Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-19 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nemzetközi szemle A tapsonyi gépállomás pártszervezetének helyes kezdeményezése ►'Elvtársak, én ezennel felvételemet kérem a tsz-be...« A mi tanácsunk I A MAGYAR DOLGOZÓ k PÁRTJA megyei PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK l ;APÜA XI. évfolyam, 222. szám. Ara 50 FILLÉR 19 BSEBXXBnSM Vasárnap, 1954 szeptember 19. Megtorpanás nélkül előre a termelőszövetkezetek további fejlesztéséért! Kemény, de eredményes volt az a küzdelem, amelyet megyénk termelőszövetkezeti tagjai a kormánypro- gramm megjelenése óta vívtak a szövetkezeti mozgalom tekintélyének, becsületének megvédéséért. A tsz-ek mellett tántoríthatatlanul kitartó szövetkezeti parasztok áldozatos muhkája nyomán, a sok nehézség ellenére is időben elvetették a múlt ősszel, felismerve a fejlett termelési módszerek alkalmazásának jelentőségét, műtrágyával erősítették nieg a tavasszal kalászos növényeiket s igy sűrűbben sorakoztak az aratás után a kepék a tsz-ek tábláin, .magasabbra emelkedtek asz- tagaik, s gyorsabban teltek gabonával zsákjaik a gép alatt, mint a legtöbb egyénileg dolgozó parasztnál. Vegyük még hozzá, hogy a kapások vetése, ápolása is összehasonlíthatatlanul szervezettebben, gondo-i sabban történt ebben az évben, mint tavaly, ami bizakodással tölti el a közösben dolgozókat 1— nagyobb osztalékot ígérnek tehát a még betakarításra váró kapásnövények is, mint a múlt évben. Egyszóval: termelő- szövetkezeteink döntő többségének tagsága az elmúlt ötnegyed év alatt jobban összekovácsolódott, szervezettebben, szorgalmasabban dolgozik, s így a közös gazdálkodás jobb és gondtalanabb életet biztosít tagjainak, mintha azok egyénileg gazdálkodnának. Termelőszövetkezeteink döntő többsége tehát gazdasági — s a párt segítsége nyomán — politikai és szervezeti téren egyaránt megerősödött, aminek elmaradhatatlan velejárója, hogy a kívülállók egyre többen érdeklődnek a termelőszövetkezeti mozgalom iránt, figyelik a tagok munkáját és saját szemükkel láthatják a szövetkezetbeliek megváltozott, szebb életét, nagyobb jólétét. Ez pedig félreérthetetlenül és fényesen mutatja, hogy megyénkben máris bebizonyította termelőszövetkezeteink nagy hányada 'a szövetkezeti társasgazdálkodás fölényét a föld egyéni megművelésével szemben. Az egyéni gazdák figyelmének felkeltésénél (azonban nem csupán puszta szemlélődésről, érdeklődésről van (szó, hanem arról is, hogy a kívülállókban, látva a tsz magasabb eredményeit, egyre inkább érlelődik a tsz-be való belépési szándék, sőt ezt csakhamar elhatározás és tett Js követi. Beszédes bizonyítéka ennek Győréi József 6 holdas egyéni gazda esete, akit nemrégiben vett fel tagjai sorába a göllei Lendület tsz. Ebben a tsz-ben ugyanis eddig 3.5 kg gabonát, 5 |kg szénát és €.25 forintot osztottak ki munkaegységenként előlegképpen. Az évvégi zárszámadáskor még 1 kg gabonát, aztán kukoricát, burgonyát és más egyéb terményt kapnak a 4.75 forintos pénzosztalék mellett a Lendület-beliek. Nem kétséges tehát, hogy Győréi József jól döntött, amikor a közös utat választotta. örvendetes jelenség az is, hogy számos olyan dolgozó paraszt, aki egy évvel ezelőtt kilépett a termelőszövetkezetből — jobbnak, célravezetőbbnek vélve az egyéni gazdálkodást — ma már világosan látja, melyik út vezet a boldoguláshoz, s kéri visszavételét a tsz-be. így volt ez például a kaposfüredi December 21 termelőszövetkezetben is, ahova a napokban léptek vissza Barta Lajos és Kordély Lajos dolgozó parasztok. Az elmúlt egy (hónap alatt — pontosabban augusztus 10-töl szeptember 17-ig — megyénk jól gazdálkodó tsz-eibe 80 család lépett be 120 taggal. Mindez azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink fejlődnek, izmosodnak, s egyre több tagot számlálnak. Tény az, hogy a ker- cseligeti Búzakalásznak, *^z igali II. Pártkongresszusnak, a somogymegy- gyesi Előrének és még számos példamutató tsz-ünknek azért vannak új tagjai, mert ezek már a zárszámadás előtti előlegosztás révén is vonzóvá váltak a kívülállók számára. Az is igaz, hogy például a két tagnak a kaposfüredi tsz-be való visszalépését nagyban elősegítette ia szövetkezetiek és a kilépettek közötti jó viszony fenntartása. Dicséret és elismerés illeti azoknak a tsz-eknek a tagjait és vezetőit, akik meghallgatták a kívülállók kopogtatását és örömmel fogadták soraikba az új tagokat, a visszalépetteket. Amikor számbavesszük tsz-eink fejlődésében elért eredményeinket, nem hallgathatjuk el és nem is hallgatjuk el azokat a téves nézeteket, amelyek a tsz-mozgalom egészséges kiszélesítésének útjába akadályokat gördítenek. A somogycsicsói tsz elnöke például a napokban azzal küldte el az egyik kilépett tagot, aki kérte visszavételét, hogy még legalább egy évig gondolkozzék. A bakházi és taranyi tsz-ben az a helytelen nézet kapott lábra, hogy jól vannak ők úgy, ahogy vannak, sőt: ne zavarják az ő békés életüket a kívülállók! Könnyű belátni, hogy az ilyenfajta elzárkózás, elkülönülés, a kilépetteken való ilyesféle bosszúállás fékezi előrehaladásunkat és szöges ellentétben áll pártunk politikájával, s kárára van a szocialista mezőgazdaság megteremtése ügyének. Értsék meg, elsősorban termelőszövetkezeteink kommunistái, tagjai és vezetői, hogy amint a pártkongreszus határozottan leszögezte: a termelőszövetkezeti mozgalom (a falun a szocializmus építésének elkerülhetetlen útja »... s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről s rátér ez útra«. Ennek a kongresszusi határozatnak a megvalósítása minden kommunista és pártonkívüli szövetkezetbelinek szent kötelessége. Éppen a termelőszövetkezeti tagok tudhatják a legjobban, hogy az az út, amelyet pártunk mutat a parasztságnak, célravezető s a jóléthez visz. Tegyenek hát meg mindent, hogy minél több egyéni gazda még most az ősszel rálépjen a szövetkezés útjára. De ne csak a szövetkezetbeliek agitáljanak a tsz-be való belépés mellett. A falusi pártszervezetek kommunistái, népnevelői is keressék fel az egyénileg dolgozó parasztokat, győzzék meg őket a közös nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A járási párt-végrehajtóbizottságok magyarázzák meg a falu kommunistáinak ne arra várjanak, hogy a dolgozó parasztok maguktól keresik fel a tsz-t. Az önkéntesség elve nem jelenti azt, hogy ölhetett kézzel várjuk a belépőket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének elvi kérdéseit sem elég csupán ismerni, hangoztatni, harcolni kell annak valóraváltásáért. Nem kell hosszasan számolni, máris beláthatják tsz-eink, hogy ha új tagokkal erősödnek, több munkáskezet tudnak foglalkoztatni, s nagyobb termést érnek el, így több jut a szövetkezet minden tagjának. Akkor Cselekszenek tehát jól tsz-eink. ha az arra érdemes, ma még egyénileg dolgozó parasztot — középparasztokat is — felveszik szövetkezetükbe. Foglalkozzanak ezekkel az egyéni gazdákkal, készítsenek számvetést, hasonlítsák össze a közös és az egyéni gazdaság eredményeit: nem kétséges, hogy a kívülállók csakhamar dönteni tudnak. Az egyéni gazdák szövetkezetbe vezető útjának egyengetése szempontjából felmérhetetlen jelentőségű a nyilvános közgyűlések tartása, ahol a szövetkezet vezetői beszámolnak elért eredményeikről s a tagok elmondják, mennyivel jobb a közösben, mint egyénileg. Ha ez a közgyűlés olyan eredményt tud felmutatni, amely a tsz javára billenti a mérleget az egyéniekkel szemben — örvendetes, hogy ma már szinte felsorolhatatla- nul sok ilyen tsz-ünk van — akkor már a közgyűlésen lesz olyan gazda, aki aláírja a belépési nyilatkozatot, mint pl. Kercseligeten nemrégiben Deák János dolgozó paraszt. A termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete növelésének másik, szinte kincset érő lehetősége: a kilépettek visszafogadása. Igaz az, hogy a múlt ősszel többen hátatfor- dítottak a tsz-nek, de az azóta eltelt idő alatt bőségesen volt alkalmuk meggondolni azt és most már meggyőződni arról, hogyan és hol találják meg jobban a számításukat. Ezek a dolgozó parasztok belátták, hogy nem volt érdemes elhamarkodni a dolgot, s szívesen visszamennének ismét a közösbe. Az a tsz-tag- ság és vezető cselekszik a párthatározat szellemében, aki bátorítóan a kilépettek elé megy, s szeretettel hívja és fogadja a nagy családba annak tavaly megtévesztett, de azóta jobb belátásra tért tagját. Nemrégiben jelent meg egy rendelkezés, amelyik simábbá teszi a kilépetteknek a közösbe visszavezető útját. A rendelkezés értelmében, aki visszalép a szövetkezetbe, annak államunk egy évre felfüggeszti, s egy év lejártával pedig — ha továbbra is hű marad a közös gazdálkodás ügyéhez — végleg elengedi a kilépésből vagy a tsz feloszlásából származó adósságát, a baromfi- és tojásbeadási hátralék kivételével. A Termelőszövetkezeti Tanács javasolja a tsz-eknek, ők is hasonlóképpen cselekedjenek: függesszék fel, majd egy év múlva töröljék el a most visszalépő tagok' nak a közös adósságból rájuk kivetett tartozásait. Államunknak e rendelkezése teljesen méltányos és igazságos, mert azzal, hogy segíti a kilépettek visszatérését, segíti saját magát a tsz-t is abban, hogy avisz- szalépettek hozzájárulnak a tsz termelési munkájának további megja- j vitásához, a nagyobb osztalék biztosításához. Termelőszövetkezeteink tagjai közül többen az elmúlt években elhagyták a mezőgazdaságot, s város- * ba mentek más munkaterületre dől- i gozni. Pártunk és kormányunk mezőgazdasági határozatának végrehajtásához, valamint a termelőszövetkezet gazdálkodásának jövedelmezőbbé tételéhez ezek a volt tsz-tagok hihetetlenül nagy segítséget adhatnak. Hívják tehát vissza őket tsz-eink s teremtsék meg számukra a munka jó elvégzésének minden előfeltételét. A tsz-mozgalom további fejlesztése és előrehaladása azonban nem korlátozódhat csupán az új belépésekre. Emellett egy pillanatra se tévesszék szem elől termelőszövetkezeteink kommunistái, vezetői a tsz- ben lévő, még ingadozó tagok megszilárdítását. Harcoljanak úgy tagjaik megtartásáért, mint az öreglak! Ifjú Gárda tsz lelkes hívei, akiknek felvilágosító munkája nyomán hatan tépték szét a napokban a kilépési nyilatkozatot. örömmel fogadni a belépő dolgozó parasztokat, egyengetni a visszalépők útját, visszahívni az üzembe távozott, volt tsz-tagokat s megnyerni a közös gazdálkodás ügyének a még ingadozó szövetkezetbelieket: ezek azok a feladatok, amelyek sikeres megoldásával megtorpanás nélkül előrejuthatunk a termelőszövetkezetek fejlesztésének útján. A lengyeltóti Táncsics tsz életéből A LENGYELTÓTI Táncsics tsz 1950-ben alakult. 7 család indult el a közös gazdálkodás útján 84 kát. hold földdel. Az elmúlt 4 év alatt a szövetkezet sokat fejlődött. Ma már a 365 kát- hold földön 27 család dolgozik, 32 taggal. GAZDAG TERMÉST takarítottak be a tsz tagjai a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A tavasziárpa 12 mázsát adott kát. holdanként, míg az ősziárpa 9 mázsát hozott. Rozsból 10 mázsa volt az átlagtermés. A búza viszont kissé gyengébbnek bizonyult: 7.5 mázsa holdankénti átlag. A KAPÁSOK is jó termést ígérnek. Cukorrépából 160 mázsára számítanak egy holdon. A burgonya — a becslések szerint — 110 mázsát ad kát. holdanként. Jövőre azonban még gazdagabb termést szeretnének betakarítani, ezért időben hozzáláttak a vetéshez. Szeptember 11-ig 20 kát. holdon földbe tették az ősziárpát. EGY PÁR LÓVAL és 13 szarvasmarhával indult a Táncsics tsz annakidején- Ma már jelentős állatállománnyal rendelkeznek. 20 ló, 34 szarvasmarha és 347 sertés alkotja a közös állományt. Csak a sertések 181.200 forint értékűek. Az egész állatállomány értéke 361.200 forint. JEMERIK GÁBOR 1951 óta tagja a Táncsics tsz-nek. Becsületesen végzett munkája után már az elmúlt évben is szép jövedelemhez jutott. Az idén is jó részesedést biztosít neki a tsz. Jemerik Gábor október 1-ig eléri az 565 munkaegységet. Jövedelme ezek szerint: 25.42 mázsa kenyérgabona, 41.24 mázsa széna, 135.60 kg cukor, 13 mázsa burgonya, 17 mázsa kukorica és 25 mázsa szalma. A malac-, hús- és borjuttatás pénzértéke 958-70 forint. Készpénzt 9219.70 forintot kap. De a közös mellett jól jövedelmez háztáji gazdasága is. 1400 négyszögölön kukoricát termel. A várható 20 mázsáért 2800 forintra számít. Háztáji tehene után tejbeadási kötelezettsége nincs. Évente 2500 liter tejet értékesíthet szabadon, ami 7500 forintot jelent. Két hízója, négy malaca és sok baromfija van. Kertjében megterem a háztartáshoz szükséges zöldségféléi Mindent összevetve, Jemerik Gábor évi jövedelme 35.980 forintot tesz ki. Tehát érdemes a közösben dolgozni. Az adófizetési verseny állása A szeptember 16—i értékelés szerint megyénk 79.9 százalékra teljesítette adóbevételi tervét. A já- Járás: Tab Siófok Marcali Fonyód Nagyatád Csurgó Kaposvár Barcs rások sorrendje az terv teljesítésében a képpen alakult: Pénzügyi oszt- vezető: Vörös Lajos Horváth József Harmath Mihály Lantos János Fodor Gyula Szolga András Szentes József Vincze Géza adóbevételi következőÜZEMI VERSEINYHÍRADÓ A KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VÄLLALAT dolgozói a november 7-i verseny alatt akarják évi tervüket teljesíteni. Szeptember 18-án december 14-i tervükön dolgoztak. Különböző újításokkal a dolgozók 3.5 százalékos önköltségcsökkentést értek el. A november 7-i verseny élenjárói: Vida Péterné 141, Lukács István 148, Nemes Ferencné 124, Gulyás Gézáné 131, Bobánovits Mihály 154 és Horváth Éva 112 százalékos teljesítménnyel. A TEJIPARI EGYESÜLÉS dolgozói szeptemberi első dekádter- vüket 105 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói kiváló exportanyagot készítenek és a november 7-i verseny tiszteletére megfogadták, hogy minőségi munkával túlteljesítik exporttervüket. Az üzem dolgozóinak eredményei közül a november 7-i versenyben Bradánovits Istvánná 128, Boikor Irén 127 és Kaponya La- josné 132 százalékos teljesítése dí- cséretreméltó. A RUHAÜZEM dolgozói szeptember 16-ig 58.8 százalékra teljesítették havi tervüket 96 százalékos minőségi munka meltett. A november 7-i versenyben az ücem dolgozói értékes felajánlásokat tettek az önköltség csökkentésére. 20 ezer forintot takarítanak meg segédanyagok felhasználásával, 10 ezer forintot a leosztályozás csökkentésével, jobb minőség készítésével, 14 ezer forintot az alapanyagok fel- használásának csökkentésével Az augusztus havi értékelés sterint Tinusz Károlyné 199, Lengyel Jenő 196, Budavári József 158, Takács Istvánná 152, Kilián Ágota 165 és Szabó Lajos 146 százalékos teljesítése példamutató. Első díjat nyert a „Dajka“ tehén a Mezőgazdasági Kiállításon Takács Pál, a magyaratádi Búzakalász tsz kiváló állat- tenyésztője büszkén mutatta legkedvesebb állatát, az első díjat nyert »Dajka« nevű tehenet, amely 33.6 liter tejet adott naponta a lmult hónapban.
