Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-30 / 257. szám
Szombat, 1954. október 30. wm»——mma- miwnifimwiir—fii SOMOGYI NÉPLAP Több közszükségleti cikket akarnak gyártani a Finommechanikai Vállalat dolgozói A Somogymegyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat kaposvári üzemében szeptember 21-e jelentette a november 7-i munkaverseny kez- sletét. 141 dolgozó — köztük 66 szakmunkás és számos ipari tanuló — tett értékes felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. ‘évfordulójának tiszteletére, melyben egyrészt a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, másrészt a munkafegyelem megszilárdítását vállalták. Az azóta eltelt idő alatt 65 százalékban váltották valóra ígéreteiket. Minden je'l arra mutat, 'hogy mire a nagy ünnep elérkezik, nem lesz híja a felajánlások teljesítésének. Ebben az üzemben mostanában sokat beszélnek — méghozzá nagy ■elismeréssel — a vállalat kaposvári Autójavító részlegének ipari tanulóiról. «öreg« szakmunkások emlegetik dícsérően Sünön János, Valtner Gyula, Lukanics Sándor diszis- ták nevét, akik n yo 1c ad ma g ukkal végezték el a garázs átalakítását, s ezzel 12 ezer forintot takarítottak meg á vállalatnak. Ezek a fiatalok nemcsak szorgalmukkal, mindenkori kötelességük példás teljesítésével, hanem a kiváló ifjúmunkásokat jellemző magatartásukkal is példát mutatnak társaiknak. Az autószerelő részlegnek rajtuk kívül van más büszkesége is: Hasznos Mihály elvtárs, aki mint szerelő és hegesztő minőségileg is mindig kifogástalan munkát végez, •s megtestesítője az öntudatos, lelki- ismeretes munkásnak. A mérleg- részleg dolgozói Nadrai Lajosban tisztelik legjobb munkatársukat, az ■órás-részlegnél pedig Lutyenkó István vívta ki 200 százalékos teljesítményével az elsőséget. A legjobb dolgozók közé tartozik Szilveszter Gergelyné is és Csonka Dezső tagjelölt, akinek átlagteljesítménye 150 százalék. A vállalat dolgozóira az utolsó negyedévben nagy feladat vár, ugyanis a harmadik negyedben csak 87 százalékra teljesítették kötelezettségüket. Ezt az elmaradást — ha évi tervüket maradéktalanul akarják befejezni — most kell behozniuk. Ezért nagy odaadással és felelősség- tudattal végzik mindennapi munkájukat. Sőt végeznének még többet is, ha erre módjuk volna. Szívesen gyártanának például füstcsövet, szeneskannát, csikótűzhelyet, amiből — jól tudják — országszerte nagy hiány van, ha kapnának a hozzá szükséges lemezből megfelelő méretűt. Élénk figyelemmel kísérték mindannyian a III. pártkongresszus határozatait, a Központi Vezetőség legutóbbi beszámolóját, az azóta elhangzott javaslatokat és határozatokat, s ismerik gazdasági életünk nehézségeit. Tudják, hogy a könnyűiparra, a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakra komoly feladatok hárulnak annak megvalósítása érdekében, hogy a lakosságot az eddiginél sokkal több közszükségleti cikkel láthassuk el. E feladatok végrehajtásából részt kér a Finommechanikai Vállalat is. Éppen ezért az illetékes minisztériumtól kiutalást kértek az Amit a dolgozó parasztoknak tudnia kell Miniszteri utasítás az aljtrágyázás módszerének elterjesztésére Homoktalajaink megjavításának legjobb módszere az Eger szegi Sándor-féle aljtrágyázás, amelynél a talajforgató ekével. 65—70 cm mély barázdát húznak, s ebbe előbb említett cikkek gyártásához; istállótrágyát rétegeznek. A módszükséges lemezre. A kiutalást meg, szer nagyobb elterjedését ma még is kapták, azonban elosztó szervük, a Ferroglobus nem tudja őket kielégíteni, mivel nem rendelkezik elegendő mennyiségű megfelelő lemezzel. Ezért a Somogymegyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat dolgozói most nyílt felhívással fordulnak országunk . minden lemezgyártó üzeméhez s remélik, hogy kérésük mihamarább meghallgatásra és válaszra talál. Mert ebben az esetben — jelenlegi munkájuk mellett — még 20 db szeneskannát, 50 folyóméter füstcsövet és jelentős mennyiségű csikótűzhelyet is tudnának naponta gyártani. A vállalat dolgozóinak levele: Vállalatunk profiljába tartozik egyes háztartási és mezőgazda- sági cikkek gyártása. Városunkban, de főleg a megye területén nagy hiány mutatkozik csikótűzhelyben, füstcsőben, szénkannában és egyes mezőgazdasági cikkekben. Ezek gyártásához 0.4 mm-től 0.6 mm vastagságú lemezre van szükségünk. Ilyen méretű lemezt elosztó vállalatunk csak kis mennyiségben szolgáltat ki, azzal érvelve, hogy a gyártó művek nem szállítanak belőle elegendőt. Ezúton kérjük tehát a gyártó műveket, vegyék figyelembe a könnyűiparra történt erőteljesebb átállást, vegyék figyelembe ÍXJOOOOOOOOOOOOO 01/.OOOJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO' lakosság" állandó panaszait és nem utolsósorban bennünket, dolgozókat, akik csak úgy tudunk felajánlásainknak eleget tenni, ha a szükséges nyersanyag rendelkezésünkre áll. Hiába vennénk át a vastagabb méretű lemezt — melyet a nekünk járó keretben a készletező vállalat felajánl — a szükséges hiánycikkeket előállítani csak a szabványban előírt méretű lemezből lehet. Kérjük a hen- gerlőművek dolgozóit, hogy kérésünket tegyék magukévá és lássák el a könnyűipart —■ így bennünket is — a szükséges vastagságú lemezzel olyan mennyiségben, hogy a lakosság elsőrendű szükségleteit a kívánt mértékben minél előbb kielégíthessük. A vállalat dolgozóinak nevében: Horváth György Karczagi Ferenc párttitkár ÜB-elnök JCOOQOOOOOOQOOOOQOOOOQQOOOQQOP0OOOQ9OQOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOQO' A lovak fertőző kevésvérííségéről gátolja, hogy nincs elég nagyméretű forgatóeke. Az alj trágyázásnak egyszerűbb formáját már évek óta használják vidéken, különösen Kecskemét környékén, a szőlőtelepítéseknél. Itt a forgatással egyidejűleg holdanként 200—300 mázsa istállótrágyát adnak a földbe^ A földművelésügyi miniszter most utasítást adott ki az aljtrá- gyázási módszer elterjesztésére.- Az utasítás értelmében a gépállomástól talaj forgatást igénylő termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok közül sorrendi előnyben részesülnek azok, akik alj trágyázást is végeznek földjükön. Védjük meg vetéseinket a mezei egerek pusztításától A száraz őszi időjárás következtében nagymértékben elszaporodtak a mezei egerek, vagy hivatalos nyelven — a mezei pockok. Éppen ezért a mezei pockok ellen szervezett harcot kell folytatni. A járási tanácsok mezőgazdasági agronómusai a községi tanácsokkal karöltve szervezzék meg az irtást. Mielőtt megkezdik a védekezést, állapítsák meg, hogy az egyes községek határában hány kát. holdban szaparodott el a mezei pocok. A községi tanácsok ezután rendeljék meg a Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat megyei kirendeltségénél az Arvalin egérirtószert —i két holdanként 15—20 dkg-ot. A községek lakosai a fertőzött területen minden egyes pocoklyukat tapossanak be. Két nappal később bádogbögrékbe vigyék ki a területre az Arvalin védőszert. A friss egérlyukakba kiskanállal 3—4 szem Arvalint szórjanak is ismét tapossák be a lyukakat. Ugyanekkor figyelmeztessék a község baromfitartóit, hogy aprójószágaikat legalább egy hétig ne engedjék erre a területre, mert az Arvalin elpusztítja a baromfiakat. Jól szervezett pocokirtással könnyen megvédhetjük vetéseinket. AZ AGRONÓMUS TANÁCSA A burgonya téli tárolása Értékes előadáson vettek részt ■a. megye állatorvosai és állattenyésztő szakemberei. A TTIT Agronómiái Szakosztálya meghívására dr. Mócsy János Kossuth-díjas akadémikus, az Állatorvosi Főiskola professzora tartott előadást. A somogymegyei állatorvosi kar kérésére a lovak fertőző kevésvé- rűségével kapcsolatos legújabb kutatásokról és a védekezés helyes módjáról szólt az előadás. Egy olyan betegségről van szó, amellyel szemben az állatorvos, az állattenyésztő úgyszólván tehetetlen — kezdte előadását Mócsi professzor. — Ez a betegség Somogybán már több helyen felbukkant a múltban, pl. Öreglak, Lengyeltóti, Buzsák, Erdőcsokonya községekben. legyek által történő fertőzőanyag . keletkezhet, pl. a nyelv A FERTŐZŐ KEVÉSVÉRÜSÉGRE JELLEMZŐ ■— folytatta előadását Mócsy akadémikus —, hogy bizonyos mértékben helyhez kötött. Pl. egy völgyben fennáll a betegség, amióta ott lovak vannak, de már a szomszédos területre nem terjed át. A betegség létrejöttéhez a kórokozón kívül valamilyen helyi adottság is szükséges. A fertőző anyag vírus, amely csak elektromikroszkóppal látható. A vérben, szervekben, váladékokban, ürülékekben mindenütt megtalálható. Elég ellenálló, trágyában hetekig él, szénában beszáradva évekig életképes marad. Napfény hatására elpusztul. A fertőtlenítő szerek közül a 2 százalékos formalin (meleg) megöli, mésztej alig van hatással rá., a Tcarbolsav ellenben 2—3 óra alatt elpusztítja. Az olyan lóban, amely egyszer már megbetegedett, egész életén át benne maradhat a kórokozó, azonban nem mindig mutatható ki. A FERTŐZÉS LEGGYAKORIBB MÓDJA legeltetések alkalmával a vérszívó átvitel. Előidéztek még fertőzést oltások alkalmával, amikor nem fertőtlenítették minden állat után a tűt. Átmehet a fertőzés szembe- cseppentések alkalmával a mal- leinos ecsetről. Gyakori a betegség terjedése fedeztetések alkalmával, sőt a takarmányozással is terjedhet tovább a betegség, ha egészséges állatot beteggel etetik együtt. Fertőződtek még állatok úgy, hogy sérült végtaggal kórokozót tartalmazó trágyába léptek. A BETEGSÉG TÜNETEI: a magas, rendszertelenül jelentkező lázas rohamok, amit napi kétszeri hőmérőzés mellett esetleg észre sem lehet venni, mert egy roham csak pár óráig tart és alatta az állat jól eszik. A lázas ro hámokhoz gyakran sárgaság is társul. Súlyos máj-elváltozások történhetnek. A lép szintén deformálódik, nagy, duzzadt, vöröses fekete színű lesz. A szív egészen fakóvá válik, a szívizmok ernyedtek. Kis mozgatás után a szívverések száma 120—’130 körül mozog, tehát nincs arányban a végzett munkával. Lázas rohamok alatt a kötőhártya kocsonyásán duzzadt, sőt néha a szemhéj is. A has és a mellkas alján 3—4 ujjnyis vizenyők találhatók, hasonlóan a lábakon is. Oka: a rossz szívműködés és a vérplazma elváltozása. Lázas rohamok alatt az állat vérsejtjei erősen megfogynak. Sok vérsejt megy tönkre a lépben és májban. Az egészséges állat 7— 8 millió vörösvérsejtje helyett a vörösvérsejtek száma alig 1 millióra süllyed. A fertőző kevésvérűség tünete lehet még a nyelv alsó részén található apró piros pontok jelenléte. Ha csak 2—3 pontot találunk a nyelven, az még nem biztosíték a betegség fennállására, mert a kis vérzékeny pontok egyéb mechanikai sérüléskor is ragadásakor. A BETEGSÉG MEGÄLLAPITÄSA Ott, ahol tavaly megfelelően előkészítették a burgonya alá a talajt, az idén gazdag termést takarítottak be. A ráksi Uj Élet, a büssüi Zalka Máté és a törökkop- pányi Rákóczi tsz messze túlszárnyalták a lOO mázsás holdankénti átlagtermést. Mivel a burgonya népélelmezési cikk, fontos, hogy megóvjuk a romlásoktól. Ezért kell a burgonya téli tárolásánál betartani az előírásokat. A burgonyát már a szedéskor válogassuk szét, s mielőtt a tárolás helyére szállítjuk, gondosan j sedik és különböző" fertőző beteg- válasszuk meg a prizma helyét, ségek kezdhetik .ki. Éppen ezért, jMajd a burgonyát 110—130 cm-es ha a prizma melegszik, nyissuk meg-; ideiglenes prizmába rakjuk, de j meg több helyen a földtakarót.- hossza ne haladja meg a 15—20 Ha a melegedés ennek ellenére métert. A prizmát — szalmatakasüllyed. Ha a hőmérséklet a tél folyamán mínusz 15 foknál is lejjebb száll, a vastag hótakaró nem óvja a prizmát a fagyástól, fedjük be még szalmával, törekkel a hideg ellen. ■ Helyes tárolás esetén a prizma hőmérséklete 3—6 fok között van. Minél melegebb van, annál élénkebben lélegzik a burgonya, an« nál nagyobb a keményítő veszte« sége. De a szaporább légzés következtében könnyebben átmelegszik a prizma is, a burgonya átnedveróval ellátva — hagyjuk fedetlenül, hogy a burgonya teljesen lehűljön. Csak ezután takarjuk le a burgonyát jó vastagon szalmával. (A prizma oldalán 30—40 cm legyen.) A prizma aljára háromszög keresztmetszetű rácsot fektessünk, így a burgonya jól szellőzik. Ha az éjszakai hőmérséklet eléri a 0 C fokot, megkezdhetjük a burgonya leföldelését. Ha a szalma átázott, cseréljük ki, majd 50 cm- es padkát hagyva a prizma mellett, kezdjük meg a földelést. Először csak 10 cm vastag földréteget rakjunk a prizmára, s ha az idő hidegebbre fordul, vastagít- suk újabb 15—20 cm-rel. A prizma két végén a rács alatti nyílást szabadon hagyjuk addig, míg a hőmérséklet mínusz 2 fok alá nem a tünetek jelentkezése esetén sem könnyű. Ha vérsüllyedésvizsgálat- nál bebizonyosodik az anaemia, nem vehetjük biztosra a fertőző kevésvérűséget, mert az anaemia más betegségekből is származhat (pl. mailein, takonykor, gennyes tályog, stb.). A fertőző kevésvérű- séghez hasonló tünetei vannak a babeziózisnak, amely betegséget egy kullancsfajta terjeszti. Hasonló tüneteket találunk a lépfenénél is, a lépfene ellenben tökéletesen kimutatható. A GYÓGYÍTÁSI mód sajnos még nem tisztázódott. A gyógyítás egyelőre céltalan, annak ellenére, hogy minden elképzelhető gyógymóddal megpróbálkoztunk. Nem marad más hátra, mint az óvatossági rendszabályok be>- tartása. Ha tudjuk, hogy lovaink között előfordul a fertőző kevésvérűség, nem megyünk más istállójába, nem visszük állatainkat a legelőn sem más lovai közé, idegen lovat nem engedünk be gazdaságunkba. A lóforgalmat a lehető legkisebbre kell korlátozni s ami a legfontosabb, a természetes fedeztetést teljesen ki kell küszöbölni. Nem szabad megfeledkezni a kíméletességről sem. Ha az állatunk lázas (amiről gyakori és lelkiismeretes hőmérőzéssel győződhetünk meg), nem szabad befognunk és emellett kedvező környezeti feltételekről, takarmányozásról kell gondoskodnunk. így ef tudjuk érni, hogy az elhullások csökkennek és állományunk legnagyobb része átvészeli j lamint közszükségleti cikkek elő- a betegséget — fejezte be Mócsy állításával. 1953-hoz viszonyítva a tovább tart, fagymentes napon válogassuk át a burgonyát és a priz- mázást végezzük újra. Különös gonddal ügyeljünk a nyári ültetésű burgonya tárolására. A kiszedés, majd az átválogatás után nyomban prizmába rakjuk, téli szalmatakaróval látjuk el és azonnal leföldeljük. A nyári burgonya nem igényes, nem romlik meg könnyen, lassan csírázik és kevésbbé melegszik be. Fokozott figyelmet kíván a korai burgonya tárolása, mert korábban csírázik, s ezáltal köny- nyebben be is melegszik. Ha a burgonya prizmázását, a prizmák téli befedését az előírásnak megfelelően végezzük, burgonyánk nem romlik meg, a termést sikerül teljes egészében átteleltetnünk. A SOMOGYMEGYEI KISIPARI SZÖVETKEZETEK KÜLDÖTTGYŰLÉSE ELÉ Ma ül össze a Somogymegyei Kisipari Szövetkezetek vezetőségválasztó küldöttgyűlése. A csaknem 2500 szövetkezeti dolgozó képviseletében megjelent küldöttek megvizsgálják elért eredményeiket, elkövetett hibáikat és meghatározzák azokat a legfőbb tennivalókat, amelyekkel legeredményesebben szolgálják a kisipari szövetkezetek a népjólét pro- grammjának megvalósulását. A megye szövetkezeti mozgalma az elmúlt 2 esztendő alatt jelentős fejlődést ért el, tagjainak száma 181.8 százalékkal, termelésük 183.2 százalékkal nőtt. 347 részleggel áll a 39 szövetkezet a lakosság rendelkezésére, javítás, szolgáltatás, méretes munka, vaprofesszor. A számos hozzászólásra Mócsi professzor részletesen válaszolt. bútortermelést háromszorosára, a gyermekkocsikészítés arányát hatszorosára emelték,, háztartási cikket', amelyet 1953-ban jóformán alig állítottak elő, ez évben már negyedévenként negyedmillió forint értékben készítenek. Ruházati cikkekből 60 százalékkal termeltek többet szövetkezeteink az elmúlt évhez viszonyítva. Az eredményeken kívül azonban még vannak hibák, vannak tennivalók. Tovább kell fokoznunk tevékenységünket a lakosság szükségleteinek kielégítésére, javítani kell a munka minőségét. Van még tennivaló a munkafegyelem megszilárdítása terén is. A szövetkezetek küldöttei előtt ma az a feladat áll, hogy az eredmények elismerésével, a hiányosságok feltárásával megszabják legfőbb tennivalóikat és olyan vezetőket válasszanak, akik képesek és akarnak harcolni a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért. Boross Gyuláné KISZÖV-eÍnök<
