Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

\ ^ T* VILÁG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK ! '"^YP©^ Ráksi kommunistái a község pártszervezeteinek megerősítésén Neveljünk igaz hazafiasságba! Előtérben az edzőkérdés Somogybán A MAGYAR DOLGOZÓK Pfl iRTJA SOM O G Y M EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 308. szám. Ara 50 FILLÉR Csütörtök, 1954. december 30. A Ruhaüzem csatlakozott az RM Művek versenyfelhívásához A Ruhaüzem műszaki vezetői és élenjáró dolgozói aktívaértekezleíen tárgyalták meg az R.M Művek ver­senyfelhívását. Egyöntetű lelkesedéssel határozták el, hoigy csatlakoznak a felszabadulási emlékverseny nagy mozgalmához. Az értekezlet először az elmúlt esztendő termelési eredményeivel foglalkozott. Feltárta az üzem életében és a termelésben jelentkező hiányosságokat és határozatot hozott azok gyors felszámolására, hogy ezáltal is biztosítsa a versenymozgalom sikerét. A műszaki, vezetők egymásután tették meg fel­ajánlásukat műszakjuk nevében és valamennyien vál­lalták, hogy teljesíteni fogják az élüzem-feltételeket. A felajánlások eredményeképpen a vállalat csatlako­zik az RM Művek versenyfelhívásához és vállalja, hogy: 1. 1955. I. negyedévi tervét 103 százalékra fogja teljesíteni, a túltermelésből 600 darab gyermeköltönyt szállít a helyi nagykereskedelem részére 1955. április 4-ig; 2. 99 százalékban I. osztályú árut termel; 3. a termelési költségeknél a tervezetthez viszo­nyítva 84.600 forintot fog megtakarítani, különösen az anyagköltségek csökkentésével' és a minőség javításá­ból eredő megtérüléssel; 4. az üzem DISZ-szervezete vállalja, hogy az I. negyedévben önálló munkával sikerre viszi az üzemen belüli társadalmi ellenőrzés és a minőségi őrjárat tö­megmozgalmát ; 5. az üzem vállalja, hogy az I. negyedévben el­nyeri az »élüzem« címet. A Kaposvári Ruhaüzem dolgozói. Sztahanovisták és újítók ankétja a Textilmúvekben A Kaposvári Textilművek sztahanovistái és újítói a minap ankétra gyűltek össze, melyen értékelték az elmúlt év eredményeit, s megbeszélték egyúttal azt is, hogy a következő esztendőben milyen feladatok várnak ráiuk. A beszámolót Hopp György főtechnológus tartotta. Előadásában többek közt azt is elmondta, hogy az üzemben jelenleg 112 okleveles sztahanovista van,va­lamint 23 dolgozó kapta meg eddig a »kiváló dolgozó« jelvényt. 800-ra tehető azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik egy-egy alkalommal érték el a sztahanovista szintet. Hiányossága a mozgalomnak, hogy igen sok azoknak a száma, akik nem teljesítik rendszeresen, hónapról hónapra az előírt feltételeket, ennek követ­keztében az oklevelet, illetve »kiváló dolgozó« jel­vényt nem kaphatják meg. Súlyos hiba az is, hogy némely sztahanovista nem eöéggé példamutató, versenyfelajánlások alkalmával nem járnak az élen, s magatartásában is sok minden kifogásolható. Ezeken a hibákon sürgősen javítani kell. Nagy feladat vár e téren a tömegszervezetekre. melyek az elmúlt időkben nem foglalkoztak eléggé a sztahanovistákkal. Segíteniük keú abban, hogy a je­lenlegi sztahanovista újítók tábora megnövekedjék s ezzel mind több hasznos kezdemenyezés láthasson nap­világot. A megbeszélésen több hozzászólás hangzott el. melyek egyaránt a megvalósításra váró feladatokkal, a hibák kijavításának módiával foglalkoztak. Szabó József üzemi párttitkár egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben — mind a párt-, mind a szakszervezet — nagyobb gondot fordít a sztahanovista- és újító-moz­galomra. Az értekezlet résztvevői azzal az elhatározás­sal távoztak, hogy az eddigi tapasztalatokat haszno­sítva 1955-ben még szebb eredményeket érnek el. KÉT HON4P OTA TFRVFN FFLUL TERMEI, \ FEHÉRNEMŰ ÉS FELSŐRUHA KTSZ A Kaposvári Fehérnemű és Felsőruha Kisipari Termelőszövetkezet már október hónapban téliesítetté évi tervét. Azóta 27 százalékkal növelték eredményü­ket. s az elmúlt két hónap alatt csaknem egymillió forint értékű árut termeltek terven felül. E nagyszerű eredmény elérését nemcsak a jó munkaszervezés tette lehetővé, hanem az is. hogy üzemüket ez évben jelen­tős mértékben korszerűsítették, illetve gépesítették Ily°n körülmények között a KTSZ dolgozóinak ;s meg­növekedett a munkakedvük, s egymásután érték el a szebbnél szebb eredményeket. Bizonyítja ezt pl., hogy az idén három úi sztahanovistát ünnepelhettek, azon­kívül több dolgozót részesíthettek jutalomban. Kiváló munkáiéért sok elismerést kapott a kon- fekciós fehérnemű-részleg két nagy gyakorlattal ren­delkező varrónőié: Jurcsik Gusztávné és őri Mária. De kiltettek magukért a rendelt felsőruha készítésénél dolgozó férfiak is, kü’önösen Rózsa József és Tamási János Vati Mária elvtársnő szintén a legjobbak közé sorolható. Az említett KTSZ-tagok teljesítménye ál­landóan a 200 százalék körül mozgott. Á Fehérnemű és Felsőruha KTSZ eddig is nagy- mennviségű árut szállított saiát üzleteibe: a szövetke­zeti áruházba és maradékboltba, valamint a Kapos- \’ár> Texb’ri agy kereskedelmi Vállalatnak. Vásározó rész’egük dolgozó parasztságunk ruhaellátásában vál­lalt nagy szerepet: havonként átlag 120—130 ezer fo­rint értékű ruhaneműt adtak el különböző piacokon és vásárokon. 4 jövő esztendőben még nagyobb feladatok mee- Talós-'tására készülnek E célból fehérnemű-üzemüknél bevezetik a két műszakot, továbbá nagy szabászter- meí létesítenek Mindez hozzásegíti majd őket megyénk fehérnemű-ellátásának még nagyobb mérvű biztosítá­sához. tiszta lappal, adósság NÉLKÜL... A fonyódi járás teljesítette ezévi begyűjtési tervét A fonyódi járás a november 7-i begyűjtési versenyben országosan a negyedik helyen végzett. A járás dolgozó parasztjai november 7-ére tett felajánlásukban többek kö­zött azt is megfogadták, hogy ez­évi begyűjtési tervüket december 31-ig 100 százalékra teljesítik. A közben megjelent minisztertanácsi rendelet a begyűjtés megkönnyí­téséről újabb lendületet adott., Olyan községek, mint Somogy- túr, Balatonszentgyörgy, amelyek eddig az utolsók között kullog­tak, szárnyra kaptak és óráról órára nőtt a forgalom az átvevő- helyeken, még vasárnap sem szü­netelt a munka. Az új tanácsta­gok és az állandó-bizottságok fá­radhatatlanul látogatták sorra az I elmaradottakat, buzdították őket a | hazafias kötelezettség teljesítésé­re. Az eredmény nem is maradt el. A fonyódi járás elsőnek a megyé­ben december 28-án táviratban jelentette a Megyei Párt-végre­hajtóbizottságnak és a Megyei Begyűjtési Hivatalnak, hogy a já­rás dolgozó parasztjai és termelő- szövetkezetei ezévi begyűjtési ter­vüket 100.8 százalékra teljesítet ték, 8262 búzakilogrammal. Több mint 30 vagon hízottsertést adtak a dolgozóknak. A járás begyűjtési eredményét naevban elősegítette az olvan köz­ségek jó munkája, mint öreglak, amelyik elnyerte a Megyei Párt- bizottság vándorzászlaját is, mint a megye egyik legjobb községe. 0 kaposhomokiak is letették a gondot az idei begyűjtésről Kaposhomok község dolgozó parasztjai a pártszervezet és a ta­nács jó népnevelőmunkája nyomán becsülettel eleget tettek min­denből egész évi beadási kötelezettségüknek. Az élenjáró gazdák közül Csajági József 7 holdas, Bata Pál 6 holdas már jövő évi hí- zottsertésbeadásukat is teljesítették. A községben a jövő évre is már mintegy 150 kg baromfit és 70 kg tojást gyűjtöttek be. A kapos- homokiak példája követésre méltó. A hfih fittyei ndófiselöh teljesítették kfitelesettnégiihet A marcali járásban Böhönye a a törvényes szankciókat is. Balod- második olyan község, ahol a leg- ‘ pusztán — amely a községhez több adófizető gazda van. A ta- tartozik — Csatári József 11 hol- nács büszkén jelentette, hogy a das gazda már 3 év óta nem fizette község az év vége előtt túlteljesi- rendszeresen az adót és szomszé- tette adófizetési tervét. Persze ez dait is igyekezett lebeszélni az a szép és dicséretremél tó eredmény adófizetésről; a községi tanács egy nem született magától, bár szá- csikót foglalt le nála adóba, s ez- mos olyan példamutató gazda van után ő is teljesítette adófizetési a községben, mint Szíjártó Lajos kötelezettségét, és Bakos József (Pali), aki már hónapokkal ezelőtt rendezte egész Ilyen eljárásra azonban kevés esetben volt szükség, mert Kláris pénzadóját. A községi tanács Mihály közsé^ adómegbízott sj Buczkó Mária tanácstitkár rend-: szeresen látogatták a gazdákat, s így főként a megértő szó hozta az eredményt, ami az egész köz­elsősorban is nevelő szóval ser­kentette az adóhátralékosokat az élenjárók követésére, de ahol szükséges, volt, bátran alkalmazta ség becsületére vált. Ilii! Tiltakoznak Somogyország dolgozói A Hazafias Népfront Somogymegyei Bizott­sága kezdeményezésére tiltakozó aláírásokat gyűj­tenek megyénkben a nyugatnémet újrafelfegyver- zés ellen. Az MNDSZ-szervezetek az asszonyok körében, a diszisták pedig a fiatalok körében jár­ják sorra a házakat, este családi összejöveteleken és kibővített pártnapokon ismertetik a legfrissebb híreket a nyugati eseményekről. A megye több mint 250 községében, valamint üzemeiben és hivatalaiban folyik az aláírásgyűjtés. Számos község dolgozó parasztjai jobb munkájuk­kal tiltakoznak a nyugatnémet újrafelfegyverzés ellen. Visnye nem nagy község a kaposvári járás­ban, de valamennyi lakója a békét óhajtja, nyu­godtan akarnak dolgozni. Amikor értesültek a sajtóból a nyugatnémet felfegyverzés körüli mes­terkedésekről, ők is felemelték tiltakozó szavukat. December 29-én a déli órákban érkezett a Haza­fias Népfront Somogymegyei Bizottságához a vis- nyei dolgozó parasztok tiltakozása, amely így hangzik: »Mi, visnyei dolgozó parasztok felhábo­rodással vettük tudomásul, hogy nyugaton újra a háború tűzfészkét szítják, mely békés életünk megbolygatására irányul. Felemeljük tiltakozó sza­vunkat és azzal válaszolunk, hogy állam iránti kö­telezettségünket december végéig maradéktalanul teljesítjük«. A nyilatkozat alatt csaknem 400 alá­írás sorakozik szép rendben. A segesdi szociális otthon lakói, csaknem 250-en, nyugodt, békés életüket élik. Évről* évre gyarapodik kis gazdaságuk. 12 hold földjükön ár­pát, burgonyát, gabonát termeltek. Burgonyájuk egy holdon 150 mázsát adott. 60 birkájuk, 6 szarvasmarhájuk van, és karácsony előtt 6 hízót vágtak le. Jövőre még szebb terveik vannak. A 83 éves Harag István, oki egész életében juhász volt, sjnost is a juhokat gondozza, jövőre százra emeli a létszámot, a 75 éves Nádasdi János bácsi 50 ser­tést szeretné gondozni: 170 kötetes könyvtárukat meg akarják duplázni. A kor hírül vették, hogy a francia nemzetgyűlésben nagy harc folyik a nyu­gatnémet felfegyverzés ellen, ők is felemelték til­takozó szavukat. Többek között ezeket m,ondta a 83 éves Harag bácsi: »Szeretném a hátralévő évei­met nyugalomban tölteni. Ha egy újabb háború robbanna ki, akkor a mi kis otthonunkat is fel­dúlnák, ezért mi, öregek is erélyesen tiltakozunk az újabb háborús próbálkozások ellen-«. A megyében pár nap alatt mintegy 10 ezer aláírás gyűlt össze, amelyben dolgozó parasztok, értelmiségiek egyaránt felemelik tiltakozó szavu­kat és követelik a békés megegyezést. A kálmáncsai hadirokkant-otthon gondozottjai így írnak: »Mi saját bőrünkön tapasztaltuk a há­ború borzalmait és annak vagyunk áldozatai. Gon­dolják meg jól nyugaton, mit csinálnak. Tiltako­zunk a nyugatnémet felfegyverzés ellen, nem en­gedjük, hogy újabb százezrek veszítsék el szeret­teiket; árvák, bénák sokaságából már elég volt. Tárgyaljanak a hatalmak és egyezzenek meg, te­gyenek meg mindent a béke érdekében«. cAnna DCaveninátáL a kínai krfftásiq... 7\7 yolcvanéves pa- 4 ” rasztember. Kül­sején nincsen semmi különös. Nyugodt, derűs öregember, aki bárány- bőr kucsmát visel, meg keményszárú, magyaros csizmát, és ünnep, hét­köznap házifestésű vá­szonkötényt köt maga elé. Kiszítt, patinás cse­réppipája van és tempó­san, kedvesen fogadja a vendéget. Sok ilyen egészségben, munkában megőszült parasztember van szerte az országban. Van azon­ban ennek az öreg bá­csinak, most már a ne­vét is leírom — D. Csa­pó Imrének — egy kü­lönleges, nagy neveze­tessége. Szűkebb hazá­jában, Kazsok községben ő a népkönyvtár legjobb olvasója. Ö viszi el és ő olvassa el a legtöbb könyvet. Első hallásra talán nem látszik jelen­tősnek ez a tény, talán nem ragad meg bennün­ket. Pedig ha meggon­doljuk, nagyon is nagy dolog ez. Kazsokban szeretik a könyvet, ol­vas a falu apraja-nagy- ja. Lakói elhatározták, hogy rövid időn belül minden házból legalább két olvasója lesz a helybeli könyvtárnak. Kultúrált, művelődő kis község ez a Kazsok és ilyen helyen — nyolc­vanéves fejjel — legjobb olvasónak lenni — nagy tisztesség. És Csapó Imre -bácsi meg is érdemli ezt a tisztességet. Valóban so­kat olvas. Ha jól megy, j két nap leforgása alatt elolvas egy vaskos re­gényt. És nemcsak úgy olvassa el, ahogy a pa­rasztember általában olvasni szokott; vasár­nap délután, szórakozás­ból. Nem úgy, ahogyan a régi kalendáriumok hígvelejű, valótlan írá­sait szokták olvasni; ■nem azzal a ki nem mondott hátsó gondolat­tal, hogy »ez úgyis csak -mese«. Ö, amikor olvas, akkor »meg is ért«, ta­nul is. Ez a szavaiból is kiviláglik, ahogyan a könyvekről beszél. IV] it olvasott leg- utóbb? — ez volt hozzá az első kérdésem. — Legutóbb, öcsém, az Anna Kareninát ol­vastam, aztán meg az Ének a búzamezőkről — kicsit gondolkozik — és egészen utoljára a Ri zsa Sándort. — Mi a véleménye Rózsa Sándorról, Imre bátyám? — faggatom to­vább. — Rózsa Sándor igaz embör vót — mondja. — Szerette a szögényöket! Lám, milyen jó hal­lani egy öreg ember száiából, ebben az ízes somogyi tári szólásban egy nagy regény lényegét! Milyen tömör és nagy­szerű megfogalmazása ez egy köntv eszmei mondandójának! De Csapó Imre bácsi nemcsak szépirodalmat olvas. Gondolkozó em­ber, aki szívesen lapoz­gat népszerű tudomá­nyos könyveket is. Sej­tené-e valaki, hogy ez ] az ősz parasztbácsi el- i olvasta az Ifjú micsuri- nisták könyve című munkát is? Azt a köny­vet, amelyet — talán nem kifejező, de meg­ragadó címe miatt még a fiatalok közül is, akiknek pedig címezve van — alig ismer vala­ki. Csapó Imre bácsi olvasta ezt a könyvet. És eredményei olvasta! Aki erről meg akar győződni, keresse meg a legszebb gyümölcsöst a kazsoki határban! Nézze meg a pompás almafá­kat, meg a nemesített málnabokrokat! sapó Imre bácsi tudniillik kertész is. De még milyen ker­tész! Gyümölcsösének a hetedik faluból ás cso­dájára járnak. A köny­vekről meg az almafák­ról, málnáról, szőlőről beszélget legszívesebben. — Hát volt-e valami, amit ebből a micsurini könyvből tanult, amit azelőtt még nem is­mert? — kérdezem tőle. — Volt bizony! A kí­nai bujtás! — feleli sietve és készségesen, szenvedéllyel boncolgat­ja ennek a módszernek ; csinját-binját... Nagyjainkra gondöl- tam, akik — Széchenyi­től Móricz Zsigmondig — annyira szerették volna látni az effajta mezőgazdát, a könyvvel gazdálkodó parasztot, a szakembert. Lehet-e mély megilletődés nél­kül nézni ezt az öreg parasztot, aki személyes megtestesítője legjobb­jaink álmainak? Alig tudtam elválni ettől, az okos paraszt bá­csitól. Megígértem, hogy tavasszal megnézem a messze földön h'res gyü­mölcsöst. Anvkor elbú­csúztunk, hamiskás, so­kat ígérő moso’.’Val me a lelkemre kötötte: — De el ne felejtse ám, mert jövőre fügével is megpróbálkozom! Hát­ha sikerül! JP /úton is kívánom: sikerüljön, Imre bácsi! Papp Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents