik most is tiltakozunk és intő szavunkat hallatjuk egy esetleges harmadik világháború kirobbantása ellen. Nekünk testi épségünket, egészségünket követelte áldoza­tul az elmúlt két világháború borzalmas vérzivatara, amit a tőkés világ profitjának növelése érdekében robbantottak ki. A náci fenevad újjáéledése egy, még az eddiginél is bor­zalmasabb háború kitöréséhez vezetne. Milliószámra pusztulna el ismét az emberiség színe-java, újra följajdulna sok ezer és ezer édesanya, feleség, s árva szívettépő zokogása az elesett, forrón szeretett édesapa, férj, gyermek után, akik a legdrá­gábbat, az életüket áldozták fel az emberiség gonoszainak ke­gyetlen vágóhídján. Nem akarjuk átélni újra a két világháború okozta borzalma­kat. Nem akarjuk újra föltépni ismét az alig hegedt sebeket. Nem akarunk többé látni kővémeredt, ártatlanul megölt gyer­meki arcokat, szerterepülő emberi csontokat és barbár-ördögi módon kiagyalt repülőtámadástól megtébolyodott rémült em­beri élő-halottakat. Mi. a kálmáncsai Állami Hadirokkantotthon gondozottal is egyöntetűen tiltakozunk a világ békeszerető népeivel együtt a nyugatnémet nácihadsereg, a német militarizmus feltámasz­tása ellen. Egységesen kiáltunk megálljt a lesújtani akaró gyilkos kezeknek! Hogy soha többé ne ismétlődjék meg az emberiség színe-javának lemészárlása. Mi. a két világháború sokat szen­vedett élő mártírjai innét a mi kis otthonunkból üzenjük, hogy békességben akarunk továbbra is élni és örülni virágzó és fejlődő szeretett hazánkban. Le a háborúval! Vesszenek a háborús uszítok és gyújtoga­tok! Tűnjenek már el végleg a történelem színpadáról a bitte­rek, a wermachtok és a revanspolitikusok! Éljen a világbéke! A kálmáncsai Állami Hadirokkantotthon gondozottal. Hazánk hírei ÍVIÜSZÍV ÉS MÜTÜDÖ A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN A közelmúltban a pécsi Il-es számú sebészeti klinikán érdekes kísérleteket kezdtek a műszív (mesterséges vérkeringést fenn­tartó készülék), valamint a mű­tüdő megszerkesztésére. A készü­lékeket a szívvel, illetve a tüdő­vel operált betegeknél alkalmaz­zák majd a gyógyulás meggyor­sításáért. A kísérleteket Kudász József kandidátus, egyetemi ta­nár, a klinika igazgatója irányít­ja. Az érdekes, újrendszerű készü­lékeket Ludván Sándor orvos és Lipscher Ervin, az egészségügyi minisztérium orvosi műszerosztá­lyának vezetője tervezte. A két készülék előállitásának kísérletei biztatók. A szovjet népnevelő hű segítőtársa az újság SZÁZ ÚJ FOGÁSZATI FELSZERELÉS V. J Az egészségügyi minisztérium a közelmúltban száz új teljes fogászati felszerelést juttatott a szakrendeléseknek. A felszere­lések nagyobb részét vidékre küldték. Több új körzeti fog­orvosi rendelést is szerveztek. NYELVHELYESSÉGI ÉS liigot-Nénietozá^!! Ér ÉkészüeÉet tesznek azat HELYESÍRÁSI TANÁCSADÁS Róma (TASZSZ). Az Avanti című lap bonni tudósítást közöl, amely szerint Blank, Nyugat-Németország tényleges hadügyminisztere a legna­gyobb ipari vállalatok tulajdonosai­val tárgyalásokat folytat annak ér­dekében. hogy a leendő -német fegy­veres erők különleges alakulatait atomfegyverrel lássák el. Blank két kérdésről folytat, tárgyalásokat. El­sősorban arról van szó, hogy a nyu­gat-németországi gyárosok szervez­zék meg külföldi, köztük spanyolor­szági atomgyárak, építését és fel- használását. Adenauer már eszme­cserét folytatott a Franco-kor- mánnyal és megszerezte beleegyezé­sét több spanyol—német vegyes vál­lalat létrehozásába. Ezekben az iparvállalatokban német szakembe­rek vezetésével atomfegyvert gyár­tanának. A vállalatok termelését a nyugatnémet hadseregnek szánják. Ugyanakkor Blank megbeszélése­ket folytat arra vonatkozólag is, hogy Nyugat-Németországban tudo­mányos atomkutató laboratóriumo­kat létesítsenek, amelyek tudomá­nyos adatokkal látnák el a külföldi atomvállalatokat és lehetővé tennék, hogy később magában Nyugat-Né­metországban megkezdjék az atom­fegyver gyártását. Tárgyalni, amíg nem késő! London (TASZSZ). Az angol bur- zsoá lapok egész sora aggodalommal ír arról, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása fokozná a nemzetközi feszültséget. A Reynolds News szerkesztőségi cikkében a december 9-i szovjet jegyzéket kommentálva a következő­ket'írja: »A párizsi egyezmények végső eredménye az lehet, hogy fegy­verkezési verseny bontakozik ki Európában ... Mivel a fegyverkezési verseny ki­induló pontja Németország felfegy­verzése lenne, kétségtelenül megéri a fáradságot, hogy ennek elkerülé­sére megtegyék az utolsó kísérletet. Még most sem késő feltenni a kér­dést, érdemes-e vállalni ilyen koc­kázatot Nyugat-Németország felfegy­verzése miatt?« Richard Crossman a Sunday Pic­torial című lapban a szovjet kor­mány jegyzékéről szólva kifejti, hogy most beigazolódott azoknak a munkáspárti képviselőknek a véle­Nyugat »erő-politikájának« veszé­lyességére. Crossman a következőket írja: »Vájjon tagadhatja-e valaki, hogy mihelyt a németek meg­kezdik a fegyverkezést, késő lesz a tárgyalásokra? Tárgyalni még ez előtt keil, nem pedig az­után ...« Francia és német jogászok a párizsi egyezmények ellen Párizs (TASZSZ). December 12-én Párizsban francia és nyugat-német­országi jogászok értekezletet tartot­tak.. Az értekezlet résztvevői -határo­zatot dolgoztak ki, amely hangsú­lyozza, hogy be kell tartani a nagy­hatalmak egymás közötti szerződé­seit. A francia és német jogászok ki­jelentették, hogy a Nyugat-Német- or zág felfegyverzéséről szóló pári­zsi egyezmények ellenkeznek a nagy­hatalmak szerződéseivel és megaka­dályozzák a német kérdés békés ménye, akik lehívták a figyelmet a 1 megoldását. Az anyanyelvűnk iránti érdek­lődés növekedésének örvendetes jeleként igen sokan fordulnak a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osz­tályához nyelvhelyességi és he­lyesírási kérdésekben. Az érdek­lődőknek az akadémia nyelvtudo­mányi intézetének nyelvművelő csoportja minden esetben vála­szol. A válaszadás meggyorsítása érdekében az akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya kéri a közönséget és az egyes intéz­ményeket, hogy a jövőben nyelv­helyességi és helyesírási tanács­adásért közvetlenül a Magyar Tu­dományos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetéhez (V.. Váci utca 12.) forduljanak. TÁVBESZÉLŐ „GYORSFORGALOM“ A posta vezette be ez év márciusában távbeszélő (Részlet: O. Kremnycvá: A moszk- \ ai üzemi agitátorok munkájának tapasztalatai című brosúrából.) Az agitációs munka egyik leg­elterjedtebb formája az újságok és szépirodalmi művek hangos felolvasása. A moszkvai üzemek osztálya­in naponta tartanak újságol­vasást az ebédszünet ideje alatt, néha pedig a munka megkezdése előtt vagy annak végeztével. Az agitátor-felolvasók arra tö­rekszenek, hogy a hallgatókat be­vonják a felolvasottak megvitatá­sába, s hogy az újságanyag témá­ját összekapcsolják üzemük, osz­tályuk vagy brigádjuk-ügyeivel. Nézzünk meg néhány okosan végrehajtott újságolvasási példát. A „Moszzsilisztroj“ tröszt 4. szá­mú építési irodájának egyik épít­kezési területén Szurgucsjov elv­társ agitátor, szétterítve a Prav­dát, így szólt: — Elolvassuk, mi történik a Szovjetunióban. íme itt a tudósí­tás: \ ..A termés betakarítása Délen. Felolvasta a cikket a kolhozpa­rasztság magas termésért vívott harcáról és Jevdokija Fedonenko élmunkáscsoportjának sikereiről, Szurgucsjov elvtárs felhívta Bas- katova, Konorova, Kurnoszova és más fiatal munkásnők figyelmét a dicsérő táblára, amely ott lógott a pihenőhelyen. —. Vájjon, mi, itt az építkezés­nél, ugyanígy harcolunk-e a ter­vért? — kérdezte az agitátor. A munkásnők elkezdtek beszél­getni a brigád .tegnapi teljesítmé­nyéről. Baskatov elvtársnő így szójt barátnőihez: — Tegnap brigádunk 130 száza­lékot teljesített, ma pedig többet csinálunk. Ebéd után fokoznunk kell az anyaghordást a vakolok számára és be kell fejeznünk a második feladatot. így használta fel Szurgucsjov elvtárs, agitátor Jevdokija Fedo­nenko kolhozparasztlány sikerét arra, hogy mozgósítsa az építő- munkásokat a munka termelé­kenységének fokozására. A Sztálin Autógyár mechanikai osztályán Kornyev elvtárs, agitá­tor az ebédszünet órájában napon­ta tart újságolvasást. Legutóbb a munkások kérdéseket tettek fel. Általános vita fejlődött ki az im­perialista és demokratikus tábor a textilipart érintik, s a külön­böző gyárak és üzemek sztahano­vistáinak tapasztalatait. A vezér­cikket elolvasva, megtudom, hogy a párt milyen kérdéseket állít ma a nép elé. A vezércikket gyakran hangosan felolvasom a munkások­nak az ebédidő alatt. Néha a ve­zércikk tartalma mondja meg ne­kem, hogy milyen témáról kell beszélgetnem, milyen anyagot kell hangosan felolvasnom. Például a Moszkovszkij Bolsevik című új­ságban megjelent egy vezércikk „A munkások és munkásnők sze­mélyi kötelezettségei“ cím alatt. Ebben a cikkben példaként hoz­tak fel sztahanovistákat, akik sze­mélyes kötelezettséget vállaltak ötéves tervük három, illetve há­rom és fél év alatt való teljesíté­sére. Vita alakult ki. A munkásnők kérdéseket tettek fel, arról beszél­tek, ami zavarja őket abban, hogy jobban dolgozzanak, megbírálták a rendellenességeket. így felhasz­nálva az újságanyagot, sikerült őket bekapcsolnom a szocialista verseny egy újabb formájába. Feltétlenül felolvasom a Pravda Nemzetközi szemléit. Előfordul, hogy a hallgatóknál kérdések merülnek fel, megtörté­nik, hogy megkérnek arra, beszél­jek részletesebben valamilyen ese­ményről. Ha e kérdések külön speciális előkészületet igényelnek, akkor azt felelem, hogy erről a legközelebbi alkalommal beszélek. Sohasem fogok hozzál valamilyen kérdés megmagyarázásához, ha nem vagyok biztos abban, hogy magam is tudom azt. A nemzet­közi eseményekről szóló anyagot olvasva, különös figyelmet szen­telek az új demokratikus köztár­saságok sikereinek, mindig meg- •magyarázom, hogy az új világhá­ború gyújtogatói ellen a legjobb biztosíték szocialista hazánk ha­talma, a mi sztahanovista mun­kánk. Első pillantásra az újságolvasás igen egyszerű dolog. Az agitátornak azonban jól fel kell készülnie rá: tudnia kell, hogy milyen cikkeket és tudósítá­sokat válasszon ki felolvasásra, meg kell magyaráznia a meg nem értett szavakat, felelnie kell a hallgatók kérdéseire. Ezenkívül az agitátornak han­gosan, kifejezően és művelten vezette be a távbeszélő «vors- er°vl.szonyai,ró1’ a burzsoázia ál-jkell tudnia olvasni. Ugyanaz a távbeszélő »gyors noksagarol es aljassagarol, a jobb- cikk, különféleképpen felolvasva, S” * ^orskapcsolasi i 0idah szocialisták árulásairól és különböző benyomást kelt a hali­rendszert eddig Budapest esj arról, milyen nehézségei vannak a ; (tatókban ~ta_ I Felolvasva az újságokat a be [ munkásoknak, a moszkvai agitá­torok nemcsak informálják őket Győr, Pécs, Kaposvár, Kecske- j munkásosztály harcának a kapita- j Felolvasva mét, Nagykanizsa, Keszthely,; lista országokban. így oltja Dombóvár, Balassagyarmat és j Kornyev elvtárs a munkásokba az Kiskunhalas között vezették j érdeklődést a nemzetközi helyzet­be. Ezzel a várakozási idő mész- I fial Iror\oonlri4-Kr<v\ be. Ezzel a várakozási idő meg- ■ tel kapcsolatban, szűnt és nem kell a lényegesen költségesebb „sürgős“ vagy „azonnali“ kapcsolást kérni. A tapasztalatok alapján jövőre még több vidéki várossal gyor­sul meg ilymódon Budapest te­lefonösszeköttetése. Okosan felhasználja az újsá­gokat Filatova elvtársnő agi­tátor. — VALAMENNYI FALUBAN VAN MÁR TELEFON hazánkban. A posta 1949-ben kezdte meg a falutelefonok szerelését és több mint 3200 helyre szereltek fel falutelefont. 943 tsz, 564 állami gazdaság, 298 erdőgazdaság és 293 gépállomás is telefont kapott már. A munkálatokhoz 27.000 km veze­téket használtak fel. Debrecen készül a december 21-i ünnepi országgyűlésre — Számomra az újság első se­gítségem — mondja Filatova elv­társnő. — Figyelmesen elolvasom a vezércikkeket, a nemzetközi té­mákra vonatkozó anyagot, azokat a cikkeket és jegyzeteket, amelyek az országunkban és a külföldön történt legfontosabb események­ről, hanem beléjük oltják a min­dennapos újságolvasásra való ked­vet is. Ilyenformán bővül az em­berek látóköre, emelkedik kultu­rális és politikai színvonaluk, s öntudatosabbá válik a munkához való viszonyuk. (Megjelent a Szabadság Lapkiadó­vállalat Munkatárs című lapja 1954. november 19-i számában.) A buzsáki népfrontbizottság a község haladó hagyományainak megőrzéséért December 21-én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülésének 10. évfordulóján az országgyűlés Debrecenben ünnepi ülést tart. A történelmi jelentőségű esemény 10 évvel ezelőtt az ősi református kollégium oratóriumában zajlott le, ott, ahol egy évszázaddal előbb, 1849. első felében ülésezett a magyar országgyűlés képviselő­háza. A szabadságtörekvések ősi vá­rosában erre az alkalomra a Kos­suth lakhelyéül szolgált ősi debre­ceni városháza, a történelmet idé­ző debreceni Nagytemplom, a több mint 400 éves református kollégium új köntöst ölt. A Nagy­templom tatarozását befejezték. Már csak a templomot körülvevő teraszon végeznek munkát. Az aszfaltot feltörték és az 1849-es évekhez hasonlóan korhűen ande­zit kőburkolattal látják el. Az or­szággyűlés tiszteletére az Arany Bika-szálloda is új köntösbe öl­tözködik. A debreceniek nem is­lernek rá az egyes termekre, ha majd a rendbehozás után újra be­térnek, oly nagy lesz a változás. Lóránt István, a budapesti Astória-szálló igazgatója irányítja A buzsáki hímzés, különösen a rátétes hímzés híressé vált, mű­vészi motívumait szerte az ország­ban szívesen alkalmazzák. A felszabadulás óta azonban mindig kevesebb buzsáki asszony foglalkozik hímzéssel. Fennáll az; fortélyait mutatja meg, ismét má- ■a veszé]y- h°§y néhány évtized sik öregasszony pedig a rátétes berendezésének j múlva már/ maguk a buzsákiak hímzés motívumainak kiszabását tanítja. A tanfolyam népszerű, csaknem épület egyik termében vagy ma­gánlakáson. Ilyenkor egy-egy öregasszony oktatja a fiatalságot; Egyik a ma már alig ismert bo­szorkányos hímzésre tanítja a fia­talokat, másik a rátétes hímzés az Arany Bika munkálatait. j sem hímezik művészi motívumai­A december 21-i ünnepségre, kát. Debrecenbe érkezőket a nagyállo-j Ezt a veszélyt felismerték a köz­más előtti Petőfi téren az építő-1 ségbeliek is. A Hazafias Népfront­munkások hatalmas táblája fogad- j bizottság helyi szervezete foglal­ja majd. Azt mintázták meg ezen kozni kezdett a kérdéssel, a táblán, hogy a felszabadulás tíz MNDSZ- és DISZ-gyűlések alkal- éve alatt a debreceni építőmunká- mával gyakran felemlítették a sok milyen építkezéseket végeztek i kérdést és végül megoldást talál- a történelmi nevezetességű város- J tak. A népfront-bizottság kezde- ban. A debreceni dolgozók lelkes ményezésére hímzőtanfolyam munkaversennyel köszöntik az kezdte meg működését a község­ünnepi országgyűlést és decem-1 ben. A fiatal lányok, de több bér 21-én este ünnepi felvonulás-j idősebb asszony is összegyűlik es- ra készülődnek. i ténként az iskolában, a tanács­hetven lány, illetve asszony vesz részt rajta. A terv az, hogy a ta­vasszal kiállítást rendeznek be a tanfolyamon készült hímzésekből. — KULTÜRVÁRÖTERMET AVATTAK december 14-én 15 órakor Barcs vasútállomásán, amely lehetővé teszi, hogy Barcs vasúti csomópont átszálló utasai hasznosan s kellemesen töltsék a vonatcsatlakozások közötti időt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents