Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Tiltakozó gyűléseken utasítják vissza dolgozóink az imperialisták Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló terveit Kaposvár jövőjének tervei a városi tanács ünnepélyes alakuló ülésén Ami a Kinizsi utolsó osztályozó mérkőzésének beszámolójából kimaradt A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A XI. évfolyam, 291. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954. december 9. Legelemibb kötelességünk mindent megtenni a nyugatnémet imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Hegedűs András elvtárs beszámolója a Magyar Rádióban Hegedűs András, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese kedd este rádióbeszédet mondott a moszkvai értekezlet jelentőségé­ről. A rádióbeszédet a Kossuth- adó 20 órakor közvetítette. Hegedűs elvtárs beszéde elején a moszkvai értekezlet összeülésé- nek körülményeit és az azon részt vevőket ismertette. Megállapítot­ta, hogy ezen az értekezleten tü­zetesen megvizsgálták a jelenlegi nemzetközi helyzetet és olyan egységes álláspontot fogadtak el az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a német kérdés rendezésére, amely meg­felelő tárgyalási alapot nyújt minden ország számára — a tő­kés országoknak is — a béke biz­tosítására Európában. A moszk­vai értekezlet egyben elhatároz­ta, hogy a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása esetén — amely Nyugat-Németország felfegyverzését, a vérszomjas né­met militarizmus feltámasztását és ezzel a háborús veszély foko­zását jelenti — az értekezleten részt vevő országok együttesen Lényegileg nincs és a párizsi sz — Nyugat-Németország fel­fegyverzése jogosan nyugtalaní­totta és nyugtalanítja az európai népeket — mondotta Hegedűs elvtárs. — Ez a megállapítás nem­csak a Szovjetunióra és a népi de­mokráciákra vonatkozik, hanem az összes nyugat-európai ország­ra is. A második világháború törté­nelmi példájával bizonyította, hogy akkor is a Szovjetunió ellen fegyverezték fel Németországot, mégis először a nyugati országo­kat gázolta le a Wehrmacht. Vájjon mi a biztosíték arra, hogy ez nem ismétlődik meg újra? Egyes imperialista politikusok a nyugat-német kormánytól kapott garanciákra hivatkoznak. A né­pek azonban nem hihetnek az ilyen garanciában, hiszen Hitler sem fukarkodott ezekkel, 1934- ben megnemtámadási egyezményt kötött Lengyelországgal, öt év múlva pedig megtámadta, 1936- ban szerződésben biztosította Ausztria önállóságát, két év múl­va mégis megszállta. Hegedűs elvtárs ezután rámu­tatott, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése éppen e történel­mi tapasztalatok alapján erős el­lenállásra talál a nyugat-európai népek között is. Ezt mutatja az »európai védelmi közösség« ku­darca is. A nyugati imperialisták nem nyugodtak bele ebbe a ve­reségbe, így születtek meg a lon­doni és párizsi megállapodások, amelyek az európai hadsereg el­vetett tervét helyettesítik. A két terv közt lényegileg nincs kü­lönbség, mert mindkettő a nyu­gat-német támadó imperializmus felélesztését szolgálja. A következőkben adatokkal bi­zonyította, hogy a bonni kor­mánykörök fegyverkezései sem­miben sem maradnak el Hitleré­től. Érthető, hogy ezeket a terve­ket a Szovjetunió és a népi de­mokráciák — amelyeknek célja népeik jólétének emelése, élet- színvonaluk állandó javítása — nem nézhetik tétlenül, mert ez békés építőmunkájukat, biztonsá­gukat fenyegeti. további intézkedéseket tesznek népeik biztonsága érdekében. Ezután ismertette, hogyan ala­kult ki az a világpolitikai hetyzet, amely szükségessé és halasztha­tatlanná tette a moszkvai értekez­let összehívását. Emlékeztetett azokra az eredményekre, amelye­ket az utóbbi két évben a Szov­jetunió és a népi demokráciák következetes békepolitikája elért s felhívta a figyelmet azokra a tényekre, amelyek arra figyel­meztettek, ho»y a nyugati hatal­mak uralkodó köreinek jelentős része, főleg az Egyesült Állaim, k imperialistái nem akarnak lemondani a Szovjetunió és a szocializmust építő országok elleni háborús kalandok ter­veiről. Hivatkozott a Nyugat-Németor­szág felfegyverzésére és agresszív háborús tömbökbe vonására irá­nyuló törekvésekre s arra, hogy a militarista porosz szellem fel­élesztéséhez a volt nrei táborno­kokat használják fel. különbség az EVK irződesek közt — A moszkvai értekezleten részvevő országok kormá­nyainak képviselői, érezve történelmi felelősségüket né­peik biztonságáért, kijelentet­ték, hogy kormányaik és né­peik mindent elkövetnek Nyugat-Németország felfegy­verzésének megakadályozása érdekében — állapította meg Hegedűs elvtárs, majd ismertette a Szovjetunió ál­tal a berlini értekezleten előter­jesztett javaslatot a német béke- szerződés megkötésének meggyor­sítására, Németország egyesítésé­re, ideiglenes össznémet kormány megalakítására és a szabad össz- németországi választások megtar­tására. Megállapította, hogy egy ilyen Németország, amely nem tartoznék hatalmi csoportokhoz, hanem mint független, békesze­rető és demokratikus ország lé­tezne, döntő hatással lenne egész Európa, sőt az egész világ béké­jére. Míg a felfegyverzett Nyugat-Né­metország háborús tűzfészek lenne Európában és magában hordaná nemcsak az új euró­pai háború, hanem a világhá­ború veszélyét is. Emlékeztetett az európai kollek­tív biztonsági rendszer létrehozá­sára vonatkozó szovjet javaslatra is, amely ugyancsak a berlini ér­tekezleten hangzott el és amely valamennyi nagy és kis állam füg­getlenségének és szuverenitásá­nak tiszteletbentartását hivatott biztosítani. Bár azóta közel egy év telt el, a nyugati nagyhatal­mak ehelyett sebtiben létrehoz­ták a londoni és párizsi megálla­podásokat, amelyek útját állják az európai kollektív biztonság megteremtésének. Két út Európa népei előtt Európa népei előtt tehát tulaj­donképpen két út áll: a párizsi egyezmény ratifikálásának és megvalósításának, Európa ketté­osztásának, a fegyverkezési ver­seny meggyorsításának, a hábo­rús veszély fokozódásának útja, vagy az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremtése és ezen belül az egységes, demokra­tikus Németország létrehozása, tehát a béke útja, amelyen járva lehetővé válik a fegyverkezés és a fegyverkezéssel járó terhek csökkentése. Ezért tiltakoznak a nyugat-európai országokban is a legkülönbözőbb politikai irányza­tokat követő emberek közösen Nyugat-Németország felfegyver­zése ellen. A Szovjetunió és a népi demok­ráciák, ahol a kormányok állás­pontja és a nép érdeke azonos, határozottan kiállnak az európai béke fenntartása, az európai kol­lektív biztonsági rendszer megte­remtése mellett. Magyarország kormánya is teljes erejével támogatta és támogatja a Szovjetunió ja­vaslatait, mert ezekben a ki­bontakozásnak, a tartós béké­nek biztosítékát látja. Emlékeztetett arra, hogy hazánk egész története szinte megszakítás nélküli harc a német, illetve oszt­rák elnyomó, gyarmatosító törek­vések ellen, majd így folytatta: — Történelmünk tapasztalata arra tanít bennünket, hogy teljes nagyságában felismerjük azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Német­ország felfegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Bár nem vagyunk szomszédosak Nyugat-Németországgal, de tud­juk azt, hogy a revansista és fel­fegyverzett Nyugat-Németország egyik főtörekvése Ausztria beke­belezése; újabb Anschluss. Ha ez megtörténik, akkor a nyugat-né­met hadsereg ismét újra közvet­lenül Magyarország határain van. Idézetekkel bizonyította, hogy a német militaristák nem adták fel Ausztria bekebelezésére vonatko­zó terveiket, majd ezeket mon­dotta: — A magyar népnek éppúgy, mint az osztrák népnek az az ér­deke, hogy újabb Anschluss so­hase következzék be. A békesze­rető és újabb Anschlusstól nem fenyegetett Ausztriával lehetsé­ges az országaink közötti kapcso­lat további megjavítása mindkét nép javára. Ez az elgondolás ve­zette a magyar kormányt, amikor az elmúlt években mindent el­követett az Ausztriával való jó viszony kialakítása érdekében. 1953-ban megállapodás történt a két kormány között, hogy a kül­képviseleti vezetőket követi rang­ra emelik, 1954 elején a két or­szág aláírta a Duna-hajózási egyezményt. 1954-ben több meg­állapodás megkötését is javasol­tuk. Jelentősen kiszélesedtek a magyar-osztrák kulturális és sportkapcsolatok is. 1953—54-ben alig múlt el hónap, hogy ne lett volna valamilyen sportágban ba­ráti találkozó. A jó szomszédi vi­szony megteremtésének további alakulása attól függ, hogy Auszt­ria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország imperialista köreinek Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel, Nyugat- Németország felfegyverzésével szemben. Rámutatott arra, hogy nem vé* letten, hogy elsősorban éppen N yu gat-N émet ország­ból indulnak ki hazánk ellen a különböző zavartkeltő kísér­letek, innen sugározza hazugságait a Szabad-Európa rádió, innen irá­nyítják az úgynevezett ballon-ak­ciókat s itt gyűjtik össze a ma­gyar nép árulóit. — A magyar kormánynak és a magyar népnek — látva azt a ve­szélyt, amit Nyugat-Németország felfegyverzése jelent, tanulva tör­ténelmi tapasztalataiból — leg­elemibb kötelessége mindent meg­tenni a nyugat-német imperializ­mus felélesztése, a párizsi egyez­mények ratifikálása ellen és ha ez mégis megtörténik, akkor to­vábbi intézkedéseket kell tennünk az ország megvédése, népünk biz­tonsága érdekében — mondotta Hegedűs elvtárs, majd hozzáfűz­te: — Országunk számára nagy biz­tonságot és erőt ad a moszk­vai értekezleten résztvevő, 900 millió szabad embert kép­viselő. kormánydelegációk egységes kijelentése, amely szerint soha nem egyeznek bele a nyugat-német militarizmus feltámasztásába és ha a nyugati hatalmak mégis erre az útra tér­nek, akkor közös intézkedéseket tesznek népeik és országhatáraik biztonsága érdekében. Szorosabbra kell fűzni népünk egységét —. Jól emlékszünk még a hábo­rú borzalmaira — mondotta a to­vábbiakban Hegedűs elvtárs — és érthető, hogy mindent megteszünk az új háború megismétlődésének elkerülése érdekében. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikájának az a célja, hogy minden ország­gal békés jóviszonyt alakítson ki. örvendetes számunkra, hogy az utóbbi időben javult a viszonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, meg­erősödtek gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink is. Mindez azt mutatja, hogy eredményesen ha­lad a két ország közötti viszony megjavítása. Őszintén kívánjuk, hogy a magyar és a jugoszláv nép közötti barátság és együttmű­ködés tovább fejlődjék, mind­két nép javára és a tartós béke megőrzésének érdeké­ben. Erre azért is szükség van, mert a jugoszláv népet most ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint a ma­gyar népet, s Európa más népe­it: a német Wehrmacht feltáma­dásának veszedelme. Ezután Hegedűs elvtárs feltette a kérdést, mit kell tennünk ah­hoz, hogy a német imperializmus ne tehesse még egyszer hadszín­térré Európát és benne hazánkat és hogy ne veszélyeztesse békés építőmunkánkat? — Mindenekelőtt szorosabb­ra kell fűzni népünk egységét, mert ez megnöveli erőinket, biztonságunk megvédése ér­dekében. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt olyan nem­zeti egység van születőben, ami­lyenre példa történelmünkben ed­dig még nem volt. Népi egysé­günk alapja pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése. Ez mindenekelőtt a munkásosz­tály politikája, de minden tekin­tetben megfelel az egész dolgozó nép érdekének ist —> mondotta Hegedűs elvtárs és hozzáfűzte: — Népi, nemzeti egységünk megerő­sítése érdekében az eddiginél ke­ményebben kell szembeszállni azokkal, akik rést akarnak ütni rajta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy or­szágunkban még nem kevés ezek­nek a száma és hangúk városban és falun is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő választ kapjanak elsősorban maguktól a munkásoktól, a dolgozó parasz­toktól, becsületes, néphez hű ér­telmiségünktől, de ha kell, hatal­mi szerveinktől is, mert ahogy Petőfi írta: „Ha kivesznek a belső bitangok, könnyű bánni külső elleninkkel.“ Aki népünk egysége ellen támad, aki a háborús terveket, a német militarizmust szol­gálja és ezzel gyengíti né­pünk egységes helytállását, építőmunkánk biztonságát, magára vessen, ha lesújt rá népi demokráciánk büntető keze. — Népi demokratikus államun­kat erőssé, gazdaggá szabad né­pünk munkája teszi. Minél job­ban, minél többet és észszerűb­ben dolgozunk, minél kevesebb lesz a pazarlás a munkaidővel és az anyaggal, annál erősebb és gazdagabb lesz hazánk. A gazdaságilag erős Magyar- ország viszont könnyebben tud szembeszállni az impe­rialista törekvésekkel és ha szükség lesz rá, keményen vá­laszt tud adni a hazánk ellen irányuló támadó kísérletekre. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is —> mondotta Hegedűs elvtárs, majd arról szólt, hogy bármilyen szilárd legyen is né­pünk egysége és bármilyen erős legyen is gazdaságilag országunk, egyedül nem tudjuk megállni he­lyünket az imperialista törekvé­sekkel szemben. Népünknek sok igaz ügyért vívott harca bukott el azért, mert egyedül volt, most elő­ször fordul elő az, hogy népünk igaz törekvése egybeesik és szo­ros egységbe olvad a felszabadult, haladó népek százmillióinak har­cával. Éppen ezért baráti viszonyunkat a Szov­jetunióval és a népi demok­ráciákkal úgy őrizzük, mint a szemünk fényét, mert jól tudjuk, hogy ez eddigi vívmá­nyaink megőrzésének legfőbb biztosítéka. A békeszerető or- « szágokat összefűző és a moszkvai értekezleten meg­nyilvánuló barátság ma tör­ténelemformáló erővé vált. — Ez az.erő reménysége a ka­pitalista országok békére és sza­badságra vágyó dolgozóinak és ugyanakkor a legfélelmetesebb erő a háborúra törő, Nyugat-Né- metországot felfegyverezni kívánó imperialistákkal szemben. Erősí­teni barátságunkat a szovjet nép­(Folytatás 'a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents