Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mit kell tudni az új nyugdíjtörvényről A marcali járás vezet az őszi mezőgazdasági munkák versenyében ►Északi kikötő-« A MAGVAR OOLGO; ZÓK PÁR TJA .M EGYE 1 PÄRT B' IZÖTTSÄGÄNAK IÄPJA | XI. évfolyam, 227. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1954 szeptember 25. I) meggyőzés alapja: a példamutatás A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának az Ötödik Békekölcsön jegyzéséről szóló felhívása óta mindössze két nap telt el, de máris szép eredmények­ről, bátor helytállásról, példamutatásról számolhatunk be. Üzemi munkások, mezőgazdasági dolgozók, értel­miségiek, szorgalmas munkájukon kívül dicséretes jegyzési eredményeikkel, szívesen adott forintjaikkal is hozzájárulnak jólétünk további növeléséhez, az or­szágépítés meggyorsításához. Pártszervezeteink népnevelői mind több és több dolgozóhoz, hazáját szerető magyarhoz juttatják el a kormány felhívását, a párt szavát. Óráról órára nö­vekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik a fel­világosító szó nyomán megértik pártunk helyes, nép­jólétet növelő politikáját, azt, hogy az új államkölcsön minden fillére, éppen úgy, mint az előző években, most is a. város és a falu életének szépülését szolgálja. A népnevelők agitációs munkája, a kommunisták felvilágosító szava azonban csak akkor lesz igazán eredményes, csak akkor vezet győzelemre, a jegyzés teljes sikerére, ha párosul a példamutatással, a kom­munista élenjárással, a kommunisták bátor helytállá­sával. Kezdeti szép eredményeink csak ott fokozód­nak, ahol a kommunisták először cselekednek, példát mutatnak, s csak azután agitálnak, beszélnek a béke­kölcsönjegyzés jelentőségéről. Az agitáció példamutatás nélkül annyi, mintha szántatlan földbe szórnánk az aranyat érő búzát; sem ez, sem az nem hoz bő ter­mést, gazdag aratást. , A példák százai mutatják; ahol a kommunisták példát mutattak, ott a pártonkívüli dolgozók széles tömegei is a kommunisták mellé álltak és anyagi ere­jükhöz mérten hozzájárultak a békekölcsönjegyzés si­keréhez. A nagyatádi gépállomáson a kommunisták írták alá elsőnek a jegyzési íveket. Ök mutattak példát, ők adták tanujelét a szó és a tett egységének, erejének. Janocsek Béla elvtársnak 780 forintos fizetése van és 700 forintot jegyzett, pedig négytagú család eltartásáról is kell gondoskodnia. »-Szívesen jegyzek t— mondta — mert tudom, hogy ez a pénz sokszorosan visszatérül. Ezt bizonyítják a multévi jegyzés eredményei is, 1 de még inkább ezt bizonyítja az idei jegyzés, amely tel­jes egészében jólétünk növelését szolgálja«. Dudás Jó­zsef, a pártszervezet tagjelöltje is hasonlóan cseleke­dett: 700 forinttal járult hozzá a békekölcsönjegyzés sikeréhez. A gépállomás valamennyi kommunistája már csütörtökön délelőtt 10 órára lejegyzett. Vala­mennyiük nevét ott olvashattuk a jegyzési íven, jelen­tős összegek mellett. Példájukat követték a pártonkí- vüíiek, ők is valamennyien lejegyeztek. Kutason is példát mutattak a kommunisták. Előbb lejegyeztek, s csak azután mentek a dolgozó parasztokhoz agitálni, jegyeztetni. Volt is eredmény: a község becsületes dolgozói értékes jegyzéseikkel gyors egymásutánban tettek hitet igaz hazafiságukról, a párt és az állam iránti hűségükről. Lengyeltótiban Lenhoffer elvtárs, a községi párt- szervezet titkára, mielőtt megkezdte volna a népne­velőmunkát, 400 forintot jegyzett. Matán István elv- társ, a fülecsi Kossuth termelőszövetkezet tagja is előbb jegyzett, s azután beszélgetett a termelőszövet­kezeti tagokkal a békekölcsön jelentőségéről. »így már nyugodtan megyek tsz-tagjaink közé — mondta — úgy érzem, jó példám sokkal nagyobb mozgató erő, mintha órákhosszat beszélgetnék a dolgozókkal«. A példamutatás, a meggyőző munka nyomán van is ered­mény. A tsz dolgozóinak többsége csütörtökön már a kora reggeli órákban lejegyzett. Az elmondottakból is világos, hogy az eredmények forrása a kommunisták példamutatása. Ahol a szó egyezik a tettel, ott könnyen megy a munka, sikeres a meggyőzés és nőnek az eredmények. A kommunis­ták feladata mindenhova, még a legeldugottabb köz­ségekbe is eljuttatni a párt szavát. A kommunisták magyarázzák meg minden dolgozónak pártunk gyö­nyörű célkitűzéseit, mondják el, milyen nagy utat tet­tünk meg eddig eredményekben gazdagon, milyen győ­zelmeket arattunk a felszabadulás óta, milyen nagy mértékben emelkedett dolgozó népünk életszínvonala. Megyénkben mindenütt igen sok példa van arra, ami megkönnyíti agitációnkat, alátámasztja a népne­velők szavát. Minden községben találkozunk olyan példákkal, kulturális és szociális létesítménnyel, amely népi demokráciánk vívmánya, amely népünk életének szebbétételét szolgálja. Meggyőző szó, felvilágosítás, példamutatás: mind­ez a békekölcsönjegyzés sikerének záloga. Minden kommunista, minden népnevelő szavának súlyát, agi- tációjának erejét a példamutatás adja. Kommunis­táink gondoljanak arra ezekben a napokban, hogy • példamutatással, bátor kiállással ezreket ragadhatnak magukkal, tízezreket mozgósíthatnak mindnyájunk nagy ügyének érdekében. Párttagjaink gondoljanak valamennyien arra, hogy a békekölcsönjegyzés sikere egész dolgozó népünk újabb győzelmét jelenti, s ez hatalmas lépéssel viszi előre népünket, az egész or­szágot a párt- és kormányhatározatok megvalósítása, a népjóléí emelésének útján. miEZ A VAROS. JEGYEZ A FALD A siófoki MASZOLAJ dolgozói meghálálják államunk segítségét A Siófoki MASZOLAJ Vállalat­nál 23-án reggel 9 órakor már nagyrészt tele voltak a békeköl­csönjegyzést gyűjtő ívek. A vál­lalat siófoki dolgozói szinte egytől e§yig jegyeztek. Csupán néhány elvtárs számolgatott, gondolko­dott: milyen kiadásai vannak, mennyi békekölcsönt jegyezzen. Verhás Miklós villanyszerelő is számolt. Két helyen: fizet lak­bért: Siófokon és ott, ahol a bú­torát tartja, mivel Siófokon nincs megfelelő lakása. A vállalat veze­tősége és az üzemi bizottság azon nyomban megoldotta a lakáspro­blémát, ezáltal havonta 120 forin­tot takarít meg Verhás elvtárs. 1300 Nem is tétovázott tovább: forint békekölcsönt jegyzett. A vállalatnak több mint 20 dol­gozója épít házat állami kölcsön­nel, köztük Csordás József, Gyor­sok István is- Ezeknek az elvtár­saknak jól esett az állam segítő keze, s most ők sem feledkeznek meg államunkról. Csordás József 1250 forintot, Gyorsok István 1550 forintot, Halmai Ferenc 1200 forintot, Jáger János 1500 forint békekölcsönt jegyzett. A vállalat dolgozóinak pénteki békekölcsön jegyzési átlaga 590 forint. Élenjárnak a vállalat kom­munistái: jegyzési átlaguk 940 fo­rint. A Mélyfúró Vállalat dolgozói szeretik hazájukat A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói csütörtökön reggel röp- gyűlést tartottak, ahol Vörös Mi­hály elvtárs beszélt a békekölcsön­jegyzésről. Csakhamar 129-en 68.500 forintot jegyeztek. Rejtényi Mihály 2500, Jenei Gyula 2300, Egervári Katalin 1500, Várvizi Jenő 1800, Obermayer Gyula 1500, Szabó Jenő 700, Pusztai József 700, Vörös Mihály 500 forintot írt a neve mellé. A dolgozók általá­ban fizetésük 80—-'100 százalékát jegyezték. A békekölcsönjegyzés hírei a fonyódi járásból Vidám dalokkal köszöntötték az úttörők Lengyeltóti község dol­gozóit a békekölcsönjegyzés első napjának reggelén. Meglátogatták és felköszöntötték a kölesönjegy- zésben élenjárókat. Azokat, akik példamutató jegyzéssel is bizonyí­tékát adták hazaszeretetüknek, a hangosbemondón keresztül, a nyilvánosság előtt dicsérték meg. A gépállomás dolgozói most is kitettek magúkért. 15 ezer forint veit már az első órában a gyűj­tés eredménye. Cserei Istvánná 600, Kőhegyi György 500, Vasva­ri Lajos 14Ö0, Henc Istvánné 1600. Morti János 1200 forintot írt be a neve mellé. A pedagógusok 4300 forintot, Bárdos Jánosné 600, Ta- ri János 500 forintot jegyeztek. A tanács dolgozói sem maradtak le: 1000 forintot jegyeztek. A járás- bíróság dolgozója, Halász Zoltán 1300, Zilahi Gyula 1350, Bernáth Lajos 500 forintot, Pollák Imre és Garsó Simon kisiparos 600—600 forintot jegyzett. kr ; ] Balatonboglár egyénileg gazdál- i kodó dolgozó parasztjai közül Ha- ; rangozó Lajos volt az első jegyző- 300 forintos jegyzését azonnal ki­fizette. A tanács dolgozói 2350 fo­rintot jegyeztek. * * * Szöllőskislakon az elsők között jegyzett békekölcsönt Goszloka János, Beke József, akik 200 és Hosszú Zoltán, aki 150 forintot írt a jegyzési ívre a neve mellé. A 85 éves Somogyvári bácsi 50 fo­rintot jegyzett. Jáger György 500, Szőke József 550, Merki Gabriella 550, Papp Györgyné 250, Ba'oáts Margit 650 forintot, Lakatos Gyu­la, Fehér Lajos 100—100 forintot adott kölcsön az államnak. A szöllősgyöröki Vörös Csillag tsz dolgozói már a kora reggeli órákban lejegyeztek. Dezső János, Jancsik Imre és Szijj József 100 forintot, Németh Jánosné 700, Né­meth Mária 300 forintot adott a haza javára. Példát mutatnak a marcali járási tanács vezetői Marcali község dolgozóit vidám zeneszó ébresztet­te. csütörtökön reggel. A földművesszövetkezet népi ze­nekara járta be az utcákat és költögette vidám nótái­val a dolgozókat. A község főterén, szintén népi zene­kar húzta a talpalávalót a járókelőknek. Ünnep volt. Államunk ismét a dolgozókhoz fordult, hogy járulja­nak forintjaikkal a kormányprogramm nagyszerű cél­kitűzéseinek megvalósításához, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. Ezért szólt a víg nóta faluhosszat Marcaliban. Az utcákon mindenütt sietős emberek húzták ösz- szébb magukon a kabátot a hűvös őszi reggelen. Szinte kivétel nélkül fél vagy egy órával előbb igyekeztek munkahelyeikre az emberek. Egy percet sem akartak elveszíteni a munkaidőből, meg aztán az a kívánság is fűtötte őket, hogy az ő munkahelyük, hivataluk le­gyen az első, melynek dolgozói elsőkként tettek eleget a párt, a kormány hívó szavának és ajánlották fel fo­rintjaikat a dolgozó nép érdekében. Ezek közé tartoztak a járási tanács dolgozói is. akik már a munkaidő megkezdése előtt egy órával a tanácson voltak. Mégis hiábavaló volt az igyekezet, mert az úttörők lelkes kis küldöttségét nem tudták, megelőzni, ők már várták a tanács dolgozóit és első­nek őket köszöntötték az Ötödik Békekölcsön jegyzé­sének első napján. A rövid ünnepséget Kelemen Ist­ván párttitkár elvtárs nyitotta meg, aki elmondta, miért szükséges, hogy a dolgozók tehetségük és fizeté­sük szerint adják forintjaikat a dolgozó nép államá­nak. Beszélt arról, hogy a kormány milyen nagy erő­feszítést tesz azért, hogy a dolgozóknak évről évre gondtalanabb megélhetést biztosítson. Ebben az évben rendezte például a tanácsi dolgozók fizetését is. De közvetett formában is sokat ad az állam. Példának a kis Nagyszakácsi községet hozta fel, amely az elmúlt évben modern bölcsődét, gyönyörű kultúrotthont ka­pott. Ezután megkezdődött a jegyzés. Elsőnek Papp elvtárs, a járási tanács elnöke írta neve után a 2000 forintot. Példája lelkes követőre talált Beke József VB-titkár személyében, aki 1800 forintos havi fizeté­sére szintén kétezret jegyzett. De megmutatta haza­szeretetét rajtuk kívül még számos dolgozó, akik szin­tén közel egyhavi fizetésüket jegyezték le. Akadtak azonban olyanok is a járási tanácsnál, akik mindig csak kapni szeretnek és húzódoznak, ami­kor tőlük kémek. Közéjük tartozik Németh Sándor állattenyésztő, aki 1300 forintos fizetése ellenére csak 300 forintot jegyzett. Alig telt el félóra és a járási tanács minden dol­gozója — kivéve azokat, akik szabadságukat otthonuk­tól távol töltik — jegyzett békekölcsönt. Ennek ellené­re van még bőven feladata a pártszervezetnek. A já­rási tanács dolgozóitól méltán várja az ország, a párt, hogy segítsék a falusi pártszervezeteket a kölesön- jegyzés munkájában. Vannak még sokan, akiknek meg kell magyarázni, hogy az a pénz, amit most kölcsön­adunk az államnak, sokszorosan visszatérül, egyrészt közvetett juttatás: több ruha, több mezőgazdasági gép, jobb út, mozi, villany, másrészt közvetlenül, nyeremény formájában. Ilyen segítséget azonban csak akkor adhatnak a járási tanács dolgozói a községek­nek, ha a pártszervezet, a tanács kommunistái nekik is megmagyarázzák ezt, és nem utolsósorban, ha ma­guk is példát mutatnak a jegyzésben. Ill Egy békekölcsönjegy­zéskor, és általában, amikor a közösség ér­dekében kell áldozatot hozni, ugyancsak fel­színre kerülnek az em­berek érzései. A régi gondolkodás — hogy először is én, másodszor is én, harmadszor is én és csak azután a közös­ség — még elég mélyen él az emberekben. Ne­héz ma még megértetni az emberekkel, hogy or­szágunkban nem az »én« uralkodik, hanem a »mi«, hogy ami itt van, az minden a miénk, dol­gozóké, , minden a mi érdekünkben történik. Ki ne szeretné a mi bé­kés életünket, épülő, szépülő hazánkat, s ki ne hozna áldozatot azért, hogy még szebbé, gaz­dagabbá tegyük orszá­gunkat. Akinek eljut tu­datáig, hogy eddigi eredményeinkben az ő munkájának is része Akik szeretik hazájukat" van és tudja, hogy még hozzá kell járulnia az eredményekhez, az most is őszinte érzéssel, első­nek jegyzett békeköl­csönt. Az csak természetes, hogy fiataljainkban van legkevesebb a múltból, s érzéseik forró hazasze­retetről tanúskodnak. Ács Magdolna, a Textil­művek fonótanulója ezért jegyzett 360 forin­tos fizetéséből 400 fo­rint békekölcsönt. Érzi ő azt, hogy forintjaival saját még boldogabb élete megteremtéséhez járult hozzá. A tabi téglagyárban mély gyökere volt an­nak a jelszónak: »A ha­za javára — a magad hasznára jegyezz béke­kölcsönt«. Csütörtökön délig a 66 dolgozóból 34-en jegyeztek össze­sen 19.350 forint érték­ben. Id. Korcz János téglagyári rakodómun­kás 130 százalékos tel­jesítményét 1000 forin­tos jegyzésével pecsétel­te meg. A munkásosztály hű szövetségese, dolgozó parasztságunk is részt kér az áldozatból. Igaz, náluk él még, a legjob­ban a múlt, hisz évszá­zadok jobbágysorsa, a babona sötétsége szorí­totta szűk portára érzé­seit, gondolkodását a dolgozó parasztnak. A népi demokrácia azon­ban számukra is új éle­tet teremtett. Ma már jobbmódú, kulturáltabb a falu élete. Az új úton járó termelőszövetkezeti parasztok pedig példát mutatnak, hogy lehet szakítani a régivel, hogy jobb a közös gazdálko­dás, mint az egyéni. Amikor a hazának kell adni — ők, akik a kö­zös gazdálkodás alap­ján állanak — termé­szetes, hogy elsőkként jegyeznek békekölcsönt is, A becsületes, békés életünket szerető dol­gozó parasztok is meg­mutatják, hogy jó haza­fiak. Forintjaikkal ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a drága föld, me­lyért dicső elődeik év­századokon keresztül harcoltak, vérüket hul­latták, többet teremjen. Nekik is drága a béke, melyben nyugodtan szánthatnak, vethetnek. Talán ilyen, talán más gondolatok vezették Fulmer János andocsi dolgozó parasztot is. amikor a népnevelőket be sem várva, 23-án reggel a tanácsházára ment, hogy elsőnek je­gyezzen békekölcsönt. A haza iránti szeretet nyilvánul meg értelmi­ségi dolgozóinknál is, amikor békekölcsönt je­gyeznek. Tudják, hogy a dolgozó nép állama megbecsüli áldozatos munkájukat, s irántuk az elismerésben sincs hiány. Dr. Kanyó Pál 3600, dr. Vajda László, dr. Martin 3000 forint­ja is — kiváló munká­juk mellett — hozzájá­rul egészségvédelmünk fejlesztéséhez, hazánk felvirágoztatásához. Fiatalok, öregek, mun­kások, parasztok, értel­miségiek, akik szeretik hazájukat, most a béke­kölcsönjegyzésnél is megmutatják, hogy jó hazafiak. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents