Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-02 / 233. szám
Szombat, 1954 október 2. SOMOGYI NÉPLAP Az attalaí állattenyésztési ankét részvevőinek felhívása Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács 1953. december 19-i határozatának végrehajtása érdekében az attalai állattenyésztési ankét részvevői az alábbi felhívással fordulnak a járás összes termelőszövetkezetei és egyéni gazdáihoz: 1 E1 kell érni, hogy a Kapos • mentén 1955. végére 50 százalékban, 1956. végére 60 százalékban, járási viszonylatban pedig 1956. végiére 45 százalékban álljon a tehénállomány törzskönyvi ellenőrzés alatt. O A Kapos mentén az ellen- “• őrzés alatt álló tehénállomány jelenlegi 3000 kg-os éves tejtermelését 4500 kg-ra emeljük. Járási viszonylatban a jelenlegi 2800 kg-os éves tejtermelést 1955 -végére 3500 kg-ra, 1956 végére 4000 kg-ra emeljük. O El kell érni, hogy a tehe- neknél a jelenlegi 74 százalékos fogamzás 1955 végére 80 százalékra, 1956 végére 85 százalékra emelkedjék a Kapos mente ellenőrzés alatt álló tehénállománynál. Bevezetjük a fejlett állat- tenyésztési • eljárásokat: előetetést, egyedi takarmányozást, ráetetést, háromszori fejést és az itatásos borjúnevelést. 5 Felkérj ük a Mezőgazdasá- * gi Igazgatóságot, hogy az apaállatselejtezéseket úgy végezze, hogy 1955 végére 3000 kg tejtermelésen és 3.6 százalékos zsírtartalmon alul termelő tehéntől származó bika' köztenyésztésben ne maradhasson. 6 A községi tanáccsal és a • legeltetési bizottsággal karöltve biztosítjuk az apaállatok részére a szükséges jóminőségű szálas- és abraktakarmányt. Az apaállatok mellé megfelelő apaállatgondozók kerülnek. 7 A takarmánybázis kiszéle- • sítése: A jelenlegi 17 százalékos szálastakarmány-vetéste- rületet 1955 végére 22 százalékra, ezen belül a jelenlegi 12 százalékos pillangós vetésterületet 1955 végére 14, 1956 végére 16 százalékra, a szemestakarmány-terüle- tet pedig 30 százalékra emeljük. Bevezetjük a köztes és kettős termelést. Ki kell szélesítenünk a kedvezményes silóakciót, biztosítanunk kell minden szarvasmarha számosállatra a 7 köbméter jóminőségű silótakarmányt. O A tavaszi, nyári, őszi és téli legelőjavítási munkálatokat pontosan elvégezzük, a legelőterület 15 százalékát éven9. ként szervestrágyázzuk, a szakaszos legeltetést alkalmazzuk. Mivel Kaposvölgye után a • Zsilicség a legalkalmasabb az állattenyésztés fejlesztésére, el kell érni, hogy a járás területén a jelenlegi 18 százalékos törzskönyvezett tehénállomány legalább 5 százaléka Zselicségre jusson. Ezt a mennyiséget az adottságoknak megfelelően 1956 végére 10 százalékra kell emelni. Ki kell használni a Zselicségben az erdei tisztások kaszálását és a legeltetési lehetőségeket. ”Í O ^ kormányprogramm ér- telmében, ahol a fehérhús- sertéstenyésztés nem vált be — főleg a Zselicségben — bevezetjük a haszonállatkeresztezést és a mangalica sertéstenyésztést. “I Az apaállat- és tenyész- anyagellátás szempontjából 1955 végére elérjük, hogy a jelenlegi 700 darab ellenőrzés alatt álló fehérhúsr és mangalícakocá- val szemben 1956 végére 1500 darab álljon ellenőrzés alatt. 1 O 1954 telére megszervezzük az állattenyésztési esti tanfolyamokat. E feladatok megvalósításával hozzájárulunk a párt- és Kormányhatározatok végrehajtásához. At agronómus tanácsa: Védekezzünk a gyümölcsfák kártevői ellen Megyénk éghajlati és talajviszonyai igen alkalmasak a gyümölcs- termelésre. Fia Kaposvártól északra indulunk, a gyümölcsösök egész sorát találjuk. Már messziről piroslik az alma, sárgul a körte. De ha közelebb megyünk, láthatjuk. hogy még nagyon sok gyümölcs elférne a fán. Ami gyümölcs termett, az is férges, rossz, a molytól, a fusicladiumtól, a moniliától. Pedig e betegségeket okozó gombák ellen védekezhetünk, ha piros bimbós állapotban 1 százalékos bordóilével permetezünk és ha a későbbi permetezések . során 100 liter bordóiléhez ■ fél kg Darsint keverünk, az almamoly ellen is védekezünk. Nagyon szomorúan hat a lombjától megfosztott fa. A kertek gazdái tétlenül nézik, hogyan pusztítják az amerikai fehér szövőlepke hernyói a gyümölcsfa lombját, s a lomb pusztulása nyomán évről évre kevesebb gyümölcs terem a fán. A mernyei gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben megindították a hadjáratot a veszedelmes kártevők ellen. Fiatal telepítésnél — szórványosan fordul elő — leszedik a fákról és elégetik a hernyókkal tele fészkeket. Ahol nagyobb mérvű a hernyóveszély, „Holló 10“ permetezőszer 0.8 százalékos oldatával permetezve pusztítják. A szövőlepke ellen még az is tud védekezni, akinek nincs permetezőgépe. Ha a 10 százalékos erősségű „Hungária Matador“ porozószert egy rossz harisnyaszárba tesszük és azt egy karó végére kötve megrázzuk a hernyóval telt részek fölött úgy, hogy az a fészek alatti leveleket is érje, akkor már megjvédtük fáinkat a további pusztítástól. Ha már most sikeresen védekezünk e veszedelmes kártevők ellen, egyre kevesebb hernyó pusztítja a következő évben a gyümölcsöt hozó fát. Baltya Tibor agronómus, Mernye, gépállomás. A balatonszentgyörgyi termelési bizottság mozgásit a szántás-vetés meggyorsítására A balatonszentgyörgyi termelési bizottság tagjai a mezőgazdasági termelés növelésére versenyre hívják Balatonberény termelési bizottságát. A versenykihívás elsősorban az őszi szántás-vetési munkák időbeni és jó elvégzésére mozgósít. A község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy az őszi kalászosokat jól trágyázott háromszori szántásba vetik. Vállalták azt is, hogy a gabonafélék 50 százalékát műtrágyával vetik és a mélyszántást november 15-ig befejezik. A termelési bizottság tagjai segítik a község gazdáit, azokat, akiknek nincs fogaterője, ezekkel a gazdákkal közösen végzik el a szántás-vetést. Felhívják a fonyódi járás tér- emelési bizottságainak a figyelmét, | hogy csatlakozzanak versenyfel- j hívásukhoz és jó munkájukkal járuljanak hozzá mezőgazdasági ter- I melésünk fokozásához. Az egész község lakossága becsüli a nagybajomi népfrontbizottság tagjait Hetek óta tartó lelkiismeretes munka utáh a nagybajomi nép« front előkészítő bizottság befejezte tevékenységét. A község lakossága véleményének meghallgatásával 40 tagot jelölt a helyi népfront-bizottságba. Az előkészítő bizottság tagjai felvilágosító munkát is végeztek. Számos nagybajomi dolgozó érdeklődött a népfront feladatáról, munkájának jelentőségéről. Az egyik dolgozó paraszt ezt kérdezte: „Hogyan van az, hogy most ismét hallunk a népfrontról, míg egész évben szó sem esett róla.“ Elmondták kérdésére, hogy a népfrontmozgalom valóban ellanyhult, alig hallottunk róla az évben, de a párt III. kongresszusán elhatározták, hogy ismét életre keltik, hogy az ország lakosságát mindinkább bevonják a közügyek irányításába, a népfrontmozgalomban egybefogják a lakosság minden rétegét. Ennek most, a tanácsválasztások előtt különösen nagy jelentősége van. ■ A cél az, hogy biztosítsuk a tömegek tevékeny részvételét a nép boldogulásáért folytatott munkában. Az előkészítő és felvilágosító munka után a nagybajomi népfront előkészítő bizottság csütörtökön este a népfront-bizottság alakúló ülésére hívta össze a község lakosait. A község több mint 300 lakója jelent meg az alakuló ülésen, ahol az úttörők műsorral köszöntötték őket. Ezután az előkészítő bizottság elnöke, Léderma- yer Ferenc beszélt, s ismertette a népfront szükségességét, céljait és feladatát. Beszélt a népfrontmozgalom történelmi előzményeiről, majd a községi tanács négyéves munkáját ismertette, összekapcsolva a község fejlődésével, ami elválaszthatatlan a tanács munkásságától. A tanácsteremben összegyűltek feszülten figyelték az elnök minden szavát, majd lelkes tapssal fogadták a bizottságba jelöltek névsorának felolvasását. Az előkészítő bizottság körültekintő munkát végzett s a jelöléseknél valóban figyeltek II Nem tudja a balkéz — mit csinál a jobb . . Labdázás a dolgozók pénzével Igen. . . Ez valóban így van, hisz sok esetben még ma is előfordul egyes vállalatoknál, hogy a bürokrácia következtében az egyik osztály nem tudja, mit csinál a másik. Hogy ez mennyire így van, igazolja a következő eset, amely a Kaposvári Tüzelőszer- és Építőanyagértékesítő Vállalatnál történt: A kaposvári TÜZÉP siófoki telepén ez év május 4-én Bodó József ádándi lakos ötezer darab elsőosztályú kisméretű téglát rendelt 460 forintos egységárban. Eddig minden rendben lett volna, hisz rendelet szabályozza a lakosság építőanyagszükségletének kielégítését. Ebben az esetben azonban mégis hiba történt. Tévedés ne essék, nem az volt a hiba, hogy a siófoki TÜZÉP-nél átvették a megrendelést, az sem, hogy Bodó József az építkezéséhez téglát kapott. Nem. Szó sincs erről, hisz erre mindenkinek joga van. A hiba gyökere onnan ered, hogy Hajdú elvtárs, a siófoki TÜZÉP telepvezetője és Igaz József, a telep pénztárosa, annak ellenére, hogy elsőosztályú téglára májusban nem - volt keretük, mégis átvették a megrendelést erre a minőségre. Sőt azt is megtették, hogy Bodó József szemeláttára gépelték le a megrendelést, el is olvastatták vele, s elküldték a Somogymegyei Téglagyári Egyesülés . bőszénfai téglagyárához, holott — mint az az ÉPFORG hivatalos irataiból is kitűnik —• ettől a gyártól májusban nem is kaphattak volna téglát. Már ez a tény is igazolja, hogy a siófoki TÜZÉP-nél helytelenül jártak el. Ezt betetézték azzal, hogy négy nap múlva — május 8-án —* ugyancsak Bodó József címére az Egyesülés kaposmérői téglagyáránál is megrendelték a téglát, de most már másodosztályút, melynek egységára nem 460, hanem 423 forint, tehát 37 forinttal olcsóbb. Mi történt ezután? A kaposmérői téglagyár annak rendje és módja szerint még májusban leszállította a másodrendű téglát — amint azt a siófoki TÜZÉP-nél kérték — Bodó József címére, az ádándi vasútállomásra. Vájjon mit tett ezután a TÜZÉP? És mit tett Bodó József, akit 185 forinttal megkárosítottak? A TÜZÉP semmit, de Bodó József annál többet. Bement a TÜZÉP siófoki telepére, ahol elmondta panaszát és kérte, hogy adják vissza neki az árkülönbözetet. A téglagyárhoz, majd az Egyesüléshez utasították, de a TÜZÉP, főként Hajdú elvtárs, a telep vezetője, aki a legilletékesebb lett volna a panasz gyors elintézésére, semmit sem tett, sőt hónapokon keresztül húzta- halasztotta a jogos panasz orvoslását. Miután sehol sem intézték el ügyét, hozzánk fordult segítségért. Megvizsgáltuk panaszát, s az árkülönbözetet átutaltattuk címére. ' Mint kiderült, elsősorban a TÜZÉP siófoki telepét terheli felelősség a mulasztásért, de nem kisebb a felelőssége a vállalat központjának sem, hisz elsősorban oda összpontosulnak a megrende- lés'ek, s ott intézik a vállalat pénzügyeit. Nem vették észre, hogy Bodó József és még sokan' mások elsőosztályú téglát fizettek ki a vállalatnak, de másodosztályú téglát kaptak. Vagy az így összejött árkülönbözeteket megtakarításnak szánták a vállalatnál? Véleményünk szerint nem jó ez a „módszer“, a dolgozók pénzével való „labdázás“, mert ez jogos elégedetlenséget szül. Javasoljuk, kérdezzék meg a Kaposvári Tüzelőszer- és Építőanyagértékesítő Vállalat dolgozói a balkezüktől, mit csinál a jobb, s ne a dolgozók pénzéből, hanem a bürokrácia, a túlzott adminisztráció csökkentésével takarékoskodjanak. arra, hogy a falu dolgozóinak p minden rétege képviselve legyen a bizottságban. Olyanokat jelöltek, akiket mun- I kéjükért az egész község lakossá- I ga becsül, s akik mindenkor szívügyüknek érezték, s ezután is am- nak érzik a község ügyeit. A jelöltek között volt a falu párttitkára, Matók Jánosné, Kányási Anna, a bölcsőde gondozónője, Bodó Ferenc, a gépállomás dolgozója, Kovács István tsz-elnök, Hegyi Sándor, Bencsik József, Molnár La- josné és még több dolgozó paraszt, ifj. Dömötör József DISZ- fiatal, Soós István földművesszövetkezeti boltvezető, dr. Bacza Dezső katolikus plébános; Várady Zoltán református lelkész, Léder- mayer Ferenc pedagógus, Udvari János- kisiparos, dr. Kocsis Béla körorvos, Gazdik István tsz-tag, Bán István VB-elnök, Nemes János VB-titkár, mind olyanok, akik képesek egybefogni a közös cél megvalósítására a község lakosságát. Az öttagú elnökség élére Léder- mayer Ferenc pedagógus került. Az ő megválasztását, ugyanúgy,- mint a többi jelöltét, a község lakói örömmel fogadták. Ezután a népfront-bizottság prc^rammját ismertették. A jelenlévők valamennyien örömmel hallottak az új tervekről, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, s egyetértettek azzal is, hogy a bizottság célul tűzte ki: a község lakói kötelezettségeiket mindenkor pontosan teljesítik. A programm beszélt arról is, hogy tovább fejlesztik a község iskoláit, s diákotthont építenek a távolabb lakó tanulók részére. Szerepelt a programmban a járdahálózat bővítése s a meglévők javítása, az állami kezelésben lévő lakóházak tatarozása és egy harmadik mélyfúrású kút készítése. Örömmel fogadták a kultúrotthon lé- -! tesítéséről szóló tervezetet is. A bizottság tagjai azzal a fogadalommal kezdték meg munkájukat, hogy minden cselekedetük a programm céljainak megvalósítására, a község lakosságának boldogulására irányul. Jelentős mennyiségű építőanyagot kapnak a családiház-építők A saját családiház építési akció mind nagyobb követelmények elé állítja a tégla-, mész- és cementgyárak dolgozóit. 1954-ben eddig 237 millió téglát, 43 millió cserepet 54 ezer tonna cementet, 84 ezer tonna meszet és sok egyéb között 172 ezer folyóméter előregyártott vasbetongerendát kaptak a családi házépítők, az év végéig azonban még további jelentős mennyiségű építési anyagot kapnak: 130 millió téglát, 12 millió cserepet, 43 ezer tonna cementet, 32 ezer tonna meszet. Ezenkívül egymillió tetőfedő palávál, 228 ezer folyóméter előregyártott vasbetongerendával, 100 ezer négyzetméter mozaiklappal is segíti államunk a kislakásépítők ezreit. A magunk erejéből A márciusi forradalom után, mikor Kossuth Lajos a pénzügyek élére állt, az állampénztárban mindössze 402.000 forint kuporgott: a többit jóelőre elszállíttatta a bécsi kamarillá. Szorongatott helyzetében a magyarkor- mány 1848 május 15- én kiáltvánnyal fordult a néphez, hogy a haza megmentésére nélkülözhető arany- és ezüstékszereit, tárgyait, ércpénzét bocsássa kölcsönképpen az állam rendelkezésére. A nép, mint egy ember szívesen adta értékes tárgyait, pénzét a hazának. A hősi cselekedetek sorát Jókai eszményi leírásából ismerjük a »Kőszívű ember fiai« legszebb lapjairól. A napokban hatodszor fordult a néphez kormányzatunk: »A haza javára, a magunk hasznára jegyezzünk' békekölcsönt«. Hatodik esztendeje, hogy népünk ilyen formában is résztvesz országunk építésében, de az idén meghatványozódik a kölcsön jegyzésének szinte népszavazás számba menő jelentősége. Árvízsuj tóttá szerencsétlen véreink tízezerjei hajlékát kell újjáépítenünk, mint tíz évvel ezelőtt a porig sújtott, romokban heverő országot. Méltóképpen úgy indítjuk el felszabadulásunk tízéves jubileumi ünnepének sorozatát is, méltóképpen így bizonyítjuk be, hogy érdemesek vagyunk a felszabadulás magasztos tenyere, s valóban utódai vagyunk március 15 dicső forradalmi népének. A romokból pártunk vezetésével új országot építettünk, virágzó kultúrát teremtettünk, s büszkék Tehetünk reá, hogy mindezt a magunk erejéből, s hogy valameny- nyien kivehettük részünket a gigantikus munkából. Ugyanezzel az erővel, lendi lettel, bátor elszán' Sággal kérjünk részt szebb és boldogabb j- vő építéséből is! Me; ható példa erre a t nítóképzős ifjak ni mes buzgólkodása i hajlékuk építése k< rül. Egy hónapig úg; szólván ingyen de goztak, legyőzve a sz katlan nehézségek« csakhogy ■ minél h; marabb álljon az i hajlék, a tudomár új csarnoka, népűn élniakarásának besz des bizonysága. Ezt a hősi lendül tét tágulja meg mii den felnőtt, mind« magyar dolgozó, b szén a békekölcsc jegyzésével teszür hitet hazánk, népür iránti kötelességünl ről is. Ezért siessür csapatostól, seregest kölcsönadott forin jainkkal a népjólét, kultúra megerősítés re, szebb, gondtal nabb jövőnk biztos tására! Z. 1
