Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-23 / 277. szám

Kedd, 1954. november 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 Erre is szavazunk november 28-án Űj létesítmények megyénkben r' A SIÖFOKI GIMNÁZIUM Ebben az évben nyitotta meg kapuit a siófoki gimná­zium, imfnár a harmadik gimnázium járási székhelyen. Az iskolahálózat fejlődését bizonyítja, hogy a kapos- v$"s é« cstir<»A! CT;rr>néziumo(k mellett a marcali, nagy­atádi és a siófoki járás székhelyén is középiskola áll ienaii.kezesuiire a tanuinivagyó fiataloknak. .... A KAPOSVÁRI HÜTÖHÄZ Befejezéshez közeledik hazánk egyik legkorszerűbb hűtőházának építkezése Kaposvárott. A hűtőházban közel háromszáz vagon élelmiszer hűtését tudják biz­tosítani. A létesítmény újabb bizonyítéka annak, hogy a dolgozók igényeinek kielégítésé a legfőbb cél orszá­gunkban. Vita az ifjúság neveléséről A tanácsválasztások tiszteletére előre as országos első hely megszerzéséért! Megyénk dolgozó parasztsága j ebben az évben is bebizonyította, hogy helyesli pártunk és kormá­nyunk politikáját. Jó munkája eredményeként megyénk a kon­gresszusi versenyben országosan második, a gabonabegyüjtési ver-l senyben a tizedik -helyre küzdötte fel magát. Termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó, pa­rasztságunk az állam iránti kötele­zettség példás teljesítésével nagy megbecsülést szerzett megyénknek az ország dolgozói előtt. Elismerés és megbecsülés illeti azokat a ter­melőszövetkezeteket, községeket, dolgozó parasztokat, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára becsülettel tel­jesítették vállalt kötelezettségü­ket. Somogy megye dolgozó paraszt­sága! Megyénk az országos begyűjté­si versenyben a második helyre küzdötte fel magát; Zala, Békés megye dolgozó parasztjai azon­ban veszélyeztetik megyénk má­sodik helyezését. Somogy megye dolgozó parasztságától most azt várja az ország, a haza minden becsületes fia, hogy a november 7-re indított begyűjtési verseny­ben — amely november 30-ig tart — megőrizzük az áldozatos mun­kánkkal megérdemelt második helyet,, sőt minden erőnkkel mun­kálkodjunk az első hely megszer­zéséért. Az őszi kapások, az állat és állati termékek begyűjtésében minden járás, de különösen a ka­posvári és a marcali járás tehet sokat megyénk jó hírnevének megőrzéséért. Ne várakozzunk te­hát a beadással. Aki késlekedik és hátralékos marad, annak a tör­vény értelmében 10 százalékkal fel kell emelni a beadását és az elszámoltatással járó költségeket is a hátralékos termelőknek kell megtéríteniük. Megkétszerezett erővel kiizd- ji'tnk a megye becsületéért! Közeleg november 30-a, a ver- sepyszakasz vége. Csapjon hát soha nem látott magasra a ver­seny lángja, dolgozzunk úgy a még visszalévő napokban, hogy felemelt fővel, a jól végzett mun­ka boldog érzésével zárhassuk e nemes versenyt. Megyénk hátralékos községei kövessék öreglak, Bálványos dol­gozó parasztjainak példáját, akik őszi kapásbeeyüjtési tervüket már teljesítették. A tanácsi, begyűjtési dolgozók a törvények betartásával és betar­tatásával járuljanak hozzá a be­adási tervek teljesítéséhez, me­gyénk jó hírnevének megőrzésé­hez. November 28-ra, a tanácsvá­lasztások tiszteletére minden dol­gozó paraszt teljesítse állam irán­ti kötelezettségét. Ne legyen me­gyénkben egyetlen dolgozó pa­raszt sem, aki november 28-ig ne rendezné beadási kötelezettségét! Somogyiak az élre a megye be­csületéért, az országos első hely megszerzéséért! Csutak Pál, Megyei Begyűjtési Hivatal vez. Az újtípusú ifjúság erkölcsi nevelése A vita, melyet a Somogyi Nép- ködéséről, az iskolánkívüli felvilá* lap az ifjúság neveléséről indított, gosító munka jelentőségéről, az nagy érdeklődést váltott ki a szü- esztétikai nevelésről, az irodalom lök és pedagógusok körében. . nevelő erejéről, stb. Ez mind igen Az eddigi hozzászólásokból is szép és életrevaló dolog. Jó lenne, nyilvánvaló — de egyébként is ha az illetékesek megszívlelnék, és köztudomású ma már —, hogy az hogy csak egy igen könnyen meg- utóbbi időben ifjúságunkról sok oldható feladatot említsek meg, bíráló szó hangzik el, hogy fiaink például a munkahelyek felelős ve- és leányaink nem olyanok, amilye- zetői nagyobb gonddal igyekezné- neknek őket látni szeretnénk. A nek bevonni a gondjaikra bízott Központi Vezetőségnek az iskolai ifjúságot a TTIT által rendezett oktatás helyzetéről és feladatairól ismeretterjesztő és felvilágosító hozott legutóbbi* határozata is előadások hallgatóságába, megállapítja, hogy iskoláinkban sokkal nagyob­bak az eredmények az okta­tás, mint a nevelés területén. Először is azt a megállapítást akarom az eddig elhangzottakhoz hozzáfűzni, hogy mi, pedagógusok a nevelés 'eredményét pontosab- _ ^ ^ ^ ban körvonalazva tanítványaink szettudományos világnézet kiala- erkölcsi magatartásában —- tarsa- Ez rendjén is van. A peda­Azonban a nevelés gerincét to­vábbra is az iskolában folyó mun­kának kell képeznie. És meg kell mondani, hogy éppen . az erkölcsi nevelés területén ezideig a pedagógusok megle­hetősen magukra voltak hagy­va. Az iskolák tantervi célja a termé­dalmi tudatának alakulásában lát­juk. . ' A mi ifjúságunk egy részénél gógius minden óráján, minden sza­vával, úgyszólva minden mozdu­latával nevelheti az ifjúságot, ha nincsen a jelek^ szerint egy kisebbik ha- akarja> Ez is igaz. De nyadánál — éppen ezzel az er- m(jg kidolgozva, könnyen megért- kölcsi magatartással van baj. Ha tanítható tételekbe foglal­tehát mi, pedagógusok közérthető va annak a természettudományos nyelven akarunk a kérdésről be-' szélni és olyan őszintén és nyíl­tan, hogy maga a probléma felve­tése mindjárt önmagában is meg­mutassa a megoldandó feladatokat is, akkor meg kell mondanunk, ' hogy az ifjúság erkölcsi nevelése terén vannak sürgős teendő­ink. Persze, ezek a teendők nemcsak a pedagógusokat illetik. Nagyon igaz a vitakezdő cikknek az a megállapítása, hogy falrahányt borsó az iskola minden igyekezete, ha a' szülői ház nem támogatja, hanem bizonyos esetekben hátrál­tatja, akadályozza a pedagógusok nevelőmunká j át. Én úgy gondolom, abba a hibá­ba estünk, hogy azt hittük: a ka­pitalista társadalom megdplése, a szocialista társadalom anyagi alap­világnézetnek igen magasztos es szép erkölcsi tanítása — a legszé­lesebb humánum, amit valaha is ismert az emberiség! — melynek ismeretanyagát a pedagógusok a tankönyvek alapján az iskolákban tanítják. A pedagógusok igen jól látják az erkölcsi nevelés szükségességét és várják ehhez a megfelelő se­gítséget. A szocialista erkölcs nor­mái a levegőben kavarognak már, sőt láthatóan testet öltenek igen sok közösségi gondolkodású fiatal­ember és leány életében, akik már a mi nevelésünk. De várják a pe­dagógusok az erkölcsi nevelés anyagának és módszerének ponto­sabb és tervszerűbb megfogalma­zását. Az iskolánkívüli nevelés kérdé­sében pedig azt várják a pedagó­gusok, hogy a szülői ház és az egész társadalom — minden in­28-ÁN EGYÜTT MEGYÜNK Ritka nap az olyan, amelyiken nem kopog újabb és úiafob, lakások ajtaján Késmárki Jó­zsef elvtárs, a 23. szá­mú AKÖV dolgozóia. Napról napra újaibb családokat keres fel, hogy elvigye hozzájuk a párt szavát, megis­merte problémáikat, de a közvetlen segítség- adás sem ritka, ha szükség van rá. Éonen ezért szívesen fogadják őt. vendég­ként tessékelik be a szobába, hogy egy . órácskát elbeszélgesse­nek az élet folyásáról, a politikáról is. Meny­nyi tapasztalat, élmény sugárzik ebből a be­csületes, nvíltarcú em­berből ! Énnen vissza­felé pergetjük az évek kerekét. — 1948-at írtunk ak­kor, amikor pártszerve­zetem népnevelőmun­kával bízott meg. Ak­kor megijedtem a nagy feladattól, hiszen mind­össze egy éve voltam párttag. Bizony erőseb­ben dobogott a szívem, mikor az első konyha- aitón bekopogtam. Bent sem igen enge­dett zavarom Akkor még azt. hittem, a népnevelés valami kü­lönleges dolog, amihez csak tanítói oklevéllel- lehet hozzáfogni. Közben mind élén­kebbé válik a hat év munkájának tapaszta­latairól szerzett beszá- , mólója: * — Azóta bizony rá­jöttem, hogy nem ok­levél, hanem szív, együttérzés, népem, ha­zám sorsa feletti fele­lősség szükséges a népnevelőmunkához. S így érkezünk el a tanácsválasztáshoz. A.z elmúlt napokban kö­rülbelül ötven családot keresett fel, s minde­nütt szívesen fogádott vendég volt, Kivéve egy családnál: — K. J. lakásának ajtaján hosszan kellett csengetni. Már azt hit­tem, nincs otthon sen­ki, amikor mégis szűk rés nyílt az aitón. Meg­mondom -őszintén, nem szívesen fogadtak, de azért csak bevezettek a lakásba. Akkor me­gint éreztem a kezdeti bizonytalanságot. Hiá­ba. olyan volt a .lég­kör ... Aztán, ki tudia hogyan, csak kimond- tam, ihogv népnevelő vasvok. Csakhamar a tanácsvalasztásról 'be­széltünk. Itt már ugyancsak megeredt a szó a háziakból. Pa­nasz, és egvre csak pa­nasz záporozott felém. Én meg csak hallgat­tam egy ideig, maid rendre kitértem vala­mennyire A ielölögvű- lésnél kezdtem El­mondtam, hogv hiszen ők is resztvettek a je-- lö'őevű'ésen. ők.is sza­vazatukat adták a ta- nácstagielöltre s ezzel bizalmukat felezték ki iránta Ha ennek a bi­zalomnak nem felelne meg. törvényben bizto- • tott ioguk, hogy •isszahívják. — így beszélgettünk még sokáig, s végül olyan egyetértésben váltunk el, mint -a leg­jobb barátok. Persze, a búcsúkézfogás közben meg is egyeztünk, hogy a népfront je­löltjére szavaznak. Az­óta, ha találkozunk, már messziről kalapot emelünk egymásnak, hívnak is, hogy láto­gassak el hozzájuk új­ra. — Vagy a másik eset — meséli tovább. — A Kanizsai-utca vé­gén egy idős nénikét látogattam meg. Jófor­mán szólni sem volt még időm. máris a po­litika kel* 1 ős közepében voltam. Természetes, a tanácsvá.lasztásnál. A néni olyan rn^yavőző érveket sorakoztatott elém, hogy milyen jó az úi tnráestörvóriY, meg a választás demo­kratizmusa. Mondtam is neki, iöiiön velem a következő házba, segít­sünk egymásnak. Ne­vetve intett utánam az aitóból: 'maid vasár­nap. 28-án együtt me­gyünk. Késmárki elvtárs hatéves néprievelőmun- káia alatt sokszor "be­bizonyította: számíthat rá a párt, most sem csalatkozik benne, A napról napra megújuló bizalomra Ő még jobb munkával válaszol: magyaráz, segít, úgy él és dolgozik közöttünk, mint az élő lelkiisme­ret. A Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái a választás sikeréért I Ä Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái magukévá tették a . párt felhívó szavát, hogy „min“ : den kommunista a választók kö­zé!“ Az alapszervezet 15 kommunis­tája a fürediutcai alapszervezet népnevelőivel karöltve látogatják a körzetben lakó dolgozókat. Be­szélgetnek a régi és a mostani vá­lasztások közötti különbségről, az egyes jelöltek eddigi munkájáról, terveiről, melyeket a körzet lakói érdekében meg akarnak valósíta­ni. Nem feledkeznek meg azon­ban arról sem, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgairól érdeklődje­nek és segítsenek problémáik megoldásában. Ezek a rendszeres családlátoga­tások még erősebbé teszik a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A népnevelők ismertetik a párt- és kormányhatározatokat, s el­mondják azt is, mit kell tenni, hogy a dolgozók érdekében hozott . határozatok valósággá váljanak. Fontos, hogy ez a megkezdett munka ne csak a választásokig j tartson, ne kampányfeladatnak te- i kintsék a népnevelők a családok látogatását, hanem tegyék állan­dóvá. A TEXTILMÜVEK DISZ-FIATALJAINAK VERSENYE A Textilművek DlSZ-szerveze- tének „Ifjúsági brigád“' nevet vi­selő alapszervezete versenyre hív­ta az tizem minden dolgozóját a tanácsválasztás tiszteletére. A fia­talok elhatározták, hogy ezen a héten munkájuk ellen — sem mi­nőségileg, sem mennyiségileg — kifogás nem lesz. jainak lerakása szükségszerűen,^,^ .g munkahely> ahol fia_ magaval hozza az uj ípusu, ® ° Halok dolgoznak — ráébred annak zossegert elő ifjúság kialakulását, szükséges|égé hogy amelynek a tudatában es eg,esz s 5 es magatartásában lényeges változá­sok jönnek létre a múlt ifjúságá­hoz viszonyítva. Figyelmen kívül hagytuk, hogy az új társadalmi tudat — az újtípusú szocialista erkölcsi magatartás — kialakításáért harcolni és dolgozni kell, az új nemzedék nevelése, új erkölcsi magatartásának. Új társadalmi tudatának kialakí­tása nem kisebb feladat szá­munkra, mint a termelés nö­velése. hogy soha egy pillanatra sem sza­Ilyen irányú segítséget várunk a szülői háztól és az egész dolgozó i néptől. Mert a szocializmus épí­tésében a társadalom anyagi alap- bad szem elől téveszteni az isko- jainak lerákása és a harc az újtí- lában, a szülői házban, de az is- pusű ifjúság — a közösségi em- kolán kívüli felvilágosító, ismeret- berek — neveléséért egymás nél- terjesztő munkában sem az ifjú- kül el nem képzelhető és csak ak- ság erkölcsi nevelésének a terv-; kor ér célba, ha kéz a kézben ha­szerű szorgalmazását. lad! Az eddigi hozzászólások sok ér­tékes indítványt tartalmaztak az iskola és a szülői ház együttmű­XXXJ000000CX50CyXOX>'<XXXX)CXXXX)00(XXD0000000CXXX3b0CX)0C<)00000(XXXX»00000CXX>C00000000CXXXXXX)000000C>000CX: Dr. Bellyei László, a kaposvári Tanítóképző tanára. Szálka a szívben... j Múlt hónap 30-án két kisfiú állt > meg a Kaposvári Sütőipari Vállalat i 14-es számú üzlete előtt. Néhány j percig tanakodtak, aztán beléptek > az üzletbe, ahol Szabó Gyula cso- | oortvezetőtől érdeklődtek: lenne-e ; valami alkalmi munka. Szabó Tibi 12 éves. Szabó Lajcsi mindössze 9 múlt márciusban, azon­ban mindketten talpraesett, ügyes gyerekek, akik tudják, édes­anyjuk háztartásába jól jön min­den kis mellékkereset Szabadideiiik meg volt, úgy gondolták, hasznosít­ok ezt. Szabó Gyula csoportvezető hamarosan talált is dolgot a gye­rekeknek, fát kellett behordani. Húsz mázsa volt a fa mennyisége, a megállapodás pedig úgy szólt, hogy minden mázsa után 1 forintot “ annak a kis alkalmi (munkások. Nosza, neki is álltak, s ha lihegve 's, nagy erőlködéssel, de mind egy szálig becipelték a fadarabokat. Ez — mint mondtuk — október 30-án a tanítás utáni órákban történt. A két gyerek aztáh hazament, s a további napokban várták a fi­zetségüket. Háromszor, négyszer is felkeresték a Sütőipari Vállalatot, hogy jogos keresetüket átvegyék, azonban mindannyiszor csak bizta­tást kaptak: majd ekkor gyertek, vagy akkor. A sok huza-vona után az elmúlt szombaton végre meg­kapták a pénzt, de ekkor kétségbe­ejtő csalódás érte őket. A 20 mázsa fa után járó 20 forint helyett csak 10 forintot kaptak, de még abból is levontak nekik — 30 fillér öreg­ségi adót(!!) A gyerekeknek könnybelábadt a szemük és »férfitekintély ide, fér­fiasság oda« — keserves sírásra fa­kadtak. * Később gondoltak egy nagyot és merészet, s maszatos arcukat meg- torölve — eljöttek szerkesztősé­günkbe, hogy elmondják kis szívük • bánatát. Történetüket tehát közreadjuk. Olvassák el azok, akiket illet, s gondolkozzanak rajta: ha ők lenné­nek 9—12 éves gyerekek és behor­danának 20 mázsa fát azért, hogy 20 forinttal segíthessék édesanyju­kat, de mindezért összesen 9 forint 70 fillért kapnának a ’ megígért 20 forint helyett: vajion mit érezné­nek? És még egy szerény kérdésünk lenne: mint erős, felnőtt férfiak, 28 mázsa fát vaiion behordanának-e 9 forint 70 fillérért? Mert ez a két gyerek azt tette, és munkaközben a kezükbe ugyan nem ment szálka, de a szívükbe igen...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents