Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-08 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Repüljetek mindenkinél messzebbre, gyorsabban és magasabbra! Munkában a Hazafias Népfront Ahogy a játékosok és a vezetők látták az NB II-be jutást A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 290. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1954. december 8. ELŐRE A TÉL! GÉPJAVÍTÁS SIKERÉÉRT! Ma, amikor gazdaságpolitikánkban a mezőgazdaság fejlesztése a kulcskérdés, a gépállomások szerepe, jelentősége és felelőssége is megsokszorozódott. Jórészt a gépállomásoktól függ a mezőgazda- sági termelés fokozása, a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok jövedelmezőségének növelése. Hogy megyénk gépállomásai is megállhassák helyüket a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának végrehajtásában, fokozottabb segítséget tudjanak nyújtani a tsz-eknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a jövő évben, most, a téli gépjavítás során alapos munkát kell végezniük a gépjavításban részvevő dolgozóknak, szakembereknek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénk gépállomásainak vezetői, dolgozói többségükben jól szervezik, irányítják és végzik a téli gépjavítást. Ez tapasztalható a balatonkiliti gépállomáson is, ahol Foki László főmechanikus a szépen rendbentar- tott műhelyben alaposan átvizsgálja a gépeket, azok alkatrészeit, s úgy állapítja meg, hogy milyen javításra szorul egy-egy gép vagy alkatrész. Foki László főmechanikus segíti, tanítja munka- társaity s azok örömmel dolgoznak vele. A balatonkiliti gépállomás dolgozói a múlt télen is alaposan kijavították gépeiket, ennek eredményeként ez évben nagyobb zökkenő nélkül dolgozhattak: alig volt géphiba miatti kiesésük a munkából. Ezért igyekeznek most is jól kijavítani gépeiket a balatonkiliti gépállomás dolgozói. Hasonlóan halad a gépjavítás a cso- konyavisontai, a tapsonyi és a mernyei gépállomáson is. Megyénk gépállomásainak dolgozói az idén általában lelkesebben láttak a téli gépjavításhoz, mint ezelőtt bármikor, amit igazol az is, hogy a nagyatádi gépállomás dolgozóinak versenyfelhívásához már számos gépállomás, mint például a mernyei, darányi gépállomás dolgozói is csatlakoztak. Sok olyan szép vállalás született, mint például a darányi gépállomáson, ahol I vállalták, hogy a gépjavítást határidő előtt 5 nappal befejezik, valamint az időmegtakarítással és alkatrészfelújítással mintegy 25 ezer forinttal csökkentik a javítás költségét. Ez a lelkesedés nem véletlen, mert a gépállomások dolgozói érzik, hogy pártunk és kormányunk intézkedései i nyomán jobb körülmények között dolgozhatnak, jobb a gépalkatrészellátás, mint bármikor azelőtt. A múlt évben csak négy gépállomáson volt nagy szerelőműhely, az idén már hét gépállomás rendelkezik jól berendezett szerelőműhellyel. Tehát most a szervezéstől és a lelkiismeretes munkától függ leginkább a gépállomások gépjavításának sikere; attól, hogy a gépállomások vezető mechanikusai, műszaki dolgozói milyen felelősséggel látják el feladatukat. Igen helytelen az úgynevezett vegyes brigádrendszerben végzett gépjavítás, mert több helyen előfordul, hogy az ilyen brigádban nincs annyi szakember, amennyire a brigádnak szüksége volna a gépjavításban. Éppen ezért szükséges, különösen a nagyobb gépállomásokon — mint például a tabi, lengyeltóti, tapsonyi, , mernyei, ltarádi, kaposvári stb. gépállomásokon — a speciál gépjavítóbrigádok megszervezése, ami a szakosított brigádmódszer továbbfejlesztése. Szakosítani kell például a csapágy öntését, hogy azt állandóan egy dolgozó végezhesse, aki megfelelő gyakorlattal továbbfejlesztheti a csapágyöntés minőségét. Meg kell szüntetni azt az állapotot, amellyel még találkozunk egyes gépállomásokon, hogy a vezető mechanikus futkos Kaposvárról Budapestig anyagért, alkatrészért, csak éppen az ő feladatát: a műszaki irányítást nem végzi. Ezért ki kell jelölni a javítás időszakára egy erre megfelelő szerelőt vagy brigádvezetőt, illetve olyan dolgozót, aki képes ellátni az anyag- és alkatrészbeszerzés feladatát a vezető mechanikus irányításával. A vezető mechanikusok a szakmai • irányításon, a minőségi munka ellenőrzésén kívül ügyeljenek arra, hogy azt a munkát, amit saját maguk terveztek be 5—10 napos deká- dokra, illetve egy-egy hónapra, el is végezzék. A minőségi ellen- ’ őrök felelősek a már átvett, kija- < vított gépekért, ami arra kötelezi J őket, hogy ne legyenek engedékenyek egy hajszálnyit sem a gépjavítás minőségének vizsgálásá- nál. A gépjavítás sikerét segítsék elő ] a járási tanácsok is a rendszeres ellenőrzéssel, útmutatással. Helyes, ha a járási tanácsok a szomszéd gépállomásról vagy valamelyik állami gazdaságból felkérnek szakembereket az ellenőrző-brigádba, magukkal viszik őket a gépjavítás ellenőrzéséhez, és ahol fogyatékosságot tapasztalnak, jelentik :a gépállomások megyei igazgatóságának. A gépjavítás minőségi és időbeni elvégzése elsősorban a gépállomási pártszervezetek, a gépállomások kommunistáinak munkáján áll. Fontos, hogy a gépállomások kommunistái jó példával élenjárjanak, de fontos az is, hogy a pártonkívülieket is felsorakoztassák maguk mellé a munkában. Ezért a gépállomások pártszervezetei időnként tárgyalják meg egyes javítóbrigádok s dolgozók munkáját. Dicsérjék meg a nyilvánosság előtt a kiváló dolgozókat, de ugyanakkor ne tűrjék a lazaságot: bátran bírálják a hibákat és a hanyag dolgozókat. Segítse a pártszervezet az üzemi bizottság munkáját a versenyszervezésben, ellenőrizze a javítási terv végrehajtását. Ezért a gépállomások párttitkárai alaposan ismerjék meg a gépjavítási tervet, illetve ütemtervet. Bátran támaszkodjanak a gépállomások pártszervezetei a DISZ-fiatalokra, szervezzenek ifi-javítóbrigádokat és segítsék, neveljék őket a gépjavítás munkájában. Állítsák példaképül a kiváló ifi-brigádokat. De nemcsak példaképül kell állítani őket, hanem jutalmazni is kell a kiválóan dolgozókat. A gépállomási vezetők és dolgozók tegyenek meg mindent annak érdekében, bogy jó minőségben kijavított gépek kerüljenek ki a javítóműhelyekből, hogy becsülettel győzelemre vigyük a téli gépjavítást. NAGY ÁRPÁD, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője. „Tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen“ Dolgozóink röpgyűléseken beszélik meg a moszkvai értekezlet határozatait A moszkvai értekezlet határozatai lelkes visszhangra találtak dolgozóinkban, akik népes röpgyűléseken beszélik meg a moszkvai értekezlet deklarációját és táviratokban tiltakoznak a német hadsereg feltámasztása ellen. Dolgozóink egyöntetűen fogadják meg: »nem engedjük, hogy azok, akik tíz évvel ezelőtt rombadöntötték országunkat, most újra elpusztítsák, amit azóta felépítettünk^. a vas- és Fémipari Kombinát Soha főbbé ne engedjük nyakunkra dolgozói: a fasiszta kordákat „Minden erőnkkel harcolunk a hitlerista Wehrmacht újjáélesztése ellen“ A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói a következő szövegű táviratban tiltakoznak az Európát veszélyeztető nyugat-német felfegyverzés ellen: »Mi, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói, röpgyű- lésen tárgyaltuk meg a moszkvai értekezlet deklarációját és egy- emberként tiltakozunk a német militarizmus, a német hadsereg újbóli feltámasztása ellen. A má~ a német fasizmus. Alig van olyan dolgozó üzemünkben, aki ne érezte volna valamilyen formában a fasizmus embertelenségét. Éppen ezért minden erőnkkel harcolunk a hitlerista Wehrmacht újjáélesztése ellen. ígéretet teszünk: mindent elkövetünk, hogy még jobb munkát fejthessünk ki terveink túlteljesítésében, békénk megvédésében«. A Textilművek dolgozói: Tiltakozunk Nyugat-Németország újraíelfegyverzése és a militarizmus feltámasztása ellen — mondotta Jung Istvánná, a Kaposvári 23. sz. Autóközlekedési Vállalat pártszervezetének titkára. Szavait Pál József Nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is juttassuk kifejezésre, hogy tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen — mondotta Szabó Lászlóné a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat röpgyűlésén, ahol a dolgozók, a béke megvédése ügyében emelték fel szavukat és fejezték tiltakozásukat Nyugat-Németország újraíelfegyverzése ellen,* * * * Székely Ferenc elvtárs, a Kaposvári Eleimiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozója a vállalat röpgyűlésén arról beszélt, hogyan üldözte őt a német Gestapo, milyen emberte63 éves szerelőmunkás toldotta meg azzal: Soha többet nem akarunk, háborút. Békét akarunk! A 23. sz. AKÖV tiltakozását táviratban juttatta el az MDP Központi Vezetőségéhez. lenül kínoztak meg a német fasiszták ártatlan embereket. A nyugati hatalmak most ezeknek a kezébe akarnak újra fegyvert adni. Tiltakozunk valamennyien — mondotta ki: a vállalat dolgozóinak röpgyűlése. * * * Ahol megszüntetik a kommunista párt működését, ott már nem kell bizonyíték arra, hogy feltámadt a. fasizmus. Tiltakozunk a fasiszta Nyugat-Németország újrafeífegy vérzésé ellen — írták táviratukban a Népbolt MDP alapszervezetének tagjai és a Néptoolt dolgozói. Vessenek véget a német miSiiarismus felélesztésére irányuló minden kísérletnek sodik világháború során saját bőrünkön éreztük, hogy mire képes ki A nyugati hatalmak ismét az ártatlan emberek gyilkosainak kezébe akarnak fegyvert adni Örömmel vettük, hogy a moszkvai értekezleten a mi békevágyunkat is kifejezésre juttatták A Kaposvári Textilművekben húsz röpgyűlésén csaknem 1200 dolgozó vett részt. Lelkes hangú felszólalások hangzottak el, majd az üzem dolgozói táviratot intéztek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez. A távirat a következőket foglalta magában : »Mi, a Kaposvári Textilművek dolgozói örömmel és megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a magyar dolgozók küldöttei is résztA kaposvári Táncsics Mihály fiúgimnázium tanárai tegnap délelőtt az egyik tanítási óra utáni szünetben a tanári szobában gyűltek össze. Ez a szünetbeli beszélgetés azonban másként zajlott le, mint a szokásosak. Komoly, az egész világot érintő politikai kérdésekről volt szó. Mátray Tibor elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke szólt tanártársaihoz, ismertette a moszkvai értekezlet munkáját, a konferencia deklarációjának jelentőségét. A feszült csendben elhangzott néhányperczs ismertető után dr. Páti Ferenc, Bőd Lajos és Merő Béla, a gimnázium igazgatója kért szót. Mindhárman súlyos szavakkal bélyegezték meg a Nyugat-Németország- ban folyó háborús készülődést. A tanári kar elítélte a Nyugat háborús politikáját és tiltakozásuk leiéül levelet küldtek az Országos Béketanácsnak, melyben a gimná dum minden dolgozója, tanára és diákja nevében követelik, hogy a nyugati hatalmak vessenek gátat a német militarizmus felélesztésére irányuló minden kísérletnek; Miuden eszközzel küzdenünk kell a nácicsizmák hábo»ús menetelése vettek a moszkvai értekezleten és ott a mi békevágyunkat is kifejezésre juttatták. Egyben tiltakozásunkat fejezzük ki Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Követeljük, hogy Európa népei haladéktalanul értekezleten tárgyalják meg Európa biztonságának kérdését «, Röpgyűlésén tiltakoztak a Nagymalom dolgozói Tegnap délelőtt röpgyűlésén vitatták meg a Kaposvári Nagymalom dolgozói a moszkvai értekezlet dekorációját és a következő szövegű táviratban tiltakoztak a nyugat-német hadsereg, a hitlerista Wehrmacht újraíelfegyverzése ellen. »Mi, 3 Kaposvári Nagymalom dolgozói, párt- és szakszervezeti tagjai felháborodottan tiltakozunk a nyugati nagyhatalmak békeelleníg; politikája ePen. Tiltakozunk az ellen, hogy ismét borzalmas romboló fegyvereket adtanak a német imperialisták kezébe, ami veszélyezteti a második világháború után nehéz •munkával és áldozattal felépített boldog jelenünket. Éljen a világ békeszerető népeinek akarata: a béke!« A nyugat-németországi felfegyverkezés s az, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetuniónak a kollektív európai biztonság ügyében összehívott értekezletén nem voltak hajlandók résztvenni, a legnagyobb felháborodással tölt el. A német militarizmus átkát már 7—8 éves koromban éreztem, amikor, édesapámat az első világháborúban a frontra vitték, s húgommal és édesanyámmal a legnagyobb kétségek között éltünk. Apám a szerencsések közé tartozott és sebesüléssel »megúszta« az első világháborút, de a háború alatti sok nyomorúság, az utána következő évek gazdasági és politikai nehézségei még egyetemista éveimet is igen megnehezítették. A német militarizmus ezután sem nyugodott. A legszörnyűbb formában, a hitleri nácizmus alákiában újjáéledt. Alig megnősültem, kitört az ú.i világháború. A német nácizmushoz csatlakozó Horthy-rezsim minket, magyarokat is belesodort az esztelen háborúba, megtámadtatták vélünk a nekünk soha nem vétő Szovjetuniót. Hivatásomnál fogva nem kerültem frontszolgálatra, így a háborút a maga borzalmaival együtt a kórházéi! ! ban, otthon, családom körében éltem át. 1944 tavaszán, a német megszállás után a naponta felhangzó szirénák bőgése már az orvosi munkát, is kezdte lehetetlenné tenni. Nekünk, orvosoknak, akiknek élethivatása, hogy még a haldoklóból is élőt igyekezzünk varázsolni, még- inkább kötelességünk a ■ háborús uszítás, a fegyverkezés ellen küzdenünk, főleg akkor, amikor arról van szó, hogy a világot már kétszer vér-' zivatarba borító, féktelen imperialista vezetők semmi garanciát nem nyújtanak Nyugat-Németországban árra vonatkozólag, hogy a milliók ^gyilkolásából nem kívánják pénzes- zsákjaikat még jobban megtölteni. Véleményem az, hogy minden erőnkkel és igyekezetünkkel a béke mellé, a bélkét akaró hatalmas béketábor mellé szorosan, az eddiginél is szorosabban kell felsorakoznunk, s minden tőlünk telhető módon és erővel küzdenünk kell az új világháborút előidézni akaró nácicsizmák menetelése ellen. Dr. Sivó József, a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával kitüntetett főorvos.
