Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-02 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Fiatalok! Uj választó polgárok! Éljetek választójogotokkal! A Z M □ P MEGYEI PÁ RT - V ÉG REHAJTÓ B 1 ZOTTSÁGÁ NA K LA PJA XI. évfolyam, 259. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954. november 2. JÓ TANULÁST, ELVTÁRSAK! November elejét mutatja a naptár. E hét valamelyik napjának estéjén szerte a megyében összeülnek a pártoktatásba bevont munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, megtartják az első foglalkozást, megkezdődik az 1954—55-ös pártoktatási év. Az új pártoktatási év kilátásai — az előkészületekből ítélve — biztatóbbak, mint az elmúlt évben. Járási pártbizottságaink most nagyobb gondot fordítottak a szervezésre, s ebben hatékonyabb segítséget adtak az alapszervezeteknek. A tabi járási pártbizottságon pl. nemcsak az agit.-prop. osztály foglalkozott az oktatás ügyével, hanem minden munkatárs. Három szemináriumba osztották be a járás propagandistáit, s a szemináriumokat a titkár, illetve az osztályvezető elvtársak vezetik. A járási bizottság munkatársai közül többen propagandistamunkát is vállaltak az alapszérvezetekben, mint pl. Csallos, Fenyős, Visnyei és Németh elvtársak. Az oktatás sikere nagymértékben a propagandistáktól, azok felkészültségétől függ. Ezért he)- lyes az, hogy pártszervezeteink elsősorban a régi, tapasztalt, a propagandamunkában jártas elvtársakat — köztük értelmiségieket, pedagógusokat bíztak meg szeminá- rinmvezetéssel. így pl. Kétheíyen Kiss Zoltán tanár elvtárs lesz az egyik politikai iskola előadója, Böhönyén pedig Bertók Ferencné pedagógus tanítja az elvtársaknak a kongresszus anyagait. Eredményes munkát várunk Juhász Árpád propagandistától is, aki a Cukorgyárban adja át hallgatóinak í> honvédségnél szerzett politikai ismereteit. Nagyon fontos, hogy propagandistáink már az első előadásra, de a későbbi előadásokra is gondosan készüljenek fel. A kongresszusi anyag ismertetésében ügyeljenek az elvi tisztaságra, s előadásukba a mindennapi életből, az üzem, a község, a gépállomás, a tsz, vagy a hivatal életéből vegyenek példákat. Élettelenné és mondjuk meg: unalmassá válik az a politikai iskolai előadás a kongresszusi anyagokról, amely nem épít a hallgatók személyes tapasztalatára, nem ad választ a mindennapi életben felmerülő problémákra. Az a foglalkozás lesz tehát eredményes, azt az előadást követi majd élénk vita, amelyik a kongresszusi útmutatások melleti megmagyarázza a legújabb pártós kormányhatározatokat, s megmutatja, hogy a kommunisták, a dolgozók mit tettek eddig azok s megvalósításáért, ez a munkájuk j milyen eredményeket hozott és mik a további feladataik. A Megyei Pártaktíva tanácskozása után megtartott falusi aktívaértekezletek tapasztalatai megmutatják, hogy megnőtt a parasztság érdeklődése a párt politikája iránt. Minden gazdaember akarja tudni, mik a céljaink, mit és miért kell tennünk. Sokat kell addig dolgozniuk falusi népnevelőinknek, elsősorban párttagjainknak, amíg minden dolgozó paraszt úgy beszél az új szakasz célkitűzéseiről, a párt helyes politikájáról, mint Nemes György kadarkuti gazda, aki elmondta, hogy minden nap érzik saját életük megváltozásán, a termelés biztonságán és nagyobb lehetőségein, hogy pártunk és kormányunk feléjük nyújtja segítőkezét. Éppen a pártoktatásba bevont elvtársainknak lesz elsősorban lehetőségük arra, hogy megismerjék a júniusi politikát, annak elvi és gyakorlati kérdéseit. De nekik lesz elsősorban kötelességük, hogy minden dolgozóban megszilárdítsák a párt politikájának helyességébe és igazába vetett hitét és bizalmát. Az oktatásban részvevő elvtársaink a kongresszus anyagainak tanulmányozásával erős fegyvert kapnak a kezükbe, amellyel le- küzdhetik a júniusi útba gördülő akadályokat, s megvédhetik az új szakasz politikáját minden elferdítéstől. Tőlük, propagandistáktól és hallgatóktól függ, hogy ez a fegyver minél hatékonyabb legyen. Elvtársaink tanulásához sok sikert kívánunk! A forradalmi műszak első napján A Kaposvári Cukorgyárat még a múlt hét folyamán versenyre hívta az Ercsi Cukorgyár. Versenyfelhívásuknak öt pontja volt, melynek mind az a célja, hogy a forradalmi műszak idején magasan túlszárnyalják napi tervüket. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói természetesen örömmel vállalták a versenytárs szerepét, s a gyár vezetői ki is dolgozták a forradalmi műszak, munkatervét. Hétfőn már színes plakátok buzdították a gyár munkásait, minden üzemrészben a magasabb teljesítmények elérésére. A népnevelők is felkerestek minden dolgozót, hogy a forradalmi műszak jelentőségéről elbeszélgessenek velük. A délelőtti műszak aztán meg is mutatta, hogy mit tud. Délután büszkén jelentették, hogy három vagonnal több cukorrépát dolgoztak fel, mint amennyi az előirányzat volt. ■ ■ ■ 19 Alig hárem hét telt el azóta, hogy a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói bejelentették csatlakozásukat a MÄVAG felhívásához. Forró lelkesedéssel, lázas munkával teltek el a következő napok, melyeknek eredményeiről többször is hírt. adtunk. De a gyár valóban megérdemli, hogy szárnyára kapja a hír, mert munkásai nemcsak ígérni, hanem becsülettel helytállni is tudnak. Most a forradalmi műszak küszöbén újabb nagyszerű eredményekről adnak számot. Mint emlékezetes, versenyvállalásuk öt pontból áll. Ezek közül a második 190 db szőlőprést, 40 db szőlőzúzót, 500 db K-tí- pusú répavágót, 100 db DR-típusú répavágót ígér terven felül. A mai napig e felajánlásukat már teljesítették, sőt a K-típusú répavágóból 150 db-toal többet is gyártottak. A DR-típusufoól pedig 1 darabbal készült több. Népgazdaságunknak 161 db földalatti tűzcsapot is átadtak már, 11 darabbal többet a vállalt mennyiségnél. A gyár vezetői nagy elismeréssel beszélnek Magyar Sándor művezető elvtársról, aki szinte egyik motorja volt mindvégig ennek a sok sikert eredményező versenynek. Hol az öntödében, hol az asztalos üzemben tűnt fel napközben, hogy figyelemmel kísérje állandóan a munka menetét, biztatott, sürgetett, maga is tevékenyen kivette részét mindenből. Ugyanez a lelkesedés hatott át több más művezetőt is. így többek közt Verdősi, Végh és Somogyvári elvtársakat, valamint Kondoray Egon főmérnököt, akiknek gondos kísérletei alapján olyan homokot használhatnak ezután a minta- és magkészítéshez, mely által a napi megtakarítás 875 forint lesz ezen a téren. Kitettek magukért az asztalosmű- heiy és az -öntöde dolgozói is, akik a felajánlott határidő előtt jó pár nappal elkészítették már a baromfi- szecskavágó szériagyártásához szükséges mintát. így tehát a forradalmi műszak folyamán megkezdhetik ennek sorozatban való gyártását. Elismerés illeti a kísérletekbe tevékenyen belekapcsolódott Bárdos Domonkos elvtársat, is. Mindezek a számok és teljesítmények azt bizonyítják, hogy a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói becsületbeli ügyüknek tartották a november 7-i felajánlások megvalósítását. A ma induló forradalmi műszakban további nagy feladatok várnak mind- annyiukra. Azok, akik eddig is élenjártak, mint. pl. Gál János formázó, Rohrer János, Makarész Gyula elvtársak, továbbra is mutassanak példát társaiknak. Somogy megye tsz-ei lonácsl ozásának felhívása a megye tmÉsziMezelÉÉ tagságához Mi, Somogy megye termelőszövetkezeteinek vezetői és tagjai tanácskozásra jöttünk össze és megvitattuk eddigi munkánkat és az előttünk álló legfontosabb feladatokat. Megállapítottuk, hogy termelőszövetkezeteink a muH év ősze óta jelentősen megerősödtek, az állam sokoldalú támogatása és a tagság szorgalmas munkája nyomán szépen gyarapodott közös gazdaságuk, nőtt jövedelmük, egy munkaegységre nagyobb osztalék jut, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezeti mozgalom szilárdságát bizonyítja, hogy országos hírnévre tett szert kiváló eredményei alapján a barcsi Vörös Csillag, a répáspusztai Első Ötéves Terv és még számos termelőszövetkezet. Javult termelőszövetkezeteink többségében a munkák megszervezése, az elmúlt évhez viszonyítva lelkesebben, szorgalmasabban dolgoznak a tagok. 600 olyan családtagot vontunk be az idén a munkákba, aki tavaly nem dolgozott a közösben. Aug. óta 450 egyéni gazda lépett be jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinkbe. Sokszázra tehető azoknak az egyéni parasztoknak a száma is, akik elismerik a termelőszövetkezetek eredményeit és érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Termelőszövetkezeteink elért eredményeire büszkék megyénk vezetői, büszkék maguk a tsz-tagok is. Vannak azonban olyan hibák, amelyek a termelőszövetkezeti tagok boldogulását, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését gátolják megyénkben: Egyes helyeken gyengekezű és erőtlen a vezetés. Néhány termelőszövetkezetben megtalálható a szek- táns jelenség és a középparasztellenes hangulat. Előfordul a szövetkezeti demokrácia megsértése, a kiski- rályoskodás, a szövetkezeti vagyon elherdálása. Néhány helyen nem fordítanak kellő gondot a közös állatállomány fejlesztésére, gondatlanul takarítják be a takarmányt és az állatok szaporulatait eladják. Elmaradás mutatkozik a silózásban. Sok termelőszövetkezetben nagyobb a háztáji terület a megengedettnél. A termelőszövetkezetek többsége a mezőgazdasági szakemberek kellő segítségadásának hiányában vetésforgó nélkül gazdálkodik. Ennek pótlására még a helyes növényi sorrendet sem alkalmazzák. Néhány termelőszövetkezetünkben vontatottan halad a kapásnövények betakarítása és ez késlelteti az őszi kalászosok vetését. Párt- és tanácsszerveink nem minden esetben adnak megfelelő segítséget a termelőszövetkezetek munkájához. E hibák megszüntetésére felhívjuk megyénk termelőszövetkezeti vezetó'it és tagjait. Minden termelő- szövetkezetben szerezzenek érvényt az alapszabályzatnak. Termelőszövetkezeti vezetőink és tagjaink a jó gazda gondosságával kezeljék és gyarapítsák a közös vagyoni, minden szövetkezeti tag szívvel-lélekkel vegyen részt a munkában, a tsz gazdasági, szervezeti megerősítésében. Lelkesítse őket az a tudat, hogy pártunk és kormányunk mindenkor mellettük áll és segíti őket a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért, a jómódú, boldog, megelégedett paraszti élet eléréséért vívott harcukban. Somogymegyei termelőszövetkezetek megyei tanácskozásának részvevői. ^■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Szántás-vetés a zicsi határban A tervezettnél 25 holddal nagyobb területein vetnek kenyérgabonát a tengődi ÁG zicsi üzemegységében. Iparkodniuk is kell ezért a traktorosoknak, hogy minden holdon időben főidbe kerüljön a mag. Háziinger István és Szűcs Ferenc traktorosok minőségi munkát végeznek, nemcsak a holdak mennyiségére, hanem a minőségre is ügyelnek. Az ekéhez fogast és hengert kapcsoltak. Orbán Lajos elvtárs univerzális traktorával műtrágyát szór. Naponta 35 holdon végzi el ezt a munkát. Tábori Lajos, Kanalas Lajos és Pukancsik Ilona a vetőgépnél szorgoskodnak, s végeznek dícséretreméltó munkát: 5 és fél holdon vetették el a búzát naponta. QelMúgi/íUtj Kereki község házai közé leszállt az est. Köd szitált. Az uteán friss seprűkarcolások csíkozták a port. A lehullott falevelek eltűntek az árkokból a gondos háziasszonyok keze nyomán. Kentner József éppen hazajött a szomszédék- tól. Egy kis beszélgetésre volt odaát, mert estére jelölőgyűlés lesz és meg kellett hányni-vetni, hogy ki is lenne méltó és alkalmas arra, hogy tíz ház népe ügyét képviselje a tanácsban. Gondoltak sokra, hisz csupa becsületes és hazaszerető ember lakik itt a környéken, de nem tudták eldönteni, hogy ki is lenne a legalkalmasabb. — Majd estére, ha együtt leszünk, eldöntjük — váltak el a kapuban. Kentner József a kapuból még visszaszólt a szomszédnak, hogy igyekezzék, mert lassan 7 óra lesz. Otthon éppen vacsorához készülődött a család. Terítve volt és várták: a felesége, kisfia, meg az apja, Kentner Lajos. Csendben eszegettek, mivel hogy a magyar ember azt tartja, ha eszik, nem beszél. Asztalbontás előtt aztán beszélgetni kezdett a két férfi, mert azt is tartja a magyar ember, hogy nagy dolgokban asztal mellett kell határozni. A jelölőgyűlés pedig igen fontos dolog. Az öreg már nem igen járt el gyűlésekre, mert — úgy gondolta — őt nem hallgatják meg. Es ez bántotta egy kicsit, mert ő bíz’ azért tudna segíteni, ha úgy megkérdeznék. Meg is mondta a fiának: — Menj el, fiam, én nem megyek, mert én rám úgysem sok van bízva. — Dehogy nem jön el! És el is mondhatja, amit akar. — Ma valami másik gyűlés is lesz a tanácsnál. Hová menjek? — szabódott az öreg. — Hát ide. Ez most a fontos. — Jól van — mondta és felpillantott az órára, aztán kezdte rendbeszedni magát. Alig pár perccel múlott háromnegyed hét, amikor elindultak a szembenlévő ház felé. Ment az egész család. Még a kisfiú is ott szaladt közöttük, anyja szoknyájába kapaszkodva. — Ki lesz a tanács? — rántott egyet a szoknya szélén. Az anyja lehajolt hozzá, megsímogatta az arcát és megmagyarázta neki, hogy nem tanácsot választanak, hanem tanácstagot jelölnek. — Hát az ki lesz? — kíváncsiskodott tovább. — Azt néni tudom, kisfiam. Majd ott választunk valakit. — Én is választok? — Te is, te is — nyugtatta meg az anyja mosolyogva. Pungor Pista bácsiék szobájában már élénk beszélgetés folyt. A portát a háziak szépen rendbetették. mivel hogy estére sok vendéget vártak. Ott volt már Kovács Gyula VB-elnök, Dolgos János meg a többiek. Nagy figyelemmel hallgatták a rádiót. »Kedves hallgatóink. Kéréseikkel, javaslataikkal forduljanak hozzánk. Moszkva. Rádió- központ« — fejezte be adását a moszkvai rádió. Aztán Kovács Gyula VB-elnök emelkedett szólásra. Csendben hallgatta mindenki a beszédét. Figyeltek rá, mert szavahihető embernek ismerték. — A jelölőgyűlés előkészítése a novemberi vá'asztásoknak. Olyan dolgozót jelöljenek, aki érdemes arra, s szívügyének tartia a falu és választókörzete ügyét... Ráncbaszaladtak a homlokok és összesúgtak az egymás mellett ülők, de még senki nem szólt. Aztán Pungor István hangja hallatszott az ajtó mellett: — Én ajánlanám Kentner Jóskát. Sokan gondolták ezt, csak nem akart senki elsőnek szólni. Most aztán innét is, onnét is hallatszott: — Éljen! ö legyen. —* És valaki megkérdezte: — Mondd meg, hogy miért ajánlod? — Hát erre meg kell felelni — gondolta magában és megvakarta az állal. — Én azért ajánlom, mert megérdemli, hogy rábízzuk az ügyünket. Úgy tudom, hogy nem utolsó gazda a községben. Jól dolgozik, becsületes ember és kötelességtudó. — Fiatal is, ismeri a teendőket is, olvasott ember. Ha elfogadja, én is ajánlom — szólt egy másik ember. — Elfogadjuk! Éljen! Elfogadjuk! — kiáltották szinte egyszerre valamennyien. — Elfogadod? — kérdezte az apja boldogan, mivel hogy őt meg beválasztották az elnökségbe. — Elfogadom, ha megbíznak bennem — mondta elpirulva és megcsókolta az ölében ülő kisfiát. — Buni —
