Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-02 / 233. szám

Szombat, 1954 október 2. SOMOGYI NÉPLAP Az attalaí állattenyésztési ankét részvevőinek felhívása Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács 1953. december 19-i határozatának végrehajtása érdekében az attalai állattenyész­tési ankét részvevői az alábbi fel­hívással fordulnak a járás összes termelőszövetkezetei és egyéni gazdáihoz: 1 E1 kell érni, hogy a Kapos • mentén 1955. végére 50 százalékban, 1956. végére 60 szá­zalékban, járási viszonylatban pe­dig 1956. végiére 45 százalékban álljon a tehénállomány törzsköny­vi ellenőrzés alatt. O A Kapos mentén az ellen- “• őrzés alatt álló tehénállo­mány jelenlegi 3000 kg-os éves tejtermelését 4500 kg-ra emeljük. Járási viszonylatban a jelenlegi 2800 kg-os éves tejtermelést 1955 -végére 3500 kg-ra, 1956 végére 4000 kg-ra emeljük. O El kell érni, hogy a tehe- neknél a jelenlegi 74 szá­zalékos fogamzás 1955 végére 80 százalékra, 1956 végére 85 száza­lékra emelkedjék a Kapos mente ellenőrzés alatt álló tehénállo­mánynál. Bevezetjük a fejlett állat- tenyésztési • eljárásokat: előetetést, egyedi takarmányozást, ráetetést, háromszori fejést és az itatásos borjúnevelést. 5 Felkérj ük a Mezőgazdasá- * gi Igazgatóságot, hogy az apaállatselejtezéseket úgy végezze, hogy 1955 végére 3000 kg tejter­melésen és 3.6 százalékos zsírtar­talmon alul termelő tehéntől szár­mazó bika' köztenyésztésben ne maradhasson. 6 A községi tanáccsal és a • legeltetési bizottsággal karöltve biztosítjuk az apaállatok részére a szükséges jóminőségű szálas- és abraktakarmányt. Az apaállatok mellé megfelelő apaál­latgondozók kerülnek. 7 A takarmánybázis kiszéle- • sítése: A jelenlegi 17 szá­zalékos szálastakarmány-vetéste- rületet 1955 végére 22 százalékra, ezen belül a jelenlegi 12 százalé­kos pillangós vetésterületet 1955 végére 14, 1956 végére 16 száza­lékra, a szemestakarmány-terüle- tet pedig 30 százalékra emeljük. Bevezetjük a köztes és kettős ter­melést. Ki kell szélesítenünk a kedvezményes silóakciót, biztosí­tanunk kell minden szarvasmar­ha számosállatra a 7 köbméter jóminőségű silótakarmányt. O A tavaszi, nyári, őszi és téli legelőjavítási munká­latokat pontosan elvégezzük, a legelőterület 15 százalékát éven­9. ként szervestrágyázzuk, a szaka­szos legeltetést alkalmazzuk. Mivel Kaposvölgye után a • Zsilicség a legalkalmasabb az állattenyésztés fejlesztésére, el kell érni, hogy a járás területén a jelenlegi 18 százalékos törzs­könyvezett tehénállomány leg­alább 5 százaléka Zselicségre jus­son. Ezt a mennyiséget az adott­ságoknak megfelelően 1956 végére 10 százalékra kell emelni. Ki kell használni a Zselicségben az erdei tisztások kaszálását és a legelteté­si lehetőségeket. ”Í O ^ kormányprogramm ér- telmében, ahol a fehérhús- sertéstenyésztés nem vált be — főleg a Zselicségben — bevezetjük a haszonállatkeresztezést és a mangalica sertéstenyésztést. “I Az apaállat- és tenyész- anyagellátás szempontjá­ból 1955 végére elérjük, hogy a jelenlegi 700 darab ellenőrzés alatt álló fehérhúsr és mangalícakocá- val szemben 1956 végére 1500 da­rab álljon ellenőrzés alatt. 1 O 1954 telére megszervezzük az állattenyésztési esti tan­folyamokat. E feladatok megvalósításával hozzájárulunk a párt- és Kor­mányhatározatok végrehajtásához. At agronómus tanácsa: Védekezzünk a gyümölcsfák kártevői ellen Megyénk éghajlati és talajviszo­nyai igen alkalmasak a gyümölcs- termelésre. Fia Kaposvártól észak­ra indulunk, a gyümölcsösök egész sorát találjuk. Már messzi­ről piroslik az alma, sárgul a kör­te. De ha közelebb megyünk, lát­hatjuk. hogy még nagyon sok gyümölcs elférne a fán. Ami gyü­mölcs termett, az is férges, rossz, a molytól, a fusicladiumtól, a moniliától. Pedig e betegségeket okozó gombák ellen védekezhe­tünk, ha piros bimbós állapotban 1 százalékos bordóilével permete­zünk és ha a későbbi permetezé­sek . során 100 liter bordóiléhez ■ fél kg Darsint keverünk, az alma­moly ellen is védekezünk. Nagyon szomorúan hat a lomb­jától megfosztott fa. A kertek gaz­dái tétlenül nézik, hogyan pusztít­ják az amerikai fehér szövőlepke hernyói a gyümölcsfa lombját, s a lomb pusztulása nyomán évről év­re kevesebb gyümölcs terem a fán. A mernyei gépállomás körzeté­hez tartozó termelőszövetkezetek­ben megindították a hadjáratot a veszedelmes kártevők ellen. Fia­tal telepítésnél — szórványosan fordul elő — leszedik a fákról és elégetik a hernyókkal tele fészke­ket. Ahol nagyobb mérvű a her­nyóveszély, „Holló 10“ permetező­szer 0.8 százalékos oldatával per­metezve pusztítják. A szövőlepke ellen még az is tud védekezni, akinek nincs per­metezőgépe. Ha a 10 százalékos erősségű „Hungária Matador“ po­rozószert egy rossz harisnyaszárba tesszük és azt egy karó végére kötve megrázzuk a hernyóval telt részek fölött úgy, hogy az a fészek alatti leveleket is érje, akkor már megjvédtük fáinkat a további pusztítástól. Ha már most sikere­sen védekezünk e veszedelmes kártevők ellen, egyre kevesebb hernyó pusztítja a következő év­ben a gyümölcsöt hozó fát. Baltya Tibor agronómus, Mernye, gépállomás. A balatonszentgyörgyi termelési bizottság mozgásit a szántás-vetés meggyorsítására A balatonszentgyörgyi termelési bizottság tagjai a mezőgazdasági termelés növelésére versenyre hívják Balatonberény termelési bizottságát. A versenykihívás első­sorban az őszi szántás-vetési mun­kák időbeni és jó elvégzésére mozgósít. A község dolgozó pa­rasztjai elhatározták, hogy az őszi kalászosokat jól trágyázott há­romszori szántásba vetik. Vállal­ták azt is, hogy a gabonafélék 50 százalékát műtrágyával vetik és a mélyszántást november 15-ig be­fejezik. A termelési bizottság tag­jai segítik a község gazdáit, azo­kat, akiknek nincs fogaterője, ezekkel a gazdákkal közösen vég­zik el a szántás-vetést. Felhívják a fonyódi járás tér- emelési bizottságainak a figyelmét, | hogy csatlakozzanak versenyfel- j hívásukhoz és jó munkájukkal já­ruljanak hozzá mezőgazdasági ter- I melésünk fokozásához. Az egész község lakossága becsüli a nagybajomi népfrontbizottság tagjait Hetek óta tartó lelkiismeretes munka utáh a nagybajomi nép« front előkészítő bizottság befejez­te tevékenységét. A község lakos­sága véleményének meghallgatá­sával 40 tagot jelölt a helyi nép­front-bizottságba. Az előkészítő bizottság tagjai felvilágosító mun­kát is végeztek. Számos nagyba­jomi dolgozó érdeklődött a nép­front feladatáról, munkájának je­lentőségéről. Az egyik dolgozó pa­raszt ezt kérdezte: „Hogyan van az, hogy most ismét hallunk a népfrontról, míg egész évben szó sem esett róla.“ Elmondták kérdésére, hogy a nép­frontmozgalom valóban ellany­hult, alig hallottunk róla az év­ben, de a párt III. kongresszusán elhatározták, hogy ismét életre keltik, hogy az ország lakosságát mindinkább bevonják a közügyek irányításába, a népfrontmozga­lomban egybefogják a lakosság minden rétegét. Ennek most, a ta­nácsválasztások előtt különösen nagy jelentősége van. ■ A cél az, hogy biztosítsuk a tömegek tevékeny részvételét a nép boldogulásáért folyta­tott munkában. Az előkészítő és felvilágosító munka után a nagybajomi nép­front előkészítő bizottság csütörtö­kön este a népfront-bizottság ala­kúló ülésére hívta össze a község lakosait. A község több mint 300 lakója jelent meg az alakuló ülé­sen, ahol az úttörők műsorral kö­szöntötték őket. Ezután az előké­szítő bizottság elnöke, Léderma- yer Ferenc beszélt, s ismertette a népfront szükségességét, céljait és feladatát. Beszélt a népfrontmoz­galom történelmi előzményeiről, majd a községi tanács négyéves munkáját ismertette, összekap­csolva a község fejlődésével, ami elválaszthatatlan a tanács mun­kásságától. A tanácsteremben összegyűltek feszülten figyelték az elnök min­den szavát, majd lelkes tapssal fogadták a bizottságba jelöltek névsorának felolvasását. Az előkészítő bizottság körül­tekintő munkát végzett s a je­löléseknél valóban figyeltek II Nem tudja a balkéz — mit csinál a jobb . . Labdázás a dolgozók pénzével Igen. . . Ez valóban így van, hisz sok esetben még ma is elő­fordul egyes vállalatoknál, hogy a bürokrácia következtében az egyik osztály nem tudja, mit csi­nál a másik. Hogy ez mennyire így van, iga­zolja a következő eset, amely a Kaposvári Tüzelőszer- és Építő­anyagértékesítő Vállalatnál tör­tént: A kaposvári TÜZÉP siófoki telepén ez év május 4-én Bodó József ádándi lakos ötezer darab elsőosztályú kisméretű téglát ren­delt 460 forintos egységárban. Ed­dig minden rendben lett volna, hisz rendelet szabályozza a lakos­ság építőanyagszükségletének ki­elégítését. Ebben az esetben azonban még­is hiba történt. Tévedés ne essék, nem az volt a hiba, hogy a siófoki TÜZÉP-nél átvették a megrende­lést, az sem, hogy Bodó József az építkezéséhez téglát kapott. Nem. Szó sincs erről, hisz erre minden­kinek joga van. A hiba gyökere onnan ered, hogy Hajdú elvtárs, a siófoki TÜZÉP telepvezetője és Igaz József, a telep pénztárosa, an­nak ellenére, hogy elsőosztá­lyú téglára májusban nem - volt keretük, mégis átvették a megrendelést erre a minő­ségre. Sőt azt is megtették, hogy Bodó József szemeláttára gépelték le a megrendelést, el is olvastatták ve­le, s elküldték a Somogymegyei Téglagyári Egyesülés . bőszénfai téglagyárához, holott — mint az az ÉPFORG hivatalos irataiból is kitűnik —• ettől a gyártól május­ban nem is kaphattak volna tég­lát. Már ez a tény is igazolja, hogy a siófoki TÜZÉP-nél helytelenül jártak el. Ezt betetézték azzal, hogy négy nap múlva — május 8-án —* ugyancsak Bodó József címére az Egyesülés kaposmérői téglagyáránál is megrendelték a téglát, de most már másodosztá­lyút, melynek egységára nem 460, hanem 423 forint, tehát 37 forint­tal olcsóbb. Mi történt ezután? A kaposmé­rői téglagyár annak rendje és módja szerint még májusban le­szállította a másodrendű téglát — amint azt a siófoki TÜZÉP-nél kérték — Bodó József címére, az ádándi vasútállomásra. Vájjon mit tett ezután a TÜZÉP? És mit tett Bodó József, akit 185 forinttal megkárosítot­tak? A TÜZÉP semmit, de Bodó József annál többet. Bement a TÜZÉP siófoki telepére, ahol el­mondta panaszát és kérte, hogy adják vissza neki az árkülönböze­tet. A téglagyárhoz, majd az Egyesüléshez utasították, de a TÜZÉP, főként Hajdú elvtárs, a telep vezető­je, aki a legilletékesebb lett volna a panasz gyors elinté­zésére, semmit sem tett, sőt hónapokon keresztül húzta- halasztotta a jogos panasz or­voslását. Miután sehol sem intézték el ügyét, hozzánk fordult segítségért. Megvizsgáltuk panaszát, s az árkülönbözetet átutaltattuk címé­re. ' Mint kiderült, elsősorban a TÜZÉP siófoki telepét terheli fe­lelősség a mulasztásért, de nem kisebb a felelőssége a vállalat központjának sem, hisz elsősorban oda összpontosulnak a megrende- lés'ek, s ott intézik a vállalat pénzügyeit. Nem vették észre, hogy Bodó József és még sokan' mások elsőosztályú téglát fi­zettek ki a vállalatnak, de má­sodosztályú téglát kaptak. Vagy az így összejött árkülönböze­teket megtakarításnak szánták a vállalatnál? Véleményünk szerint nem jó ez a „módszer“, a dolgo­zók pénzével való „labdázás“, mert ez jogos elégedetlenséget szül. Javasoljuk, kérdezzék meg a Kaposvári Tüzelőszer- és Építő­anyagértékesítő Vállalat dolgozói a balkezüktől, mit csinál a jobb, s ne a dolgozók pénzéből, hanem a bürokrácia, a túlzott adminisztrá­ció csökkentésével takarékoskod­janak. arra, hogy a falu dolgozóinak p minden rétege képviselve le­gyen a bizottságban. Olyanokat jelöltek, akiket mun- I kéjükért az egész község lakossá- I ga becsül, s akik mindenkor szív­ügyüknek érezték, s ezután is am- nak érzik a község ügyeit. A jelöl­tek között volt a falu párttitkára, Matók Jánosné, Kányási Anna, a bölcsőde gondozónője, Bodó Fe­renc, a gépállomás dolgozója, Ko­vács István tsz-elnök, Hegyi Sán­dor, Bencsik József, Molnár La- josné és még több dolgozó pa­raszt, ifj. Dömötör József DISZ- fiatal, Soós István földművesszö­vetkezeti boltvezető, dr. Bacza Dezső katolikus plébános; Várady Zoltán református lelkész, Léder- mayer Ferenc pedagógus, Udvari János- kisiparos, dr. Kocsis Béla körorvos, Gazdik István tsz-tag, Bán István VB-elnök, Nemes Já­nos VB-titkár, mind olyanok, akik képesek egybefogni a közös cél megvalósítására a község lakos­ságát. Az öttagú elnökség élére Léder- mayer Ferenc pedagógus került. Az ő megválasztását, ugyanúgy,- mint a többi jelöltét, a község la­kói örömmel fogadták. Ezután a népfront-bizottság prc^rammját ismertették. A jelen­lévők valamennyien örömmel hallottak az új ter­vekről, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről, s egyet­értettek azzal is, hogy a bi­zottság célul tűzte ki: a köz­ség lakói kötelezettségeiket mindenkor pontosan teljesítik. A programm beszélt arról is, hogy tovább fejlesztik a község iskolá­it, s diákotthont építenek a távo­labb lakó tanulók részére. Szere­pelt a programmban a járdaháló­zat bővítése s a meglévők javítá­sa, az állami kezelésben lévő lakó­házak tatarozása és egy harmadik mélyfúrású kút készítése. Öröm­mel fogadták a kultúrotthon lé- -! tesítéséről szóló tervezetet is. A bizottság tagjai azzal a foga­dalommal kezdték meg munkáju­kat, hogy minden cselekedetük a programm céljainak megvalósítá­sára, a község lakosságának boldo­gulására irányul. Jelentős mennyiségű építőanyagot kapnak a családiház-építők A saját családiház építési akció mind nagyobb követelmények elé állítja a tégla-, mész- és cement­gyárak dolgozóit. 1954-ben eddig 237 millió téglát, 43 millió csere­pet 54 ezer tonna cementet, 84 ezer tonna meszet és sok egyéb között 172 ezer folyóméter előre­gyártott vasbetongerendát kaptak a családi házépítők, az év végéig azonban még további jelentős mennyiségű építési anyagot kap­nak: 130 millió téglát, 12 millió cserepet, 43 ezer tonna cementet, 32 ezer tonna meszet. Ezenkívül egymillió tetőfedő palávál, 228 ezer folyóméter előregyártott vas­betongerendával, 100 ezer négy­zetméter mozaiklappal is segíti ál­lamunk a kislakásépítők ezreit. A magunk erejéből A márciusi forrada­lom után, mikor Kos­suth Lajos a pénz­ügyek élére állt, az ál­lampénztárban mind­össze 402.000 forint kuporgott: a többit jóelőre elszállíttatta a bécsi kamarillá. Szorongatott hely­zetében a magyarkor- mány 1848 május 15- én kiáltvánnyal for­dult a néphez, hogy a haza megmentésére nélkülözhető arany- és ezüstékszereit, tár­gyait, ércpénzét bo­csássa kölcsönképpen az állam rendelkezésé­re. A nép, mint egy ember szívesen adta értékes tárgyait, pén­zét a hazának. A hősi cselekedetek sorát Jókai eszményi leírásából ismerjük a »Kőszívű ember fiai« legszebb lapjairól. A napokban hatod­szor fordult a néphez kormányzatunk: »A haza javára, a ma­gunk hasznára je­gyezzünk' békeköl­csönt«. Hatodik eszten­deje, hogy népünk ilyen formában is résztvesz országunk építésében, de az idén meghatványozódik a kölcsön jegyzésének szinte népszavazás számba menő jelentő­sége. Árvízsuj tóttá szerencsétlen véreink tízezerjei hajlékát kell újjáépítenünk, mint tíz évvel ezelőtt a po­rig sújtott, romokban heverő országot. Mél­tóképpen úgy indítjuk el felszabadulásunk tízéves jubileumi ün­nepének sorozatát is, méltóképpen így bizo­nyítjuk be, hogy ér­demesek vagyunk a felszabadulás magasz­tos tenyere, s valóban utódai vagyunk már­cius 15 dicső forradal­mi népének. A romokból pártunk vezetésével új orszá­got építettünk, virág­zó kultúrát teremtet­tünk, s büszkék Tehe­tünk reá, hogy mind­ezt a magunk erejé­ből, s hogy valameny- nyien kivehettük ré­szünket a gigantikus munkából. Ugyanez­zel az erővel, lendi lettel, bátor elszán' Sággal kérjünk részt szebb és boldogabb j- vő építéséből is! Me; ható példa erre a t nítóképzős ifjak ni mes buzgólkodása i hajlékuk építése k< rül. Egy hónapig úg; szólván ingyen de goztak, legyőzve a sz katlan nehézségek« csakhogy ■ minél h; marabb álljon az i hajlék, a tudomár új csarnoka, népűn élniakarásának besz des bizonysága. Ezt a hősi lendül tét tágulja meg mii den felnőtt, mind« magyar dolgozó, b szén a békekölcsc jegyzésével teszür hitet hazánk, népür iránti kötelességünl ről is. Ezért siessür csapatostól, seregest kölcsönadott forin jainkkal a népjólét, kultúra megerősítés re, szebb, gondtal nabb jövőnk biztos tására! Z. 1

Next

/
Thumbnails
Contents