Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-17 / 246. szám
Vasárnap, 1954 október 17. SO KULÁKMENTÉS, SZÁJTÁTISÁG, KÉTKULACSOSSÁ IV. Ki a kuiákokkal a Béke tsz-ből! A község másik termelőszövetkezete, a Béke tsz sem sokban különbözik ,az Előre tsz-től. Az évekkel ezelőtt keletkezett s azóta elburjánzott hibák, a gyengekezű vezetés, az ellenséggel való megalkuvás, s a tabi járás vezetőinek hanyagsága itt is éreztetik hatásukat. A Béke tsz, hasonlóan az Előre termelőszövetkezethez — jó adottságokkal rendelkezik, minden lehetőség megvan eredményes működéséhez. 18 pár saját fogattal, a gépállomástól kapott erő- és munkagépekkel időben elvégezhetnék a vonóerőt igénylő mezőgazdasági munkákat. A függetlenített elnök és öt brigádvezető irányításával a több mint 130 tag jó termést érhetne el a csaknem 8 és félszázholdas közös földterületen. A kertészet, szőlészet és a gyümölcsös ugyancsak szép hasznot hajtana, s olyan természetbeni és pénzbeli osztalék juthatna a munkaegységekre, hogy a Béke tsz jó jövedelmezőségével a szövetkezeti gazdálkodás vonzó példája lehetne. S hogy ez nincs így, annak nyomós okai vannak. Vegyük tehát sorra, mik akadályozzák a tsz fejlődését, mik fékezik előrehaladását. Nagyobb a háztáji terület a megengedettnél A tsz-ekbe tömörült parasztok fő jövedelme a közös gazdálkodásból ered —• így írja ezt elő az alapszabály. A Béke tsz-ben azonban megváltoztatták ezt az elvet: úgy áll a helyzet, hogy a tagok a közösből kapott osztalékot a háztáji jövedelem kiegészítőjének tekintik. A tsz-ben ugyanis minden tag nagyobb területet tart háztáji gazdaságként, mint a megengedett. Magának az elnöknek a háztáji területen kívül külön munkát, de külöp jövedelmet is biztosít a vele egy háztartásban élő anyja szőleje és földje. De másutt is van földje az elnöknek, Bakonyi Vilmosnak: Balatonszárszón, amel^pt kishaszonbér- ben műveltet. Bakonyi Adómnak, az elnök unokabátyjának, aki ugyancsak tsz-tag — a háztájin kívül 1 hold kukorica, 200 négyszögöl burgonya és 400 négyszögöl szőlő növeli munkáját s jövedelmét. Ez a vele egy háztartásban élő anyósa nevén van. Ez a terület még bővül a nagyanya földjével is. Az elnök bátyja, ifj. Bakonyi Ádám ugyancsak vagy 6 hold földet tartott kint a háztájin kívül. Ide sorolhatnánk még a két Fenyvesit, de még több tsz-tagot, akik item viFték be belépésük alkalmával az összes földet a tsz-be s így többholdas a háztáji gazdaságuk. Súlyos hih^i a háztáji területek ilyenmérvű növelése, de az is hozzájárul a tagok elégedetlenségéhez, hogy a tsz 18 pár lova 14 helyen van elhelyezve, csaknem valamennyi ló régi gazdájánál. A tsz-ben nem ismerik azt, hogy a »mi lovaink« — ott így beszélnek: »az én lovam«; természetesen azok, akik belépésükkor lovat is vihettek a tsz-be. Ezek a -többi tag rovására különböző előnyökben részesülnek: a lovakat elsősorban nem közös, hanem egyéni célokra használják fel, velük művelik háztáji területeiket, s a fogatokat egyéni fuvarok céljaira is felhasználják —‘a vezetőség és a tagság határozata ellenére minden térítés nélkül. A közös takarmányt — mert ha takarmányról van szó, akkor mindjárt a közös lovairól beszélnek — hazaszállítják, s nemcsak a lovak, de a háztáji állatok etetését is ebből végzik. Ez méltán váltja ki a tsz-tagok többségének elégedetlenségét, akadályozza az egyenlőség kialakulását és kárára van a közös vagyon gyarapításának. Az egyéni érdek a közös érdek előtt Most, az őszi hónapokban igen meglazult a munkafegyelem. A napokban is, amikor égetően sürget az őszi kalászosok vetése — s erre az idő is kiválóan alkalmas — a tsz- tagok többsége vetés helyett mégis a háztáji kukorica betakarításához fogott, természetesen a szövetkezet fogataival, vagy éppen szüretelt. 15-én a tsz-tagok 75 százaléka, háztáji munkát végzett — de így volt ez az előző napokban is. S a tsz vezetősége ezt szótlanul tűri, sőt maga a vezetőség, elsősorban Bakonyi Vilmos tsz-elnök is a maga háztáji földjén dolgozott, s ő is ellenszolgáltatás nélkül veszi igénybe a tsz fogatát kívülálló édesanyja földjének megművelésére. Nem látják a Béke tsz vezetői és tagjai, hogy a gabonavetéssel való késlekedéssel saját magukat rövidítik meg, t ha késve vetnek, kevesebbet aratnak s kevesebb gabonát oszthatnak a jövő évben? Miért segíti elő a -vezetőség, hogy az egyéni érdek a közös érdek elé kerüljön, s miért hagyja és miért részese maga is annak, hogy egyes megkülönböztetett tagok jogtalan előnyökben részesüljenek a többiekkel szemben? Tiszteletbeli tagok Vannak olyan tagjai is a Béke termelőszövetkezetnek, akik ugyan élvezik a tsz-tagság kedvezményeit, háztáji területük is van, de közös földbe egyszer sem vágták -bele kapájukat. Ilyen a többi között Jakab Endre, aki egyébként asztalosmester és Vodnánszki Béla; a földművesszövetkezet italboltjának kezelője. Mindketten beléptek annakidején a termelőszövetkezetbe, de lassan' elmaradtak á .közös munkából s ma már állást vállaltak, de a tsz-nek továbbra is nyilvántartott tagjai, méghozzá háztáji területtel. Jakab Endre kívülállóknak dolgozik, nem a tsz, hanem a maga hasznára. Vodnyán- szki Béla — akinek munkaerejére ugyancsak nagy • szüksége lenne a Béke tsz-nek — párttag létére önkényesen -otthagyta a szövetkezetét, de a kiadott háztáji gazdaságot mindketten továbbra is művelik. A vezetőség szemet hunyt efölött is, de még sok más téren érezteti hatását a vezetőség gyengesége, határozatlansága. Mint a tagok mondják — tiszteletbeli tsz-tagokra semmi szükségük. Haszontalan melléküzemág A tsz melléküzemágat" is létesített, hogy ezzel gyarapítsa a tagok jövedelmét. Italboltot létesített Budapesten, a Corvin-téren, hogy ott a tsz saját termésű borát és a tagok szőlejének termését is értékesítse. A melléküzemág azonban sovány hasznot hajt á tsz-nek, nem mintha Budapesten nem volna kellete a híres kötcsei bornak, hanem egészen má-1 sért: az italboltban ugyanis Schu- -roan Zoltánt alkalmazták, aki nem tagja a tsz-nek, hanem megállapított havi fizetést-kap. Ez már magában véve is ellenkezik az alapszabállyal — de még felháborítóbb, hogy Schu- man Zoltán becsapja a szövetkezetét, s a vezetőség ezt is' elnézi. A dús haszonból ugyanis csak fillérek kerülnek a tsz pénztárába, a többin Schuman Zoltán osztozik valakivel. Ebben az évben több mint 220 hektoliter bort szállított fel Pestre a tsz terméséből. Ezenkívül a faluban is összevásárolta a bort beszerzője, Reichert Imre, aki függetlenített állattenyésztési brigádvezető — de úgy látja, hogy kifizetődőbb bor- beszerzéssel foglalkozni, mint a tsz áljatairól gondoskodni. A 220 hektoliter bor eladásából — legalább is Schuman elszámolása szerint 6900 forint évi jövedelme lett a tsz-nek. Számoljunk csak egy kicsit! Ha csak 2 forintos nyereséget is számítunk literenként —- akkor is 44 ezer forint a tiszta jövedelem. De ez csak — tegyük fél — 2 forint nyereségnél van így. A bort ezzel szemben Schuman Zoltán nyilván nagyobb jövedelemmel adja tovább. Schuman Zoltán és beszerzője hatalmas nyereséget vágnak zsebre évenként. A tsz-tagok már nem egyikben bírálták a vezetőséget, hogy eltteri ezt, ám a tsz vezetőcége inkább körülhízélgi Schuman Zoltánt, semminthogy alaposan a körmére nézzen abban a boltban, amely ugyan a tsz nevét viseli, de az igázi tulajdonosa mégiscsak a hasznot zsebrevágó Schuman Zoltán. Az italbolt kezelője kéthetenként — de van úgy, hogy gyakrabban is — előkelő személygépkocsin látogat el Kötcsére, néha magasrangú kísérettel, amelynek tagjai szívesen patronálják a tsz borospincéit. Ekkor indulnak útnak a kisebb »ajándék« borszállítmányok és később a nagyobbak. Ezek á látogatások, de inkább a vendégek kölcsönzik Schuman Zoltánnak azt a fölényt, amelv- lyel a vezetőséget kezeli s akik »ösz- szeköttetéseire« való tekintettel inkább elnézik spekulációit. Nevükkel már találkoztunk Alaposabb vizsgálat — ugyanúgy, mint az Előre tsz-ben — itt is számos visszaélésre derítene fényt. A Béke tsz-ben sok azonos hiba található a másik tsz-szel, sok olyan eset történt, amety belülről bomlasztja *a termelőszövetkezetet. Nem véletlen ez. Első cikkünkben említettük, hogy számos kulákot elfeledtek kizsákmányoló számba venni s jobban ügyelni rájuk. . emberek nem tűntek ei olyan helyen találkoztum ahol nem is vártuk. Ez. emberek beférkőztek a termek vetkezetbe s ott, bomlasztják bei. ről a tsz-t, végzik aljas aknamunkájukat. Itt, a Béke tsz-ben találkozunk ismét György Henrikné kulákasz- szonnyal, mint. sertésgondozóval, aki még ma is kizsákmányolja lakóját. Landek Lajosról is beszéltünk már. Az egykori malomtulajdonos kulák ma a Béke tsz tagja. Trimmel Henrik volt kulák sem maradt el társaitól, ő is a tsz-ben bújt meg, ahol most a kulákok együtt dolgoznak volt cselédeikkel »az osztálybéke« hirdetőiként. A tsz-ben — mint társai — ő sem tagadta meg kulák voltát. Ravaszul számítva, nem vitt be mindent magával1 a tsz- be. Darálásra alkalmas villanymotorját kívül hagyta — holott ez is ellenkezik az alapszabállyal — s a tsz nevére szerzett darálási engedéllyel tsz-tagsága mellett daráláshoz folyamodott. Egyaránt darál a a tsz-nek és kívülállóknak, csak a haszon éhből is meglegyen. Mint tsz- tag — a darálóhelyiség használatáért, ha a tsz-nek darálnivalója akad —- ugyancsak megköveteli az il százalék részesedést. Érdemes beszélni múltjáról: ő volt az, aki 1945-ben, amikor földet osztottak, ellenezte egyesek földjeinek szétosztását, különösen rokonáét, a »Dolláros« Lux Henrikét, akinek földjéből 6 holdat házhelynek akartak kiosztani. Boór Ferenc, az egykori kulák kovács- mesterrel is a tsz-ben találkozunk. Követve Trimmel Henrik példáját — ő is becsapja a tsz-t. Megengedték ugyan neki, hogy egyénieknek is dolgozhat, azzal, hogy az elvégzett munkát műhelynaplójában tüntesse fel, s a kapott munkabért fizesse be a tsz pénztárába. Boór Ferenc a műhelynaplót nem vezeti, és ha a haszonról érdeklődnek tőle, azt ha- zudja, hogy a munkadíjért szerszámokat vásárolt. A műhely szerszám- készletét mindeddig nem leltározták s így még módja van félrevezetni a tagságot. Lohr Henrikné kulákasz- szony is a tsz tagja. Ő az, aki nem munkával igyekszik jövedelemre szert tenni, hanem gabonaspekulá- ciókat folytat. Tetemes mennyiségű terményt harácsol össze a tsz tagjaitól, de a kívülállóktól is s azt értékesíti busás haszonnal. Ezek a kulákok ma a Béke tsz-ben rontják a levegőt, bomlasztják a tsz-t. Nem véletlen tehát, hogy a tsz- ben súlyos hibák fordulnak elő. Nem véletlen az sem, hogy tavaly ezek az emberek ívet köröztettek a tsz-tagok között, kilépésre buzdítva őket. Az sem véletlen műve, -hogy augusztusban kigyulladt s elégett a tsz szérűjén 900 kereszt gabona szalmája, majdnem felperzselve a falut is. Érződik tevékenységük akkor is, amikor lebeszélik a tagok nagyrészét a közös munkáról. Céljuk világos: késleltetik a munkákat, hogy kevesebb legyen az osztalék, nagyobb legyen az elégedetlenség. és a kilépők száma, s végül teljesen felbomlasz- szák a termelőszövetkezetet. Ki lehet javítani a hibákat Ilyen körülmények közt minden becsületes tsz-tagnak a vezetőséggel karöltve kell helytállnia a munkában, a tsz megerősítésében és az ellenség elleni harcban. Nagyok a hibák a Béke tsz-ben s az ellenség mesterkedésének a hatása az, hogy a tsz-tagok elégedetlenek a vezetéssel. Helytelen tehát, hogy a vezetőség elhatározta, hogy lemond. Különösen helytelen ez Bakonyi Vilmos elnöktől, aki kommunista. Neki kell helytállnia elsősorban,, s leküzdve a határozatlanságot, bátran szembe- száílnia a hibákkal és a tsz-ben megbújt ellenséggel. Ne napolják el tehát a közgyűlést, mint most tették, ne féljenek a bírálattól, mert a tagok bírálata segíteni fog munkájúkban, az ellenség eltávolításában. Sok a hiba, de megvan a mód azok kijavítására. Kérjék ehhez a siófoki járási párt-végrehajtóbizottság segítségét, s az segíteni fog; segít a párt és segítenek a becsületes tsz- tagok. Lépjenek fel keményen minden lazaság, hiba ellen, s ragaszkodjanak mindenkor a termelőszövetkezetek alkotmányához, az alapszabályzathoz, mert a hibák nagyrésze az alapszabály megszegéséből adódik. Mindenekelőtt azonban ebrudalják ki az ellenséget a tsz-ből. Hiszünk abban, hogy a Béke tsz, megtisztulva az ellenségtől, a keménykezű vezetőség és a tsz becsületes tagjainak összefogásával hamarosan virágzó termelőszövetkezetté válik. (Folytatjuk.) Kutas József — Nagy Tamás. be taniu ről, aholenleg a nu„ utolsó helyen: ményféleségből vonta, a begyűjtés a járásban. A nagyatádi járás vezetőinél., begyűjtési szerveinek jobban meg kell fogniuk a munkát. Nevelő, felvilágosító szóval magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy minden gazdának becsületbeli ügye az állam iránti kötelezettség teljesítése. A törvény betartása mindenkire kötelező: kukoricából a töréstől számított 8, burgonyából 3, napraforgóból 8 napon belül kötelam- sében a alapján a jaru következő: Járás: Begyűjtési hív 1. fonyódi Győréi József 2. csurgói Horváth György 3. barcsi Hollósi József h. 4. siófoki Balassa Tibor 5. tabi Kovács István 6. marcali Sifter Jenő 7. kaposvári Gajdos László 8. nagyatádi Borbandi Ambrus Gépállomásaink őszi tervteljesítése Gépállomásaink lemaradtak az őszi tervteljesítésben. A tervidőszak szeptember 1-től november 30-ig tart. Az október 10-i értékelés szerint gépállomásaink Ösz- szes tervfeladatuknak csak 30 százalékát teljesítették. A megye legjobb gépállomása Háromfa, 45 százalékos elfogadható teljesítéssel, második Segesd, 38.2, harmadik Csurgó 38 százalékkal. Szégyenteljesén lemaradt a kaposvári gépállomás 21.8 százalékos tervteljesítésével. Az őszi tervben még több mint 10 ezer normálholdat kell teljesítenie, hogy őszi tervét befejezhesse. Készített-e számadást a gépállomás igazgatója és főagre- nómusa, hogy mi a tennivalójuk lemaradásuk behozására? Ha a gépállomás 30 szántótraktora két műszakban dolgozna és minden traktor teljesítené műszaknormáját, akkor is 42 munkanapra lenne szükség az őszi tervtelj esi léshez. Magyarán ez azt jelenti, hogy minden nap minden traktoristának november 30-ig 4.5 hold középszántást kell elvégeznie. Nagyon jól tudják a kaposvári gépállomáson — de a megyei gépállomási igazgatóság is könnyen rájöhet —, hogy ez olyan munka- szervezés és irányítás mellett, amely jelenleg folyik a kaposvári gépállomáson, lehetetlen. Hasonló tűrhetetlen lemaradás van az ős/i tervteljesítésben a tabi és a fonói gépállomáson is. Minden -gépállomási igazgatónak, de a megyei igazgatóságnak is figyelemmel kell lennie arra, hogy az elkövetkező időben az időjárás komoly akadályozója lehet a lerv- teljesítésnek. Az éjszakák mind hidegebbek lesznek, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a két műszakban dolgozó traktoristáknál az éjszakai műszak nehezebb. Bekövetkezhet az esős időszak, amikor kénytelenek lesznek majd több napot, esetleg hetet is tétlenül állni a traktorok a nagy esőzés miatt. A jelenlegi időjárás a legkedvezőbb a szántási munkálatokra. A gépállomásoknak mindent el kell követniük, hogy az egy műszakra eső feladatukat a traktoristák teljesítsék, ne úgy, mint a legutolsó 5 napban, amikor az egy gépre jutó napi teljesítmény 4.4 normálhold,- ami azt jelenti, hogy a két műszakban dolgozó traktorok a napi műszaknormának még az 50 százalékát sem teljesítették. Gépállomásainkon mindenütt vannak élenjáró traktoristák. Ezeknek az eredményét, keresetét népszerűsítsék. Tóth István elvtárs, a csurgói gépállomás traktoristája pl. több mint 250 normál- hoídnyi munkát végzett az őszi kampányban; ezzel egész évi tervének 50 százalékát teljesítette, s szeptember havi keresete csaknem 4000 forint} A megye legjobb brigádja Gá- bel Lajos háromfai brigádvezetőé, aki őszi kampánytervét már 77.7 százalékban teljesítette. Gépállomásainkat bíráltuk lapunk vasárnapi számában a siló- zási tervteljesítés nagyfokú lemaradása miatt. Sajnos az eredmény nem változott: 5 nap alatt gépállomásonként még 100 köbmétert sem silóztak. A silózási lehetőségek pedig megvannak, ezt bizonyítja Skiba Mihály lengyeltóti traktorista, aki az őszi kampány alatt 850 köbmétert silózott, többet, mint a tapsonyi, nagybajomi, segesdi; csurgói és csokonyavisontai gépállomás együttvéve. Gépállomásaink igazgatói, a megyei igazgatóság tartsa szívügyének az őszi terv teljesítését; javítsák meg munkájukat, mert a terv törvény, teljesítése mindenkire nézve kötelező. A közösség ügyéért harcolni tudó dolgozót jelöltek Böhönyén Böhönyén pénteken este az egyik választókörzetben Lengyel Miklós dolgozó parasztot javasolta a népfront-bizottság tanácstagjelöltnek. Néhányan, általános érvekkel, támogatták is a jelölést. Elmondták, hogy Lengyel Miklóst dolgos embernek ismerik, hátralékban nincs semmivel és majd asak belejön a munkába. A körzet többi választója már nem így vélekedett. Igaz ugyan, hogy Lengyel Miklós dolgos, becsületes ember, de magatartásában több hiba van. Nem olyan, akire lehet számítani a közügyek jó elintézésében. A többség helyes bírálata alapján nem is jelölI ték a választókörzet dolgozói Lengyel Miklóst, mert csak akkor lehet be-* lőle jó tanácstag, ha hibáitól igyekszik minél előbb megszabadulni, ha változtat eddigi magatartásán és gazdatársainak: példaképévé válik, s nemcsak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, hanem a dolgozó parasztság közös problémáinak megoldásában is tevékenyen részt- vesz. Több jelöltre gondoltak a körzet lakói, választói, míg megtalálták — alapos vita után — Pável József dolgozó paraszt személyében azt a jelöltet, aki megfelel a követelményeidnek, aki képviselni tudja választóit.
