Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-08 / 238. szám
«rifcAG PKOLETARJ AI EGYESÜLJETEK I Néhány szó a Hazafias Népfrontról Ismerjük meg a termelőszövetkezet alapszabályát! Az ünnepi könyvhét hírei A MAGYAR DO LG ’ÓZÓK PÁC Műi A M EGYE 1 P ÄRTBIZOT1 fSÄGÄNAK LAPJA XI. évfolyam, 238. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1954 október 8. JÖVŐ ÉVI NAGYOBB DARAB KENYERÜNKÉRT Már jó ideje, hogy befejeződött a mezőgazdasági dolgozók legszebb és legnemesebb munkája: a kenyércsata megvívása. Az idei gabonatermés egyrésze az állami raktárakban van, a többi pedű* a tsz-ek magtáraiba, az egyéni gazdák padlásaira került. A falvak népe kezéből azonban nem fogyott ki a munka: betakarításra várt ezen az őszön 29 ezer hold burgonyaföld termése, több mint 116 ezer hold kukorica, csaknem 8 ezer hold cukorrépa és mintegy 16 ezer hold napraforgó. E feladat megoldásához időben hozzáfogtak megyénkben: a napraforgónak 10 százaléka, a burgonyának alig több mint egyhar- mada van már csak a mezőn. A cukorrépa 35 százalékát is már betakarították tsz-eink, egyéni gazdáink. De sokat kell még tennünk, hogy a jó termést adó kapásnövényeink minél kisebb veszteséggel — lehetőleg veszteség nélkül — góréba, verembe vagy prizmába kerülhessenek. Gyorsítanunk kell a betakarítás ütemét egyrészt azért, hogy megmentsük a kárbaveszéstől, amivel évi szorgos munkánkért fizet a föld. De fokoznunk kell a burgonya szedését, a kukorica törését és hazahordását azért is, hogy ezeken a területeken mielőbb földbe tehessük az utóvete- mény magját — a legtöbb helyen az ó'szi kenyérgabonát —és teljes ütemben végezhessük az őszi mélyszántást. E munkák sikeréért sokat kell tenniük falusi dolgozóinknak. Nem szabad azonban csak ezeket az időszerű feladatokat szem előtt tartaniuk, hanem figyelmüket a legfontosabb munkára, az ország jövőévi, az ideinél bőségesebb kenyere biztosítására, az őszi kenyérgabona vetésére kell irányítaniok. A most következő gazdasági év a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozata megvalósításának döntő időszaka. Célunk és feladatunk, hogy jövőre több termést takaríthassunk be elsősorban búzából és rozsból, hogy egész népünk jobban élhessen, több lisztje, kenyere és tésztája legyen. Azt akarjuk, hogy búzaföldjeink egy-egy holdja ne 6.6 mázsát adjon, mint az idén, s azt akarjuk, hogy rozsföldjeinkről is lényegesen nagyobb mennyiséget takaríthassunk be 6.3 mázsánál, az idei átlagtermésnél. A tavalyi tapasztalat még minden parasztembernek világosan az emlékezetében él: az aratott és takarított be többet, aki korán vetett, jól előkészített talajba, s a mezőgazdasági tudomány utasításai alapján. A somi Béke tsz pl. 11 hold búzaföldjéről azért takarított be a megyei átlag kétszeresénél is jóval több — pontosan: 14 mázsa — termést, mert »porba vetette-« a múlt ősszel a magot. A balatonkiliti Dózsa tsz búzaföldje azért termett holdanként 10.5 mázsát, mert keresztso- rosan vetették. A gyékényesi Győzelem tsz 10.35 mázsás holdankénti rozs-átlagtermésének az okszerű talajművelés a magyarázata. Ha a múlt ősszel lehetett időben és jó talajba vetni — ami ilyen kimagasló termést eredményezett, mint a fenti példák mutatják — akkor sokkalta inkább van erre mód most ezen az őszön. Az átmeneti szárazság az idén nem tartott oly hosszasan, mint tavaly. A napokban kiadós eső áztatta a megye területét, s most már lehet olyan mélyen szántani, ahogy azt a vetőágy készítése megköveteli. Ezen az őszön több traktor is segíti / a szántás-vetést, mint egy évvel ezelőtt. Tsz-eink, s egyéni gazdáink egyrésze él is a gépi munka nyújtotta lehetőségekkel. A karádi Alkotmány tsz pl. minden földjét a gépállomással szántatja. Két traktor is dolgozik földjükön: az egyik szánt, a másik pedig a vetőgépet vontatja. Gondoltak arra is a karádi tsz-tagok, hogy jó erőbén lévő talajba kerüljön a kenyérgabona vetőmagja. A 87 hold búzaföldből 14 holdra istállótrágyát hordtak, a 25 hold lóhereföld pedig — amelybe szintén búza kerül —- szuperfoszfátot kap. A magasabb hozam elérése végett 52 holdon keresztsorosan vetik a búzát. A sávoiyi Szabadság tsz tagjai is jövőre több kenyérnekvalót akarnak munkaegységeikre kiosztani, mint ebben az évben, azért tették már napokkal ezelőtt a földbe őszi kalászosaik vetőmagját. A napokban jelent meg egy újabb minisztertanácsi határozat a kenyérgabonatermelés fellendítéséről. Kormányunknak ez az intézkedése jövedelmezőbbé teszi a gabonatermelést. Arról van ugyanis szó, hogy a jövő évben az államnak beadott kötelező gabona minden mázsája után — az eddig érvényben lévő beadási ár mellett — teljesen díjtalanul 10 kg korpát kapnak a termelők. A beadási kötelezettségen felül, szabad fel- vásárlási áron az államnak átadott búza vagy rozs mázsája után állami áron 20 kg korpát juttat az állam tsz-eink, illetve az egyéni gazdák részére. Ezenkívül a jövő évben takarmánygabonabeadási kötelezettségüket is teljesíthetik a termelők kenyérgabonával. Ezek a kedvezmények elősegítik, hogy a termelők több takarmánygabonát tarthassanak meg állataik számára, illetve az államnak átadott kenyérgabonájuk után korpajuttatásban részesüljenek, ami feltétlenül előnyösen hat az állattenyésztés fejlesztésére. Az új határozat értelmében pl. a zimányi Béke tsz 120.5 mázsa kenyérgabonabeadási kötelezettségének teljesítése után több mint 12 mázsa korpát kap jövőre ingyen. Ha ezt a korpamcny- nyiséget a tejelő tehenekkel etetik fel, az így nyert tejtöbbletet szabad- áron értékesítve, csaknem 10 ezer forintos bevételhez jut a tsz. A kötele-’ ző gabonabeadáson felül az államnak szabadon eladott 20 mázsa kenyérgabona után pedig 4 mázsa korpát kap a tsz állami áron, ami 40 darab süldő 20 napi korpaszükségletét fedezi. Parrag Sándor 12 holdas kaposvári dolgozó parasztnak 12 mázsa kukoricát kell beadnia. Jövőre közel 3 hold kenyérgabonát termel, 8 mázsás átlagtermést számítva, a 24 mázsából a 765 kg kenyérgabonabeadásán túl- menőleg könnyen teljesítheti 10 mázsa 20 kg kenyérgabonával kukoricabeadását is. A . megmaradt 12 mázsa májusi morzsolt kukoricával három sertést felhizlalhat, amelyet szabadon értékesítve lényegesen több pénzhez jut, mintha a 10 mázsa 20 kg kenyérgabonát adta volna el szabadpiacon. Ezek a kiragadott példák meggyőzően bizonyítják, hogy az új rendelet-nyujtotta lehetőségeket érdemes kihasználniuk a termelőknek. Az kell tehát, hogy jövőre több kenyérgabonájuk teremjen — így több jut az országnak, de jobban boldogulhatnak a földművelők is. Az idő sürget, nincs idő a várakozásra. Falusi kommunistáinkon a sor, hogy elsősorban személyes jó példájukkal, de magyarázó szóval is mozgósítsák községük gazdálkodóit a kenyérmagvak terméshozamának növelésére. Szántsanak az ekék, hulljon a mag mielőbb a földbe — erre a jelszóra kell most tettekkel válaszolnia megyénk termelőszövetkezeti tagságának, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságának. A kaposvári Hazafias Népfront-bizottság a város dolgozóinak nevében követeli: Magyarországot vegyék fel az ENSZ-be Csütörtökön délután 3 órakor tartotta meg alakuló ülését a múlt héten megválasztott kaposvári Hazafias Népfront-bizottság. Az ülésen az elnökséget is megválasztották. Közel 30 dolgozó gyűlt össze a Városi Tanács nagytermében. Az alakuló ülést Mikecz János nyitöí- ta meg az előkészítő bizottság revében, majd dr. Kelemen János igazgató-főorvos üdvözölte a megjelenteket. Néhány szóval ismertette a népfront-bizottság céljait, feladatait. Elmondta, hogy a III. pártkongresszus fontos határozatokat hozott mind politikai, mind gazdasági téren, melyek ezeken a területeken lényeges változást eredményeztek. Ez a változás mindenekelőtt a dolgozó nép érdekében történt a minél jobb életkörülmény, a növekvő életszínvonal megteremtésére. A népfront-bi- zotttságnak ezt a folyamatot kell elősegítenie, meggyorsítania. — Nagy, de szép feladat — mondta többek között Kelemen elvtárs. — Vállaljuk örömmel ezt a megtiszteltetést és mindnyájan vegyünk részt a még alaposabb munkában. Valóban, mind a tagság, mind a megválasztott elnökség szemléltette, hogy a kaposvári Hazafias Népfront-bizottság a legkülönbözőbb pártállású és munkakört végző dolgozókból tevődött össze. Elnöknek dr. Kelemen János igazgató-főorvost választották, a helyettesek és az elnökség tagjai között pedig helyet foglal Balázs Jolán, a Textilművek dolgozója, Németh Kálmán dolgozó paraszt, Boross Dezső tanár és még több különböző munkakört végző dolgozó. Ezután Varga’ Károly ország- gyűlési képviselő a megyei előkészítő bizottság nevében üdvözölte a gyűlés részvevőit. Jó munkára szólította a városi népfront-bizottságot, ugyanakkor felhívta a tagok figyelmét arra, hogy a jó munka érdekében minél többet képezzék magukat. Nánásy Imréné lényeges javaslatot terjesztett a gyűlés elé. Javasolta, hogy forduljanak felhívással az Országos Népfront-bizottsághoz, mely szerint a kaposvári dolgozók nevében követelik Magyarország ENSZ-be való felvételét. Ezzel lényegében már hosszú évek kívánságának ad kifejezést a népfront-bizottság. A Szovjetunió már többízben tett lépéseket annak érdekében, hogy mind Magyarországot, mind a többi népi demokratikus országot felvegyék az ENSZ tagjai sorába. Ilymódon a magyar dolgozók is aktív részeseivé válhatnak a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. A Magyar Népköztársaság kormányának minden eddigi ténykedése és törekvése szoros összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A békére, a nemzetek közötti megértésre való törekvés hatja át a magyar dolgozókat. Kormányunk minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek kölcsönös tiszteletbentar- tásának elve alapján együttműködjék minden más országgal a béke megszilárdításáért. A kaposvári népfront-bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot és ezzel a város dolgozóinak őszinte óhaját is kifejezésre juttatta. Muzotter Ferenc, a B. M. városi és járási osztálya nevében üdvözölte a népfront-bizottságot. Ezután még több hozzászólás hangzott el, mely a munkaterv elkészítését, a gyűlések idejének meghatározását célozta. Végezetül dr. Kelemen János az elnökség nevében válaszolt a kérdésekre, illetve hozzászólásokra. Kifejezésre juttatta, hogy az alakuló gyűlés szilárd alapot hivatott képezni a népfront-bizottság életében, kiinduló pontjává kell válnia a további jó és eredményes munkához, mely a dolgozó nép érdekét, az életszínvonal minél magasabbfo- kú emelkedését célozza. Az élenjáró gabonatermelők tanácskozása Kaposváron A Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a „Szabad Nép“ szervezésében vasárnap, október 10-én 9 órai kezdettel Kaposváron a Béke Szálló nagytermében az élenjáró gabonatermelők tanácskozást tartanak. A tanácskozáson Kolbai Károly egyetemi tanár, a földművelésügyi minisztérium főagronómusa tart előadást a gabonatermesztés időszerő feladatairól. Résztvesznek a tanácskozáson megyénk élenjáró dolgozó parasztjai, kiváló gabonatermesztői, tsz-bri- gádvezetők, mintagazdák, állami gazdaságok és gépállomások agro- nómusai, megyénk mezőgazdasági szakemberei. Gépállomásaink azért küzdjenek a versenyben, hogy többet teremjen a föld Megyénk gépállomásai ebben az évben sokát javítottak hírnevükön, különösen az aratás idején szereztek megbecsülést a gépi munkának a dolgozó parasztok előtt. Most az őszi szántás-vetésben is számít munkájukra a párt. s azt várja tőlük, hogy becsülettel végezzék el a rájuk háruló feladatokat. S hogy megyénkben időben elvessük a gabonát, elvégezzük az őszi mélyszántást, fontos feladat, hogy magasra csapjon a verseny lángja: november 7-e, a tanácsválasztás tiszteletére indított verseny kimagasló eredményeket hozzon, s a versenyben még több elismerést vívjanak ki gépállomásaink. A versenyben azonban nincs minden gépállomásunkon rend, s ez nem is annyira a traktorosokon áll, hanem a gépállomások vezetőin, az üzemi pártszervezeteken, szakszervezeteken. Csütörtökön két gépállomási igazgatót kérdeztünk meg: hogyan állnak a november 7-i munka versennyel? Mi a helyzet a csokonyavisontai gépállomáson? A csokonyavisontai gépállomásról —i ahol tudvalevő, jó politikai munka van — Dániel János gép- állomási igazgató az alábbi választ adta: „31 traktorvezető tett versenyvállalást gépállomásunkon és 6 brigád versenyez egymással. A legutóbbi értékelés szerint a legjobb traktorvezető Berkics Imre, aki vállalta, hogy 120 százalékra teljesíti Őszi munkatervét, s eddig már a 60 százalékot is elhagyta. Két műszakban nem dolgozik senki, nincs elég traktorosunk. Sajnos, úgy néz ki a helyzet, hogy van néhány traktoros, aki nem nagyon szereti a traktorozást, így aztán nem is igen keres, ezért ezeknek egyrésze más munkára megy.' így nem tudjuk megszervezni a két műszakot. A versenyt 10 naponként értékeljük, amikor a brigádvezetők behozzák az utalványokat, s az értékelést minden traktorvezetőhöz eljuttatjuk. Traktorosaink nagy többsége lelkesen kiveszi részét a versenyből, s igyekeznek azon, hogy lemaradás ne legyen gépállomásunkon.“ A lengyeltótiak elkéstek a versenykihívással A lengyeltóti gépállomás igaz- senyre. Úgy döntöttünk, hogy a gatója, Hencz István a következőket válaszolta: „Éppen most beszélgettünk az irodában a versenyről, továbbá arról, hogy melyik gépállomást hívjuk ki verfegyverneki gépállomást hívjuk párosversenyre. Azt nem tudom, hogy hány traktoros áll versenyben, most akarjuk ezt megszer-. vezni.‘‘ Dániel elvtárs válaszából még- csak valamit megtudtunk a versenyről, de Hencz István elvtárs válasza nem elégíthet bennünket ki, de különösképpen nem nyugtathatja meg a gépállomás vezetőségét. A lengyeltóti gépállomáson pedig lelkes traktoristák vannak, alak a versenyben már nem egyszer megmutatták, hogy megállják helyüket. Kicsit el is késtek azzal, hogy a fegyverneki gépállomást versenyre hívják, mert azok versenyvállalását október 2-án már a „Szabad Nép“ is közölte. Há viszont versenyre lépnek a fegyvernemekkel, akkor nekik is november 7-ig teljesíteniük kell éves tervüket és az őszi munkákat november 25-ig el kell végezniük. Sőt a fegyvernekiek azt is vállalták, hogy szántótraktoraikat két műszakban üzemeltetik és az egy normálholdra jutó tervezett költséget 2 forinttal csökkentik. Szeretnénk, ha mind a csokonyavisontai, mind a lengyeltóti gépállomás dolgozói azért harcolnának, amiért a fegyvernekiek, hogy jövő évben minden holdon több gabonát arathassunk, mint az idén.
