Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-24 / 226. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 szeptember 24. Szőkedencs két té^kéfie Két térkép fekszik előttem. A múlté és a jelené. Két térkép — egy ország és mégis mennyire más! A múlt, mely fekete be­tűvel van beírva a nép történetébe, s szomorú emlékeket tá­maszt — egyiken ez tárja fel képét. Váro­sok, falvak távolsága vetődik elém. Egysze­rű földút, mely a vá­rosnak tart. Rajta egy-két zsellér, job­bágy ballag félnapo­kat, egyedüli és elma­radhatatlan útitársá­val — a bottal. Cipő nélkül, rongyosan. Mindannyian emléke­zünk erre az időre. Kilenc éve múlt, hogy »megállj«-t ki­áltottunk neki és in­dultunk el egy másik irányba — a dolgozók országába. Ezt a tér­képet a fény övezi! Nézzünk csak körül országunk területén! Itt erőművek, hidak, vasutak, utak, gyárak — ott gépállomás, traktor, kombájn ... és így sorolhatnánk tovább a hosszú sort. Éles színnel rajzolódik ki hazánk határa, mely egy munkát szerető, boldog népet ölel kö­rül. De itt van a mi kis falunk! Milyen pará­nyi és mégis nagy, so­katmondó. Dolgos nép Tkja. Egyetértésben és barátságban él. Itt is a jelen vonul vé­gig. A jelen: a fejlő­dés és az életszínvo­nal állandó emelkedé­se. Nem könnyű mun­ka vár ránk akkor, ha ezt mérlegeljük. A helyes látáshoz párhu­zamot kell vonni a két világ között. 1945 előtt a faluban alig 30 kerékpár volt, most 220-ra emelke­dett a számuk. Mind­össze 2 rádió volt a háború előtt, jelenleg 45-öt számolhatunk. A felszabadulás óta 46 családi ház épült, 1135 kát. hold földet kap­tak a falubeli dolgo­zók és ezzel a gazdák száma 104-ről 243-ra emelkedett. A falut jó bekötőút köti össze a sávolyi vasútállomás­sal. Autóbuszjárat in­dul a közlekedés ké­nyelmesebbé tételére. A határban szalad az alig egyéves rnűút. A- faluban a földműves­szövetkezet boltja. fo­gadja a vásárlóközön­séget napról-napra szebb és jobb áruval. Szövetkezeti vendéglő is létesült. Segíti a dolgozók munkáját az újonnan felállított daráló is. Szőkedencsen azelőtt postaügynökség műkö­dött, most postahiva­tallá emelték. Telefon fogadja a sürgős ügyek elintézésében fárado- zókat. Mindezt hol találjuk a múltban? Gyermekeinket isko­lába küldjük. Világos, meleg, tiszta iskola várja őket, ahol vidá­man töltött percek em­lékét gyűjtögetik ösz- és a sok tudást. Emlékszünk-e a volt iskolára?! Az ifjúságot a kul- túrház várja, újonnan berendezett színpaddal és az államtól kapott 50 drb székkel. A he­tenként megismétlődő mozielőadás, könyvtár — mind látókörünk szélesítésére, kulturá­lis életünk emelésére szolgálnak. Mindezt a mai tér­képen találjuk meg. Szőkedencs — az a község, amely ennyit tud felsorolni 1945 óta- többé nem tűnhet el hazánk térképéről, ar­ról a térképről, mely­nek földién a dolgozó nép uralkodik. Tiszai Gizella pedagógus, népnevelő, Szőkedencs. Nyári Pál, a Református Egyházközség esperese 1400 Ft békekölcsönt jegyzett Szeptember 23-án reggel aZ egész megye dolgozói —i munká­sok, parasztok, mérnökök, taná­rok — nagy lelkesedéssel kezdték meg az ötödik békekölcsön] egy- zést. Kivették részüket a jegyzés­ből az egyházak lelkészei is. Kö­zülük legelsőnek Nyári Pál, a Református Egyházközség espere­se érkezett a Megyei Tanácshoz, hogy békekölcsönt jegyezzen. Nyári Pál kölcsönjegyzésekor a következőket mondotta: ,,Tudom, mit jelent a béke ügye mellett állni s a béke ügyéért harcolni- Örömmel, a dolgozó nép iránti szeretettől áthatva siettem ma reg­gel, hogy az elsők között jegyez­hessek békekölcsönt. Mélyen át- érzem a békekölcsön jegyzés jelen­tőségét, mert nap mint lap látom, hogy országunkban egyre több kórház, iskola, egyetem, óvoda, gyár és különböző létesítmény épül. Mindez a dolgozó nép jólétét és a béke védelmét szolgálja. Ezért jegyeztem 1400 forint béke­kölcsönt.“ * * * A kaposvári Központi Plébánia Hivatal káplánja, Ádám Árpád is az elsők között jegyzett a plébá­niahivatalban. A tabi gépállomás dolgozói örömmel veszik ki részüket a kölcsönjegyzésből A tabi gépállomás eddig is sok segítséget kapott államunktól. 2 millió forintos beruházással laká­sokat építenek, ezenkívül gépte­rem és szerelőműhely is készül. Az egy munkásra jutó szociális juttatás évenként 1850 forint. A dolgozók ennek tudatában kezdték meg a békekölcsön jegyzéséi:. Hogy ne legyen kiesés a munká­ból, a népnevelők a helyszínen keresték fel a dolgozókat. Csü­törtök délig 75 dolgozó 34.450 fo­rintot jegyzett. A TANÄCSVÄLASZTÄS NAPJA: NOVEMBER 28. A Magyar Távirati Iroda jelen­I j A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a tanácsok tagjainak választá- í sát 1954. évi november 28. nap- | jára tűzi ki. <------------------­K l ILFÖILI* S M íME U Delhi (TASZSZ). Szeptember 22- én Delhibe érkezett Szasztro- amidzsozso indonéz miniszterel­nök, hogy tárgyalásokat folytas- | son Nehru indiai miniszterelnök­kel. KAIRO. Mint az „AFP jelen­ti, Stevenson kairói brit nagy­követ utasítást kapott kormá­nyától, hogy folytassa tárgyalá­sait a Szuezi-csatorna övezeté­ben lévő támaszpontok kiüríté­sével kapcsolatos egyezmény megkötésére. Peking (Uj-Kína). Az alkotmány kihirdetése a kínai üzemekben ar­ra ösztönözte a munkásokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a terme­lő munkában. így a többi között Mukdenben 100 ezer fiatal a város különböző kerületeiben ünnepi gyűléseket tartott az alkotmány elfogadása alkalmából. A nagyobb városokban a lakosság szétkapkod­ta a lapokat, hogy elolvashassa az országos népi gyűlés által elfoga­dott alkotmány végleges szövegét. Sanghájban szeptember 2l-én a „Csefang-Zsipao“ című lapnak 270 ezer különkiadása fogyott el. PÁRIZS (MTI). Francia lap­jelentések beszámolnak arról, hogy Edouard Herriot, a francia nemzetgyűlés tiszteletbeli elnö­ke, aki hosszú évtizedek óta Lyon város polgármestere és képviselője, hétfőn fogadta Rho­ne megye békebizottságának küldöttségét és hosszasan elbe­szélgetett a küldöttekkel az EVK-szerződés visszautasítása után kialakuló politikai helyzet­ről. A beszélgetést követően Devon, a küldöttség vezetője, a megyei békebizottság titkára a többi között kijelentette: Be­szélgetésünk során Herriot nem mulasztotta el rámutatni arra, hogy a lakosság széles rétegei köréből hozzá érkezett rokon- szenv-nyilatkozatok mennyire ellentétben állnak azokkal a tá­madásokkal, amelyek őt az EVK-szerződés elvakult hívei I részéről érték. I;1 r nyílt levél a bábonymegyeri Dózsa tsz-bó'I elmúlt év őszén kilépett gazdatársakhoz Kedves Gazdatársak! Hozzátok szólunk, akik az el múlt év őszén, látva szövetkeze­tünk sok hibáját, úgy gondoltátok, hogy jobban boldogultok az egyéni gazdálkodás útján és ki léptetek tsz-ünkből. Szeretnénk elmondani nektek, hogy közös gazdaságunk ta­valy óta sokat fejlődött, leküzdötte a kilépések utáni nehézsége­ket, kijavította a hibákat és me gszilárdult. Tagjai ma összefor- rottabban, fegyelmezettebben, nagyobb egyetértésben dolgoznak, mint valaha. Ebben a gazdasági évben minden munkát példamu­tatóan végeztünk el, megelőzve az egyéni gazdákat. Szépen ha­ladunk az őszi vetésekkel is. Megszilárdult tsz-ünk gazdasági helyzete, sok adósságot letörlesz tettünk. Úgy dolgoztunk, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosítottuk tagjaink megélhe­tését. Természetesen ezekkel az ere 'IményckV.T vem --agyunk meg­elégedve- Minden alapunk megvan ahhoz, hogy a jövő évben még ennél is sokkal nagyobb legyen jövedelmünk. Az elmúlt év újra meggyőzött bennünket arról, hogy a jö­vő, a fejlődés útja csak a nagyüzemi gazdálkodás léhet. Ahogy Rákosi elvtárs mondta a III. kongresszuson: a közös gazdálkodás fölényéről és igazságáról mindenki meggyőződhet, aki erre az útra lép. Kérünk benneteket, gazdatársak, gondolkozzatok el ezen ti is és mindnyájunk, egész dolgozó népünk jobbléte érdekében inkább előbb, mint utóbb, vála sszátok most már véglegesen ezt az utat, a jobb élet útját. A tsz vezetősége és tagsága szeretettel vár vissza bennete­ket. Molnár Lajos tsz-elnök, Szabó Lajos, Arató János, Johanidesz István. Békekölcsönjegyzés a kaposvári sétatérutcai általános iskolában J A kaposvári sétatérutcai általá­nos iskola tantestülete csütörtökön reggel már 7 órakor összegyűlt a tanári szobában. Fehér Aladárné tanárnő, az is­kola szakszervezeti bizalmija rö­vid beszédben méltatta a békeköl­csönjegyzés fontosságát és felso­rolta mindazokat az eredménye­ket, melyeknek létrejöttéhez hoz­zájárult a dolgozók békekölcsön­jegyzése is­Ezután megkezdődött a jegyzés. A pedagógusok sorba írták alá az íveket. Tóth Márton iskolaigaz­gató 700 forintot jegyzett. — Szívesen jegyzek — mondja a körülállóknak —i hiszen az ösz- szeget többszörösen visszakapjuk. Csupán a mi iskolánkra 1,700.000 forintot ruháztak be a felszabadu­■II lás. óta. A régi, elhanyagolt 8 termes iskola helyett ma 18 tan­teremben folyik az oktatás. Kor­szerű berendezés, gazdagon felsze­relt laboratóriumok és nagyszámú szemléltető eszköz teszi könnyebbé a tanulást. A régi 9 tanerő helyett ma 25 tanító, illetve tanár dolgo­zik az iskolában. Lényegesen emelkedett a pedagógusok fizetése is. Már nem a gondokkal küzdő „nemzet napszámosai“ ők, hanem megbecsült dolgozók. 8 órára már befejeződött a béke­kölcsönjegyzés. A csengőszó el­hangzása után órára siettek a pe­dagógusok. Nyugodtan kezdtek is­mét munkához, mert tudták, hogy eleget tettek a haza iránti köte­lezettségüknek. PETTYES Az Állami Faluszínház bemutatója a Városi Színházban A? árosunk színházlátogató kö- * zönsége hosszú időn át bizo­nyos előítélettel fogadta az Állami Faluszínház csoportjainak kaposvári szerepléseit. A somogyi falvakban estéről estére zsúfolásig megtöltött kultúrházak színpadjain mutatták be a. »Tartuffe«-ot, az »Aranyember«-t, az »Amerikai tragédiá«-t; a társulat budapesti állandó színpadán a bét hat napján' »telt ház« fogadta a be­mutatókat, s a már komolyabb mű­vészi élményt kívánó fővárosi kö­zönség is szívébe zárta a társulat színészeit, elismeréssel beszélt játé­kukról ■— ám egy-egy kaposvári elő­adás alkalmával mégis foghíjasán ásítoztak a színház széksorai, a ka­posvári közönség gyéren látogatta a Faluszínház előadásait. Könnyű megmagyarázni ennek az okát: Kaposvárott nem ismerték s nem is ismerhették meg alaposab­ban mindeddig a Faluszínház tnű- vészeit. Két-három bemutató nem volt elegendő a megismerésre, de arra sem, hogy eloszlassa azt az elő­ítéletet, amely szérint a Faluszínház, mint a neve is mutatja, a falu igé­nyeit — és. ^emmi többet — hiva­tott kielégíteni. Nos, a Faluszínház vasárnapi bemutatója megcáfolta ezt az előítéletet. Sós György »Pety- tyes« című vígjátékának kaposvári bemutatóján végre teljesen megtöl­tötte a közönség a színházat s ez a közönség most már megismerhette a Faluszínház lelkes_ színész-kollektí­vájának művészi képességeit. De megdöntött a vasárnapi bemu­tató egy másik hiedelmet is: azt, hogy a közönség nem fogadja olyan szívesen az új magyar darabokat, mint a felújított vagy a klasszikus műveket. Az Állami Faluszínház művészi értékelésétől elválaszthatat­lan az az érdem, hogy tevékenyen résztvesz az új magyar dráma meg­teremtéséért folyó munkában. Jól­eső érzés arra gondolni, hogy egy olyan új magyar vígjátékot tűzött műsorára, amelyben mai életünk izig-vérig hű alakjai mozognak, s amelynek témája jelenünkből ragad ki egy igen jelentős időszakot. El­ismerésre méltó a Faluszínház tö­rekvése, különösen, ha arra gondo­lunk, hogy hosszú időn át a magyar színházak vonakodtak műsorukra tűzni olyan darabokat, amelyek mai életünkről, jelenünkről beszélnek, í amelyek előhírnökei az úi magyar drámának. A Faluszínház felülemel­kedett a műfajoktól és a konfliktu­soktól való óvatoskodáson, szeretet­te! és türelemmel foglalkozott egy kezdő szerző, néphadseregünk egy fiatal orvos-főhadnagya alkotásával, s a mai témát tartalmazó darabot a dramaturgiai, rendezői és színészi alkotó munka kiváló vígjátékká for­málta. A vígjáték kettős eszmei mon- danivalót, illetve alapeszmét tartalmaz, s ezt a kettőt Sós György művészien kötötte össze. Mondani­valója: a honvédség és a nép kap­csolatának s ezzel egyidejűleg a honvédség tagjai egymáshoz való viszonyának bemutatása. A hangsúly azonban mindvégig az újszerű kap­csolaton van, s ez egyik vitathatat­lan érdeme a vígjátéknak. A darab témáját, azt, hogy hogyan válik egy kissé esetlen, dadogós, bá­tortalan, de emberi érzésekkel teli figurából a honvédség nevelőiskolá­jában a közösség hatására a gyen­geségeit leküzdő, teljesértékű ember, s jó katona — a szerző felhasználja arra, hogy egyben bemutassa a hon­védség és a nép kapcsolatát is. Er­re igen ügyes vígjátékötletet, egy almalopást használ fel. Kormos László, akit szeplői miatt Pettyesnek kereszteltek barátai — almát, lop Fótival a nyári táborhelyhez közel­fekvő tsz gyümölcsöséből. Az alma­lopás, mint vígjátéki gondolat, ex­pozíciója a darabnak s így a bonyo­dalmak egész sorát indítja meg: a főhadnagy azt a büntetést rója Pettyesre, hogy kérjen bocsánatot a csoporttól, ahonnan az almát lopta. Igen szórakoztató és mulatságos je­lenetekben bontakozik ki a cselek­mény, amelynek során a csetlő-botló Pettyes jó katonává, fogyatékossá­gait kemény erőfeszítéssel legyűrő emberré válik, s ebben segít neki az öreg almacsősz fiatal unokája. Káló Erzsi iránt érzett szerelme is. Pety- tyes jellemének alakulásával egyide­jűleg végigvonul a darabon egy má­sik tényező is, amely a cselekmény bontakozása során te.! lesen különvá­lik a fő mondanivalótól: Fóti sze­relme a kuláklány iránt. Ez a té­nyező a vígjátéki elemek hiánya miatt egyre jobban különválik, szin­te élesen elhatárolódik a fő cselek­ménytől. Pettyes és Fóti 'kezdetben jó barátok, de később Fóti szerelme, miatt különvál útjuk s éppen ez ad­na az írónak egy vígjátéki konflik­tus megteremtésére lehetőséget, vagyis Pettyes, akinek kezdetben olyan sok segítséget adott, maga se­gíthetne Fótinak a megtérésben. így nem éreznénk olyan váratlannak Fóti megtérését, ügyének automa­tikus megoldását. Pettyes közbelépé­se enyhítené ezt, s ezzel az író még .közelebb hozhatta volna Pettyest, még emberibb, még népszerűbb hőst formálhatott volna belőle. Enyhítené Fóti váratlan megtérését az is, ha a színész nem érzékeltetné olyan szenvedélyesen a kuláklány iránti szerelmét. Mindezen természetesen elsősorban az író segíthetett volna — de ügyesebb rendezéssel, átlátóbb színészi alakítással a Faluszínház is enyhíthette volna a két vonal kü­lönválását. A derűs, meleg emberi érzések- ^ kel áthatott vígjáték monda­nivalóját jól tolmácsolta a Faluszín­ház kollektívája. Árkos Gyula Pety- tyes alakítása emlékezetes marad a kaposvári közönségnek. Nagy színé­szi érdem, hogy az író által megal­kotott kedves katonafigurát meleg emberi közelségbe hozta, s mérték­tartó, mélyen átélt játékával, amely- lyel néha a tragikomikum határát súrolta, egyformán tudott mosolyt és könnyet csalni a közönség arcára. Lépésről-lépésre érzékeltette a jel­lemváltozás minden kis mozzanatát — s hogy Pettyes, mint típus, mint kedves katónafigura soká emlege­tett s feledhetetlen alak marad ben­nünk, az nemcsak az író, de Árkos Gyula érdeme is, aki művészien kel­tette életre az író által megformált alakot. Fóti István alakítóján, Pusztai Pé­teren — mint már előbb említettük — sok múlott, hogy enyhítse a Pettyes—Fóti vonal különválását. Ez kevésbbé sikerült. A kuláklány iránt érzett szerelmét túlságosan nagy szenvedéllyel színezte, a víg­játék cselekményére nézve indoko­latlanul, s hátrányosan. Kálló Zsiga szerepe — amelyet T. Tóvári Pál tolmácsolt — igen há­lás színészi munka. A színész fel­adata volt, hogjy megmutassa — ugyanúgy, mint a darabban szereplő honvédek — az államhatalom szi­lárdságát, s a parasztság biztonság- érzetét, amely a kormányprogramm után őket eltöltöt.te. Neki kellett megmutatnia, hogyan verték vissza a tsz-bomlasztási kísérleteket pa­rasztjaink, hogyan hittek minden kulákkísérlet ellenére a tsz-ek meg­szilárdulásában. A fölény, amit ér­zékeltet, helyes, de felesleges tarkí­tania bohózati elemekkel, túljátszás- sal. Tóvári Pál különben sikeresen oldotta meg feladatát, sikerült so­káig maradandó embertípust alakí­tania. Hollós hadnagy alakját Vásárhelyi András keltette életre. A szövegadta lehetőségek szegényesek, szerepe egysíkú — de Vásárhelyinek sike­rült életszerűbbé tennie Hollós had­nagy alakját, s ezt elsősorban a jel­lemfejlődés érzékeltetésével érte el. Istók Vencel kulák alakítója, Ta­pasztó János nehéz feladattal bir­kózott meg. A kulák alakja sema­tikus, s ezt kísérelte meg több-keve­sebb sikerrel áthidalni. Ceglédi Ica a kulák lányának szerepében jól mintázta meg az érzékiségét osztálya érdekébe állító nő alakját. Kálló Erzsit Holló Eszter alakította s érzé­keltette meleg színekkel Pettyes iránti szerelmét. Tcrdai Gábor, Horváth Ottó és Hajdú Endre optimizmussal áthatott honvédtípusokat teremtettek Papp, Bereki és Kunos szerepében. Fáy Györgyi, Zombory Kató Kati és Ica szerepében a legjobbat, nyújtották. Siménfalvi Ida Lidi néni szerepében megérdemelten aratott sikert. sszefoglalva: a kollektíva játé- ka mindvégig egységes, mű­vészi színvonalon mozgott. Kalmár Tibor több rendezői leleményesség­gel sok nehézségen átsegíthette vol­na a darabot (mint pl. a nehézkes, túl hosszú táncos befejező rövidíté­sével). A »Pettyes« megérdemelte azt a szeretetet és türelmet, amellyel a színészkollektíva készült bemutatá­sára. A kaposvári közönség örömmel fogadta az új magyar vígjátékot a Faluszínház előadásában, s szeretet­tel várja a most már teljes értéké­ben bemutatkozott együttes további szereplését. Nagy Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents