Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-30 / 283. szám

Kedd, 1951. november 30. SOMOGYI NÉPLAP S A júniusi politikára, a béke védelmére szavaztak a bar esi járás dolgozói Vasárnap reggel 7 órakor a bar­csi járásban is belehullottak az ejső szavazólapok az urnákba. A járás dolgozói kisebb-nagyobb csoportok­ban már jóval a szavazás megkez­dése előtt igyekeztek a szavazóhe­lyiségek felé, hogy mielőbb megpe­csételjék a Népfront jelöltjeire le­adott szavazataikkal is azt az el­szánt akaratukat, hogy a soraikból megválasztott tanácstagok vezetésé­vel biztosan haladnak a júniusi úton. A barcsi járás dolgozói első­nek jelentették a Megyei Párt-vég­rehajtóbizottságnak: minden válasz­tó leszavazott. LAKÖCSA A kora reggeli órákban zeneszóra ébredt a falu népe, majd a hangszó­rón közvetítették szép nótákat. Et­től kezdve a hamgosbemondó állan- • dóan működésben volt. Előbb »kör­sétát« rendeztek megafonnal — üd­vözölték a község jelöltjeit. Aztán a sajtó választási cikkedből olvastak fel részleteket. Fél 7 után megindul­tak az ünneplőbe öltözött emberek, daloskedvű fiatalok a kultúrotthon, vagyis a szavazóhelyiség felé. A leg­ügyesebb Fucskár Páliné egyénileg dolgozó parasztasszqny volt, aki leg­elsőnek adta le szavazatát a Nép­front jelöltjére, hogy 6 éves kisfiá­nak még boldogabb élete legyen. Aztán jötték a diszisták — Kalocsai Ferenc, Hajós István, Hajós Mária, a kultúrcsoport tagjai, akik vasár­nap szavaztak először. Nem sokkal 7 után -a népnevelők egy csoportja járult az urnákhoz, Huber Vilmos, Horváth István, Kertész István és Hajós György, akik utána felkeres­ték körzetük lakóit, s kérték őket, ’ mielőbb éljenek alkotmányos vá­lasztójogukkal. A mozgósító szónak meg is lett a foganatja: a község minden részéről özönlött a nép a szavazóhelyiséghez. Hajós Iván föld­művelő, Horváth József sütőüzemi munkás, Vertkovczi Márk földmű­vesszövetkezeti dolgozó, Sós János kisiparos, Varga Gyulá pedagógus — a község minden rétege örömmel ment választani. Mire az óra háromnegyed tizet mutatott, jelenthették a lakócsaiak: ' községünkben minden választópolgár leadta szavazatát. TÖTUJFALU Az úttörőpajtások harsány nótája csendjét. A víg nótaszóra kinyíltak a kiskapuk, s mindeú ház népe az iskolába vette útját — itt volt a feldíszített szavazóhelyiség. A dél­szláv község horvát anyanyelvű la­kói — Bunyeváczék, Begováczék, Vi- roveczék és a többiek 7 órakor már az iskolaajtóban várakoztak, s pár perc múlva beledobták szavazócédu­láikat az urnába, 10 órára a község mind a 414 választója leadta már szavazatát a Népfront jelöltjeire. Bunyevácz Vince, Jankovics Pál és a falu minden lakója hazánk erősí­tésére szavazott, annak az édes ha­zának a felvirágoztatására, amely meleg keblére emelte mindnyájukat, amelyben ők a magyarokkal egyet­értésben és egyenjogúan építhetik, szépíthetik életüket. DRÄVAGÄRDONY A saját sorsa irányítójává, saját gazdájává vált nép testvéri összefo­gásának jegyében zajlott le a ta­nácstagok választása Drávagárdony­ték fiaikat, leányaikat a szavazó­urnákhoz. Mindnyájan helyeselték ezt a választást, mert — amint Ge­lencsér Lajos mondta — a szavazó­lapon saját jelöltjük neve van. VÍZVÁR Attól tartottak a választási elnök­ség tagjai, hogy a kültelekről, Zsit- va-pusztáról, csak a délutáni órák­ban jönnék be a szavazók, s emiatt későn tudják befejezni a szavazást. Azért, hogy ezt elkerüljék, piros-fe- hér-zöldszínű zászlókkal feldíszített kocsikat küldtek ki a pusztára, ame­lyek behozták az öregeket is. Fél li­kőr már hazafelé zötyögtek a kocsik a zsitvaiakkal. A szavazóhelyiségnél az általános iskola tanulói szórakoz­tatták vidám műsorukkal a szava­zókat, akik az ő szebb, boldogabb életükért is szavaztak a Népfront jelöltjeire. * * * November 28 a győzelem a barcsi ban. Nagy lelkesedéssel szavaztak! járás életében. A járás dolgozó né- mindannyian a saját jelöltjeikre, pe megmutatta országnak, világnak, azokra, akiknek alkalmasságát a ta- hogy egységesen tömörül a Hazafias nácstagságra már jóval előbb a je- Népfront nemrég kibontott zászlaja lörlőgyűléséken eldöntötték. Éppen alá. A tanácsok tagjainak megvá- ez szította a lelkesedés lángját, ez lasztásával, a barcsi járás népe ösztönözte a község 197 választóját méltó választ adott a hazánk hatá- arra, hogy már 9 óra előtt szavaza- rain kívüli ellenségnek, akiknek ku- tával megerősítse és tanácstagi tiszt- darcba fulladt minden, a nemzet ségre emelje jelöltjét. A mostani vá- egységének megbontására irányuló lasztás igazi demokratizmusának kísérlete, akik rágalomhadjáratot in­hangja csendült ki Márton Sándor dítanak népi államunk ellen, akik a MÁV pályamunkás szavaiból, aki az röpcédulák tömkelegéivel árasztották urna előtt állva így szólt: »Most iga-j el a járás területét, hogy lakóit le- zán öröm szavazni, mert azok 'kép- térítsék a helyes útról, viselnek bennünket tanácsainkban, A tanácsválasztás sikeréért dícsé- akaket mi arra érdemesítettünk, aki- és elismerés illeti a barcsi járás két magunk közül választottunk dolgozóit, földszerető parasztságát, ki«. SOMOGYARACS A 280 választópolgárt számláló kis községben az 55 népnevelő példa- mutatása és hatásos felvilágosító munkája nyomán szép eredmény született: 9 óra előtt jelentették a járási szerveknek, hogy a szavazást befejezték. így Somogyaracs község lakói szavaztak le elsőnek a járás­ban. HERESZNYE Jóval 7 óra előtt összesereglettek az új választók a DISZ helyiségé­nél. Innen a zenészek kísérték őket a szavazás színhelyére. Nem sokkal törte meg a reggeli órákban a falu—7 óra után az idősebbek is követ­termékenyagyú értelmiségét. Dicsé­ret és elismerés illeti a szilárd ösz- szefogás szervezőjét, e harc vezető­jét, a járási pártbizottságot, a köz­ségek pártszervezeteit, a kommunis­tákat, a járásban dolgozó pártmun­kásokat. Dicséret és elismerés hang­ján kell szólnunk a járás tanácsai­ról, a népfront-bizottságokról, a tö­megszervezetekről, amelyek tagjai becsülettel dolgoztak a járás népe egybékovácsolásán. A választás napja elmúlt, rövide­sen megalakulnak az új tanácsok. A megválasztott tanácstagokon a sor, hogy választóik előlegezett bizalmá­ra tetteikkel . szolgáljanak rá, s együtt a néppel dolgozzanak a né­pért, a járás felemelkedéséért. • • Ünnepi hangverseny keletében megkezdődött a Kaposvári Ünnepi Hét Vasárnap este a Városi Színház-] Az egészhetes műsor méltó meg­bán ünnepélyes keretek között nyitója volt az ünnepi hangver- nyilt meg a Kaposvár felszabadu- j seny, melyben a budapesti MÁV lásának 10. évfordulója tiszteleté-! szimfonikusok: Lukács Miklós, az re rendezett ünnepi hét. Az ünne- ] Állami Operaház karnagya, a pi hetet dr. Kerekes András, a j MÁV szimfonikusok főzeneigaz- Megyei Könyvtár „Szocialista kul- gatója vezényletével, Fáy Erzsi, túráért‘‘-éremmel kitüntetett ve- Radnay György és Mátrai Ferenc, zetője, a Hazafias Népfront váró- az Állami Operaház énekművészei si bizottságiának elnökhelyettese működtek közre. A „Halhatatlan nyitotta me^. Beszédében a tíz év melódiák“ címmel bemutatott mű­eredményeivel, a város iparának sor méltó volt a kaposvári ünnepi fejlődésével, a1 dolgozók megvál- esemény megnyitójául, erről ta-' tozott eletevel foglalkozott, s be- . , . fej ezésül néhány meleg, a szovjet nuskodnak a hallgatok, akik for­hősökre emlékező szóval az ünne- r<5 tapsokkal jutalmazták a mű- pi hetet megnyitotta. | vészek értékes közreműködését. * * * A Kaposvári Ünnepi Hét mai programmja A Kaposvár felszabadulásának tízéves évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi hét mai programúja: délután 6 órakor a képző- művészeti kiállítás megnyitása a Béke Szálló nagytermében. A ki­állításon Kunffy, Rippl-Rónai képei mellett a kaposvári képző- művészeti kör alkotásai szerepelnek. Megnyitót mond dr. Páti Ferenc gimnáziumi tanár. Pista éhes gyomra nagyot kordul, szeme előtt összefut a világ. Min­denki rág, mindenki cuppog vala- rnáif, hz előtte ülő Havas Anna már a medvecukor közepét nyalja. Má- jashurka, medvecukor... — millió finom étel cseng-bong Pista agyában, miiközben meredt szemmel bámulja a medvecukrot faló Havas Annát. Később minden, minden ételnév, ételíz elmarad, s nem marad semmi imás, csak a medvecükor. — Egyszer én is ettem, pici ko- xomban, keresztanyám hozta ... mi­lyen is volt? Édes volt, illatos volt... Milyen volt? Jó volt! Finom volt! Jobb mint az édesgyökér, mint a parázstök ... Próbálja visszaidézni a reges ré­gen élvezett finom ízt, de nem si­kerül neki. Az erőlködéstől könny szökik a szemébe és le nem veszi szemét Havas Anna medvecukráról, miközben gondolatban tíz, száz ilyen hatalmas rudat fal, habzsol el pil­lanatok alatt. Pista csak most érzi, milyen mér­hetetlen üres a gyomra, de nem tud­ja megvigasztalni az otthon ráváró lebbencsleves, kenyér, krumpli. Semmi, semmi más étel nem kell neki, csak a medvecukor. \ MEDVECUKOR édes. amed- vecuko-r fekete, a medvecukor vastag, a medvecukor rúdalakú, a medvecukor csuda jó ... — dalol agyában ütemesen. Havas Anna eb­ben a pillanatban kapja be a cukor végét, arcát kiduzzasztja a szájában forgó nagy darab cukor. Pista me­reven bámulja az ugráló arcot, ha­lántéka lüktet, szája kiszárad, gyom­rában fájó émelygést érez. Hirtelen szédülés környékezi, keze ökölbe szorul, majdnem belevág a cukortól kiduzzadt arcba. — Kell... kérni kell egy kis med­vecukrot ... csaik egy harapást, csak azért, hogy milyen is volt?... De kitől kérjen? A tanító mind kiosz­totta, s akik kaptak, mind felfalták. — Tóth Mariska! — villan fél benne a remény. — Láttam, bele se kóstolt, mindjárt a tarisznyájába, tette. Tóth Mariska, az adni fog, hi- se adok — gondolja elszántan, de szén azok gazdagok. Micsoda kom- nem szól egy szót sem, csak rérnü- menciót kaphat az apja, minden nap lettel szorítja magához tarisznyáját, zsíroskenyeret hoz, de egyszer ho-. Hányszor kedveskedett, hányszor zott mézeset, meg lekvárosat is. • . j alázkodott ennek a nagy, erős fiú- sokszor oszt is belőle... már neki nalk, s mindig verés, rúgás lett a is adott... A cselédház végén lak- báré. Akarta, hogy a fiú elismerje, nak, egyedül vannak egy konyhára, I befogadja a bandába, de hiába •meg külön szobájuk van. Eddig még ügyeskedett, hiába ajánlkozott, min- semmit sem. kért tőle, pedig az min- dig elverte maga mellől. Maga se dig ott sündönkölődzik körülötte, hi­szen boldog, ha gombot, vagy golyót elfogad tőle. Igaz, tegnap is meg­verte Tóth Mariskát, de mi a fené­nek jár mindig a sarkában, tegnap is a jégen belebotlott és miatta esett hasra. Hát persze, hogy meg­verte. Nem szégyeli magát, lány lé­tére mindig őt akarja utánozni? H® gombozik odaáll, kéri a parittyáját, csúfolják is vele a gyerekek: »itt jön a menyasszonyod!« Öt bizony ne csúfolják ezzel a nagyszemű, fekete békával, neki ugyan nem kell... Üvöltő zsivaj riasztja fel álmodo­zásaiból. Kiment a tanító. A gyere­kek a szabadság, a várható jobb fa­latok reményében az őrjöngésig bo­londulnak. Kacagás, si vitás, nyerítés, láfodöbogás, beleremegnek az abla­kok. Tóth Mariska az értesítő köny­vecske mellé, a tarisznyába teszi a színeseket és a medvecukrot. Gon­dolatban látja már otthon a kony­hát, a rakott tűzhelyet, ahol édes­anyja sürög-forog. Maga előtt látja az asztalon az üveget, tele vízben oldott medvecukorral — így tovább tart — amiből apját, anyját büsz­kén kínálja rheg. Nem harapok a cukorba — áll ellen a vágyakozásnak. — Hadd lás­sa édesanyám, milyen nagy. — Kö- tónykéjét lesimítja és indul az ab­lakba dobott kabátja felé. TV AGY Pista megáll a kislány iháta mögött, a kérés szégye­nétől ég a füle, de azért hetykén mondja: — Na, adhatsz egy kis medvecuk­rot ! A kislány riadt mozdulatot tesz: — Nem adók, ha meghalok, akikor Kik nyerték a Somogyi Néplap felszabadulási cikkpályázatát­A Somogyi Néplap Szerkesztősége felszabadulásunk 10 éves év­fordulójának méltó meg|ünneplésére pályázatot hirdetett elbeszélé­sek, novellák, versek, leírások írására. A pályaművek beadásának határideje november 25-én lejárt. A beérkezett pályaműveket a bírálóbizottság megvizsgálta és a következőt határozta: A felsza­badulási emlékpályázatra 24 pályamű érkezett be. A művek több­ségükben a felszabadulási emlékekkel foglalkoznak, de többen meg­változott életünkből is merítettek témát. A díjnyertes művek a következők: I. díj (500 forint) nyertese Berky Éva: A medvecukor. II. díj (300 forint) nyertese Somogyi Pál: Visszajövünk. Kellner Béla: Hol van Szasa? III. díj (150 forint) nyertese Hegedűs József: Naplórészlet című műve. Pályadíjra érdemes vers nem érkezett be. Az ifjúsági pályázat eredményeit a holnapi számunkban közöl­jük. A díjnyertes műveket a mai naptól kezdve lapunkban közöl­jük. A nyertesek a pályadíjakat szerkesztőségünkben kapják meg. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a pályázat második for­dulójának határideje 1955. március 15. A feltételek és pályadíjak megegyeznek az első fordulóéval. (Megjelent a Somogyi Néplap 1954. október 24—i számában. Kívánságra külön is megküldjük.) Minden dolgozó paraszt tartsa becsületbeli ügyének az állam iránti kötelesség teljesítését Kercseliget dolgozó parasztjai a tanácsválasztások tiszteletére becsülettel teljesítették állam iránti kötelezettségüket A begyűjtésben élenjáró dolgo­zó parasztok nevei között ott ta­láljuk az új tanácstagokét is. Szalai József, Nagy Nándor, Lelo- vics Béla már egiész évre rendez­A nemesvidi dolgozó parasztok begyűjtési kötelezettségük nem teljesítésével hátráltatják nem­csak községük, üe járásuk és me­gyénk tervteljesítését is. Ideje lenne már, ha becsületbeli köte­lességeknek tartanák a kötelező teljesítését, mert a begyűjtési ver­seny határideje lejárt, és nagy ték beadási kötelezettségüket. A szégyen lesz az ha Nemesvid to­tanácsválasztások 1 tiszteletére le­adtak a községben 10 darab hi- zottsertést és 10 darab ^vágómar­hát. ’ A nemesvidiek kövessék a kercseligetiek példáját Nemesvid dolgozó parasztjai nem igen dicsekedhetnek begyűj­tési eredményeikkel. Kukoricából, burgonyából egyaránt sokan tar­vábbra is az utolsó községek, a hátralékosok között foglal helyet. Az újonnan megválasztott tanácstagok példát mutatnak Hetes község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy a megyénk és járásuk begyűjtési eredményének megjavítására, a tanácsválasztások tiszteletére 10 hízottsertést és 2 vágómarhát adnak be. A dolgozó toznak még államunknak. Pedig parasztok bizalmával megválasz- a betakarítást már régen befejez- tott tanácstagok sem maradtak le ték a községben, mégis őszi kapá-, beadási kötelezettségük tel- sokból 180 hátralékos van még. jesítésével. Koncz Jenő, Sára Nem egy olyan gazdát találunk, Ferenc dolgozó parasztok, ta- mint Vörös Lajos, akik kukoricá- nácstagok, mindenből rendezték ból 35 mázsával, burgonyából 8 beadásukat. A község dolgozó pa- mázsával tartozik. Papp János rasztjai úgy vélekednek róluk, ugyancsak a hátralékosok közt hogy aki pontosan eleget tesz ál­foglal helyet: 14 mázsa kukoricá- lám iránti kötelezettségének, az val, 3 mázsa burgonyával tartó-1 igazán a dolgozó parasztok érde- zik államunknak. I keit képviseli. tudja miért, megmagyarázhatatlan érzés, most is úgy szeretne bele­nyúlni a táskájába és odaadni az egész medvecukrot neki, de nem, 'benne is van büszkeség ... nem ad neki! Most már nemcsak őt veri, de tegnap még szeretett Bodiri kutyá­jának a -lábát is elütötte. Elég volt! Most már nem titkol semmit! Be­árulja az édesapjának, majd ad az neki olyat... ! Most itt áll, kéri a medvecukrot! Jaj, miért is nem et­tem meg? — jajong magéiban. — Há nem adok, elgáncsol, hóiba ültet, megtépi a hajam... Elveszi a med­vecukrom, a szép, nagy, finom med­vecukrom ... a gonosz. — Nem ad, nem akar adni — gon­dolja Pista és szívét rémület tölti el — pedig csak egy kis kóstolót akar­tam kapni: — C-sak egy kicsit adjál belőle! — kéri szépen. A KISLÁNY meghökíkerf a szo­** katlan hangra és fekete sze- A rinyaszentkirályi Kossuth az idős bácsi nyilatkozatát, me égő pillantását belefúrja a fiú termelőszövetkezet választói nyolc Szabáson a termelőszövetkeze- szürke szemébe. A máskor gonoszul virág- és zászlódíszbe öltöztetett tek tagjai versenyre hívták egy- vigyorgó arc most alázatos és szomo- kocsival —> már a hajnali órák- mást, hogy melvik szavaz le első- ru.’ ® a, .. omísz csillogasú szem ban — énekszóval és éljenzés kö- nek. Hogy melyik volt az első, m- Ugy°kefienek^de- gondolja a1 f \ ®^va^óT nehéz lenne eldönteni, mert mind­kislány Ikáirörvemdően és ia bosszú helyisig előtt. Id. Horváth Vendel két tsz választói * óra után pár édességével lihegi: i bácsi, az egyik leggazdagabb tsz-1 perccel leadták szavazatukat. — Kéne a medvecukrom? Hát ezt tag — 500 munkaegységes — ami- j Lengyel János csökölyi tsz-targ neked! Fityiszt!... — kiáltja és uj- kor az urnába dobta a választó-1 amikor az urna elé lépett, ezt iával fügét^ mutat, aztán hirtelen lapokat, azt mondta: — örömmel mondta a bizottságnak: — A fiam merészségétől megrettenve hátra- szaVazok, mert én ennek a rend- felső iskolában tanul, örömmel ugn , e most ez egyszer fe es eges szernek köszönhetem, hogy jól szavazok azért, hogv továbbra is tatás szégyenétől szinte sóbálvánnyá elek es van szeP ünnepi ruhám, minden nehezseg nélkül tanulhas- tnered aztán hirtelen sarkonfordul Sokat szenvedtem a múltban, son. Ami engem illet, ahhoz csak és meg sem várva társait, egyedül még sokáig szeretnék élni boldog- annyit, sokkal jobban élek, mint vág neki a kistanyába vezető négy- Ságban és gondtalanul. — A kö- a múltban, van mindenem, ami kilométeres útnak. (Folytatjuk.) 1 rülállók meghatottan hallgatták szükséges. fl nagyatádi járásban nagv lelkesedéssel folyt a szavazás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents