Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-16 / 245. szám
Szombat, 1954 október 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 «*-VA r T ~ ^ &zí<fLiiL az éld Qlag,i^lxalamkaa Brada János sztahanovista brigádvezetö párosversenykíhivása Már belopakodott az est a fehér arcú, piros süveges házak közé, mégis eleven élet pezseg Nagybajomban. A traktor berregését, a fogataikat nótagó emberek hangját, no meg az ablakokon át a rádiókból áradó fülbemászó dallamot egy különös zenévé fonja az októberi szél. Igen szép melódia ez. A dolgos élet víg zenéje, amely messze harsogja a nagybajomiak szépülő, munkás életét. Hogy miként szépül a nagybajomiak élete és mennyire megnőtt munkakedvük, erről hosszan lehetne írni. A felszabadulás után teljesült itt is a nincstelen parasztok régi vágya. A párt segítségével mintegy 580 dolgozó parasztcsalád vette jogos tulajdonába a 3000 hold földet Nagybajomban. S hogy ez és a nagybajomi határ többi földje is busá- sabban teremjen művelőinek, abban megint a párt és a népi demokratikus állam sietett segítségül. 1948-ban gépállomás létesült, amely ma már 40 traktorral, 2 vontatóval, 45 cséplőgéppel, 2 kombájnnal, 21 kévekötő aratógéppel, 3 szelektorral és sok egyéb korszerű mezőgazdasági géppel segíti Nagybajom s környéke dolgozó parasztságát a nehéz mezei munkákban. A gépek segítsége, a dolgozó parasztok szorgalma egyesülve hatalmas erő, amely megmutatkozik most az őszi szántás-vetési munkákban is. Nagybajomban már alig van hátra őszi vetés. Minden gazda, s a Győzelem tsz tagsága is igyekszik jól megvetni a jövő évi bő termés alapjait. Az ősziárpa, a rozs már földbe került a tervezett területen s a búza vetése is 90 százalékra megtörtént. Számos gazda nevét látni a községi tanács versenytábláján, mint pl. Konyr Jánosnéét és Varga Ferencét, Sebestyén Istvánét; és még ki tudja, hányat lehetne sorolni — akik az őszi mezőgazdasági munkákban kitűnnek jó példájuk- 1 kell Ezt a lángoló munkakedvet, a nagyobb terméseredményekért való küzdeni akarás tüzét még csak tovább szította a párt és a kormány legutóbbi intézkedése, amely lehetővé teszi, hogy a termelő az egyéb termény beadását kenyérgabonával teljesíthesse. s hozzá minden mázsa beadott kenyérgabona után 10 kg korpát kap a gazda ingyen. Látják tehát a nagybajomiak, hogy ezután még érdemesebb nagyobb gabonatermést kicsikarni a földből. Ehhez igen sok hasznos szakmai útmutatást is kaptak Egerszegi Sándor elvtárstól, a budapesti agrokémiai kutatóintézet tudományos munkatársától, aki Nagybajomban ankéton tartott előadást a homoki gazdálkodás módszereiről. Szívesen hasznosítják a tanácsot a gazdák s örömmel valósítják meg a nagyobb darab kenyér, a jólét érdekében. Ezért zörög tehát még a késő estéken is a mezőről hazatérő sok szekér a nagybajomi utcán s ezért berreg a traktor éjjel-nappal a határban. V _____________________:----------------------------------------------------J Ok tóber 15-én Brada János, az ÉM 3. sz. Mélyépítő Vállalat sztahanovista brigádvezetője november 7 tiszteletére párosversenyre hívta az ÉM 73/4. sz. Építőipari Vállalat legjobb kőműves komplex-brigádját az alábbi feltételek szerint: 1. A brigád összetétele 4 kőműves és 4 segédmunkás, vagy a 8 főn belül bármely összetétel. 2. A. verseny elbírálásának alapja mennyiségi és minőségi munka. 3. A verseny két részletben bonyolódik le azonos feltételek mellett, azonos munkaterületen. Kezdődik folyó hó 26-án, kedden reggel 7 órakor a 3. sz. Mélyépítő V. Patyolat építkezésénél és tart folyó hó 29-ig, pénteken délután 5 óráig, a szokásos munkaidő mellett, folytatódik a Magasépítő Vállalat által kijelölt munkaterületen november 1-én, hétfő 13 órától november 5-én, pénteken 12 óráig. 4. A versenyhez szükséges műszaki feltételek (anyagok, stb.) biztosításáról a vállalatok helyszíni építésvezetői kötelesek gondoskodni még a munka megkezdése előtt. 5. A versenyző brigádpárok munkaterületeiket a verseny megkezdése előtt a helyszínen megtekinthetik. 6. Az értékelés megszervezéséről az illető vállalatok kötelesek gondoskodni. A győztes brigád jutalmazására a 3. sz. Mélyépítő Vállalat igazgatója 500 forint díjat tűzött ki. Miiyen termést várhatunk homoktalajokon? A TTIT AGRONÖMIAT SZAKOSZTÁLYA rendezésében október 10-én Nagybajomban Egerszegi Sándor, a budapesti Akadémiai Kutató Intézet tudományos munkatársa tartott előadást a homoki gazdálkodás új útjairól. Előadása során a követ- közöket mondotta: Hazánk területének több mint 20 .százaléka homok. Népgazdaságunk szempontjából tehát egyáltalán nem közömbös, hogy ezen a hatalmas területen milyen terméseredményeket tudunk elérni. A homoktalajokban- kevés az agyag és a,humusz, ezért, a hasznos víz mennyisége is csekély, emiatt gyorsan kiszárad. A víztárolást elősegítő agyagrészecskék hiányában a 'humuszanyagok és tápanyagvegyüle- tek együttes kötése nem alakulhat ki a . szükséges mértékben. A gyenge megköt ©képesség és a nagymértékű levegőzöttség miatt a beléjuttatott szerves anyag gyorsan ásványosodig és bomlik el széndioxiddá és vízzé. A homoknál gyakori, nagytömegű szervesanyag visszapótlásáról kell gondoskodnunk. Évtizedes szokás nálunk, hogy a homokot sekélyen művelik. Ebbe a ■sekély művelési rétegbe kerül az istállótrágya is. A növény gyökérzetének élettanilag tevékeny része _ a talajnak éppen ezt a rétegét hálózza be erőteljesen, amely legnagyobb mértékben van kitéve a talaj száradásának. A növényi gyökerek a sekély művelési rétegben lévő egy-egy •szervesanyag-góc felé irányulnak, valósággal átszövik azokat. Ha elegendő nedvesség van a talajban, ezekből a gócokból fel tudják vehni a szükséges tápanyagot, azonban szárazság idejéh bekövetkezik a katasztrófa. A talaj felső rétege 'lyen- kor teljesen kiszárad, hasonlóképp a benne lévő istállótrágya is, tehát a gyökerek elvesztik tápanyagforrásukat, nem jutnak elegendő vízhez és tápanyaghoz. Laza homokon tehát a termesztés bizonytalan mindaddig, amíg csak a sekély szántott réteget részesítjük szervas trágyában. A talajba kerülő eső lemossa a felső réteg tápsóit az alsó talajrétegbe, ahol már a gyökérzet számára használhatatlanná válik. Ha azonban a .trágyát eredetileg mélyre helyezzük, a növényzet addig fejleszti gyökereit, amíg a tápanyagforrást el nem éri. Ilyen trágyázása módszernél a növények kezdeti fejlődése sokkal lassúbb (tehát addig, amíg gyökérzetük eléri a tápanyag rétegét), később azután nagymértékben lehagyja a szokásosan trágyázott talajban lévő növényeket. A homoki gazdálkodás eredményességének alapfeltétele az, hogy a homok kedvező víz-, tápanyag- és humuszfelhalmozódását megteremtsük mély termőréteg kialakításával. Az aljtrágyázás lényege, hogy a talajt 45—65 cm mélyen szántva, a trágyát 1—1.5 cm-es rétegben terítik el, szőnyegszerűen a barázdaárkokban. A szükséges trágyamehnyi- ség félig érett istállótrágyából, kfo. 250—300 mázsa kát. holdanként. Sokkal jobb hatást tudnánk elérni teljesen érett trágyával,, azonban ebből 300 mázsa nem elég és így a kezdet túlságosan költséges lenne. A legalsó réteg fölé 12—15 cm-re kerülne a második réteg trágya a következő tápanyagvisszapótlási évben. A homokjavítás tehát alulról felfelé történik. Jelentős termésemelkedést eredményez a mélyre helyezett egyetlen istállótrágyaréteg is, azonban ez az egy réteg csupán megindítója ennek a folyamatnak, amit a több réteg alakít ki. Ez a homokjavítási módszer (az ú. n. aljtrágyázás) szárazság idején is lényegesen megjavítja a homok vízgazdálkodását. A csapadék le- szivárgását az egyes trágyarétegek gátolják. Megkötik a csapadékvizet, sőt a trágyarétegek közötti homokban is víz gyűlik össze. Több rétegű aljtrágyázott homokban javul a víz- gazdálkodás és légfőbb előnye, hogy a trágyarétesek közötti részben a gyökérzet együttesen találja meg a szükséges nedvességet és tápanyagot. ( Trágyázatlan homok Szokásos módon trágyázott homok Aljtrágyázott homok, a szokásossal azonos trágyamennyiség Ha a trágyázatlan homok burgonyatermését 100 százaléknak vesz- szük, az aljtrágyázott talaj terméshozama 1186 százaléknak felel meg. Ebből tűnik ki, hogy az aljtrágyázásnál jelentkező munkatöbblet többszörösen megtérül. Az aljtrágyázott talajnak még egy rendkívüli előnye van a szokásosan trágyázottal szemben, hogy talaja teljesen gyom- talan, hiszen a gyommagvak túlságosan mélyre kerülnek ahhoz, hogy kikelhessenek. A gyommentes&ég a növényápolási munkáknál jeleni óriási könnyebbséget és költségcsökkenést. Aljtrágyázásn^j nemcsak a terméseredmények emelhetők, hanem lehetségessé válik változatos növényféleségek termesztése a homokon, mégpedig olyan növényeké, amelyek termesztése ezideig teljesen sikertelen volt. A kísérletek eredményei szerint különféle búzafajták, pázsitfűfélék, pillangósok termeszthetők sikeresen az aljtrágyázott homokon. A homoki gazdálkodás új útja tehát bő termést, nagyobb jövedelmet, változatos gazdálkodási formát, termelési biztonságot ad és életszínvonal-emelkedést eredményez — fejezte be Egerszegi Sándor. ALJTRÁGYÁZOTT TALAJBAN a gyökérzet élettani tevékenysége megsokszorozódik, mivel nemcsak a felső talajréteget, hanem a mélyebben lévő szervesanyagréteget is sűrűn behálózza. Aszály idején, amikor a növény a szokásos gazdálkodással a talaj fölső, művelt rétegében elszárad. az aljtrágyázott homok növényállománya szépen növekedik, fejlődik, mivel a mélyebben elhelyezkedő gyökérzóna tápanyagellátása biztosított. Aljtrágyázásnál a mélyen fekvő szervssanyagrétegek hosszú évekre kiterjedő tartamhatást biztosítanak, mert bomlásuk lelassul. Az aljtrágyázás azonban csak akkor lesz eredményes, ha gondolunk a mozgó homokfelszín nyugtatására szélfogó növényekkel, szalmázással stb. Á termőréteg alulról felfelé csak akkor alakítható ki, illetve gyarapítható sikeresen, ha a felszíni elhor- dást megakadályozzuk. Erdő- és gyümölcssávok létesítésével elérhető a szelek csillapítása, meggátolható a homok elhordása, sőt részben befolyásolható a vidék mikroklímája is. Aljtrágyázott homokon könnyen el tudják érni a vályogtalajok termés- eredményeit, amit már a kísérletek be is bizonyítottak. A taksonyi állami gazdaság eredményei a következők voltak: lescirók szudánfű burgonya lalamádé 51.3 q 55 q 36 q 88 q 107 q 44 q 185.5 q 147 q 95.9 q A NAGYBAJOMI GAZDÁK nagy figyelemmel hallgatták az előadást és utána a kérdések özönével árasztották el az előadót. Tudni akarták, milyen módon kezdjék el az aljtrágyázást. Egerszegi elvtárs ismertette, hogy a közeljövőben indul meg a speciális homoki traktor széria- gyártása. A mélyebb szántással járó költségkülönbözetet, kormányzatunk fogja megtéríteni a gépállomásoknak, azok helyett, akik az aljtrágyázást bevezetik. Addig azonban, amíg az ehhez szükséges korszerű eszközök nem álinak rendelkezésünkre, a mélyebb szántást legfeljebb két. pár ló összefogásával lehet elvégezni. A cél nem az, hogy minél többet végezzünk el és nem megfelelően, hanem, hogy azon a kis területen, ahol bevezetjük az új módszert, igyekezzünk azt jól elvégezni. Az eredmények így meggyőznek majd mindenkit e módszer helyességéről, jövedelmező voltáról és mire lehetőség nyí- lik az aljtrágyázás nagyobb mértékű bevezetésére, saját tapasztalataikon okulva fogják minél nagyobb területen alkalmazni. Horváth Kornélia TTIT agronómiái szaktitkár. Az őszi begyül lés feladatai Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságának túlnyomó többsége lelkesen, a cséplőgép mellől teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Termelőszövetkezeteink, községeink és az egyénileg dolgozó parasztság zöme nemes versenyre kelt egymással. Több mint 190 község, 140 termelőszövetkezet és 10 ezer dolgozó paraszt volt párosversenyben egymással. Ennek az lett az eredménye, hogy megyénk a gabonabegyüjtési versenyben országosan olyan helyezést ért el, amilyenre a felszabadulás óta egyszer sem volt példa: országosan a 10. helyen végeztünk. Az a verseny, amely alkotmányunk ünnepének tiszteletére bontakozott ki falvainkban, jó eredményekkel zárult. Ezek a sikerek bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk helyesli a párt és a kormány politikáját, ezt a törvények megtartásával, az állampolgári kötelezettség teljesítésével támogatja'. Az idei gabonabegyüjtés azonban még nem ért véget. Megyénk több községe — mint Tapsony, Somogysárd, Karád, Kaposfüred — még adósa államunknak. Már pedig államunk nem mond le, nem mondhat le a gabonabegyüjtési tervek hiánytalan teljesítéséről. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak, begyűjtési szerveinknek teljes komolysággal kell kezelniük minden szem hátralék begyűjtését. Állami érdekeink mellett ezt megköveteli dolgozó parasztságunk túlnyomó többségének igaz- ságszeretete is. Begyűjtési terveink reálisak és teljesíthetők. Uj begyűjtési rendszerünkkel csökkent dolgozó parasztságunk beadási kötelezettsége. Azokon a helyeken, ahol a terményeket elemi csapás érte, ott az elszenvedett kár mértékéig tovább csökken a beadási kötelezettség. Ez is bizonyítja, hogy kormányunk minden támogatást megad dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy állam iránti kötelezettségét határidőre pontosan teljesíthesse. De ugyanakkor meg is követeli, hogy beadási kötelezettségének minden dolgozó paraszt maradéktalanul eleget tegyen. Éppen ezért a jövőben sokkal keményebben kell fellépniük tanácsainknak, begyűjtő szerveinknek azokkal szemben, akik kötelezettségüket önhibájukból nem teljesítik. Begyűjtési szerveink egyik hibája, hogy a kötelességükről megfeledkezett termelőkkel szembfjn nem érvényesítik következetesen a törvény előírásait, elmulasztják a törvényes határidőn belül a beadási kötelezettség 10 százalékos felemelését - és nem számoltatják el őket. Ez helytelen. Semmi helye a megalkuvásnak a hátralékosokkal szemben. A begyűjtés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ott halad jól a tervek teljesítése, ott kevés a hátralékos és sok a példamutató dolgozó paraszt, ahol a begyűjtési megbízottak ésr előadók megértik munkájuk felelősségteljes voltát és sokrétűségét. A begyűjtésben dolgozóknak legfontosabb feladata az 1954. évi begyűjtési tervek hiánytalan teljesítése. Mindent el kell követni* hogy megyénk dolgozó parasztsága kukoricából a töréstől szá- mított 8, burgonyából 3, napraforgóból a szedéstől számított 8 napon belül teljesítse beadási kötelezettségét. Pótolnunk kell a hiányosságokat az állat és állati termékek begyűjtésében is. Dolgozó parasztságunk többségében megvan a készség, hogy őszi kapásokból beadási kötelezettségét példásan teljesítse. Már eddig is több mint 130 község, 120 termelőszövetkezet és mintegy 3500 dolgozó paraszt tett vállalást november 7 tiszteletére a begyűjtési tervek teljesítésére^ Ezt a kezdeményezést községi tanácsainknak, begyűjtési szerveinknek fel kell karolniuk és dolgozó parasztságunknak minden támogatást meg kell adniuk. A terményforgalmi vállalatnak sürgősen ki kell javítania azokat a hibákat, amelyek a múlt hetekben akadályozták a termény átvételét. Biztosítania kell azt, hogy a dolgozó parasztoknak ne kelljen félnapokat állniuk az átvevő- helyek előtt. El kell kerülni, hogy az átvevőszervek felelőtlenül küldözgessék vissza különböző kifogásokkal a dolgozó parasztokat. Megyénk becsülete megkövetel li, hogy begyűjtési tervünket maradéktalanul teljesítjük. Ennek egyik fontos előfeltétele, hogy jól oldjuk meg az őszi előzetes tervfelbontás feladatait. Begyűjtési dolgozóink minden dolgozó paraszttal, minden termelővel személyesen tárgyaljanak. Ha ezek a megbeszélések barátságos légkörben folynak le, ez ösztönzi a termelőt az általa vállalt határidő pontos betartására, biztosítja a begyűjtés folyamatosságát és terv- szerűségét. Különösen nagy gondot kell fordítani a hízottsertésbeadás beütemezésére. Nem szabad megengedni, hogy mindenki az év utolsó negyedére üte- meztesse sertés- és vágómarhabeadását. Éppen ezért az előzetes tervfelbontás során először a gazdaságilag erősebb, tehetősebb termelőkkel tárgyaljunk. El kell érni, hogy akinek megvan a lehetősége, és egész vagy több állat beadására kötelezett, már az első negyedévben is teljesítsen. A tervfelbontás munkáit fel kell használni arra is,- hogy a begyűjtési apparátus szorosabbra fűzze kapcsolatait a dolgozó parasztsággal. A begyűjtési apparátus dolgozóinak az év végéig sokrétű feladatot kell megoldaniok. Ez csak akkor jár sikerrel, ha pártszervezeteink helyes irányításával, a végrehajtóbizottságok és az állandó-bizottságok gyors döntésekkel, a dolgozó parasztság mozgósításával segítik a begyűjtési dolgozókat. Az elkövetkező időben az őszi kapások begyűjtésében munkánk csak akkor lesz eredményes, ha pártszervezeteink, tanácsaink és begyűjtési szerveink összefognak és biztosítják, hogy december végével nem lesz községükben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki beadási hátralékkal kezdené az 1955. gazdasági évet. Csutak Pál, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője. A csurgói járás termelőszövetkezetei befejezték a kukoricatörést A kedvező időjárást jól kihasz- ! nálták a- csurgói járás termelőszövetkezetei. A 13 termelőszövetkezet határában minden nap ott szorgoskodtak a kukoricaföldeken, törték a szép, aranysárgára érett fejeket. Október 15-ig több mint 300 holdról letakarították az ösz- szes kukoricát és több termelőszövetkezet már beadási kötelezettségének is eleget tett. Az idén jó termést eredményezett a szorgalmas munka. A so- mogyudvarhelyi Ady tsz 14 holdon vetett kukoricát és a gondos ápolás meg is hozta gyümölcsét. I Holdanként 40 mázsát takarítottak le és úgy határozták, hogy takarmánybeadási kötelezettségüket kenyérgabonából teljesítik, hogy az így megmaradt kukoricát állataikkal feletetve hasznosítják. A csurgói járás tsz-ei azonban nemcsak a kukoricatörés befejezésében mutattak jó példát, hanem az egyéb kapások begyűjtésében is. Közel 200 hold cukorrépát már rég le is szállították, csaknem 100 hold napraforgójuk is lekerült a földekről és 200 hold burgonyájuk már prizmába van rakva.
