Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-06 / 236. szám
Szerda, 1954 október 6. SOMOGYI NÉPLAP A balatonszentgyörgyi termelési bizottság tagjai rászolgáltak a falu megbecsülésére SZEPTEMBER első napjaiban történt, hogy a balatonszentgyörgyi termelési bizottság tagjai egyik este megbeszélésre jöttek össze. Lehettek vagy harmincán — falu élenjáró gazdái valameny- nyi — alig fértek el a kicsinek éppen nem mondható irodahelyiségben. Az asztalnál Győré József elnökölt. Minden szavát figyelmesen hallgatták. — Azért hívtuk össze a gazdatársakat — mondta —, mert itt a vetés ideje, nekünk is cselekednünk kell. Valameny- nyien tudjuk, hogy pártunk és kormányunk határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. A mi községünknek is hozzá kell ehhez járulnia, úgy, hogy minden gazda időben, jól előkészített talajba vesse el a gabonaféléket. — Ennél többet nem is mondott Győré József, de ebből is mindannyian megértették, hogy nagy feladat hárul rájuk. Egymásután tették meg javaslataikat a termelési bizottság tagjai. Horváth József azt indítványozta, hogy a vetőmagcserét —< ami elég nagy probléma a községben — egymás között bonyolítsák le a gazdák. Vannak a faluban olyanok, akiknek jó fajsúlyú gabonájuk van fölöslegben, s akiknek minőségi vetőmagra van szükségük, cseréljenek ezekkel a gazdákkal. Javasolta még, hozzák határozatba, hogy minden gazda kitisztított vetőmagot vessen, hiszen szelektort biztosít a gépállomás, s így módjában áll mindenkinek, hogy kitisztítsa vetőmagját. Császár István azt indítványozta, hogy mindenki vetőgéppel vessen; a gépállomástól kérjenek kölcsön gépet, amely minden gazdához odakerülhet, amikor szüksége lesz rá. Perzsa István, a község mintagazdája azt javasolta, vegyék tervbe, hogy jövőre átlag 10—12 mázsás gabonatermést érnek el holdanként és ehhez segítsék hozzá őket a termelési bizottság tagjai. Saját tapasztalatából mondta, hogy műtrágyázott földbe vessék el a kalászosokat. Mindegyik gazdának volt valami javaslata. Valamenyiükből érződött a felelősség a községért, azért, hogy a szántás-vetés időben megtörténjék, hogy jövőre va- • lóban magasabb termésátlagot érjenek el. Késő éjszakába nyúlótt a megbeszélés. Éjfélre járt, mire befejezték az értekezletet. — Aztán a példamutatással nehogy baj legyen — mondta a termelési bizottság elnöke a gazdáknak, amikor elváltak egymástól. —^ Nagy szégyen lenne, ha mi, a termelési bizottság tagjai lemaradnánk! PÁR HÉT TELT EL e nevezetes megbeszélés óta. Nézzük meg, hogy az akkori elhatározásokból mit valósítottak meg. Első feladatuk volt, hogy vetőgépet és szelektort szerezzenek a gépállomástól. Minden gazda ki- tisztíttatta búzáját, árpáját. A magtisztítás után a vetőgép is készen állott, megkezdődhetett a vetés. A termelési bizottság tagjai nem vallottak szégyent. Kinics János, Szemes József, Simon Lajos, Perzsa István elsőnek vetette el az árpát; követték is őket a gazdák! Szeptember 27-re minden gazda elvetette ősziárpáját. A korábbi vetések már zöldéinek a határban. Hogyan készítették elő a földet a vetéshez? Voltak, akik háromszor szántottak a rozs és ősziárpa alá; akik kapásnövény után vetettek, azok kétszer szántották meg a földet. Leküzdötték a fogathiányt is a termelési bizottság tagjai. 50 gazda — akiknek nem volt fogatuk — a gépállomással szántatott. Valamennyien meg voltak elégedve a traktorosok munkájával, akik időben, jól felszántották a földeket. A jól előkészített talajba kiváló fajsúlyú, jó minőségű vetőmag került. A termelési bizottság tagjai felkutatták, hogy kinek van jó fajsúlyú gabonája fölöslegben, s megoldották a vetőmagcserét. A termelési bizottság egyik tagja 8 mázsát cserélt ki. Perzsa elvtárs is 3 gazdával cserélt gabonát. Megfogadták a jó tanácsot a balatonszentgyörgyi gazdák: gabonáik 50 százalékát műtrágyázott földbe vetették. 2 vagon műtrágyát hozatott a termelési bizottság, mind a két vagon elkelt a gazdáknál. Az ősziárpa után megkezdték a rozs vetését; nemsokára végeznek is vele, s vannak, akik búzájukat is földbe tették. Akadályozza a búza vetését, hogy sokan kapásnövény után vetnek. A burgonya, cukorrépa már beérett. Perzsa István elsőnek kezdte meg a kukoricaszedést. Amint látták a gazdák, hogy a termelési bizottság tagjai közül egy már megkezdte a betakarítást, hozzáfogtak ők is. A termelési bizottság tagjai igen megbecsült emberek a faluban. Munkájukat figyelemmel kísérik és követik is a gazdák. A termelési bizottság tagjai rá is szolgálnak erre a megbecsülésre, hiszen a község legjobb gazdáit tömöríti magába. Olyanokat, mint Perzsa István, aki 40 mázsás kukoricatermést ért el egy hold földön. De valamennyi tagról el lehet mondani, hogy kiválóan gazdálkodnak, s bátran követhetik őket a falu dolgozó parasztjai. A BALATONSZENTGYÖRGYI termelési bizottság tagjainak szeptember eleji megbeszélése nyomán szép eredmények születtek az őszi mezőgazdasági munkákban. Korán, jól előkészített földbe vetettek a gazdák, s egész biztos, hogy a várt eredmény nem is marad el. Több termést takaríthatnak be jövőre, amivel nemcsak saját jólétüket növelik, hanem hozzájárulnak a mezőgazdaságfejlesztési határozat megvalósításához is. Védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen! Azonnal és egységesen irtsuk az amerikai fehérszövőlepke őszi hernyóját! Ha nem tesszük, a következő évben az áttelelt 'bábokból kikelő lepkék, hernyók nemzedékei nemcsak értékes gazdasági fáinkat, hanem kert- és mezőgazdasági növényeinket is elpusztítják. Jelenleg hogyan védekezhetünk? 1. Most már erőművű védekezéssel (fertőzött ágak levágásával) nem irthatjuk szakszerűen a kártevőt, hanem alkalmazzuk a vegyszeres Holló 10-es permetezést. A permetezést 1.5—2 százalékos ugyancsak Holló 10 permetével végezzük. Permedé készítéséhez lehetőleg eső- vagy folyóvizet használjunk. A permetlé szakszerű elkészítésére a helyi tanács vagy a községi növényvédelmi zárószolgálati felelős ad felvilágosítást. A permetezést szőlő-permetezőgéppel is jól el lehet végezni, mert, a hernyók most már nem a fa felső, hanem alsóbb koronarészén, még inkább a fa törzsén és a fa alján találhatók. Azoknak a hernyóknak az összegyűjtésére, amelyeket a permetlé nem ért, minden fertőzött fa törzsén helyezzünk fel 40 cm hosszú és 3—4 cm vastag szalmaövet, ’ melyet középen szalmakötéllel erősítsünk oda. Mozduljon meg falvaink népe, kezdjen olyan könyörtelen irtóháborút e veszedelmes féreg ellen, mint amilyen könyörtelen pusztítást végez az amerikai fehérszövőlepke értékes gyümölcsfáinkban, kert- és mezőgazdasági növényeinkben, ha mi enged jük. A simsnfai il választatlak a akik mállók a falu bizalmára A verseny győztese a dolgozó nép! A kéthelyi gazdák, akik az alkotmányünnepi versenyben vállalásokat tettek, mind becsületesen betartották szavukat és teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Nehéz eldönteni, hogy ki a párosverseny győztese, akár Tóth Lajos és Végh Zsigmond esetében, akár Mika . József és Varjas József között, mert felajánlásukat valameny- nyien teljesítették. Akárhogyan is áll a dolog, egy biztos: a verseny győztese maga a dolgozó nép. Felületesek lennénk, ha azt. hinnénk, hogy a verseny befejezése után ezek a gazdák megpihentek ba- béraikon. Látogassunk el hozzájuk, nézzünk körül a szorgalmas kéthelyi gazdák házatá- ján ... Tóth Lajost nehéz otthon találni napkelte után és napnyugta előtt. Amíg munka van a mezőn, ott van az ő tanyája. Felesége is csak véletlenül van otthon, éppen kenyeret sütött, máskülönben ő is a férje mellett van mindig. A kenyerek szép sorjában keltek egymás mellett, meleg takaróval letakarva, ő meg éppen a sütőteknőt súrolta tisztára. Tóth néni szereti a rendet és tisztaságot, másképp nem érzi jól magát a lakásban. Az asztal fölött egy kis állványon halkan duruzsolt a rádió. — Zenére még a munka is könnyebben megy — mondja. Majd leül az asztalhoz egy kicsit, de csakhamar bocsánatot kér és szorgosan forgolódik a konyhában, a tűzhely körül. — Már nem sok tennivaló van a mezőn — mondta, ahogy az őszi munkákról kezdtünk beszélgetni. — Tudják, az ember azon van, hogy minél előbb végezzen vele, mert, sok előnyt jelent, ha a beadást előbb teljesítjük! Meg is adtunk mi az államnak már mindent, ami jár, csak egy kis kukoricával vagyunk még vissza, de a napokban azt is letörjük és rendezzük a tartozást. — Büszkén emeli fel a fejét, amikor mondja, hogy az adóval is már csak egy hónappal vannak vissza. Hallott már arról is, hogy jutalmat kap, aki beadási kötelezettségének időben eleget tesz. Látszik az arcán, hogy bízik az állam ígéretében. Hogyne bízna, amikor a nyáron is kaptak 2 mázsa 60 kiló engedményt kukoricából, mert előbb leadták a disznót, mint kellett volna. — Ha mindenki így csinálna, így gondolkozna, mint mi, akkor nem lenne baj a beadással, akkor nem kellene senkit felszólítgatni. Mi tavaly is két mázsával több napraforgót adtunk be az előírtnál, de nem is bántuk meg, mert megkaptuk érte a jutalmat. Az idén is azon igyekszünk, hogy elsők legyünk, a faluban. * * * De nemcsak Tóthék gondolkoznak így Két- helyen, hanem mások is. Mika József éppen megebédelt és kiballagott az istállóhoz, . hogy befogja a lovakat és munkához lásson a mezőn. —• Ha öt perccel később jönnek, már nem találnak itthon az elvtársak. Most szerencséjük volt — mondja nevetve és bevezet bennünket az első szobába, hellyel kínál, aztán maga is leül a heverő sarkára. Felesége gyorsan még nagyobb rendet akar teremteni a takaros kis helyiségben; egy halomba rakja a kislány könyveit, aztán kimegy és a ház körül tesz-vesz, mert olyan asszony ő, aki nem szeret tétlenül ülni. Mika gazda pedig kezébe veszi a plakátot, melyen az áll, hogy milyen kedvezményeket nyújt az állam a beadásban élenjáróknak. Szétvetett lábakkal, nekidőlve az olvasásnak, mosolyog, mert az jut az eszébe, hogy ő már nagyjából teljesített mindent. A kukoricát is leadta volna már, de egyelőre nincs hely, ahova elraktározzák; így egy-két nap még otthon lesz, de már készen van a beadásra. Mika József most abban töri a fejét, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére versenyre hívja a falu valamelyik élenjáró gazdáját. Nem annyira a jutalomért, 'mint inkább becsületből teljesíti kötelezettségét. Szeme hirtelen felcsillan : megvan, hogy ki lesz az új versenytárs. S már búcsúzik is, indul a mezőre, várja a munka. — Buni — Simonfa községben e hó 3-án tartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront-bizottság. Már napokkal előbb érezhető volt a láz, árui az alakuló gyűlést megelőzte. Az előkészítő bizottság tagjai beszélgettek a dolgozókkal, hogy a lakosság véleménye alapján majd végleges javaslatot tehessenek a jelöltekre. A jelölőlistán szerepelt dolgozó parasztoknak a neve, akik élenjárnak a beadásban, iparosé, értelmiségi dolgozóé. Jó munkát végzett az előkészítő bizottság, aminek a vasárnap esti gyűlésen meg is lett az eredménye. Az ülés megnyitása után az előkészítő bizottság elnöke, Bárány János ismertette a javaslatot a népfront-bizottság jelöltjeire. Olyan emberek neve hangzott fel, akik munkájuk alapján méltóak a falu bizalmára, mint Kiss János, Szabó Kálmán, Berkes József, Pintér János és a többiek, akik mind büszkeségei a községnek. A beszéd alatt feszült csend ülte meg a termet. A szavak nyomán újra fölelevenedett az emlékezetekben a mult, a Horthy- fasizmus kora, amikor a község lakosságának többsége a bőszén- fai uradalomba járt részért aratni, ahol még a mindennapi kenyeret is alig keresték meg. Helyi példákkal érzékeltette az einök a múlt és a ma közti különbséget. Elmondta, hogy a község lakossága a múltban hiába fordult kéréssel a képviselőtestülethez, hogy a Laposi- rétre hidat kellene építeni. Tárgyalta ugyan a képviselőtestület a kérelmet, de elutasította azzal, hogy nem kell oda híd, másképp kell hazaszállítani a terményeket. Ez a határozat csak azért született meg, mert á bíró „úrnak1' nem volt ott földje. Beszámolt az elnök a felszabadulás utáni és az 1950. évi tanácsválasztások utáni eredményekről. Kutat kapott a község 48 ezer forintos beruházással, állandó postaügynökséget. És most, a Hazafias Népfront új pro- grammot dolgozott ki a falu felvirágoztatására. A hidakat megjavítják, vagy ha kell, újjáépítik, a kultúrházat rendbehozatják és az iskola padjainak kicserélése végett érintkezésbe lépnek az illetékes szervekkel. Az ülésen felszólalt Gőgös Péter elvtárs, a járási pártbizottság kiküldötte is. Beszédében hangsúlyozta, hogy Simonfa dolgozó parasztjainak is csatlakozniuk kell a kaposvölgyi állattenyésztőknek ahhoz a mozgalmához, amely a zselicségi községeket élenjáró állattenyésztő községekké kívánja fejleszteni. Nemcsak a jelöltek neve után felhangzó taps jelezte, hogy a dolgozók elfogadják a jelölteket, hanem a szemekben is ott csillogott a bizalom és biztatás, hogy munkájukban segíteni fogják őket. 0 nagyatádi állami erdüpztiaság dolgozóinak vállalása november 1. tiszteletire A nagyatádi állami erdőgazdaság dolgozói munkafelaj áldásokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának méltó megünneplésére. Csitkovics Dénes erdész vállalta, hogy negyedik negyedévi tervét 5 nappal a határidő előtt befejezi. Vásárhelyi István és Jakab Imre erdészek ugyancsak tervük határidő előtti befejezését vállalták 2, illetve 5 nappal. Szloboda Irén munkacsapata őszi erdősítési és talajelőkészítési tervét november 7-re befejezi Szabó II. Gyula erdész őszi tervével határidő előtt 10 nappal végez. Horváth Sándor erdősítési és fakitermelési tervét határidő előtt teljesíti. Ezzel 200 munkaórát takarít meg. A berzencei erdészet csemetekertjének dolgozói versenyre hívják az erdőgazdaság valamennyi csemetekerti dolgozóját. Vállalják: A csemeteápolási munkákat ez évben még egyszer szakszerűen elvégzik. A cse- metekiemelést — akár kézi, akár gépi kiemelést — úgy végzik, hogy a gyökérzet sértetlen legyen. Az osztályozás során erdősítésre alkalmatlan csemete nem kerül ki a csemetekertből. AZ ÜNNEP! KÖNYVHÉT HÍREI A Könyvterjesztő Vállalat kaposvári könyvesboltja soha ilyen nagy látogatottságnak nem örvendett, mint az idei könyvhét két első napján. Nem egészen két nap alatt 1100 kötet könyvet vásároltak a könyvesboltban és a felállított könyvsátrakban. A legnagyobb forgalmat a könyvesbolt és a Béke-szálló előtti könyvsátor bonyolította le. A könyvsátorban különösen vasárnap vásároltak sokan: közel 200 kötet fogyott cl. s kedd délig ez a szám 354-re szaporodott. A legkeresettebb könyvek Karinthy, Jókai, Kipling, József Attila és Petőfi Sándor munkái. De nagy népszerűségnek örvendenek Veres Péter és Szabó Pál művei is. Annak ellenére, hogy az idei könyvhétre sokkal több szépirodalmi mű, sokkal nagyobb példányszámban áll az olvasók rendelkezésére, mint eddig bármikor, ez is kevésnek bizonyul. A legkeresettebb művekből már nincs példány, ugyancsak elfogyott a nemrég megjelent, új szakács- könyv is. A néphadsereg kaposvári helyőrségi tiszti klubjában is igen nagy érdeklődés előzte meg az ünnepi könyvhetet. A klub könyvtárosa jól felkészült az ünnepi megnyitóra, melyet az irodalom tízéves fejlődéséről tartott beszámolójával ő" nyitott meg. A tiszt elvtársak és családtagjaik élénk figyelemmel tekintették meg az ízléses könyv- kiállítást és közülük sokan már az első nap vásároltak könyveket. Két nap alatt 'több mint 200 kötet könyv jutott új tulajdonosának birtokába a tiszti klubban. Különösen nagy volt a kereslet a magyar klasszikusok műveiben, melyekből ugyancsak kevés jutott a kaposvári tiszt elvtársaknak. Mindössze egy példányt kaptak Jókai Arany emberéből, s az aztán igazán elkeserítő volt, hogy az az egy példány is élvezhetetlen, mivel 30 oldal hiányzik belőle. Nemcsak a megye székhelyén, hanem vidéken is ünnepélyes külsőségek között kezdődött a könyvhét. A csurgói járásban a járási könyvtár és a népművelési ügyvezetők, kultúrotthonigazgatók végeztek jó munkát, hogy minél több dolgozó kezébe eljuttathassák a könyvet. Csurgón, a járási kultúrházban Kincses Ferenc gimnáziumigazgató nyitotta meg a kiállítással összekötött könyvhetet. Az érdekes kiállítás, amely a könyvnyomtatás történetét mutatja be, igen sok látogatói vonzott a kultúrházba. A járási könyvtár három tematikus kiállítást rendezett: Berzencán, Gyékényesen és Inkén. Mindhárom községben a pedagógusok részvételével nyílt meg az ünnepi könyvhét, melynek keretében a községi kultúrcsoportok színvonalas kultúrműsort mutattak be. A járás népművelési dolgozói úgy igyekeztek megszervezni az idei könyvünnepet, hogy a dolgozók és az irodalom kapcsolatát minél jobban elmélyíthessék. A járási könyvtár például 8-án olvasómegbeszélésre hívta össze az olvasókat, hogy javaslataikkal segítsék a magyar könyvkiadás ügyét, a könyvtár munkáját. Az olvasómegbeszélés célja ugyanakkor az is, hogy a könyvtár dolgozói tudomást szerezzenek az olvasók kívánságairól, észrevételeiről és azok -figyelembevételével végezhessék a jövőben munkájukat.
