Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

Vasárnap, 1954 szeptember 19. SOMOGYI NÉPLAP 7 S. SZABÓ IBOLYA KÉT VERSE Fiatal költőkhöz Költői csalódás Uj nevetek versek alatt Furcsa dolog a költészet! szinte szívvel simogatom, s ha ismerősek a szavak, Ha frissen írt versed nézed, úgy érzem, hogy van utódom. azt hiszed, hogy remek-szépet Sőt, több mint utód, énem ő, kopott-niagam fiatalon, amikor mint bátor kezdő. alkottál. lovagoltam egy csillagon.. . De az idő ad mértéket, De csillagom cserben hagyott, egy hét múlva már lenézed, vagy én voltam rossz lovasa? Mindegy, most veled szárnyalok, s bárki dicséri — úgy érzed, új csillagok új utasa! csalódtál! Újabb bábjátszó tanfolyam kezdődik megyénkben &akáis Qi}iila versei Alig másfél hónappal ezelőtt fejeződött be a Balatonlellén meg­rendezett első somogymegyei báb­játszó szaktanfolyam, a népműve­lési osztály máris új tanfolyamot indít a jövő hónap elején a bábját­szók részére. Míg az elsőn a báb­készítés módszereit tanulták meg a részvevők, a Csurgón megrende­zésre kerülő tanfolyam a bábját- szás technikájára oktatja a hallga­tókat. Az előadásokat a népművé­szeti intézet bábosztályának meg­bízottai, illetve régi somogyi báb­csoportok, például a több mint egy évszázados múltra visszatekintő balatonberényi bábcsoport vezetői tartják. Ezt követően novemberben újabb tamfolyamot rendeznek, me­lyen a bábszínház rendezési kér­déseire oktatják a részvevőket. MINT AZ ÚT Ismét a tó S a meghitt környezet. A ház. . . a tölgy. . . a megszokott jelek. A tettek biztos, pontos hangjai, amint az ember él, úgy hallani. Háromszázhatvanöt nap ritmusa dalol. . . A kút és műhelyek vasa perel, villámlik, s mint az út, vezet. Hangjukban tiszta, csengő felelet. És kint a békák. . . kutyaugatás. . . Sűrűi1 az est, zizeg, akár a sás. Az éles tőrök horgas szálai. A berki táj fülledt villámai. Hajnalban naspolyák és almafák töld lángjain az ébredő világ. Az első fényben ujjaid nyoma nyílik, akár a tárgyak mosolya. Rigód az ágon édes, hajnali füttyszóval kezd a napnak vallani, bátrabban, mint egy vers, s piros virág. A nád fölött egy fényes szekfűszál. IVem is szekfű, de hófehér sirály lebeg, mint tüll, szép menyasszony-uszály. És délután a langyos záporok sistergő szárnya zeng a lombokon. A terhével lereccsent körteág, mint ifjú költő, kit villám talált, s körötte égnek, földnek szabadon Takáts Gyuto 1911-ben született Tabon. Pécsiem/ végezte az egyetem bölcsészeti karát. Versei, tanulmányai és novellái a Nyugat, Válasz, Kelet Népe, Sorsunk, Magyarok, Magyar Csillag, stb. folyóiratokban jelentek meg. A kaposvári múzeumban dolgozik. Meg­jelent könyvei: Kút, Kakuk a dombon, Május, Családfa helyett, Vágják a berket, Hold és hárs. PofUgár jel öltek, Se ég se fiöld. Viziítükör c. könyve sajtó alatt. KASZÁSOK Gőzölgő tál mellől csudáltam őket. Daloltak s ettek újra csak. Aztán kaszájuk, mintha szárnyuk lenne, suhantak, mint a madarak. Izmos család. Zuhant a fű előttük. Mögöttük egyre gyűlt a sor, mintha kezükről zöld pántlika lengne, rétjük díszítő sok fodor. Kedvemre dolgoztak. Völgyünk simítva, mint festők vagy a rendezők. Vasuk alatt egyre szépült a tájék, s mint tűz, lobogtak benne ők. Csillant, dalolt a penge, mint a harcban. Hullt fővel nézett rá a tök. Mint űzött gépek, zúgtak el a foglyok, s erődjébe bujt sok tücsök. ONTJA A HEGYRŐL Miféle háború készül itt? Mindenki feni a fegyvereit. Jönnek a hangos mezei hadak, Nótáznak pántlikás ostor alatt. Miféle lárma? Mifajta nép Szavától zeng a hegyszakadék? Hordókat, kádat? —- Szuroknak. . . pornak? A szilvák árnyán ágyukat hoznak? Ustfoldó népség, cigánysereg. . . Fogadják pergő gépfegyverek, Nem is gép — éles kereplő lárma, Surrog a víg seregélyek szárnya. Surrog és durran adébb a hát. Rebbenve húz az ellen tovább És villániló, hegyes szárnyuk alatt Jön már az újabb felmentő csapat. Körül is zárták mára hegyet, Itt áll az egész rokonsereg. Csuk úgy, mint hajdan a kürti szóra, Fegyverbe zökkent most is a horda. Keleten Örs és nyugaton Kál, Egyszerre kezdik. Mind készen áll! Csattog a krajcár koronás lapja. . , Estre veri lent a cigány vajda. Mint aranyló vezéri sisak, Csillog a réz a lombok alatt. Csillog, de nem parancsoló fejre, A prés alól törkölyt főznek benne. LEVÉL MARCALIBÓL Kedves Szerkesztőség! Örömmel olvassuk a »Somogyi Néplap« szeptember 12-i szá­mában megjelenj cikket, mely a marcali kórfiázról, a kór­ház dolgozóinak: munkájáról számol be. A kórház orvosai és valamennyi dolgozója nevében köszönetemet fejezem ki az elisn mérésért. A cikk fokozta munka­kedvünket, s egyben örömmel közölhetem, hogy az egyik pro­blémánk, amelyről szó volt a cikkben, még ebben az < évben rendeződik. Ugyanis az egészség- ügyi minisztérium a kórház és a rendelőintézet részére kiutalt egy-egy új, nagyteljesítményű röntgen-készüléket, imelyet rövi­desen üzembehelyezünk. Remél­jük, hogy a többi problémánk is (lakáskérdés, stb.) ‘mielőbb rende­ződik, így a kórház működését és a mi munkánkat is tovább tö­kéletesíthetjük, még jobban rá­szolgálhatunk a dolgozók bizalmá­ra. Dr. Viczián Antal, igazgató, főorvos­AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK GYERMEKEIÉRT • ' ' • .r; o' . if A nagyatádi járás iskoláinak szülői münkaközösségei’''~gytí jtést rendeztek az árvízkárosultak gyer­mekeinek megsegítéséré’ Lábod községben a szülői mun­kaközösség Zbinyovszki István is­kolaigazgató segítségével 4490 fo­rint értékű ruhaneműt gyűjtöttek össze. Az újonnan vett anyagok összege 1044 forint. De a használt ruhadarabot is tisztán, a cipőket megjavítva adták oda, hogy min­den rendben, tisztán kerüljön új tulajdonosához. Somogyszob községből többek között teljesen új-gyermnkszandá- lok, leányka kardigánok, pullove- rek, fiúingek, féjkendők, stb. ér­keztek. Szép eredményt ért el a gyűj­tésben Láng Antalné vezetésével a felsőbogáti általános iskola. Ku­tas és Szabás községek szülői munkaközössége is gyűjtéssel sie­tett az árvízkárosultak gyerme­keinek megsegítésére. Egy mesejáték születése EGY REKKENÖ júliusi délutá­non egy nagy, szürke autó gördült be a kálmáncsai kultúrotthon ár­nyékos udvarára. Az autó a Nép- művészeti Intézet néprajzi osztá­lyának vezetőjét és munkatársait hozta magával. A kedves vendégek tiszteletére percek alatt összejött a falu apraja-nagyja, a halasztást nem tűrő munkák ellenére is. Gyorsan megítélt a kultúrotthon és megkezdődött az előadás: a népi együttes bemutatta a »Kálmáncsai fonót«, mely a régi fonó vidám hangulatát varázsolta a nézők elé. Az intézet munkatársai nagy el­ismeréssel beszéltek a látottakról, majd Muharai Elemér, a néprajzi osztály vezetője ismertette látoga­tásuk célját. — Tervbe vettük — mondta —, hogy öt vármegyének egy-egy községében régi mesejáté­kot keltünk életre, így többek kö­zött Somogy megyében, Kálmán- csa községben is. Elgondolásunk az, hogy az öreg kálmáncsai mese­mondók meséiből a legalkalma­sabbakat kiválasztjuk, de nemcsak a mesét, hanem a népszokásokat, mondásokat, népdalokat, táncokat és a népviseletet is. Az összegyűj­tött anyagot aztán a velem jött munkatársak — író, zeneszerző, népdalgyüjtő, táncgyüjtő és rende­ző — a falu népével együtt mese­játékká dolgozzák fel. A NÉPMŰVÉSZETI INTÉZET a jól előkészített talajba elvetette a mesejáték magvát. Most már csak szorgos kezekről kellett gondos­kodni, akik a kis mese-magot te­rebélyes fává — mesejátékká ne­veljék. Teltek a napok, eltelt egy hét, eltelt kettő is, a faluban néma csend. Egyszer csak itt is, ott is beszélni kezdenek a mesejátékról. Az elvetett mag kidugta a fejét. Megérkezett a faluba a jólis­mert, hófehérhajú Luby Margit néni, a Népművészeti Intézet szo­kás-mondás gyűjtője, akit már jól ismernek nálunk. Margit néni volt az, aki felcsigázta a falu érdeklő­dését a mesejáték iránt­NEM SOKÁIG váratott magára Gáli János író sem, akire a mese felgyüjtése és a falu népének köz­reműködésével a formábaöntése vár. Ez itt tartózkodása alatt meg is történt és bízunk benne, hogy olyan sikeres lesz, mint az író »Erős János« című mesejátéka, melyet az Ifjúsági Színház már 150-szer adott elő. Hollós Lajos népdalgyűjtését Vavrinecz Imre folytatja és mint zeneszerző, ő leste hivatva a mesejáték zenei részét összeállítani. Szép számmal gyűj­tött össze táncokat Végvári Rezső, aki egyben a táncokat is betanítja. A mesejátékban 180 fiatal és öreg vesz részt, 80 tagú felnőtt és 20 tagú gyermek-énekkar, 50 tagú tánccsoport, 10 tagú népi zenekar és 20 színjátszó. ÍGY SZÜLETETT MEG a »Fur­fangos királylány« című mesejá­ték. A munka megkezdődött, a Népművészeti Intézet munkatársai hetenként eljönnek hozzánk, így készülünk hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójára. Pakott Vilmos, Kálmáncsa. hullámzó versei a zöld habon. Köztük, mint karcsú, tűzvégű, ladik, színes szivárvány hajladozik. Kezemben toliam, mint lapát nyele, ringat az élet tiszta tengere. A suhintásuk hangja egyre tisztább, s míg ködbe suttyan ép a nád, dalolva a rámhajló égre véstem a víg kaszások derekát. Nem hajráz! Mégis kezük alatt Elfogy a vágó s följebb halad, Följebb a nép s mint újrendszerfi nap, Ontja a hegyről a sugarakat. ' »v« • ■ • - v'5. f Kiállítások az ország, a megye életéből ■j óta. A Megyei Tanács népművelési osztálya több kiállítás megrende­zésével járul hozzá a tanácsválasz­tások előkészületeihez. E hónap végén nyílik meg a »Mi lett a fo­rintból?« c. kiállítás, melyen ké­pekkel, rajzokban, illetve grafiko­nok mutatják be az ország jelen­tősebb létesítményeit. Például a sztálinvárosi építkezést, a mezőkö­vesdi bölcsődét és a sikondai éjje­li szanatóriumot, stb­Ugyancsak még szeptember vé­gén mutatják be Kaposvárott »Az életszínvonal emelkedése Somogy megyében« című tablósorozartot, melyen Somogy megye felszabadu­lás utáni fejlődését szemlélhetik a dolgozók. Fényképekoeu mutatják be a Kaposvári Textilművek, az épülő hütőházat és kózvágóhidat, az új tanítóképzőt és még számos más létesítményt. Október elején »A Somogyme­gyei mezőgazdaság fejlődése az pj szakaszban« című kiállítás nyílik meg. Ezen például az országoshírű barcsi Vörös Csillag tsz, a répás- pusztai Első Ötéves Terv tsz, több élenjáró tsz és számos példamutató egyénileg dolgozó panaszt életén keresztül mutatják be a somogy­megyei mezőgazdaság fejlődését a A kaposvári járási tanács fotó­szakköre mindhárom kiállításról diafilmet készít. r -----.-------------­1 !> ' -- 3- J-J ,. ‘v 'íó: % Minisztertanácsi határozat az irodalmi pályázatok kiírásáról A minisztertanács határozatot hozott a művészeti és pz irodalmi pályázatok kiírásáról, amelyben kimondja, hbgy állami szervek és vállalatok, társadalmi Szervezetek és szövetkezetek művészeti vágy irodalmi pályázatot csak a népmű­velési miniszter előzetes hozzájá­rulásával írhatnak. ki. kormányprogramm megjelenése A MI TANÁCSUNK MEGYEJARÓ UTAIMON, ha akarnám, sem tudnám elkerül-: ni a napi politika, a mindennapi élet legidőszerűbb problémáit. Be­léjük botiok a füstös várótermek­ben, a vonat egyhangú rázása köz­ben, a tanácsokon, a kultúrházak- ban, a földművesszövetkezetek boltjaiban, a vasárnapi padkázá­son egyaránt. A rajzó beszélgetésekből mindig kiszűrhető az időszak témája: ta­vasszal a szántás-vetés, nyáron az aratás, begyűjtés, aztán az adófi­zetés és most nem lehet kikerül­ni a közelgő tanácsválasztásokkal kapcsolatos társalgásokat. Sokan nem olvasták a tanácstörvényter­vezetet, csak úgy »hallottak felő­le«, találgatnak körötte. Általában számadást készitenek mostani ta­nácsukról. Dicsérik, szapulják, ki­nek mi jár, kit mi illet- »Az András belevaló. . . a Vendel na­gyon várja a süvegelést és puha legény.« — De akár szidnak, akár dicsérnek, így emlékeznek: »a mi tanácsunk«.. . »a mi elnökünk«... »a mi titkárunk«. Ez pedig nem is kis dolog. »A jegyző úrtól« »a mi tanácselnökünkig« hosszú volt az út. Az életerős kapcsolat a tanácsokkal mércéje annak az útnak is, amit dolgozó parasztsá­gunk politikai fejlődésében meg­tett. Pedig lista alapján szavaztak, talán nem is emlékeznek, kire, ta­lán már túlnyomó részben nem is azok ülnek a tanácsban, akire szavazatukat leadták- Mégis a ta­nács az ő tanácsuk! Kétszer és kétmódon olvastam végig a tanácstörvénytervezetet. Először tanulmányoztam, hogy megértsem. Nem jogászos hozzá­értéssel, hanem azzal az állampol­gári öntudattal, melynek lényege, hogy rólam is szó van, tehát is­mernem kell a törvény szövegét, azzal az igyekezettel, hogy segít­sek, ha hibát találok, elvégve több szém többet lát. Az első olvasásnál megragadott a törvénytervezet törekvése a tör­vényhozó és végrehajtó hatalom egységének megteremtésére. Mert falvainkban és városainkban is ál­talános hibává nőtt, hogy a hiva­tali apparátus a választott hatalmi szerv fölé nőtt. Eddig nem érvé­nyesült a tanács elsőbbsége az igazgatási szervezettel szemben. Talán ez is közrejátszott Kapos­várott abban, hogy a dolgozók küldötteinek aktivitása és felelős­sége nem volt kielégítő. Azt hiszem, ha a mi városunk lakóitól megkérdeznők, hogy kik a városi tanács tagjai, legfeljebb elsorolnák az osztályvezetők egy- némelyikének a nevét, esetleg né­hány tisztviselőt is említenének. De a választott tanács tagjainak hosszú sorából kevésnek a nevét tudnák megemlíteni. IGEN MEGNYUGTATÓNAK találom a tervezet 61. paragrafu­sát, mely szerint a tanács és a végrehajtóbizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműköd­nek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek ki­elégítésében. így biztosítottnak látszik, hogy a tanács és a végre­hajtóbizottság mindenütt területé­nek tényleges és felelős gazdájává válik. Másodszor már több indivi­dualizmussal böngésztem a terve­zetet; egy kaposvári lakos szem­szögéből. Azt kerestem például, hogy a törvény megoldja-e Ka­posvárott azt a követelményt, hogy a »tanács-hivatalból« a »mi tanácsunk« legyen­A törvénytervezet ebből a szem­pontból is megnyugtató. A tanács­nak nemcsak az államvezetéssel, hanem a város lakóival szemben is lesz kötelezettsége, mégpedig nem formális, hanem tényleges kö­telezettsége- A tervezet 27. para­grafusa szerint a tanácstag köteles­sége, hogy a »tanács munkájában tevékenyen résztvegyen és a reá­bízott feladatokat elvégezze« * »a választóknak évenként legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről és a választói meg­bízások teljesítéséről« —< »állandó kapcsolatot tartson választóival, választóinak közérdekű megbízása­it a dolgozó nép érdekeinek szern előtt tartásával teljesítse és követ­kezetesen előmozdítsa, hogy a dol­gozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek«. Akit most fogunk tanácsunkba megválasztani, nemcsak a »városi tanács tagja« megtisztelő címet nyeri el, hanem egy-egy körzet felelős képviselője lesz a tanács­ban. Nem egy név lesz a hosszú listán, hanem a választók hosszú sorának egy megbízottja. Ez pedig kötelezettséget és felelősséget is jelent. Amilyen jó érzéssel forog­hat majd megbízottai között a megbecsült tanácstag, olyan ké­nyelmetlenül érezheti magát a kö­telességét nem teljesítő, visszahí­vott tanácstag. A III. PARTKONGRESSZUS útmutatásai alapján elkészült tör­vénytervezet biztos ígéret arra; hogy tanácsaink működési terüle­tükön a dolgozó nép államhatal­mának képviselői lesznek és tény­legesen ellátják majd a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. Kellner Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents