Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-24 / 252. szám
Vasárnap, 1954, október 24. SOMOGYI NÉPLAP A MEGYEI PÁRTAKTÍVA TANÁCSKOZÁSA UTÁN „Á párf elsöpör úíjából minden olyan akadályt, ameíy a dolgozó nép jogait akarja csonkítani“ Községi nagyaktívaülés Láfoodon [int ünnepen a színi- és mozi,e!őadásokra, úgy igyekeztek csütörtökön este a községi nagyaktíva ülésre Lábod kommunistái, becsületes dolgozó parasztjai. Mire az óra mutatója elérte a hetet, zsúfolásig megtelt a falu kultúrterme az érdeklődőkkel. Az ülésen a község dolgozóinak minden rétege képviselve volt. Ott láttuk a részvevők sorai között a község termelőszövetkezeteinek élharcosait, az állami gazdaság dolgozóit, az egyénileg dolgozó parasztokat, az értelmiségieket, a különböző szervezetek és vállalatok dolgozóit. A virágdíszbe öltöztetett színpadon az elnökség foglalt helyet. Az elnökség tagjai között volt Tóth István elvtárs, a Megyei Párt- bizottság első titkára, Miikovics György elvtárs, a községi tanács elnöke, id. Futó Pál elvtárs, a munkásmozgalom egyik régi, töretlen harcosa, több vállalati, termelőszövetkezeti kommunista és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. Az aktívaülés bensőséges ünnepséggel kezdődött. Az általános iskola úttörő-énekkara mozgalmi indulókat adott elő. Az énekszámok elhangzása után a pirosnyakkendős, kipirult arcú úttörők köszöntötték az aktívaülés részvevőit és virágcsokrokat adták át az elnökség tagjainak. Az úttörők köszöntő szavaiból kicsendült a boldog, gondtalan diákélet hangja. r®| A íábodi dolgozó parasztok a kormányprogramm óta jobban élnek, szorgalmasabban dolgoznak gondolkodni, amikor a megtörtént. kár már Az ünnepélyes megnyitó után a beszámolót Miikovics György elv- társ, a községi tanács végrehajtóbizottságának elnöke, a helyi párt- szervezet vezetőségének tagja tartotta. A beszámoló jó volt, nagyon helyesen foglalkozott a kormánypro- gramm óta eltelt ötnegyedév eredményeivel és hiányosságaival. A beszámoló bőséges tájékoztatást adott a részvevőknek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 1—3-i üléséről és a Somogyme- gyei Pártaktíva határozataiban megjelölt feladatokról. Miikovics elvtárs beszámolójában elmondta, hogy a község milyen fejlődésen ment át az utóbbi időben, milyen eredmények születtek és minden kendőzés nélkül feltárta a hibákat is. A beszámoló a többi közt hangsúlyozta: a Íábodi dolgozó parasztok 1953 júniusa óta napról napra jobban élnek, szorgalmasabban dolgoznak, többet termelnek, ezáltal több jut a hazának s több jut saját maguknak is. A földeket az idén sokkal jobban megművelik, mint a múlt években, Az állami tartalékföldek bérbeadása sem okozott akkora gondot, mint tavaly. Ez mind azt jelenti, hogy növekedett és ma is növekszik a dolgozó parasztok munkakedve. A múlt gazdasági évben a község dolgozó parasztjai és a termelőszövetkezetek együttesen mindössze 200 hold földet trágyáztak meg, az idén pedig már eddig több mint 420 hold föld termoerejét növelték szervestrágyával. Lábod községben ritkaságszámba ment a múltban, hogy a dolgozó parasztok kenyérgabona alá istálló-’ trágyáztak volna. Az idén pedig 170 hold őszi vetés alá hordtak ki istállótrágyát. Műtrágyából 100 mázsával több fogyott el az idén, mint 1953-ban. Az állatállomány is nagymértékben növekedett ebben az évben. A szarvasmarhaállomány 27, a sertésállomány 170, a juhállomány pedig 150 darabbal szaporodott egy év alatt. Kiemelkedő a termelőszövetkezetek állatállományának növekedése. A Béke tsz-ben pl. kétszer- annyi a jószágállomány, mint tavaly volt. A dolgozó parasztok életének javulását mutatja a folyton növekvő vásárlóerő is — hangsúlyozta a beszámoló. A község üzleteiben az idén szeptember 31-ig 27 százalékkal volt magasabb az áruforgalom, mint tavaly egész évben, A szövetkezeti boltok a többi között 15 ezer méter pamut- és szövetárut, 4200 pár cipőt, 31 db rádiót, 37 db tűzhelyet, 10 db kályhát, 30 db kerékpárt, 3 db motorkerékpárt, 4 db vasekét, 5 db boronát, 3 db szecskavágót, 4 db répavágót adtak el. Az eredményeken kívül azonban hibák is vannak a községben — állapította meg a beszámoló. — Nem harcoltunk következetesen minden területen a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért. Az állami gazdaságban több mint 3 vagon szálastakarmány, 100 mázsa burgonya rothadt el kint a földeken és közel 400 ürméter tűzifa lett Csáki szalmája, ami több mint 300 ezer forintos kárt jelent népgazdaságunknak. S a kommunisták Hol voltak a kommunisták, hol volt a kommunista figyelmesség, a nép vagyona melletti kiállás, az éberség, a következetesség? Szolgáljon a kommunistáknak intő például ez az eset. Az egyéni parasztokat gátolta földjük jobb megművelésében, hogy sokan azt sem tudták, hol a földjük, mert egy évben még kétszer, háromszor is gazdát cseréltek a földek. Ez nagyrészt a helyi szervek, a községi tanács hibájának róható fel. A beszámoló ezután megszabta a feladatokat s harcba szólította Lábod község kommunistáit és dolgozó parasztjait az új szakasz politikájának megvalósításáért, a jólét további emeléséért, a község dolgozó parasztjai életének szépítéséért. A beszámolóhoz többen hozzászól tak. A hozzászólók elmondták véleményüket, meglátásukat a párt politikájával, az új szakasz célkitűzéseivel kapcsolatosan. A hozzászólók többsége azzal foglalkozotít, hogy, saját területükön mit tesznek a feltétlenül nézték ezt. Akkor kezdtünk adatok végrehajtásáért. Jövőre még a mostaninál is jobban élünk Szabó István elvtárs, a Béke termelőszövetkezet párttitkára ígéretet, tett a tsz kommunistái és tagjai nevében, hogy következetesen harcolnak az új1 szakasz politikájáért. Szabó elvtárs elmondta, hogy a termelőszövetkezet tagjai sokkal jobban élnek, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Főként a kormányprogramm utáni időszakban következett be javulás a -tsz-tagok életében. — Ma már sokkal jobban élünk, mint a múlt évben — mondta Szabó elvtárs —* jövőre pedig még a mostaninál is jobban élünk. Biztosíték erre pártunk és kormányunk helyes politikája, közös gazdaságunk tagjainak fokozódó szorgalma. Szabó elvtárs elmondta, hogy termelőszövetkezetük tagjai milyen osztalékot kaptak az idén. Munkaegységenként 3 kg gabonát, 4 kg szálastakarmányt és 18 forint készpénzt osztottak. Emellett természetesen több más termény is van, ami összegezve ugyancsak sok pénzt tesz ki. Amikor az elnöklő Kovács János elvtárs bejelentette Tóth István elv- társ, a Megyei Pártbizottság első titkárának felszólalását, feszült, néma csend ülte meg a termet. A jelenlévők tekintete várakozóan sze- geződött az elnökség sorai közt ülő Tóth elvtársra. Az aktívaülés részvevőinek várakozó tekintetéből szinte olvasni lehetett. Le lehetett olvasni azt, hogy valamennyien nagy érdeklődéssel és izgalommal várják a párt szavát, valamennyien szinte új erőt, lendületet akarnak meríteni mindennapi munkájukhoz, mindannyian választ, tanácsot, irányítást, segítséget várnak a párttól, hogy még jobban dolgozhassanak, hogy még nagyobb eredményeket érhessenek el. Határtisztasági versenyt kezdeményeznek a szuloki diszisták A szuloki DISZ-fiatalok alkotó módon tanulmányozták a KV új határozatát és a Megyei Pártaktí- vaülés anyagát. Főleg a mezőgazdasági termelés növeléséről és az állam iránti kötelezettség teljesítéséről szóló rész ragadta meg figyelmüket. Elhatározták, hogy a tanácsválasztás tiszteletére versenymozgalmat indítanak, s versenyre hívják a barcsi járás községi diszistáit. Vállalták, hogy határukban november 15-ig. nem lesz gazos vagy műveletlen föld. A burgonyaszedést és a búzavetést október 25-ig elvégzik, s a napraforgó- és kukoricaszárat a termés betakarítása után azonnal levágják és behordják, hogy az őszi mélyszántást november 15-ig elvégezhessék. A tanácsválasztás napjáig a község határában 2000 facsemetét elültetnek, s a község tojás- és baromfibeadását november 28-ig rendezi. Önkéntes brigádjaik a két tsz-ben 500 köbméter silótakarmányt készítenek. A szuloki fiatalok példája mozgósítsa a barcsi járás diszistáit a mezőgazdasági határozat végrehajtására. Értékes javaslatok születtek a kutasi aktívaülésen ,A mi pártunk azt akarja, hogy minden becsületes dolgozó paraszt jómódban éljen“ Tóth elvtárs közvetlen szavakkal valamennyi jelenlévőhöz, a község minden becsületes dolgozójához beszélt. Tóth elvtárs felszólalása elején emlékeztette Lábod község dolgozóit az 1940—44-es évek borzalmaira, amikor a községben napról napra szaporodtak az özvegyek, az árvák, amikor a háború pusztítása családokat tett tönkre, döntött nyomorba. Tóth elvtárs szavai nyomán a jelenlévők emlékeztek. Valamennyiük képzeletében egy pillanatra megelevenedett a múlt, gondolataikban egy kérdőjel akasztotta meg őket. Miért? Mindez miért történt? Idegen érdekekért; a tőkésék, a népnyú- zók érdekeiért. — Közeledik december 6-a, a község felszabadulásának 10. évfordulója — mondotta Tóth elvtárs. — Most minden becsületes dolgozó számot vet, mi is történt az elmúlt 10 év alatt, mennyit változott az élete? A visszapillantás eredményekben gazdag 10 esztendőt mutat. S mindezt kinek köszönheti népünk, a lábodiák is? A pártnak, a kommunistáknak. Kik vezették ki a népet a sötétségből? A kommunisták. Ha mostani szépülő életünk forrását keressük, mindenütt a párthoz, a kommunistákhoz jutunk. Tóth elvtárs ezután beszélt pártunk helyes gazdasági politikájáról, a népjólét emelésének programmjá- ról. —- A parasztság jólétének további emelése pártunk célkitűzése — mondotta. — A mi pártunk azt akarja, hogy minden becsületes dolgozó paraszt jómódban- éljen, minél gazdagabb legyen, s oíyan legyen az anyagi helyzete, hogy minél többet tudjon vásárolni. Ennek természetesen egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy minél többet termeljenek a dolgozó parasztok. Ebhez pártunk és kormányunk minden lehetőséget biztosít. Tóth elvtárs beszélt arról, hogy a vezetők hogyan intézkednek a dolgozók ügyes-bajos dolgaiban, hogyan intézik el a parasztok problémáit. A párt elsöpör útjából minden olyan akadályt, amely a dolgozó parasztság jogait akarja csonkítani, a dolgozó paraszté,Írnak járó kedvezményeket akarja csökkenteni. — Igyekezzék minden Íábodi dolgozó paraszt, hogy tudása legjavát adja politikánk megvalósításához — fejezte be beszédét Tóth elvtárs. Az aktívaülés után a dolgozók még sokáig beszélgettek, vitatták az ülésen elhangzottakat. Mérlegelték, hogy mit adott számukra ez a jólsikerült aktívaülés. Valamennyien arra az elhatározásra jutottak, hogy az elkövetkező időben sokkal jobb munkát végeznek az eddiginél, hogy rászolgáljanak a párt bizalmára, hogy minél előbb megvalósuljon pártunk nép jólétet emelő politikája. Az aktívaülésen a község vezetői beszéltek arról, hogy a terményraktárban van rozsvetőmag, amit felsőbb intézkedésre eddig nem adhattak ki kölcsönképpen a dolgozó parasztoknak, pedig azok szívesen vetnének a tartalékföldekbe s ezzel hozzájárulnának az ország kenyérellátásához. A megyei és járási pártvégrehajtóbizottság intézkedett, hogy további 79 mázsa kölcsönvetőmagot adjanak azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet akarnak művelni. S mint azt Jergel József községi tanácstitkár szombaton délután jelentette, péntek-szombaton már közel 60 hold tartalékföldön vetették el a rozsot. WIRTH L. Kutas községben pénteken este tartottak aktíva-értekezletet. Mind a beszámoló, mind a felszólalások a falusi dolgozók legégetőbb feladataira irányították a figyelmet. A becsületes gazdák hangjából érződött a felelősség községük begyűjtési terve teljesítéséért: követelték, hogy a tanács a hanyagokat is szorítsa rá az állami fegyelem betartására, hogy a község a kapásnövények begyűjtési tervét október 25-ig, évi beadási kötelezettségét mindenből december 28-ig teljesíthesse. Kaposi Pálné kérte, hogy a fölösleges termények és termékek jobb értékesítési lehetőségének biztosítására létesítsenek helyben piacot. Tóth Ferenc, az állami gazdaság főagronómusa sérelmezte, hogy nem engedi a központ őket öntevékenyen, a helyi adottságokat fi- gyelembevéve dolgozni. Mindenáron lucernát akartak termeltetni, pedig a talaj a lóhere termelésére jobban megfelel. Hibáztatta az aprómagcséplés körüli huza-vonát, ami miatt sok értékes mag veszendőbe megy. Egri János elvtárs, az állami gazdaság párttitkára a mezőgazdasági gépek minőségét kifogásolta; Megtörtént ugyanis a nyáron,- hogy a gereblyézőgép kerékküllői kihullottak, mire az állomásról a gazdasághoz huzatták. Beszélt ugyan arról, hogy a dolgozók hanyagul kezelik, rongálják a szerszámokat, de hiba, hogy nem mondta meg, mit tettek és mit kell tenniök a kommunistáknak ennek megakadályozásáért. A zöldség- és gyümölcstermeléshez nagy kedvet éreznék a kutasiak. Kérték, hogy az illetékesek tegyék kötelezővé a gyümölcsfák kártevői elleni védekezést. Az aktívaülés csak akkor mondható igazán eredményesnek, ha a feltárt hibákat kijavítják, s a javaslatok megvalósulnak. A Gépjavító Vállalat kommunistái ne tűrjék az anyagpazarlást! Pénteken este ültek össze a Gépjavító Vállalat kommunistái, hogy a Megyei Pártaktíva tanácskozása után megvitassák az előttük álló feladatokat. A beszámoló és a hozzászólók elmondták, hogy még mindig nem kielégítő a vállalatnál a minőségi munka, sok még a tennivaló az anyagtakarékosság és az önköltség- csökkentés területén. Lukács elvtárs felhívta a kommunisták figyelmét, ne tűrjék, hogy az udvaron szétszórva heverjenek a különféle gömbvasak, lemezek és más fontos alkatrészek. Keményen bírálták Kardos és Peizer elvtársakat, akik sokszor elégedetlenséget szítanak a dolgozók között. Beszéltek ugyan arról, hogy egyes dolgozók semmibeveszik a munka- és bérfegyelmet, arról azonban, hogy mit tesznek ennek megszüntetésére a kommunisták — nem esett szó. A vállalat vezetőinek az a feladata, hogy pontosan jelöljék meg minden dolgozó teendőjét, s a kommunisták elsősorban jó példájukkal, de politikai felvilágosító munkával is mozgósítsanak az olcsóbb és jobb minőségű termelésre. fl nagyatádi iárás kommunistái a pártmunkás szerves részének tekintik a pártsajtó olvasótáborának növelését volt az, amely a harmadik negyedév elején versenyt indított, versenyre hívott minden járási párt- bizottságot a sajtóterjésztés sikeréért. 150 új Szabad Nép-előfizető beszervezését vállalták, s ezt teljesítették is. A szovjet sajtóterjesztési módszert is •meghonosították a járás területén. A nagybaráti állami gazdaságban ezzel a módszerrel a harmadik negyedévben 132 dolgozóhoz juttatták el a párt- saj.tót. Bátran elmondhatjuk, hogy A művelődés, a tájékozódás egyik igen fontos eszköze a sajtó. Pártszervezeteink feladata, hogy minél több dolgozóhoz eljuttassák pártunk lapjait, minél több munkást, parasztot, értelmiségit bevonjanak a pártáajtó olvasóinak táborába. Járási pártbizottságaink, üzemi és falusi pártszervezeteink között a múlt hónapokban élénk verseny bontakozott ki a sajtóterjesztés, a sajtó olvasottságának növelése érdekében. Az 1954. harmadik negyedévi értékelés szerint a nagyatádi járási pártbizottság került az élre. Az előző negyedévben a nagyatádi járásban jutott el a legtöbb dolgozóhoz a pártsajtó: a Szabad Nép, a Somogyi Néplap. A nagyatádi járási pártbizottság a nagyatádi járási pártbizottság munkatársai a pártmunka szerves részének tekintik az olvasótábor növelését, a pártsajtó terjesztését. Különösképpen Mészáros elvtársnő, a JB ágit.-prop. osztályvezetője tekinti szívügyének ezt a munkát. Megjelent a „Pártépítés“ októberi száma Tartalmából az alábbi emelkednek ki: A tömegmozgalom árjában. A választási előkészületek és a napi feladatok. L. Szlepov: Az egyéni cikkek I bánásmód a pártmunkában. Zán- gó Zoltán: Az őszi mezőgazdasági munkák sikeréért. Varga László’: Harc a fegyelem megszilárdításáért.
