Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-05 / 262. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954. november 5. fi demokraták a szenátusban is megszerezték * a többséget Angol sajíőkommentárok az amerikai riasztásokról Washington (MTI). A csütörtök reggeli jelentések arról számolnak be, hogy a függőben lévő szenátu­si mandátumok sorsának megálla­pítása — az előző napi várakozá­soktól eltérően —' tovább erősítet­te a demokrata párt helyzetét. A „Reuter“' ugyanis hírt ad arról, hogy nem hivatalos adatok szerint Oregon államban Richard Neu- berger demokrata szenátor jelölt szerezte meg ar többséget. így te­hát a szenátusban a demokraták 48 helyet birtokolnak a repub­likánusok 47 mandátumával szemben. Hozzá kell még tenni, hogy Wayne Morse, az egyetlen pártonkíyüli szenátor bejelentete: a szavazások alkalmával a demokratákkal tart. Ugyancsak teljes, de még nem hivatalos jelentések szerint a kép-! viselőházi mandátumok 232:203; arányban oszlanak meg a demo-i kraták és a köztársasági pártiakt között. Ilymódon a demokrata párt i jónéhánnyal több szavazattal ren-J delkezik a többséghez szükséges J 218-nál. flit '■# Az amerikai választások ered­ménye, a republikánusok veresége, széles visszhangra ösztönözte az angol sajtót. A „Daily Herald“ bizakodóan jelenti ki: „Amerika barátai remélhetik, hogy az Egyesült Államok vég­leg megszabadítja önmagát i McCarthy politikájától.“ f A „News Chronicle“ szerint „A választás közvetett megrovás Eisenhower számára“’* G. I Puskin neiorszáii szovjet főbiztos levele a nyugati hatalmak aémelorszáoi főbiztosaihoz Berlin (MTI). G. M. Puskin nagykövet, a Szovjetunió német- országi főbiztosa, az alábbi levelet juttatta el kedden Francois-Pon­cet francia, Hoyer-Millar brit és Conant amerikai főbiztoshoz: A nemzetközi ’haditörvényszék által 15 évi szabadságvesztésre ítélt és büntetését a szövetségesek kö­zös ellenőrzése alatt álló spandaui fogházban töltő Konstantin von Neurath betegségére és előreha­ladott korára tekintettel, felhatal­mazást kaptam arra, hogy Neurath idő előtti szabadonbocsátásának mérlegelését javasoljam Francia- ország, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok főbiztosainak. Ezenkívül megbíztak azzal, í hozzam az Önök tudomására: a] Csehszlovák Köztársaság kormá­nya egyetért azzal, hogy e javas-( latot ,a négy hatalom főbiztosai! megtárgyalják, valamint a főbiz-1 tosok Neurath idő előtti szabadon-: bocsátásáról hozandó esetleges ha- J tározatával. (Konstantin von Neurath 1932- től 1938-ig a weimari, majd a hit­leri Németország külügyminiszte­re, 1939-től 1941-ig a német fa­siszták által megszállt Cseh- és Morvaország „birodalmi protekto- ra“ volt. Neurath jelenleg 81 éves és súlyos szívbajban szenved. A szerk.) Hivatelss közlemény a salernoi katasztrófa áldozatainak számáról Róma (MTI). Hivatalos közle­ményt adtak ki. a Salemo-vidéki katasztrófa áldozatainak számáról. A közleményből kiderül, hogy 211 halottat találtak, ezek közül 169- nek a személyazonosságát sikerült megállapítani, 42-őt pedig nem tudtak agnoszkálni. 92 ember el­tűnt, 113-an pedig megsebesültek. A közlemény hozzáteszi, hogy Salerno vidékén a hajléktalanok száma eléri az 5466 főt. A SZOVJET NÉP ÉLETÉBŐL Elkészült a Magnyitogorszk— Szibaj vasútvonal A »Cseljabinszk rabocsij« című területi lap írja: »A Szovjetunió közlekedésügyi minisztériuma cseljabinszki építési igazgatóságának dolgozói befejez­ték a Magnyitogorszk—Szibaj új vasútvonal építését. Ezt a dél- urali vasútvonalhoz tartozó 109 km hosszú szárnyvonalat a napok­ban üzembe és helyezték. Ural ipari központját és a Baskír ASZSZK mezőgazdasági kerületeit köti össze. SZÍNHÁZ goméi ban Az ősrégi város évről-évre fiata­lodik — írja a »Szovjetszkaja Bje- lorusszia« c. köztársasági lap. örül az ember szeme a sokemeletes pompás házak láttán. A város la­kói most újabb ajándékot kaptak — elkészült a területi drámai szín­ház gyönyörű épülete. A színház homlokzatát gazdagon kiképzett oszlopcsarnok díszíti. A tágas előcsarnokból széles, vakí­tóan fehér márványlépcső vezet a nézőtérre, ahol a közönséget 800 plüssel bevont karosszék várja. A színházi együttes részére szá­mos korszerűen felszerelt stúdiót rendeztek be. A »Szlava« klub-mozi Novokujbisevszk városában rö­videsen megnyitják a »Szlava« klub-mozit. A »Volzsszkaja kom­muna« c. területi lap tudósítása szerint most fejezik be az utolsó simításokat. Az épület gondos ter­vezése, tetszetős belső és külső ki­képzése, lelkiismeretes, igényes munkára vall. Az építők mindent elkövettek, hogy a szovjet embe­rek számára megteremtsék a pi- , Henés minden feltételét. \ Csang Kaj-sek hadihajóinak és repülőgépeinek támadása t .Peking ÄTj Kína). A kínai népi felszabadító hadsereg repülőgépei­nek és tüzérségének a csöcsiangi part mentén lévő szigeteken állomá­sozó csangkajsekista fegyveres erők ellen intézett hétfői ágyúzását kö­vetően Csang Kaj-sek hadihajói és repülőgépei november 1-én és 2-án támadást intéztek a Csöesiang part­vidékéhez tartozó Hszienmensan és Talusan szigetek ellen. 7Megjelent a Propagandista legújabb száma «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■na Ismerjük meg megyénket A Propagandista most megjelent október-novemberi kettős száma se­gítséget nyújt a propagandistáknak a kongresszusi anyag első témájá­hoz. Emellett a lap fontos cikkeket közöl aktuális gazdaságpolitikai kér­désekről a kongresszusi anyag máso­dik témájához. Az MBP III. kongresszusa anya­gainak tanulmányozásához közli a lap: Molnár János cikkét »-Népi demo­kráciánk fejlődésének két szakaszá­ról«. A cikk elemzi a hatalom jelle­gét és a fő politikai célkitűzéseket népi demokráciánk fejlődésének első és második szakaszában. Vizsgálja a fejlődés, s különösen a két szakasz közötti átmenet sajátosságait, s meg­mutatja a fejlődés sajátosságainak okait. Sántha Pál: »A szocialista nemzet kialakulásának néhány kérdéséről« című cikkében a klasszikusok taní­tásai alapján elemzi a szocialista nemzetek kialakulását. Rámutat a párt és a szocialista állam szerepé­re a szocialista nemzet kialakulásá­ban hazánkban. Megmutatja a népi­nemzeti egység szerepét szocialista nemzetünk fejlődésének, mai szaka­szán. Tímár Mátyás: »A takarékosság népgazdaságunk minden területén — az életszínvonal emelésének feltéte­le« c. cikke az 1954 október 1—3-i KV ülés szellemében elemzi a taka­rékosság problémáit. Megmutatja, miért szükségszerű velejárója a szo­cialista gazdálkodásnak a takarékos­ság, s konkrét tények segítségével rávilágít, milyen feladatokat kell megoldani a gazdasági élet legkülön­bözőbb területein a takarékosság fo­kozása érdekében. Tóth József cikkében: »A fegyelem megszilárdításának feladatai az iparban« a technológiai, munka-, bérfegyelem körüli lazaságokat vizs­gálja s megmutatja ezeknek káros gazdasági és politikai kihatását. »Válasz a propagandisták kérdé­seire« c. rovatban közli a folyóirat: Gyenes Antal cikkét: »A munkás- osztály és a parasztság érdekeinek azonosságáról és a köztük lévő ellen­tétek jellegéről« címmel. A cikk vá­laszt ad arra, hogy mi a két osztály érdekközösségének gazdasági alapja, s milyen kérdésekben mutatkozik meg az érdekazonosság. Ugyanakkor megmutatja, milyen kérdésekben és miért mutatkozik ellentét a két osz­tály között; s hogy milyen jellegűek ezek az ellentétek. E rovatban közli a lap a VII. kerületi párt-végrehajtó­bizottság elméleti tanácsadójának konzultációs válaszát: »Az erkölcsi politikai egységről« címmel. »Nemzetközi kérdések« c. rovatban hozza a folyóirat Sümegi Endre: »A Kínai Népköztársaság harca Tajvan felszabadításáért« c. cikkét. A cikk« író végigkíséri a tajvani kérdés ala­kulását 1945-től napjainkig. »A propagandamunka tapasztala­taiból« c. rovatban közli a folyóirat: Illés Lajos cikkét: »Az irodalom, színház és film felhasználása a pro­pagandában« címmel. A szerző meg­mutatja, hol és milyen módon tudják propagandistáink az első témánál új irodalmunk egyes kiváló alkotásait felhasználni, s ezáltal a foglalkozást érdekesebbé, szemléletesebbé tenni. Búza Márton: »A klasszikusok ta­nulmányozásának néhány kérdéséről« c. cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a III. pártkongresszus anyagai jó tanulmányozásának elengedhetet­len feltétele a klasszikusok tanításai­nak ismerete. Soós Levente cikke: »Hogyan ké­szültem fel a politikai iskola első témájának első előadására« jelentős segítséget nyújt az alapfokú politikai iskolát vezető propagandistáknak. E rovatban közli még a lap: Csá- nyi Lászlóné cikkét »Szüntessük meg a propagandisták túlterheltségét«, s Toidy József cikkét: »Hogyan hasz­náljuk fel a pártoktatásban a Haza­fias Népfront helyi programmjät?« címmel és Tóth János: »A Láng­gyári DISZ-szervezet felkészül az új oktatási évre« c. cikkét. »Mit olvasson a propagandista?« c. rovatban a folyóirat Molnár Endre ismertetését közli Varga Jenő: »Az imperializmus gazdasági válságának és politikájának fő kérdései« című művéről. A PÁRTOKTATÁS HÁZA KÖZLEMÉNYE Értesítjük a Magyar Párt­történetet, S ZKP-történetet és a Filozófiai történetet tanuló elv­társakat, hogy november 5-én, pén­teken este 6 órai kezdettel előadást tartunk a Pártoktatás Házában »A tudományos szocializmus megszü­letése, a kommunisták szövetsége« címmel. Kérjük a fentnevezett ok­tatási formán tanuló elvtársakat, propagandistákat, ellenőröket, hogy minél többen jelenjenek meg. Az előadás sok segítséget ad az első anyag feldolgozásához. ÍÍ07 Oíú$zfai4a A ZSELIC dombsorai között, a néhai hatalmas ősrengetegek egyik tisztásán fekszik Bőszénfa község. Nevének eredetére vonatkozóan sok magyarázattal találkozunk. So­kan azzal magyarázzák, hogy »bő­séges faszén«-termelés volt ezen a vidéken hajdanában. Ez valószínűt­len magyarázat, csak annyi alapja van, hogy régebben ha nem is fa­szenet, de degecet, vagy kalamászt (kocsikenőcs) valóban égettek ezen a. vidéken és ezzel kereskedtek... Á község neve a történelem folya­mán különböző alakban fordul elő. Bözáis, majd a középkorban Bayzin- fálwa (1425);! a török1 időkben-' Bő- szénfalva, József császár korában Pősönyfa, 1796-ban Bossinfa alakban találjuk. A »fa« tehát a »falva« rö­vidített alakja. IK falu környékén már többezer évvel ezelőtt megindult az élet. A több helyen talált őskori leletek (marnmutcsontok stb.) azt igazolják, hogy' ezen a vidéken az ősállatok sem voltak ritkák. A vidéken az ős­ember nyomai is megtalálhatók. A talált csiszolt kőbalták bizonyítják, hogy a csiszolt kőkorszak embere is járt-kelt ezen a vidéken. Kogutowitz: »Dunántúl és Kis­alföld írásban és képbe#« c. munká­jában azt állítja (221. Tap), hogy a római megszállók elkerülték a zse­lici erdőkpt. Ezt az állítást megdön- tik a talált római pénzek, valamint a Szent Márton-pusztánál 1900-ban nagy mennyiségben talált római tég­lák. «ewwwc* tőSZÉNFA első“ említésének Albeus mester összeírása te­kintheti, melyben a falu Bozais né­ven szerepéi ä következő mondat­ban: »Zeles erdejében egy körzet­ben vagy.: a ’ dombok környékén van tíz faluja a kanászoknak, amelyek­nek nevei ezek: Márcadó, két. Sze- renke, Derce, Vállusfej, Nyirakol, k$L Szerjtlászló, Bozaisfalwa és Ka« ran, A lakosok itt közönségesen gu'zno óvóknak neveztetnek, azaz disznóóvóknak, vagyis kanászoknak«. B A török hódoltság alatti összeírá­sokban a község (1570-ben) Bőszén- falvának nevezve 10 házzal szerepel s a pécsi szandzsákhoz, a kaposvári nahiehez tartozik. Az 1715-ös összeírás 6 háztartást említ, 4 jobbágyot és 2 zsellért. Ezek közül 3 magyar, 3 szerb-horvát.. Ez az adat. azt bizonyítja, hogy a török hódoltság ideje alatt, vagy annak vé­gén a lakosság elpusztult, vagy el­menekült innen és az árpádkori ma­gyarság helyét a Zselic többi falu­jához hasonlóan a törökök elől me­nekült és ide az erdők közé szorult ú. n. félhorvátok, az oklevelek elne­vezésével élve semicroatika-k (hu- hyevácök) foglalták el. Ez a népség általában katolikus volt, a pogány törökkel nem tartott, barátságot. '■ Az 1720-as összeírás csak 4 ház­tartást említ és felsorolja a neveket is: Johannes Nagy, Stephanus Gili- cze, Stephanus Bálint és Paulus Kis. Ezután a község lakói gyorsan szaporodtak. 1729-ben már 10 ma­gyar nevű egyént sorolnak fel, akik közül egy zsellér. Ez az összeírás a lakók anyagi helyzetére is fényt de­rít. Megemlíti, hogy a lakóknak 12 ökrük, 12 tehenük, 2 lovuk és 28 disznajuk volt. 1735-ben pedig már 21 adózót ír­nak össze. 1767 és 1773 között úi családokat telepítettek s. községbe. 1773-ban már 247 volt a község lakóinak lélekszá- ma, akik közül 2 férfi szolga volt., 2 szolgáló, 2 szolgafiú és 3 szolgátó- lány. 1 772-BEN egycsapásra megvál- tozik a község képe. Eltűnik a magyar lakosság, helyüket néme­tek foglalják el. Hogyan történhe­tett ez? Erre világít rá az 1772. már­cius 10-i «megyegyűlés jegyzőkönyvé­nek egyik szakasza, mely a követke­zőket mondja: »Tolnai Festetich La­jos tekintetes úr a megyegyűlés je­lenlétében alázatosan feltárja, hogy bőszénfai; birtokából jobbágyait, akik a tunyaságnak és henyélésnek adták át magukat és állandóan az erdők­bgn csavarognak, másik, ugyancsak < az ő hirtókára, Toponárra szándéko­zik áthelyezni megmaradt földjeinek művelésére; ezeknek helyére pedig svábokat akar betelepíteni, amint egyeseket már be is telepített«. Az iskola 1753-tól működik. Az 1773-as összeírás szerint Klieber Fü- löp volt az iskolamester és ebben az időben már németül tanította a be­jegyzett 20 iskolásgyereket. Á magyar faluból tehát német lett. Azonban az új német telepesek nem voltak valamenyien megelégedve az új otthonnal. Egy 1787-ből származó megyei jegyzőkönyv szerint ekkor 7 bőszénfai új telepes már el akarja hagyni a községet a földek terméket­lensége miatt. Festetich uraság azon­ban kijelentette, hogy csak abban az esetben engedi el őket, ha he­lyettük más telepeseket hoznak. *Z 1848-AS IDŐKRŐL nem ma­radt feljegyzés, de a környék más faluinak története általában ar­ra enged következtetni, hogy az itte­ni németség nem állott a magyar szabadság ügye mellé, ők inkább az osztrák uralkodócsalád iránti hűsér get hangoztatták és csendben, béké­ben akartak itt . maguknak helyet biztosítani a nagybirtokok között. Közben megkezdődött a németség magyarosítása. Ezzel a feladattal Nemes Józsa rk. plébánost bízták meg, aki »a templomból a német prédikációt, az iskolából a német ta­nítást egyszerűen kiseperte« és a németül hozzászólók szavait nem hallotta meg. Ezen eljárás ellen a németség deputációi többször tilta­kozik, semmi sikerrel. A magya­rosításnak sem volt nagy sikere. Az. 1900-as évek'elején a falu bé­kés, .csendes életet élt. Ezt az életet kavarta meg az .első világháború, amely innen is e&ette a maga áldo­zatit. összesen, 32-t. 1925-ben a lakók között házhelye­ket osztottak ki, melynek következ­ményeként Bőszénfa és a tőle délre fekvő Kisbőszén egybeépült. A falu első világháború utáni vi­szonylag békés életét egy új eszmei­politikai áramlat zavarta meg: a fa­siszta ideológián alapuló Volksbund- mozgalom előretörése. A 30-as évek­ben Bőszénfa lakosságának 70 .szá­zaléka- német. 30 százaléka magyar. Békésen, barátságban éltek eddig egymás mellett, s most mintha fel» fordult volna a világ. A barátságot a nemzetiségi hovatartozás szabja meg. A barátokból gyilkos ellensé­gek lesznek. Először az ifjúság vált két részre: magyarra és németre. Később a né­metek is kettéváltak: magyarhű és hitlerpárti németekre. A nagynémet álmokért rajongó ifjúság kultúrott- hona a birodalmi daloktól volt han­gos és az itt rendezett táncmulatsá­gokra nem tehette be lábát magyar­hű falusi fiatal. A magyarérzelmű németet leköpdösték az utcán, han­gos megjegyzéseket tettek, beverték ablakát, besározták a szépen meszelt ház elejét, .horogkeresztet rajzoltak a faira. Leginkább a magyar papot és a tanítót gyűlölték. Amikor a leg­nagyobb utánjárással sem lehetett kátránykenőcsöt kapni, akkor a volksbundisták olyan bőven rendel­keztek vele, hogy a tanító ablakán beöntve még a szőnyegeket is tönk­retették. A nemzetgyalázás napiren­den volt, csak a kormányzósértést tekintették büntetendő . cselekmény­nek. ;7 A LEGFŐBB AGITATOR, aki ™ az egész Zselicség németjeit hu j tógát ta: dr. Czumpft Jakab orvos volt. Az 1941. évi népszámlálás előtt az itteni magyarérzelmű lakosságot már úgy megfélemlítették Czumpft hívei a magyaroknak és magyarér­zelmű sváboknak Ázsiába történő kitelepítésének hírével, hogy azok alig merték megvallani magyar nem­zetiségüket. 1943 tavaszán kihirdették, hogy a magyarországi németek önként je­lentkezhetnek a német hadseregbe. A kalandvágyók új útjaikat tervez­gették. A német hadsereg vereségei és visszavonulása azonban hamar lel olvasztották á nagy lelkesedést. Az állandó Siég-Heil kiáltások halkabbá és ritkábbakká váltak. 1944., március 19-én mégegyszer lelkendeztek a birodalom itteni barátai és remegtek a magyarhű svábok, de nyomottá vált a hangulat, amikor 1944. júniu­sában a német-magyar vegyes sorozó bizottság 17—45 éves korig a német anyanyelvűeket, a német hadseregbe sorozta. Igen keserves levelek ér­keztek az SS-kiképzés helyéről, Be­rettyóújfaluról. Az idősebb odakerült németek nem óhajtottak igazán har­colni, de a fiatalabbak is csakhamar kiábrándultak. Szökésre azonban nem volt lehetőség: lezárt vasúti ko­csikban vitték őket Németországba bevetésre. Az életben maradottak onnan szökve, vagy a fogságból ke­rültek haza hosszú idő után, vagy mentek kitelepített családjuk után Kelet-Németországba. Ennek a gyötrelmekkel, félelmek» kel telt időszaknak 1944. december 8-a vetett véget. A szovjet csapatok Szigetvár felől jövet ekkor szabadí­tották fel a községet. A megfogyatkozott lakosság helyé­be, már 1945. .júliusában megindult a betelepülés előbb a környékről, majd Berettyóújfaluból. 1948. áprilisában kb. 69 németérzelmű családöt tele­pítettek át Németországba, helyükre a Felvidékről jöttek telepesek. A község kulturális életéről szólva azt kell megállapítani, hogy 1945 előtt irodalomról, moziról, színház­ról alig lehet beszélni. , Az évenként megjelenő naptárakkal kielégített- nek vélték a falu kultúrigényét. A felszabadulás után felépült a kultúr- ház és a csikótelepen rendszeres mo­zielőadás van. A kultúrcsoport és az újonnan alakult zenekar nagymér­tékben segíti a kultúra fejlődését. A községnek 225 kötetből álló könyv­tára is vám A MOST MEGALAKULT Ha­zafias Népfront-bizottság azonban nem elégszik meg ennyivel. Tervbevette a község villamosítását, bekötőút építését, egészségház léte­sítését, szülésznői állás szervezését, A népfront programmja azt is ki­mondja, hogy »az iskolásgyermekek magas létszámához viszonyítva egy harmadik tanterem létesítése indo­kolt és feltétlenül szükséges«. Terv­bevették tehát az iskola bővítését is. A népfront-bizottság nincs meg­elégedve az eddigi eredményekkel. Szebbé, jobbá akarja tenni az üj'dol­gozók új életét. Ezért «nemcsak ad; hanem kér is. Programmjábari olyan kitételek is szerepelnek, . mint pl. minden talpalatnyi föld bevetése, az állattenyésztés, fejlesztése stb. Csak így: a kölcsönös munka«, a kölcsönös bizalom alapján érhetik el a boldog, békés életet Bőszénfa la­kói Is. .... Lántos József: »Bőszénfa mo- nográfiá«-jából összeállította:; Knell - Várkonyi Hitre,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents