Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-02 / 285. szám
SOMOGYI NÉPLAP mvsamaanm Csütörtök, 1954. december 2. A moszkvai értekezlet keddi illése Az európai értekezlet második napján az ülést délután 3 órakor nyitotta meg az elnöklő Josef Cyrankiewicz, a lengyel küldöttség vezetője, a Lengyel Népköze társaság Minisztertanácsának elnöke. Az ülésen vkét felszólalás hangzott el. Elsőnek Viliam Si- roky, a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének vezetője, Csehszlovákia Minisztertanácsának elnöke beszélt. Viliam Siroky hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép szilárdan eltökélte, nem tűri, hogy az agresszió megismétlődjék. A Csehszlovák Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatta és támogatja a Szovjetunió nemes kezdeményezését az európai kollektív biztonság megteremtésére. A párizsi egyezmények ratifikálása esetére Csehszlovákia véleménye szerint a tanácskozáson részvevő államoknak meg kell erősíteniük védelmi felkészültségüket és a fégyveres erők egységes parancsnokságát kell létrehozniok. A német újrafelfegyverzés — fejtette ki a továbbiakban Viliam Siroky — mindenekelőtt Csehszlovákia, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság határait veszélyeztetné. A csehszlovák kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a párizsi egyezr- mények ratifikálása esetében különösen a megnevezett országok kormányai, figyelembevéve a veszéllyel szembeni közös érdekeiket, hatékony közös rendszabályokat foganatosítsanak határaik biztosítására. A második felszólaló a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Otto Grotewohl volt. Bevezetőjében kifejtette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét mély nyugtalanság tölti el a német jövőt illetően. A párizsi egyezmények ratifikálása gátat emelne Németország egyesítésének útjába. Adenauer nem akarja a német egységet, sőt Adenauer az egységről tárgyalni sem akar. A Német Demokratikus Köztársaság — fejtette ki Otto Grotewohl — a német egységet és a békét egy' mástól elszakíthatatlannak tartja. I Az NDK semmiféle előzetes feltételt nem szab a német egység helyreállításáról folytatandó tárgyalások elé és hajlandó minden előzetes feltétel nélkül ilyen tárgyalá- I sokba kezdeni a nyugatnémet köztársasággal. ! Az NDK kormánya a tárgyalások alapjául kész elfogadni a weiínari alkotmányt, valamint Németország keleti és nyugati része állami szervezésének tapasztalatait. j Az NDK kormánya azonban nem hunyhat szemet afelett, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása esetén az NDK határain egy félmilliós modem fegyverzetű hadsereg áll, amelyet külföldi imperialisták irányítanak. A német nép nemzeti érdeke, az emberiség békéje és a német nép egyenest megköveteli, hogy az NDK ne tűrje ezt a biztonságát veszélyeztető agressziót, illetve minden ilyen kísérletet visszaverjen. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ha újra jelentkezik a német militarizmus Nyugat-Német- országban és létrehozzák ott az állandó hadsereget, az NDK kénytelen lesz önálló fegyveres erőket létrehozni. A Német Demokratikus Köztársaság osztja a Szovjetunió, a Cseh szlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság vélemé- , nyét, mely szerint a párizsi egyez- ' mények ratifikációja esetére közös ’rendszabályokat kell foganatosítani az értekezleten részvevő országok békéjének védelmére és védelmi képességének fokozására és védő erőinek közös vezetésére. A Német Demokratikus Köztársaság képviselője bejelentette, hogy az NDK magáévá teszi a Csehszlovák Köztársaság javaslatát a német agresszió veszélye által elsősorban érintett országok közös eljárást illetően a párizsi egyezmények ratifikációjának esetére. A Kaposvári Ünnepi Hét mai programmja A Kaposvár felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére rendezett Ünnepi Hét mai Programm ja: „A somogymegyei munkás- és parasztmozgalmak“ c. kiállítás megnyitása a Rippl-Rónai Múzeum kiállítástermében. Megnyitja: Tóth István elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára. Este 7 órakor: Műsoros ünnepély a Megyei Tanács nagytermében. Ä föld azé letf, aki megműveli V. M. Molotov fogadást adott a moszkvai értekezleten részvevő kormányküldöttségek tiszteletére Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere november 30-án fogadást adott az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó európai értekezleten részvevő küldöttségek tiszteletére. A moszkvai értekezleten részvevő magyar kormányküldöttség felkereste Lenin—Sztálin mauzóleumát Moszkva (TASZSZ). A mosz- ! kvai értekezleten részvevő bolgár, magyar és román kormányküldöttség november 30-án látogatást tett a Lenin—Sztálin mauzoleum- | ban. Mindhárom küldöttség koszorút helyezett el. Heves tájfun pusztított a Fülöp-szigeteken (MTI). Egy 270 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó tájfun, értesülések szerint, 19 halászt ölt meg és mintegy két és félmillió fontsterling összegű kárt okozott a Fülöp-szigetek keleti részéhez tartozó Leyte tartományban — jelenti a „Reuter1“. A tájfun — amely hivatalos jelentés szerint a legsúlyosabb volt ötven év óta — óriási károkat okozott a Fülöp-szigetek középső részéhez tartozó Visayan-szigeteken is. A Saar-egyezmény nem kerül a bonni szövetségi tanács elé Berlin (MTI). A nyugatnémet szövetségi tanács jogügyi bizottsága kedden közölte a Saar-egyezmény- nyel összefüggésben folytatott megbeszéléseinek eredményét. A jogügyi bizottság megállapítása szerint a Saar-egyezmény végrehajtásához nincs szükség a szövetségi tanács hozzájárulására. Ezt a döntést a bizottság a különböző tartoroánygyűlósek Saar-, egyezmény-ellenes állásfoglalása miatt nyugtalankodó Adenauer kívánságára hozta. . A kormánypárt veresége a görög községtanácsi választásokon Athén (TASZSZ). November 21-én és 28-án Görögországban községtanácsi választásokat tartottak. A választásokon Papagosz miniszterelnök «Görög tömörülés« nevű pártjával szentben az ellenzéki pártok tömbje lépett fel az egységes, demokratikus baloldali koalíció »EDA«, a közép- pártok nemzeti haladó szövetsége «EPEK« és a dolgozó nép demokratikus pártja részvételével. A választások végleges eredményét még nem tették ugyan közzé, de a sajtó jelentéseiből ítélve, az ellenzéki pártok győztek a választásokon. A felszabadító Szovjet Hadsereg hozzásegítette megyénk dolgozó parasztjait ahhoz, hogy e földön emberi életet élhessen. A földreform során Somogy megye földjeinek 82 százaléka a dolgozóké lett. A kommunista párt szétosztotta a földreform ideje alatt a mammutbirtokokat: 561.331 kát. holdat juttatott 50.000 nincstelennek és törpebirtokosnak. Ezzel az átlagos 5.1 kát. holddal pártunk 50.000 családnak teremtett jobb emberi sorsot, s megnyitotta számukra az utat a jobb élet felé. Méltó gazdát kapott a föld: azé lett, aki megműveli, a népé. Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A dolgozó parasztság zöme már teljesítette egész évi beadási kötelezettségét, vannak azonban nagyszámmal olyan termelők is, akik egyik-másik beadási cikkből hátralékosak, mert az előírt állati termék vagy terményfóleségből nem rendelkeznek elegendő mennyiséggel. A begyűjtési miniszter december elsején hatályba lépő utasítása széleskörű lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek, akik kötelezettségüknek becsülettel eleget akarnak tenni, hogy pótolják a mulasztást, törlesszék adósságukat. Az utasítás széleskörű helyettesítésre ad módot, * megengedi, hogy a hátralékos termelők beadási kötelezettségüket, ha az eredeti cikkből vagy kenyérgabonából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivételével — bármely más beadásra alkalmas cikkel, szabad választásuk szerint teljesíthessék. Egyedül a hízottsertés- és a zsírbeadási . kötelezettséget nem lehet mással helyettesíteni. Az utasítás szerint a begyűjtési dolgozók a termelőket 1954 december 15-ig felkeresik és megbeszélik velüik, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni. A megbeszélésekig az eddigi hátralékot nem emelik fel. A sentésbeadási hátralékok teljesítésében sertésbeadásra — az utasítás szerint — most. is lehet társulni. A beadási kötelezettség teljesítésére a megbeszélés után öt napot engedélyeznek. Ha a termelő ez alatt az idő alatt ígérete ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, akikor hátralékát tíz százalékkal felemelik, s a felemelt hátralékot öt napon belül köteles beadni. Minden termelőnek érdeke, hogy éljen az új rendelkezés nyújtotta lehetőségekkel, használja ki a könnyítést. így tudja csak rendezni adósságát és megkönnyíteni a jövőévi beadás teljesítését. A nagaszaki újszülöttek 12 százaléka abnormális Brisbane (MTI). Singo Sibata, a húszéi egyetem szociológiai karának professzora kijelentette, hogy az atcmrobbantási kísérletek alkalmával kért szenvedett Nagaszaki japán városban az 1950 januárja és 1953 decembere között született 30.105 gyermek közül 3630 abnormális. Sibata professzor e nyilatkozatával válaszolt dr. Straussnak, az Egyesült Államok atomerőbizottsága °1r<jkónek arra a kiieVirrtésére, hogy «képtelen és tudományosan lehetetlen« az az állítás, hogy a már lefolytatott atom- és hidrogénbomba robbantási kísérletek gyengeelméjű gyermekek születéséhez vezetnek. Sibata nyilatkozatában hangsúlyozta: «Mi, japánok, akiket kétszer sújtottak az atombombával és akik legutóbb a hidrogénbomba robbantási kísérletek első áldozatai voltunk, egyáltalán nem értünk egyet dr. Strauss véleményével«. A MEDVECUKOR írta: Berky Éva (Folytatás.) A MINT a fiú elfordul, a kislány ** diadalérzete hirtelen elillan Á büszke hetykeség helyett valami kimondhatatlan szorongás, üresség foglalja el. Dühös önmagára, dühös a fiúra, hogy az szó nélkül elment, s mérgében olyat csap mindennek az okozójára, a táskában rejlő medvecukorra, hogy belesajdul az ökle. Morcos még akkor is, amikor hazaérkezik. A sárga agyaggal kent langyos, tiszta konyhában, a hófehér hokedlin kedvence, Juci cica dorombol. Mérgesen mellé vágja ta- néznyáját, hogy a macska ijedten ugrik a stelázsi mellé. ' Az- anyja, jóféle dolgos asszony, fekete szeme élénken csillog egészséges, piros arcából. Kövérkés alakja villámgyorsan cikkázik a kony- ha egyik tearkától a másikig s a súrolt asztalra máris három rózsás tányér kerül, közepén cseréptálban gőzölög az illatos bableves. Az apja sovány, seszínű hajú ember, értelmes arcú. Ott ül az asztal melletti lócán és fejét felesége, fel® fordítja, figyelmesen hallgatva az asszony beszédét. A kislánnyal most egyik sem törődik. Nem kérdik rasszkedvének okát, alig fogadják köszönését, s míg a gyerek' duzzogva az egyik hokedlira ül, az asszony lázas szavakkal magyaráz tovább:-—A nyitott padlásajtón keresztül csa'k a lábát láttam, amint ott him- bálődzott a levegőben. A felesége a nagy hasától, meg a resáketéstől nem tudott femászni a létrán, csak a fokait mankolászta és úgy jajgatott ura felé: — »Miért tette? Édesuram, mért tette?« — Egyre csak ezt hajtogatta, úgy kellett eltépni a létrától, hogy az ember segítségére siessen. Késő volt. Istenem, mi lesz a tíz gyerekkel, s ott van még az asszony hasában is... Minek is az a sok egy rakáson? ... A kislány riadt szemmel figyel. — A csendőrök? — kérdi a férfi. — Itt voltak — hadar az asszony. Házkutatást tartottak náluk, de nem .találtak egy szem gabonát sem. Mondta is Vincze Mátyás, hogy ne itt keressék az uraság gabonáját, mert a kulcsár úr hordja azt minden este. Kapott is a csendőröktől olyan pofont: — Rágalmazni mersz? — kérdezték tőle. A férfi csontos ökle súlyosan az asztalra csap: — Disznóság! Hogy rohadnának meg mindannyian, urastul, * csendőröstül. Az istenit ennek a rohadt világnak. — Szerencsétlen Nagy — sopánkodik az asszony —, pedig milyen dolgos asszony, csendes ember volt! Igaz, mert házkutatást tartanak valakinél, azért még nem kell felakasztani magát... házkutatást tartanak, hát házkutatást tartanak, nem csinált semmit, nem lopott, úgyis kiderült volna... De a bolond ember mindjárt kötelet kerített elő. — Mit tudod te? — dühösködik a máskor hangját is alig hallató ember — nem volt annak más, csak a becsülete, most meg azt is sárbata- posták. Nyomorult, szerencsétlen, most mi lesz azzal a töméntelen kö- íyökkél? — Mi lesz? Mi lenne? — felel az asszony. — Pista .már nagy gyerek, majd beáll az apja helyett, anyja is dolgozik, s a kiscsinyék is tudnak már segíteni... — Kár azért a Pista gyerekért — csóválja fejét az ember, jóeszű, ügyeskezű gyerek. Majd beszélek a főgápésszel, hátha sikerűi .behozni a műhelybe. — Hát még mit nem!? — rí vall rá az asszony. — Ujjat húzná az urá- sággal? Hiszen olyan dühösek az öngyilkos Nagyra, amiért. tettével rosszhírét keltette az urasáénak. A cselédek is morognak ... szidják az urat, az ispánt, a .kulcsárt... —Hát aztán? — kiált vissza az ura. — A Pistának a műhelyben a helye! Behozom én. ha eddig élek is! — Inkább küldök nekik bábot, krumplit, meg adnak a többiek is, csak to ne ártsd magad bele, — vitatkozik az asszony. — Elég a sző — mordul az ember, s az asszony tudja, hogy hiába lenne minden beszéd. — Az utcára akarsz kerülni, nyomorult? — kiált sírva. — Ki vagy te, hogy ujjat mersz huzni velük? Hányán járnak a tanyára ajánlkozni a gépész-emberek. Ha innen kidobnak, mehetünk koldulni! Hogy dögölne meg az ilyen nyakas ember! — De hamar elfeledted, hogy az ápádék itt laknak két ajtóval odébb! — szól rá az ember, — hogy minden testvéred itt él a tanyában, akárcsak Nagyék. — Hát mér dolgozom itt a házban, kint a földön, kuporgatok minden fillért, minden szemet, minden állatot? — sikít az asszony. —■ Hogy soha többé ne kerüljek vissza, s a gyermekem feledje azt is, hogy valaha ezt a tanyát látta! Házat aka-> rok, földet akarok, ha három holdat is, hogy ... —' Attól még éhendögölhetsz, — mordul az ura. — Ha meg rajtam múlik, Pista bejön a műhelybe, kár a szóért! A KISLÁNYNAK elönti szemét a könny. Rémülten hallgatja a vitát, de már csak félfüllel, mert gondolatban már Nagy Pista körül jár. Árva lett a Nagy Pista ... Apja felakasztotta magát... Nagy Pista sír, Nagy Pista szomorú, nem jön többet az iskolába, talán nem is látja többet... Talán a kastélyhoz kerül az istállóba, akkor aztán nem játszanak soha ... Csúfolni fogják, mint Juli néni lányát, Marist, akinek anyja leforrázta magát., s most a Marist úgy hívják, hogy a »forrázott Juli lánya,«, hát most Pista is az »akasztott« Nagy fia lesz... Mit tegyen? Hogyan segítsen Pistán? —- A medvecukor! — villan eszébe kincse. — Ö odaadja ragaszul az egész medvecukrot. Oda bizony! Itthon meg se mutatja, meg se kóstolja, úgy ahogy van, az egészet,.. — A nagyszerű ajándék egészen felvillanyozza. Ugrik a tarisznyához és máris kiemeli a rúd medvecukrot. S míg szülei vitáznak, egyetlen pillanat alatt kisetter ksdik az ajtón. Lefut a ház elejére, ahol Nagyék iáiknak. Benéz az apró ablakon a szegényes kis szobába. Nagyéknál látogatók vannak. Izgatott asszonyok, emberek. A gyerekek anyjuk körül szipákolnak, aki sírva hámozza a krumplit, de Pista nincs sehol Mariska otthagyja az ablakot és Pista keresésére indul. Szaladgál az udvaron, kiabál az ólak körül, de eredménytelenül. A cselédházak mögött pár nyomorult akácfa ólálkotik, s ezt a részt az ittlakók nagykép lein »Kiserdőnek« nevezik. Ott áll P'sta az egyik fának támaszkodva, s csak válla rázkódásából látszik, hogy sír. íyi ARISRA szorosan mellélép, egyik kezével átöleli a nyakát, a másikkal nyújtja felé az eddig markában szorongatott, kissé ragacsos medvecukrot: — Látod —■ duruzsolja anyai vigasztalással, törleszkedve, — milyen szép, nagy, meg se kóstoltam... A fiú .ránt a vállán és szégyenlősen elfordul, de a kislány előkerül: — Ne sírj Pistukám, nézd ... neked adom ezt a finom medvecukrot, nyald meg, milyen jó ... A fiú szégyenli a kislány előtt könnyeit, dühös, elkeseredett: — Én nem sírok — üvölt hirtelen haraggal a másik arcába. —■ Én sose sírok! Nem kell a cukrod, takarodj innen! __ Utolsó szavai hirtelen kitörő sírásba fulladnak. A tanító... a med- vecukor ... most meg az apja ... a bizonytalan jövő... az ismeretlen megpróbáltatásoktól való páni félelem zűrzavara gyermeksúrástaa fullad és bármennyire is szégyenli könnyeit, azok ellenállhatatlan erővel csorognak végig az arcán. Szívét fájdalom és valami megfoghatatlan ■iránti düh marcangolja. Valamit tenni kell! Könnyíteni kell magán. Talán maga sem tudja mit tesz, iszonyú erővel mellbelöki a kislányt, hogy az belenyekken és elesik a hóban. — Nem érted, hogy nem kell a cukrod, te pocsék béka! — üvölti felé. elfuttában.
