Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-18 / 273. szám
Csütörtök. 1954. november 18. SOMOGYI NÉPLAP PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & Pártszervezeteink feladatai a választási munkában EGY TITKÁRI ÉRTEKEZLET TANULSÁGAI Somogyjádon hétfőn este értekezletre gyűltek össze a környező községek pártszervezeteinek párttitkárai, vezetőségi tagjai. A tanulságos értekezleten Kovács Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Párt-végrehajtóbizottság első titkára ismertette a falusi pártszervezetek feladatait a választási előkészületekben, s adott politikai, gyakorlati segítséget e munkához. Bár az értekezlet előkészítése nem a legjobb volt, több pártszervezet titkára hiányzott róla — amiért a járási bizottságot is felelősség terheli — jelentősége igen nagy volt, mind a somogyjádi, mind a többi község pártszervezetei számára. A módszer, ahogy az értekezlet lefolyt — a felsőbb szerv által — a politikai és gyakorlati segítségadás kiváló formája volt. A járási titkár kérdéseket tesz fel Kovács Sándor eivtárs a szokásos beszámoló, szempontadás (helyett, tájékoztató, vitaindító kérdéssel nyitotta meg az értekezletet. »-Hogyan zajlottak le a .jelölőgyűlések? Érvényesült-e a demokrácia, a kerület lakóinak akarata?« —- tette fel a kérdést. Először néma csend. Meglepi az elvtársakat a kérdés, aztán megered a szó. Elsőnek Teleki elvtárs, Osztopán község párttitkára mondja el, hogy náluk a legnagyobb rendben folytak a jelölőgyűlések. Máté elvtárs Vandáról, Kiss eivtárs So- mogyjádról, Bogdánná elvtársnő Ka- posfüredrő! hasonlóan nyilatkozik. A »legnagyobb rendből« azonban kicseng egy kis bizonytalanság. Nem látják világosan a titkár elvtársak, hogy a demokrácia érvényesülésével nem ellentétes a felvilágosító munka. Érzi ezt Kovács elvtárs is. S amikor újabb kérdései után összefoglalja a válaszokat, valamennyi elvtárs előtt világos: a dolgozó nép döntötte el, kiket jelöl a tanácsba. Szükséges elvileg is tisztázni a kérdést A beszélgetés során Kovács elvtárs elvileg is tisztázta, hogy a párt- szervezetek, a népnevelők munkája nem nélkülözhető a választás előkészítésében. A pártnak, mint az ország vezetőerejének — így a községekben a pártszervezetelek — a becsületes dolgozók hangulatának, véleményének ismeretében kell irányítania a választás előkészületeit. Világos, hogy ezt a munkát nem bízhatja másra a párt, ezt a párt- bizottságoknak, a pártszervezeteknek kell megoldaniuk. A jelöltek beszélgessenek választóikkal Most már közvetlenebb az értekezlet légköre. Az újabb kérdésre bátrabb a válasz, de egyáltalán nem kielégítő. »A megválasztott jelöltek beszélgetnek-e a választóikkal? Folyik-« a népnevelő-munka?« — teszi fel Kovács elvtárs az újabb kérdést. A választókkal bizony nem beszélgetnek rendszeresen egyik faluban sem a jelöltek: — ez az egységes vá’asz. Kiss elvtárs, a somogyjádi párttitkár maga sem vett még fáradságot, hogy felkeresse választóit — úgy gondolja, nincs szükség »korteskedésre«, pedig volna miről beszélgetni a választókkal. Ebben aztán ismét egységes lesz a vélemény. Elmondják, hogy az új szakasz politikája tetszik a dolgozó parasztoknak. Azt is elismerik, hogy a 10 év alatt sokat fejlődött községük, jobbmódú, kultúráltabb lett az életük. Somogyjádon például 31 motorkerékpár van, a felszabadulás előtti hárommal szemben. Kraft elvtárs azonban azt is elmondta, hogy vannak olyan emberek, akik ezt nem akarják elhinni, s bizony neki fel kellett sorolnia mind a 31 motorkerékpártulajdonost, hogy a kétkedőt meggyőzze. Amikor Kovács elvtárs ezt a részt összefoglalja, már ’átják a párttitkár elvtársak: szükséges, hogy a jelöltek beszéljenek választóikkal, szót értsenek a párt politikájáról, a mezőgazdaság fellendítésének nagyszerű programmjáról, megváltozott életünkről. Hívják össze tehát á jelölteket s mondják el nekik, miről beszéljenek a választókkal, hogy azok megismerjék, megszeressék jelöltjüket, s a beszélgetés tettekre mozgósítsa a dolgozó parasztokat. Minden választót keressenek fel a népnevelők A párttitkár elvtársak népnevelő- •munkáról adott tájékoztatása egyáltalán nem megnyugtató. Kovács elvtárs kérdésére kiderül, hogy az 1800 lakosú Somogyjádon, ahol a pártszervezetnek 44 tagja van, mindössze 16 népnevelő van. Ezek munkája sem rendszeres. Kiss elvtárs nem tudta megmondani, hogy mikor beszélgettek pl. a Szabad Nép egyik cikkéről a népnevelőkkel. Máté elvtárs, a várdai párttitkár kimondja “kereken: nem folyik náluk népne- velőmunka. Hogy a rádiót'hallgatják a dolgozók, hogy négyen-öten összejönnek, beszélgetnek — az rendben van, de az nincs rendjén, hogy egyetlen népnevelő sem járja a házakat, nem magyarázza meg a rádióban hallottakat Várdán. Amikor Kovács elvtárs megszabta e téren a feladatokat, azt is megmondta: minden választót keressenek fel a népnevelők. Értessék meg minden egyes választóval, hogy november 28-án a júniusi politikára szavazzanak, azokra a jelöltekre, akik ennek a politikának megvalósítását segítik elő. A legfontosabb feladatnak jelölte meg Kovács eivtárs a népnevelőmunka jó megszervezését, a népnevelők beosztását, érvekkel“ való ellátását. Nem lehet az, hogy egy népnevelői 30 házhoz osszanak be Somogyjádon, hogy csak 16 népnevelő legyen egy nagy községben. Mivel érveljenek a népnevelők? Ezekután szó esik arról, mivel érveljenek a népnevelők. Elsősorban a Szabad Nép, a Somogyi Néplap választási cikkeit használják fel — mondta * Kovács elvtárs. — A népnevelőértekezleten vitassák meg a Politikai Bizottság, a Központi Vezetőség tagjainak választási beszédét. Az országos eredményekről, a párt politikájáról ezekből sok érvet kapnak. Nagyon fontos feladatuk a népnevelőknek, hogy a párt politikájáról beszéljenek. Szüntelenül magyarázzák azokat az intézkedéseket, melyek a paraszti vásárlóerő növelését, a termelési kedv fellendítését, ezen keresztül az egész nép jólétét szolgálják. Aztán a helyi létesítményekről, egy-egy dolgozó megváltozott életéről is 'beszeljenek. Ahogy Kiss elvtárs mondta, a dolgozó parasztoknak az a véleményük, hogy életszínvonaluk mindinkább emelkedik és termelési kedvük kezd hasonlítani az 1048—49. évihez; hogy a kanász most nem néhány disznó után ballag, mint két éwel ezelőtt, stb. Lehet-e szebb feladat a népnevelők számára, mint a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatára lelkesíteni a dolgozó parasztságot? Azzal, hogy a több termelésről, az állattenyésztés fellendítéséről, a szerződéses termeléssel járó kedvezményekről beszélnek a népnevelők, a jövőévi több kenyér, több hús, zsír, élelmiszer, a nagyobb jólét alapját vetik meg. Az állami fegyelemről is kell 'beszélniük a népnevelőknek. A kaposvári járás dolgozó parasztjai közül ugyanis sokan adósai államunknak. A néppe- velőkre tehát igen felelősségteljes feladat hárul az elkövetkező napokban. A párttitkároknak meg kell szívlelniük a Kovács elvtárs által elmondottakat, s úgy kell foglalkozniuk a népnevelőkkel, hogy azok választ tudjanak adni a dolgozó parasztok kérdéseire, szívesen látott vendégek legyének a házaknál, visz- sza tudják verni az ellenség támadását, minden olyan kísérletet, mely á nép egységét akarja megbontani. A választási harcban erősíteni kell a pártszervezeteket A választási munka megszabásán kívül Kovács elvtárs felhívta a párttitkárok figyelmét a pártszervezetek erősítésére, a Hazafias Népfront- mozgalomra is. — A tag-, és tagjelöl tíelvéteit, a pártoktatást állandó feladatuknak tartsák pártvezetősé- geink és kommunista példamutatásra neveljék a párttagokat — mondta. Kérdésére, hogy mindenki részt vesz-e a titkár elvtársak közül a pártoktatásban, kiderült, hogy nem, és Várdán, ahol 34 párttag van, egyáltalában nincs pártektatás. Figyelmeztette Kovács elvtárs a párttitkárokat, hogy minden párttitkár képezze magát és gondosan tanulmányozza a KV határozatait, mert a pár- tonkívüliek is egyre jobban érdeklődnek a határozatok iránt. Pártsze- rú magatartásukkal, példamutató életükkel' mélyítsék -« párt és a tömegek kapcsolatát, hogy minél több dolgozó paraszt közeledjék a párthoz. A pártszervezetek segítsék a népfrontbizottságok munkáját Arra a kérdésre, hogy mit csinálnak a községi népfront-bizottságok, a kaposfüredi párttitkár elvtársnő tudott csak bővebb tájékoztatást adni. Kaposfüreden megvalósítják a kitűzött programmot; máris elkészült egy kút és a dülőutak rendbehozása is folyik. Kovács elvtárs mind elvileg, mind gyakorlatilag megmagyarázta, hogyan kell érvényesíteni a párt. veze- tőszerepét a népfrontban, hogy a pártszervezeteknek fel kell karolniuk a népfront-bizottságok kezdeményezését, a dolgozókat mozgósítaniuk kell azok megvalósítására. Kovács elvtárs javasolta, hogy a választások idejére létrehozott párttitkárok bizottsága továbbra is tevékenykedjen, biztosítsa a falu kommunistáinak egységes állásfoglalását minden kérdésben. ÖSSZEFOGLALVA: A kaposvári járás pórt-végrehajtó- bizottságának ez a módszere a falusi pártt.itkárok instruálására feltétlenül helyes. Először is azért., mert az értekezlet légköre közvetlen, s minden elviársnak módja van elmondani problémáit, esetleges kételyeit. Továbbá a gyakorlati munka tapasztalatai alapján elvileg is tisztázni tudják az egyes kérdéseket, értékelni tudják a pártmunkát. így a feladatok megjelölése sem száraz szempontadás, hanem a pártmunka elvi, politikai kérdéseinek alapos értékelése és annak nyomán a gyakorlati munka megszabása. Még azt a követelményt kell állítani párttitkáraink elé, hogy valamennyien készítsenek maguknak egy kis jegyzetet. Mert az igaz, hogy az eleven vitáiban az emberben mélyebben rögzítődnek a feladatok, de egy kis jegyzet feltétlenül szükséges. Annál is inkább, mert a párttitkár elvtársaknak az értekezleten hallottakat tovább kell adniuk: pártvezetőségi ülésen, taggyűlésen. Az értekezlet eredményességét természetesen maid az élet igazolja, mert egy jó értekezlet, csak kiindulópontja lehet a munkának. A párttitkár elvtársakon, a párttagságon áll. hogy. sikerrel valósítják meg az értekezleten megszabott feladatokat, győzelemre vezetik a választást községükben. Horváth János. Munkában a csurgói népfront-bizottság csurgó Állattenyésztői hírnevének VISSZASZERZÉSÉÉRT A csurgói népfront-bizottság Programm jában szerepel az állattenyésztés fejlesztése is. Csurgó a múltban híres volt szarvasmarhatenyésztéséről, c a népfront-bizottság Csurgó állattenyésztői hírnevét ismét vissza akarja szerezni. A terv azonban egyelőre csak terv marad, megvalósítását sok minden akadályozza. Nem megfelelő a községi apaállatistálló. A járási tanács mezőgazdasági osztálya kérésünkre megígérte, hogy az istálló felépítéséhez szükséges 20 ezer forintot mielőbb kiutalja. A szükséges építési anyagokat, deszkát, téglát és gerendát a népfront-bizottság szerzi be. A megyei állattenyésztő állomás is ígéretet tett, hogy segíti a szükséges pénz kiutalását. — de ez mindmáig ígéret, s a jelek azt mutatják, hogy még sokáig az is marad. A járási tanács a füle botját sem mozgatja a csurgói állattenyésztő gazdák panaszaira, a népfront-bizottság kezdeményezésére. MEGJAVÍTJÁK az egyik ROSSZ GYALOGJÁRDÁT A népfront-bizottság másik terve, hogy a csurgói vasútállomásról a | községbe vezető gyalogjárdát megjavítják, hogy könnyebbé váljék a közlekedés. Az út javítását társadalmi munkával végzik a község dolgozói. FÜRDŐT LÉTESÍTENEK A KÖZSÉGBEN Az egyik csurgói artézi kút vize különösen alkalmas fürdőlétesítés céljaira. A népfront-bizottság a község lakóinak kívánságára célul is tűzte a fürdő létesítését. Az építési munkát és a kocsifuvarok nagyrészét társadalmi munkával végeznék el s így 200 ezer forintos megtakarítást érnének el. SEGÍTENEK A NÉPFRONTBIZOTTSAG TAGJAI A csurgói járási népfront-bizottság tagjai legutóbbi összejövetelükön elhatározták, hogy járási panaszirodát nyitnak, ahol hetenként egyszer a járási népfront-bizottság elnökségének egy-egy tagja fogadná a látogatókat s meghallgatná azok kéréseit, javaslatait és panaszait. Pápai Pál, a járási népfront-bizottság elnöke már eddig is sokat segített, amikor a ’akosság hozzáfordult panaszával. Legutóbbi Boros János fodrász panaszát vizsgálta meg s elintézte, hogy Boros János kisiparos üzlethelyiséget kapott. SOK KICSI SOKR4 MEGY Hogyan csökkentik az önköltséget a Kaposvári Ruhaüzemben Fogadóórák a Hazafias Népfront kaposvári irodájánáf A Hazafias Népfront Somogy- megyei Bizottságiának elnöksége a felsorolt időpontban tartja fogadóóráit a Hazafias Népfront Somogymegyei Bizottsága irodájánál, Kaposvár, Kossuth Lajos-u. 28. Mindenki bizalommal fordulhat a bizottság elnökségéhez problémáival, panaszaival és kéréseivel. November 12, péntek d. e. 9— 12-ig Nyári Pál ref. (lelkész) esperes, 16, kedd d. e. 9—12-ig dr. Tarján László, a véradóállomás főorvosa. 19, péntek d. e. 9—12-ig Szabó Gyula óvónőképző igazgató. 23, kedd d. e. 9'—'12-ig Gazda János népfront-titkár. 26, péntek d. e. 9—12-ig Nádasdi István Faipari V. tisztv. 30, péntek d. e. 9—12-ig Szántó József M. B. agit.-prop. o. v. elnökh. December 3, péntek d. e. 9—12-ig Varga Károly nép- frontbiz. elnök. 7, kedd d. e. 9—12- ig Frais Olga pedagógus elnökh. 10, péntek d. e. 9—12-ig Simon Ferenc dolgozó paraszt, elnökh. 14, kedd d. e. 9—12-ig dr. Bacza Dezső esperes-plébános, pápai kam. 17, péntek d. e. 9—12-ig Balogh János nágocsi tsz-tag. 21, kedd d. e. 9—12-ig Lukács Jánosné, a Textilművek ÜB-elnöke. 24, péntek j d. e. 9—12-ig Varga Károly nép- j front-elnök. 28, kedd d. e. 9—12-ig Hosszú Mátyás egyéni dolgozó pa- j raszt, Somogyszentpál. 31, péntek d. e. 9—12-ig Kecskés Márk lakácsai egyénileg dolgozó paraszt. Általában szívesen beszélünk arról, amit már megoldottunk feladataink közül —' különösen, ha jól —, vagy ha annak megoldásán munkálkodunk. Müller László elvtárs, a Kaposvári Ruhaüzem igazgatója is szívesen szól arról, hogy mit tesz az önköltségcsökkentés érdekében. Az üzem vezetői elkészítették az intézkedési tervet, hogy a munka melyik ágában lehet és kell e téren eredményt elérni. A tervek, azaz inkább a tettek nyomában eredményeik is vannak, amint Müller elvtárs, az üzem igazgatója mondja: — Az önköltségcsökkentés mindenkori jelentős módja a gépesítés. Több munkafolyamatot gépesítettünk mi is az utóbbi időben, i Igaz, ezt néhány dolgozó nem szí- j vesen veszi, nem szívesen tanul- j nak meg az új gépekkel bánni, még nem akarják elismerni a gépek előnyét. Az önköltségcsökkentés másik jelentős tényezője az anyagtaka- : rékosság. Eredménnyel járt az üzem vezetőinek többrendbeli intézkedése ezen a területen is. A szabászok azzal, hogy egy- egy matrózruhácskánál 4.5 cm-t takarítanak meg, 450 m szövetet vagy 45 ezer forintot adnak vissza a dolgozó népnek. Az anyagmegtakarításban jelentős része van Pápai Jánosnak, a laboratórium dolgozójának. Számítás szerint az év végéig kb. 50 ezer forintot tudnak megtakarítani az üzemben azzal, hogy a maradékot ügyesen felhasználják. Hogy hogyan kell és lehet takarékoskodni az energiával, a villannyal, azt szintén megmutatták a Ruhaüzem dolgozói. Egy hónap alatt az észszerű áramfelhasználással 1105 forintot takarítottak meg. Hogyan érték ezt el? A gépekre egyedi villanykapcsolót szereltek, így megszűntek az „üresjáratok*’ ugyancsak egyedi kapcsolással látták el a világítást. A helyes géptűfelhasználás 960 forintos megtakarítást hozott. Az anyagtakarékossághoz tartozik Csákói Gyula műszerész munkája is, aki több rossz alkatrészből egy jót készít, ezzel október hónapban 601 forintot takarítottak meg. Sokat, nagyon sokat lehet megtakarítani minőségi munkával. A Ruhaüzem dolgozói ezt is bebizonyították azzal, hogy novemberben jobb minőségű munkát adnak ki a kezük alól, mint az előző hónapokban, és ez újabb ll ezer forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. A dolgozók szívügyüknek tekintik a kifogástalan munkát. Megnőtt a társadalmi ellenőrzés szerepe is az üzemben: az a dolgozó, aki a szalagon hibás munkadarabot kapott, már nem csinálja azt úgy tovább. .Jelentős változás volt az üzem életében az is, hogy technológiai vonalon átszervezték. Sokat jelent ez a dolgozóknak is. Csökkent a 100 százalék alatt teljesítők száma. Korábban az ú. n. rövid szalagnál a dolgozók 20 százaléka teljesített 100 százalék alatt, ma már ez a szám 3—4 százalékra csökkent. Találtak a Ruhaüzemben az önköltségcsökkentésnek más módját is. Pl. a beérkező számlákat szakszerűen felülvizsgálják. Mit és hogyan lehet itt megtakarítani? Egyes szolgáltatási vállalatoknak, üzemeknek, KTSZ-eknek és szállítóvállalatoknak — köznyelven szólva — „jól fog a ceruzájuk“. A Ruhaüzem azonban csak olyan számlát fizet ki, amely mögött tényleges szolgáltatás van. Ez ugyan több és pontosabb munkát igényel, de megéri. Egy ilyen szakszerű vizsgálatnál pl. 3000 forintot takarítottak meg. A helyes és pontos ellenőrzésnél jelentős szerepe van Csonka István elvtársnak, aki lelkiismeretesen végzi az anyagok megvizsgálását, tüzetesen megnézi, hogy a gyártól kapott szövet és egyéb ruhaanyag az előírás szerinti méretű-e. Az önköltségcsökkentés egyik módja az is, hogy megszigorították az interur- bán telefonbeszélgetést; ezt is kisebb költséggel, szervezettebben lehet megoldani. Havonta 1028 forintot takarítanak meg ezzel. Kisebb-nagyobb, látszólag jelentéktelen összegű megtakarításról volt még szó a beszélgetés folyamán, de ha mindezt összeadjuk, tetemes összeg jön ki, ami megsokszorozódik, ha továbbra is így dolgoznak. Elmondhatjuk, hogy a Ruhaüzemben valóban a sok kicsi sokra megy. De célt akkor érünk el, ha országos méretekben így gazdálkodunk — szövi a beszélgetésbe helvesen Müller elv- társ. — Az „Élüzem‘‘ cím elnyeréséért harcolunk. Teljesítjük azokat a feltételeket, amiért több igazgatói alapot kapunk — és több jutalmat oszthatunk — nagyobb beruházást, üzembővítést eszközölhetünk, majd több ruhát gyárthatunk. Érdemes és szükséges harcolni az önköltség minden tizedszázaléknyi csökkentéséért. Népgazdaságunk erősítését, mindnyájunk jólétének fokozását segítjük ezzel elő. P. I.
