Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megalakult a Hazafias Népfront marcali járási bizottsága Sajtóankét Babócsán Intézkedések a város zsír- és hús­ellátásának megjavítására A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK Lift PUA XI. évfolyam, 241. szám. 'HA 5(1 FILLER Kedd, 1954 október 12. Több gyabor&át u hasúnak I Somogy megye élenjáró gabonatermelőinek tanácskozása NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE Vasárnap Kaposvárott a Béke Szálló nagytermében gyűltek össze megyénk élenjáró gabonatermelői, mezőgazdasági szakemberei, hogy megvitassák a gabonatermelés időszerű feladatait, meghallgassák Kolbai Károly egyetemi tanár, a földművelésügyi minisztérium főagronómusának előadását. A végig nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás — melynek rész­letes ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk — felhívással for­dult megyénk dolgozó parasztjaihoz. A felhívást az alábbiakban közöljük. Somogy megye élenjáró gabonatermelőinek felhívása a megye egyénileg dolgozó parasztjaihoz, termelőszövetkezeteihez, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóihoz. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2— 3-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A beszámolót Szalai Béla elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a Politikai Bizottság beszámolóját. A Politikai Bizottság beszámolója Mezőgazdaságunk biztató fejlődése Mi, Somogy megye élenjáró gabo­natermelői: mintagazdák, kiváló ter­melőszövetkezeti, gépállomási és ál­lami gazdasági dolgozók, legjobb ag- ronómusok, tanácskozásra jöttünk össze és megvitattuk a párt és akor- mány 1S53 december 23-i együttes határozata és a minisztertanács 1954 október 2-i határozatának alapján a kenyérgabonatermesztés növelésének lehetőségeit és előnyeit.. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodása lehetővé tette, hogy_ a mezőgazdasági termelést — az egész ország javára, a parasztság boldogu­lására — aránylag rövid _ idő alatt fellendítsük. Ezen a tanácskozáson meggyőződtünk arról, hogy a kor- mányprogramm megvalósítása, az életszínvonal emelése, saját jövedel­münk egyik legfontosabb forrása a kenyérgabonatermelés növelése. Jövedelmező a kenyérgabonaterme­lés, mert a minisztertanács október 2-i határozatával a beadásra kerülő minden mázsa kenyérgabona után 10 kg korpát — még a gépi munka utá­1. A gépi erő fokozott igénybevé­telével jó magágykészítés. 2. A műtrágya minél fokozottabb alkalmazása. Igen jól megtérül a szuperfoszfát alkalmazása is. 3. Ahol szükséges, a kenyérg'abo- navetés alá alkalmazzunk szerves­trágyát is, 80—120 mázsa érett is­tállótrágyával 1—2 mázsás termés­többletet lehet elérni. 4. Vegyük igénybe az állam által igen kedvező feltételek mellett biz­tosított nemesített cserevetőmagot. A vetésre nem alkalmas búzát cserél­jük ki vetésre alkalmas szokvány- minőségű búzáért. Ne mulasszuk el a vetés előtt a vetőmagvak tisztítá­sát, csávázását. 5. Különösen a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban aján­felhívjuk a megye minden egyénileg dolgozó parasztját, termelőszövetke­zeteket, állami gazdaságok és gépál­lomások dolgozóit, hogy a helyes ag­rotechnika alkalmazásával Somogy megyében indítsanak harcot a hol- dankénti 9.5 mázsás búza- és a 8 má­zsás rozstermésért. Ezért mi, a tanácskozás részvevői november 7, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulójá­nak tiszteletére 1. Vállaljuk, hogy a búza vetését az állami gazdaságokban október 20-ig, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok október 25-ig befejezik. A megye egyénileg dolgozó pa­rasztsága és termelőszövetkezetei ne­vében felhívjuk a gépállomások dol­gozóinak, traktorosainak figyelmét, úgy segítsék elő felajánlásaink meg­a megye egyénileg dolgozó paraszt­ságát, termelőszövetkezeteit, gépállo­mási és állami gazdasági dolgozókat, hogy november 28-ra, a tanácsvá­lasztások tiszteletére az őszi betaka­rítási munkákban is példarmitatóan vegyék ki részükét. Vállaljuk: 1. A rendelkezésre álló istállótrá­gyát november 20-ig a szántóföldre kihordjuk és a célnak megfelelően alászántjuk. 2. Az őszi mélyszántást a. gépállo­mások előhántós ekével, az egyéni-' leg dolgozó parasztok is lehetőség szerint 22—25 cm mélységben no­vember 25-re elvégzik. L 3. A kukoricaszár betakarítására ni beadásért is — ingyen juttat a ter­melőknek. A beadás utáni ingyenes korpajuttatás a dolgozó parasztság egyik legfőbb kívánságát elégíti ki. A megye parasztsága, t.sz-ei így any- nyi korpához jutnak, hogy azzal ab­raktakarmánynak felhasználva annyi tejet lehet termelni, amennyi a me­gye tejbeadási kötelezettségének 50 százalékát fedezi. Érdemes a kenyérgabonavetés te­rületét növelni, mert ha minden egyénileg dolgozó paraszt és tsz csak 2 százalékkal növeli kenyérgabona- vetésterületét, ez 85.000 mázsával több kenyérgabonatermést eredmé­nyez, mely 40.000 ember, azaz Ka­posvár város évi kenyérellátását biz­tosítja. Ha a 85.000 mázsa kenyérga­bonát a beadáson felül szabadon ad­ják el az államnak, állami szabad áron 17.000 mázsa korpajuttatásban részesülnek. Ezzel a korpamennyi­séggel abraktakarmánynak felhasz­nálva annyi tejet lehet előállítani, ■hogy a megye tejbeadási kötelezett­ségének egynegyed részét fedezi. latos a sűrűsoros, vagy keresztsoros vetés. A balatonkiliti Dózsa tsz-ben például az elmúlt évben keresztsoros vetéssel holdanként 2 mázsával több termett, mint az ugyanolyan földte­rülettel rendelkező Rákóczi tsz-ben, vagy 3 mázsával több, mint a község egyénileg dolgozó parasztságának. 6. Ne mulasszuk el a vetések szük­séges téli ápolását. A rászorult ve­tést szükség szerint istállótrágyával, komposzttal szórjuk felül. 7. Nagy gondot fordítsunk a veté­sek szükség szerinti tavaszi ápolásá­ra, műtrágyával való felülszórására, ne mulasszuk el a gyomirtást. 8. Az aratásnál, különösen a ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok minél kiterjedtebb mértékben alkalmazzák a gépeket. valósítását, hogy minden traktorista teljesítse a napi műszaknormáját. A gépállomások a fegyvernek! gépállo­más felhívásához, az állami gazda­ságok az örménykúti állami gazda­sághoz hasonlóan, ha még nem tet­ték meg, tegyék meg vállalásaikat. 2. Vállaljuk, hogy a betakarítási munkát úgy szervezzük, hogy ne akadályozza a kenyérgabona vetését. Ezért kérjük a gépállomások dolgo­zóit, hogy a betakarítási munkákhoz adjanak segítséget. Elsősorban azok­ról a területekről takarítjuk be a termést, ahova búza kerül. 3. Felhívjuk a községi tanácsokat, termelési bizottságokat és megkér­jük a népfrontbizottságokat, hogy üléseiken és a község dolgozóinak tartott nagygyűléseken, egyéb össze­jöveteleken ismertessék felhívásun­kat, illetve célkitűzéseinket. nagy gondot fordítunk és azt a kuko- ricatöréstől számított 5 napon belül betakarítjuk. 4. A silózási munkát úgy szervez­zük, hogy számosállatonként a 7 köbméter silót november 28-ig bizto­sítani tudjuk. Ezért kérjük a gépál­lomásokat, hogy eddig az ideig a silógépek kihasználását úgy szervez­zék ipeg, hogy az előirányzott gépen­kénti 400 köbméter tervet teljesítse. Rajtunk a sor! Úgy válaszoljunk a párt és a kormány intézkedéseire, hogy saját, magunk és az ország hasznára több kenyérgabonát ter­mesztünk. Az élenjáró gabonatermelők somogyinegyei tanácskozása. A mezőgazdaság fejlesztése te­rén a Központi Vezetőség 1953 júliusi határozata és a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyo­mán a mezőgazdaság műszaki­anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1954-ben 50 szá­zalékkal több műtrágyát használ­tak fel, mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicellátás, stb. Au­gusztus 31-ig a mezőgazdaság 1082 G—35-ös traktort, 1308 traktor­Az új kormányprogramm beje­lentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és alkalmazot­tak, mind a parasztság életszínvo­nala igen jelentős mértékben emelkedett. 1954 I. félévében a munkások és alkalmazottak jöve­delme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953 I. félévében, ugyanak­kor a fogyasztói árak 8.3 száza­lékkal csökkentek. Ennek megfele­lően emelkedett a reálbér átlaga 1953 I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni ar­ról, hogy az 1953 I. féléve, ami­hez képest a reálbérek emelked­tek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952. évi rossz termés következté­ben. 1954 I. félévének kiskereske­delmi áruforgalma 26 százalékkal magasabb volt az elmúlt év T. félévének áruforgalmánál. A föld­művesszövetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás álta­lában jó volt a kormánypro­gramm óta eltelt időben. Zavarta­lan volt a kenyér-, liszt-, cukor­ellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a hús és húskészítmények Az elért jelentős eredmények mel­lett súlyos hiányosságok tapasztalha­tók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazda­ság sem a műszaki -anyaigi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapja meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatároza­tok számára előírtak. A kohó- és gépipari minisztérium az előírt ha­táridőre a G—35-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogatos fűkaszálók 48 szá­zalékát, kazalozók 62 százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a mező- gazdaságba való káderátcsoportosítás is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gá­tolja a helyi lehetőségek kihasználá­sát a túlzott centralizmus és a ter­ekét, 948 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A parasztság által legjobban keresett termelő- eszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint 14 ezer fo­gatos ekét állított elő az ipar — tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mint tizenegyszerany- nyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazdasági gép gyártása in­dult meg, így a többi között fe­jőgépé, permetező-porozóé, rét- gyalué, stb. A beszámoló ezután megállapí­totta, hogy begyűjtési rendsze­rünk helyesnek bizonyult, ismer­tette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagy mértékben emelkedett a ruházati kiskereske­delmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, mint egy évvel ezelőtt. A ruházati kis­kereskedelem forgalma 64 száza­lékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igénye­ket. Sok a panasz egyes közszük­ségleti cikkek gyenge minősége miatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az életszínvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövel­te a dolgozókban a párt iránti bi­zalmat. Megszilárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyí­ték az új szakasz politikája he­lyességének.­vezés bürokratikus módszere. Az ál­lami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bo­csátott gépeket és egyéb anyagi esz­közöket. • 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak azért, mert. a mezőgazda­ság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem. mert a közszükségleti cikkek terme­lése túlságosan lassan növekszik. 3. Tűrhetetlenül alakul a terme­lékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgaz­daságunk fejlesztésének, az életszín­vonal emelésének döntő előfeltétele­ként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg • kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongresz- szus e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtották végre. Az iparban az év első felében egy- milliárddal több anyagot és munka­bért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehason­lítható termelésének önköltsége 1954 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűr­hetetlen alakulásának? Mindenek­előtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás egy napra eső ter­melése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év megfelelő időszakához viszonyúvá 3.3 százalékkal csökkent. A béralaptúllépésekhez és az ön­költség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a mi­nisztériumi iparban 1954 augusztu­sában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Az önköltségcsökkentés terén ta­pasztalható lemaradás másik fő té­nyezője az anyagpazarlás. Ennek mé­reteire elég megemlíteni, hogy a KGM vállalatai az I. félévben 136 millió forinttal, az építésügyi minisz­térium vállalatai 40 millió forinttal lépték túl a megengedett anyagkölt­ségeket. Nem sok történt a kongresszus óta annak érdekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a ter­melékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig vi­lágos, hogy enélkül előbbre nem ju­tunk. Gyökeres változtatásokra van szükség; helyenként az ár- és bér-* rendszer hibái következtében a mun­kások többet keresnek, ha az anya­got pazarolják, mintha azzal taka­rékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökken­tést figyelembe kell venni a műszaki és adminisztratív személyzet pré­mium-megállapításánál. Ennek ér­vényesítése azonban renkívül vonta­tottan megy. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak. Túlzottan magas a fogyasztáson be­lül az úgynevezett közületi fogyasz­tás, más szóval a nemzeti jövede­lemnek túlságosan nagy részét, for­dítjuk a költségvetési kiadások fede­zetére. Felül kell tehát vizsgálni á fogyasztási alap elosztását és bizto­sítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leg­gazdaságosabb módon és a lakosság számára, leginkább érezhető juttatás­ként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az el­múlt években a költségvetési kiadá­sok emelkedése, mint a nemzeti jö­vedelem növekedése. Az .államigaz­gatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Ezt a nagyarányú ugrást nem in­dokolják a szocialista állam jellegé­ből és tevékenységéből adódó új feladatok. Államapparátusunk létszák ma nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az állami költségvetésből 1954-ben sport-támogatásra fordított kiadások több mint ötszörösét teszik ki az 1949. évinek. 1954-ben több mint 1400 tanfolyamot finanszírozunk az állami költségvetésből. Csupán a közleke­dés- és postaügyi minisztérium egy év alatt 435 tanfolyamot szervezett, többek között bentlakásos tanfolya­mot a kordélyos telepvezetők részére. Az ösztöndíjakban részesülők szá­(Folytatás a 2. oldalon.) Melyek a magasabb kenyérgabona-terméshozam elérésének módszerei? Mi, Somogy megye élenjáró gabonatermelői Mi, a tanácskozás résztvevői, felhívjuk A lakosság áruellátása, az életszínvonal emelkedése Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents