Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-09 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Tiltakozó gyűléseken utasítják vissza dolgozóink az imperialisták Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló terveit Kaposvár jövőjének tervei a városi tanács ünnepélyes alakuló ülésén Ami a Kinizsi utolsó osztályozó mérkőzésének beszámolójából kimaradt A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A XI. évfolyam, 291. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954. december 9. Legelemibb kötelességünk mindent megtenni a nyugatnémet imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Hegedűs András elvtárs beszámolója a Magyar Rádióban Hegedűs András, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese kedd este rádióbeszédet mondott a moszkvai értekezlet jelentőségéről. A rádióbeszédet a Kossuth- adó 20 órakor közvetítette. Hegedűs elvtárs beszéde elején a moszkvai értekezlet összeülésé- nek körülményeit és az azon részt vevőket ismertette. Megállapította, hogy ezen az értekezleten tüzetesen megvizsgálták a jelenlegi nemzetközi helyzetet és olyan egységes álláspontot fogadtak el az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a német kérdés rendezésére, amely megfelelő tárgyalási alapot nyújt minden ország számára — a tőkés országoknak is — a béke biztosítására Európában. A moszkvai értekezlet egyben elhatározta, hogy a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása esetén — amely Nyugat-Németország felfegyverzését, a vérszomjas német militarizmus feltámasztását és ezzel a háborús veszély fokozását jelenti — az értekezleten részt vevő országok együttesen Lényegileg nincs és a párizsi sz — Nyugat-Németország felfegyverzése jogosan nyugtalanította és nyugtalanítja az európai népeket — mondotta Hegedűs elvtárs. — Ez a megállapítás nemcsak a Szovjetunióra és a népi demokráciákra vonatkozik, hanem az összes nyugat-európai országra is. A második világháború történelmi példájával bizonyította, hogy akkor is a Szovjetunió ellen fegyverezték fel Németországot, mégis először a nyugati országokat gázolta le a Wehrmacht. Vájjon mi a biztosíték arra, hogy ez nem ismétlődik meg újra? Egyes imperialista politikusok a nyugat-német kormánytól kapott garanciákra hivatkoznak. A népek azonban nem hihetnek az ilyen garanciában, hiszen Hitler sem fukarkodott ezekkel, 1934- ben megnemtámadási egyezményt kötött Lengyelországgal, öt év múlva pedig megtámadta, 1936- ban szerződésben biztosította Ausztria önállóságát, két év múlva mégis megszállta. Hegedűs elvtárs ezután rámutatott, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése éppen e történelmi tapasztalatok alapján erős ellenállásra talál a nyugat-európai népek között is. Ezt mutatja az »európai védelmi közösség« kudarca is. A nyugati imperialisták nem nyugodtak bele ebbe a vereségbe, így születtek meg a londoni és párizsi megállapodások, amelyek az európai hadsereg elvetett tervét helyettesítik. A két terv közt lényegileg nincs különbség, mert mindkettő a nyugat-német támadó imperializmus felélesztését szolgálja. A következőkben adatokkal bizonyította, hogy a bonni kormánykörök fegyverkezései semmiben sem maradnak el Hitlerétől. Érthető, hogy ezeket a terveket a Szovjetunió és a népi demokráciák — amelyeknek célja népeik jólétének emelése, élet- színvonaluk állandó javítása — nem nézhetik tétlenül, mert ez békés építőmunkájukat, biztonságukat fenyegeti. további intézkedéseket tesznek népeik biztonsága érdekében. Ezután ismertette, hogyan alakult ki az a világpolitikai hetyzet, amely szükségessé és halaszthatatlanná tette a moszkvai értekezlet összehívását. Emlékeztetett azokra az eredményekre, amelyeket az utóbbi két évben a Szovjetunió és a népi demokráciák következetes békepolitikája elért s felhívta a figyelmet azokra a tényekre, amelyek arra figyelmeztettek, ho»y a nyugati hatalmak uralkodó köreinek jelentős része, főleg az Egyesült Állaim, k imperialistái nem akarnak lemondani a Szovjetunió és a szocializmust építő országok elleni háborús kalandok terveiről. Hivatkozott a Nyugat-Németország felfegyverzésére és agresszív háborús tömbökbe vonására irányuló törekvésekre s arra, hogy a militarista porosz szellem felélesztéséhez a volt nrei tábornokokat használják fel. különbség az EVK irződesek közt — A moszkvai értekezleten részvevő országok kormányainak képviselői, érezve történelmi felelősségüket népeik biztonságáért, kijelentették, hogy kormányaik és népeik mindent elkövetnek Nyugat-Németország felfegyverzésének megakadályozása érdekében — állapította meg Hegedűs elvtárs, majd ismertette a Szovjetunió által a berlini értekezleten előterjesztett javaslatot a német béke- szerződés megkötésének meggyorsítására, Németország egyesítésére, ideiglenes össznémet kormány megalakítására és a szabad össz- németországi választások megtartására. Megállapította, hogy egy ilyen Németország, amely nem tartoznék hatalmi csoportokhoz, hanem mint független, békeszerető és demokratikus ország létezne, döntő hatással lenne egész Európa, sőt az egész világ békéjére. Míg a felfegyverzett Nyugat-Németország háborús tűzfészek lenne Európában és magában hordaná nemcsak az új európai háború, hanem a világháború veszélyét is. Emlékeztetett az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozására vonatkozó szovjet javaslatra is, amely ugyancsak a berlini értekezleten hangzott el és amely valamennyi nagy és kis állam függetlenségének és szuverenitásának tiszteletbentartását hivatott biztosítani. Bár azóta közel egy év telt el, a nyugati nagyhatalmak ehelyett sebtiben létrehozták a londoni és párizsi megállapodásokat, amelyek útját állják az európai kollektív biztonság megteremtésének. Két út Európa népei előtt Európa népei előtt tehát tulajdonképpen két út áll: a párizsi egyezmény ratifikálásának és megvalósításának, Európa kettéosztásának, a fegyverkezési verseny meggyorsításának, a háborús veszély fokozódásának útja, vagy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és ezen belül az egységes, demokratikus Németország létrehozása, tehát a béke útja, amelyen járva lehetővé válik a fegyverkezés és a fegyverkezéssel járó terhek csökkentése. Ezért tiltakoznak a nyugat-európai országokban is a legkülönbözőbb politikai irányzatokat követő emberek közösen Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A Szovjetunió és a népi demokráciák, ahol a kormányok álláspontja és a nép érdeke azonos, határozottan kiállnak az európai béke fenntartása, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. Magyarország kormánya is teljes erejével támogatta és támogatja a Szovjetunió javaslatait, mert ezekben a kibontakozásnak, a tartós békének biztosítékát látja. Emlékeztetett arra, hogy hazánk egész története szinte megszakítás nélküli harc a német, illetve osztrák elnyomó, gyarmatosító törekvések ellen, majd így folytatta: — Történelmünk tapasztalata arra tanít bennünket, hogy teljes nagyságában felismerjük azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Németország felfegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Bár nem vagyunk szomszédosak Nyugat-Németországgal, de tudjuk azt, hogy a revansista és felfegyverzett Nyugat-Németország egyik főtörekvése Ausztria bekebelezése; újabb Anschluss. Ha ez megtörténik, akkor a nyugat-német hadsereg ismét újra közvetlenül Magyarország határain van. Idézetekkel bizonyította, hogy a német militaristák nem adták fel Ausztria bekebelezésére vonatkozó terveiket, majd ezeket mondotta: — A magyar népnek éppúgy, mint az osztrák népnek az az érdeke, hogy újabb Anschluss sohase következzék be. A békeszerető és újabb Anschlusstól nem fenyegetett Ausztriával lehetséges az országaink közötti kapcsolat további megjavítása mindkét nép javára. Ez az elgondolás vezette a magyar kormányt, amikor az elmúlt években mindent elkövetett az Ausztriával való jó viszony kialakítása érdekében. 1953-ban megállapodás történt a két kormány között, hogy a külképviseleti vezetőket követi rangra emelik, 1954 elején a két ország aláírta a Duna-hajózási egyezményt. 1954-ben több megállapodás megkötését is javasoltuk. Jelentősen kiszélesedtek a magyar-osztrák kulturális és sportkapcsolatok is. 1953—54-ben alig múlt el hónap, hogy ne lett volna valamilyen sportágban baráti találkozó. A jó szomszédi viszony megteremtésének további alakulása attól függ, hogy Ausztria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország imperialista köreinek Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel, Nyugat- Németország felfegyverzésével szemben. Rámutatott arra, hogy nem vé* letten, hogy elsősorban éppen N yu gat-N émet országból indulnak ki hazánk ellen a különböző zavartkeltő kísérletek, innen sugározza hazugságait a Szabad-Európa rádió, innen irányítják az úgynevezett ballon-akciókat s itt gyűjtik össze a magyar nép árulóit. — A magyar kormánynak és a magyar népnek — látva azt a veszélyt, amit Nyugat-Németország felfegyverzése jelent, tanulva történelmi tapasztalataiból — legelemibb kötelessége mindent megtenni a nyugat-német imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények ratifikálása ellen és ha ez mégis megtörténik, akkor további intézkedéseket kell tennünk az ország megvédése, népünk biztonsága érdekében — mondotta Hegedűs elvtárs, majd hozzáfűzte: — Országunk számára nagy biztonságot és erőt ad a moszkvai értekezleten résztvevő, 900 millió szabad embert képviselő. kormánydelegációk egységes kijelentése, amely szerint soha nem egyeznek bele a nyugat-német militarizmus feltámasztásába és ha a nyugati hatalmak mégis erre az útra térnek, akkor közös intézkedéseket tesznek népeik és országhatáraik biztonsága érdekében. Szorosabbra kell fűzni népünk egységét —. Jól emlékszünk még a háború borzalmaira — mondotta a továbbiakban Hegedűs elvtárs — és érthető, hogy mindent megteszünk az új háború megismétlődésének elkerülése érdekében. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikájának az a célja, hogy minden országgal békés jóviszonyt alakítson ki. örvendetes számunkra, hogy az utóbbi időben javult a viszonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, megerősödtek gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink is. Mindez azt mutatja, hogy eredményesen halad a két ország közötti viszony megjavítása. Őszintén kívánjuk, hogy a magyar és a jugoszláv nép közötti barátság és együttműködés tovább fejlődjék, mindkét nép javára és a tartós béke megőrzésének érdekében. Erre azért is szükség van, mert a jugoszláv népet most ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint a magyar népet, s Európa más népeit: a német Wehrmacht feltámadásának veszedelme. Ezután Hegedűs elvtárs feltette a kérdést, mit kell tennünk ahhoz, hogy a német imperializmus ne tehesse még egyszer hadszíntérré Európát és benne hazánkat és hogy ne veszélyeztesse békés építőmunkánkat? — Mindenekelőtt szorosabbra kell fűzni népünk egységét, mert ez megnöveli erőinket, biztonságunk megvédése érdekében. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt olyan nemzeti egység van születőben, amilyenre példa történelmünkben eddig még nem volt. Népi egységünk alapja pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése. Ez mindenekelőtt a munkásosztály politikája, de minden tekintetben megfelel az egész dolgozó nép érdekének ist —> mondotta Hegedűs elvtárs és hozzáfűzte: — Népi, nemzeti egységünk megerősítése érdekében az eddiginél keményebben kell szembeszállni azokkal, akik rést akarnak ütni rajta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy országunkban még nem kevés ezeknek a száma és hangúk városban és falun is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő választ kapjanak elsősorban maguktól a munkásoktól, a dolgozó parasztoktól, becsületes, néphez hű értelmiségünktől, de ha kell, hatalmi szerveinktől is, mert ahogy Petőfi írta: „Ha kivesznek a belső bitangok, könnyű bánni külső elleninkkel.“ Aki népünk egysége ellen támad, aki a háborús terveket, a német militarizmust szolgálja és ezzel gyengíti népünk egységes helytállását, építőmunkánk biztonságát, magára vessen, ha lesújt rá népi demokráciánk büntető keze. — Népi demokratikus államunkat erőssé, gazdaggá szabad népünk munkája teszi. Minél jobban, minél többet és észszerűbben dolgozunk, minél kevesebb lesz a pazarlás a munkaidővel és az anyaggal, annál erősebb és gazdagabb lesz hazánk. A gazdaságilag erős Magyar- ország viszont könnyebben tud szembeszállni az imperialista törekvésekkel és ha szükség lesz rá, keményen választ tud adni a hazánk ellen irányuló támadó kísérletekre. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is —> mondotta Hegedűs elvtárs, majd arról szólt, hogy bármilyen szilárd legyen is népünk egysége és bármilyen erős legyen is gazdaságilag országunk, egyedül nem tudjuk megállni helyünket az imperialista törekvésekkel szemben. Népünknek sok igaz ügyért vívott harca bukott el azért, mert egyedül volt, most először fordul elő az, hogy népünk igaz törekvése egybeesik és szoros egységbe olvad a felszabadult, haladó népek százmillióinak harcával. Éppen ezért baráti viszonyunkat a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal úgy őrizzük, mint a szemünk fényét, mert jól tudjuk, hogy ez eddigi vívmányaink megőrzésének legfőbb biztosítéka. A békeszerető or- « szágokat összefűző és a moszkvai értekezleten megnyilvánuló barátság ma történelemformáló erővé vált. — Ez az.erő reménysége a kapitalista országok békére és szabadságra vágyó dolgozóinak és ugyanakkor a legfélelmetesebb erő a háborúra törő, Nyugat-Né- metországot felfegyverezni kívánó imperialistákkal szemben. Erősíteni barátságunkat a szovjet nép(Folytatás 'a 2. oldalon.)
