Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951. november 21. Egraacaragasiras­rs £ Adenauer knrlsruhei 1 alkotmányjogi bírósága jetiden megkezdi a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását Y Berlin (MTI). A karlsruirei, úgv- j nevezett, alkotmányjog;, bíróság egész 'Németország dolgozó .népének .szen- ívedélyes tiltakozását, semmibe véve, november 23-án, kedden mégkezdi ja Német. Kommufiisla’ Párt elleni terrorper 'tárgyalását. A pert Aden­auer kormányának a bírósághoz' jut­tatott’ beadványa alapján folytatják le. '•Az Adenauer-korrrjány beadvá­nyában koholt vádak alapján felszó­lította a .karlsruhei bíróságot, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek g Német Kommunista Párt politikai tevékenységét. Amennyiben az úgy Lad község dolgozóinak távirata a Hazafias Népfront Országos Tanácsához: Tiltakozunk a nyugatnémet kormány újabb békeellenes lépése ellen! nevezett alkotmányjogi bíróság ele­•get tenhe a felszólításnak, az Aden- auer-kormány »jogalapot«. szerezne a Német Kommunista Párt betiltásá­hoz. Nyugat-Németország. dolgozói egyébként a Német Kommunista ’Pártig. való belépésükkel és a kom- ; njynista sajtó támogatásával vála- .s^fijn.ak Ádenauerék gálád terveire. jSzépiérrtbér elsejétől október végéig i 127*6 ^pugatnémetországi munkás és ; alkaVmazótt lépett a Német Kommu­Mi, Lad község dolgozói felháborodással hogy Nyugat-Németország kormánya újabb vettük tudomásul, KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK HAMIS SZENZÁCIÓ A Nyugat és a Kelet közötti kapcsolatok eszméjének nemrég váratlan pártolója támadt Aden­békeellenes lépésre auer nyugatnémet kancellár sze­mélyében. Adenauer október 29-én a washingtoni sajtóklubban kijelentette: „A keleti tömbbel való kap­csolataink normalizálása egyike a legfontosabb megoldatlan problémáknak, amelynek megf- oldását állandóan keresnünk kell.“ jniStJFlBárt tagjainak sorába. A nyu­jgafatórrietáfázági kommunista lapok ‘ eltpfizefóiaek száma ugyanez idő .alatt több. mint nyolcezerrel emel­i “-V "*♦ { V 1 kedétt. szánta el magát: be akarja tiltani Nyugat-Németország demokra tikus szerveit, elsősorban a Német Kommunista Pártot. Ez az ar­cátlan támadás a világbéke és így a mi békénk ellen is irányul. Mi, akik átéltük két világháború borzalmait, tudjuk, hogy mit jelent az emberiség számára az alkotó béke. Nem akarjuk, hogy ha­zánk ismét az imperialisták gyarmatszerző törekvéseinek martalé­kává váljék s nem engedjük, hogy drága hazánk földjét ismét a hadiárvák és özvegyek százezreinek könnye áztassa. Mindent elkö­vetünk azért, hogy szép hazánkat békében építhessük, hogy gyer­mekeinknek boldog, békés életet biztosítsunk. | i Ezért tiltakozunk a nyugatnémet kormány újabb háborús cé­lokat szolgáló kísérlete ellen. Követeljük, hogy a Német Kommunis­ta Párt továbbra is törvényesen működhessen és harcolhasson a nyugatnémet nép jobb életéért, felszabadulásáért és a világbéké- . ságot az agresszióval szemben biz­ért. jtosító szerződés“ útján „szabályoz­Kérjük a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy tiltakozó ni kell a kapcsolatokat a szovjet szavunkat juttassa el a nyugatnémet kormányhoz. I tömbbel'“. Olyan kezdeményezés­Békeakaratunkat azzal is kifejezzük, hogy november 28-án nek tüntették fel ezt, amelynek egyemberként szavazunk a Hazafias Népfront jelöltjeire, új ta­nácstagjelöltjeinkre. Lad község Hazafias Népfrontbizottsága , i és dolgozó népe. A nyugati sajtó felkapta és agyonreklámozta Adenauer abbeli ködös fejtegetését, hogy „a bizton­let és Nyugat közötti kapcsolatok „normalizálásának“ pártján állna, mi sem akadályozta volna és mi sem akadályozná, hogy ehhez ma­gában Németországban fogjon hozzá. A Német Demokratikus Köztársaság ! tudvalevőleg több mint 50 ízben javasolta, hogy kezdjenek össznémet tárgyaláso­kat a közeledés és együttműködés céljából. A kancellár azonban egyetlen ilyen javaslatra sem vá­laszolt. Adenauer cselekedetei tehát el­lentmondanak washingtoni kije­lentéseinek. Különben pedig washingtoni nyilatkozatában ér­tésre adta, hogy az általa javasolt „normalizálás'“ csak a londoni és párizsi katonai tervek végrehajtá­sa után valósulhatna meg. Ezt (Hasonló szövegű táviratot küldött a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsához Homokszentgyörgy község népfront-bizottsága és lakossága.) megerősítette Dulles is, aki no- célja „Kelet és Nyugat közötti j vember 9-i sajtófogadásán támo­i! t ~mü>i '->:»£,>• Déry Tibor felszólalása a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakán Stockholm i-díjás (MTI). Déry Tibor író a Béke-Világta- riács Stockholmi ülésszakán az első napirendi pont féléit! vitában fel- ! szólalt. Beszédében kifejtette, úgy ! érzi, hivatott arra; -hogy a nemet népről -részletes,' pontos véleményt mondjon. Ifjúkorában hosszú éveket töitdtt Németországban. így alkalma | vblt1 megismerni ennek a kiváló nép- nek-.a tulajdonságait. Az a nép — I hangoztatta beszédében — amely -Goethét és a történelem' és a kul­it uracsok' más kiválóságát adta a vi- lláignakj,' fö (nagyrabecsülésre tarthat száháot.' •" i. 'i.jyv.. í. ; ’ Déry Tibor» ugyanakkor hangsú- : lyozta, hogy b múlt eseményein okul­va éberebb figyelemmel; kell. .-kísérni ! azt a tényt, hogy i a hitlérizmus sö­tét erői -v felesleges, hangsúlyozni, ■hegy kiknek a támogatásával. —.új­ból megkísérlik felemelni fejüket. Tizek ellen az alyilágí fpfők .ellen el­sősorban a német rj-épaj-pl^^; kell har- jcolnia,’ ai Németország lakosságában ;rejlő nagy, nemes tulajdonságok ere­jével. Déry Tibor a továbbiakban ecse­telte, hogy Magyarország számára milyen rendkívül nagyjelentőségű volna az egységes, békés Németor­szág létrejötte. Hangsúlyozta, hogy Európa és az egész világ békéje szá­mára a boldog jövőt jelentené ez a tény, amely el tudná feledtetni a múltat és új reménnyel töltené el a Yllágot. Ennek eljöveteléhez elsősorr ban a német nép segítségére van szükség, de a cél érdekében együtt kell működniük a többi népeknek is. Nem kétséges — fejtette ki végül ciós tervei aggodalomjnal töltik el mindazokat, akik a békét akarják. Mindent meg. kejl tenni, hogy ezt a béke1 nagy ügye ellen tervezett me­rényletet fel lehessen, tartóztatni. Déry Tibor beszédét a Béke-Világ­tanács ülésének részvevői nagy tet­széssé! fogadták. Á beszéd ‘elhang­zása után számosán keresték fel az ismert írót, köztük a német küldött­ség több tagja és egyetértésüket fe­Déry Tibor — hogy a londoni és pá- jezték ki a beszédben elmondottak- rizsi háborús egyezmények ratifiká- kai. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Berlin (MTI). Franz von Papén, a hírhedt fasiszta -háborús bűnös és politikai kalandor cikket írt az -ABC« című madridi lapba. Papén cikkébep üdvözli a párizsi szerződéseket, amelyek szerinte »első lépést jelentenek a Kelet-Németor- szág és a Németországtól' elcsatolt területek visszaszerzése felé vezető úton«. Adenauer a Keresztény Demokra­ta Unió limburgi választási gyűlésén szintén megerősítette, hogy a pári­zsi szerződések agresszív célokat kö­vetnek. (MTI). Az AFP jelenti, hogy Pier­re Mendes-France francia miniszter­elnök pénteken délután az amerikai külügyminisztériumban, közel három­órás megbeszélést folytatott Foster Dulles amerikai külügyminiszterrel. Először háromnegyedórás négyszem­közti beszélgetést folytattak, majd csatlakozott hozzájuk több szakértő, köztük Harold Stassen, a külföldi gazdasági műveletek hivatalának igazgatója. Mendes-France és Duües szombaton ismét találkoznak. f o jjoooccoooooooooocxxyooooocxxx/xxxxxxoocxxjoooocxxxxxxic'í "t xxxxx»ooooooooocooooooooooooc)ooooooo<xxxx»oocoooooooooc)occoo(x>oc í-óo megnemtámadási egyezmény" megkötése. A „Figaro“' • című francia lap például azt írta, hogy Washingtonban kedvezően fogad­ták Adenauernek a Nyugat és Ke­let közötti biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javasla­tát. Egyes, a párizsi egyezmé­nyek mielőbbi ratifikálása mellett ágáló lapok azt terjesztették, hogy „Adenauer javaslata'“ megjavítja a Szovjetunióval való tárgyalások kilátásait, stb. Az egész 'hűhó egyedüli célja a közvélemény félrevezetése volt. Adenauer ^spekulációját nem ne­héz leleplezni. Kormánya köztu­domásúan akadályokat gördít a kapcsolatok normalizálása elé. Bonnban mindezideig olyan poli­tikát folytatnak, amely arra vezet, hogy Németország kettéosztottsá- ga állandósül és az ország nyugati részét agresszív katoriai tömbök­be vonják be. Adenauér támogat­la n 7 Diirnnai Trádolrvii ta az „európai védelmi közösség' tervét és támogatja a „nyugat- eurŐpai unió“ tervét is, holott minid a két terv komolyan akadá­lyozza a nemzetközi kapcsolatok normalizálását és Németország egységének helyreállítását. Ha Adenauer komolyan a Ke­i gáttá Adenauer nyilatkozatát. Ha azonban Európában Nyugat- Németország bevonásával zárt ka­tonai csoportosulást hoznak létre, ez csak megnehezítheti a nemzet­közi kapcsolatok normalizálását és még bonyolultabbá teheti a hely­zetet. Megjegyzendő, Hogy Nyugat- Németországban igen jól tudják, milyen veszélyes politika a szö­vetségi köztársaság bevonása ka­tonai tömbökbe. A közvélemény széles körei tisztán^látják, hogy ez az irányzat akadályozza az or­szág egységének" helyreállítását. A „Der Spiegel“ című, befolyásos nyugatnémet folyóirat nemrég ezt írta: v „ Korlátoltság volna oktalan derűlátással azt hinni, hogy a szovjetek hajlamosabbak lesz­nek tárgyalni a szabad választá­sokról, ha Nyugat-Németor­szág zárt katonai tömbbe lép be.“ Behatóbb vizsgálat után tehát kiderül, hogy Adenauer „szenzá­ciós“ javaslatában nincs semmi reális. Közönséges spekuláció az egész a nemzetközi kapcsolatok normalizálásának • eszméjével, amely világszerte teret hódit. $_ niék SZEMET SZŰRŐ IGAZSÁG Ha mégegyszer fiatal lehet­és dönthetnék életpályám 'tőségi cikkben „emlékezteti“ őt, steinnel, hanem ócsároló szerkész­I -vn ÍV« C-j-XBCgín »Fasizmus • nálunk? ki van zárva!« »Ez csak ijesztgetés ...« »Szakszervezetek betil­tása? — óh, az még na­gyon korai« felől, nem lennék tudós vagy pe­dagógus. Inkább a vízvezetéksze­relő pályát választanám, vagy küldönc lennék, abban a remény­ben, hogy szert tehetek a jelen­legi körülmények között elérhető szerény függetlenségre... Ezek a!lap dühében keserű szavak világhírű tudós-1vágja: tói, korunk egyik fizikusától, Ein- ‘ steintől erednek, aki hosszú évek óta az Egyesült Államokban él. Ezt válaszolta Einstein, amikor a „Reporter*“ című amerikai folyó­irat felkérte, hogy nyilatkozzék „a mccarthyzmus problémájáról a tudomány vonatkozásában“, más­szóval a politikai üldözésről, amelynek az amerikai tudósokat vetik alá. Egy tekintélyes tudós leikéből kiszakadt jaj kiáltás volt ez a válasz. Einstein kijelentése a mono­póliumok sajtójából dühroha­mot váltott ki. Annál is inkább, mert mint azt az Einsteint támadó „New York Times“ beismerte, ez a nyilatko­zat „jellemző korunkra“. S ha meg szüksége lett volna annak bi­zonyítására, hogy az Egyesült Ál­lamokban rendszerré vált a tu­domány és a becsületes tudósok üldözése, maga az amerikai sajtó bőven szolgáltatott bizonyítékokat ehhez Einsteint szidalmazó cik­keiben. Ezen a téren vitathatatlanul a „Daily Mirror'“ viszi el a pálmát. Még csak vitába sem száll Ein­hogy a hitlerista Németországból az Egyesült Államokba menekült, s „amerikai pénz emelte magasba a princetowni egyetemen“Ezért nincs joga ítélkeznie a mai Ame­rika rendjéről és erkölcseiről. A Einstein fejéhez Sti-ACU, fíM f e »USA Tendő Páliam? ■ —■ óh, ezen már gondol- i, >. ry kodni kell« íkíú .»Mit, hidegháború? — ez már keserű,« És már lakat van.. alatt is Az amerikai reakció legújabb támadása — az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának betiltása, az al­kotmány megszegésével hatalmas tiltakozást váltott ki. Ennek a tiltakozó mozgalomnak keretében »Joe-nak mennie kell!« jelszó alatt gyűléseken, brosúrákkal és röplapokkal hívják fel a haladó szervezetek az ameri­kai nép figyelmét: milyen veszéllyel járna egy »Lassan forró lesz a föld a talpam alatt!« — mo­rogja Pat. McCarthy-féle rendőrállam létesítése. A legutóbb le­zajlott elnökválasztások során a McCarthy-féle poli­tikusok elszenvedték e!ső nagy vereségüket. A karikatúrák egy előbb említett röplapból valók, amelyek megmutatják, hogy milyen téves hiedelem­ben vannak azok az amerikaiak, akik nem látják a fejük fölött tornyosuló veszélyt... „Senkisem vesztett volna az­zal, ha vízvezetékszerelő lett volna belőle és nem matema­tikus“. Így bánik a „nagy business“ a tudománnyal és a tudósokkal A „Daily Mirror“ szerkesztőinek szemében nincs semmi értéke an­nak, amivel Einstein előbbrevitte á tudományt. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között olyany- nyira észrevehetően hanyatlik a tudomány az Egyesült Államok­ban, hogy még a kormányköröket is aggodalomba ejti. Igaz, csak amiatt, mert erősen hanyatlott a műszaki szakemberek képzése, már pedig műszakiak nélkül, mint a „New York Times“ írja, nehéz „fenntartani av ország létét az atomkorszakban'“. Az amerikai sajtó és patronusai jobbnak lát­ták hallgatni a dollárország tudo­mányának általános rothadásáról és ennek igazi okairól. Ezért kel­tek ki ennyire Einstein ellen, akinek nyilatkozatai kétségkívül amerikaiak ezreit ejti gondolko­dóba a tudomány és a tudósok üldözése felett. Csak egy szavazattöbbségét kapott a bonni kormány Berlin (MTI). A nyugatnémet saj­tó beszámol arról, hogy a bonni kor­mány pénteki ülésén, mindössze egy szavazattöbbségre; hagyta jóvá a Párizsban kötött Saar-egyezményt. A kormány öt minisztere az egyez­mény ellen .foglalt állást, négyen pe­dig fenntartással éltek a Saar-egyez- ménnvel szemben. A kilenc minisz­terrel ellentétben a kormány kilenc tagja elfogadta a Saar-egyezményt. A minisztertanácson ilyenképpen sza­vazategyenlőség alakult ki, így az elnöklő Adenauer saját szavazatár val: a Saar-egyezmény javára billen­tette a mérleget. A Magyar Távirati Iroda közli: Á Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügyminiszter élő4 terjesztésére a Kéth’.y Annára kisza­bott börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből elengedte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents