Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kormány politikája — a dolgozó nép politikája! Éljen népköztársaságunk kormánya! Éljen a dolgozó nép és a kormány egysége! A Z M DP M E G Y E I PA RT-V ÉG R E H A JT Ó BIZOTTSÁGA NA K LA V'''- V • Xí. évfolyam, 254. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1954. október 27. H8KBK SHISB9AKK rJ A marcali gépállomás befejezte vetési tervét9 de ... Széphalmi Dénes üzemgazdász jelentette szerkesztőségünknek, hogy gépállomásuk október 26-ig 102 százalékra teljesítette vetés­tervét. A körzetükhöz tartozó valamennyi tsz-ben végeztek a — terv­szerinti — vetéssel. Ez_az eredmény Kosa Ottó traktoristának kö­szönhető, aki tervét 209 százalékra teljesítette. Az eredményre büszke is lehet a marcali gépállomás, de az már nem válik dicsőségükre, hogy őszi szántási tervüket eddig csak 45 százalékra teljesítették. Széphalmi Dénes elismeri, hogy ez csor­bítja eredményüket s ígéretet tett, hogy a tanácsválasztásokon emiatt sem kell majd szégyenkezniök a marcali gépállomás dolgo­zóinak. A vasárnapi tanácskozásra befejezik a vetést, teljesítik a beadást az istvándi tsz-ek Vasárnap ül össze a termelő- szövetkezetek élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása, hogy megvi­tassák a termelőszövetkezetek el­ért eredményeit, a megszilárdítás további feladatait. Több termelő- szövetkezet, mint az istvándi Sza­badság és Petőfi, vállalást tett. hogy a tanácskozás napjára már a jól végzett munka tudatával küldik el küldöttüket. A Szabad­ság tsz tagjai az őszi gabona ve­tésének és a kapások betakarításá­nak elvégzését vállalták a tanács­kozás napjára. A Petőfi tsz pedig azt vállalta, hogy egész évi be­adását mindenből rendezi a ta­nácskozás napjára. A lakócsai Haladás tsz tagjai szintén a vetés és a betakarítás elvégzésével készülnek a vasárna­pi tanácskozásra. ÚJ ÉLETET KEZDETT NYOLC CSALÁD TASZÁRON T izenhármán a taszáriak közül a múlt hét szombatján meg­fogták egymás kezét és szövetkeztek a közös munkára, a jobb életre. Egy maroknyi embercsoport indult el e napon bizakodóan, tele akarattal, munkakedvvel azon az úton, ame­lyet egyszer már többen megpróbál­tak közülük. Október 23-án új adat­tal szaporodott a község története: Taszáron újra termelőszövetkezet alakult. Hosszú út vezetett addig, míg a tizenhárom fej a papír fölé hajolt, amíg tizenhárom kéz leírta ezt a mondatot a belépési nyilatkozatra: Belépek a termelőszövetkezetbe ... Nagy dolog volt ez mind a nyolc család életében s bizony hosszú es­téken át hajtották kezükre gondol­kodó fejüket, latolgatták, hogyan lenne jobb; meghányták-vetették, amit a múltban tapasztaltak. Gon­dolatban mind a 13 ember fehér pa­pírlapot fektetett maga elé s azon tekintete leírta a szigorúan két rész­re határolt papírra: tsz — egyéni gazdálkodás. S alul, a két szó alatt sorakoztak az érvek, ellenérvek. Hiá­ba, a tsz szó alá csak több jót, több mellette szólót tudott felsorakoztatni Kelemen Imre, Igali József, de a többiek is. Mert volt ugyan már Ta­száron tsz, próbálkoztak a taszáriak a közös úttal jószántukból is, de meg hogy nem nagyon kérdezték akkoriban a gazdákat, néhány ve­zető megfeledkezett az önkéntesség elvéről, s Taszárból mindenáron szo­cialista községet akart csinálni. Nos, az »eredmény« meg is mutatkozott. A gazdák, akik nem érezték akkor még magukénak a közöst, nem is törődtek sokat vele. A tsz hamaro­san fel is bomlott. A z utóbbi időben aztán megint gyakran szóba került a kö­zösnek az ügye. Törekes János, a községi tanács elnöke és Hegedűs elvtárs, a párttitkár gyakran beszél­tek a gazdákkal; »mi lenne, ha újra megpróbálnánk a» közös gazdálko­dást?« A gazdák gondolkodtak: »Igen, hiszen aki becsületesen dolgo­zott az elmúlt években, annak meg­volt a kenyere bőségesen. Hát még most, amikor a tsz-eket még jobban támogatják, aztán meg máskép csi­nálnánk mindent, tapasztaltabbak lettünk« — így gondolkodtak, s be­széltek egymásközt. A tanácselnök és a párttitkár sor­ra látogatta a gazdákat. S egy-egy látogatás után gondolkodóbbak let­tek az arcok. Vincze György, aki már egyszer megpróbálta a közös gazdálkodást — a családra bízta a választást. Várvizi Lajos se sokat gondolkodott. Igali Józsefet nem ér­te váratlanul a tsz-alakítás gondo­lata, ő már foglalkozott ezzel. Ke­lemen Imre 16 holdas gazda se ma- kacskodott, ő is úgy tartotta, hogy a termelőszövetkezetben feleségével együtt jobban megtalálják 16 hold­jukkal számításukat. S így a töb­biek is; egyik szemükkel még visz- szapislogtak a múltra^ az »enyém­re«, de a másik szemük rákacsintott a közös gazdálkodásra s az ajkuk már ezt a szót próbálta: »a miénk«. S zombat estére tizenhármán döntöttek s ünnepélyes arc­cal kitöltötték a belépési nyilatkoza­tot. A 8 család 79 hold földdel meg­alakította a taszári Uj Élet tsz-t. — Milyen méltó nevet választottak, hi­szen a tsz, ha mindnyájan összefog­nak s becsülettel helytállnak, való­ban új, szebb életet ad mindnyájuk­nak. S milyen szép terveik vannak! A vetés az első, hiszen a jövőévi ke­nyérről van szó, ehhez kell most hoz­zálátni. Lófogat van, de hol vegye­nek vetőgépet. Talán majd ez is ha­marosan megoldódik. S az állatte­nyésztéstől is sokat remélnek. Szarvasmarhát csak annyit tartaná­nak ugyan — tervezik — amennyi a beadásra, no meg a saját szükséglet kielégítésére kell — de a sertéste­nyésztéssel érdemesebb Taszáron fog­lalkozni. Deli Lajos, aki érti a mód­ját, hogyan kell bánni az állatokkal, 15 anyakocát szeretne, ezzel aztán elindulnának, s olyan szép törzste­nyészetet hoznának létre, hogy csu­da. És még mennyi gondolata, terve van a kis családnak, s milyen nagy hitük, hogy azokat meg is valósít­ják. Bizonyos, hogy ez így is lesz. száron tizenhárom ember új élétet kezdett s amilyen lel­kesedéssel kezdték, már az is soka-1 kát elgondolkoztat. Lapat József és Jánki József gazdák még nem tud­tak dönteni, de már őket is vonzza a közös, mint a mágnes. Bizonyára az új taszári tsz nemsokára új be­lépőkkel erősödik, s így lesz ez rendjén: erősödjenek, hogy szebb, emberibb, boldogabb legyen a kö­zösben az élet. Á Hazafias Népfront biztosítani akarja, hogy népünk még sikeresebben haladjon előre a boldog, virágzó, szocialista haza felépítésében Jánosi Ferenc beszámolója a Hazafias Népfront működési szabályzatáról A Hazafias Népfront alakuló kon­gresszusán a Hazafias Népfront Or­szágos Előkészítő Bizottságának meg­bízásából Jánosi Ferenc népművelési miniszterhelyettes ismertette a Ha­zafias Népfront-bizottságok működé­sének legfontosabb kérdéseit. A működési szabályzat a Hazafias Népfrontot így határozza meg: »A Hazafias Népfront népi de­mokratikus állami és társadalmi rendünk legszélesebb társadalmi­politikai mozgalma, a Magyar Dolgozók Pártja irányításával és a pártonkivüli dolgozók legszéle­sebb tömegeinek részvételével«. Mit jelent sj. a meghatározás, hogy a népfront tömegmozgalom? Jelenti azt, hogy a dolgozók legszélesebb ré­tegeit fogja át, azokat is, akik tö­megszervezetekben, társadalmi, kul­turális és egyéb szervekben tömörül­nek, s azokat is, akik ezeken a szer­vezeteken kívül vannak. Jórészük gyakran közömbös és bizalmatlan. Ezeknek a bevonása a közéletbe, megnyerése' nagy feladataink közös megtárgyalására és megoldására — alapvetően fontos feladat. A tömeg­szervezeti formával egy sereg meg­kötöttség jár együtt (tagdíj, tagsági könyv, a jogok és kötelességek kö­rülírása és így tovább). Nekünk pe­dig teljes erővel arra kell töreked­nünk, hogy minden becsületes hazafi szabadon, akadálytalanul résztvehes- sen a népfront munkájában. A tömegmozgalom így a legjobb forma minden építő erő összefogásá­ra. Minél erősebb, szilárdabb lesz a népfront-mozgalom gerince, a mun­kásosztály testvéri szövetsége a dol­gozó parasztsággal, annál győzelme­sebben haladhat előre ez a tömeg- mozgalom, s annál inkább élő meg­testesítője lesz a nemzeti egységnek, annak a nemzeti egységnek, amely­nek a megteremtésén, összekovácso­lásán a Magyar Dolgozók Pártja di­csőséges történelmi hivatását telje­sítve, fáradhatatlanul dolgozott, s amely egység most, a párt útmuta­tásával, a Hazafias Népfront, útján teljes valósággá válik. Milyen feladatok megoldására akarja összefogni a Hazafias Nép­front a dolgozók kezdeményezését, öntevékenységét? A működési sza­bályzat tömören összefoglalja ezeket a feladatokat. Biztosítani akarja a népfront, hogy a dolgozók legszéle­sebb' rétegei egyre elevenebben részt- vegyenek politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életünk legkü­lönbözőbb kérdéseinek megtárgyalá­sában, bátran, önérzetesen véleményt mondjanak az országos és helyi ügyekről, népünk érdekeit szem előtt tartva bíráljanak és java­soljanak, legjobb tudásukkal segítsenek meg­valósítani kormányunknak a széles politikai közvéleményre támaszkodó intézkedéseit. . * Biztosítani akarja a népfront, hogy népünk — új meg új rétegekből egyre növekvő alkotóerejével — még sikeresebben haladjon előre a bol­dog, virágzó, szocialista haza felépí­tésében, vigye teljes sikerre az új szakasz népi egységre épülő és népi egységet építő politikáját. Nagyszerű feladata a Hazafias Népfrontnak, hogy népünk legszéle­sebb rétegeit közös frontra állítsa a béke ügyéért, segítse, hogy a szov­jet és többi testvéri népekkel való barátságunk, egyéb országokkal való sokféle együttműködésünk mind gazdagabban kibontakozzék. A Hazafias Népfrontnak egyik legmegtisztelőbb, legnemesebb fel­adata, hogy minden eszközzel segít­se történelmünk, irodalmunk, művé­szetünk, tudományunk rendkívül gazdag hagyományainak összegyűj­tését, hogy felhasználja azokat egész népünk nevelésére. A Hazafias Népfront döntő fel­adata, hogy népünk minden be­csületes fiát bevonja az állam vezetésébe, az állami szervek ellenőrzésébe, to­vábbfejlesztve ezzel népi demokra­tikus rendszerünk demokratizmusát. Hogyan valósítja meg ezt a nép­front? Demokratikusan választott bi­zottságai útján biztosítja, hogy a dolgozók rendszeresen megtárgyal­hassák a felmerülő országos és helyi ügyeket, politikai, gazdasági, kultu­rális életünk kérdéseit, hallathassák szavukat, véleményüket, bírálatukat és javaslataikat, résztvegyenek a közéletben, a politikai közvélemény kialakításában. Ebből a célból a nép­front gyűléseket, értekezleteket fog összehívni a helyi lakosság, a járás, a megye vagy több megye dolgozói számára. Biztosítani fogja a nép­front, hogy a lakosság résztvehessen a helyi népgazdasági tervek előké­szítésében, széleskörű tapasztalatai­val segítse a helyi lehetőségek feltá­rását, s javaslatokat tegyen az ille­tékes állami szerveknek. Bizottságai útján kezdeményezni fogja a nép­front, hogy a lakosság körében szé­leskörű mozgalom induljon a váro­sok, községek fejlesztésére, csinosí­tására. A dolgozók bírálatára és ja­vaslataira, a közvéleményre támasz­kodva megvalósítja a népfront, hogy a városok, községek életének minden területén foganatja legyen a dolgozók szavának. Kezdeményezni fogja a népfront, hogy a dolgozók a helyi népfront-bizottságok mellett, e bi­zottságok működési helyéül is szol­gáló olvasóköröket, gazdaköröket, lé­tesítsenek, kialakítsák a politizálás, művelődés és szórakozás egyéb egészséges formáit. A Hazafias Népfront még közvet­lenebbül is az állam vezetésének nagy iskolája a széles tömegek szá­mára, mégpedig a választásokban be­töltendő döntő szerepe révén. Né­pünk a Hazafias Népfront, illetőleg annak bizottságai útján választja meg a tanácstagokat, az országgyű­lési képviselőket, s e bizottságok út­ján számoltatja be őket a tanácsban, illetőleg az országgyűlésben végzett munkájukról. A közeledő tanácsvá-. lasztások alkalma lehetőség is, 'kö­telesség is a Hazafias Népfront szá­mára, hogy betöltse ezt a nagy ne­velő szerepét, tovább erősítse a ha­talom gyakorlásába tevékenyen be­kapcsolódó milliók, egész népünk er­kölcsi-politikai egységét. Továbbmenőleg: a működési sza­bályzat kimondja, hogy a Hazafias Népfront országos kongresszusa által demokratiku­san választott országos tanács, illetőleg annak elnöksége tesz ja­vaslatot az országgyűlésnek, il­letőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a minisztertanács, vagy egyes tagjai megválasztá­sára, ezenkívül törvények meg­hozatalát is kezdeményezheti. így tehát a helyi tanácsoktól kezdve egészen a minisztertanácsig, a helyi gazdasági, fejlesztési tervektől a tör­vények meghozataláig — a dolgozók legszélesebb tömegei kapcsolódhat­nak be — közvetlenül és közvetve — a Hazafias Népfront útján népi de­mokráciánk egész életének irányítá­sába. A Hazafias Népfront így valóban az államvezetés széles demokra­tizmusának döntő biztosítéka. A működési szabályzat kimondja, hogy a népfrontnak segítenie kell a tanácsokat feladataik megoldásában. A tanácsok — az államhatalom he­lyi szervei — ugyanakkor a legszé­lesebb, legátfogóbb tömegszervezetek is, amelyek a lakosság széles töme­geinek bevonásával oldják meg fel­adataikat. A Hazafias Népfrontnak viszont mint tömegmozgalomnak, amely az összes tömegszervezeteket, s a raj­tuk kívül lévő rétegeket, tehát úgy­szólván egész népünket átfogja, még szélesebbek a kapcsolatai, mint a tanácsoknak, ezért az a feladata, hogy fejlessze, erősítse tanácsaink kapcsolatát a lakossággal, a többi tö­megszervezetekkel, társadalmi, kul­turális és egyéb szervekkel. A népfront-bizottságok állandó fó­rumot teremtve az országos és helyi gazdasági, politikai, kulturális kér­dések széleskörű megvitatásának, a mezőgazdaság fejlesztése, az ipari termelés növelése megtárgyalásának, tervek, javaslatok kidolgozásának, a helyi igények és lehetőségek feltárá­sának, a dolgozók bírálata szabad megnyilvánulásának, a társadalmi kezdeményezések kialakulásának — mindezzel a leghatékonyabban tud­ják segíteni a tanácsok munkáját, s ezer más módon tudnak széles töme­geket bevonni a tanácsok feladatai­nak megoldásába. E feladatok meg­oldására a népfront-mozgalom ki fogja alakítani a maga sajátos mód­szereit is: a községekben, városok­ban, a járás, megye vagy több me­gye dolgozói számára tartott politikai gyűlések, értekezletek, a képviselők, tanácstagok beszámolói, a törvények, kormányrendeletek, a tanácsok ha­tározatainak ismertetése, megvitatá­sa, a helyi gazdasági, politikaij kul­turális, városfejlesztési, közegészség- ügy és egyéb kérdések megbeszélé­se, a kérdés-felelet-estek, az olvasó­körökben, gazdakörökben tartott po­litikai beszélgetések, a lakosság kü­lönböző rétegeinek szóló rendezvé­nyek, műsoros összejövetelek, a dol­gozók széles érdeklődését kielégítő ismeretterjesztő munka, a sajtó, a művészeti munka és egy sereg más méglévő eszköz és módszer között fog a mozgalom a maga sajátos felada­tainak megfelelően válogatni, s min­den bizonnyal új eszközöket, új mód­szereket is fog teremteni, figyelem- bevéve az egyes vidékek, tájak sa­játos kérdéseit, hagyományait, szí­neit. A helyes módszerek kialakításá­ban, általában a népfront-mozgalom egész munkájának irányításában fontos szerep jut. majd a Hazafias Népfront napilapjának. Természetesen ehhez a sokoldalú munkához alapvetően szükséges? hogy a népfront tagjai, úgy ahogy erről a működési szabályzat beszél, odaadóan segítsék a népfront-mozga­lom munkáját, céljai megvalósítását. A különböző tömegszervezetek, tár­sadalmi, kulturális és , egyéb szervek, amelyek csatlakoztak és csatlakozni fognak a népfronthoz, minden lehető segítséget meg kell hogy adjanak a népfront-mozgalom erősítéséhez, a népfront-rendezvények eredményes megszervezéséhez, a dolgozók tevé­keny részvételének biztosításához ezeken a megmozdulásokon. A Hazafias Népfront által megtes­tesített széleskörű demokratizmust tükrözik a működési szabályzatnak a népfront szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó rendelkezései is. A demokratikus választási elv, a szótöbbségi határozathozatal elve következetesen érvényesül a községi népfront-bizottságoktól kezdve az országos kongresszusig. A működési szabályzat egyik fon­tos rendelkezése kimondja, hogy a területi, tehát a fővárosi, megyei, megyei jogú városi és járási nép­front-bizottságok a területükön lévő helyi népfront-bizottságok küldötteit megbeszélésekre hívják össze a terü­let politikai, gazdasági, kulturális kérdéseinek, a mozgalom továbbfej­lesztésének, a helyi népfront-bizott­ságok munkájának megtárgyalásá­ra. Az Országos Tanács, illetőleg a tanács elnöksége ugyancsak konfe­renciákat hív össze az országos kér­dések megvitatására. A működési szabályzat végül kimondja, hogy a munka anyagi alapját a népfrontba tartozó tömegszervezetek, társadalmi, kulturális és egyéb szervezetek hoz­zájárulása képezi. A Hazafias Népfront működési sza­bályzata híven tükrözi a felhívás el-' veit és célkitűzéseit, helyesen hatá­rozza meg Ef népfront országos, terü­leti és helyi szerveinek felépítését és munkáját. Váljék ezért ez a szabály­zat szilárd alapjává a Hazafias Nép- / front munkájának, annak, a magasz­tos törekvésünknek, hogy népünk minden hű fiát megnyerjük a haza szent ügyének szolgálatára! — mon­dotta befejezésül Jánosi Ferenc. *

Next

/
Thumbnails
Contents